Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-26 / 49. szám
KZAKMAGYARORSZAG f Tiszapa!konyái tapuszía2atök Bükki erdőmunkások Öt rossz gyerek és a hatodik V., AZ MDP BOR SOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA lit. évfolyam 49. szim sí».'Fin,Ett történelmi jelentőségű útmutatás Az SZKP XX. kongresszusának forró lelkesedéssel elfogadott határozata — történelmi jelentőségű okin'ny, a Szovjetunió további nagyáramú fejlődését és a nemzetközi élet valamennyi lényeges kérdését érintő széleskörű tanácskozások gazdag eredményeinek összegezése. Az erők kiapadhatatlan forrása a kommunizmust építő szovjet népnek, a szocialista tábor országainak, a nemzetközi munkásmozgalomnak, a békéért harcoló százmillióknak. Félreérthetetlen világossággal, kristálytiszta szavakkal megfogalmazott összefoglalása azoknak a mélyreható fejtegetéseknek és igazságoknak, amelyeket a Központi Bizottság beszámolója s a kongresszus vitája a nemzetközi életről, a Szovjetunió belső helyzetéről és a párt harcairól adott. Messze előretekintve és előremutatva megszabja a tennivalókat a külpolitikában, a szovjet népgazdaság és államhatalom továbbfejlesztésében és minden győzelem szervezőjének, a pártnak erősítésében. A XX. kongresszus munkája és az egész haladó emberiségnek világító határozata — a marxizmus-leniniz- mus példamutató alkotó alkalmazásának ragyogó műve. A határozat leszögezi: „Az SZKP Központi Bizottságának sikeres tevékenysége a marxista-leninista elmélet alkotó alkalmazásán, a kollektív vezetés és a - párton belüli demokrácia lenini elveinek szigorú megtartásán, a párt és a nép elszakíthatatlan kapcsolatairól szóló lenini útmutatások végrehajtásán alapul. A párt ezekben az években magasra emelte a halhatatlan Lenin nagy zászlaját. A marxizmus-leninizmusnak, korunk győzelmes tudományának termékenyítő szelleme hatotta át a kongresz- szus feszült figyelemmel és rendkívüli érdeklődéssel kisért tevékenységét. A Központi Bizottsági beszámolója és minden egyes felszólalás -- támaszkodva a forradalmi tanításokra, értékesítve . a. történelmi-társadalmi fejlődés gazdag tapasztalatait — megmutatta, hogyan kell helyesen elősegíteni az elmélet gyakorlati valóra váltását. A kongresz- szus tökéletesen érvényesítette azt az útmutatást, hogy „az elmélet nem dogma, hanem vezérfonal a cselekvésre“. így forrasztják össze az élettel a marxizmus-leninizmus igazságait azok, akiket rendíthetetlen elv- hűség vezérel, akik át vannak hatva a kommunizmus végső diadalába vetett szilárd meggyőződéstől. Ilyen küldöttek ültek a kongresszuson, ilyenek a Szovjetunió Kommunista Pártjának harcosai: ilyen a szovjet nép, amelyet a XX. kongresszus nagyszerű új harcokra lelkesített. Micsoda gyönyörű távlatokat nyitott meg előtte a hatodik ötéves térv, a kommunizmus építésének gyönyörű programja. A kongresszus meghatározta a népgazdaság építésének soronkövetkező főfeladatát: a békés gazdasági verseny révén, a szocialista gazdasági rendszer fölényére támaszkodva, történelmileg rövid idő alatt utolérni és túlszárnyalni a legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre jutó termelés tekintetében. A magávalragadó tervekben az a felemelő, hogy az élet valóságára épülnek; a szocializmus törvénye, hogy a tervek és a megvalósulás tökéletes összhangban áll egymással. A kongresszus nasysze- \ rű célokat jelölt meg és felsorakoztatja az elérésükhöz szükséges legfontosabb eszközöket: ilyenek: a ne- héz’par elsődleges fejlesztése, a legmagasabb fokú korszerű technika, új nyersanyag-, fűtőanyag- és villa- mosenergía készletek felhalmozása, a? állami tervfeladatok részletes teljesítése. a mezőgazdaság fellendítésének lankadatlan folytatása stb A hatodik ötéves terv minden pontja á szovjet dolgozók érdekeit szolgálja. A szovjet nép lelkes helyesléssel fogadja azokat és újabb munkalendülettel válaszol rájuk. A népről való gondoskodás, a dolgozó emberről való fáradhatatlan törődés idényeik minél tökéletesebb kielégítése, ime, ezek a kommunista elvek szabták meg a kongresszus munkáját és sugároznak határozatából. A kongresszus ragyogó példája volt a kritikai szellem érvényesítésének, amelynek éltető forrása a nép ügyéért való szerető odaadás. A magas eszmei igényességtől vezérelt bírálat és önbírálat — az alkotó munka hatalmas emelője volt. Ugyanígy: a kongresszus megmutatta a pórtonbelüli demokrácia és a kollektív vezetés nagy erejét. A határozat rámutat: „A kongresszus teljes egészében helyesli azt a nagy munkát, amelyet a Központi Bizottság végzett a pártélet lenini normáinak helyreállításában, a párton belüli demokrácia fejlesztésében, a kollektív vezetés elveinek a marxista-leninista politika alkalmazása alapján való meghonosításában, a- pártmunka stílusának és módszereinek tökéletesítésében.“ A kongresz- szus ezeknek az éles fegyvereknek forgatásával harcra mozgósított az önelégültség és a közöny ellen, felhívta a figyelmet arra. hogy a párt sorait a magasfokú harci éberség állapotában kell tartani, fáradhatatlanul javítani és tökéletesíteni kell az egész párimunkát. A XX. kongresszus messzehangzó- an hirdette a Központi Bizottsága által vezetett SZKP törhetetlen alkotó egységét, a párt és a nép megbonthatatlan örö-k összeforrottságát. A kongresszus kifejezte ezt a meggyőződését, hogy „a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely fel van vértezve a marxizmus-leninizmus nagy tanításával, még szorosabban tömöríti majd zászlója aló az egész népet. s elvezeti a kommunizmus világtörténelmi jelentőségű új győzelmeihez“. Szerte a világon rendkívül mély benyomást keltettek a 'kongresszus megállapításai a nemzetközi kapcsolatok alakulásáról. Ezek világosan tanúskodnak a Szovjetunió lankadatlan béketörekvéseiről. A határozat kiemeli korunknak legfontosabb vonását,, hogy a szocializmus kilépett egy onszág kereteiből és világrendszerré vált, a kapitalizmus erőtlennek bizonyult e világtörténelmi folyamat megakadályozására. Ez a rendkívül jelentős változás indokolta és tette szükségessé számos kérdés új módon való felvetését. Ezekre a kérdésekre, mint amilyenek g háború elkerülhetősége, a gyarmati rendszer széthullása, a szocializmusra való áttérés változatos formái, a munkásosztály egysége, a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett élése, stb. — a kongresszus félreérthetetlen, világos választ adott. A határozat is félreérthetetlen világossággal szögezi le: „A Szovjetunió külpolitikájának fő vonala a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elve volt és marad.“ Azok a feladatok, amelyeket a kongresszus külpolitikai téren az SZKP Központi Bizottsága elé tűzött, tökéletes összhangban állanak ezzel a megállapítással. A XX. kongresszus a proletárinternacionalizmus újabb győzelme volt. Ä testvérpártok küldöttei, a kommunisták millióinak forró szere- tetét és bizalmát tolmácsolták a sok évtizedes harcokban edzett SZKP- nak. A földkerekség minden táján milliók és milliók fogadják örömmel, megnyugvással, harcos lelkesedéssel a XX. kongresszus határozatát, amely felbecsülhetetlen értékű tanulságokat tartalmaz az. egész nemzetközi munkásmozgalom számára. A XX. kongresszus a béke ügyének nagy győzelme. Friss lendületet kölcsönöz azoknak a nagy társadalmi és politikai erőknek, amelyek kom eszközökkel rendelkeznek áz imperialisták agressziós tervéinek áthárításához. A kongresszus elősegítette, hegy ezek az erők éberek és harcra készek legyenek, egységfrontban tevékenykedjenek és új csatákra induljanak az emberiség legdrágább kincsének, a békének megőrzéséért és megszilárdításáért. Miskolc. 1956 február 26 vasárnap Befejeződött as SZKP XX. isongresssusa Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa február 25-én a Kremlben befejezte munkáját. A z,íróülésen a kongresszus egyhangúlag elfogadta a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését célzó 1956—1960, évi hatodik ötéves terv irányelveit. A kongresszus meghallgatta J. I. Gromovnak, a szavazatszámláló bizottság elnökének közlését a központi pártszervek megválasztásának eredményéről. A küldöttek hosszantartó tapssal fogadták a központi pártszervek egyhangú megválasztásiról szóló közlést. N. Sz. Hruscsov a2 elnökség nevében határozati javaslatot terjesztett a kongresszus elé a párt új programjának "kidolgozásáról. A kongresszus egyhangúlag határozattá emelte a javaslatot. Az ülésen elnöklő Hruscsov közölte, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának napirendje kimerült és berekesztette a kongresszust. A kongresszus küldöttei felemelkedtek helyükről és hatalmas lelkesedéssel elénekelték a párt himnuszát, az Interna- ci on áléi. Az ülésteremben viharos éljenzés tört ki, felkiáltások hangzottak: „Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja!”, „Éljen a lenini Központi Bizottság!”, „Éljen a le- ninizmusT. (MTI) a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusánál! határozata az SZKP Központi Bizottságának beszámolója alapján Tegnapi számunkban közöltük az SZKP XX. kongresszusa határozatának első részét, az alábbiakban közöljük a befejező részt. A Központi Bizottság a mezőgazdaság fellendítésének programját kidolgozva helyesen döntött úgy, hogy elsősorban az egész mezőgazdasági termelés, többek között az igen fontos állattenyésztés alapját jelentő szemestermény-termelés fellendítésére összpontosította az erőfeszítéseket öriési jelentőségűek a Központi Bizottságnak a szüzföldek hasznosításáról és a kukorica vetésterületének nagyfokú növeléséről szóló határozatai. A kongresszus utasítja a Központi Bizottságot, hogy lankadatlan energiával folytassa a mezőgazdaság fellendítését, mozgósítsa a pártot és az egész szovjet népet az élelmiszerek és a könnyűipari nyersanyagok bőségének megteremtéséért vívott harcra. Biztosítani kell a mezőgazdaság gépesítésének folytatását, a legrövidebb idő alatt át keli térni az egyes munkák gépesítéséről az egész mező- igazdasági- termelés, komplex gépesítésére, gyökeresen meg kell. javítani a Szovjet és a külföldi tudomány és technika vívmányainak s az élenjáró kolhozok, gépállomások és szovhozok tapasztalatainak népszerűsítését és meghonosítását, hogy ezen az alapon lényegesen -csökkenjen-a mezőgazda- sági termékenység megtermelésére eső.munka ós anyagi eszközök ráfordítása, emelkedjen valamennyi növény terméshozama és az állattenyésztés hozama. A kongresszus úgy véli, hogy jelenleg, amikor sok kolhoz gazdasági lehetőségei jelentősen megnőttek, párhuzamosan a termelés általános kiszélesítésével, — aminek mindig az előtérben kell lennie — komoly ■ figyelmet kell fordítani a kolhozokban lakóházak, klubok, napközi otthonok' és egyéb kulturális és szociális intézmények építésére. A mezőgazdasági termelés további gyors fellendítésének döntő feltétele a mezőgazdasági vezetés színvonalának emelése. Végezni kell ezen a téren a sablonosisággal, az irodai bürokratikus módszerekkel, a személyes felelősség hiányával és a felelőtlenséggel. A párt-, szovjet- és mezőgazdasági szerveknek biztosítaniok kell minden egyes kerület, kolhoz, szov- hoz és gépállomás konkrét irányítását, mindenféleképpen fel kell karol niok a tömegek kezdeményezését, fokozni kell a mezőgazdasági dolgozók, köztük a vezető káderek anyagi érdekeltségét a mezőgazdasági termelés növelésében. A kongresszus felhívja a párt-, szakszervezeti- és Komszomol szervezeteket, hogy szélesítsék ’ki az egész népet átfogó szocialista munkaversenyt, javítsák meg a verseny vezetést, emeljék még magasabb fokra a munkások és kolhozparasztok alkotó, kezdeményező kedvét, s Irányítsák azt a párt és a kormány által kitűzött feladatok megvalósítására. Az ipari és mezőgazdasági termelés növekedése reális feltételeket teremtett a szovjet nép anyagi jólétének állandó növeléséhez, a kulturális színvonal szüntelen emeléséhez. A Szovjetunió nemzeti jövedelme az ötödik ötéves terv éveiben hatvannyolc százalékkal nőtt, a munkások" és -alkalmazottak reálbére harminckilenc százalékkal, a kolhoznarasztok reáljövedelme pedig másfélszeresre emelkedett A kongresszus teljes egészében heívesli az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa által a munkások és alkalmazottak reálbérének, é* a kolhoztagok jövedelmének emelésére, az alacsony fizetésű dolgozó rétegek munkabérének növelésére, a bérezés megfelelő rendezésére kidolgozott, valamint arra irányuló intézkedéseit, hogy a dolgozók anyagilag fokozottabban legyenek érdekelve munkájuk eredményeiben. Fontos politikai és népgazdasági jelentősége van az SZKP Központi Bizottsága ama határozatának, melynek értelmében a hatodik öléves tervben valamennyi munkás és alkalmazott munkaideje hét órára, a szénás ércbányaiparban pedig a vezető szakmák földalatti dolgozóinak munkaideje, továbbá a serdülő fiataloknak a munkaideje hat órára csökken. E határozat előírja továbbá: ahol a termelés feltételei olyanok, hogy az célszerű, át kell térni az ötnapos munkahétre. (Nyolc órás munkaidő, heti két szabadnappal). A legközelebbi jövőben megtörténik a két órával rövidebb munkaidő bevezetése a szombati és ünnepelőtti napokon. A rövidebb munkaidő bevezetése, a munkások és alkalmazottak bérének csökkentése nélkül történik. A kongresszus egyöntetűen helyesli ezeket az intézkedéseket, mert teljes összhangban vannak a szovjet dolgozók érdekeivel. Kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy ezeket az intézkedéseket az-egész szovjet nép lelkes helyesléssel fogadja, s újabb munkalendülettel válaszol rájuk a Szovjetunió hatodik ötéves népgazdaságfejlesztési tervének teljesítéséért folytatott harcban. Nagyjelentőségű a Központi Bizottság által tervbevett nyugdíj rendezés, amely azt a cél követi, hogy jelentősen felemeljék a kis nyugdíjakat és leszállítsák az indokolatlanul magas nyugdíjakat. Ugyancsak nagyjelentőségű az aggok ellátottságának megjavítása, s azoknak a rokkantaknak elhelyezése, akik egészségük károsodása-nélkül végezhetnek társadalmilag hasznos munkát. A hatodik ötéves tervben az ötödik ötéves tervhez képest majdnem kétszeresére növekszik a lakásépítés terjedelme. Ezzel kapcsolatban elsődleges fontosságú feladat a szovjet állam által lakásépítésre kiutalt eszközök helyes felhasználása. A kongresszus helyesli a SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa által annak érdekében hozott intézkedéseket, hogy rendet teremtsenek ezen a téren, megszüntessék a kisipari jelleget, az építészeti túlzások minden fajtáját, meghonosítsák az építkezés gyár. p£ri jellegű módszereit. A kongresszus kötelezi vala mennyi párt és gazdasági szervezetet, hogy biztosítsa az állami lakás- építési tervek feltétlen teljesítését, továbbá minden tekintetben segítsen a munkásoknak és alkalmazottaknak abban, hogy személyes megtakarításaikból saját házat építhessenek. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy határozottan fokozottabb figyelemmel foglalkozzanak a lakosság mindennapi szükségleteivel, tovább szélesítsék a közétkeztetési hálózatot, tegyék olcsóbbá és minőségileg javítsák meg a közétkeztetést. Ki kell szélesíteni a mosodák, ruhaszalonok. javítóműhelyek és más mindennapi szükségleteket kielégítő vállalatok hálózatát, lényegesen növelni kell fi háztartási munkát megkönnyítő gépek és gyártmányok termelését. Komoly sikereket értünk el a kulturális éoítőmunka minden területén Mindenütt megvalósult az általános hétéves, a nagyvárosokban ped>g a tízéves oktatás. Megszülettek az általános tízéves oktatás fokozatos bevezetésnek feltételei. Az ország főiskoláin jelentősen bővült a szakember-képzés. A népgazdaság érdekében és hazánk biztonságának megerősítése érdekében eredményesen dolgozó szovjet tudósok a párt és a szovjet kormány állandó, hatékony támogatásával kiemelkedő eredményeket értek el számos tudományágban, köztük az atomfizikában, a matematikában, a mechanikában és a műszaki tudományok egyes ágaiban. Ugyanakkor a kongresszus megállapítja, hogy nagy hibák mutatkoznak a kulturális építés terén. Az iskolák munkájának legsúlyosabb hibája az, hogy a tanítás bizonyos tokig elszakadt az élettől, hogy az iskolát elvégző tanulók nincsenek eléggé felkészülve a gyakorlati munkára. Az iskolák politechmzálásánek minél gyorsabb megvalósítása céljából új tárgyakat kell bevezetni, amelyek megadják az ipari és a mezőgazdasági termelés kérdéseihez szükséges alapismereteket, sőt ezenkívül gyakorlatilag is hozzá kell szoktatni a tanulókat a gyárakban, a kolhozokban, a szovhozokban, a kísérleti parcellákon és az iskolai tanműhelyekben végzett munkához. Célszerű hozzálátni internátusok,. iskolák létesítéséhez, amelyek a gyermekek egészsége szempontjából kedvező vidékeken vannak. Jelentősen bővíteni kell az óvodai intézmények hálózatát, bevonva ebbe a népoktatási szerveken és az állami vállalatokon kívül a kolhozokat is. A felsőoktatás területén fő feladat az, hogy az oktatás és a termelés szoros kapcsolata alapján minden erővel javítsák a szakember-képzés minőségét, területileg helyesen osszák el a főiskolákat az országban, közelebbhozva azokat a termeléshez és az oktatási munkát a technika mai színvonalának megfelelően szervezzék meg. A fiatal mérnököknek és agro- nómusoknak a főiskola elvégzése után az üzemgazdaság és a gyártás- szervezés konkrét kérdéseit érintő elegendő ismerettel kell rendelkezniük. A kongresszus szükségesnek tartja azt, hogv minden irányban fejlesszék az ország tudományos intézményeinek kapcsolatát a termelési, a népgazdaság konkrét igényeivel, összpontosítsák a tudományos intézmények alkotó erőfeszítéseit a legfon-, tosabb tudományos és műszaki problémák megoldására, szüntelenül'’fokozzák a tudomány szerepét a kommunista építés gyakorlati feladatainak megoldásában. A kongresszus a beszámolási időszakban a kommunista párt egyik legfontosabb eredményének tartja a szovjet társadalmi és államrend további erősödését, a munkásosztály és a kolhozparasztság szövetségének további szilárdulását, a Szovjetunió valamennyi népe barátságának és testvéri együttműködésének növekedését. A kongresszus teljes mértekben helyesli az SZKP Központi Bizottságának határozatait. amelyekkel bővítette a köztársasági szervek jogkörét a gazdasági és a kultútelis építésben. Amellett, hogy továbbra is a Szovjetunió minisztériumainak feladatkörében marad az áltetenns irányítás, a tervfeladatok meghatározása és e feladatok vésrelr^tesá- oak ellenőrzése a bp*’uhá7áso|V ellátása berendezéssel és a szükséges pénzösszegeikkel, tovább kell bőv'tani a köztere^s,»ei muvszteriiirmok jogait a véli a1 etek mindernen? vizetekében. Ez éteseo-ít; az o*terv dolgozók alkotó v^zteé^eik még nagyobb arányú kiNr-úgVizárát. a s.TÖvetséCTos köztársaságok további megerősödését, a szovjet -népek barátságának mpe,szilá*,dteását. (Folytatás a 2. oldalon.)
