Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-26 / 49. szám

KZAKMAGYARORSZAG f Tiszapa!konyái tapuszía2atök Bükki erdőmunkások Öt rossz gyerek és a hatodik V., AZ MDP BOR SOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA lit. évfolyam 49. szim sí».'Fin,Ett történelmi jelentőségű útmutatás Az SZKP XX. kongresszusának forró lelkesedéssel elfogadott hatá­rozata — történelmi jelentőségű ok­in'ny, a Szovjetunió további nagy­áramú fejlődését és a nemzetközi élet valamennyi lényeges kérdését érintő széleskörű tanácskozások gazdag eredményeinek összegezése. Az erők kiapadhatatlan forrása a kommunizmust építő szovjet nép­nek, a szocialista tábor országainak, a nemzetközi munkásmozgalomnak, a békéért harcoló százmillióknak. Félreérthetetlen világossággal, kris­tálytiszta szavakkal megfogalmazott összefoglalása azoknak a mélyreható fejtegetéseknek és igazságoknak, amelyeket a Központi Bizottság be­számolója s a kongresszus vitája a nemzetközi életről, a Szovjetunió belső helyzetéről és a párt harcairól adott. Messze előretekintve és előre­mutatva megszabja a tennivalókat a külpolitikában, a szovjet népgazda­ság és államhatalom továbbfejlesz­tésében és minden győzelem szerve­zőjének, a pártnak erősítésében. A XX. kongresszus munkája és az egész haladó emberiségnek világító határozata — a marxizmus-leniniz- mus példamutató alkotó alkalmazá­sának ragyogó műve. A határozat leszögezi: „Az SZKP Központi Bi­zottságának sikeres tevékenysége a marxista-leninista elmélet alkotó alkalmazásán, a kollektív vezetés és a - párton belüli demokrácia lenini elveinek szigorú megtartásán, a párt és a nép elszakíthatatlan kapcsola­tairól szóló lenini útmutatások vég­rehajtásán alapul. A párt ezekben az években magasra emelte a halha­tatlan Lenin nagy zászlaját. A marxizmus-leninizmusnak, korunk győzelmes tudományának terméke­nyítő szelleme hatotta át a kongresz- szus feszült figyelemmel és rendkí­vüli érdeklődéssel kisért tevékeny­ségét. A Központi Bizottsági beszá­molója és minden egyes felszólalás -- támaszkodva a forradalmi tanítá­sokra, értékesítve . a. történelmi-tár­sadalmi fejlődés gazdag tapasztala­tait — megmutatta, hogyan kell he­lyesen elősegíteni az elmélet gya­korlati valóra váltását. A kongresz- szus tökéletesen érvényesítette azt az útmutatást, hogy „az elmélet nem dogma, hanem vezérfonal a cselek­vésre“. így forrasztják össze az élet­tel a marxizmus-leninizmus igazsá­gait azok, akiket rendíthetetlen elv- hűség vezérel, akik át vannak hatva a kommunizmus végső diadalába vetett szilárd meggyőződéstől. Ilyen küldöttek ültek a kongresszuson, ilyenek a Szovjetunió Kommunista Pártjának harcosai: ilyen a szovjet nép, amelyet a XX. kongresszus nagyszerű új harcokra lelkesített. Micsoda gyönyörű távlatokat nyi­tott meg előtte a hatodik ötéves térv, a kommunizmus építésének gyönyörű programja. A kongresszus meghatározta a népgazdaság építé­sének soronkövetkező főfeladatát: a békés gazdasági verseny révén, a szocialista gazdasági rendszer fölé­nyére támaszkodva, történelmileg rövid idő alatt utolérni és túlszár­nyalni a legfejlettebb kapitalista or­szágokat az egy főre jutó termelés tekintetében. A magávalragadó ter­vekben az a felemelő, hogy az élet valóságára épülnek; a szocializmus törvénye, hogy a tervek és a megva­lósulás tökéletes összhangban áll egymással. A kongresszus nasysze- \ rű célokat jelölt meg és felsorakoz­tatja az elérésükhöz szükséges leg­fontosabb eszközöket: ilyenek: a ne- héz’par elsődleges fejlesztése, a leg­magasabb fokú korszerű technika, új nyersanyag-, fűtőanyag- és villa- mosenergía készletek felhalmozása, a? állami tervfeladatok részletes teljesítése. a mezőgazdaság fellendí­tésének lankadatlan folytatása stb A hatodik ötéves terv minden pontja á szovjet dolgozók érdekeit szolgálja. A szovjet nép lelkes he­lyesléssel fogadja azokat és újabb munkalendülettel válaszol rájuk. A népről való gondoskodás, a dolgozó emberről való fáradhatatlan törő­dés idényeik minél tökéletesebb ki­elégítése, ime, ezek a kommunista elvek szabták meg a kongresszus munkáját és sugároznak határozatá­ból. A kongresszus ragyogó példája volt a kritikai szellem érvényesíté­sének, amelynek éltető forrása a nép ügyéért való szerető odaadás. A magas eszmei igényességtől ve­zérelt bírálat és önbírálat — az al­kotó munka hatalmas emelője volt. Ugyanígy: a kongresszus megmutat­ta a pórtonbelüli demokrácia és a kollektív vezetés nagy erejét. A ha­tározat rámutat: „A kongresszus teljes egészében helyesli azt a nagy munkát, amelyet a Központi Bizott­ság végzett a pártélet lenini nor­máinak helyreállításában, a párton belüli demokrácia fejlesztésében, a kollektív vezetés elveinek a marxis­ta-leninista politika alkalmazása alapján való meghonosításában, a- pártmunka stílusának és módszerei­nek tökéletesítésében.“ A kongresz- szus ezeknek az éles fegyvereknek forgatásával harcra mozgósított az önelégültség és a közöny ellen, fel­hívta a figyelmet arra. hogy a párt sorait a magasfokú harci éberség állapotában kell tartani, fáradhatat­lanul javítani és tökéletesíteni kell az egész párimunkát. A XX. kongresszus messzehangzó- an hirdette a Központi Bizottsága ál­tal vezetett SZKP törhetetlen alkotó egységét, a párt és a nép megbont­hatatlan örö-k összeforrottságát. A kongresszus kifejezte ezt a meggyő­ződését, hogy „a Szovjetunió Kom­munista Pártja, amely fel van vér­tezve a marxizmus-leninizmus nagy tanításával, még szorosabban tömö­ríti majd zászlója aló az egész né­pet. s elvezeti a kommunizmus vi­lágtörténelmi jelentőségű új győzel­meihez“. Szerte a világon rendkívül mély benyomást keltettek a 'kongresszus megállapításai a nemzetközi kap­csolatok alakulásáról. Ezek világo­san tanúskodnak a Szovjetunió lan­kadatlan béketörekvéseiről. A ha­tározat kiemeli korunknak legfon­tosabb vonását,, hogy a szocializmus kilépett egy onszág kereteiből és vi­lágrendszerré vált, a kapitalizmus erőtlennek bizonyult e világtörté­nelmi folyamat megakadályozására. Ez a rendkívül jelentős változás in­dokolta és tette szükségessé számos kérdés új módon való felvetését. Ezekre a kérdésekre, mint amilyenek g háború elkerülhetősége, a gyarma­ti rendszer széthullása, a szocializ­musra való áttérés változatos for­mái, a munkásosztály egysége, a kü­lönböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett élése, stb. — a kongresszus félreérthetet­len, világos választ adott. A határo­zat is félreérthetetlen világossággal szögezi le: „A Szovjetunió külpoliti­kájának fő vonala a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elve volt és marad.“ Azok a feladatok, amelyeket a kongresszus külpoliti­kai téren az SZKP Központi Bizott­sága elé tűzött, tökéletes összhang­ban állanak ezzel a megállapítással. A XX. kongresszus a proletárin­ternacionalizmus újabb győzelme volt. Ä testvérpártok küldöttei, a kommunisták millióinak forró szere- tetét és bizalmát tolmácsolták a sok évtizedes harcokban edzett SZKP- nak. A földkerekség minden táján milliók és milliók fogadják öröm­mel, megnyugvással, harcos lelkese­déssel a XX. kongresszus határoza­tát, amely felbecsülhetetlen értékű tanulságokat tartalmaz az. egész nemzetközi munkásmozgalom szá­mára. A XX. kongresszus a béke ügyé­nek nagy győzelme. Friss lendületet kölcsönöz azoknak a nagy társadal­mi és politikai erőknek, amelyek kom eszközökkel rendelkeznek áz imperialisták agressziós tervéinek áthárításához. A kongresszus előse­gítette, hegy ezek az erők éberek és harcra készek legyenek, egységfront­ban tevékenykedjenek és új csaták­ra induljanak az emberiség legdrá­gább kincsének, a békének megőr­zéséért és megszilárdításáért. Miskolc. 1956 február 26 vasárnap Befejeződött as SZKP XX. isongresssusa Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusa február 25-én a Kremlben befejezte munká­ját. A z,íróülésen a kongresszus egy­hangúlag elfogadta a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését célzó 1956—1960, évi hatodik ötéves terv irányelveit. A kongresszus meghallgatta J. I. Gromovnak, a szavazatszámláló bi­zottság elnökének közlését a köz­ponti pártszervek megválasztásának eredményéről. A küldöttek hosszan­tartó tapssal fogadták a központi pártszervek egyhangú megválasztá­siról szóló közlést. N. Sz. Hruscsov a2 elnökség ne­vében határozati javaslatot terjesz­tett a kongresszus elé a párt új programjának "kidolgozásáról. A kongresszus egyhangúlag határozat­tá emelte a javaslatot. Az ülésen elnöklő Hruscsov kö­zölte, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XX. kongresszusának napirendje kimerült és berekesztet­te a kongresszust. A kongresszus küldöttei felemelkedtek helyükről és hatalmas lelkesedéssel elénekel­ték a párt himnuszát, az Interna- ci on áléi. Az ülésteremben viharos éljenzés tört ki, felkiáltások hang­zottak: „Éljen a Szovjetunió Kom­munista Pártja!”, „Éljen a lenini Központi Bizottság!”, „Éljen a le- ninizmusT. (MTI) a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusánál! határozata az SZKP Központi Bizottságának beszámolója alapján Tegnapi számunkban közöltük az SZKP XX. kongresszusa határo­zatának első részét, az alábbiak­ban közöljük a befejező részt. A Központi Bizottság a mezőgaz­daság fellendítésének programját ki­dolgozva helyesen döntött úgy, hogy elsősorban az egész mezőgazdasági termelés, többek között az igen fon­tos állattenyésztés alapját jelentő szemestermény-termelés fellendíté­sére összpontosította az erőfeszítése­ket öriési jelentőségűek a Központi Bizottságnak a szüzföldek hasznosí­tásáról és a kukorica vetésterületé­nek nagyfokú növeléséről szóló hatá­rozatai. A kongresszus utasítja a Központi Bizottságot, hogy lankadatlan ener­giával folytassa a mezőgazdaság fel­lendítését, mozgósítsa a pártot és az egész szovjet népet az élelmiszerek és a könnyűipari nyersanyagok bőségé­nek megteremtéséért vívott harcra. Biztosítani kell a mezőgazdaság gépesítésének folytatását, a legrövi­debb idő alatt át keli térni az egyes munkák gépesítéséről az egész mező- igazdasági- termelés, komplex gépesíté­sére, gyökeresen meg kell. javítani a Szovjet és a külföldi tudomány és technika vívmányainak s az élenjáró kolhozok, gépállomások és szovhozok tapasztalatainak népszerűsítését és meghonosítását, hogy ezen az alapon lényegesen -csökkenjen-a mezőgazda- sági termékenység megtermelésére eső.munka ós anyagi eszközök rá­fordítása, emelkedjen valamennyi növény terméshozama és az állatte­nyésztés hozama. A kongresszus úgy véli, hogy je­lenleg, amikor sok kolhoz gazdasági lehetőségei jelentősen megnőttek, párhuzamosan a termelés általános kiszélesítésével, — aminek mindig az előtérben kell lennie — komoly ■ fi­gyelmet kell fordítani a kolhozokban lakóházak, klubok, napközi otthonok' és egyéb kulturális és szociális intéz­mények építésére. A mezőgazdasági termelés további gyors fellendítésének döntő feltétele a mezőgazdasági vezetés színvonalá­nak emelése. Végezni kell ezen a té­ren a sablonosisággal, az irodai bü­rokratikus módszerekkel, a személyes felelősség hiányával és a felelőtlen­séggel. A párt-, szovjet- és mezőgaz­dasági szerveknek biztosítaniok kell minden egyes kerület, kolhoz, szov- hoz és gépállomás konkrét irányítá­sát, mindenféleképpen fel kell ka­rol niok a tömegek kezdeményezését, fokozni kell a mezőgazdasági dolgo­zók, köztük a vezető káderek anyagi érdekeltségét a mezőgazdasági ter­melés növelésében. A kongresszus felhívja a párt-, szakszervezeti- és Komszomol szerve­zeteket, hogy szélesítsék ’ki az egész népet átfogó szocialista munkaver­senyt, javítsák meg a verseny veze­tést, emeljék még magasabb fokra a munkások és kolhozparasztok alkotó, kezdeményező kedvét, s Irányítsák azt a párt és a kormány által kitű­zött feladatok megvalósítására. Az ipari és mezőgazdasági termelés növekedése reális feltételeket terem­tett a szovjet nép anyagi jólétének állandó növeléséhez, a kulturális színvonal szüntelen emeléséhez. A Szovjetunió nemzeti jövedelme az ötödik ötéves terv éveiben hatvan­nyolc százalékkal nőtt, a munkások" és -alkalmazottak reálbére harminc­kilenc százalékkal, a kolhoznarasztok reáljövedelme pedig másfélszeresre emelkedett A kongresszus teljes egészében heívesli az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa által a munkások és alkalmazottak reálbérének, é* a kolhoztagok jövedelmének emelésé­re, az alacsony fizetésű dolgozó réte­gek munkabérének növelésére, a bé­rezés megfelelő rendezésére kidolgo­zott, valamint arra irányuló intéz­kedéseit, hogy a dolgozók anyagilag fokozottabban legyenek érdekelve munkájuk eredményeiben. Fontos politikai és népgazdasági jelentősége van az SZKP Központi Bizottsága ama határozatának, mely­nek értelmében a hatodik öléves tervben valamennyi munkás és alkal­mazott munkaideje hét órára, a szén­ás ércbányaiparban pedig a vezető szakmák földalatti dolgozóinak mun­kaideje, továbbá a serdülő fiatalok­nak a munkaideje hat órára csökken. E határozat előírja továbbá: ahol a termelés feltételei olyanok, hogy az célszerű, át kell térni az ötnapos munkahétre. (Nyolc órás munkaidő, heti két szabadnappal). A legköze­lebbi jövőben megtörténik a két órá­val rövidebb munkaidő bevezetése a szombati és ünnepelőtti napokon. A rövidebb munkaidő bevezetése, a munkások és alkalmazottak béré­nek csökkentése nélkül történik. A kongresszus egyöntetűen helyesli ezeket az intézkedéseket, mert teljes összhangban vannak a szovjet dolgo­zók érdekeivel. Kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy ezeket az in­tézkedéseket az-egész szovjet nép lel­kes helyesléssel fogadja, s újabb munkalendülettel válaszol rájuk a Szovjetunió hatodik ötéves népgaz­daságfejlesztési tervének teljesíté­séért folytatott harcban. Nagyjelentőségű a Központi Bizott­ság által tervbevett nyugdíj rendezés, amely azt a cél követi, hogy jelentő­sen felemeljék a kis nyugdíjakat és leszállítsák az indokolatlanul magas nyugdíjakat. Ugyancsak nagyjelen­tőségű az aggok ellátottságának meg­javítása, s azoknak a rokkantaknak elhelyezése, akik egészségük károso­dása-nélkül végezhetnek társadalmi­lag hasznos munkát. A hatodik ötéves tervben az ötödik ötéves tervhez képest majdnem két­szeresére növekszik a lakásépítés ter­jedelme. Ezzel kapcsolatban elsődleges fontosságú feladat a szovjet állam ál­tal lakásépítésre kiutalt eszközök he­lyes felhasználása. A kongresszus helyesli a SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa által annak érdekében hozott intéz­kedéseket, hogy rendet teremtsenek ezen a téren, megszüntessék a kis­ipari jelleget, az építészeti túlzások minden fajtáját, meghonosítsák az építkezés gyár. p£ri jellegű módsze­reit. A kongresszus kötelezi vala mennyi párt és gazdasági szerveze­tet, hogy biztosítsa az állami lakás- építési tervek feltétlen teljesítését, továbbá minden tekintetben segítsen a munkásoknak és alkalmazottaknak abban, hogy személyes megtakarítá­saikból saját házat építhessenek. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy határozottan fokozottabb fi­gyelemmel foglalkozzanak a lakosság mindennapi szükségleteivel, tovább szélesítsék a közétkeztetési hálózatot, tegyék olcsóbbá és minőségileg javít­sák meg a közétkeztetést. Ki kell szélesíteni a mosodák, ru­haszalonok. javítóműhelyek és más mindennapi szükségleteket kielégítő vállalatok hálózatát, lényegesen nö­velni kell fi háztartási munkát meg­könnyítő gépek és gyártmányok ter­melését. Komoly sikereket értünk el a kul­turális éoítőmunka minden területén Mindenütt megvalósult az általános hétéves, a nagyvárosokban ped>g a tízéves oktatás. Megszülettek az álta­lános tízéves oktatás fokozatos be­vezetésnek feltételei. Az ország fő­iskoláin jelentősen bővült a szak­ember-képzés. A népgazdaság érde­kében és hazánk biztonságának meg­erősítése érdekében eredményesen dolgozó szovjet tudósok a párt és a szovjet kormány állandó, hatékony támogatásával kiemelkedő eredmé­nyeket értek el számos tudomány­ágban, köztük az atomfizikában, a matematikában, a mechanikában és a műszaki tudományok egyes ágai­ban. Ugyanakkor a kongresszus meg­állapítja, hogy nagy hibák mutatkoz­nak a kulturális építés terén. Az is­kolák munkájának legsúlyosabb hi­bája az, hogy a tanítás bizonyos to­kig elszakadt az élettől, hogy az is­kolát elvégző tanulók nincsenek eléggé felkészülve a gyakorlati mun­kára. Az iskolák politechmzálásánek minél gyorsabb megvalósítása céljá­ból új tárgyakat kell bevezetni, ame­lyek megadják az ipari és a mezőgaz­dasági termelés kérdéseihez szüksé­ges alapismereteket, sőt ezenkívül gyakorlatilag is hozzá kell szoktatni a tanulókat a gyárakban, a kolhozok­ban, a szovhozokban, a kísérleti par­cellákon és az iskolai tanműhelyek­ben végzett munkához. Célszerű hozzálátni internátusok,. iskolák létesítéséhez, amelyek a gyermekek egészsége szempontjából kedvező vidékeken vannak. Jelentő­sen bővíteni kell az óvodai intézmé­nyek hálózatát, bevonva ebbe a nép­oktatási szerveken és az állami vál­lalatokon kívül a kolhozokat is. A felsőoktatás területén fő feladat az, hogy az oktatás és a termelés szo­ros kapcsolata alapján minden erő­vel javítsák a szakember-képzés mi­nőségét, területileg helyesen osszák el a főiskolákat az országban, köze­lebbhozva azokat a termeléshez és az oktatási munkát a technika mai szín­vonalának megfelelően szervezzék meg. A fiatal mérnököknek és agro- nómusoknak a főiskola elvégzése után az üzemgazdaság és a gyártás- szervezés konkrét kérdéseit érintő elegendő ismerettel kell rendelkez­niük. A kongresszus szükségesnek tartja azt, hogv minden irányban fejlesszék az ország tudományos intézményei­nek kapcsolatát a termelési, a nép­gazdaság konkrét igényeivel, össz­pontosítsák a tudományos intézmé­nyek alkotó erőfeszítéseit a legfon-, tosabb tudományos és műszaki pro­blémák megoldására, szüntelenül'’fo­kozzák a tudomány szerepét a kom­munista építés gyakorlati feladatai­nak megoldásában. A kongresszus a beszámolási idő­szakban a kommunista párt egyik legfontosabb eredményének tartja a szovjet társadalmi és államrend to­vábbi erősödését, a munkásosztály és a kolhozparasztság szövetségének további szilárdulását, a Szovjetunió valamennyi népe barátságának és testvéri együttműködésének növeke­dését. A kongresszus teljes mértekben helyesli az SZKP Központi Bizott­ságának határozatait. amelyekkel bővítette a köztársasági szervek jogkörét a gazdasági és a kultútelis építésben. Amellett, hogy továbbra is a Szovjetunió minisztériumainak feladatkörében marad az áltetenns irányítás, a tervfeladatok meghatá­rozása és e feladatok vésrelr^tesá- oak ellenőrzése a bp*’uhá7áso|V ellá­tása berendezéssel és a szükséges pénzösszegeikkel, tovább kell bőv'ta­ni a köztere^s,»ei muvszteriiirmok jo­gait a véli a1 etek mindernen? vize­tekében. Ez éteseo-ít; az o*terv dolgo­zók alkotó v^zteé^eik még nagyobb arányú kiNr-úgVizárát. a s.TÖvetséCTos köztársaságok további megerősödését, a szovjet -népek ba­rátságának mpe,szilá*,dteását. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents