Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-21 / 18. szám

'-----------­--------------------------------------­É pítőipari dolgozók! Auya ^takarékossággal, a határidők pontos betartásával készüljetek a pártvezetőségek újjáválasztására ! J A ZMD P: BOR SÓD-A BAU 3 - 2 EMPL ÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP DA XII. évfolyam 18. szám ara ?>o fit t Fr Dolgozzunk megtakarított anyagból Ragyogó célkitűzéseink megvalósí­tásához, népünk életszínvonalának emeléséhez minden- rendelkezésünkre álló erőt fel kell használnunk ebben az esztendőben. Óvakodnunk kell a felesleges beruházásoktól, — ipari üzemeinkben, bányáinkban, a mező- gazdaságban fel kell tárnunk minden belső tartalékot. Fokoznunk kell a gépek kihasználását, fejlesztenünk kell a technikát, de főleg takarékos­kodnunk kell minden rendelkezé síinkre álló anyaggal. A pösta a különböző szervekhez nap mint nap számtalan levelet kézbesít, melyek­ben a dolgozók felhívják a figyelme firra, hogy a gyárakban, a bányák­ban megengedhetetlen anyagpazarlás folyik. Ezek a bejelentések azt bizo- uyítják, hogy dolgozó népünknek Szívügye a közösség vagyonának vé­delme. Nem tűri. hogy egyesek ha­nyagul, felelőtlenül, »Csáki szalmájáé­ként kezeljék a gondjaikra bízott anyagot, félkészárut, szerszámot és mindent, ami a munka elvégzéséhez, a termeléshez szükséges. Az újesztendő első napjaiban azt a célt tűztük magunk elé, hogy min­den hónapban egynapos előnvt szer­zünk a tervek teljesítésében. Vannak akik azt mondják, az egynapos előre*- haladást azért nem lehet megszerez­ni, mert nem biztosítanak hozzá ele­gendő alapanyagot. Erről beszélnek némelyek az ózdi Kohászati Üzemek nagyolvasztó műhelyében is. Az üzemben 1955 december 31-én egész nap a hónap folyamán megtakarított koksszal dolgoztak. De ha 1955-ben volt erre lehetőség, egészen bizonyos, hogy ebben az esztendőben is hasonló eredményt lehet elérni. így tehát alaptalan a hivatkozás az anyag- ellátás nehézségeire. Szinte minden üzemben az anyag­takarékosság számtalan megnyilvá­nulásával lehet találkozni. Jónéhány mozgalom indult, mely mind azt cé­lozza, hogy kevesebb anyagból ugyan- annyi féikész, vagy készárut gyártsa­nak. A Lenm Kohászati Művek nagv- kovacsműhelyében például az elmúlt esztendőben a fazonkovács brigádok megszívlelve a Központi Vezetőség novemberi határozatát - mozgalmat indítottak a kovacsolási ráhagyások csökkentesére. S az egyszerű javas­latnak máris igen szép eredménye mutatkozik. A DIMÁVAG Gépgyár megmunkáló üzemeiben az eszterga lyosok elmondották, hogy igen helyes és szükséges ez a mozgalom, mert a ráhagyások csökkentésével gyorsat ban végezhetik munkájukat, emellett még a minőséget is javítani tudják A diósgyőri »Kilián György«« gim­názium mellett épülő munkáslaká­soknál az ácsok fogadalmat tettek, hogy takarékoskodnak az imppr faanyaggal, a zsaluzásokból kikerüli: deszkaanyagot helyes tároláss megvédik a pusztulástól, vigyázna nehogy lelkiismeretlen emberek tűzrevalótnak használják fel. E jó példák mellett súlyos hibák kai is találkozhatunk. A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemei az el múlt esztendőben a tervezettnél V. ezer köbméterrel több bányafát és 132 ezer kilogrammal több robbanó­anyagot használtak fel. Csupán ezzel töhbmilíiő forint kárt okoztak. Ha felhasználták volna a helyes robban­tási technikát, ha minden bánya­üzemben. ahol erre lehetőség van, bevezették volna a millszekundos robbantást, bizonyára jóval kevesebb robbanóanyagra lett volna szükségük. Ma még sok helyen nem törődnek az anyagtakarékossággal. A martiná­szok, az öntők, a bányászok, az ér ­tők egy része fegyelmezetlen munká­val, a műveleti utasítások megszegé­sével ^ több anyagot használ föl a kelleténél. Gazdasági vezetőinknek, de minden mozgalmi funkcionárius­nak, népnevelőnek elsőrangú köte­lessége, hogy a munkaidő minden percében ellenőrizze: nem lépik-e túl az anyagnormákat, a szükséges anya­got használják-e fel a munkához? A fegyelmezetleneket, az anyagpazar! kát győzzék meg arról, hogy minden eldobott tégla sárbataposott kenye­ret jelent Minden darab szén, min­den kilowatt energia sok pénzbe munkába kerül. Aki pazarolja »-■ anyagot, akarvá-akaratlanul fékezi saját maga és a dolgozó nép élet- színvonalának emelését. Vegyék tehát számba mindenütt, hogy hol élünk nagylábon, hol hvújtózkodunk mesz- szebb, mint ameddig a takarónk ér. s intézkedjenek, hogy végetvessenek a pazarlásnak, megteremtsék a leg­szigorúbb takarékosságot! Miskolc. 1956 »anirir 21. szombat Helyére emelték a tmznpalkonyai hőerőmű második 75 es er literes tápíartályát A ivepKoztarsaság Elnöki Taná­csa a külügyminiszter előterjesz­tésére — Kós Péter elvtársat, a Ma« g.var Népiköztársaság indiai rendkí­vüli követét és meghatalmazott mi­niszterét — e megfeizatásána-k érin tétlenül hagyása mellett — az Indo- niz Köztársaság területére kiterje­dő hatáskörrel, követi minőségbén, megbízta a Magyar Népköztársaság képviseletével. (MTI) Megállapodás Magyarság és Jusosilávia Előzőit levő határvonal és halár elek további karbaalariásárúl és fe’úiításárd A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányküldöttségei 1956 január 18-án Belgrádiban egyezményt írtak alá a két ország között lévő határvo­nal és határjelek további karban­tartásáról és felújításáról. Az 1956 január 9-én Belgrádban kezdődött tárgyalás a kölcsönös megértés és a megegyezésre való őszinte törekvés szellemében folyt le. (MTI) Nagyszerű újítás Ózdon Az Ózdi Kohászati Üzemek finom hengerdéjeben nagyszerű új vas- betonhuzo gépel szerkesztettek. Ezt a munkát eddig kézzel végez- tes. Az uj gép ot ember munkáját takarítja meg. Képünk Tivoda Lajos művezetőt, Kucserák István csoportvezetőt, Czibpia Gyulát és Csonka Györgyöt ábrázolja, miközben a gépet szerelik. A téli napokon is gyors ütemben épül a tiszapalkonyai hőerőmű. A második ötéves terv egyik legna­gyobb építkezésén ma már a gépek sokasága könnyíti meg a munkát. A dolgozók keményen harcolnak segít­ségükkel azért, hogy az új erőmű, első gépegysége mielőbb energiát ter­meljen. Különösen fontos munkát végez­nek a 29/2 Út- és Vasútépítő Vállalat dolgozói, ök építik az erőmű 120 mé­ter magas kéményeinek vasbeton alapjait és a kéményekét összekötő aknákat. Egy-egv kéményalap elké­szítésénél 1700 köbméter földet kell megmozgatniuk. A nehéz fizikai mun­kát teljesen gépesítették. Gyorsmoz­gású, lánctalpas szovjet kotrógébek- cel emelik ki a gödrökből a földet, amelyet dömpereken szállítanak el,. építők erőfeszítésének eredmény hogy két kéményalap és egv akna ülőmunkáinak nagyobb részét már dvégezték. Péntek reggelig a nagy­szerű szovjet gépekkel csaknem 6000 köbméter földet termeltek ki. Megélénkült a munka a hatalmas üzemi épület fedett részében is. Itt a budapesti Április 4. Gépgyár három !egjobb brigádja egvmással versengve végzi a III. kazán szerelését. A na­gyobbrészt fiatalokból álló brigádok gén nagy segítséget kapnak Capkő Tános csehszlovák vezetőszerelőtől. A gazdag szakmai tapasztalatokkal ’endelkező vezetőszerelő nemcsak ranyítja, hanem szakszerű tanácsok­nak — egy-egv könnyebb munka­fogás bemutatásával — oktatja, ne­veli a brigádokat. Különösen jó tanít­ványnak bizonyul Nagy Ferenc 8 fős ••egédmunkás DISZ-kollektívája. A ;a*alok a csehszlovák vezetőszerelő >t,mutatásait követve — 30 méter magasban is játszi könnyedséggel szerelik . a, kazánlábakat összekötő- ~zr~kezetet. A három jól dolgozó bri­gád péntek reggelig tíz kazánláb és mos összekötő szerkezet szerelését végezte el. Ez a kazán lesz az ország legnagyobb kazánja. Elkészülte után naponta annyi gőzt termel majd, amennyivel egyszerre 150 darab 424- es mozdonyt lehetne üzemben tar­tani. Csütörtök reggel nagy munka in­dult az üzemépület gépházi részében. Az Április 4. Gépgyár szerelői meg­kezdték a második 75.000 literes táp­tartály helyére emelését. Szilvást Mi­hály 8 fős brigádja Rozman József csoportvezető irányításával — a daru segítségével — öt részben emelte a 15 méter magas szintre a súlyos tar­tály egvvs részeit. Délután a dolgo­zók büszkén jelentették, hogy a mun­kát elvégezték s pár nap múlva már a hatalmas tartály hegesztéséhez fog­hatnak. Befejezéshez közeledik a 80 tonnás híd-daru hegesztése is — ame­lyet a gépházi részben helyeznek majd el. A nagy figyelmet és kiváló minőséget követelő munkát Silhanek Jaroszláv csehszlovák szerelő vállalta. A nagy tapasztalatokkal rendelkező csehszlovák szerelő azóta naponta 110 százalékos teljesítménnyel dolgo­zik. A tervek szerint az összehegesztett hid-daru első részét február elején emelik be a gépházi rész 30 méter magas szintjére. 483 ön ecs ki?3GRg?r!és3«c! ú abb csúcseredményt értek el a ö óígvtri bloíShemerészeK A Lenin Kohászati Művek durv ahentjerdéjében a pártvezetőségek újjáválasztásának tiszteletére a blokksori hengerészek megfogadták, hogy minden nap 100 darab öntecset hengerelnek ki. Január 4-én szüle­tett meg az első csúcseredmény, amikor a blokksori brigádok 436 darab öntecset hengereltek ki. A hengerészek nern elégedtek meg ezzel az eredménnyel, váltig hangoztatták, hogy a csúcsteljesítményt még eb­ben a hónapban megílöntik. Az új siker azonban késett, a hidraulikus berendezés nehézkes üzemmenete, a körkemence nagyjavítás utáni lassú felmelegedése és a kemencék gyako ri saiakolása miatt. Januvr 19-én született meg a durvahengerműben a várva-várt nagyszerű eredmény. Ezen a napon tartotta meg az alapszervezet veze­tőségválaszt» taggyűlését. Antal András hengerészbrigádja már a dél­előtti műszakon kiváló eredményt ért el, 153 darab öntecset hengerelt ki. délutános Novak István ifjúsági hengerészbrigádja örömmel látta, az előző műnzak nagyszerű érceimén yct és megfogadta, hogy még jobb teljesítményt ér el. Sütő József műszakos üzemvezető szinte minden percben ott volt a sor mellett, buzdí tolta Novak elvtárs brigádjának tag­jait, sürgette az anyagot. A műszak végén a kihengerelt öntecseket összeszámlálva megállapították, hogy megdöntötték az Antal brigád csúcs eredményét, 163 darab öntecset hen gereltek ki. Novak István a szakma kiváló dolgozója címmel kitüntetett henge­rész ifjúsági brigádja úgy gondolta, hogy egyhamar nem lesz brigád mely nagyobb teljesítményt ér el. Tévedett. Lerch Zoltán, a szakma kivá­ló dolgozója címmel kitüntetett brigádvezető kollektívája az éjszakás műszakon 167 darab Öntecset hengerelt ki. _. A kiváló eredmények elérésében jelentős része van a durvahengermű kipróbált műszaki gárdájának, Dudás Lajos. Sütő József és Leitner Kál- man főművezetőknek, akik szoros kapcsolatot tartottak fönn a martin- aceiművel és hozzásegítettek az üzemet a blokksor eddig legmagasabb teljesitmenyenek eléréséhez. FILE EyA levelezőink írják A „jo kulak igazi arca Szentist^ánbaksa, községben az utóbbi időben ismét megmutatko- ■Z+L rí?, mi}vien anoy kulakok igazi arca. Ifj. Kádas Károly volt »nem- méZ JZntZlZ0k0S<< eS \d' ,Gíjncf Bal™t három cséplőgép volt tulajdonosa dZinZZ, fi af01\ mesterkednek, hogyan zsákmányolhatnák ki a falu dolgozo parasztjait. A múltban nem volt ritka, hogy az ilyen kulákok l9\ZfrVJZnajtÓ USftet adtak kZlCSÖn a ^zorultZegénypaZaszlnak t a s^erencsetlen azutan nem győzte ledolgozni a kulák »jóságát«. Olyan U az o segítségük, mint ma az amerikai »segítség«, — amit adtak azt lákZ?ae™ZZtUZak ll a™eOsz°™ltakon. Ez a két szentistvánbaksai ku- ZnrnZtLZ A ls'gy*kszik a regi módszerek szerint becsapni a dolgozó szalonk ák ™efi,íwdía/c- h??V egy-egy háznál fogytán a zsír, a szalonna, ok adlak »kölcsön« egy fel kilót. Igen ám, de azért a fél kiló szalonnáért egesz napokat dolgoztattak. Kádas Károly már most Ígyek- szik megszerezni a tavaszi munkákhoz az olcsó, majdnem ingyen munka­*?Z'oIlOSf9eS alrt}^eriJlese volt az elmúlt őszön. Fűnek-fának kínálgat.ja szíveskedve álmáját igyekszik magát jóembernek feltüntetni. Amikor az alma arat kérdik akkor azt mondja: »majd tavasszal egy kis munkával megszolgálod«. Sajnos akadnak még olyanok, akiket be tud csapni a ?flk nlm }ai:nak. a\ jászságán. De mi szentistvánbaksai kom­munisták igyekszünk mindent elkövetni, hogy minden dolgozó paraszt megismerje a »jo« kulakok igazi, sötét arcát TAMÁS LÁSZLÓ A missrolcá személypályaudvar dolgozói párosversenyre MvtáKKi a ferencvárosi ahomast A miskolci személypályaudvar vasutas dolgozói ezévi első terme­lési értekezletükön elhatározták, hogy az 1956. évi tervek maradék­talan teljesítése érdekében méltó versenytársat választanak. Ezért a ferencvárosi állomás dolgozóit hív­ták ki párosversenyre. Ä verseny­ben többek között a következőket vállalták: A tehervonatok terhelési tervét havonta két százalékkal túlteljesí­tik, a vonatok menetrendszerinti közlekedésében teljesítik az élüzem szint feltételeit. A kocsitartózkodási tervet 102, a kocsikihásználási ter­vet 103 százalékra teljesítik. R. B. A jó munka biztosítéka a szomolyai Sarló-Kalapács Tsz-ben A szomolyai Sarló-Kalapács Ter­melőszövetkezet kommunistái újjá- választották pártszervezetük veze­tőségét. A vezetőségválaszto taggyű­lésen elhangzott felszólalások, a kommunisták javaslatai és vállalá­sai szilárd biztosítékok arra, hogy a termelőszövetkezet az idén jó munkát fog végezni. A tagság bát­ran bírálta egymás hibáit. Azért is kerültek felszínre a hibák, mert a vezetőség az egész tagság bevonásá­val készítette el a színvonalas be­számolót. A taggyűlés olyan határo­zatot hozott, melynek végrehajtása nagymértékben elősegíti majd a termelőszövetkezetben a gazdasági és politikai munka megjavítását. A termelőszövetkezet kommunis­tái taggyűlésükön számos értékes javaslatot és vállalást is tettek. így többek között megfogadták, hogy nagymértékben megerősítik a ter­melőszövetkezetet, számos dolgozó parasztot győznek meg az új út he­lyességéről. Megfogadták, hogy a felszabadulás 11-ik évfordulójára versenyt szerveznek. JUHÁSZ PÉTER Hogyan kell dolgozni egy községi aoronómutnak ? Mezözombor község agronómusa vagyok. Szeretettel végzem munká­mat, mert gyönyörű feladat a me­zőgazdaság felvirágoztatásáért dol­gozni. Nem könnyű munka. Szívós, fáradságot nem ismerő munkát igé­nyel, mert sokszor igen nehéz az idős falusi embereket, akik évtize­dek óta megrögződött módon gaz­dálkodnak, meggyőzni a modern agrotechnikai eljárások helyességé­ről. De azért nem lehetetlen végre­hajtani ezt a feladatot. Most éppen annak van itt az ideje, hogy a estéket kihasználva á dolgozó rasztok részére gazdakört szervez zunk, vagy ahol már van, a gazda kör működésével többet törődjünk. Ne legyen egy faluban sem olyan dolgozó paraszt, aki nem jár gazda­körbe. A gazdakörökön olyan tárgyú, előadásokat tartsunk, ami a gazdá­kat legjobban érdekli, ami a köz­ségben a legfontosabb probléma. Helyes, ha a községi agronómus megkérdi a. gazdákat, hogy miről is szeretnének előadásokat hallani. Az éli pa­idősebbek szakmai oktatása mellett nem szabad megfeledkezni a fiata­lok neveléséről sem. Annak érdeké­ben, hogy megismertessük és meg­szerettessük velük a földművelést, mi a községünkben a tanács és az iskola igazgatójának segítségével egy szép Micsurin-kertet létesítünk. A kert egyik részében több növény­fajtát vetünk,'a másik részbe a táj­egységnek megfelelő gyümölcsfá­kat, cserjéket ültetünk, a kert har­madik részébe pedig kísérleti par­cellákat állítunk be. A téli hónapokat arra is fel kell használnia minden községi agronó- musnak, hogy az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztokkal megis­mertesse u termelőszövetkezetek eredményeit, rámutasson arra min­den előadásában, minden beszélge­tés során, hogy mennyivel kifizető­dőbb, mennyivel könnyebb a nagy­üzemi gazdálkodás. HAGY A JÁNOS községi agronómus- kinevezték a Magyar Népköz*ár^ág indonéziai követét A 'Nrárn™,*/. ____x- ... . „

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents