Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-17 / 14. szám

ESZÄKMAGYAfiORSZAG Kommunisták az étre! Dolgozzatok, tanuljatok, éljetek példamutatóan! V*. J AZ MDP BORSÖD-ABAUa -ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOtTSÁGÁNAK LAQ3A Ali. évfolyam 14. szám Miskolc. 1956 *anuár 17. hedd H békés építés lenyűgöző programja A szovjet nép s az egész világ dolgozó mildiói nagy örömmel és vá­rakozással készülnek a Szovjetunió Ko&mmunLsta Pártja XX. kongresz- szusára. Az előkészületéit nagysze­rű, fontos eseménye: az SZKP Köz­ponti Bizottsága tervezetének nyil­vánosságra -hozatala. A tervezet a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának irányelveit tartal­maz^ a Szovjetunió 1956—1960. évi, hatodik nópgazdaságfejlesztési ter­véhez. Történelmi jelentőségű okmány ez, amely magában foglalja a kom­munizmus építése újabb csodálatos szakaszának lenyűgöző programját. A szovjet népnek és kommunista pártjának ereje, a jövőbe vetett biz­tos hit és a szocializmus győzelmes igazsága sugárzik minden sorából. Mél^ő folytatása az előző ötéves ter­veknek, amelyeknek megvalósítása ámulatba ejtette a világot. Az új ötéves tervben, amely a termelés nagyarányú növekedését, a technika gyorsatemü fejlesztését, a szovjet nép anyagi jólétének továb­bi növelését, kultúrájának felvirá­goztatását írja elő, ékesszólóan jut­nak kifejezésre a szocializmus gaz­dasági alaptörvényének cs a népgaz­daság tervszerű fejlesztésének köve­telményei. A szocializmus alaptörvé­nyének lényeges vonása,és követel­ménye: az egész társadalom állan­dóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésé­nek biztosítása a szocialista terme­lésnek a legfejlettebb technika alap­ján történő szüntelen növekedése és tökéletesedése útján. A tervezet ki­mondja, hogy ,,a Szovjetunió hato­dik népgazdaságfejlesztési ötéves tervének fő feladatai abban állanak, hogy a nehézipar elsődleges fejlesz­tésének, ö szakadatlan műszaki ha­ladásnak és a munka termelékeny­sége növelésének alapján biztosítsa a népgazdaság valamennyi ágazatá­nak további hatalmas növekedését, megvalósítsa a mezőgazdasági ter­melés rdhámos fellendülését és ezen az alapon elérje a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális szín­vonalának jelentékeny emelkedését.'4 A tervezet azt a célt állítja közép­pontba, hogy a Szovjetunió az egy főre eső termelésben elérje és túlha­ladja a legfejlettebb tőkés országo­kat. Ehhez a szovjet országnak meg­van minden szükséges feltétele. Ennek a célnak érdekében a Köz­ponti Bizottság tervezete az ipari termelés ötesztendős növekedését kb. 65 százalékban szabja meg. Csak úgy alkothatunk magunknak fogal­mat erről a számról, ha meggondol­juk, hogy az ipari termelés a Szov­jetunióban az elmúlt öt esztendő alatt 85 százalékkal növekedett. Ilyen óriási mértékben felemelke­dett termelési bázisról indul el a 65 százalékos továbbfejlesztés. A terve­zet iparágankint tonnákban is fel­sorolja a termelési volumen emelke­dését. Ezeknek az adatoknak fontos tanulsága, hogy a termelési eszkö­zök termelése, tehát a nehézipar fej­lesztése az egész népgazdaság meg­ingathatatlan alapja marad, de ugyanakkor a társadalmi termelés fejlődésének elért színvonala lehe­tővé teszi a szovjet államnak, hogy gyors ütemben fejlessze a közszük­ségleti cikkek termelését is. jelenté­kenyen gyarapítsa a társadalmi va­gyont és ezzel tovább haladjon elő­re a kommunista társadalom építé­sének útján. A termelési eszközök termelését öt év alatt kb. 70 száza­lékkal, a fogyasztási cikkek terme­lését oedig ugyanezen idő alatt J0 százalékkal növelik. Az egész tervezeten végighúzódik a legmagasafobfokú technika, a leg­korszerűbb tudomány eredményei­nek alkalmazása. Olyan világ képe bontakozik ki belőle, amelyről egykor a legmerészebb képzeletű, jövőbe tekintő ember se álmodott. Üjafob atomerőműveket, közlekedési célok­ra szolgáló atom erő-berendezéseket, etommotoros jégtörőket építenek. Továbbfejlesztik a rádióaktív sugár­zás ipari, mezőgazdasági és orvosi felhasználását. Kibővítik az acél légüres tér alatti olvasztását és ön­tését. A külszíni fejtér kiszélesítése frióHett meghonosítják a hidraulikus tnódszérrel történő földalatti szén­kitermelést. Bevezetik az éreduskás újabb hatékony módszereit. Széles körben villamosítják a közlekedést és a mezőgazdaságot. A keleti te­rületeken újabb hatalmas vízierő­művek szolgáltatják majd az ener­giát. Továbbfejlesztik az ipari válla­latok és a nagyvárosok távfűtéséi. Számos iparágban alkalmazzák a szintetikus előállítási módszereket. Gépesítik az állattenyésztő telepek nehéz munkafolyamatait. Nagy mér­tékben meghonosítják az iparban a termelési folyamatok automatizálá­sét. Két-hórom év alatt távirányí­tásra építik át a legfontosabb ener­getikai rendszereket és a nagy al- állomásokat. Az építkezés jelentős mértékben szerelési munkává alakul át, mert az épületeket előregyártót; vasbeton elemekből, faltömbökből, válaszfal-elemekből, egészségügyi s műszaki berendezésekből és díszítő anyagokból állítják majd össze. Mindez csupán egy-egv kiragadott vonós a tervezetből.* amely részlete­sen foglalkozik az ipar. a mezőgaz­daság, a közlekedés, az építés, a hír­közlés fejlesztésével, a munka ter­melésének növelésével, valamint a nép anyagi és kulturális életszín­vonalának emelésével. A hatodik öt­éves terv is megragadó bizonyságot szolgáltat a szocializmus hatalmas életerejéről, a szocialista razdasátfi rendszer döntő fölényéről. Óriási lé­pést jelent előre a kommunizmus megteremtésének útján. Ez a terv a békés gazdasági és kul­turális építés terve. Teljesítése újból nagymértékben hozzájárul majd a világ békéjének erősítéséhez.- Az öt­éves tervekben testet öltött béke­politika arra épül, hogy a két rend­szer — a szocializmus és a kapitaliz­mus — békésen élhet egymás mellett. A tervezet az egész szovjet nép meg­ingathatatlan békeakaratát fejezi ki és teljes mértekben összhangban áll a világ dolgozóinak életbevágó érde­keivel. A hatodik ötéves terv még jobban növeli a Szovjetunió nemzetközi te­kintélyét. Míg az.amerikai imperia­listák a hidegháború módszereit akarják visszacsempészni újfajta cso­magolásban a nemzetközi életbe, míg az Egyesült Államok vezetői kará­csonyi üzengetésekkel durván be­avatkoznak a népi demokráciák bel­ső ügyeibe, míg az amerikai külügy­miniszter csak holmi »szakadék el­mélettel« tud »kedveskedni« a világ­nak, — a Szovjetunió a békés alko­tás, a gigászi arányú építés új terveit tárja az emberiség elé. A hatodik öt­éves tervből kibontakozó gyönyörű távlatok méginkább meggyőzik az emberek millióit a szocialista társa­dalmi rendnek, a szovjet békepoliti­kának és a népek közötti baráti kap­csolatok fejlesztésének előnyeiről. Nemcsak a szovjet embereket, de a világ minden békeszerető emberét megnyugvással és lelkesedéssel tölti el a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tervezete a szovjet népgazdaság fejlesztéséről. Mi, a szocializmust építő magyar dolgozó nép fiai különös örömmel forgatjuk ezt a lélegzetállítóan izgal­mas olvasmányt, amelyből a mi hol­napunkról is képet alkothatunk ma­gunknak. Megsokszorozza erőfeszíté­seinket második ötéves tervünk vég­rehajtására. Még világosabban lát­juk: jó úton járunk pártunk vezeté­sével, amely a népgazdaság fejleszté­sének nagyszerű munkájában oly gazdagon élhet és él a Szovjetunió Kommunista Pártja sokévtizedes ta- nasztalataival. Büszkeség tölti el szí­vünket, hogy a kommunizmus művén munkálkodó Szovjetunió oldalán ve­hetjük ki részünket az új világ épí­téséből, a békéért vívott harcból. A magyar dolgozó nép lelkesen kö­szönti a szovjet nép hatodik ötéves tervéhez kibocsátott irányelveket. Az ötéves tervek megvalósításában elért bámulatos sikerek után nem kétsé­ges, hogy a szovjet nép, dicső pártjá­nak vezetésével, a hatodik ötéves tervet is úgy fogja végrehajtani, hogy ismét kivívja vele az egész em­beriség csodálatát és új, szilárd fala­kat emel a béke erődjéhez. Forró hangulatuHráfálkozón ünnepelték a budapesti dolgozók Csu Te elvtársat A Magyar Dolgozók Pártja buda­pesti pártbizottsága, Budapest fő­város tanácsa és a Hazafias Nép­front budapesti bizottsága hétfőn délután a Nemzeti Sportcsarnokban rendezte meg a budapesti dolgozók baráti találkozóját Csu Te elvtárs­sal, a Kínai Népköztársaság alelnö­kivel és a kíséretében lévő szemé­lyiségekkel. Már jóvgl öt óra előtt sürü sorokban gyülekeztek a buda­pesti dolgozók legjobbjai: a legkivá­lóbb munkások, értelmiségiek, u hivatalok, az intézmények dolgozói, a főiskolák hallgatói, néphadseregünk harcosai, hogy találkozhassanak a nagy kínai nép küldötteivel. A Kínai Népköztársaság és a Magyar Nép- köztársaság zászlajával és címerével feldíszített hatalmas termet zsúfo­lásig megtöltötték az érdeklődők. A széksorok között s a lépcsőfeljárókon is sürü sorokban álltak, sokan pedig az előcsarnokban, a Sportcsarnok kö­rül hallgatták meg a gyűlést. Fergeteges tapssal, ütemes éljen­zéssel, éljen Csu Te! kiáltásokkal fo­gadták a találkozó résztvevői az el­nökségben helyet foglaló Csu Te elv­társat, a Kínai Népköztársaság alel­nökit, Kína Kommunista Pártja Po­litikai Bizottságának tagját, Kína Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának titkárát, a Kínai Népköztár­saság marsallját. Csu Te elvtárs kí­séretében helyet foglalt az elnök­ségben Nie Zsun-csen marsall, Kína Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának tagja, a Honvédelmi Bi­zottság alelnöke és Liu Lan-tao Kína Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának póttagja, az Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának tagja, a kíséretükben lévő személyi­ségek, valamint Hao De-cin, a Kínai Népköztársaság, imdapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az elnökségben foglaltak helyet, a párt és a kormány vezetői: Apró An­tal, Ács Lajos, Dobi István, Gerő Er­nő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szálai Béla, Bata István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla. Az elnökség tagja volt Rónai Sán­dor, az országgyűlés elnöke, továb­bá Bányai Gyula, a XVII. kerületi párt-végrehajtó bizottság első titká­ra, Berecz Bertalan, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár igazgatója, Bíró Ferenc a külkereskedelmi mi­niszter első helyettese, Csató László, a Vörös Csillag Traktorgyár igazga­tója, Csikesz József né a buda­pesti pártbizottság titkára, Fe­hér Lészlóné, a Kistext pártbi­zottságának titkára, Füstös Fe­renc, a MÁVAG főmérnöke. Han­tos János, az MSZT budapesti bizott­ságának titkára, Hazai Jénő vezér­őrnagy, Horváth Ferenc érdemes művész, Horváth Vince a Hazafias Népfront budapesti bizottságának el­nöke, Kádár Albert, a MÖHOSZ bu­dapesti bizottságának elnöke, Kende István, az MSZT főtitkára, Kovács Antal, a DISZ budapesti első titká­ra, Kovács János, a budapesti párt- bizottság osztályvezetője, Kozák Ti- borné, a Magyar Pamutipar pártbi­zottságának titkára, Köböl József az MDP KV osztályvezetője, Kutika Károly, a MÖHOSZ országos elnöke, Mező Imre. a budapesti pártbizottság titkára, Méreti Nándorné a Telefon­gyár pártbizottságának titkára, Nagy Józseíné könnyűipari minisz­ter, Nagy Mária, a budapesti pártbi­zottság titkára, Non György, a nép­művelési miniszter első helyettese, Ormos Tibor a VI. kerületi párt-vég­rehajtó bizottság első titkára, Pál József, a Gheorghiu-Dej haiógvár főmérnöke, Pongrácz Kálmán Buda­pest főváros tanácsának vb. elnöke, Rudas Ernő, a XIV. ke­rületi párt-végrehajtó bizottság ol­tó titkára, Suhajda József a VIII. kerületi párt-végrehajtó bizottság első titkára. Szabó Elek a Vörös CsiUag Traktorgyár dolgozója. Sza­káll József a DISZ KV első titkára, Szites Lajos, a budapesti pártbizott­ság titkára, Szabó Pál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának el­nöke, Tóth Lenke, a budapesti Bé­kebizottság titkára, Vajdai Lajosné. az MNDSZ budapesti szervezetének elnöke, Vei lesz László, a Láng Gép­gyár pártbizottságának titkára. k A Kínai Népköztársaság és a Ma­gyar Népköztársaság himnusza után a baráti találkozót Kovács István, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Ve­zetőség titkára nyitotta meg. A je­lenlévők viharos lelkesedése, üte­mes taosa, éljenzése közepette üdvö­zölte Csu Te elvtársat és a kíséreté­ben lévő kínai -személyiségeket, va­lamint a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának és Központi Vezetőségének, a Népközt ársaság Elnöki Tanácsának és a Miniszterta­nácsnak megjelent tagjait, köszön­tötte a találkozó résztvevőit. A bu^ dapesti dolgozók hosszú, percekig zu­gó tapssal ünnepelték Csu Te mai­sam, éltették a kínai és a magyar ncp barátságát. Úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a Kínai Népköztársaság alelnoke- nek és a kíséretében lévő személyi­ségeknek. Tátrai Ilus, a Fehérvári- úti általános iskola Rákosi Mátyás úttörőcsapatának tagja, vörös selyem úttörő-nyakkendőt adott át Csu Te elvtársnak. A nagygyűlés résztvevői szűnni nem akaró ütemes tapssal köszöntik a szónoki emelvényre lépő Csu 1 e elv társat. (Felkiáltások: Csu Te! Mao Ce-tung, Hurrá!) Csu Te elvlárs a résztvevők viha­ros, lelkes tapsa közepette fejezte be beszédét. A találkozó résztvevői he­lyükről felállva ütemesen kiáltották Csu Te! Hurrá! Ezután Kovács István a megjelen­tek nagy tapsától kísérve bejelen­tette, hogy Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára szól a nagygyűlés résztvevőihez. A terem­ben hosszasan visszhangzott az él­jenzés, az „Éljen Rákosi”, „Éljen a párt”, a hurrá kiáltás. Rákosi Mátyás elvtárs vastapssal fogadott beszéde után Kovács István elvtárs egy diszes kardot nyújtott át Csu Te marsallnak és több ajándé­kot Mao Ce-tung, a Kínai Népköz­társaság elnöke részére. Ezt köve­tően a baráti találkozó számos részt­vevője ajándékokat nyújtott át Csu- Te elvtársnak. A lelkeshangulatú találkozó Ko­vács István zárszavával ért véget. (MTI) Külföldi sajtóvisszhangok a Szovjetunió hatodik öteves tervének tervezetéről Párizs Az AFP hírügynökség beszámol az SZKP XX. kongresszusának a Szov­jetunió népgazdasága fejlesztését célzó 1956—1960. évi hatodik ötéves tervvel kapcsolatos irányelveiről. Az Humaníté-Dimanche moszkvai tudósítójának cikkében ezeket olvas­hatjuk: »Ez4 a hatalmas terv a Szov­jetunió iparának és mezőgazdaságá­nak szakadatlan fellendülését bizo­nyítja. Üjabb szakasz ez a szocializ­mus országának békés fejlődésében, amely visszatükrözi a szovjet nép anyagi jólétének nagyszerű növeke­dését és a szocializmus építésének útján való gyors előrehaladást.« London A Reuter hírügynökség közölte moszkvai tudósítójának jelentését a. hatodik ötéves terv irányelveinek tervezetéről. A tervezet ismertetése során a tudósító azt a részt emeli ki, amely szerint a Szovjetunió jelen­leg minden szükséges feltétellel ren­delkezik ahhoz, hogy »a békés gaz­dasági versengés útján történelmileg igen rövid idő alatt megoldja a Szov­jetunió fő gazdasági feladatát, azaz íz egy főre eső termelésben elérje és túlhaladja a legfejlettebb tőkés or­szágokat. Az atomerőművek és atomerö-be- rendezések létesítésének tervéről szólva a tudósító azt írja, hogy »jól­értesült körök« véleménye szerint ezek a tervek azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió határozottan újabb je­lentős sikerekre törekszik »az atom­energia békés felhasználása terén«. Róma A hatodik ötéves terv irányelvei­nek tervezetéről szólva az Unita tu­dósítója hangsúlyozza, hogy ez a do­kumentum a szovjet népgazdaság további gyors fejlődésének távlatait tárja fel. A tudósító a továbbiakban kiemeli, hogy a tervezet értelmében a szovjet munkások és alkalmazottak reálbére a legközelebbi öt év alatt körülbelül 30 százalékkal, a kolhozparasztok jö­vedelme pedig legalább 40 százalék­kal emelkedik. Majd így folytatja: »Ez azt jelenti, hogy minden állam­polgár biztos lehet abban, hogy 1960- ban egyharmadával többet kap mint ma.« , A KÍNAI no egykor es most Irta: Sí LIANG a KNK igazságügy minisztere IS éhé* keserűséggel és megalázta­tásokkal teljes élete volt a kínai nőnek a régi társadalomban. Már születésétől kezdve sok hátrányos megkülönböztetésnek volt kitéve a fiúgyermekkel szemben, nem választ­hatta szabadon élettársát és teljes mértékben ki volt szolgáltatva nem­csak férjének, hanem a férj egész családjának. A Kínai Népköztársaság kikiáltása óta gyökeresen megváltozott a kínai nők társadalmi és politikai helyzete. A népköztársaság alkotmánya ki­mondja a férfiak és nők egyenjogú­ságát a politikai, gazdasági, kulturá­lis, társadalmi és családi élet minden területén. Az alkotmány értelmében »a házsa. a család és az anyaság az állam védelme alatt áll«. A nők tevékenyen részt vesznek az ipari építkezésben. 1949-ben a nő­munkások és alkalmazottak száma mindössze 425.000 volt, 1954-ig szá­muk 1.978.000-re emelkedett. Ma már vannak munkásnők á nehézipar több olyan ágazatában, ahol azelőtt ki­zárólag férfiak dolgoztak. A gépipari vállalatok igazgatóinak 4.17 százaléka nő. Az ansani fém- kohászati kombinátban 1949 elején még csak 900 nő dolgozott, 1955 ele­jére számuk 7000-re emelkedett. Sok f a ínról jött nő, a közép­iskola elvégzése után, rövid idő alatt önállóan dolgozó szakmunkássá ké­pezte ki magát. 1949-ben az állami textilgyárakban a nők átlag 2—4 szövőgépet vagy 12 automatái kezel­tek, 1954-ben már ntjolc közönséges és 24—32 automalagépct tudtak irá­nyítani. 1954-ben a kiváló munkás­nők és élmunkásnők száma megha­ladta a 44.000-ret Sok vő vezető dol­gozó lett, megválasztották képviselő­nek. A nők nagy szerepet játszanak a falusi társadalmi átalakulásokban. A földreform óta a nők a férfiak­kal egyenlő mértékben kapnak föl­det, egyenlő munkabérért dolgoz­nak. A kínai nők tevékenyen részt vesz­nek a szövetkezeti és segélynyújtási morálomban. A szövetkezetekben és a kölcsönös segélynyújtási csopor­tokban a munkaerőnek körülbelül 30 százalékát teszik ki. Sok nő van a szövetkezetek és a csoportok vezetői között. A nép sok nőt választott meg kép­viselőjévé, a járási képviselőtestüle­tekben 981.229 nő foglal helyet, ez a képviselők számának 17.31 százaléka. Peklngben a küldöttek 26.7 százaléka nő. Az államtanácsban nyolc minisz­ter és miniszterhelyettes nő. 4 kínai nők előtt szélesre tárul­tak a tanintézetek kapui, útjuk nyitva áll a tudomány, az irodalom, a művészet felé. 1954-ben a nők a főiskolások összlétszámúnak 26.27 százalékát tették ki. A középiskolá­sok 25 százaléka leány, az elemi is­kolások 34.6 százaléka a leánygyer­mek. Sok vő van a k’váló tudomá­nyos dolgozók között. Miután a kínai nép, a kommunista várt vezetés'vei kivívta n forrodat lom győzelmét, a kínai nő a férfiak­kal egyenlő mértékben az ország gaz­dája lett és végtelen távlatok múl­tak meg előtte a társadalmi élet minden területén, lehetővé vált szá­mára, hogy erejét és tudását a szo­cialista forradalom ügyének: a szo­cializmus felépítésének szentelje.

Next

/
Thumbnails
Contents