Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-06 / 5. szám

ÉZAKMfflRORSZffi r A termelékenység állandó emelése a növekvő jólét, a bőség forrása! v*..-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LA XII. évfolyam 5. szám ÄRA 50 FTTXFR Miskolc. 1956 január 6. péntek Megkezdődtek a vezetőségválasztó taggyűlések Az eddig lezajlott pártvezetőség- válaszió taggyűléseken ismét bebizo­nyosodott, hogy ahol a pártszerve­zet és a tagság nagy gonddal, körül­tekintéssel készül a vezetőség ujjá- választására: ahol kritikusan mér­legre teszik a pártvezetőség kétévi munkáját— ott a taggyűlés sikerrel oldja meg feladatát és a pártvezető­ség értékes tapasztalatokat szerez az elkövetkező feladatok végrehajtásá­hoz. „A miskolci I. kerületi tanács pártszervezetének taggyűlésén a tag­ság a beszámoló után megbírálta a vezetőség munkáját. A vita során rá­mutattak azokra a hiányosságokra, amelyek eddig gátolták a tanács pártszervezetének munkáját. A ve­zetőségválasztó taggyűlés határoza­tot hozott a tanács gazdasági mun­kájának segítésére. Az Északmaeryar- ország bírálata alapján ellenőrző bri­gádot küldenek ki a dolgozók pana­szainak, elsősorban a lakásügyi ké­relmek elintézésének megvizsgálá­sára." (Jelűnek Ferenc leveléből), íme egy példa arra, hogy az alapo­san kidolgozott beszámoló és a tag­gyűlés helyes levezetése fokozza a kommunisták aktivitását, kifejezésre juttatja a párttagok felelősségét egy­más munkája és a párt iránt. 1956-ban az eddigieknél sokkal na­gyobb és nehezebb feladatok meg­oldása vár reánk. Ezért fontos, hogy az eddigi tapasztalatok alapján azo­kon a helyeken, ahol később kerül sor a választásra, a vezetőség tagjai mégegyszer alaposan átgondolva vizsgálják meg a beszámolót; tükrö­zi-e a megnövekedett feladatokat, fokozza-e a kommunisták aktivitá­sát? A vezetőségválasztó taggyűlések sikere elsősorban attól függ, hogy a beszámoló milyen mértékben segíti a kritika és önkritika kifejlődését, hogy a pártvezetőség mennyire kriti­kus és önkritikus saját munkájával szemben. Ott, ahol a pártvezetőség elmu­lasztja igénybe venni a bírálat esz­közét, s csak felületesen, a hibákat kerülgetve számol be eddigi tevé­kenységéről, — ezzel elzárja a kriti­ka zsilipjét, nem ad lehetőséget a párttagságnak a széleskörű vitára. Ahol nem törődnek a tartalmi kér­désekkel — ott a taggyűlés is üressé, öncélúvá, formálissá válik, olyan ma­jomhoz lesz hasonló, amelyiknek üre­sen jár a garatja. A diósgyőri martinacélmű tag­gyűlésének beszámolója nem részle­tezte kellő alapóssággal a pártvezető­ség kétévi munkáját, nem értékelte a pártszervezet munkájának tükré­ben az üzem életét — ezért a beszá­moló elhangzása után passzív ma­radt a tagság is. Kevés hozzászóló jelentkezett, hogy elmondja észrevé­teleit. A helyes módon lefolytatott taggyűlési viták mindenkor feltárják a helyi tennivalók összefüggéseit, lehetőséget adnak a hibák kijavítá­sára. Természetesen a taggyűlése­ket mindenkor a pártdemokrácia szellemében kell levezetni. Csakis így járulhat hozzá a taggyűlés a párttagok neveléséhez, így növelheti a kommunisták erejét, küzdőképessé­gét. Az ónodi Rákóczi termelőszö­vetkezet taggyűlésén a beszámoló nem foglalkozott elég mélyrehatóan a személyekhez szóló agitációval, mégis, — mert a taggyűlés helyes levezetése lehetőséget adott a bírá­lat és az önbirálat kifejlődésére — a tagság kritikája nyomán módosí­tották a határozati javaslatot, amely­ben már személy szerint jelölték meg a feladatokat. összegezve: arra kell törekedni a beszámoló elkészítésénél és a tag­gyűlés levezetésénél, hogy a kommu­nista bírálat és önbirálat őszintén feltárja a hibák okait, megállapítsa, kik a felelősek a hibák elkövetéséért és megjelölje azokat az intézkedése­det is. amelyek alkalmasak a hibák feljavítására. A r r A p á r ív ez e í ős ég vála s z tás tiszteletére ————— — ■" Jól felkészülve kezelték az üj évet az ózdi martinászok Az ózdi martinászok kemény feladatot kaptáik a II. ötéves terv első negyedévéből is. Sokezer tonna kényes minőségű kazánlemez és rugóacélt kell elké­szíteniük, ezenfelül a Nilus-hidaikhoz is még sokszáz tonna acélt kell legyártaniak. A martin műszaki veze­tői számolva a megnövekedett igényekkel, jól felké­szültek a tervszerű munkára. Egymásután hozatták rendbe, építették át a VIII-as, majd a VII-es számú kemencéket. Sorban végrehajtották a kemencéknél az első és hátsó fal javításokat. A minőségi acélgyártást elősegítő salakeltávolítást sikerrel megoldották. A kemencék hátsó részén salaikmyílást építettek, ame­lyen keresztül a salak automatikusan lefolyik az acél- fiirdő fel&zinéről. A kemencej a vitásoknál, de az új ke­mencéknél is az eddig külföldről importált magnezit téglát sikerrel helyettesítik szemcsés hazai eredetű do­lomittal. A (kemencebontásoknál a tűzálló téglákat úgy szedik ki, hogy azok egy részét még visszaépíthessék új kemencéibe. A VII-es számú kemencénél például 47 köbméter tűzálló téglát építettek vissza, ami több mint 180 ezer forint megtakarítást eredményezett. Az ózdi martinászok az első negyedévre több ké­nyes minőségű acél gyártására fettek vállalást, amely­nek révén a konstruktőrök számára lehetővé válik, hogy egy-egy gyártmány súlyát 20—25 százalékkal csökkenteni tudják. A legélénkebb példája ennek az olajtartálykocsik gyártása, amelyeknél a határidők pontos betartásával, az anyag kiváló minőségben való gyártásával sokszázezer dollár bérleti költséget takarít meg népgazdaságunk. A megnövekedett feladatok sikeres végrehajtásá­hoz tehát alaposan hozzáláttak az ózdi martinászok. Eszenyi Géza, a martin kiváló fődiszpécsere bizakod­va mondja: — Hisszük, hogy megbirkózunk vala­mennyi problémával és a II. ötéves terv első negyed­évét legalább olyan eredménnyel fejezzük be, mint az 1955-ös esztendőt. Az első eredmények már jelentkeznek az ózdi mar­tinban. Csütörtökön reggelig többszáz tonna tartály- kocsi acélt készítettek a Ganz vagongyár számára. Megkezdték a győri Wilhelm Pieck gyár rendelésében szereplő személykocsik anyagának gyártását is. Csü­törtökön reggelre sikeresen csapoltak le 40 tonna acélt a^ Gheorghlu-Dej hajógyár készülő 100 tonnás uszódaru- jához is. A Borsodmádasdi Lemezgyár dolgozói már az újévben csaoolt ózdi acélból hengerük az exportra ké­szülő edénylemezeket. Űj sikerek a MÁV miskolci járműjavítójában A MÁV miskolci járműjavító műhelyének pártszervezete jó mun­kával készült fel a Központi Ve­zetőség határozatának megvalósítá­sára, iaz alapszervezetek vezető­ségének és a felsőbb pártszervek ujjáválasztására. Január 2-án reg­gel a vállalat dolgozói rövid röp- gy üléssel kezdték az új esztendőt. A gyűlésen az elmúlt évi eredmé­nyes munkáról volt szó. 1955-ben az él üzem cím és a vándorzászló kétszeri elnyerése biztosította a dolgozók, a pártszervezet jó mun­káját. A járműjavító kommunista és pártomkívüli dolgozói a vezető­ségválasztás tiszteletére, a második ötéves terv I. negyedévének ide­jére muníkaversenyt indítottak. A termelésben élenjáró 150 sztaha­novista és a többi dolgozó is lel­kesen csatlakozott a versenyhez. Az évi munkát megkezdő röpgyü- lésen a dolgozók felajánlásokat tettek a tervek túlteljesítésére. A mozdonyjavító részleg dolgozói pél­dául vállalták, hogy terven felül elvégzik egy gőzmozdony nagyja­vítását. A kocsijavító részleg dol­gozói a vezetőségválasztás tisztele­tére indult verseny végére terven felül négy teherkocsi nagyjavítá­sát vállalták, ezzel akarnak hozzá­járulni a választások sikeréhez. A pártszervezetek új vezetőségi tag­jaival együtt az a céljuk, hogy is­mét megszerezzék az élüzem cí- LIKOTA JÓZSEF A vafvon további növeléséért A bocsi Haladás Termelőszövet­kezet kiváló terméseredményekkel, gazdag zárszámadással fejezte be az 1954—55-ös gazdasági évet. Szi­lárdabb lett a vezetés, javult a munkafegyelem, nőtt a közös va­gyon. A múltéin zárszámadáson 62.72 forintot osztottak egy-egy munkaegységre. A szövetkezet va­gyona 460.120 forintról 874.856 fo­rintra gyarapodott. A szövetkezet tagsága jómódban él. Az idén még nagyobb sikereket akarnak elérni a közös vagyon nö­velésében. a mezőgazdaság termés­hozamának emelésében. Ezt iga­zolják a Haladás Tsz ezévi tervei. Elsősorban az állattenyésztés, ezen belül főleg a szar vasra arhateny ész­té s fejlesztésére fordítanak foko­zott gondot. 1955-ben 20 fejőstehe­ne volt a termelőszövetkezetneki az idén 36-ra növelik a tehenek számát. Fontos helyet foglalnak el a tsz tényében a szarvasmarhaál- lomávv termékhozamának növelé­sét. célzó intézkedések is. Az állat- onndozók szakszerű takarmányo­zással, rendszeres gondozással és a bevált zoótechnikai eljárások al­kalmazásával elérik, sőt meghalad­ják a 2.000 literes tehenenkínti fe- jési átlagot. A takarmányszül<ség- let biztosítására ez év őszén 550 köbméter silóval készítenek töb­bet, mint 1955-t>en. A szövetkezet tagjai tervbe vették továbbá egy 30 férőhelyes lóistálló, 300 férőhe­lyes baromfiól és egy 30 vagon termény befogadására alkalmas magtár felépítését. CcaPItozások az alséz'o’cai Inklorisiak versenyfe hívásához Megyénk legtöbb gépállomása már csatlakozott az alsózsolcai gépállo­más dolgozóinak versenyfelhívásá­hoz. Sok gépállomás értékes kezde­ményezésekkel egészítette ki az al- sózsolcai versenyfelhívás pontjait. Az alsóvadászi gépállomás pártszer­vezetének vezetősége oéldául annak érdekében, hogy a téli gépjavítást pontos határidőre, minőségileg is kifogástalanul fejezzék be, a szerelő­brigádok élére a legjobb szaktudás­sal rendelkező kommunistákat állí­totta. Az alsóvadásziak vállalták, hogy a télii gépjavítást 5 na opal a határidő előtt végzik el és 40 ezer forint értékű anyagmegtakarítást érnek el. Az ózdi gépállomáson az alsózsol- caiak versenyfelhívásához való csatlakozáskor az agrenómusok kö­telezték magúikat, hogy a téli hóna­pokban minden tíz napban egy-egy előadást tartanak a tsz-ekben és a körzetükben lévő községekben. A téli gépjavítás határidejét a szerelők és traktorosok 10 nappal lerövidítik, a gépeik javítására rendelkezésre álló normaórák számát 12 százalék­kal csökkentik. Termelőszövetkezeti községgé alakult Litka (Tudósítónktól.) Az cncsi járás kis községének, Jutkának kommunistái a pártveze­tőség ujjáválasztására történt élőké szülét után elhatározták, hogv me­zőgazdasági termelőszövetkezetet al akitanak községükben. Fáradhatat­lan felvilágosító munkával, a termelőszövetkezeti mozgalom népszerű­sítésével — s elsősorban a kommunisták példamutatásával — valóra is váltották a pártnak adott szavukat. Január 5-én a kisközség dolgozó parasztjainak 73 százaléka, 38 csal ád 70 taggal, 415 hold földterülettel Uj Élet néven termelőszövetkezetet alakított. A termelőszövetkezet megalakítói között 27 középparaszt család is van. A községben már csak hét olyan dolgozó parasztcsalád van, amely még nem döntött véglege­sen, hogy a felemelkedés útját válaszfcia-e. A termelőszövetkezet meg­alakulásán azonban már ők is ott voltak és tanulmányozás céljából elkérték a tsz mintaalapszabályt. A kis Litka község kommunista és páríonkívüli dolgozó parasztjai méltó módon köszöntötték a pártvezetőség ujjáválaszlását. 1........... .. ---------------------------­K IVÍI.Ú PÁRTMUNKÁSOK. PElUfiMUTflTÚ KOMMUiSTÜK A UORSOONflO H£DI IBfKYÍMM KORMOS LAJOS a hengerde kiváló dolgozója rend­szeresen túlteljesíti tervét. Derék, lelkes párttag, megérdemli, hogy az alapszervezet tagsága beválasz- sza a vezetőségbe. BAKOS VENCEL csavarhajtó, a hengerüzemben „a szakma kiváló dolgozója” jelvény tulajdonosa. Alapszervezetének tagsága őt is jelölte és bizonyára be is válassza majd az új vezető­ségbe. KRETYÁNSZK1 JÁNOS az elektroácélmű üzemvezetője, az alapszervezet egyik legjobb aktí­vája. Irányítása mellett az acélmű 1955. december 17-én befejezte éves tervét. Méltó a tagság bizalmára, arra, hogy az új pártvezetőség tag­ja legyen. A pártvezetöségek újjáválasztásának hírei A miskolci I. kerületi tanács alap« szervezetének beszámolója ugyan eléggé színvonalas, tartalmas volt, mégis keveset foglalkozott a bírálat« tál. Különösen mellőzte a beszámoló a személyhez szóló bírálatot. Ennek következménye volt, hogy a 16 hozzá« szóló is csak általánosságban érin­tette az alapszervezet munkáját. A vezetőséget egyetlen bíráló szó sem érte. A beszámoló főerénye az volt, hogy széleskörűen foglalkozott a ta« nácsok előtt álló ez évi feladatokkal, amelyeket határozati javaslatba rögzítettek. A miskolci Dózsa pártszervezet ve­zetőségválasztó taggyűlésére az volt jellemző, hogy problematikájában igazodott a kommunisták igényeihez* Miután tagjai többnyire háziasszo­nyok és egyéb dolgozók, a beszámoló bőségesen foglalkozott a párt- és kormányhatározatok ismertetésével, magyarázatával. Személyhezszólóan meghatározta a beszámoló a kerület kommunistáinak tennivalóit, a párt­ós kormányhatározatoknak a lakos­ság körében való ismertetésében. A vezetőség fokozott aktivitást kért a tagságtól és a házi agitáció felfrissí­tésére, gyakori alkalmazására ser­kentette a kommunistákat. A kom­munisták arra kérték a felsőbb párt­szerveket, hogy nagyobb gondot for­dítsanak a dolgozók bejelentéseire; A határozati javaslat sokat foglalko­zott a párttagok politikai képzésével Az Élelmiszerkiskereskedelmi Vál­lalat kommunistái túlságosan hosz- szadalmasnak tartották a vezetőség beszámolóját, különösen a külpoliti­kai helyzet ismertetése vett sok időt igénybe, A beszámoló ugyanakkor nem tartalmazott bírálatot, a hozzá­szólók elkalandoztak a tárgytól; Szinte figyelmen kívül hagyták a vevők és eladók kapcsolatának elem­zését, a szocialista kereskedelem előtt álló hatalmas feladatok tagla­lását. A Borsodvidéki Gépgyárban tartal­mas, színvonalas vezetőségválasztó taggyűlést tartottak. A beszámoló­ban élesen bírálták az üzemrészek vezetőit és kommunistáit. Részlete­sen, üzemrészenkint, munkapadon- kint ismertették az 1956-os tervév feladatait. A hozzászólások s a vál­lalások azt igazolták, hogy a kom­munisták magukénak vallják a má­sodik ötéves terv első évének nagy feladatait. Bírálták a beszámolót azért, mert aránytalanul sokat fog­lalkozott a tömegszervezetek felada­taival s így a beszámoló közel két óra hosszat tartott. Az annabányai pártalapszervezet jó beszámolóval várta kommunistáit; A beszámoló minden részletében tük­rözte a bányász pártszervezet 'két­éves munkáját és azokat a hősies küzdelmeket, amelyeket a pártszer­vezet vívott a szénadósság törlesz­téséért. A hozzászólók rámutattak azokra a teendőkre, amelyek elvég­zésével az 1956-os év tervfeladatait biztosítani kell. A műszaki fejlesztés érdekében a kommunista újítók meg­ígérték a taggyűlésen: minden igye­kezettel azon fáradoznak, hogy kor­szerű bányaműveléssel minél több szenet adjanak a hazának. Magyar igazságügyi küldöttség utazott Moszkvába Molnár Erik igazságügyminiszter vezetésével magyar igazságügyi kül­döttség utazott Moszkvába. A kül­döttség szovjetunióbeli tartózkodása alatt különböző igazságügyi kérdé­seket fog tanulmányozni.- (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents