Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-20 / 17. szám

I lepel! apfeeliita alkalmazásával, a lennésliszamok Ívelésével IcoszöofsOfc a pártvezelősések Épviaszüsü! Fürjes H. Imre tervei a bányában és otthon A farkaslyuki bányaüzem dolgozói naponta több mint 100 tonna szenet küldenek felszínre, hogy táplálják az ország iparát, energiát adjanak a vas és acél ter­meléséhez, a. közszükségleti cikkek gyártásához, meleggé tegyék százak és ezrek otthonát. Friss erővel, munkakedvvel láttak hozzá a máso­dik ötéves terv első évének sikeres megvalósításához is. Január első húsz napjában 105.7 százalékos tel­jesítménnyel dolgoztak, s nagymeny- nyiségű szenet termeltek terven fe­lül. T Ott dolgozik a bányában Fürjei fi, Imre vájár, a szakma ki- vólgj dolgozója is. Tizenegyedik éve ingja a pártnak, s mint kommunista példamutató, nagyszerű munkát vé­gez. A mull év harmadik negyed­évében például hattagú elővájási brigádja 14S.6 százalékos átlagtelje­sítménnyel dolgozott. Most is jó eredménnyel kezdték az évet, 130 százalék felett teljesítik a tervet. Fürjes elvtárs tudja, hogy a bánya az idén is számít jó munkájukra. A Kossuth-táró — amelyet tavaly nyi­tottak — gyors ütemben fejlődik. Még nagyon sok vágatot, ereszkét kell kihajtaniok, hogy jó munkahe­lyeket biztosítsanak a szénfejtőknek. Az új bányarészben már hat szene­id csapat dolgozik, s műszakonként 50 csille szenet szállítanak felszínre. A Fürjes-brigádnak havonta 45 mé­tert kell előrehaladni, emellett na­ponta 36 csille szenet kell rakni. De Fürjes elvtárs ennél sokkal többet akar nyújtani. A brigád tagjaival együtt elhatározta, hogy tervüket minden hónapban 120 százalék felett teljesítik. Érdemes ezért harcolni, hiszen családjának is több jut, ha többet, jobban dolgozik. Pontos számítást készített. Ha csak az ígért 20 százalékkal teljesítik túl tervüket, havonta 9 méterrel több vágatot hajtanak ki, ezenkívül mint­egy 88 csillével több szenet adnak. Ez a mennyiség 26 tagú frontbri­gád két órai munkáját jelenti. S ha többet ad, még több jut a család­nak, hiszen keresetük havonta mint- egy 7—800 forinttal emelkedik. S ahogy a terven felül termelt szén mennyisége az év végére nő, úgy jö­vedelmük is mintegy 10.000 forinttal magasabb, mint ha csak az előírt ter­vei teljesítenék. Hogy céljukat sikeresen élérhes­egy-egy speciális problémáját vitat­ják meg. Például megnézik, hogy milyen egy bányaüzemben a gép­kihasználás. összehívnak egy anké- tot, ahol a főmérnök elvtárs az üzem gépkihasználásáról tart elő­adási. Ezen az ankéton kikérik a gépeken dolgozó munkások vélemé­nyét, javaslatait s azokat munkáik­ban hasznosítják. Igen sok helyes és jó módszer van; (amely a bolsevik pártmunka munka­stílusát oly naggyá és eredményessé tette. Ezért helyes, ha a pártvezetők az állami, a tanács, a gazdasági és tömegszervezeti vezetők tanulmá­nyozzák a szovjet elvtr/sak munká­ját, munkamódszerét -> azokat hasz­nosítják. Ne feledjék, hogy a mi hazánkban pártunk eredményes munkájaként **— egyre több a »nyugtalan« ember, akit bántanak a hibák, a fogyatékos­ságok. akik nem akarják tűrni,yliogy egészségtelen jelenségek hátráltas­sák munkánkat s akik éppen ezért szüntelenül bírálnak, ostorozzák a hibák elkövetőit. De még nincsenek elég sokan az ilyen »nyugtalan« em­berek, mert a vezetők többsége nem ébresztgeti tudatosan a bírálat szel­lemét, Ne feledjék pártunk tanítását: Minél szélesebben bontakozik ki az önbirálat és az alulról jövő bírálat, annál teljesebben érvé­nyesül majd népünk alkotóereje és energiája, annál __erősebben f ejlődik és erősödik majd a tö­megekben az az érzés, hogy ők az ország gazdái. Minél nagyobb sikereket, eredmé­nyeket ér el dolgozó népünk a szocia­lizmus építése terén, annál döntőbbé válik egész munkánkban és előre­haladásunkban a politikai tudat sze­repe. Annál nagyobbra nő a hozzá­értő és operatív vezetés szerepe. An­nál nagyobbra nő a dolgozók ’ :tivi- tása, kezdeményezőképessége, elké­pedése. Éppen ezért a párt-, .-nács-, állami, gazdasági és tömegszervezeti vezetőknek okvetlenül el kell sajátí­tanak a lenini—sztálini munkastí­lust. Csak ez a munkastílus adja ke­zükbe a vezetés kipróbált módszereit, csak ez biztosítja a szocialista építő­inunka valamennyi frontján az újabb győzelmeket s csak ez biztosítja a |zocialista haza felépítése nagyszerű leiadatainak megoldását. sék, ígéretet tettek arra, hogy iga­zolatlanul egyetlen műszakot sem mulasztanak ebben az évben. Nagy gondot fordítanak a gazdaságos ter­melésre is. Tavaly a technológiai előírások pontos betartásával 170 folyóméter értékes bányafát takarí­tottak meg. Az idén még gondosab­ban bánnak a fával. Nem pazarol­nak a robbanóanyaggal sem. Helyes elosztással az egy méterre felhasz­nálható két kilogramm helyett csak 1.80—1.90 kilogramm robbanó anya­got használnak fel. A szén minősé­gét a palatartalom csökkentésével akarják javítani. Csatlakozlak a há­romhetes mozgalomhoz, úgy dolgoz­nak, hogy nem egynapos, hanem egyhetes előnyt szerezzenek a havi terv teljesítésében. Kukta János brigádjával felelevenítik a páros­versenyt, s egymást túlszárnyalva harcolnak új munka-sikerek eléré­séért. ?­Ezek Fürjes elvtárs tervei erre az évre. Nem vállalt sokat, csak any- nyit, amennyit a bányában töltött nyolc óra munkaidő alatt becsület­tel el tud látni. Pedig nemcsak a termelésben kell helytállnia, mert sok társadalmi munkát végez. Elő­ször is szakszervezeti bizalmi. A hozzátartozó szakszervezeti tagok könyvéből egyetlen bélyeg sem hiányzik, emellett mindig érdeklő­dik munkában elért eredményeik­ről, a versenyről. Előadásol<at, film­vetítéseket tart, oktatja társait. A helyi sportegyesület gazdasági fele­lőse — ez a feladat is gondos, fele­lősségteljes munkát igényel. A kul­túrotthon vezetőségi tagja, gyermek- nevelési felelős. Az ő irányításával tartanak a bányatelep ifjúsága ré­szére előadásokat, rendezvényeket. S még ez sem elegendő, a szülői munkaközösség elnökének is őt vá­lasztották meg. S Fürjes elvtársnak mindenre jut ideje és családját sem hanyagolja el. Példás apa, jó férj. Otthona szép, kényelmes. Két fia — Imre és Mik­lós — iskolába jár. A nagyobbik villamosipari technikumba készül, a kisebbik még nem választott pályát. Mindketten jól tanulnak, ezért ígér­te meg édesapjuk, hogy rövidesen megveszi nekik a diavetítő gépet, sok hasznos, tanulságos filmmel. Persze moziba azért éppen úgy el­viszi majd őket, mint eddig. Leg­utóbb a Különös ismer tető jelet lát­ták. Nem hiányoznak a kulturott- honban rendezett szinielőadásokról és más összejövetelekről sem. — Nemcsak a bányában, a mun­kahelyen vannak meg a terveim, hanem otthon is — mondja Fürjes elvtárs. — Nemsokára megvesszük a hízónak válót, s több új ruhát vásá­rolunk a tavaszra. Igaz, ami igaz, jól élünk. Lakásunkat is tovább akarjuk csinosítani. A kis szobába még az idén új kombinált szekrényt és más bútordarabot akarunk venni. Annak, aki becsülettel dolgozik, jut is mimdenre. Az idén kerül sor arra, hogy felesége régi vágya tel­jesüljön — új varrógépet 'kap, hogy a legszükségesebb holmikat maga készíthesse el. S Fürjesnének még egy „nagy“ terve van. Nehezen mondja ki, hiszen mikor gondolha­tott egy bányászasszony erre: mosó­gépet akar vásárolni. 1.500 forint nem nagy összeg annak, aki jól ke­resés végiilis az ilyen gépet a dol- gezók kényelméért gyártja iparunk. S aki szorgalmasan dolgozik, meg is adhat minden kényelmet családjá­nak. * Öröm végighallgatni Fürjesék I terveit. Boldogok, megelégedettek, de mégis egyre többet, szebbet akar­nak. Távolabbi céljuk, hogy családi házat építenek. S ahogy a bányában mindig számíthatnak Fürjes elvtárs becsületes munkájára, úgy családja is biztosan számíthat arra, hogy nap-nap után szebbé tegye életü­ket. (ARDAYNÉ) télen fs jól Jön a W&tÉMÜflt/ Mi újság a zemplénh egy ségi erdőgazdaságban ? Beszélgetés Palásthy István elvtárssal, az erdőgazdaság igazgatójával A napokban felkerestük a zemplén- hegységi erdőgazdaságot s beszélget­tünk Palásthy István igazgatóval a vállalat munkájáról. Az első kérdés így szólt: Hogyan tölti bo az erdőgazdaság felatífl-át, teljesíti-e a népgazdaságÉ tervet? Palásthy elvtárs így válaszolt: — A vállalat 1949 óta sok nehéz­séggel küzdött, gyakran nem teljesí­tette a tervet. 1955 április 1-én át­szervezéskor több új szakembert kaptunk, többek között Kály József főmérnököt. Ettől az időtől kezdve megjavult a munka. Csak tűzifából termeltünk kevesebbet az előírtnál, az ipari tervet azonban 10 százalék­kal túlteljesítettük. 1956 első negj^e- dében (nálunk nem naptári, hanem gazdasági év van), tehát októbertől decemberig az elsők lettünk az or­szágos versenyben. A tervet most már jobban és köny- nyebben teljesítjük. 1955 szeptem­berében megkezdődött a vállalat gépesítése. Már most is a gépesített erdőgazdaságok közé számítunk. Van több motor- és villanyfűrészünk. Évente 21.000 köbméter fát terme­lünk ki géppel. A gépesítés óriási segítséget jelent a fizikai dolgozók­nak, hiszen mindenki tudja, milyen nehéz az erdei munka. Most már csak néhány helyen, a fiatal állo­mányban (gyérítésekben) dolgoznak kézi szerszámokkal. Nemsokára eze­ken a helyeken is gépeket — szovjet gépeket — fogunk alkalmazni. A munkások szívesen dolgoznak gépek­kel. Némelyik fa kivágásához azelőtt háromnegyedóra kellett, most géppel ugyanezt a munkát 3 perc alatt el­végzik. A szállítás is könnyebb már. Évente 18.000 köbméter fát géppel szállítunk. Van 3 darab DT 413-as, 2 darab szovjet KT 12-es gépünk és egy csehszlovák kötélpályánk, a »Lasszókábel«. Ezután még több gé­pet kap vállalatunk. Hogy az erdőgazdaság termelése az utóbbi időben megjavult, ahhoz az is hozzájárult, hogy munká­saink és mérnökeink versenyben vannak a szomszédos, baráti Cseh­szlovákia egyik vállalatával, a bod- rogszerdahelyi erdőgazdasággal, Sztredanom Bodrogom dolgozóival. Az elmúlt évben mi győztünk 3.5 ponttal. A verseny most tovább fo­lyik. Teljesíti-e a vállalat az erdősítési tervet? Az első ötéves tervben jelentős eredményeket értünk el, az országos átlagot 5—6 százalékkal meghalad­tuk. De mert a száz százalékot mi sem értük el, nem lehettünk elége­dettek az eredményekkel. A második ötéves tervben az eddigi tapasztala­tok felhasználásával biztosítanunk kell, hogy 1.5 hektár erdősítésből 1 hektár erdő legyen. Ugyanis az át­telepítések sikerét lerontja a rossz, száraz talaj, a beárnyékolás s ezek miatt a mag kikelése nem százszáza­lékos. Milyen feladatok előtt áll az erdőgazdaság? A fakitermelés, f agyártmányter- melés és a többi fontos teendő mel­lett megtisztelő feladat számunkra a tokajhegyaljai borvidék erdősítése. Erre nagy szükség van, mert a vidék­nek száraz a kiimája, ezért nedv- dúsabbá kell tenni levegőjét. A világ­hírű borvidék rekonstrukciójával kapcsolatban reánk is nagy feladatok hárulnak. 1955—59-ben 2300 hektár területen kell erdősítést végeznünk. Az erdőtelepítést és erdősávkiképzést főleg a kopár, elhagyott parlagokon kell végrehajtani. Az erdősítés 17 község határára terjed ki és több mint 30 millió csemetét fogunk fel­használni hozzá. Főleg molyhos töl­gyet, hársat, erdei és feketefenyőt ül­tetünk. A szőlővidék rekonstrukciója során elsőnek a híres tokaji hegyet és a sátoraljaújhelyi kopárokat fásít­juk. A részletes tervezés már meg­kezdődött. 1955 őszén a szőlővidék peremén az erdőgazdaság dolgozói több mint 120 hold erdősítést végez­tek. Hogyan áll a vállalat a társadalmi tulajdon védelmével? Tapasztalataink szerint mintegy 50 százalékkal kevesebb a falopás, mint tavaly. A lopások azért is szaporod­tak el, mert némelyik tanács nyakra- íőre osztogatta a szállítási engedélye­ket. Ezt most már szabályoztuk. Csak az kap engedélyt, aki igazolni tudja a fa eredetét. A sárospataki, sátor­aljaújhelyi, az abaújszántói ügyész­ség, rendőrség és a többi szerv nagy segítséget nyújt már a társadalmi tulajdon védelmében s az erdőgazda­ság is rendszeresen ellenőrzi a terü­leteket — fejezte be nyilatkozatát Palásthy elvtárs. (k. gy.) fiz országos lejtermefési versenyben elért ereéiéoyeW harmadik a szentistváni Béke Tsz Pártunk Központi Vezetőségének 1955 júniusi határozata kimondja, 'hogy „a szarvasmarha tenyésztés ál­talános fellendítésének fő'kérdésévé a tehénállomány növelését és a tej­hozam erőteljes fokozását kell ten­ni“. Megyénkben sok állami gazdaság, termelőszövetkezet és egyénileg dol­gozó paraszt magáévá tette pártunk határozatát, s minden igyekezetével annak végrehajtásáért küzd. Az or­szágos tejtermelési versenyhez nyolc borsodi állami gazdaság, ki­lenc termelőszövetkezet és több egyénileg dolgozó paraszt csatlako­zott. A kimagasló tej termelési ered­ményékre képes tehenek hozamát Borsod állattenyésztői jobb takarmá­nyozással, szakszerűbb gondozással, ápolással növelik. A második országos tej termelési versenyben Borsod állami gazdasá­gai, termelőszövetkezetei és egyéni­leg dolgozó parasztjai a következő eredményeket érték el: A borsodi állami gazdaságok kö­zött a megyében a legjobb az ongai állami gazdaság tehenészete. Tehe- nenkinti havi tejtermelés! átlaga 238.1 liter, a tej zsírtartalma 4.1 szá­zalék. A második helyezett a kese- lyühalmi állami gazdaság. Egy hó­napra eső tehenenkinti tej termelési állaga 236.3 liter, a tej zsírtartalma 3.8 százalék. Termelőszövetkezeteink közül az első helyre a négyesi Uj Barázda Tsz került. Ebben a szövetkezetben a havi tejtermelési átlag 208 liter, a tej zsírtartalma 3.8 százalék. Máso­dik a Tiszafoábolnai Rákóczi Tsz, a teheneszete lett. A megye legjobb tejelő tehene az ongai állami gazdaság 13. Jolán ne­vű tehene. Egy havi tejtermelése 607.5 liter, a tej zsírtartalma 5 szá­zalék. A putnoki tangazdaság 130; Hangos nevű tehene 573.5 liter te­jet ad havonkint. A tej zsírtartalma 3.9 százalék. A termelőszövetkezetek tehené­szetében a szentistváni Béke Tsz 42. Hattyú nevű tehene érte el a legjobb eredményt. Egy havi tejhozama 413 liter, a tej zsírtartalma 3.7 száza­lék. Ezeket az eredményeket helyes takarmányadagolással, a tehenek e'l- lésre való jobb előkészítésével, ita­tásos borjuneveléssel, az élenjáró zootechnikai eljárások alkalmazásá­val még tovább lehet növelni; Ezer liter savanyú tej Az állami gazdaságok dolgozói, a termelőszövetkezetek tagjai azon fáradoznak, hogy minél nagyobb eredményeket érjenek el a szarvas­marhaállomány termékhozamának emelésében, maradéktalanul végre­hajtsák az állattenyésztés fejleszté­sére hozott párt- és kormányhatá­rozatokat. Csakis ily módon tudnak több és jobb minőségű tejet, vajat és egyéb tejtermékeket adni a vá­ros dolgozóinak. Ugyanakkor azon­ban sajnos akadnak, akik nem tart­ják szem előtt a népgazdaság érdé keit, közömbös számukra a dolgo zók^ jobb ellátása s ezzel lerontják a jól dolgozók eredményeit is. A bodroghalmi állami gazdaság­nak nagy tehénállománya van. A Sátoraljaújhelyi Tejipari Vállalat feladata, hogy minden nap rend­szeresen elszállítsa az összegyűjtött tejet a gazdaságból. Azaz csak fel­adata lenne, de a vállalat dolgozói nem mindenkor tesznek eleget kö­telezettségüknek. íme a példa erre: az elmúlt héten szombat déltől hétfő kora délutánig be sem tekintettek a gazdaságba jóllehet többször jártak arrafelé Tehát két napot szünetelt a tejszál- lítás. Ez még kisebb baj lett volna. Súlyosabb hiba, hogy' a vállalat edényeket sem küldött a tároláshoz A tej pedig szaporodott, mert rend­szeresen, mindennap háromszor fej­nek. A tehenészek, miután hiába várták a tejipari vállalat kannáit — kénytelenek voltak a tejet egy nagy edénybe töltögetni. Ebbe az edény­be került a szombati, vasárnapi, sőt még a hétfő reggeli fej és eredmé­nye is. így aztán a régi tej össze­keveredett a frissel. Az lett a do­log vége, hogy az edényben lévő mintegy 1000 liter tej megsava^yo- dott. Mire hétfőn déltájban meg­jelent a kannákkal a tejipari vál­lalat kocsija, a tej élvezhetetlenné vált. A vállalat dolgozói sajnálkozá­sukat fejezték ki a történtekért és ezzel — befejezettnek tekintették az ügyet! A becsületes dolgozók azonban jogos felháborodásukat fejezik ki a tejipari vállalat szervezetlen, ha- fisyag munkája láttán* S ez érthető is. Ezzel a mulasztással a vállalat dolgozói nagy kárt okoztak a nép­gazdaságnak. Ezer liter megromlott tej — 3600 forint veszteséget jelent. Vajon gondoltak-e arra a vállalat dolgozói, hogy hány édesanyának, gyermeknek jutott volna ebből a tejmennyiségből? A vezetők vonják felelősségre a mulasztókat, köte­lezzék őket a kár megtérítésére! L. L. P á r t hí r A mezőcsáti járási pártbizottság székházában (Vöröshadsereg ut 23.) minden reggel fél 9 órától este 8 óráig tanácsadó szolgálatot szerve­zett a dolgozók, — párttagok és pár* tonkívüliek — részére, panaszaik* sérelmeik, javaslataik, kritikai meg­jegyzéseik és közérdekű bejelentéseik meghallgatására. A tanácsadást a já­rási pártbizottság titkárai és osztály- vezetői tartják. A DISZ Központi Vezetőségének határozata a DISZ íeladaíairói a technika továbbfejlesztésében A DISZ Központi Vezetősége ha­tározatban foglalta össze azokat a feladatokat, amelyeket az ifjúsági szövetség szervezeteinek a technika továbbfejlesztése érdekében meg kell valósítaniok. A határozat többi között leszögezi: A DISZ tagjai és az ifjúmunkások csak akkor válhatnak az ipari ter­melés megjavításának, a technika fejlesztésének élharcosaivá, ha meg­ismerik és megtanulják alkalmazni az élenjáró munkamódszereket, a technika új vívmányait, ha állam dóan fejlesztik szakmai tudásukat. Ezért a DISZ szervezetek a szakszer­vezetekkel együttműködve a műsza­ki, a technikai propaganda, a szak­oktatás minden eszközét használják fel az ifjúság szakmai képzettségé­nek növelésére, érdeklődésének fel keltésére a technika iránt. ' Az üzemi DISZ-bizottságok — a műszaki és szakszervezeti vezetők segítségével — szervezzenek az üzem jellegének és a fiatalok érdeklődési körének megfelelő technikai körö­ket. A DISZ Központi Vezetősége kéri a minisztériumokat, az üzemek igaz­gatóit, nyújtsanak segítséget az üze­mi technikai körök létrehozásához, elsősorban helyiség és felszerelés biztosításával. Az üzemi DISZ szervezetek foglal­kozzanak tervszerűen az ifjúmunká­sok sí különösen a gyakorló munkások — szakmai továbbképzé­sével. A szakszervezettel és a mű­szaki vezetőkkel közösen minden üzemben készítsék el az ifjúmunká­sok szakmai továbbképzésének ter­vét. A DISZ alapszervezetek az üze­mekben, műhelyekben és műhely- részekben alakítsanak komplex-bri­gádokat, s bízzák meg azokat kon­krét feladatok elvégzésével. A komplex-brigádok vállaljanak véd­nökséget újítások kivitelezése, beve­zetése felett. E brigádokba vonják be a fiatal mérnököket és techniku­sókat is. Ki kell szélesíteni az ifjúmunká­sok között az ujítómozgalmat. A DISZ szervezetek hirdessenek pályá­zatokat az ifjúmunkások részére újí­tási feladattervek kidolgozására. A határozat kimondja, hogy az üzemi DISZ szervezetek fordítsanak nagy figyelmet az ifjú mérnökök és technikusok segítésére, problémáik megoldására. Támogassák őket ab­ban, hogy javaslataik, terveik, el­képzeléseik megvalósításához kellő segítséget kapjanak, s hogy szak­mai képzettségüknek megfelelő be­osztásba kerüljenek. (MTI) A Saiővidékl Horgász Egyesület veze­tősége értesíti az egyesület, valamint a többi érdekelt horgászegyesiilet és a horgászat iránt érdeklődőket, hogy a kácsi. sályi és Csincse patak tovább­ra is egyesületünk kizárólagos bérle­tét képezik.

Next

/
Thumbnails
Contents