Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-15 / 13. szám

r Bányászuk! FejteljesflmönyeteH állandó növelésével harcoljatok a pártvezetöságsK úiiáválasztásának sikerriért! V.----------------------------------—---------------------------J A Z MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam 13. szám 4RA 50 FTTJER A tiszalúci példa A FEJLŐDÉS, a szocialista átala­kulás, a paraszti élet emberibbre, gazdagabbra formálásának ragyogó napjai bontakoznak ma ki Tisza- lúcon. Néhány nappal ezelőtt rövid hír kélt szárnyra a megye minden része, hazánk minden tája felé: »Tiszalúcon a Vörös Hajnal Termelő- szövetkezet tagságának példájából tanulva új termelőszövetkezet ala­kult. Az egyénileg dolgozó parasztok újabb százai választották a paraszti felemelkedés, a mezőgazdasági ter­melés növelésének legbiztosabb, leg­helyesebb útját, a termelőszövetke­zeti nagyüzemi gazdálkodást.« A hír azonban csak a kezdet, a kezdeti eredmények híradása volt Tiszalúc dolgozó parasztjai — a kommunisták és a Vörös Hajnal Termelőszövetke­zet tagságának meggyőző munkájá­nak hatására és saját belátása foly­tán nem elégedtek meg csak kezdeti lépésekkel. Nagyot, egészet cseleked­tek. Az új u termelőszövetkezet ala­kulása óta eltelt néhány nap alatt Tiszáidéból ^ termelőszövetkezeti köz­ség lett! Még három új közös gazda­ság alakult, számszerint 311 dolgozó paraszt lépett az új útra, a közös gazdálkodás útjára! Hat I. típusú ter­melőszövetkezeti csoport tagsága vá­lasztotta a közös gazdálkodás legfej­lettebb formáját, a termelőszövetke­zeti gazdálkodást és még ma is újabb és újabb egyénileg dolgozó parasztok csatlakoznak azokhoz, akik már ha­tároztak. v A tiszalúci példa, a Vörös Hajnal számszerű megerősödése és a négy új termelőszövetkezet világos, sokat­mondó példa. Törvényszerű és magá­tól értetődő folytatása azoknak a nagyszerű eredményeknek, amelye­ket párt-vezette dolgozó parasztsá­gunk az elnjúlt évek hosszú sora alatt elért a falu szocialista átszervezése, a paraszti felemelkedés területén. TJjabb csattanó választ kaptak azok, , tagadták és tagadják a termelő­szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás feltétlen szükségességét, akik évtize­dekkel akarták elodázni, hogy dol­gozó parasztságunk élete is virágzó, gondtalanabb, igazán emberi élet legyen. Határozott válasz ez az ellen­ség, a kulákság rágalmaira! Határo­zott válasz arra, hogy a falu kom­munistái és minden dolgozó parasztja teljesen Egyetért a párt, a Központi Vezetőség márciusi és azt követő határozataival és azt úgy fogadja el és úgy valósítja meg, mint az egyet­len helyes irányt a holnapi nagy célok eléréséhez. A TISZALÚCI új termelőszövet­kezeti tagság elhatározása biztos ala­pokon nyugvó elhatározás. A most belépett egyénileg dolgozó parasztok, a termelőszövetkezeti gazdálkodás formáját választó I. típusú termelő- szövetkezeti tagok saját meggyőző­désük alapján határoztak. És ez a meggyőződés a gyakorlatból, az élet­ből, az elmúlt esztendők tapasztala­taiból fakadt. A gazdálkodásáról, nagyszerű eredményeiről megye- szerte ismert Vörös Hajnal tagsága, kommunistái kézzelfoghatóan bizo­nyították be évről-évre, hogy többet termelni és ezúton jobban élni csak az tud, aki él a jobbhoz vezető új lehetőségeivel. Aki örömmel veszi és fogadja a párt, a kormány segítségét, aki maradéktalanul él a gépi tech­nika, a legfejlettebb agro- és zoo- technika alkalmazásával, A Vörös Hajnal tagsága mindenki szemelát- tára teremtett a volt kisparcellák helyén virágzó nagyüzemi gazdasá­got. Négyzetesen vetett kukoricájuk, keresztsorosan vetett gabonájuk, gép­pel alaposan megművelt földterüle­tük száz és száz holdja több és jobb termést hozott, mint akármelyik hozzáértő, szorgalmas középparaszt egy-egy holdja. És a gondosabb, kö­rültekintőbb, eredményesebb munka jutalma, egy-egy termelőszövetkezeti tag éves munkájának ellenértéke kétszerese, háromszorosa volt akár­melyik egyénileg dolgozó parasztcsa­lád tiszta hasznának. De emellett ott bizonykodott még, hogy az egyéni gürcöléssel szemben a tsz tagság kul­turáltabban él, tanul, szórakozik. Ideje és tehetsége is több van a szó­rakozáshoz, kultúrálódáshoz. Ezek a különbségek mélyen meggyökerez­tek az elmúlt évek során az egyéni­leg dolgozó parasztok tudatában és a Vörös Hajnal Tsz elmúlt esztendei, még az eddiginél is jobb eredménye láttán kiben-kiben megszületett a leg­helyesebb elhatározás. A kommunis­ták kezdeményezésére, hívó szavára Lúc dolgozó parasztjai szinte egy­öntetűig válsztották azt az utat, azt Több szerré? a hazának Miskolc. 1956 íanuár 15 vasárnap az életmódot, amelyet a leghelye­sebbnek ismertek meg. A PARTHATÁROZATOK minden falusi kommunista legfontosabb fel­adatául határozták meg a falu dol­gozóinak szocialista nevelését, a me­zőgazdaság, a falu szocialista fejlesz­tését. És a tiszalúci példa világosan bizonyítja, hogy ahol a pártvezetőség, a kommunisták a határozat szellemé­ben dolgoznak, ott az eredmény nem marad el, ott a lenini—sztálini taní­tás, a párt tanítása győzelmet arat. A tiszalúci kommunisták a párthatá­rozatok megvalósításának élére áll­tak, a leghelyesebb nevelési módsze­rekre támaszkodtak. A község kom­munistái megértették, hogy a párt határozatai elsősorban a kommunis­tákhoz, a párttagokhoz szólnak, meg­értették, hogy most milyen szüksége van a falu dolgozó parasztságának a párt, a kommunisták meggyőző, fel- világosító munkájára. S az a mód­szer, az a körültekintés, határozott­ság, ahogy a tiszalúci pártszervezet dolgozott az elmúlt napokban és dol­gozik ma is, feltétlenül követendő, nagyszerű példa valamennyi községi, falusi pártszervezet, kommunista el­következendő munkájához. A mezőgazdaság szocialista fejlesz­tésével foglalkozó párt- és kormány- határozatok és a Vörös Hajnal nagy­szerű eredményei alapján, — amely az eddiginél is jobban felkeltette valamennyi egyénileg dolgozó paraszt érdeklődését — a pártszervezet, a kommunisták olyan tervet dolgoztak ki, amely nem hagyta figyelmen kí­vül a felvilágosító munka egyetlen helyes módszerét sem. A tervet első­sorban — és igen helyesen — a kom­munista példamutatásra, a Vörös Hajnal tagsága és a népnevelők segít­ségére alapozták. A vezetőségválasz­tás tiszteletére a pártszervezet kom­munistái vállalást tettek, hogy minél több egyénileg dolgozó parasztot * meggyőznek a Vörös Hajnal eredméi nyel alapján a közös gazdálkodás feltétlen helyességéről. S a felajánlás után olyan elhatározás született a pártszervezetben, hogy ha másnak nem, de elsősorban , minden falusi kommunistának az új úton, a ter­melőszövetkezetben a helye. És ami­kor a tettekre, a cselekedetre került a sor — a nagyszerű, szinte nem is várt nagy eredmények két igen fon­tos megállapítást igazoltak. Elsőben is, hogy a kommunista példamutatás a munka, az élet minden területén szükséges fokozóerő. Ezt bizonyítja, hogy az I. típusú termelőszövetkezet­ben lévő kommunistákat egyember- ként követte az egész tagság, amikor a mezőgazdasági termelőszövetkezet mellett döntött. Szabó elvtársat, a tanács vb. elnökét, aki az I. típusú tsz-ben volt, követte az egész tagság. A második nagyszerű megállapí­tás, hogy a pártnak, a kommunisták­nak feltétlenül hisz a falu dolgozó parasztsága. A SIKER EGYIK forrása a tanács, a tömegszervezetek és a Vörös Haj­nal tagságának összehangolt mun­kája volt. Az első belépések után min­den népnevelő és elsőben Baka ejv- társ, a pártszervezet titkára meg­kezdte körzetében a felvilágosító munkát, a tsz tagok segítségével. A tsz tagok egymásután hívták át magukhoz a szomszéd egyénieket és megmutatták mit kaptak, mennyit kerestek a közösben egy esztendő alatt. És mindenütt volt mit mutatni, volt min csodálkoznia és elgondol­koznia, majd ezek alapján határoz­nia az egyénileg dolgozó parasztok­nak. Egyszerre, egyidőben és minde­nütt végezték a felvilágosító munkát Tiszalúc népnevelői, kommunistái és tsz tagjai. És az eredmény nem is maradt el. Egyszerre egy-egy egész utca kérte felvételét és irta alá a be­lépési nyilatkozatot. Hozzájárult még a nagyszerű eredményekhez a párt- szervezet és a Vörös Hajnal világos, szemléltető agitációja és a belépések szemléltető agitációja. Tiszalúcon most 311 új termelő­szövetkezeti tag kezd munkához, te­remti meg a négy új tsz-ben a gaz­dasági alapot, vagy csatlakozik a Vörös Hajnal tagságának a közös gazdaságot erősítő, gyarapító mun­kájához. S az őszön 311 dolgozó pa­raszttal több a saját zsebe és kam­rája által győződhet meg, hogy he­lyesen döntött életének alakulása felett! Megyénk községeinek minden párt-i szervezete, kommunistája erre gon­doljon most, a tiszalúciak példájára. Erre és a tiszalúci kommunisták módszereire, nagyszerű, követendő munkájára.' A Borsodi Szénbányászati Tröszt frontbrigádjainak versenye A Borsodi Szénbányászat! Tröszt frontcsapatai között folyó ver­senyben január első 10 napjában a legjobb eredményt a kurityáni front- csapatok érték el. Baricska József 18 fős csapata 193.1 százalékra, Konyha Ferenc 18 fős csapata 158.7 százalékra és Bátor» Bertalan ugyan­csak 18 fős csapata az első dekádban 137.3 százalékra teljesítette tervét. A kurltyáni 3 frontcsapat tervehfclül 1215 fonna szenet termelt. A tröszt második legjobb csapata a lyukói fronton dolgozó 3 front­csapat. Firkala János 26 fős csapata 138.4, Szuromi András szintén 26 fős csapata 133.6 és Gümöri János ugyancsak 26 fős csapata 132.1 szá­zalékra teljesítette dekádtervét. A 3 frontcsapat tervenfelül 624 tonna szenet termelt. Az alberttelepi frontcsapatok is kiváló eredményeket értek el. Nagy József, Loy Árpád és Szentkút» Tivadar 29 fős csapatai tervenfelül 740 tonna szenet termeltek az első dekádban. A rudolftelepi 4. sz. akna január 13-ával bezáróan 122.4 százalékra teljesítette esedékes tervét. Ehhez az eredményhez hozzájárult a rudolf­telepi 4. akna frontcsapatainak jó munkája is. Palotás András elvtárs versenyes azonban ezt az eredményt „elrejti”, nem közli a tröszttel a frontcsapatok dicséretes sikerét. Az elővájási csapatok közötti versenyben az első dekádban a legjobb eredményt a szakma kiváló dolgozója kitüntetést viselő Szabados József 6 fős berentei csapata érte el: 155.8 százalékra teljesítettek tervelőirány­zatukat. Papp József csapata az ede lényi üzemnél 149 százalékot ért el. A szállító csapatok közötti versenyben Szabó István 18 fős csapata Barosaknán 115 százalékot ért el. Sándor János csapata a szuhakállói üzemben 112.5 százalékos eredménnyel zárt. A Borsodi Szénbányászati Tröszt január Vl-áva! bezáróan 95.7 szá- szalékra teljesítette esedékes tervé*. A t?r •■'sítésben a riiílolf telepi bányászok járnak az élen 118,9 százalékkal, ó. ct követik az alberttelepi bányászok 108.1 százalékkal. A legjobban lemaradt üzem az izsófalvai, a kurltyáni és az ormosbányai. KOVÁCS GÁBOR versenyfelelős. Új bányász oMalóliiuiet készítenek a gépi iövesztésríil Az elmúlt évek során a jövesztés gépesítésére a Borsodi Szénbányá­szati Tröszt Terv-tárói üzemében két Donbassz-kombájnt, a kondói üzem­ben pedig két Gornyak-kombájnt ál­lítottak munkába. Ezévben a bányák­ban a széntermelést tovább gépesí­tik. Uj Gornyak-kombájnok, vala- • mint réselőgépek kezdik meg mun­kájukat a Borsodi Tröszt üzemeiben; A tervek szerint a géppel jövesztett széntermelés több mint 50 százaléka Borsodból kerül majd ki. A fejlettebb technika alkalmazása a szénbányászatban fokozottabb je­lentőségűvé teszi a bevált munka- módszerek elterjesztését. Ennek ér­dekében a Híradó és Dokumentum Filmgyár a kondói és a herbolyai bányaüzemben dokumentum filmet készít. A filmen bemutatják a Gor- nyak- és a Donbassz-kombájnokkal való munkát, a komplett gépesítést, az üzemi munkaszervezést, az üres- csille ellátását, valamint a gépekkel való munkát. A film forgatását . Herbolyán és Kondón rövidesen megkezdik. „Fő­szereplői“ a gépekkel do’gozó bá­nyászok lesznek. Hasonlóképpen kis filmet készítenek a gyorsvágathajtási mozgalomról is. Ennek felvételeit szintén a kondói bányaüzemben for­gatják majd. Értékes újítás a bányafa felhasználásának csökkentésére A Borsodi Szénbányászati Tröszt egyes üzemeiben, különösen ott, ahol frontfejtést kezdtek, az előírtnál több esetben kétszeres mennyiségű ácso- tat? fát' hliÄsltäk: fel ' biztosításra. Kondón és Terv-tárón a nehéz geo­lógiai viszonyok miatt is lényegesen emelkedett az utóbbi időben a fa­fejhasználás. A drága importfa felhasználásának csökkentésére most Cservenka János újítási javaslatot adott be a Borsodi Szénbányászati Tröszthöz. A front­fejtésen használt ácsolati fát egy 80 —155 cm. magas, mintegy 13 cm. át­mérőjű vasbeton oszloppal lehet pó­tolni. Az oszlop végén üreg van, melyben a tetőtartó bányafát helye­zik be. A végé kihornyolt, hogy a tetőt tartó főtefák beleilleszkedjenek. A vasbetonoszlop súlya mintegy 28—30 kg., sokkal könnyebb, mint a már egy-két üzemnél használt acéltámok. Az újítás alkalmazásával mintegy 50 —60 százalékos bányafa megtakarí­tást lehet elérni a legfaigényesebb frontfejtéseken. A vasbeton oszlopok gyártását és kísérleti alkalmazását a termelő frontfejtéseken rövidesen be­vezetik. Front brigádok versenye az Ózdi Szénbányászati Trösztben Az Ózdi Szénbányászati Trösztben dolgozó frontbrigádok versenye ez- ávben kiszélesedett. A királdi bánya­üzemben munkábaáUított — új front­fejtésen dolgozó — 3 frontbrigád csatlakozott a nemes versengéshez. A versenyben — január első de- kádjának eredményei alapján — a farkaslyuki bányaüzemben dolgozó Együd István tartja az elsőséget. De­kádtervét csaknem 120 százalékra teljesítette. A Somsályon dolgozó 9 frontbrigád között Gulyás Gyula brigádja érte el az elsőséget. A Gulyás-brigád nem követi a somsályi üzemben dolgozó többi brigád között elterjedt szokást, hogy a hó elejei lemaradást hónap­végi „hajrával“ igyekszik pótolni. A Gulyás-brigád a hónap első napjá­tól kezdve teljesíti tervét. A többi brigád éppen a rossz szokás miatt maradt el a tervteljesítéssel. Ez az elmaradás az üzem termelésén is érezhető. Amíg a Gulyás-brigád ed­dig már terven felül mintegy 200 ton­na szenet termelt, addig a többi frontbrigád elmaradásának pótlására ez a mennyiség sem volt elég. Ezért a somsályi bányaüzem csaknem 600 tönna adósságot tart számon. Pedig a Gulyás-brigád tervteljesítésében nincsen semmi „boszorkányság“. A százszor és ezerszer elmondott dol­gok segítik a brigád termelését: a munkafegyelem megszilárdítása, a munkaidő kihasználása. A Gulyás-brigádban nemcsak be­szélnek erről, hanem meg is valósít­ják. Amíg a többi brigádban szinte műszakonként távolmarad egy-két dolgozó a munkahelytől, addig a Gu­lyás-brigádban ebben az évben nem beszélhetünk műszakmulasztásról. A brigádvezető a munkahelyen is gon­doskodik embereiről. Segít nekik a robbantásban, a rakodáshal, s köz­ben arra is van gondja, hogy a kör­letaknásszal együtt intézkedjen az elegendő ürescsille és ácsolati fa ér­dekében. A jól szervezett, céltudatos munka eredménye, hogy a Gulyás­brigád a versenyben élretört. De pél­da ez arra is, hogy a jól szervezett munka legjobb segítője a verseny­mozgalom kiszélesítésének, az ered­mények fokozásának. Tanuljanak be­lőle és hasznosítsák ezt a somsályi bányaüzemben minden munkahelyen. A somsályi bányászokon^ is múlik, hogy az ózdi Szénbányászati Tröszt teljesítse tervét. FEJIÍPAJZSOS KÍSÉRLETEK A FARKASLYUKI BHHYAÜZEMBEH A borsodi szénmedence bányaüzemeiben a fejté­sek biztosítására eddig — kevés kivételtől eltekintve -- általánosan faácsolatokat használtak. A nagy termelé­kenységű, s az üzemekben egyre általánosabbá váló munkahelyeken, a frontfejtéseken azonban a faácspla- tokkal való biztosítás nemcsak a fa felhasználását ■hövelte, hanem az ácsolatok, kalitkák beépítése tete­mes időt is igénybevett. A szovjet tapasztalatok alapján a múlt év októ- berében az Ózdi Szénbányászati Tröszt farkaslyuki bányaüzemében új, nagyjelentőségű kísérletek kezdőd­tek a pajzsos-fejtés bevezetésére. A 15 méter homlok- hosszúságú fronton 180—200 centiméteres szénielepen végezték a kísérleteket. Az enyhén görbített fejtőpaj­zsot a farkaslyuki bányaüzem gépműhelyében készí­tették el A széntelep vastagságának megfelelő magas­ságú fejtőpajzs 15 méter szélességű volt, s 80 centimé­teres darabokból szerelték össze. A pajzs felső szélével a széntelep feletti főiének, míg a talpával a jeneknek támaszkodik. A pajzson belül van elhelyezve a kaparó­szalag, mely a kitermelt szenet a csillékbe szállítja. A pajzs merevítésére két csavarmenetes acélrúd, úctyne-■ vezett „vasember“ szolgál. A csavarmenetekkel feszítik a pajzsot a főtéhez,, illetve a fenékhez. A védőpajzson belül végzik munkájukat a bányá­szok. Fúrnak, robbantanak és rakodnak. Ácsol ísról gondoskodni nem kell, mert a pajzs feleslegessé teszi az ácsolást, a kalitkák beépítését. Nincs gondjuk a bá­nyászoknak az omlasztásra sem, meri hiszen a pajzs előrevontatásával a mögötte támadt üregbe macától beszakad a főte. A védőpajzs előrevontatását a fronthomlok két vé­gén kihajtott vágatba beállított úgynevezett rablóvitlá- val végezték. Ez azonban nem adott megfelelő vonó­erőt, úgy, hogy most hidraulikus vontatással kísérletez­nek.' A pajzs két végébe akasztott Vohtátdkötél a paj­zsot egész hosszában — a kísérletek alatt 15 méteren — egyszerre vontatta előre. Az októberben kezdődött kísérletek már kezdeti eredményre vezettek. Amíg októberben, a kísérlet első hónapjában még csak 3.5 métert haladtak a frovA- homloWtal előre, addig novemberben már 12 méteres előrehaladást értek el. Hatalmas előnye a fejtőpajzsnak, hogy aV,'almazá­sával a bányászok mentesülnek az ácsolástól és a ka­litka építéstől. Az pedig nemcsak munlcaidöben, de meltakarításban is hatalmas eredmény. Egy-?gy front­fejtésen méterenkánt 15 darab 3 méteres és 30 darab 2 méteres hosszúságú bátiyafát tudnák megtakarítanU valamint a máglyához használt mintegy 30—40 darab máglyafát. Ugyanakkor pedig a fejtőpajzs a faácsola- toknál lényegesen nagyobb biztonságot nyújt az alat­ta dolgozó bányásznak. A pajzsos fejtési eljárással a farkaslyuki kísérleti 15 méteres frontfejtésen már több mint 1000 tonna szenet termeltek egyetlen darab faácsolat nélkül! A^Jdsérletek most új fejezethez érkeztek. A jelen-* légi kísérleti frontfejtés lefogyott, s most a fejtőpajzsot szétszerélték, egy másik, most már 30 méter hosszú- ságú fronthomlokra építik be. Ennek megfelelően a pajzsot is 30 méterre egészítik ki. Az átszerelés ide­jét arra is felhasználják, hogy az eddig még nem tö­kéletes vonóerő kérdését megoldják, a legkorszerűbb hidraulikus vonóberendezést építsék be. A műszaki ve­zetők és bányászok, akik nagy érdeklődéssel kisérik a rendkívül érdekes és jelentős kísérleteket, nagy re­ményeket fűznek a hidraulikus vontatáshoz és remélikj hogy ezzel a módszerrel a most már 30 méterre szé­lesített *f ejtőpajzsot fennakadás nélkül tudják majd vontatni. A kiszélesített fejtőpajzs és hidraulikus vo­nóerővel való próbaüzemeltetésre január véqén és feb­ruár elején kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents