Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-13 / 11. szám

esZARMAGfARORSZAO A pár tvese tőségek új j elválasztás áriak elméleti és gyakorlati kérdései Az új pari vezetőség gondja legyen...! — Néhány gondolat a nagyrozvágyi elvtársak taggyűlése után — »Az új pártvezelöség gondja le- (fyen, hogy megszívlelje a taggyű­lésen elhangzottakat és orvosolja « falu góndját, haját!« Valahogy ilyenformán lehetne összegezni ásóknak a kommunistáknak a véle­ményét, akik ott voltak azon a kedd késő éjszakájába nyúló vezetőséget újjáválasztó viharos taggyűlésen. Ojyan tanácskozás volt ez, amilyet még nem ért meg a község, mióta Ngtjsyrozvágy a neve. Hiszen ami azt illeti, volt is miről beszélni. Régóta, feszegette már a kommun is­ták keblét valami kitörni vágyó in­dulat — csakhát mersz nem volt hozzá elég, meg öntudat, no és fele- . lősségérzet a falu sorsáért. S éppen ez az, ami kikívánkozott belőlük, csak talán nevén nem tudták ne­vezni. És hogy mindez miért? — azt. tisztázta a taggyűlés. De most pem iá az a lényeges ahogy volt, . háht n inkább az: ahogy legyen. (A feladatot kissé elviesen próbál­jak'*—néhány gondolat által — tisz­tázni. A gyakorlati részről egy má­sik cikkben lesz szó.) Ű^y igaz az, ahogy tanítja a marxizmus: vágd ki a b^jok fő- gyökereit, a mellékgyökereket az­tán könnyebb lesz elsorvasztani. Hol. szorít hát a cipő? Mi a teen­dője az új pártvezetőségnek? Ezt próbáljuk írásban rögzíteni a tag­gyűlésen hallottak alapjár). Céltudatos és (okozott pártcllenőrzést! A falu minden dolgozója egyre jobban —- kulturáltabban és tehető­sebben — akar élni. Természetes, hiszen emberi tulajdonság az örö­kös harc a boldogulásért. Csakhogy nekünk nem célunk — s a szocia­lizmus elve Sm tűri — hogy csu­pán az egyes emberek boldogulja­nak. Minket kommunistákat az ve­zéréi, hogy minden dolgozó embert segítsünk a felemelkedésben. Ezért mondjuk níi azt, hogy a párt hatá­rozatai a közösség ügyét szolgálják, a közösség érdekében szüleinek. Ezek a határozatok mutatják a mindén ember boldogulása felé ve­zető utat és módot. Ebből kell meg­magyarázni a dolgozónak, hogy neki személy szerint mit keli ten­nie. Mivél azonban a társadalom átformálódásával egyidejűleg az ember is fejlődőben van, meg az­után, hogy az osztályharc időszakát éljük: gyakran akadályok is gör­dülnek az utunkba — így hát csak­is akkor tudjuk a párt határozatait növekvő jólétté, termelőszövetke- zenekké, kujtúrálódássá átalakítani, ha mindennapos segítséget kapunk a munkához: Legjobb formája en- jiek a rendszeres, céltudatos, foko­zott pártellenőrzés. Ezidejg ez hiányzott leginkább a "nagyrozvágyi pártszervezet életé- •ből. Joggal vetették az elvtársak a pártvezetőség szemére, hogy ki­engedte csúszni a kezéből a polili- Tcai és a gazdasági élet irányítását, éppen azért, mert ellenőrzései hiá­nyában nem győződhetett meg ar­ról,^ miként érvényesül a párthatá­rozat. Ezért voltak bajok a taná­cson, ezért hangzottak el jogos pa­naszok a tőzeg-telep igazgatója felé, ezért kaptak illetéktelenek bi­zonyos kedvezményeket, ezért kö­vetett el hibát a földműyesszovet- kezet, ezért nem gyarapodott a kí­vánt mértékben a termelőszövet- kézet — és sorolhatnánk tovább az okok okozatait. A rendszeres pártellenőrzésnek sokoldalú haszna van. A pártellen­őrzés melegében feltárja a bajok okát, azonnal segítséget adhat, a helyszínén tánít, nevel, megismeri a kádereket- és fejleszti őket. De itt mindjárt figyelmébe kell ajánlani az; új pártvezetőségnek, hogy nem jó a találomra történő •felszínes ellenőrzés. A pártellenőr­zés legyen mindig alapos, céltuda­tos és minél több ember vélemé­nyére épüljön. A fontos feladatok közül — helyes politikai érzékkel ki kell választani a legfontosab­bakat s azokat előtérbe helyezni. A pártvezetőség mindig ismerje a falu fejlődésének következő lánc­szemeit — most például az intéz­kedési. tervben foglaltakat — s a politikai és gazdasági életre ennek megfelelően gyakoroljon ellenőr­zést. Az új pártvezetőség akkor kezdi jól a munkáját, ha meg­találja a következő láncszemet, ki­indul a párt Központi Vezetőségé­nek határozataiból, megismeri a megyei pártbizottság gyakorlati út­mutatásait, ezekre irányítja a fő figyelmet s e feladatok végrehajtá­sát ellenőrzi. Nevelni a falu dolgozóit! . Mindig nagyobbak lesznek a fel­adatok, több a követelmény.• — s ehhez egyre fejlettebb emberek kellenek./ Könnyű választ adni arra, hogy mire neveljük az embereket? A párt határozatainak végrehajtá­sára. Nehezebb viszont arra a kér­désre felelni, hogy: miként nevel­jük az embereket! A nevelés nem könnyű tudo<- mány. Ismerni kell az embert ma­gát, jellemével, jó és rossz tulaj­donságaival együtt. A neveléshez türelem kell. Ne várja senki, hogy egy embert máról-holnapra meg lehet változtatni. A nevelésről sokat lehetne -beszélni, de hely hiányában csak egy gondolatra hivatkozunk: legjobb nevelpeszköz maga a mun­ka! Ismeretes, hogy az embert a munka nevelte emberré. S mint ahogy ez nem történt máról-hoi- napra, úgy ma sem várhatjuk, hogy a sokszor kapitalista tulajdon­ságokkal rendelkező ember, rövid idő alatt átalakul szocialista em­berré. Különösen falun nem lehet ilyen követelményt támasztani. A dolgozó parasztság nevelésére — ismerve a párt tanítását — időt kell fordítani. A dolgozó paraszt nem válik mindjárt öntudatos, tisz- tánlátó emberré akkor, amikor a termelőszövetkezetbe lép. De a kö­rülmény, a közösségi munka és a fejlettebb munkamódszer alkalma­zása folytán fejlődése fokozottabbá és folyamatosabbá válik, gazdasági helyzeténél fogva gondolkodás- módja is lassan átalakul — s ha ma még nem is, de holnap más szemmel nézi a világot. Érthető tehát: a termelőszövet­kezet a dolgozó parasztság átneve- lésének egyedüli és legjobb formája. Itt azonban egy másik kérdés adó­dik: hogyan neveljük a fejlettség azon fokára, hogy elismerje a kö­zös gazdálkodás előnyét s maga is rálépjen erre az útra? A dolgozó parasztot légióként úgy lehet megnyerni a termelőszövetke­zet számára, ha olyan ember igyek­szik őt meggyőzni, aki már a ta­pasztalatból beszél, aki maga is is­meri a termelőszövetkezetet, aki maga is benne él. Tegyük a ter­melőszövetkezetet vonzóvá, ne zár­juk el szeme elől a tsz tag kama­ráját és napról napra beszéljünk a dolgozó paraszttal, ha kell két hó­napig, de ha kell egy évig is. Körülbelül ilyen, gondolatokkal kell a dolgozó parasztság nevelésé­hez nyúlni, A véletlenre nem lehet hízni a dolgot, mint ahogy azt az opportunista jobboldali elhajlók vallották. A nevelés céltudatos munka. Nagyon helyesed jegyezte' meg a taggyűlésen az egyik elvtárs: ne várjuk, hegy a paraszt ilyen kérdéssel toppan elénk: „no, itt va­gyok, neveljetek meg‘\ Nem, ne­künk kell hozzá menni! A kommunisták neveléséről csak ennyit : Végeredményben az egj'szsrű párttagok nevelik a tömegeket, hi­szen köztük élnek. Ezért úgy fej­lesszük a párttagságot, hogy rá­szolgáljanak a követésre: példamu- tatóak, feddhetetlenek, harcosak le­gyenek. Mindig járjanak egy lépés­sel a tömeg előtt. Minél fejlet­tebbek lesznek a kommunisták, annál inkább meglátszik ez a falu politikai és gazdasági éle­tében. Ha a párttag a párt ha­tározatainak szellemében él, cselek, szik — ez hamarosan gazdasági si­kereket von maga után; és fordít­va: ha fejlett a gazdasági élet, azonnal meglátszik ez a tömegek hangulatán, egyre jobban bíznak a pártban, s mind nagyobb tekinté­lyük lesz a kommunistáknak. így haladunk lépésről-lépésre előre. Ä sikerek láttán nean állhatunk meg. Az eredmények «nem vakíthatnak el bennünket — a nagyrozvágyi elvtársakat sem, noha szép sike­rekkel dicsekedhetnek! — nem pi­henhetünk meg egy félórára sem, mert egy-egy győzelemmel nem ért véget a csata, egy-egy győzelem csak a másiknak a feltétele, kiin­dulópontja. Neveljük úgy a párttagságot, hogy mindezt megértse. Teremtsenek pártos, kritikai szellemet! A kritika a fejlődés mozgató ru­gó jav S hogy Nagyrozvágy község élete most ro-hamosan fejlődni fog,' azt óbból következtetjük, hogy —* mint mondották ? soha nem volt még taggyűlés, amely ily éles kri­tikai légkörben zajlott volna le. Eddig éppenséggel a kritikai szel­lem hiánya volt a kerékkötő — s ez meg is látszott. A falu dolgozói, de még a kommunisták sem nyil­vánították véleményt. Féltek a „megtorlástól“, csak magukban, vagy négyszemközt sustorogtak. El­nézték a hibákat, a kulákok rágal­mazását, nem kritizálták a vezető­ket, tűrték, hogy a párt belső ügyeiből — egyes, párttagok foly­tán — tudomást szerezzen a falu 17 kulák ja, s meghunyászkodtak akkor, amikor a kulák a „rendszer- változással járó akasztásokkal“ ré- mítgette az embereket. Most nem akarunk arról beszélni, milyen a jó kritika, milyen a jó ön­bírálat, s miért szükséges általában a bírálat. De egy példa által ve­zessük vissza az okozatot az okhoz: miért nem volt kritikai szellem, miért dőltek bsu egyesek a kulák - fecsegésnek? (Ismételjük: a többi között csak egy okra hivatkozunk, de úgy gondoljuk ez alapvető!) Sok bírálat érte a pártvezetősé­get azért, mert elhanyagolta a párttagság politikai oktatását. A politikai foglalkozások többnyire rendszertelenek. színvonala tlanok voltak. A párttagság többségének ideológiai tudása hiányos, egy-egy politikai kérdésben nem látott vilá­gosan, s mivel a kérdezőnek (vagy a rágalmazónak!) nem tudott meg­felelni — támadási felületet ha­gyott magán. Ha a párttagok jártasak lenné­nek a marxizmus-leninizmusban — vem húzódoznának a bírálattól' Ebben az esetben nem történhetett volna meg, hogy' a dolgozó paraszt zsírt vásárol , a kuláfcnak, akaratán kívül is segít az osztályéllenség- nek, véleményét magába fojtja. Mi is az a kritika? Állásfoglalás a párt politikája mellett. Ha meg­kritizálok valakit, azért teszem, mert nem a párt politikájának szellemében cselekedett. De ha sze- methunyok a hiba felett, akkor ar­ra lehet következtetni, hogy: vagy nem értek egyet a párt politikájá­val, vagv nem ismerem azt. A -mi párttagjaink között az előbbire csak elvétve, az utóbbira viszont annál inkább lehet példát találni. Senki nem lehet jó kommunista, ©ki nem harcol a párt politiká­jáért; küzdeni érte pedig csak ak­kor tud, ha ismeri. Ezért kell ta­nulni, tanulni és tanulni! Ha fel­vértezzük magunkat a marxizmus- leniniznmssal, az osztályharc tudo­mányával, aklcor lesz kritikai véle­ményünk! — s meg tudunk vála­szolni — annak, akit a kulák elká­bított a rendszerváltozás rémhíré- vel —> hogy: a Tisza vize soha nem folyik visszafelé, de még ez is in­kább lehetséges, mintsem, hogy né­pünk nmká-n mégegyszer a kizsák­mányolok élőáködjenek. Ezt a három — de úgy gondoljuk — fontos gondolatot ragadtuk ki a taggyűlésen elhangzottakból. Mind­ez igen csekély része annak, ami feladat vár az új pártvezetőségre. Eddig ezekből kifolyólag adódott a legtöbb hiba. s okulva belőle, talán ezeknek a dolgoknak a rend beho­zásával kellene megkezdeni a mun­kát. CSALA LÁSZLÓ jelenlévő vezetői ígé­retet tettek az új tsz tagjainak, hogy min­denben segítik tovább­fejlődésüket. A sajóvá- mosi Vörös Csillag T ermelőszövetkezet tagjai is megígérték a sajósenyei új tsz ta­goknak, hogy tapaszta­latuk átadásával segí­tik munkájukat. A sa­jósenyei tsz az Üj Élet nevet vette fel. MINYÓ VINCE a sajóvámosi Vörös Csillag Tsz! tagja I Péntek, 1956? január 13. Csu Te elvtárs vezetésével kínai kormányküldöttség érkezik hazánkba Csu Te marsall, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, a Kínai Népköztársaság álelnöke vezetésével január Iá én há­romtagú kínai kormányküldöttség érkezik a Német Demokratikus Köz­társaságból Budapestre. A küldöttség tagjai Nie Zsun-csen marsall, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a honvédelmi bizottság alclnökc és Liu Lao-tao, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának póttag­ja, az országos népi gyűlés állandó bizottságának tagja. A küldöttség, amely az elmúlt hetekben részt vett a Román Mun­káspárt III. kongresszusán, majd Wilhelm Pieck elv társ 80. születés­napja alkalmából Berlinben rendezett ünnepségeken, három napig fog Ma­gyarországon tartózkodni. (MTI) A IM^w York Herald Tribune szerint a francia választások eredménye megrendíti a NATO-t Párizs (MTI) Nagy feltűnést keltett Párizsban a Néwyork Herald Tribune szerdai „A franciaországi választások meg­rendítik a NATO-t” című cikke. A cikkiró megállapítja: A francia- országi választások eredménye, amelyhez hozzájárulnak a legújabb északafrikai fejlemények, most meg­rendíti az atlanti szervezet alapjait. Ez természetszerűleg a Nyugat euró­pai stratégiájának nagyarányú re­víziójához vezet. A cikkiró szerint ez a revízió ab­ban áll majd, hogy meggyorsítják és újabb támogatásban részesítik azok­nak a nyugati terveknek a megvaló­sítását, amejyek 14 hadosztályból ál­ló hatalmas nyugatnémet hadsereg felállítására irányulnak, a hang ter­jedési sebességénél gyorsabban ha­ladó amerikai gyártmányú repülő­gépek támogatásával. Az amerikai kommentátor a cikk végén kifejti az amerikai hadügy­minisztérium elképzeléseit a francia politikai kilátásokról. A Pentagon nagy reménye termé­szetesen az — írja a Newyork . He­rald-Tribune —, hogy Edgar Faure most távozó miniszterelnök, a jobb­közép vezetője és Mendes-France volt miniszterelnök, a balközép koa­líciójának vezetője összefog centrum­kormány alakítására. Ez a kormány hozzájárulhat az Atlanti Tömbbe» keletkezett rések betöméséhez. JMLegkezdték a helyreállítási munkát a íöldrengéssujtotta községekben Csütörtökön reggel hat óra 46 perc 12 másodperckor és ezt köve­tően nyolc óra 41 perckor földren­gést észleltek hazánkban. A földren­gés Budapesttől délre eső néhány községet kivéve, kárt nem okozott. A csütörtök reggeli földrengés Du- naharaszti és Taksony községeket érintette leginkább. A földlökések után néhány perccel a pártszerveze­tek, a tanács és az önkéntes rend­őrök már munkába álltak. Dunaharasztin felszólították a la­kosságot, hogy a tanácsházán je­lentsék be a károkat, hogy a lakha­tatlanná vált házakból estig el tud­ják szállásolni a családokat. Már a reggeli órákban megérkeztek a rend­őrség és a honvédség alakulatai, amelyek azonnal a lakosság segítsé­gére siettek. Ahol szükség volt, első­segélyt nyújtottak, majd megvizsgál­ták az épületeket és ahol kellett, se­gítettek a lakosságnak a rend hely­reállításában. A tanács gondoskodott arról, hogy elsősorban a gyermekeket helyezzék biztonságba. A délelőtti órákban ki­nyitották az élelmiszer üzleteket is. Mivel a sütödék megrongálódtak, Budapestről szállítottak ki pékárut. A déli órákban már helyreállt a nyugalmi állapot mindkét községben. A lakosok maguk is hozzáfogtak há­zuk rendbehozásához. Az alakulatok gondoskodtak arról, hogy minden családot napnyugtáig elszállásolja­nak. Az odaadó munka eredménye volt az is, hogy már csütörtökön dél­után mindkét községben kigyulladt a villany. A lakosság megfelelő gon­doskodás mellett várhatta be az éj­szakát. A helyszínre érkezett mérnökök felmérték a károkat, megvizsgálták a jelentéseket és irányításukkal azonnal megkezdődtek a földrengés- sújtottá községekben a helyreállítási munkák. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Csütörtökön reggel hat óra 46 perc 12 másodperckor és ezt követően 8 óra 41 perckor megismétlődő földren­gést az országban több helyről jelez­tek, de nem volt országos méretű. Bu­dapest és Pest megye területén jelen­tősebb, Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Komárom, Szolnok, Tolna és Vesz­prém megye egyes községeiben ki­sebb károkat okozott elsősorban a nem téglából készült épületekben; Budapest területén a huszadik ke­rületben a legjelentősebb a kár, ahol hat ház összedült, több ház megron­gálódott. A villanyhálózat is megsé­rült, ez a közlekedésben zavart oko­zott. A villanyvezeték javítása folya­matban van, a Budapest elővárosi vasút leszakadt vezetékeit helyreál­lították, a közlekedés megindult. Pest megye területén a földrengés különösen Dunaharaszti ég Taksony községben okozott . nagyobb kárt. Dunaharasztin a lakóházak jelentős része kiseibb-nagyobb sérülést szenve­dett, nyolcvan ház lakhatatlanná vált. Taksonyban 16 ház vált lakhatat­lanná s körülbelül 40—50 ház erősen megrongálódott; A lakóhá­zaknak körülbelül nyolcvan százalé­kán kisebb sérülés keletkezett (ké­ményomlás, ablaktörés, falrepedés). A földrengés még Dunavarsány, Délegyháza, Kiskunlaoháza, Alsóné- medi és Szigetszentmiklós községek épületeit rongálta meg. A Csepel Autógyár több épülete is megrongá­lódott. Alsónómediben 190 lakóház meg­sérült, 17 lakhatatlanná vált. A töb­bi községekben a lakóházak kisebb része szenvedett kárt (kéménybeom- lás, falrepedés, ablaktörés). A földrengésnek két halálos áldo­zata van. A sebesültek száma 38, közülük tizenötöt könnyebb sérülés­sel kórháza szállítottak, a többiekét a helyszínen részesítették orvosi ke­zelésben. A kárt szenvedett községekben a szükséges mentési és helyreállítási munkálatok mindenütt azonnal, még a kora reggeli órákban megindultak. A pártszervezetek, a tanácsok, az ál­lami szervekkel karöltve a legmesz- szebbmenő segítséget nyújtják a kart szenvedett községek lakosságának. (MTI) LEERT EKELT ÁRUK KIÁRUSÍTÁSA a Miskolci Ruházati Bolt három árudájában Ük Cipők ÜS Ady Endre-u. 1 Hl Konfekció és divatáruk H Széchenyi-utca 111. sz. • 1 Méteráru Hü m == Széchenyi-u. 91. sz. Maradék Bolt Jg lamennyien elmond­ták, hogy meggyőződé­sük: ezzel a lépésükkel a felemelkedés útját választották. Meg­mondták, hogy amikor ők termelőszövetkeze­tet alakítanak és saját még boldogabb életük­nek alapjait teremtik meg, egyúttal az impe­rialista háborús uszí- tóknak is méltó vá­laszt adnak mesterke­déseikre és az olyan uszításokra, mint ami a »karácsonyi üzeneté­ben is elhangzott. A járás és a község Sajósenye, a mi szomszédos kis közsé­günk jól kezdte az 1956-os esztendőt. 12 sajósehyei dolgozó pa­rasztcsalád termelőszö­vetkezetbe tömörült. Az ünnepélyes alakuló gyűlésre meghívták a járási pártbizottságot és bennünket, az el­múlt év őszén alakult sajóvámosi termelő- szövetkezet vezetőit és tagjait is. Az alakuló gyűlés igen lelkes hangulatban folyt le. A* új tsz alapítói va­Sajóscnyén Is megalakult a termelőszövetkezet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents