Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-07 / 6. szám
A több, jobb, olcsóbb termelés a növekvő jólét egyetlen alapja! Több megbecsülést, gondoskodást érdemel 1 Pasztercsák Bertalan elvtárs önként vállalta a falusi munkát, ö egy a sok közül, aki nemcsak szavakban hirdeti az áldozatvállalást, hanem elsősorban tettekkel bizonyítja azt. Az első vonalba, falura jelentkezett, lemondva a kényelmesebb városi életről. Bátran szembenézett a feladattal, nem riadt vissza attól, hogy a szokatlan és nehezebb körülmény nagyobb erőfeszítést követel tőle s esetleg átmeneti anyagi áldozatot is hoznia kell a. pártért, a népért. Pasz- tprcsák elvtárs termelőszövetkezeti elnök lett. De nem egy jól működő »►probléma mentes« tsz-ben, ahol már tnánden úgy megy, mint a jól olajozott gépezet. A legyesbényei Első Megyei Tanácskozás Tsz-be került, ahol még igen sok teendő vár a tagságra és a vezetőségre egyaránt. A napokban találkoztam Pasztercsák elvtárssal. A terveiről érdeklődtem s arról, hogy érzi magát a faluban? A válasz olyan volt, amilyent vártam: szerény. A terveiről mindjárt beszélni kezdett, de arról, hogy egyéni sérelmei is vannak, — hallgatott. Azt mondta, hogy a Jegyes- bényei egyéni gazdákat még nem vonzza eléggé ez a termelőszövetkezet. Pedig már sok jó is van a szövetkezetben, s akad dicsekedni való is. Amíg az egyénileg dolgozó parasztok 1955-ben búzából csak 9 mázsát, ősziárpából meg csak 12 mázsát termeltek, addig a tsz búzából 11.5 mázsát, ősziárpából pedig 16 mázsát termelt. A szövetkezetben, bár már öt év teán mögötte, nincs egyetlen középparaszt sem. Ez hiba — mondta Pasz- tercsák elvtárs. A tsz nem foglalkozott az agitáció során a középparasztokkal; a középparasztok visszahúzódtak, a tsz vezetőségének munkájával elégedetlenkedtek és »rátar- tiak« voltak, mert a tagság nagyrésze a múltban cseléd és szegény- paraszt volt. Pasztercsák elvtárs ezután arról tájékoztatott, hogy a párt- szervezet segítségével most már többet foglalkoznak a középpM’asztok- kal. Majd a tsz más terveiről beszélgettünk. Ebben az évben több kenyérgabonát fognak termelni. Tavasszal fejtrágyáznak, az aratást mindjobban gépesítik. Fejlesztik az állatállományt is. Ezévben 20 férőhelyes sertésfiaztatót is építenek. Pasztercsák elvtárs jó kedvvel, bizakodva beszélt a tervekről. De a gondjairól, bajairól csak unszolásomra szóit. Megtudtam, hogy már a kezdet sem volt valami lelkesítő. Első nap a járási pártbizottságon jelentkezett. De itt nem talált senkit. Elment a tsz-be, ahol kiderült, hogy a tsz-tagok nem is tudták, hogy új elnököt kapnak. Nem készítettek elő semmit. A járási pártbizottságtól még nem kapott segítséget; csak néhány percig beszélgettek vele. Lehet, hogy a szerencsi járási pártbizottságon úgy gondolják, hogy Pasztercsák elvtárs »úgyis a megyétől van«, pontosabban a Gépállomások Megyei Igazgatóságától került a tsz- be, tehát segítségre nincs szüksége és Pasztercsák elvtársnak megy minden mint a karikacsapás. Bizony kicsit megfeledkeztek róla s ez hiba. A megyei tanács beruházási osztálya pedig nem gondoskodott arról, hogy az új elnök mielőbb lakást kapjon. Pasztercsák elvtárs két hónapja még mindig Miskolcról jár Legyesbényé- re; a lakását még csak fnost javítják. A megyei tanács is megfeledkezett róla! Igaz, érdeklődni »»szoktak« Pasztercsák elvtárstól: »»Mi van már a lakással?« Még jó, hogy felelősségre nem vonják, hogy eddig nem szerzett Pasztercsák elvtárs lakást magának. De a lakást még csak hagyjuk. A fizetését sem rendezték az új tsz elnöknek. Decemberre nem kapott semmit. Tévednek az illetékesek, ha azt gondolják, hogy a falura- menés azt jelentené, hogy nem kell mindjárt rendezni a káderek fizetését. Ezt már nem lehet az anyagi áldozatok közé sorolni. Ez már az illetékesek tunyaságát, hanyagságát, közömbösségét mutatja, Pasztercsák elvtárs eddig városon lakott, bérből élt és öt gyermeke is van. Jó lesz ezt r.cm elfelejteni. Azokat pedig, akik ezt a mulasztást elkövették Pasztercsák elvtárssal szemben, követeljük, hogy gyorsan vonják felelősségre őket lehetetlen magatartásuk miatt; az emberről való gondoskodás elmulasztása miatt. A naookban megint több elvtárs ment falusi munkára. A legtöbb párt- bizottság elvtársi segítséget nyújt ezeknek a kádereknek. Megkönnyíti munkájukat abban is, hogy gondoskodik ellátásukról. Jó lenne, ha minden szerv így cselekedne; egyébként ez kötelességük is! A vezetőség-újjá választó taggyűlés után 436 öutecs került ki a diósgyőri blokksori hengerek alól A diósgyőri durvahengerde dolgozóinak az új esztendőben körülbelül negyvenezer tonnával több acélt kell kihengerelniük, mint a ^ múlt évben, hogy a továbbfeldolgozó üzemek nagyobb szükségletét hiánytalanul kielégíthessék. A hemgerde kommunistái a héten megtartott pártvezetőségi újraválasztó taggyűlésen — egyebek mellett — azt is behatóan megtárgyalták, mi módon tud az üzem hiánytalanul \ és idejében eleget tenni megnö- \ vekedett kötelezettségének. Az új vezetőség mimkatervébe iktatta az üzemi műszint terv maradéktalan végrehajtását. Bejelentette, hogy —* az üzem dolgozóinak begyújtott újítása alapján — hamarosan megvalósítják a blóklkhenger állítás meggyorsítását. Ez az újítás csaknem negyedével csökkenti a hengerállítási időt. Ezáltal jelentősen több öntecset tudnák hengerelni. Az elavult melegítő kemencéket korszerűsítik és az újítások, ésszerűsítések bevezetésével, a technika fejlesztésével, számos más intézkedéssel javítják meg a munkakörülményeket. A tartalmas beszámoló után Novak István, az országos hírű DISZ hengerész brigádvezető — akit szintén a pártvezetőségbe beválasztottak — a taggyűlés lelkes helyeslése mellett jelentette be, hogy felújítják a tavaly megindított 400 öntecses mozgalmat s versenyre szólította a blokksor másik két hengerészbrigádját is. A mozgalom felújításával is biztosítják az üzem nagyobb kötelezettségének teljesítését s ígéretet tettek arra, hogy havi előírásukat minden hónapban egy nappal előbb teljesítik. A szerdai napon a blokfcsor hengerészed már azért versenyeztek, bogy a napi négyszáz öntecs kihengerlésére tett felajánlásuknak becsülettel eleget tegyenek. A délelőtti műszakon dolgozó Novák DISZ hengerészbrigád 137 öntecs kihengerlésével jó példát mutatott az utána munkába álló Lerch brigádnak. A Lerclh brigád méltó versenytársnak bizonyult: műszakja alatt 148 öntecs hagyta el a hengersort. A két brigád kiváló teljesítménye nagyszerű elhatározásra buzdította az éjszakai műszakra érkező Antal János ifjúsági hengerészbrigád tagjait. A fiatal hengerészek lelkes igyekezete kiemelkedő eredményre vezetett: 151 Öntecset hengerelték ki s ezzel a diósgyőri hengerműben a tavalyi 432 öntecses legjobb telje- . sítményt is túlszárnyalva, eddig még nem látott eredményt értek " ei: égy munkanap' alatt 436 öntecs került ki a blokksori hengerek alól. A hengerész kollektíva kiváló munkáját bizonyítja, hogy tökéletesen megfeleltek a minőségi követelményeknek, amennyiben a szokásos mértéktől eltérően harmadára csökkentették az öntecsszakddást. A naigyszerű eredmény elérésében igen jó segítőtársnak bizonyultak az acélmű dolgozói: általában 750 fokos melegségű öntecseket juttattak a hengerműbe. Ezévben elkészül a berentei központi szénosztályozóhoz a drótkötélpálya és a függő sínpálya Kazincbarcikán, a Borsodi Hőerőmű és a Borsodi Vegyikombinát szomszédságában áll a Borsodi Szénosztályozó. A hatalmas, naponta mintegy 600 tonna szenet osztályozó műhöz a Sajó és a Szulfa völgyében lévő bányaüzemekből érkezik a szén. Az osztályozó kiszolgálására az or- mosi szénbányáktól közvetlen vasútvonalat építettek. Az edelényi négy aknából pedig drótkötélpályán szállítják a szenet. A szénosztályozó látja ei közvetlen gumiszalagon a Borsodi Hőerőmű kazánjait is porszénnel. A szénosztályozó szállítását ezévben tovább korszerűsítik. Üjabb bányaüzemeket kapcsolnak be a drótkötélszállításba. Ezáltal nemcsak gyorsabbá — hanem lényegesen olcsóbbá is teszik a szénszállítást. Új drótkötélpálya épül a Tervtárótól. A mintegy 6 kilométeres szakaszon elkészültek a tartóoszlopok betonalapjai, s a szerelők a tartóoszlopok vasvázát is összeszerelték, így »»előreszerelve« kezdik meg az oszlopok beállítását —, ha az időjárás megengedi, még januárban. A tervek szerint a drótkötélpálya valamennyi szerelésével ezévben elkészülnek — s 1957-ben a herbolyai völgy bányáiban termelt szén vasúti kocsik helyett már ezen a kötélpályán érkezik a központi szénosztályozóra. A szénosztályozó csilléit s egyes szerelvényeit a Német Demokratikus Köztársaságból szállították. A Kelet-Németországból érkezett nagyszerű gépi berendezés segítségével óránkint 80 tonna szenet szállítanak majd Herbolyáról Berentére. A másik drótkötélpálya a kondői bányaüzemtől épül majd meg.; A drótkötélpálya megépítésére azért volt szükség, hogy az eddigi korszerűtlen, keskeny nyomtávú bányavasút helyett gyorsabb szállítóeszközt biztosítsanak a Gornyak-kombájnok által termelt nagymennyiségű szénnek. A kondói drótkötélpálya alapjait is elkészítik ezévben. A Terv-táróból és Kondóról drót- kötélpályán érkező szén a berentei bányaüzem mellett építendő úgynevezett középállomásra érkezik. Ez a középállomás is elkészül még ebben az esztendőben — úgy hogy jövőre már üzemszerűen működik. A középállomástól mintegy 700 méteres függő sínpályát építenek. Ez a függősínpálya szállítja majd a herbolyai és a kondói bányák termelése mellett a berentei bányaüzem szenét is a központi osztályozóra. Az országban egyedülálló függő sínpályát magyar mérnökök tervezték, s a vasszerkezeti részeket a magyar ipar gyártotta le. Szerelése a berentei országút és a vasúti sínek fölött már nagy ütemben folyik. A földön e#re összeszerelt mintegy 80 tonnás hídelemeket elektromos csörlők segítségével emelik a beton- és vasszerkezeti alapokra. A függő sínpályát a szénosztályozótól és a feladó állomástól kiindulva szerelik, hogy minél hamarább elkészüljön. A tervek szerint, míg a berentei feladóállomás elkészül — a függő sínpálya is készen lesz. A szénszállítást korszerűsítő drót- kötélpályák és a függő sínpálya elkészültével az ország egyik legkorszerűbb szénosztályozója zavartalanul tudja majd biztosítani a Borsodi Hőerőmű szénszükséglete mellett a Tiszapalkonyán épülő hőerőmű és a tiszavidéki vegyikombinát szénszükségletét is. Szerezzünk minden hónapban egynapos előnyt A második ötéves tervben Bor^ sód megye is tovább gazdagodik, emelkedni fog a lakosság élet- színvonala és 1956-ban sok új lakóházat akarunk építeni. Az új beruházások valóraváltásához azonban pénzre van szükség. A diósgyőri Lenin Kohászati Művekbe 85 millió forintot ruházunk be az üzemek bővítésére, a dolgozók munkakörülményének megjavítására. A Borsodi Szénbányászati Tröszt bányaüzemeinek korszerűsítésére kettőszázmillió forintot fordítunk. A nagyszerű tervek valóraváltásához Borsod megye fizikai és műszaki dolgozóinak áldozatos munkájára van szükség. Pártunk, kormányunk számít a borsodi hazafiak tetteire, arra, hogy a terveket az új esztendőben rendszeresen túlteljesítjük. Megyénkben, szerte az országban azért harcolnak most a dolgozók, hogy minden hónapban egynapos előnyt szerezzenek maguknak a terv teljesítésében. így ezévben 12 napos előnyt tudnánk biztosítani, s a terv túlteljesítése a 12 nap anyagi gyarapodást, több fizetést jelent a dolgozóknak, az országnak. Világos: a több szén és a több acél termelése révén növekedik az életszínvonal. A ^ újesztendő első napjainak eredményei azt bizonyítják, hogy több üzemben komolyan hozzáláttak az egjmapos előny biztosításához. A Lenin Kohászati Művekben a nagy kovácsműhely 103.1 százalékot ért el az első nap s ez azt mutatja, hogy a diósgyőri kovácsok az egynapos előrehaladás eléréséhez szükséges tervenfelüli kovácsolt acél gyártását megkezdték. Minden nap erre van szükség, mert csak a napi tervek túlteljesítése biztosítja a havi egynapos előnyt. Az alberttelepi bányászok az első napokban 5 százalékkal szárnyalták túl az előirányzatot. Sajnos, a jó példák mellett sokkal több a rossz példa. A Borsodi Szénbányászati Tröszt 14 üzeme máris adóssággal kezdte az évet. Ugyanez a helyzet az acéltermelésben is. Az ózdi martinászoknak ezévben már 400 tonna acéladósságuk van. A diósgyőri martinüzem is elmaradt terve teljesítésében. Egy-két helyen objektív nehézségekre hivatkoznak, ezzel takargatják a fegyelmezetlen, pontatlan munkát, a technológiai fegyelem semmibevevését; Az ózdi martinacélműben például ez év első napján 40 tonna acél elfolyt; Fegyelmezetlenség okozta az el- folyást, 40.000 forintot kidobtak az ablakon, egy dolgozótársukat megfosztottak egyszobás családi háztól; Jól teszik, ha a fegyelmezetlenek emlékezetébe idézik az ózdi martinban és mindenütt, hogy a terv túlteljesítése az életszínvonal emelkedését jelenti, a terv nemteljesítése pedig kevesebb fizetést jelent. A tervteljesítés csatájában, mint ^ mindenkor most is, a kommunisták példamutató helytállására van szükség. Nagyok az újévi feladatok. Azonban a célkitűzéseket meg tudjuk valósítani, mert terveink teljesíthetők. A párt Központi Vezetőségének novemberi határozata megmutatta, mit kell tennünk, hogyan kell dolgoznunk az iparban, hogy a jólét fokozódjék. Fűzzük még szorosabbra mindenütt a műszaki és fizikai dolgozók alkotó együttműködését* fejlesszük az újítókedvet, a technikát, a kezdeményező készséget, használjuk ki maximálisan berendezéseinket. Élen a pártszervezettel hassunk oda, hogy a szakszervezet jól szervezze meg a munkaversenyt, egyének egyénekkel, brigádok brigádokkal. üzemrészek üzemrészekkel párosversenyre lépjenek. S ez hozzásegíti megyénk dolgozóit, hogy az évi terv, az egynapos előrehaladásért vívott küzdelemben sikert érjenek el; A vásárlók kívánságainak jobb kielégítéséért A Fűszért vállalat feladata, hogy Borsod megye összes fűszerboltjait ellássa áruval, és azok kellő mennyiségben és időben eljussanak a fogyasztókhoz. 1955 háromnegyed évében 6.9 százalékkal több cukrot, 11.8 százalékkal több édességet, 29.5 százalékkal több konzervet és 14.4 százalékkal több fűszerárut juttattunk a fogyasztókhoz, mint az előző év hasonló időszakában. 1956-ban még jobban meg akarjuk szervezni az áruellátást, hogy zavartalanul biztosítsuk a megye lakossága növekvő igényeinek kielégítését. Ennek érdekében 1956-ra — a múlt évhez hasonlóan — pártalapszerveze- tünk a vállalat vezetőségével együtt közös intézkedési tervet készít. Elsősorban a tervezési munkánkat javítjuk meg. A megyei és városi tanács kereskedelmi osztályával még szorosabbra fűzzük .kapcsolatunkat, hogy a növekvő forgalmat biztosítani tudjuk, valamint nagy építkezéseink dolgozóit Tiszapalkonyán és Kazincbarcikán áruval jól elláthassuk. Sok zavart okozott munkánkban a raktárhiány, emiatt nem tudtunk megfelelő mennyiségű árut tárolni. Az idén kibővítjük miskolci fiókunkat. Ózdon pedig egy nagyobb helyiségbe vonjuk össze a raktárakat. Bővítjük a sátoraljaújhelyi fiókot is, ahova iparvágányt is bevezetünk. Kér színházi bemutató lesz a jövő héten A miskolci Déryné Színház a közeli napokban két bemutatót tart. Január 10-én, kedden Puccini »Tosca« című operáját mutatja be a nagyszínházban. A címszerepet az együttes kettős szereposztásban fogja játszani. A bemutatón Harmath Éva, a színház új szopránénekesnője énekli Toscát, a másik Tosca Kom- lóssy Teri lesz. A többi szerep így oszlik meg: Cavaradossi — Pálos Imre, Pászti Tibor; Scarpia — Littay Gyula; Angelotti — Viktor Gedeon; Sekrestyés — Bottyán Endre; Spo- letta — Bordás Dezső, Kovács László. Az előadást Horváth Zoltán rendezte, vezényli Mura Péter. Karigazgató: Szotyori Zoltán, rendező asszisztens: Herédy Éva. A díszleteket Suki Antal tervezte. Január 13-án, pénteken este 7 órai kezdettel tartja második bemutatóját a Kamaraszínház, amely Stejn szovjet író »»Személyes ügy« című izig- vérig mai tárgyú, rendkívül érdekes, és tanulságos színművét mutatja be. | A darabban hús-vér emberek szerepelnek, akiknek erényei és hibái ütköznek meg az izgalmas, a figyelmet mindvégig lebilincselő bonyodalom során. A Szovjetunióban óriási érdeklődést kiváltó darab hazánkban is nagy érdeklődést keltett, s hasonló érdeklődés mutatkozik a miskolci bemutató iránt is. Az előadást Mészöly Tibor rendezi. Szereplői: Simon Géza, Ditrói Ica, Galambos Erzsi, Lom- bi Jenő, Siménfalvy Lajos, Bánhidy József, Beleznay István, Tatár Endre, Nádassy Anna, Vargha Irén, Prókay István, Márfi Vera. A díszleteket Suki Antal tervezte. — A VILÁG EGYIK LEGNAGYOBB filmszínházának építését kezdték meg a csehszlovákiai Karlovy Varyban, a filmfesztiválok városában. A hétezer személy befogadására alkalmas filmszínházban 26 méter széles vászonra vetítik majd a filmeket. KAMARASZÍNHÁZ •••••«•••••••••a« Minden hétfőn 7 órai kezdettel 3or / AS i KACAG A Sí ••••*•••••• •••»••••••••••••••••£«MM MMMMIM. QUneien m fikn tövis nílkiii Vidám zenés táncos szatíra a miskolci furcsaságokról z részben A vevők kívánságainak jobb kielégítéséért több instruktort állítunk munkába, hogy legalább minden fióknál egy-egy boltlátogató működjön, aki állandóan figyelemmel kíséri a fogyasztók igényeit. Ezek ismeretében áruosztályunk helyes irányban tudja befolyásolni a gyáripar termelését. A piackutatás érdekében az idén kiszélesítjük a múlt évben megkezdett gyáripar és kiskereskedelmi boltok patronázs-mozgalmát, vállalatunk pedig fokozott mértékben segíti a földművesszövetkezeti boltok munkáját. Az általunk szállított áruk minőségvédelme érdekében az eddigi helyi minőségátvevő munkánkat — kísérletképpen — áttesszük a konzervgyárakhoz, hogy a gyakori vitáknak elejét vegyük és már a gyártó telepen meglehessük észrevételeinket, minőségileg hibás áruk miatt. Feladatainkat úgy akarjuk elvégezni, hogy az áruellátás meg javulása mellett az önköltségünket is jelentősen csökkenthessük. Szakszervezeti bizottságunk segítségével versenyt indítunk a fiókok között, hogy dolgozóink pedig párosversenyben harcoljanak az idei feladatok sikeres megoldásáért. Vállalatunk minden egyes tagjával megismertetjük az »»Élenjáró kereskedelmi dolgozó« cím elnyerésének feltételeit, hogy tudatos, jó munkával igyekezzenek a kitüntetést minél többen elnyerni. Az idén újabb feladatokkal bízzuk meg az önköltségcsökkentő DlSZ-brigá- dokat, amelyek már tavaly is szép eredménnyel dolgoztak. Főleg a göngyölegköltségek csökkentésénél szeretnénk fiatalos lendületüket kamatoztatni. Nagy gondot fordítunk dolgozóink oolitikai és szakmai képzésére is. Terveink maradéktalan végrehajtásával az új évben tavalyi eredményeink túlszárnyalására törekszünk, hogy a megye lakosainak növekvő igényeit zavartalanul kielégíthessük; SZABÓ JÓZSEF a FŰSZÉRT igazgatója Törvényerejű rendelet a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadöjárűl A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvény- erejű rendelettel szabályozta a mezőgazdasági lakosság -általános Jövedelemadójának kivetését. A törvényerejű rendelet lényegesen leegyszerűsítette a Jövedelemadó kivetését s egyben az adózó által is kiszámíthatóvá tette. Az adótétel megállapításánál a használt földterület nagysága mellett figyelembe kell venni annak művelési ágát és minőségét is, ez az azonos körülmények között gazdálkodók egyforma terhelését teszi lehetővé. Az állatok közül csak a két évesnél idősebb ló (öszvér) esik jövedelemadó alá. Az adó végleges megállapításáig az adózók a pénzügyi osztályok által megállapított előleget fizetnek.
