Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-06 / 5. szám

4 £SZ ARM AGYARORSZÁG Péntek, 1956. január 6. HÍREK •WMMMMUMÉhÉiíÉi Tíz úf tagot vettünk t#l.« Nagy öröm számomra, hogy mint az Éséakmayymtország levelezője arról számolhatok be megyei lapunknak, hogy á zárszámadás ófa már tíz új tagot vettünk fel termelőszövetkezetünkbe. Nemrégtbén ittam arról, hógy milyen gazdagon zárták át elmúlt esztendőt á jöttéi termelőszövet­kezetek. Az én termelőszövetkezetemben, a Rákóczi tsz-beit nagyon fó hangulatban kezdtük az újesztendőt. Jövedelmünkkel nagyon meg va­gyunk elégedve s az új esztendőtől még jobb eredményeket Várunk. Megelégedettségünket bizonyítja az is, hogy mennyi mondént tudtunk mostanában vásárolni Szatmári József és Menyhért Barim például szép bútort vásárollak, B. Menyhért János kckásábWn szép Úf rádlő büszkél­kedik, őzt. Menyhért Istvánná a Villanyt vezettette be lakásába és még sorolhatnám tovább, hogy ki mivel gyarapodott. Ezért ts jelentkezett a termelőszövetkezetünkbe tíz új belepő és még sokkalta többen vannak, akik nagyon érdeklődnek munkánk, eredményeink iránt, mert úgy ter­vezik, hogy tavasszal ők is á felemelkedés útjára lépnek. FEHÉR FERENC a gönci Éákóczi Tsz tagja éjszakai ügyeletes omsi szófia* 1 \teaver kórház (teteion: 36-363». 2 K*- zinczv Ü 20 (15—032). 3. UldiósevSr I. u I si. rendelő (21 —287) ügyeletes gyógyszertárak: Állandó Mszakai készenléti szolgalat: Mis­kolc. Szabadságéi 2. sz MaTmov/szkiJ fc Heiőcsaba Csahaveré' á 68 sr Uidióscvőr: Mar* Károly u . 38. szám alatti evócvszertár átalakítás miatt zárva Helvette a Dsósgvőrvasgvár Rózsa Ferenc u. 13 szám alatti »9/91 számú gvógvsrer tár tart állandó ügyeletes szolgálatot. Időjárás Várható időjárás péntekén estis: Változó felhőzet, több he!ven kisebb eső. vagv hó­sZá-Íirn‘£ózás. Időnicint élénkebb északt — északkeleti szél. Éjszaka .evetig? URVO<. Nappal az évszakhoz kénest énvhe Icl 3. Var- ható réíaláóáonvabV hőmérséklet ma’ el léi: Nulla—mínusz három, legmagasabb nénp.f.y hőmérséklet pénteken: es'T—nécv fék kősóit. A fűtés alab'ául szolgál) várható ritee** hőmérséklet nulla—plusz nécv fők közön lesz. • . .. ... . — ■­Közöljük kedves cf^fectőM&fcel, hogy az ISÖ6. évi falinaptárt la­punk mai számával kapják meg a kézBcsífőtőí. Kiadóhivatal. — a megyei békebizottság január 9-éb, hétfőn reggel 9 órai kezdettel kibővített megyei békebizottóági ülóft fart a megyei tanács békéiro- dáján. — NSpftrSvészeti alkatóházat állí­tanak fel az örizág leghíresebb nép- művészeti vidékein. Mezőtúr „faze­kas házat”, Tihany „favágó házat'“, Kalocsa pedig „népművésze*! házát” kap. — Súlyfürdőt építenek a budapes­ti Géllért-füídobén. Ez lesz Hévíz u+án az ország mááodik súlyfürdője, amely különleges reumatikus beteg­ségek gyógyulását segíti elő. Ezt a gyógymódot a hévízi reuma kórház orvosai alkalmazták a világon első- izben. — Szögletes tepsiben sült kenye­rét hoz forgalomba a budapesti Szá­zados üti kenyérgyár. A szép magas, téglalap alakú kényerekét egyenlőre csak a közétkeztetés részére sütik de bizonyára nagyon érdeklődnek ma|d az ilyert jól csomagolható és szeletelhető kenyér iránt a kirándu­lók isi — NEM ÉNEKELHET TÖBBÉ Ima Sumac, inka énekesnő, aki négy oktáv terjedelmű hangjával néhány esztendő alatt világhírnév re tett Szert. Gyönyörű hangyát torokműtét következtében veszí­tette el — Óriás vérmedve garázdálkodott heteken át .1 dálszerbtei SfcVadtegység falvaiban. A medve több mint negyven szarvasmat-Wát té­pett szét. A ..törvényen kívül helyezett" kár­tevőt egy hnifövadászat solráft hatszög te stf- iVosan megsebesítettéit, míg végül sikerült' teterftenf. — »MIGNON« NÉVÉN mdidnem tenyéren is elférő t&rpéfádtó gyár­fását kezdi még az idén a buda­pesti Fénycső Szövetkézét, a törpe- készülék a 1nagyér adókon kívül 6—S' külföldi állomás adásait is vészi és körülbelül annyiba fog kerülni, fhint a néprádió. J jHIAj^AO®S©jK ^ BfiZB. Ja miár 5-W: Tffteft szeretem. Pénteken délelőtt 10 és' iá ótatór: Tiltott szerélém. Kezdés: 4. 6. 8 órakóT. RosstJTtt. Január 8-ífc ZsotVgó melódiák. Kezdés: fél 5. fél 7 fél 9 óra. FAKtYA. január 6^-7: Egy igaz ember. Kezdés: 6. 8 óra. TÁNCSICS. Január 8-7: Tiltott szerelem. Kezdés': 5. 7 órá. H EJÖCSARA. Január 6—8: Tengerparti ta­WAíotá*. Kezdés: 7. vasárnap 3. egynegyed 6. fél 8,óra. OJOrOSOYÖRI BÉKE. Január 5-6: A hű­ség próbája. ÍC6/cIés* 5 "í ^Vríi Í MŰVELŐDÉS HAZA. Január 8-8: Egy pi­koló világos. Kezdés': 5. 7 vasárnap: 4. 8. 9 óta. P Á RTHÍREK A Borsod-AbauJ-Zempíén megyei pártbizottság közli, hogy székházá­ban mindennap reggel félkifenc órá­tól 24 óráig tanácsadó szolgálatét szervezett a dolgozók, — párttagok és pártonkivüliek — részére, pana­szaik, sérelmeik, javaslataik, kriti­kai megjegyzéseik és közérdekű be­jelentéseik meghallgatására. A ta­nácsadást a megyei pártbizottság titkárai és osztályvezetői végzik. Megyei pártbizottság. tfr A miskolci járási pártbizottság közli, hogy székházában (Csabai ka­pu 10.) minden reggel félkilenc órá­tól este nyolc óráig tanácsadó szol­gálatot szervezett a dolgozók, párt­tagok és pártonkivüliek részére, pa­naszaik, sérelmeik, javaslataik, kri­tikai megjegyzéseik, közérdekű beje­lentéseik meghallgatására. A tanács­adást a járási pártbizottság titkárai és osztályvezetői végzik. Miskolci járási pártbizottság. A miskolci városi pártbizottság közli, hogy széftházában minden reg­gé? fél kilenc órától Z& óráig tanács­adó szolgálatot szervezett a dolgozók — párttagok és pártonkivüliek — ré­szére, panaszaik, sérelmeik, javasla­taik, kritikai megjegyzéseik és köz­érdekű bejelentéseik meghallgatá­sára. A tanácsadást a városi pártbi­zottság titkárai és osztályvezetői végzik« Miskolci városi Pártbizottság. tfr fl mm PáfírttaláS Háza kttztetnénye Január 6-án délután 5 órakor Ki­lián Béla eívtárs előadást tart: „A mensevrkek és a bolsevik ok az orosz—japán háború és az első orosz forradalom éveiben” címmel az SZKP történet í. évfolyamának pro­pagandistái és hallgatói részére. APRÓUittDhltífshfi Motorszerelőket azonnal felvesz az .Erdőgazdasági Szállító Vállalat. Hámor. 5 A tiszaluci és a bazsi- pusztai gazdaságainkba bérelszámoláshoz is értő ad­minisztrátort (férfi dolgo­zókat) keresünk. Üzemt konyha adminisztrációhoz értők előnyben. — Özdí kirendeltségünkre , begyűj­tési adminisztrációban jár­tas dolgozót felveszünk. Je­lentkezés a főkönyvelőnél. Allatforgalml Vállalat. Mis­kolc. Sánc u. 15. 35 Eladó sürgősen .hálószo­ba bú tor 4500 forintért, DeV reczenvi u. 6. 63 Autószakmában nagy gya­korlattal rendelkező műve­zetőt keres azonnali belé­pésre a Borsodmegvei Föld- művesszövétkezetek Szál­lítási Vállalata Miskolc Béke tér 3. sz. 2639 Sötét modern hálószoba- bútor eladó. Vörösmarty u. 18. sz. első udvar 1. ajtó. 90 Elvesztettem személyi igazolványomat. Megtaláló­ja futtassa él a sélverrtré- ti munkásszállóra Fötoházi Jánosnak. 82 Elveszett Mokri Mfhálv (Uidiósgvör, Rózsa u. 32. sz.) nevére kiállított serté­sének iárlatlévele. Megta­lálóját fenti címén Jutalma­zom. ' 81 Eladó ui hordozható író­gép és igen régi hegedű. Mglinovszkii u. ÍO. II. 0. (défnton 6—8-1 g.) ________14 fel cserélném t szoba és mellékhelyiségéiből álló lakásomat egvszobáért. He- i,5csabá. Forint u. 2. szám. NápravSZki. 62 Perzsabanda feőzépter- metre. gyönyörű, igényesnék eladó. Rudas László u. 6/a. felsőcsengő. Kaufman né. 70 Elcserélném 2 szoba, konyha, speiz, kamarából álló lakásomat 1 szoba- konvhásrá belvárosban. Torcmyálfa u. 32. 66 Fájdalommal mégtört szívvel tudatjuk, hogy feleit hetet len feleségem, drága iá édesanyánk és nagymama Metrtfly Lászlóné Graffjótfy Hona Január 4:én életének 63. évében éfhunvt. Teme­tése rha délután 2 óra­kor a Mindszenti teme­tő ravatalozóiéból. Gyermekágy eladó. Arany János u. 58. SZ. 78 Nagy v gyakorlattal rendel­kező anyagbeszerzőt felvesz a Miskolci Cement árul ff arf V. Miskolc. József Attila u. 23—25. Jelentkezés az anyagosztál von. 3 Rakodó-munkásokat azon­nali belépéssel félvesz • a Miskolci Építő és Lakáskar­bantartó Vállalat. Széché­nyi u. 8. Sz. 9 ATlő vagy fekvő káaánok csövezését. Javítását Vál­laljuk. Sátoraljaújhelyi Vas­ipari és Gépjavító RSz. 18 Mindazoknak. akik drága halottunk Gaái Lajos saiószentoéteri lakos temetésén megfelentek és fájdalmunkat enyhí­teát Igyekeztek, ezúton mondunk hálás kösző­netet. A gyászoló család. A megyei pártbizottság tanács­adó-irodáját sokan keresik fel na­ponta ügyes-bajos dolgaikkal. Ami­kor több helyen megfordul az ember hiájDa, akkor végső segítséget a párt­tól Vác. Et ösztönözte ÖzV. Elek íst- vánnét is, hogy felkeresse a megyei pártbizottság tanácsadó irodáját. Mi emészti szívét, mi hozta ide? Nem anyagi bajok, nem is családi botrány, sőt a munkahelyén is min­den rendben van, csak otthon a szomszéddal nem egyeznek. Nem egyeznek? Ez nagyon enyhe kifeje­zés s közéi sem fedi azokat a parázs veszekedésekét, sőt verekedésekét, amelyek mögötte vártnak. A rossz szomszédság nhgyort meg tudja kese­ríteni az emberek életét. Megrontja ot thonuk béké jét, gyűl öltté teszi azt a helyet, ahbvá munka után rendes körülmények között olyan szívesen tér meg az ember. A gyűl ölt ség apró s nagyobb Bosszúságai az idegekre menrtek. S míg más családok nyu­godt, meghitt beszélgetéssel töltik együtt az estét, a pátvarkodó szom­szédok ingerültek még családtagjaik­ká! is, hiszen valósággal ott lebeg körülöttük a levegőben a veszekedés szelleme. Hallgassuk csak meg, mit mond a rossz szomszédságról Elekné, a rtiiSkoléi Kossuth-utca 10. számú ház egyik lakója: — Felszabadulás után kerültem ebbe a lakásba. Az egyik szobát fog­laltam el a fiaimmal. A másik Szobá­ba gyári dolgozó költözött, aki elcse­rélte lakását özv. Lang Lajosnéval. Lángnértak az udvarban lakik a leánya, férjével Tuza Miklóssal. Ami­óta Langné itt lakik, nincs egy nyu­godt percem. Állandó veszekedés, verekedés zajlik, így nem lehet dol­gozni ... íft egyenesen belevág az el­beszélés közepébe. Példákat sorakoz­tat fel, egyiket a másik után, neve­ket mond, tanukat említ, majd a bí­róságról beszél. Tipikus példája an­nak a panaszkodónak, aki bámulatos ügyességgel úgy csapong az esemé­nyek közt, mintha a hallgatónak kö­telessége lertne ismerni mindenkit, akit elbeszélésében megemlít. Ahog"r lassárt kiigazodunk, megismerjük v szereplőket, a következő kép tárul elénk: Langné veszedelmes, házsártos asz- szohy, akivel lehetetlen együttlakni. A folyosót eltőrlaszolja, hogy a szom­széd ne járjon el előtte. Az Elek- ffúkat állandóan üldözi, leönti pisz­kos vízzel. Ott árt, ahol tud. Attól sem riad vissza, hogy seprővel za­varja a fiúkat. — Áílandó rettegésben élek, soha nem tudóm mire megyek haza a munkából — fnondja Elekné. — Egy­szer gyomórszájonvágta, máskor fej­beverte a fiaidat. Az elbeszélés kúsza szövevényéből előbukkan 'íuza Miklós figurája is, akinek egyéniségéről beszéljenek Elekné által elmondott tettei. — Már kétszer megbüntették a bíróságon, mert bicskával zavarta ki fiamat az udvarról. Egy alkalommal a dolog előzménye nagyon hosszú és bonyolult — arra rohanok ki, hogy fiam jajgat s Tuza agyba-főbe veri, tapossa. Kiszaladt az öreg Lang­né is s valamit hózzámvágott, afni kihasította a kezeidet... A rendőr­ségre mentünk, látleletet vettek fel s a bíróság el is ítélte Tüzát. Más al­kalommal a vendéglőben idegen em­berekkel akarta megveretni a fiamat. Egyszóval Tuza ugyancsak veszedelmes ember s ahogy hallgat­juk az ellene felsorakoztatott ténye­ket (Eleknét megtaposta az udvaron, fiait azzal fenyegeti, hogy meggyil­kolja őket), csak azon csodálkozunk, hogyan lehet ez a Tuza még mindig szabadlábon, miért hagyja a rendőr­ség garázdálkodni, miért engedi, hogy rettegésben tartson egy csalá­dot. — Már el akarnak menni fiaim a háztól, sírva mondják, hogy nincs egyetlen nyugodt percük sem — öm­lik a szó Eleknéből. — Nem úgy ne­veltem én a gyerekeimet, hogy min­dig a bíróság elé kerüljenek. Egyik per a másikat éri. A fiúkat elkese­ríti, hogy ilyen fiatalon meg kellett ismerkedniök a vádlottak padjával. Mert a perben nem mindig mi vol­tunk a felperesek ... Ilyeneket hallva felforr az ember­ben a vér. Miért nem hagynak béké­ben élni egy Özvegyasszonyt három fiával, akik a légynek sem ártanak! — Állandó gyanúsítás közt élünk — folytatja Elekné. — Azt fogták reánk, hogy kályhát loptunk. Fel is jelentettek bennünket, pedig nem volt igaz, amint ki is derült. Fel­jelentettem ugyan én is Tuzánét kontárkodásért, mert mindig varr. De ezt csak nem nézhetem tétlenül, hiszen nincs is iparengedélye. Igaz, hogy másnap az ura leütött érte. S így megy ez hosszú perceken ke­resztül; a panasz azzal az óhajjal fe­jeződik be, hogy Elekné szeretne bé­kében élni; ő nem bánt senkit, őt se bántsa senki; Hagyják nyugodtan, ne kelljen mindig pereskednie, hi- ,szen az pénzbe is kerül. Ne mondj artak rftég ítéletet kedves olvasóink, hallgassuk rrteg a irtásik felét is. Ősrégi, ódón épület a Kossuth- utcai 10. számú ház, talán műertilék is. A nagy sáros udvar, a szánaSzét- szórt szeméttel és hamubuekákkai vígasztalán képét nyújt. Ki» fékété krttya ugat az idegenre. Az egyik ajtónál hájlóftgő öregasszony inkább besiet, de néni szol rá a mérges kis állatra. — Néni, ne menjen be, hol lakik Langné? — Ki? Langné? Ott ni! — bök az egyik ajtóra. — De hiszen ez be van zárva! Talán nincsenek itthon? — Mit 'tudóm én — mordul mér­gesen az asszony s behúzódik a la­kásba. — Várjon már néni, hát Tuzáék melyik lakásban laknak? — Amott a sarokba! Alig mondta ki, már be is csukta az ajtót. Ilyen barátságtalan embert manapság már ritkán látni, ahogy azonban az udvar lakóinak hangu­latát ismerjük, nincs mit csodálkozni rajta. Tuza Miklóst otthon találjuk. Meg­lepően békésnek látszó jókedélyű, köpcös ember mutatkozik be. — Élekrtéről van szó? — Hát na­gyon örülök, hogy engem is meghall­gatnak ... Ez nagyon helyes. Barátságosán hellyel kínál, s ami­kor megkérjük, hogy beszéljen, azt sem tudjta hol kezdje mondőkáját: — Az a baj kérem — kezdi végre hogy az anyósom beköltözött a szomszéd szobába, amelyet Elekné előzőleg átadott a tanácsnak, mert nem volt rá szüksége. Most újra igényli és folyton azt kiabálja, 6 megmutatja, hogy kiteszi az anyóso­mat. Nyugodtan, minden szót meg­gondolva beszél Tuza Miklós, nem látni rajta, hogy veszett' harag fű­tené. — De azért az mégis csak sok, hogy Elekné folyton feljelentget minkét. Amikor még üzemben dol­goztam, — mert most maszek va­gyok, teszi hozzá széles mosollyal — s szenet vettem, azért jelentett fel, hogy loptam. Máskor azzal vádolt, hogy fát hozok az erdőről. Mindez tisztázódott. Na és a feleségemet hányszor feljelentette már ... Egy­szer az asszony névnapján felköszön- teni jöttek hozzánk s egy szatyorban hoztak neki valami ajándékot. Elek­né megtámadta a vendégeket a ka­puban s a szatyor tartalmát kiszórta a földre, hogy megnézze nem varrni- válóval jöttek-e? Tuza Miklós próbálja rendbeszedni mondanivalóját: — Az egész baj a víz miatt kezdő­dött. Mert hát a lakásmegosztás olyan szerencsétlenül történt, hogy Elekék víz nélkül maradtak s az udvarban nem volt csap, csak a mi konyhánkban. így hát odajártak, de csak akkor, ha otthon voltunk. Elek­né kérte ugyan, hogy a lakáskulcsot hagyjuk nála, ha elmegyünk, dehát ezt ügye mégsem lehet? Ilyet nem kívánhat senki. A hosszas vita után mást már van vízvezeték az udvaron, de Elekné csak nem nyugszik. Kéne neki az a szoba is, amiben az anyó- som lakik. Állandóan lovalja fiait s azok már nem egyszer késsel támad­tak az idős asszonyra. Az csak ter­mészetes, hogy megvédem! Közben azonban Elekné olyan széndarabokat vágott hozzám, mint az öklöm. ~ Dé maga csúnyán összeverte az egyik Elek fiút, meg rs büntették érte, — olvassuk a fejére. — Nem igaz az kérem! Igaz, hogy megbüntettek, de miért? Azért, mert nem tudtam hamis tanút szerezni! Elek Ernő berúgott valahol, össze­verték s jajgatva hazajött. Rámfog­ták, hogy én voltam a tettes, pedig egy ujjal se nyúltam hozzá. Dehát nekem nem volt tanúm. Tehát Tuza szerint Elekné is kedveli a hamis tanufogadá&t, holott ugyanezzel Elekné is vádolta Tuzát. Állítólag nem is egyszer vitt a bíró­ságra vadidegen embereket, akik semmiről nem tudhattak. — Ha anyósom felvitt egy vödör vizet a lépcsőn s az ajtó előtt letette, Elekék biztosan felrúgták, kidöntöt- ték s újból kellett vízért menni. Bí­róságra került az az ügy is, amikor anyósom be akarta falaztatni a szo­bájuk között lévő ajtót, Elekné azon­ban lisztet vágott a kőművesekhez s vízzel öntötte le őket. Akkor meg is büntették őt. Hogy ne legyen vesze­delem, az öregasszony egy asztallal s egy kredenccel elkerítette a folyo­sónak azt a részét, ahol ő lakik, hogy ne járjanak arra. Ezt különben a ta­nácson ajánlották neki. Na amikor ezt meglátta az egyik Elek fiú, élő­vette a nagykést s úgy ugrott át az asztal tetején, hogy összeszurkálja az anyósomat. Mindent, de mindent el­követnek, hegy bosszúságot okozza­nak. Tuzáné nincs otthon, így az őt ért sérelmet is férje mondja el. — Ha én azért a sok becsületsér­tésért, amelyet elszenvedtem, egyen- kint feljelentettem volna Eleknét, a bíróságnak aligha volna más gondja, mint velünk foglalkozni. Hányszor találom sírva a feleségemet, mért Elekné mindennek lehordta! No most tessék igazságot tertnil De még említsük még Tuza Miklós panaszának befejezését. — Szeretnék én kérem békésen, veszekedés nélkül élni. Nem harag­szom Eleknére most sem, még a »kölykökre« sem haragszom. De a múltkor is úgy volt *— ezt még el kell mondanom —, hogy egy tárgya­láson kibékítettek bennünket. Egy hétig csend is volt, de utána Elekné megint elkezdett kiabálni: »Gondol­koztam azóta a dolgon, mégsem le­het azt csak úgy annyiban hagyni.-« És aztán ismét a szidalmak özöne ömlött á szájából, pedig nem szólt hozzá senki. Olyan összeférhetetlen asszony kérem, hogy ne adj’ isten, nem lehet vele békében élni. Pedig rajtunk igazán nem múlik. özv. Langnéval nem tudtunk be­szélni, mert beteg, leánya éppen az­nap vitte a kórházba. Nem kiset el fűk meg a lehe­tetlent, azt, hogy bármelyik félnek igazságot szolgáltassunk. Ezt aligha­nem olvasóink sem vállalnák. Mi az oka mégis,' hogy egy ilyen eléggé mindennapi esetnek ekkora teret szentelünk? Éppen »mindennapi- sága« miatt! Sajnos az utóbbi időben Miskolcon nagyon elszaporodtak az ilyen bejelentések. Bosszantó tény ez; Miért kell az embereknek egymás életét megkeseríteniük? A szomszé­dok veszekedéseinek néha egészen súlyos bűnügyi következményei van­nak. Ilyen emberek nem ismerik a szocialista együttélés szabályait. A veszekedő szomszédok udvara ren­detlen, elhanyagolt, mert egyik sem akar »a másik után-« takarítani. A rossz szomszédság rossz hatással van a munkára is. Elekné maga is elmondta, hogy sem neki, sem fiai­nak rtirtcs olyan munkakedve, mint kellene. Állandóan a bosszú, az egy­más elleni gyűlölet foglalkoztatja gondolataikat. Ezt nem szabad tétle­nül nézni! Nem szabad tétlenül nézni az udvar többi lakójának sem! Eré­lyesen bele kell avatkozni, de nem úgy, hogy az egyik, vagy a másik, pártjára állunk. Ilyenkor ez csali ront a helyzeten. Nagy szerepe van az ilyen esetek­ben a helyi tanácsoknak. Ne nézzék tétlenül a viszálykodást, amely az egész közösségnek kárt okoz. Ha másképp nem tudják megoldani a dolgot, segítsék hozzá lakáscseréhez a feleket. Ha pedig olyan emberek­kel állnak szemben, akik előző laká­sukban is összeférhetetleneknek bi­zonyultak, akik veszekedősek, gyű- lölködők, s képtelenek arra, hogy a szocialista társadalom formái szerint éljenek, *— lakoltassák ki őket. Ta­lán túlságosan keménynek látszik ez a kijelentés, pedig nincs mást mit tenttíf Nem engedhetjük meg, hogy egyes emberek káros szenvedélye megkeserítse a becsületes dolgozók pihenésre szánt óráit, esetleg meg­zavarja családi békességüket. Lakol­tassák ki őket a város szélére, s ak­kor talán gondolkozni fognak arról, nem lett volna-e jobb békességben élni? ADAMOVICS ILONA "*■ .TOTÓN/ DÉRYNÉ SZÍNHÁZ Ma *ste 7 órakor: vándormadarak. Szombat: Vándormadarak. Vasárnap délelőtt fél I! órakor: Ha­mupipőke. Délután fél 3 órakor^ Zeng az erdő. Este fél 8 órakor: Vándor­madarak. kamaraszínház. Minden esté 7 órakor: Warrenné mes­tersége. Hétfő: Nincsen móka tövis nélkül. ÉSZAKMAGYARORSZAG. A Magvar Dolgozók Párti a Megye! Bizottságának napilapja. j Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. * Felelős feladó: Földvári Rudolf. Borsodmegvei Nyomdaipari Vállalat Miskolc. 1 Felelős nyomdavezető: Koszt! Lajos; dl

Next

/
Thumbnails
Contents