Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-05 / 4. szám

2

ESZAKMAGYARORSZAG

Csütörtök, 195«. Janair 8.

Az egész német nép és huszonöt külföldi ország képviselői köszöntötték a nyolcvan esztendős Wilhelm Met

Pórtélét ★

Mérlegen a pártvezetőség munkája

Vezetőségvátasztó taggyűlés a diósgyőri martinacélműben

'A Lenin Kohászati Művek martinacélművében január 3-án a B műszak kommunistái ünneplőbe öltözve gyűltek össze a vezetőségválasztó taggyűlésre.

Nagy érdeklődés előzte meg e taggyűlést. Még javában folyt a termelés, amikor az a hangulat alakult ki: senki sem fog hiányozni á taggyűlésről. A helybeli kommunisták mindjárt fel is ajánlották, hogy vidéki elvtársaikat meghívják magukhoz Vacsorára és szállásra, nehogy nyugtalankodjanak, ha vonatjuk elmegy. És valóban négy párttag kivételével, mindenki megjelent a taggyűlésen.

A párt iránti szeretet és ragaszkodás, a vezetőségválasztó taggyűlés iránti bizalom jele volt, hogy egymás után érkeztek a küldöttségek: az úttörők, a DISZ-fiatalok, a párton- kívüli dolgozók, a C műszak kommunistáinak küldöttsége, amely a dolgozók jókívánságait tolmácsolta a taggyűlésnek.

Ünnepeltek tehát nemcsak a kommunisták, hanem velük együtt a B műszak pártonkívüli munkásai is. Joggal ünnepeltek, mert teljesítették ígéretüket, amelyet a pártvezetőség újjáválasztásának tiszteletére tettek. Azt vállalták, hogy . december 27-re befejezik éves tervüket és terven felül 560 tonna acélt gyártanak. A vállalt határidőt betartották, de nem 560, hanem 600 tonna acélt adtak terven felül. ígéretet tettek arra is, hogy 97 százalékos programszerűséggel fognak termelni. Ez év első két napjában 100 százalékos programszerűséggel dolgoztak. Ezelőtt néhány hónappal a kazánlemez selejtje 30— 40 százalékos volt. A taggyűlésen már arról számoltak be, hogy 17.3 százalékra csökkentették a kazánlemez selejtjét. Ebben nagy részük volt a B műszak dolgozóinak is.

Egy a cél: a több acél

A vezetőség beszámolója — amelyet Papp Dániel elvtárs ismertetett — kisebb-nagyobb hibák ellenére az eltelt két esztendő munkáját felölelve helyesen foglalkozott több igen fontos pártépítési kérdéssel. Különösen jó volt, hogy a beszámoló főleg a termelési kérdésekre, a termelés pártellenőrzésére, pártirányítására, ezek elvi és gyakorlati kérdéseire épült fel. Annál is inkább, helyes volt ez, mert a termelés irányítása a pártszervezet egyik legalapvetőbb feladata. Világos, hogy a termelés nem öncél, — ha többet, jobbat, olcsóbban termelünk, akkor többet, jobbat és olcsóbban vásárolhatunk. Mi mást jelent ez, mint az élet- színvonal emelkedését, a dolgozók anyagi és szociális helyzetének javulását! Ez végeredményben a párt politikája, amely nem más, mint a dolgozó ember hűséges szolgálata.

Helyesen állapította meg tehát a beszámoló: »-Nekünk egy cél kell, hogy lebegjen szemünk előtt és pedig az, hogy adjunk népgazdaságunknak programszerint és az előírt minőségben azt, amire szüksége van. Egyre jobban érvényesíteni kell a martinászok jelszavát: ,Egy a cél: a több acél!’. Ki kell bővíteni azonban a jelszót azzal, hogy: ,jobb és olcsóbb acélt!’. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy 1956 a minőségi acélgyártás éve is!«

Intő példák

A beszámoló amellett, hogy kidomborította az elért eredményeket, bátran, önkritikusan fedte fel a termelés pártellenőrzése terén elkövetett mulasztásokat. Rámutatott arra, hogy a pártvezetőség, a kommunisták nem ellenőrizték megfelelően a termelést, kevés segítséget nyújtottak a gazdasági és műszaki vezetőknek. Mint ahogy a beszámoló hangoztatja: »-Általában leszűkítettük ezt a kérdést a műszaki vezetők beszámoltatására; a termelés pártellenőrzésének igen sokrétű munkáját egyrészt a hozzá nem értés miatt, másrészt a felsőbb szervek megfelelő segítsége hiányában nem gyakoroltuk.«

Megállapította a beszámoló, hogy a párt vezetőség kevés gondot fordított a kommunisták példamutatásá- nák megszervezésére. Előfordult, hogy nem ismertették velük és a pártonkívüli dolgozókkal a felsőbb szervek által hozott határozatok végrehajtásának feladatait. A dolgozók javaslatait, kritikai megjegyzéseit — amelyeket a jobb, tökéletesebb munka érdekében tettek —, a legtöbbször válasz nélkül hagyták. Ennek következményeként elment a párttagok és a pártonkívüli dolgozók kedve a bírálattól, passzívak lettek. (Hatása ezen a taggyűlésen is érződött, kevesen szólaltak fel.) Jogosan kifogásolta Járdán Béla elvtárs felszólalásában azt is, hogy a pártvezetőség nem harcol a dolgozók sérelmeinek orvoslásáért.

— Fürdőnket már hat hónap óta nem tudjuk használni — mondotta —, mert nincs víz benne. Számtalanszor sürgettük a fürdő rendbehozását, de a mai napig sem történt semmi.

Ezekután nem csoda, ha úgy vélekednek az üzemben: »-Minek menjünk gyűlésre? Úgysem hallgatnak meg bennünket!«

Nem tudott emiatt kialakulni a kollektív vezetés sem, a párttitkár magára volt hagyatva. Hiba volt a kádermunkában, a tömegszerve ^tek pártirányításában, a tag- és tagjelöltfelvételben. A pártcsoportok sem dolgoztak.

Az önbírálatból végeredményben kiderült, hogy a pártvezetőség ismeri feladatait, tudja, mit kellett volna tennie. Nem fedi tehát teljesen az igazságot az, hogy nem értenek a vezetéshez. A baj az volt, hogy a vezetőség a termelésben elért eredmények láttán elkényelmeskedett.

Mindezért persze felelős a nagyüzemi pár tvégrehaj tóbizottság is, amely valóban nem adott kellő segítséget az alapszervezeteknek. Nemeskéri János elvtárs a nagyüzemi pártvégrehajtóbizottság első titkára maga mondta el, hogy 1954. szeptembere óta nem tartottak a párttitkárok és vezetőségi tagok részére előadást a termelés pártellenőrzéséről. Nem fordított kellő gondot a nagyüzemi párt- bizottság arra sem, hogy megtanítsa az alapszervezetek vezetőit, hogyan kell helyesen vezetni, irányítani.

Ezek a fogyatékosságok intő példák, az újjáválasztott pártvezetőségnek okulnia kell belőlük. De feltétlenül okulnia kell a hibákból a nagyüzemi párt-végrehaj tóbizottságnak is. Le kell. hogy szűrje a tanul-1 ságot a taggyűlés tartalmi felkészülését illetően is.

Határozott utasítás

A taggyűlésen résztvevő kommunisták megvitatták a pártvezetőség beszámolóját, megválasztották az új vezetőség tagjait és a nagyüzemi pártértekezlet küldötteit, jóváhagyták a pártvezetőség határozatát. A nagyüzemi pártértekezlet küldötteinek az alábbi utasításokat adták:

Az ónodi Rákóczi Termelőszövetkezetben a kommunisták 95 százaléka megjelent a taggyűlésen. A vezetőség beszámolója színvonalas volt, további eredmények elérésére mozgósított. Formai hibák azonban szépszámmal előfordultak. A beszámoló nem foglalkozott a személyhez szóló, konkrét agitáció módszereivel. A tagság bírálatának eredményeképpen módosították a határozati javaslatot, amelyben személyszerint szabták meg a kommunisták feladatait.

*

A mádi kaolinüzem 42 párttagjából 40 jelent meg a vezetőségválasztó taggyűlésen. A beszámoló nem sok örömet okozott a kommunistáknak. Nyolc oldalon külpolitikával foglalkozott, a további nyolc oldalon pedig csak általánosságban a pártszervezet problémáival. A tagság aktivitása ennek ellenére kifogástalan volt; 12 elvtárs vitatkozott a pártmunka megjavításáról, a gazdasági feladatok megoldásának módszereiről.

*

Az alsódobszai Petőfi Termelőszövetkezet pártszervezetének beszámolója igen gyenge volt. KeVeset foglalkozott a vezetőségválasztás politikai jelentőségével, alig esett szó benne az 1956-os év feladatairól.

A pácini termelőszövetkezet taggyűlését jól előkészítették. Mind a szervezettségben, mind pedig a dekorációban megmutatkozott a kommunisták odaadó munkája. Az eredmény nem Is maradt el. A beszámolóhoz tizenhatan szóltak hozzá. Főleg az új érf a régi tsz tagok helyes kapcsolatának kialakítása kérdését vitatták meg. A határozati javaslat konkrétan megszabta a gazdasági feladatokat.

*

A kesznyéteni termelőszövetkezet &lapszervezet/,~'Sk részletes, értékes beszámolója volt. A gazdasági munka fellendítése érdekében több határozatot hoztak. Többek között szó esett a tavasziak elvetéséről, az állat- tenyésztésről, különösen a hideg borjúnevelésről. A taggyűlés határozatot hozott arról, hogy az elkövetkezendő negyedévben új tagokkal fogják erősíteni a termelőszövetkezetet. A hozzászólók nagyobb része vállalásokat tett az 1956-os tervévre. Az MNDSZ párttag asszonyai vállalták, 1 hogy szervezetükben öt jóldolgozó asz- szonyt javasolnak tagjelöltnek.

1 Szólaljanak fel a pártértekez- létén és követeljék, hogy a párt-végrehaj tóbizottság és az alapszervezetek az eddiginél sokkal jobban támaszkodjanak az öreg, tapasztalt munkásokra. Meg kell becsülni, mélységes szeretettel kell körülvenni őket. Biztosítsanak részükre olyan munkalehetőségeket, ahol kincseket érő tapasztalataikat, élményeiket értékesíthetik. Vessenek véget az öreg, tapasztalt munkásokkal való rideg bánásmódnak.

O A pártértekezlet jelöltjei köve- teljék, hogy ismerjék meg jobban a kommunisták és a pártonkívüli dolgozók akaratát, véleményét, kritikai megjegyzéseit. Százával vannak elfekvő jó javaslatok, nem szabad ezekből egyetlen egyet sem elveszteni. Nincs szükség fejbólogatásra, ha már egyszer elfogadták a javaslatokat, utána történjen konkrét, hatékony intézkedés.

Q A taggyűlés a gyárrészleg minden dolgozója nevében üzeni a pártértekezletnek, hogy határozottan utasítsa vissza Eisenhower és Dulles karácsonyi üzenetét. Tiltakozunk az ellen, hogy az imperialisták beleavatkozzanak belügyeinkbe. Látni sem akarjuk többé a volt grófokat, bárókat és hercegeket. ígérjük, hogy mi is orrára ütünk annak a disznónak, amelyik kertünkbe dugja az orrát.

A Követeljék a küldöttek a p$rt- értekezleten, hogy minden fontos kérdésben a kommunista kollektíva döntsön. Csakis a kollektíva megkérdezése útján lehet valakit előléptetni, vagy leváltani. Tudomására kell hozni mindenkinek, hogy a kommunista erőkkel nem lehet felelőtlenül bánni.

Követeljék a pártértekezleten • résztvevők, hogy a gyár vezetői sokkal jobban törődjenek a dolgozók jogos igényeinek kielégítésével. Nincs szükség ígérgetésekre, hatékony intézkedéseket, tetteket várunk.

A Üzenjük, hogy tanítsa meg a nagyüzemi párt-végrehaj tóbizottság helyesen dolgozni, vezetni, irányítani az új pártvezetőségeket.

(T. A.)

A mezőkeresztesi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben nem volt megfelelő a vezetőségválasztás előkészítése. A káderkiválasztás szinté az utolsó pillanatban történt meg s a. taggyűlés elnökét sem jelölték ki. A beszámoló hézagos volt, nem fog- lalkozott eléqgé a termelőszövetkezet kommunistáinak feladataival. Ezt tetézte még, hogy nem készítettek határozati javaslatot. Mind e hibák forrása abban keresendő, hogy a termelőszövetkezet alapszervezete nem kapott megfelelő segítséget a felsőbb pártszervezetektől és a helyi, községi függetlenített titkártól.

*

Az abaujszántói járásban több pártalapszervezetnél a felkészülés hiányára vezethető vissza a taggyűlések helytelen levezetése. Fónyban például a jelölt vezetőségi tagok nem szavaztak s ezért a választást meg kellett ismételni. A gönci Rákóczi Tsz taggyűlésén a beszámoló közben mondott le a vezetőség. Hernádcécén a párttagságnak csupán 50 százaléka hozta magával párttagsági könyvét, így a szavazásnál problémák állottak elő. E hibák arra figyelmeztetik a pártalapszervezetek vezetőit, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítsanak a taggyűlések levezetésének előkészítésére. Helyes, ha vezetőségi ülésen a megyei pártbizottság által kiadott anyag alapján megvitatják a taggyűlés levezetésének helyes módszerét.

Atomsupár, mint szemafor

Atomsugárzással működő automatikus vasúti fékberendezést próbáltak ki a Szovjetunióban. A berendezésnek két főrésze van: az atomszemafor és a mozdonyra szerelt sugár-jelző. Az atomszemafort a »rendes« vasúti jelzőkre szerelik. Amikor felvillan az »állj«-t parancsoló vörös fény, munkába lép az atomszemafor is. Megnyílik egy kis ólomkazetta ablakocskája s a kazettában lévő rádióaktív kobalt gammasugarai kilépnek a szabadba, várják a közeledő mozdonyt. A mozdonyon lévő sugárzás-jelző észleli a gammasugarakat és elektromos kapcsolással működésbe hozza az önműködő fékberendezést. Az új készülékek tökéletes biztonsággal működnek.

Berlin (MTI)

Németország Szocialista Egység- párt jánaik Központi Bizottsága, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa és a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának Országos Tanácsa kedden Wilhelm Pieck születésének nyolcvanadik évfordulója alkalmából ünnepi estet tartott a berlini ÁlLamá Operaházban.

Walter Ulbricht, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának, a Német Demokratikus Köztársaság munkásosztályának és hazafias erőinek nevében forró jókívánságait tolmácsolta Wilhelm Pieoknek, a Német Qemokratákus Köztársaság elnökének nyolcvanadik születésnapja alkalmából.

A Német Demokratikus Köztársaság kormánya és egész lakossága nevében Otto Grotewohl miniszterelnök mondott üdvözlő beszédet.

Az ünnepi ülésen üdvözlő beszédet mondott J. Dieckmann, az NDK Népi Kamarája Elnökségének elnöke, O. Nuschke miniszterelnökhelyettes, E. Correns, a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja Országos Tanácsának elnöke és Max Reim,arm, a Német Kommunista Párt első titkára is.

Utánuk K. J. Vorosdiov szólalt fel.

K. J. Vorosiilov beszédében rámutatott, hogy Wilhelm Pieck, mint a munkásosztály ügyének élharcosa, életének több, mint hatvan esztendejét adta a forradalmi munkásmozgalomnak. Németország dolgozó népe életének nehéz idején Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg, Franz Mehring és Klara Zetkin harcostársaként, velük együtt állott Németország munkásosztályának és minden haladó emberének élén a némefr militarizmus és a reakció ellen a német nép szabadságáért vívott harcban.

K. J. Vorosálov végezetül a Szovjetunió küldöttsége nevében további sikereket kívánt Wilhelm Pieck elv társnak és az egész német népnek az egységes, demokratikus, békeszerető és független Németországért folyó harcban.

Az ünnepi ülés résztvevői nagy figyelemmel hallgatták meg Csu Igenek, a Kínai Népköztársaság küldöttsége vezetőjének, a Kínai Nép- köztársaság elnökhelyettesének üdvözlő beszédét.

Ezután A. Zawadzki a lengyel, K; Bacilek a csehszlovák, Kovács István a magyar, Pirvulescu a román- és G. Damjanov, a bolgár küldöttség vezetője, majd Kim Du Bon, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Tof Dik Thang, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Szambu, a Mongol Népköztársaság és Leshi, az Albán Népköztársaság küldöttségének vezetője üdvözölte Wilhelm Pi ecket.

Üdvözlő beszédet mondtak a külföldi kommunista testvérpártoknak az ünnepi ülésen megjelent képviselői is: M. C a chin, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára, H. Pollit, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára, J. Koplenig, az Osztrák Kommunista Párt elnöke, A: Larsen, a Dán Kommunista Párt elnöke, az olasz, a holland, a belga, a svéd, az izlandi és a luxemburgi kommunista párt. a svájci munkapárt képviselői. (MTI)

A PÁRTVEZETŐSÉGV A LASZTÁSOK HÍREI

Megindult a közvetlen vasúti forgalom a Szovjetunió, a Mongol Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között

Dzamin-Ude (TASZSZ) Január 3-án a mongol-kínai határon ünnepi gyűlés volt a Szovjetunió, a Mongol Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti közvetlen vasúti forgalom megindulása alkalmából. A gyűlésen jelen volt Cedenlbal, a Mongol Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke, Damba, a Mongol» Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, Dugürszurun, .a Nagy Népi Hural elnöke, Ulanfu, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnökhelyettese, Teng Taj-jüan, a Kínai Népköztársaság vasut- ügyi minisztere, Bescsev közlekedésügyi miniszter vezetésével a szovjet kormányküldöttség tagjai, az

ulan-batori szovjet, kínai és korea nagykövet, a pekingi mongol nagy követ, Savrov, az Ulan-Bator- Dzamin—Ude-i vasút építésvezetője

A gyűlésen jelen voltak a Man goi Népköztársaság dolgozóinak kü lönvonaiton érkezett képviselői és i Csening-Erlien vasútvonal kínai épí tői.

A gyűlés után a jelenlévők lelke éljenzése közepette az első vonat las san áthaladt a mongol-kínai haté ron. Harminc perc múlva Brlienbő a határra érkezett az első Pekingbc induló vonat. Megindult a közvetlen vasúti forgalom a Szovjetunió, ; Mongol Népköztársaság és a Kína Népköztársaság között. (MTI)

A felháborító üzenetre úgy válaszolunk, hogy még nagyobb lendülettel építjük a szocializmust

Illés Endre, a megyei békebizottság titkárának nyilatkozata

Borsod megye dolgozói is mély felháborodással fogadták Eisenhower amerikai elnök és Dulles külügyminiszter „karácsonyi üzenetétAz üzemek munkásai, a termelőszövetkezetek tagjai kisgyülé- seken, békebeszélgetéseken tiltakoznak a belügyeinkbe való durva beavatftozás ellen. A dolgozók érzelmeit Illés Endre, a megyei békebizottság titkára így tolmácsolja:

— Az új esztendő első napjaiban a megyei békebizottság címére szinte óránkint érkeznek a levelek. Békeharcosaink boldog új évet kívántak, — Rákóczi, Kossuth szabadságszerető népe második ötéves tervünk sikeres indulását köszöntötte.

— Békebizottságaink az elmúlt évben példás munkát végeztek.

Hónapról-hónapra egyre nagyobb tömegeket mozgósítottak a béke védelmére. Fáradozásukat mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy szeptemberben 36 ezren, novemberben pedig már 55 ezren vettek részt és szólaltak fel a békegyülé- seken, a békebeszélgetéseken. A genfi értekezlet napjaiban egész sereg békeőrséget, békeműszakot tartottak a dolgozók.

— Az új esztendőt még nagyobb reményekkel köszöntik a békeharcosok. hiszen hazánk már tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének és ott is hangot adhatunk békeakaratunknak. E reményteljes napokon értesültünk Eisenhower amerikai elnök és Dulles külügyminiszter „ikarácsonyi üzenetéről“.

Ez az üzenet nagy felháborodást váltott ki sorainkban. Az amerikai államférfiak Genf szellemét félredobva durván hazánk ellen törtek, kísérletet tettek belügyeinkbe való beavatkozásra. Azt akarják, hogy mondjunk le szabadságunkról, függetlenségünkről, hogy munkás kormányunk helyett bankárok, gyárosok, földbirtokosok vezessék az országot.

*= Mi azt válaszoljuk a „karácsonyi üzenetre“, hogy népünk a maga ura lett, megszerezte a szabadságot és nem akar soha többé más szolgája lenni. Az Óceán túlsó partján vegyék tudomásul az Egyesült Államok egyes felelős vezetői, hogy mi, magyar dolgozók, egyetértünk pártunk és kormányunk politikájával. Megvédjük szabadságunkat s még nagyobb lendülettel építjük a szocializmust hazánkban.

HATÁROZAT a vágómarha és vágóborjú szabadfelvásárlási árának emeléséről

A Minisztertanács határozata értelmében 1956 január 1-től az egyéni termelőktől és termelőszövetkezetektől felvásárlásra kerülő vágómarháért és vágóborjúért, az állatforgalmi vállalatok az alábbi — felemelt — szabadfelvásárlási árakat fizetik:

ötkor, tinó és növendék kg-ként: extrém I. o. II. o. III. o. IV. o. V.o. 10.— 9.— 8.— 7.— 5.50 4.50

tehén, üsző és bika kg-ként: extrém I. o. II. o. III. o. IV. o. V. o; 9.— 8.— 7.50 6.50 5.— 4.—

bivaly ivarra tekintet nélkül kg- ként:

extrém I. o. II. o. III. o. IV. o. V. o. 7.— 6.— 5.— 4.— 3.50 3.—

vágóborjú 59 kilóig: extrém I. o. II. o. III. o. IV. o. V. o;

60—100 kg-ig:

extrém I. o. II. o. III. o. IV. o. V. o. — 9._ 8.— 7.— — —

A Minisztertanács határozata intézkedik a jóminőségű, nehézsúlyú, szerződéses hízott bika árának felemelésétől is. (MTI)