Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-28 / 24. szám

ÉSZAKMAGMRORSZMi r Kereskedelmi dolgozók! Több, jobb, olcsóbb áruval, figyelmesebb kiszolgálással készüljetek a párt vezetőségek újjá választására! 's.. AZ-MDß BOR SOD-ABAUJ 'ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam 24. szám A munkásosztály kulturális nevelésének néhány kérdéséről ÁFA FH f FT? Miskolc. 1956 fanuár 28 szombat iskolc lakosai közül átlag min den negyedik dolgozó ipari munkás. Igen fontos tehát váro­sunkban a munkásosztály kulturális nevelésének előmozdítása. Egész dolgozó társadalmunk álneveléséne! feltétele, hogy a munkásosztály le­gyen a szocialista kultúra hordozója A kapitalizmusból a szocializmusíja való átmenet korszakában a proletár diktatúra egyik legfontosabb funk ciója a kulturális nevelőmunka. A párt és az állam kulturális tevékeny ségében^ a legfőbb célkitűzés: a búr zsoá_ műveltségi monopólium felszá molása, a kultúrforradalcm kibonta koztatása, a szocialista kultúra győ­zelme. A kulturális forradalomnak is a pártvezette munkásosztály a vezető ereje. Csakis a munkásosztály képes arra, hogy a kultúrát megvédje, min­den vívmányát megőrizze, továbbié.; lessze és az egész nép, az összes dol­gozók közkincsévé tej*ye. Csak a munkásosztály rendelkezik a vezetés feltételeivel. Ez az osztály tud eszmei­ig is a legkönnyebben gyökeresen Szakítani a burzsoá ideológiával, kispolgári tulajdonságokkal, mert ez az osztály a tőke elleni sztrájkok és Poétikai harcok évtizedei alatt meg edződött, végigjárta a munka acélo- sító iskoláját, elsajátította az egész városi, ipari kultúrát s a hatalom át- vétete után létrehozza a leghaladóbb kultúrát, a szocialista kultúrát. ^ munkásosztály vezető szerepe a kuUúrforradalomban élcsa­patán, a párton keresztül érvényesül. A munkásosztály vezető szerepét első­sorban nem azon kell mérni, hogy hány munkást tudtunk bevonni kul­turális munkánk hatókörébe, habár erről sem szabad megfeledkezni. A döntő az, hogy mit adunk kultúra címén a munkásoknak, hogyan segíti kultiyjdlis tevékenységünk a párt poloskáját. Miért kell erről gyakran beszélni? A^ért, mert a munkásosztály vezető szerepét tagadó jobboldali nézeteket még nem számoltuk fel teljesen. So­kan ma is lebecsülik a munkásosz­tály műveltségét, szembeállítják kul­túráját a falusi kultúrával s azt han­goztatják, hogy a munkásosztálynak nincsenek kulturális hagyományai. De ne féltsék a parasztság álbará- tai a kultúrát a munkásosztálytól! A munkásosztálynak igenis vannak kulturális hagyományai s a munkás osztály kritikusan fel is használja minden haladó kulturális értékünket. *A munkásosztály kultúraszeretete kitűnő ösztönnel el tudja választani a ripacskodást a színészettől, a gics- cset a művészettől, — mondotta an­nakidején Somlay Artúr. — Mélysé gesen tévednek, akik lebecsülik a munkásosztály műveltségét.« Az MDP Központi Vezetőségének márciusi határozata óta értünk el kezdeti eredményeket a jobboldali nézetek felszámolásában. A kulturá­lis tevékenység kezd egészséges irányban fejlődni. Eredmény például színházunk jó műsorpolitikája. A be­mutatott darabok között egyre több a mai életünkről, a mai emberek tár* sadalmi, családi problémáiról szóló mű, amelyeknek nagy nevelő ereje segíti a párt politikájának megvaló­sítását. A munkásosztály elvárja az íróktól, a művészektől a pártos, szo­cialista műveket. Ennek egyik bizo­nyítéka a Központi Vezetőség decem­beri irodalmi határozata, amely erős visszhangra talált a munkások köré­ben. Elítélték egy-egy író szembefor­dulását a párttal, egyetértenek a párt határozatával. Az írószövetség mis­kolci csoportjában is friss élet kezdő­dött. Munkásosztályunk azt várja az íróktól, hogy eszményítés nélkül, de ném eltorzítva, a valóságot ábrázol­ják, pártosan mutassák meg ered­ményeinket és jövőnket, írjanak mi­nél több munkás-tárgyú, mai éle­tünkből, mai emberekről szóló művet. T avult filmszínházaink műsor­J politikája is. A hibák felszámolása azonban las­san megy. Ennek fő oka, az a téves nézet, hogy a legfőbb cél a szórakoz­tatás. öntevékeny kultúrcsoportjaink még mindig sok kétesértékű öncélú darabot mutatnak be. A népdal mel­lett elhanyagolják a munkásmoz­galmi dalokat, a mai témájú tömeg­dalokat. Tánccsoportjaink nem fej­lesztik a tematikus táncokat. Egyes területeken különösen von­tatottan növekszik az új kultúra hí­veinek tábora. Kicsi még a munkás­ig togatók számaránya a színház, a hangversenyek közönségében. Ennek oka a közönségszervezés elhanyago­lása és az, hogy a munkások és a művészek kapcsolata nem kielégítő. A munkásság várja és hívja a dől gozó nép művészeit. Hangverseny rendező szerveink idegenkednek : munkáslakta 1 erőietektől. A II., de különösen a III. kerület kulturális ellátottsága elégtelen. Nem kielégítőek a szakszervezetek eredményei sem a tömegkulturális munkában, bár vannak figyelemre méltó eredmények, például a mű szaki, politikai ismeretek terjesztésé ben. A Vasas Otthonban folyó mun­kásakadémia megszervezése is szép kezdeti eredmény. De mi van a többi üzemi kultúrotthonban, a munkás- klubokban? A nerecesi bányászklub- ban nem tartanak ismeretterjesztő előadásokat. A területi bizottság kul- túrfelelőse azon problémázik, vajon a kártyázás filléres alapon megenged­hető-e? Azon már nem gondolkozik, hogv hogyan lehetne terjeszteni a bányászok körében a modern tech­nika ismereteit. T ízemi könyvtáraink polcain több tízezer kötet sorakozik. Évente sokezer forintot költenek új könyvek beszerzésére, az olvasók száma azon­ban kevés. A Lenin Kohászati Mű­veknek például 29.000 kötetes könyv­tára és körülbelül 20.000 kötetes mű­szaki könyvtára van. az olvasók száma azonban alig haladja meg a dolgozók 25 százalékát. Mik a feladataink? A szakszerve­zetek üzemi és területi bizottságai­nak egész kultúrmunkájukat arra kell irányítaniok, hogy a munkás­osztályt a szocialista termelés tuda­tos szocialista harcosaivá neveljék. Fontos feladatunk az ideológiai harc. erősítése, különösen világnézeti nevelés, a tudományos ismeretterjesz­tés, a harcos materialista szemlélet erősítése. Fokoznunk kell a harcot a kispolgári ízlés ellen. A kulturális igények kielégítésénél a munkásosz­tály élenjáró rétegének kulturális igényei legyenek az irányadók s erre a szintre emeljük az elmaradottabb rétegek igényeit is. Szakszervezeti bizottságaink úgy irányítsák az öntevékeny kultúrcso- portokat, hogy ennek szellemében emeljék minőségi színvonalukat, ne- csak számszerű eredményekre töre­kedjenek. Fontos feladat a második ötéves terv első éve népgazdasági tervének ismertetése, népszerűsítése, kiállítások, előadások rendezésé, a szemléltető agitáció fejlesztése. A műszaki propaganda hatásos eszközei az előadások és a műszaki filmek. Gondot kell fordítani a műszaki kö­rök létrehozására. Meg kell javítani a kulturális agitációt a munkaver­seny elősegítésére s ez a kultúrfele- lősök elsőrendű feladata. Fel kell ele­veníteni a kultúrotthonokban a ta­pasztalatcseréket, a munkamódszer ismertetést; az üzem új termékeiből, az új gyártási eljárásokból kiállításo­kat kell rendezni. Rendszeresen nép­szerűsítsék táblákon és kiállításokon kultúragitációs brigádokkal is a jól dolgozó részlegeket és az egyes dol­gozókat. ^ sak néhány kérdésben vizsgáltuk a munkások körében végzendő kultúrmunka egyes soronlévő felada­tait, de ebből is kitűnik, hogy nagy erőfeszítéseket kell tennünk a mun­kásosztály kulturális nevelésére, a munkásosztály vezetőszerepének megerősítésére. A pártszervezetek érezzék első­rendű politikai ügynek a kqltúrmun- kát, építsék ki a pártszerű kapcsola­tot az üzemi szakszervezeti bizottsá­gok kqltúrfeielőseivel, számoltassák be gyakrabban őket munkájukról és konkrét helyi célokat tűzzenek a kul- túrmunkások elé. Mi újság megyénk kereskedelmében? ............................... ---------------­A vásárlók érdekében A szocialista kereskedelem fejlesztése terén Miskolc országosan is az első helyre került. Mi kereskedelmi dolgozók úgy érezzük, hogy ennél még többet kell elérnünk. Olyan módszereken gondolkodunk, amelyekkel még kellemesebbé tudjuk tenni a háziasszonyok, a dolgozók bevásárlásait. Elhatároztuk, hogy a nagyobb mennyiségű árut — a vásárlók kérésére — házhoz szállítjuk. A kezdő lépéseket e téren már meg is tettük, s remél­jük, hogy vásárlóközönségünk igényeit ezáltal még jobban ki tudjuk elé­gíteni. Diósgyőri Élelmíszerkiskereskeflelmi Vállalat, Áruforgalmi osztály. Bővül Ó?á és Sátoraijaújhely Üzlethálózata ózdon és Sátoraljaújhelyen a meglévő üzlethálózatot állandóan bővíteni kell, mert a meglévő üzle­tekben nem tudják zökkenőmente­rendeznek be. Üj trafik és cukrász termelő üzem építését is tervbe vet­ték. sen kielégíteni a fogyasztók megnö­vekedett igényeit. A közeljövőben is számos új üzletet létesítenek a két városban. Ózd II. kerületében új zöldség- és gyümölcsbolt nyílik. Ugyanakkor számos intézkedést tett annak érdekében az ózdi városi tanács kereskedelmi osztálya, hogy ezévben biztosítsák a város lakos­ságának zavartalan zöldség- és gyü­mölcsellátását. ózd I. kerületében, a Mclotov-utcán rendezik be a vá­ros második minőségi tej és kenyér­boltját. Az I. kerületben egy nagy cipőboltot kibővítenék és annak egyik részében konfekció áruházat Sátoraljaújhelyen KERAVILL szaküzlet nyílt meg a Rákóczi-utcá- ban. Ez a város első villamossági szaküzlete. A földművesszövetkezet a külvárosok és tanyarészek üzlet- hálózatát bővíti. Rövidesen már a második új boltot is átadják a for­galomnak. A megye új lakó- és ipartelepein is bővül az üzlethálózat. Sajószent- péter új lakónegyedében, a Szabad­ság-telepen például közel félmillió foíintos beruházással új élelmiszer- és háztartási bolt épül. Szerencsen mintegy 120.000 forintos beruházás­sal csemegeboltot létesítenek. Nagy­mértékben bővül az épülő Tiszapal- konya üzlethálózata is. FöldmOvesszijvetkezeieiNk k szilinek a tavaszra Földművesszöuetkezeteink bolU jaiban bő áruválaszték várja a falusi vásárlóközönséget. 510 eke, 320 garnitúra borona, 290 perme­tezőgép, 82 vetőgép, 340 garnitúra lószerszám, ezenkívül sok szeparál tor, villanymotor, daráló és gép- alkatrész áll a vevők rendelkezés sere. A tavaszi védőszerekből és permetezőszerekből is megfelelő mennyiséget tároltak a földműves­szövetkezetek. A földművesszövetkezetek 22 me­gyei építőtelepe is felkészült már a tavaszra. Nagy mennyiségben kap­ható szabadcement, mész, fedél­lemez, ajtó, ablak, betonáru, mo­zaiklap. A legjobban az olaszliszkai, bodrogkeresztúri és gönci építő­anyag-telepek készültek fel. Eőven rendelkeznek a földműves- szövetkezeti boltok füstöltárukkal, gyümölccsel, zöldséggel. Több vagon, dughagymáról is gondoskodott az értékesítési központ. Különböző vetőmagvak is bőven állnak a vá­sárlók rendelkezésére. OROSZ SÁNDOR MÉSZÖV SziKvfz- és üdítStalgyár épül Mlskocon Í956. évben kezdik meg Miskol­con a Temetőalja utcában a Szik­víz és Üdítőitalgyár építését. A minden követelménynek megfelelő új üzem biztosítani fogja a város lakosságának szí kvízzel és üdítő­itallal, valamint az üzemeknek vé­dőitallal való ellátását. Az új üzem létesítésével egyidőben a szállítási nehézségek megszüntetéséről is gondoskodás történt. Az üzemhez közelfekvő területeken lovaskocsik, a távolabbi részeken pedig gépko­csik végzik a szállítást. Javul as őstermelői felhozatal A miskolci piacra az év első hónapjának második dekádjában 53 ezer darab tojást, 520 kg vajat, 4000 kg ba­romfiféleséget, 8200 kg burgonyát, 2200 kg vö­röshagymát, 3000 kg fejeskáposztát és 14.000 kg almát hoztak fel a környező községekből az őstermelők. Nagy- mennyiségű zöldáru, tej és tejtermék is fogyott el ebben a dekádban. Az alma, baromfi és zöldáru felhozatal az elmúlt év ugyanazon időszakához viszonyít­va 2—300 százalékkal emelkedett. Bő válasz­ték van füstölt húsból, szalonnából, olajból, mézből. Az egyes áruk ára is jóval olcsóbb mint tavaly ilyenkor. Az alma ára 1955 janu­árjában például 9—10 forint volt, ebben az évben már 4 forintért kapható szép Jonathán. Lényeges árcsökkenés van a fejeskáposztánál is, a tavalyi 4.40 forint­tal szemben ebben az /évben 1.60 forint az ára. Ugyanez a helyzet az élőbaromfinál. Míg tavaly 34—38 forintot is elkértek kilójáért, eb­ben az évben bősége­sen kapható 28—30 fo­rintos árban. A tojás ára is csökkent, az el­múlt évi 2.10 forinttal szemben ez év január­jában 1.60-ért hozzák forgalomba. MIÉRT DRÁGA A MISKOLCI PIAC? Többször felmerül a kérdés a fo gyasztók részéről: miért drágább a miskolci piac, mint az ország bár mely más városában? A Miskolc városi Állami Kereskedelmi Fel ügyelőség és a városi tanács ke­reskedelmi osztályának munkatár­sai már hosszú idő óta foglalkoznak a kérdéssel, ©mellyel kapcsolatban a következőket mondhatják el: A Béke-téri piacon állami, szö­vetkezeti és magánkereskedők hoz­zák forgalomba áruikat, hol hivata­los, hol saját megállapításu áron. Az állami, valamint a szövetkezeti kereskedelemnek a piacon irányító szerepet kellene betöltenie. Erre meg is van a lehetősége. Sajnos, nem használják ki ezeket. A baj az, hogy az irányító szervek a piacon lévő egységek, — a MÉSZÖV és a Mezőgazdasági Termékeket Értéke­sítő Szövetkezeti Központ — dolgo­zóit nem ellenőrzik kellően. így üzérkedtek a rizzsel A tanácsok népművelési szervei javítsák meg az együttműködést az üzemi kultúrmunkásokkal — amint ez részben már folyamatban is van —, ellenőrizzék, segítsék, támogassák munkájukat. Ha biztosítjuk a párt vezetőszerepét, ha az állami szervek és tömegszervezetek összefognak a lelkes kultúrmunkásokkal, akkor újabb és még nagyobb sikereket fo­gunk aratni a szocializmus építésé­ben, a kuUúrforradalomban. BOGÁR KÁROLY a VPVB tudományos és kulturális osztályá­nak vezetője Nem túlozunk, hogy ha azt mond­juk: a piaci szövetkezeti kereskede­lem területén az elmúlt időkben mindenki azt csinált, amit akart. Ez főleg a felvásárlókra és a standveze­tőkre vonatkozik. Csak egy példa erre. A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központhoz tartozó 9. sz. stand volt vezetője, s egyben beszerzője elutazott Szolnok megyébe rizst vásárolni. Utazása si­kerrel járt. Először 24.70 forintéri, majd egy másik beszerző utón 26 forintért hozott rizst a miskolci piacra. (Az őstermelők akkor ezt 30*—35 forintért árusították.) A to­vábbi szállítások-alkalmából vásá­rolt rizs már 30—33 forintért került a fogyasztókhoz; sőt a standvezető a felvásárolt készletet nagy tételben magánkereskedőknek adta el. Fzt követően a rizs eladási árát 33 fo rmtról 36 forintra próbavásárlásunk alkalmával 80 kg rizst vásároltunk, amelynél 240 fo rmtos árdrágítást állapítottunk meg. A szerencsi és hernádnémeti föld­művesszövetkezetek a fogyasztók elől nagy tételekben megvásárolt rizst 38 forintért hozták forgalom­ba. A kurityání föld mű vessző vetke­zet boltosa ugyanebből a rizsből szerencsi földművesszövetkezettől 150 kilogrammot vett át, 40 forintos áron. A szerencsi földművesszövet kezet boltosa az áremelést azzal in­dokolta, hogy a fuvar drága volt. Az áremelésre senkitől nem kapott utasítást, 156 forintos árdrágítást követett el, amivel a fogyasztókat károsította meg. Kiket terhel ezért a felelősség? Elsősorban Friedmann Sámuel volt slandvezetőt, aki nem azért hozta Miskolcra a rizst, hogy az közvetle­nül a fogyasztóhoz kerüljön, hanem azért, hogy azzal üzérkedjen. A vá­sárlási összeg után 0.6 százalékos, a standján készpénzért nagyobb téte­lekben eladott áruk után 1.2 száza­lékos prémiumot kapott, ezenkívül az árdrágításból eredő összeg is az ö zsebébe Ikerült. Ugyanilyen fele­lősség terheli a szerencsi földmű- vesszövefkezet standvezetőjét, a ku* ityáni földművesszövetkezet hold­sát és a hernádnémeti földművesszö­vetkezet beszerzőjét is. Hasonló visszaélések előfordultak más áruféleségeknél is. A nyíregy­házi földművesszövetkezet vasgyári and Ián Juhász Károly talriaharká- nvi magánkereskedő 9 és fél mázsa almát vásárolt meg és azzal 720 fo- into® árdrágítást követett el. Kinek yoft jobb a drágább szolnoki kolbász? Egyes áruk beszerzésénél súlyos gondatlanság tapasztalható. A dió-! sertéskolbász megvásárlá­emelte. Egyilk I bél é g. I sánál például a beszerzők nem jár­taik el kellő gondossággal a minő­ség rfiegállapításánál. Az I. és II: osztályú, 48—52 forintos dióbelet csemegeárban, 56 forintért hozták forgalomba. Jogosan feltehetik a fo­gyasztók azt a kérdést is, miért kell 57.40 forintért Szolnok megyéből sertéskolbászt hozni, amikor a sajó- ecsegf" földművesszövetkezet 45—50 forintért jobbminőségüt tud szállíta­ni. Friedmann Sámuel volt strandve­zető pl. 57.40 forintért Szolnok me­gyéből hozott olyan sertéskolbászt, amelyet a megyében 40—45 forintért meg tudott volna venni. Még sok más árut tudnánk felsorolni, mely­nek árát az ilyen üzérkedők verték fel. Az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség és a városi tanács keres­kedelmi osztálya felfedve a vissza­éléseket. határozatot hozott ari,e, hogy a MESZÖV-nek és a Mezőgaz­dasági Termékeket Értékesítő Szö­vetkezeti Központnak felül kell vizsgálnia az eddigi árakat, sürgő­sen intézkednie kell a hibák meg­szüntetése érdekében. Az Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség pénzbírsá­got szabott ki a szabálytalanságok ^követőire. Friedmann Sámuelt 1500 forintra, Farkas Béla beszerzőt 500. Magyar András boltvezetőt 500. Bállá Jenőné boltvezetőt 500 forint oénzbirságra büntette. Legyen tanulság mindez a MÉ­SZÖV részére, gondoskodjon arról, hogy egységeit megfelelően ellen­őrizze, nehogy a jövőben is előfor­dulhasson ilyesmi. A kereskedelmi Jolgozók pedig csak olyan árukat vegyenek át, amelyeknek megfelelő a minőségük, s akkor elnyerik a fo­gyasztók tömegeinek bizalmát. TÓTH JÁNOS, a városi felügyelőség vezetője.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents