Észak-Magyarország, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-07 / 287. szám

Gépállomások dolgozói! Javítsátok ki gépeiteket határidőre, jó minőségben! az ősi Iokaj kopott címer a fölött. cedik helyről a második helyre küz­dötte fel magát. A járások verse­Az elbizakodottság rossz eredményeket szül — Az abaújszántói járás begyűjtési munkájáról — L gy alkalommal homokot *-J hordtak a hegyoldalról a ti­szai gáthoz. Fönn a hegy oldalában egyszerre egy szabályos üreget ta­láltak, amelyben több rétegben mészmaradványok tarkállnak. ős­régi barlanglakás volt, ki tudja kik laktak benne ? A község több háza sziklatöm­bökre épült, régi olasz stílusban, magasan elhelyezett bejárattal, amelyhez fedett lépcső vezet. A Rákóczi-utca 2. számú ház szikla- talapzatán egy féltenyérnyi sima mélyedésre hívják fel a tokajiak a látogatók figyelmét. Büszkén újsá­golják, hogy ez egy 1848-as ágyú­golyó nyoma. Egy másik ház olda­lába most is ott van befúródva a 48-as lövedék. Az utcák, a dűlők nevei mind egy-egy történetet, eseményt fed­nek, nagyrészük eredete azonban mén ma sem ismeretes. Ott van például az Óvár-utca, amely a tokaji várral szemben zeg­zugosan kanyarog fel a hegyoldal­ra. Miért Óvár, amikor eddig úgy tudiák, hogy csak egy vár volt To­kajban? Nem tudnak rá válaszolni, mintahogy hiába keresik annak a szotnya kozáknak a települési he­lyét is, amely Naay Péter cár to­kán szőlőjét művelte. Mert volt ám szőlője Tokajban még az orosz cár­nak is! Egy egész szotnya, vagyis 100 kozákot telepített ide a cár, hogy műveljék szőlőjét. A hogy vérrtomeov az ember Tokaj főutcáján, a réni há­zak között mindia megragadja fi­gyelmét valami érdekesség — egy- egy szépen iveit kapv. művészien kovácsolt vasajtá, vagy félig le­A sáro«pa*al<) járás vezet a járások begyűjtési versenyében A megyei begyűjtési hivatal leg­utóbbi értékelése szerint ismét a sárospataki iárás vezet az állat- és állati termékek begvüjtési verse­nyében. A sárospataki járás éves tervét állat és állati termékekből 87.6 százalékra teljesítette. Szép eredményt ért el az utóbbi hetek­ben a outnoki járás is, amely 94.4 százalékos tervteliesítéssel a kilen­kapu bolthajtása Az „Arany sas" szálloda valami­kor szinte világhírű szórakozóhely volt, Anna-báljaira még Lengyelor­szágból is eljöttek. Jelenleg szociális otthon van benne, de a tervek sze­rint ismét átalakítják szállodának. Olyan értékek vannak Tokajban, amelyek feltárására és karbantar­tására nem szabad sem időt, sem fáradságot, sem pénzt sajnálni. S államunk nem is sajnálja, felismer­te Hegvalja felmérhetetlen gazdag­ságát. kár, hogy a közséai tanárs a műemlékek gyűjtését néha kicsi- nveskedéssel akadályozza. Van né­hány í 600-ból való szék a község­ben. Egy a helyi múzeum tulajdo­nában. másik pedig a tanácsnál. Papn Miklós, a múzeum vezetője kérte a tanársot, hogy az értékes, régi széket, adja a múzeumnak. Azt. a választ kapta, hogy odaad.iák, de csak úay, ha egy másik széket ad hel,’"tte. Tolcnj múltjának gazdagságát 1 növeli, hogy sok történelmi nngiiságunk töltött több-kevesebb idő* házaiban. Járt ott. Martinovics Ignác. Balassi Bálint. B assenuel György. Kazinczy Ferenc. Kiss Já­nos. KohárV István és Tavast, a r ■ -v, német költő is, akit több ked- ves v^rsra ihletett, a fis-e! t<jj szép­sége. Petőfi Sándor 1848-ban itt ir­ta ezeket a kedves sorokat: Miért nem tesz az isten most csodát? Változtatná borrá a Tiszát. Hadd lehatnék én meg a Duna, Hogy a Tisza belém omlana. (AI.) nyében 3. a mezőcsáti, 4. a szeren­csi. 5. a sátoraljaújhelyi, 6. a mező­kövesdi. 7. a szikszói, 8. a ricsei, 9. az abaújszántói. 10. az ózdi, 11. a miskolci, 12. az edelényi, 13. az encsi járás. Az encsi járás munká­jában ismét hanyatlás mutatkozik, a 11. helyről az utolsó helyre került. Fogják meg jobban a munka végét, a ricsei elvtársak, ne hagyják, hoev megyénk elveszítse első helyezését! Akik nem szívlelték meg a bírálatot Tegyünk meg mindent állatállományunk átteleltetéséért Együttműködnek az MTH-intézetek a kulturális és a sportmuukábau rint egyes gépállomások december 1 óta vajmi keveset tettek. A me- zőnyárádi 1.6 százalékot, a ricsei gépállomás pedig másfél százalé­kot haladt előre. Ezt az „ered­ményt” 5 nap alatt érték el! Ez azt mutatja, hogy a gépállomás ve­zetői, dolgozói semmibe vették a bírálatot, maradt minden a régi­ben. Sürgősen változtassanak eddi­gi munkájukon. Nem dicsekedhet teljesítményé­vel a putnoki gépállomás sem. De­cember 6-án mindössze 19 száza­léknál tartott a megye génállomá­sai között, ez a leggyengébb ered­mény. Mikor lesz ebből a teljesí­tésből 100 százalék? Nem lehetünk elégedettek a gépállomások megyei eredményével sem, mert 3 nap alatt az emelkedés mlndössae 2.8 százalék. A megve gépállomásai december 6-án 36.2 százalékra áll­tak a mélyszántás! terv teljesítésé­ben. Minden gépállomásnak meg­van a lehető<ié--e arra. hogy vál­toztasson eddigi munkáján. Van megfelelő géppark. s mindenütt vannak kommunisták. Álljanak ők a tervteljesitéscrt folytatott hare élére! iesítésének határideje december 10, de sok termelőszövetkezet még meg sem kezdte a munkát. Az aggteleki Béke, a héti Mintagazda, valamint a szuhafői és a zádorfalvai termelő- szövetkezetekben még egyetlen gramm silótakarmámyt sem készítet­tek. A sátoraljaújhelyi járásban az aisóberecki Rózsa Ferenc tsz tagjai, azt mondják, hogy nincs mit besilóz- nic k. De hogyan lehetséges, hogy eb­ben a termelőszövetkezetben nincs silótakarmánvnak való? Ezért fele­lősség terheli a termelőszövetkezet vezető’t és tagia't egyaránt. Az ede­lényi József Attila termelőszöveike- zet annak ellenére, hogy aggasztóan kevés a szálastekarmánya. a mai na­pig egyetlen köbmétert sem silózott. \ sajószövedi tsz-ben szintén h’ánv van szálas takarmányból, mégis föld­ben hagyták a silónak valót. Megyénk a silóterv alig 40 száza­lékát teljesítette. Borsod a megyék versenyében jelenleg all. helyen áll. Ezért a szégyen-teljes lemaradásért nemcsak termelőszövetkezeteink, de gépállomásaink is felelősek. Nem fogtak hozzá időben a mbnkáhnz. nem nyújtanak megfelelő gépi segít­séget a termelőszövetkezeteknek. Az '’só vadászi gépállomás mindössze 21.5, a szerencsi 16.8. a vilmányi gép­állomás pedig 13.5 százalékra teljesí­tette silózási tervét. Ez a helyzet tarthatatlan. Pártbi­zottságaink és tanácsszerveink nem nézheHk tétlenül az áldatlan állapo­tot. Minden termelőszövetkezetben meg kell tölteni a stiógödröket. el kell érni, hoRV a gépállomások és n f"rmelőszöv°-tkezetek teljesítsék si­lózási tervüket! okaj szőlővesszőinek nektár­ja évszázadok óta ismeretes az egész világon. A szőke Tisza partján emelkedő hegyek hátán mézédes források fakadnak. Egy évszázados feljegyzésből olvassuk a tokaji bor vásárlóinak nevét: Pocka Sándor Mexikó, Racka Adolf Ol- miitz. s még a legváltozatosabb ne­vek hosszú sorát. Ismerték és sze­rették Hegyalja borát Bécsben és Hamburgban csakúgy mint Párizs­ban és Londonban. Ezt a világhírű bortermő vidéket a háború igen megviselte. Kormá­nyunk mindjobban felfigyelt arra 'az aggasztó jelenségre, hogy sok drága szőlő pusztul ki. így szüle­tett meg a rekonstrukció nagysza­bású terve. Hegyaljai kormánybiz­tost neveztek ki, akinek az a felada­ta, hogy irányítsa a világhírű bor­vidék fejlesztését, gondoskodjon a történelmi műemlékek megőrzésé­ről és helyreállításáról. Hegyalja hagyományokban, hír­névben, s muzeális értékekben leg­gazdagabb községe Tokaj. A fej­lesztési tervben — amelynek vég­leges formáján most dolgoznak — különösen fontos szerepet tölt be ez a község. Tokaj múltjáról és je­lenéről könyvek sorozatát lehelne írni, s még így sem lenne teljes a kép róla, hiszen napról-napra újabb leletekre, újabb érdekességekre bukkannak. Az egész község talaja keresztül-kasul van fúrva pincék­kel, nagyon sok olyan folyosó van, ahol még nem is jártak, azt sem tudják, hogy hová vezet. Egy ház oldala egyszer elkezd süllyedni — kiderül, hogy hatalmas pince volt alatta, amely beomlott. Az egyik iskola épülete mögül szekérrel uerrdják el a szemetet, a szekér ke­reke egyszer csak besüpped a föld­be — itt is pincére bukkannak, s nem is akármilyenre! Amint le­mennek a nyíláson, három kopor­sót találtak benne, ügy sejtik, hogy valami papi temetkezőhely lehetett. Sajnos, a pince a koporsókkal még ma is nyitva van, pedig annyit legalább törődhetne vele a tanács, hogy elkerítse, míg sor kerül a fel­tárására. Gutper elvtáns, az abaújszántói járás begyűjtési hivatalának vezetője bele se tekint a kimutatásokba, úgy mondja nagy bizakodással: — Nem lesz baj, nem lehet baj. A harmadik hely bizonyosan a miénk a járások között! — S néhány perccel később ugyanígy nyilatkozik Lázár elvtárs, a járási tanács elnökhelyettese. — Nem lesz itt hiba, elvtársak. Né­hány községben van a tartozás zöme, s az sem lényeges mennyiség — mondja, azután, hogy számadatokat is mondjon, odafordul a hivatalveze­tőhöz: — Hogyan is állunk a teljesí­téssel? A járás begyűjtési munkájában ép­pen itt van a hiba! Gutper elvtárs a statisztika ismerete nélkül ígéri a jót, mondván: — Az utolsó két nap­ban kétszerolyan jól megy minden, mint eddig. Lázár elvtárs pedig el­lenőrzés nélkül elfogadja érvelését és vele együtt bizakodik: „Harmadikok leszünk, húszadikára nem lesz adós­ságunk“. Ez Lázár elvtárs vélemé­nye, holott az abaújszántói járásban ma még korántsem olyan rózsás a helyzet. Az elkövetkezendő esztendőt az abaújszántói járásban is adósság nél­kül (kell kezdeni. Ez a véleménye a járási pártbizottságnak, a tanácsnak és a járás becsületes dolgozó pa­rasztjainak is. Ez azonban még csak terv, s amíg valósággá válik, addig a tetteknek kell beszélniük. A járás ve­zetői természetesen igyekeztek olyan tervet kidolgozni, amely a kommu­nisták. a népnevelőik, a becsületes dolgozó parasztok segítségével végre­hajtható és elegendő is a sikerhez. A járást begyűjtés! hivatal a pártbi­zottság és a tanács segítségével min­den községben megváltoztatta az ed­digi munkamódszereket. Taggyűlése­ken, tanácsüléseken beszélteik meg, hogyan lehet sikerre vinni a „tiszta gazdalapnol kezdiük az évet“-moz- galmat. Népnevelők, tanácstagok, be­csületes doleozó parasztok százai in­dultak az adósokhoz, hogy beszélje­nek velük a kötelésségteliesftésről. Hangoshíradóik, versenytáblák ismer­tették az eredményeket. Népszerűsí­tették az élenjárókat, kipellengérez­ték a hanyagokat. Ahol arra szükség volt, a kulákofcnál és a notórius hát­ralékosoknál alkalmazták a törvény szigorú rendszabályait is. S hogy ez a módszer hasznos, az egyik napról a másikra megmutatkozott. Javult a kötelességteljesítés, egyre több lett a tiszta gazdalapök száma a tanácso­kon. Kétszer, háromszorannyian tel­jesítették naponta a beadást, mint azelőtt. Egyre több községből je­lentették: „Alig van már néhány hátralékos, az emberek megértik kö­telességüket“. S a járás büszkén je­lentette a felettes szerveknek a nagy­szerű eredményeket. ISem is lett volna semmi hi­ba, ha ezek az eredmények nem kel­tenek elbizakodottságot. De néhány nappal ezelőtt Gutper elvtársék meg­nyugodva kijelentették, hogy nincs is már olyan nagy szükség a hátralé­kosok felszólítására. „Ha megindul a munka, menni fog rendién.“ Hiszen hét-nyolc hízottsertést küld naponta egy-egy község a városnak, a mun- kásdktnak! Azután alapos számadás után kiderült: elszámították magu­kat. A járás december 20-ig teljesíteni alkarja kötelezettségét, de a ielenlegi eredmények nem elegendők ehhez. Az elkövetkezendő napokban három­szor annyi sertést és baromfit, négy­szer annyi tojást keli beadni egv-egy nap minden községnek, hogy telje­sítse vállalását. Gutper elvtársék megállapítása te­hát elhamarkodott volt. Már pedig a tervet teljesíteni kell. Ehhez az szük­séges, hogy a járási begyűjtési hiva­tal a pártbizottság és a tanács segít­ségével újra úgy kezdjen munkához, mint néhány nappal ezelőtt. A járás területén a gazdalapoknak még csak alig 17.5 százaléka tiszta. Igaz, hogy sok az olyan dolgozó paraszt, aki csak kevéssel tartozik, de a tartozás az tartozás! Helytelen a begyűjtés: hivatalnak az a véleménye, hogy nincs szükség a notórius adósok és a kulákok felszólítására. Egy-egy szi­gorú fellépés sokat jelent, különösen az olyan községekben, mint Baskó és Boldogkőváralja, ahol bizony még tok az adósság. Az elkövetkezendő napodéban kü­lönösen nagy szükség van a kommu­nisták, a tanácstagok, a népnevelők felvilágosító szavára. A járási párt­bizottság és a járási tanács az eddi­ginél többet segítsen, többet ellen­őrizzen. A járási tanácsnak meg kell követelnie, hogy a harmincegynéhány hátralékos tanácstag haladéktalanul teljesítse kötelezettségét. A tanács­tagok keressék fel a hátralékosokat és mondják el nekik, miért nem le­het adóssággal kezdeni az új eszten­dőt? Most különösen van mivel agi- tálniok. Miskolcon az utóbbi napok­ban már nem kell órákat várni egy- egy dolgozónak, hogy húst, zsírt kap­jon. Több hús, több zsír van falun is. Hogy miért’ Azért, mert me­gyénk első a kötelezettségteljesítés­ben. A falu több élelmiszert ad a vá­rosnak mint eddig, így jobban megy a munka, nőnek az eredmények is. Ha pedig minden dolgozó paraszt tel­jesíti kötelezettségét, még több lesz. És ez nekünk is, az országnak is jó! Sokkal odaadóbb. jobb műnké­re van szükség az elkövetkezendő napokban az abaújszántói járásban. Az elbizakodottság káros dolog, nem eredményeket, hanem hibákat szül. Erre gondoltának Gutper elvtársék, az abaújszántói járás kommunistái, amikor most munkához kezdenek! BARCSA SÁNDOR T4V IRA 1 AZ ÉSZAKMAGYARORSZAG SZERKESZTŐSÉGÉNEK MISKOLC Ai Északmagyarországi Fűrészek dolgozói örömmel jelentik, hogy vál­lalatuk éves tervét ez év december 5-én déli 11 órakor befejezte. Lapunk vasárnapi számában „Mire várnak a gépállomások?” című cikkünkben bíráltuk több gép­állomás rendkívül gyenge munká­ját a mélyszántásban. Azzal a célzattal tettük ezt, hogy a gépállo­mások vezetői, dolgozói megszív­leljék a jogos bírálatot, felnyissuk azok szemét, akik nem veszik ész­re a mélyszántási tervek teljesíté­sében mutatkozó hiányosságokat. Ezek sürgős pótlása nem akármi­lyen feladat, a gépállomáson dol­gozó elvtársak nem hivatkoz­hatnak a „mostoha" időjá­rási viszonyokra, amikor jövő évi kenyerünkről, a mezőgazdasági ter­méshozamok növeléséről van szó. Megírtuk, hogy tűrhetetlen, ami a mezőnyárádl, ricsei és még egy sor gépállomáson folyik. Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a mezőnyárádl gépállomás decem­ber 1-ig 42.4, a ricsei pedig mind­össze 20.7 százalékra téliesített«; mélyszántás! tervét. Vártuk, ho«>-v az említett gépállomások megiavít- ják munkáinkat, megpróbálják pótolni a mulasztást. De tévedtünk. A megyei mezőgazdasági igazga­tóság, december 6-1 jelentése sze­A múltévá gyenge takarmányter­més miatt megyénk sok termelőszö­vetkezetében nagy gondot okozott az állatállomány áttelel tétése. A rossz- minőségű takarmány miatt elsősor­ban a szarvasmarhaállomány kondí­ciója romlott le, sokhelyütt literek­kel csökkent a tehenek fejési átlaga Különösen azoknál a termelőszövet­kezeteknél tapasztalhattuk ezt. ame­lyek az amúgyis hiányos szálastakar­mányt nem egészítették ki kellő mennyiségű és minőségű silótakar- mámnyal. A Központi Vezetőség határozata előírja, hogy a mezőgazdaság dolgo­zóinak egyik fontos feladata az állat- tenyésztés, ezen belül elsősorban a szarvasmarhaállomány fejlesztése, termékhozamának növelése. A ter­mékhozam növelésének igen fontos előfeltétele, hogy az állatállomány számára elegendő, kellő tápértókű takarmányt biztosítsunk. Ezt rész­ben úgy tudjuk elérni, ha termelő- r.zövetfiezeteink és állami gazdasá­gaink minél több silót készítenek és ezzel mennyiségileg és minőségileg is kiegészítik a rendelkezésre álló szálastakarmányt. A takarmányellátás terén az idén jóval kedvezőbb a helyzet, mint az előző évben volt. Termelőszövetkeze­teink általában több szálastakar­mányt gyűjtöttek be a multévinél. Bő termést takarítottunk be kukori­cából is. Az eddigi tapasztalat sze­rint azonban egyes gépállomások, termelőszövetkezetek lebecsülik azt az igen n&gy feladatot, melyet az ál­latállomány átteleltetése érdekében feltétlenül véere kell hajtaniok. Le­becsülik a silótakarmány készítésé­nek jelentőségét. A silózási terv tel­Miskolcon öt ipari tanulóintézet működik, körülbelül 2200 tanulóval. Ezeknek az intézeteknek eddig — te­kintettel arra, hogy különféle szak­mákhoz tartoznak — nagyon kevés kapcsolatuk volt egymással. D1SZ- szervezeteik azonban helyesen úgy látják, hogy az intézetek tanulóinak nem szabad elszakadniuk egymástól. Szükséges, hogy megismerjék egymás életét, munkáját, szórakozását. A DISZ-szervezetek ezért összehívta a miskolcj. ipari tanulóintézetek veze­tőit, dolgozóit, azokat, akik a kulturá­lis és sportfeladatokkal foglalkoznak. Megbeszélték a közös munka előfel­tételeit. megállapodtak az egész évre kiterjedő kulturális és sportmunka irányvonalában, részletesen meghatá- i ózták egy negyedév program át. A programban az intézetek közötti labdarúgó, kézilabda, röplabda mér­kőzések szerepelnek, melyek máris nagy népszerűségre tettek szert a tanulóifjúság k'rében. Igen nanv si­kerrel kirándulást rendeztek a Bitiek­be, s 200 résztvevővel színházlátoga­tást is szemeztek. Szerepel a pro­gramban intézeti látogatás is — négy miskolci intézet egésznanos szórako­zás keretében már meglátogatta az ötödiket. Ma már a fiatalok szeretik, várják az intézet kulturális és sportbizoft.sí- gának rendezvényeit. A DISZ Köz­ponti Vezet ősé nének határozata elő­írja, honi) gondoskodni koll re ifjús*- kulturális és sportolási lehetőségeiről Az út e téren még szélesebbre nyűik a jövőben. Az MTH központ felfigyel* a kezdeményezésre s anyagi eszkö­zökkel segíti a társadalmi munkát. A kulturális és sportbizottság minőségi csoportokat és szakosztályokat is létre akar hozni. Ehhez az első lépés már meg is történt, amikor létrejött a miskolci MTH intézetek közös ze­nekara, amely már nyilvánosan is szerepelt. Életre akarnak hívni köz­ponti énekkart, színjátszógárdát> esetleg népitánccsoportot is. Központi sportszakosztályokat is lé­tesítenek. Az intézetekben sok tehet- séges fiatal van, aki szakképzett ve­zetők vezetésével szép eredményeket tudna elérni. Ezért központi labda­rúgó, kézilabda, torna, sí. atlétikai és birkózó szakosztályokat akarnak szervezni. A miskolci MTSK bizo­nyára még sok sikert fog elérni. Ter­mészetesen nem kívánják elhanya­golni a tömegkultúrát és a tömegr sportot sem. Éppen az intézetek ilyenirányú munkája alapján választ­ják ki azokat, akik a központi kub- iúrcsoportokban, sportszakosztályok­ban. működhetnek. Megrendezték az alapfokú tornászbajnokságot, s meg­rendezik az intézet kultúrcsóportjai- nak döntőjét is. Az Intézetek igazgatót örömmel ra­gadták meg a DISZ értékes kezdemé­nyezését és minden lehető segítséget, támogatást megadnak a munka előbbrevitelére. A bizottság kultúr- titkára és sporttitkára a kulturális bizottság többi tagjaival együtt tár­sadalmi munkában fáradságot nem ism-rve végzi a kulturális és sport- rendezvén*iek megszervezését. A kez­deményezés az ivari tanulóin*izetek között széles körben elterjedt, mert helyességét az eddigi, két hónap mun­kája már bebizonyította. GARDOS GYÖÄC?*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents