Észak-Magyarország, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-04 / 285. szám
2 ESZAXMAGYA&OIiSZÄG Vasárnap, 1955. december 4* Felszabadulási emlékünnepély Miskolc város felszabadulásának tizenegyedik évfordulója alkalmából 1 (Folytatás az 1. oldalról.) nye az is, hogy a város ezután 70 százalékkal több húst és zsírt fog kapni, mint eddig. Ennek a szerető gondoskodásnak az eredménye, hogy pénteken este ünnepélyes keretek között megnyitotta kapuit városunk második színháza: a Déryné Színház Kamaraszínháza. A párt egységes és erős, határozottan mutatja az utat, melyen ha- ! ladnunk kell. Ezt legjobban bizonyítja a Központi Vezetőség 1955 november 7-i ülése és határozatai. Ezek a határozatok a legfontosabb feladatokat szabják meg számunkra. Lelkesítőek és felemelőek azok a célok, melyek az atomreaktor felépítését, a televízió megteremtését jelentik, de nem kevesebb jelentőségűek azok a feladatok sem, melyeket a kohászok, gépgyártók, bányászok, munkások, művezetők, mérnökök elé állít a határözat: fejlesszék a technikát. Miskolc munkásai eddig is olyan ipari termékeket állítottak elő, melyekre méltán büszkék lehetünk. A fejlődés mérföldes léptekkel halad előre, s ezzel a fejlődéssel lépést kell tartanunk. A meglévő gépeket, felszereléseket használjuk ki jól, jobban mint eddig. Minden munkás ismeri a gépet és tudja, hogyan lehet abból még többet kihozni, anélkül, hogv a minőség romlana, sőt ellenkezőleg. Van már nem egy esztergályos, fúrós, marós, köszörűs, gyalus, aki úgy és annyit alakított a gépen, hogy alig lehet ráismerni. Meg is kapták érte jutalmukat. De arra van szükség, hogy ne csak egyesek, hanem a munkások tömegei gondolkozzanak, miként lehetne fejleszteni a gyártási eljárásokat. Azt mondhatnák, hogy ez a mérnökök és technikusok feladata. Igen, nekik is rendkívül nagy szerepük van olyan konstrukciók, gyártási eljárások kidolgozásában, melyek megadják a lehetőséget, hogy jobbat tudjunk termelni, ami versenyképes bel- és külföldön. De a mérnökök és műszaki vezetők nem nélkülözhetik a legtehetségesebb, a legbölcsebb alkotó: a dolgozó nép javaslatait, tapasztalatait. Nincs az a meós, aki jobban meg tudná állapítani, hogy az a gép, vagy szerkezet jó vagy nem, mint az, aki rajta, vagy vele dolgozik. Az üzem teljesítésének tervezése a vezetők feladata, de részt kell venni benne minden dolgozónak és javaslataival, tanácsaival meg kell mutatni, hogy. hol vannak még olyan tartalékok, melyeket kihasználva többet lehet termelni. A mondottak mellett meg kell oldani azt a célkitűzést is, hogy a külföldről drága pénzért behozott anyagokat hazai anyagokkal helyettesítsük. Ezzel elérjük, hogy olcsóbbá tesszük termékeinket. Takarékosan bánjunk az anyaggal, a termelési eszközökkel, szénnel, árammal. Úgy kell tekinteni a gyár felszereléseit, eszközeit, mint a sajátunkat! Vannak jelek, amik azt bizonyítják, hogy sokan megértették ezt. Ezt mutatja, hogy Miskolc jco- hászati és gépgyártó üzemeiben ez évben január 1-től november 20-ig megtakarítottak közel 65 millió forintot. De még nincs minden takarékossági lehetőség kimerítve, sok még a pazarlás, van még javítani való a munkafegyelemben is. De mégis, lényegesen könnyebb helyzetben vagyunk, mint 11 évvel ezelőtt. Megmutattuk erőnket, olyan tetteket vittünk végre, amivel kivívtuk barátaink és nem egyszer a burzsoázia csodálatát is. Ezzel az alapját megteremtettük a továbbfejlődésnek. Tovább építünk. Miskolcon már a jövő évben további nagy építkezések kezdődnek. Korszerűsítjük üzemeinket. Az északi terelőút megépítésével jó úttal kötjük be a III. kerületet is. És ahogyan a parlament ülésszakán bejelentették. Miskolcon is új városrészek fognak épülni. Felépül egy hatalmas, modern, új állami áruház, melv naponta 10.000 vásárlót tud kielégíteni. 400 ágyas kórház fogja biztosítani a jobb gyógykezelést. melyet a jövő évben kezdünk el építeni. Igen nagy jelentőségű lesz, hogy egy hatalmas hűtőházat kan városunk, melv nagyban hozzájárul a lakosság élelmiszerproblémáinak megoldásához. Addig is nagy erőfeszítéseket teszünk a megyei pártbizottsággal együtt, hogy megjavuljon az árufelhozatal és olcsóbbak legyenek a piaci árak. Megyénk is tovább gazdagodik. Sztálinváros és Inota neve mellé felsorakozik Tiszapalkonya, ahol az ország legnagyobb erőművét építjük. Felépül a rudabányai ércdúsító, a tiszamenti erőmű. A jövő tehát nagyon sokat ígérő. Rajtunk múlik, hogyan váltjuk valóra ezeket a terveket. Az eddigi eredmények láttán meg vagyunk győződve, hogy Miskolc dolgozói továbbra is sikerekkel növelik városunk jó hírnevét az egész dolgozó nép és önmaguk javára — ellenségeink kárára! Minket már eddig is a megtisztelő „rohambrigád“ jelszóval illetett Sztálin elvtáFS. Megkérjük a körünkben jelenlévő szeretett szovjet elvtársakat, tolmácsolják honfitársaiknak, hogy rászolgálunk erre a kitüntetésre, tovább harcolunk a békéért, hazánk erősítéséért, s még több munkagyőzelmet jelentő vörös csillag gyullad ki gyáraink, bányáink felett. Újabb vörös zászlók fogják mutatni, hogy jól használjuk ki a Szovjetuniótól kapott szabadságot! Ezeket a zászlókat meghajtjuk a felszabadítók előtt és kívánjuk, hogy: Éljen a szovjet és magyar nép örök, testvéri barátságai Éljen a mi szeretett, dicső nagy pártunk! Éljen a harcokban megedzett hős munkásosztályunk 1 Déri elvtárs beszédét sokszor szakította félbe lelkes taps, majd beszéde végén az egész közönség felállva percekig ünnepelte a pártot és a szovjet-magyar barátságot. Ezután Potockij őrnagy elvtárs emelkedett szólásra: P. F. Potockij e l v t ár s beszéde A Központi Vezetőség Eiatárovatának végrehajtása Mindenkinek egyaránt feladata, hogy támogassa és a maga területén végrehajtsa a határozatot, mert ez a feltétele a további fejlődésnek. A modern, állandóan fejlődő gépipar biztosítja, hogy el tudjuk látni a könnyűipart, vagyis a textil-, cipő- és élelmiszeripart megfelelő felszerelésekkel. Ha ezeket jobb felszereléssel látjuk el, olcsóbb és jobb közszükségleti cikk jut a dolgozóknak. A mezőgazdaság termelése is úgy fokozódik, hogy ha megfelelő gépekkel tudjuk ellátnia termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat. Ez pedig több élelmet jelent a dolgozók asztalára. Valamennyiünk érdeke a béke fenntartása és megvédése, ehhez pedig erősíteni kell a hadsereget is. Ehhez is a nagyipar, a technika fejlesztése szükséges. Ezért a béke megszilárdításáért, a nép jóléte további növeléséért, az ország erősítéséért népi ügy a Központi Vezetőség határozatának megvalósítása! Ez a termékbőség megteremtésének a feltétele! Teljesen rajtunk múlik, hogyan fogjuk ezt a feltételt valósággá váltani. Ha jól alakul a termelés, — nő az életszínvonal is; másképp nem tudunk előbbre jutni. Állítsunk magunk elé olyan célkitűzéseket, melyek megvalósítása teljesen reális és nagyjelentőségű. Minden dolgozó úgy teljesítse a tervet, hogy minden hónapban egy nappal korábban fejezze be tervét. Ez naponta 20 percet jelent. De ha minden munkás az üzemekben naponta 20 perccel, havonta egy nappal, egy év alatt 12 nappal előbb teljesíti a tervét, akkor ez annyi megtakarítást jelent, amiből — csak a 17 legnagyobb üzemet, figyelembevéve — 26 db 50 lakásos bérházat vagy 7000 Pannónia motorkerékpárt lehetne vásárolni. Megvalósítható ez? Teljes méi- tékben! Az kell, hogy a kommunisták mutassanak példát ebben és követni fogják őket mások is. He így fognak az 1956-os tervév teljesítéséhez— meg lesz a gyümölcse! Nyer vele egész dolgozó népünk é? az egyes ember pedig fizetési borítékjában látja meg, hogy mit jeleni 1 nap megtakarítás 1 hónapban; a szaporodó lakások, új épülő kultúrintézmények, jó utak mutatják majd, hogy mit jelent mindez. A másik előttünk álló igen nagy- jelentőségű feladat a pártvezetőségek újjáválasztása. A legutóbbi vezetőségválasztások óta az új pártvezetőségek igen nag> munkát végeztek. Ezidő alatt szervezték, irányították a politika; munkát, nevelték a tömegeket. népszerűsítették a párt politikáját, mozgósították a dolgozókat. Most olyan nagyjelentőségű feladatok állnak előttünk, mint a második ötéves tervre való felkészülés. Ez óriási munkát követel meg valamennyi pártszervezettől. A feladatok megoldásának feltétele: \ párt megerősítése! Ez azt fogja eredményezni, hogy megerősödnek a pártszervezetek. A legjobb, legmegbecsültebb, példamutató párttagokat fogja a tagság beválasztani a vezetőségekbe. A tagság élve a pártdemokrácia adta jogaival és kötelességeivel, merészen forgatva a kommunista bírálat fegyverét, még szorosabbra zárja sorait és minden ingadozás nélkül, egy emberként követi a Központi Vezetőséget. A vezetőségválasztás nemcsak a kommunisták, hanem a pártonkí- vüliek ügye is. A pártonkívüliek' nagyra becsülik dicső pártunkat, helyeslik politikáját. Ezt bizonyítja, hogy a Központi Vezetőségnek a VI. békekölcsönnel kapcsolatos határozatára úgy reagáltak, hogy túljegyezve az előirányzatokat, országosan első helyre emelték városunkat. Olyan vezetőségeket válasszunk a pártszervezetekbe, melyek legfőbb feladatuknak tekintik a dolgozók igényeinek kielégítését, támaszkodnak a lakosság bírálatára és nem hagyják ezeket elmenni fülük mellett, hanem meg is valósítják a helyes javaslatokat. Tartsuk szem előtt, hogy a párt legfőbb törvénye a dolgozókról való állandó gondoskodás. Nemcsak a felszabadulás előtt, de az azt követő legnehezebb időszakokban is a kommunisták jártak élen a legnagyobb önfeláldozást jelentő feladatok megoldásában. Harcos magatartásukkal mozgósították a tömegeket, sokszor népszerűtlen feladatok megoldásáért is síkra- szálltak és — győztek! Ragyogó példájuk lelkesítsen most is minden párttagot, mert most is a kommunisták példája fejlődésünk egyik legfontosabb mozgatórúgója. Ha a vezetőségekbe a legjobb, népszerű, példamutató elvtársakat választjuk, ez azt eredményezi, hogy megerősödik a párt tekintélye, nő a dolgozó tömegekkel a kapcsolat. Ez a kapcsolat pedig a párt éltető eleme, a további sikerek forrása. A Központi Vezetőség helyesen szabja meg a politikáját — országosan, de hogy ezt hol, hogyan hajtják végre: ez az alsóbb pártszervektől, pártszervezetektől függ. Olyanok legyenek a vezetőségek, melyek a felső pártszervek határozatait maradéktalanul tudják végrehajtani. — Elvtársak! Engedjék meg, hogy a szovjet harcosok, tiszthelyettesek és tisztek nevében átadjam forró üdvözletünket Miskolc városának a fasiszta területrablóktól való felszabadulása évfordulóján. 1941 június 22-én a fasiszta csapatok hitszegő módon, hadüzenet nélkül megtámadta a szovjet országot, arra számítva, hogy hamarosan, minden nehézség nélkül sikerül összezúzni a szovjet hadsereget és rabláncra fűzni a szovjet népet. Mindannyian jó! tud'ák, hogy a fasiszta hadvezetőség elszámította mayát, mert nem ismerte a szovjet népet, nem ismerte a szovjet nép lelki erejét. Úgy hitték, hogy a szovjet haderő nem fogja bírni a ránehezedő szörnyű nyomást és fel fog morzsolódni. Azt hitték, hogy a szoviet népnek gyengék az idegei és ingatag a hazaszeretete. A háború azt bizonyította be, hogy a szoviet néo nagyon szereti hazáját és helyt tud állni hazája becsületéért és függetlenségéért. (Taps.) A szovjet nép nagyszerű hadvezéreket nevelt ki, mint például Zsukcvot, a Szovjetunió marsallját, Konyevet és másokat, akiket önök is ismernek. A szovjet hadsereg nemcsak a Szovjetunió határairól űzte ki a fasiszta csapatokat, hanem segített kiűzni más országokból is. Magyarországból. Csehszlovákiából, Romániából, Bulgáriából, Lengyelországból és így tovább. A háború lsen sok áldozatot követelt. Az ellenség ellenállt és görcsösen ragaszkodott minden városhoz. A fasiszta csapatok Miskolcot sem akarták ellenállás nélkül feladni, hosszú ellenállásra rendezkedtek be, de számításukba itt is hiba csúszott. 1944 december 3-án s szovjet hadsereg szétzúzta a még Miskolcon tartózkodó fasiszta csapatokat. Ezeknek egy részét megsemmisítették vagy fogságba ejtették, másik része fejvesztetten elmenekült. A háború korszaka igen sok keserűséget zúdított a szovjet népre is, a magyar népre is. Most az a feladatunk, hogy ezeket a szörnyűségeket többé megismétlődni ne engedjük, hanem a békéért össze kell fognunk: a szovjet népnek, a magyar népnek és más népeknek is. Ezért az egész vilávon kemény harcot kell vívnunk, a békéért. Mi szívünk legmélyéből kívánjuk Miskolc lakosságának és az egész magyar népnek, hogy fejlessze évről- évre iparát, mezőgazdaságát és emelkedjék életszínvonala.Éljen Miskolc város felszabadulásának tizenegyedik évfordulója! Éljen a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen a béke világszerte! — mondotta Potockij elvtárs, majd magyarul így fejezte be szavait: — Éljen a magyar-szovjet barátság! Zúgó taps volt a válasz, majd két kis úttörő orosz nyelvű üdvözlő szavak kíséretében piros virágcsokrot nyújtott át a szovjet vendégeknek. A mindvégig lelkes hangulatú ünnepély első része Urbancsok elvtárs zárószavaival ért véget. Aztán a magas színvonalú ünnepi műsor következett. Ünnepi tanácsülés Miskolcon A misikolci városi tanács a város felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából szombaton délután ünnepi tanácsülést tartott A tanácsülésen résztvett Cipljinkov' szovjet őrnagy és felesége, valamint Rónai Sándor, ez országgyűlés elnöke, Miskolc város országgyűlési képviselője. Az ünnepi tanácsülést Fazekas László, a városi tanács elnökhelyettese nyitotta meg, majd Hajdú Rezső, a városi tanács elnöke tartotta meg az ünnepi beszámolót. Az egybegyült tanácstagokhoz Rónai Sándor elvtárs szólt, majd a szovjet vendégeknek ajándékot nyújtottak át. Az ünnepi tanácsülés Cipljinkov elvtárs szavai után a magyar és szovjet himnusz hangjaival ért véget. Előttünk a további fejlődés lehetősége Elvtársak! Igen sokat tettünk, nagy eredményeket értünk el. De korántsem vagyunk elégedettek. Sok feladatot kell még megoldanunk! Persze, mai gondjaink elvileg különböznek azoktól a gondoktól, melyeket a mindennapi kenyér megszerzése jelentett 12—15 évvel ezelőtt. Mostani gondjaink a fejlődéssel járnak együtt, de éppen ezért magukban hordják leküzdésük lehetőségét. Nincs elég lakásunk, mert a város jó háromszorosára nőtt néhány év alatt és nem győztük még utolérni ezt a rohamos fejlődést; nem kielégítő még a közlekedés, vannak komoly feladataink az élelmezés javítása terén; sok bosszúságot okoz még a sok helyen meglévő lelkiismeretlenség, bürokratizmus. Még szebbé kell tenni városunkat, hogy betöltse azt a megtisztelő helyet, amely az ország második városát megilleti! Az ENSZ közgyűlésének 10. ülésszaka Az ENSZ Politikai Bizottságának november 30-i ülésén megkezdték a leszerelési kérdés és „a nemzetközi feszültség további enyhítésére és a nemzetközi együttműködés fejlesztésére irányuló intézkedések” kérdésének tárgyalását. A két kérdést egyidejűleg vitatják meg. A vitában elsőnek V. V. Kuznye- cov, az ENSZ közgyűlés 10. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség vezetője szólalt fel. Az ENSZ leszerelési bizottsága által előterjesztett jelentés és anyagok tanulmányozása — mondotta Kuz- nyecov — azt mutatja, hogy a leszerelés kérdésében hozott közgyűlési határozatok, köztük az 1954-ben tartott IX. ülésszak határozata teljesítetlenül maradtak. Az ENSZ leszerelési bizottsága és a bizottság albizottsága nem dolgozott ki olyan megfelelő határozati javaslatot, amely a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, a fegyverzet lényeges csökkentésének végrehajtására, a nukleáris fegyver eltiltására és a hatékony nemzetközi ellenőrzés megteremtésére irányul. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében tíz év óta tárgyalják a leszerelési problémát. A népek figyelemmel kísérik az ENSZ e téren végzett munkáját és olyan reális eredményeket várnak, amelyek megszabadítják az emberiséget az új háború veszélyétől és világszerte biztosítják az emberek nyugodt, békés életkörülményeit. A Szovjetunió arra törekedett és törekszik, hogy haladást érjen el enKÖZÜLETEK FIGYELEM! Téli szén, brikett, vagy koksz szükségletüket a miskolci 4/01. sz. sajóparti telepünkön haladéktalanul vegyék át. Miskolci Tüzép Vállalat. nek az igen fontos problémának a megoldásában. Bár az ENSZ leszerelési bizottsága és a bizottság albizottsága nem hozott megegyezéses döntéseket olyan fontos leszerelési kérdésekben, amelyekre nézve lényegében már megvolt a megállapodás, a Szovjetunió küldöttsége eltökélten folytatja a megegyezés keresését, hogy vé- geszakadjon a fegyverkezési hajszának. A Szovjetunió küldöttsége a nemzetközi feszültség enyhítése, az államok közti kölcsönös bizalom megszilárdítása és az új háború veszélyének megszüntetése végett szükségesnek tartja, hogy erőfeszítések történjenek a fegyverzet csökkentéséről és az atomfegyver eltiltásáról szóié nemzetközi megállapodás mielőbbi megkötés végett. Ha a közgyűlés X. ülésszaka megvizsgálná a leszerelés kérdését és olyan határozatot hozna, amely elősegítené e kérdés mielőbbi megoldását, ez teljesen megfelelne minden nép létérdekeinek, különösen pedig annak, hogy a béke megszilárduljon és az emberiség megszabaduljon a pusztító atomháború veszélyétől. (MTI) Politikai ér zék éti e n ség Furcsa írás látott napvilágot az Özdl Vasas december 3-i számában. Szerzője: „Miért nem népszerűsítik a darukormányosok eredményét" címmel színpadi jelenetet (!) írt a villamos daruüzem párttaggyűléséről. Színpadi jelenet taggyűlésről! Már ez a gondolat is rossz, sőt egy kissé felháborító is! Az helyes és kel] is, hogy az újságíró, cikkeinek megírásánál törekedjen állandóan az újra, találja meg riportjai témájához az illendő keretet, a változatos formát, varázsolja — a témához illően — színessé, elevenné s olvasmányossá az írást. De ebben a formakeresésben ismerni kell a határt! Mert ez esetben túlbuzgó volt a szerző. Zavarosan, olcsó humorral tűzdelve nem a témához illően, enyhén szólva tiszteletlenül írt a pártról. Párbeszédei (eltekintve a magyartalan kir-M<'-''-»ktől) értelem- zavaróak. Elterelik a figyelmet a legfontosabb feladat, a vezetőségválasztás előkészítéséről. Erről úgy ír (olyan mondatokat ad a szereplők szájába), hogy csak akkor jöhet számításba, ha már megoldották a dekorációs problémát, s népszerűsítve lesznek a danrkormánvosok. I egalábbis ez a jelenet értelme. S mindezt tetézi azzal, hogv tanácsok, a hibák kijavításához vezető út megmutatása helyett így fejezi be az „írást“. „Második felvonás. Ezt már a vülarnos üzem szakszervezete és versenyosztálya játssza az elkövetkező időkben. i — Kíváncsiak a kedves olvasók? Jegvek elővételben kaphatók az üzemben. Vajon kik játsszák a főszerepeket?“ (No, ezt éppen jól összefoglalta::.) , * Ilyen írásokkal nem segít az újság. Csak a papírt és a nyomda- festéket pazarolják. Meggyőződésünk, hogy a szerző — Tálján Pál — nem akart rosszat és nemcsak az övé, hanem a szerkesztő kollektíva hibája is, hogy kijavítatlanul, ilyen formában látott napvilágot az „írás“. A továbbiakban (hiszen ez ew hetilap elkészítésében nem igen okoz problémát) alaposabban olvassák át a kéziratot. Ha nem elég egyszer, olvassák el ötször. És akkor nem fordulnak elő ilyen hibák. Az alapos munkához persze — s elsősorban — az szükséges, hogv gondosan tanulmányozzák a Központi Vezetőség határozatát és a megyei pártbizottság levelét a vezetőségválasztásokkal kapcsolatos előkészítő feladatokról. Akkor arra is rájönnek majd, hogy a vezetőséget nem újraválasszák, hanem: újjáválasztják. És ez általában vonatkozik többi üzemi lapjainkra is. _L' . O, M,
