Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-23 / 275. szám

iSlémetországi élmények ÉSZAKMAG YARORSZ ÄG r Á'­Számolják (el a fegyelmezetlenséget, teremtsenek jó munkakörülményeket a komlói bánya vezetői Ä jó munka gyümölcse AZ MDP BORSOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam 275 szám An a .'Mi ptt t .p:« luteirnio iqüü nnípmhpr 22. szerda A pártvezetőségválasztás nagy feladataink végrehajtásának emelője A napokban jelent meg a Köz­ponti Vezetőség határozata: „Az alapszervezeti pártvezetőségek és a pártbizottságok, valamint a revíziós bizottságok beszámolási kötelezettsé­géről, a pártvezetőségek, a pártszer­vek és a revíziós bizottságok újra­választásáról.’' Jelentős esemény előtt állnak tehát pártszervezeteink. A Szervezeti Szabályzathoz híven mérlegre teszik a pártvezetőségek és pártbizottságok két esztendei munká­ját; E két esztendő nem könnyű mun­kát rótt pártvezetőségeinkre. A III. pártkongresszus határozatait és az 1953. júniusi határozatokat a gya­korlati végrehajtás során egyesek eltorzították. Nagy károkat okozó jobboldali nézetek ütötték fel a fejü­ket, amelyek csorbították a párt te­kintélyét, fékezték a mezőgazdaság szocialista fejlődését és az iparosí­tást. Központi Vezetőségünk azon­ban márciusi határozatával súlyos csapást mért a párt politikáját eltor­zító jobboldali nézetekre és párt- szervezeteink szilárd egységben zár­kóztak fel a Központi Vezetőség mögé. A márciusi határozat megjelenése óta eltelt idő bebizonyította, hogy pártunk Központi Vezetősége helyes irányt mutatott: a szocialista ipar ez évben 9.4 százalékkal termelt töb­bet, mint tavaly, a hasonló idő­szakban, s évek óta először teljesít­jük túl a termelékenység növelésé­nek, az önköltség csökkentésének tervét. Túlteljesítettük a mezőgazda- sági termelés éves tervét is. Most, hogy a párttagság a vezető­ségek újraválasztására készül, mérlegelni kell ennek a két eszten­dőnek tanulságait, s látni kell, hogy az eddigi vezetőségek és pártbizott­ságok tagjainak többsége jól meg­állta a helyét, s továbbra is érde­mes a párttagság bizalmára. Azok viszont, akik nem feleltek meg hi­vatásuknak, nem voltak következe­tes harcosai a Központi Vezetőség határozatának, s hibáikat nem tud­ták, vagy nem akarták kijavítani — azok, nem lehetnek tovább a párt- szervezetek vezetői. Helyükbe olyan elvtársakat kell állítani, akiket a párttagok és a pártonkívüliek egy­aránt megbecsülnek és szeretnek, példamutató munkafegyelmükért, termelési eredményeikért, állampol­gári kötelezettségeik teljesítéséért, akik nagy gonddal foglalkoznak a dolgozókkal, gondoskodnak róluk, akiket tisztelnek szerény magatartá­sukért, példás magánéletükért, akik jól ismerik és megértik a párt poli­tikáját, harcolnak érte és képesek vezetni és mozgósítani e harcban a kommunistákat és pártonkívülieket egyaránt. A demokratikus jogok gyakorlásá­ra különösen fontos időszak a párt­vezetőség választás. Ilyenkor eleve­nebb a bírálat és az önkirálat, nö­vekszik a kommunisták aktivitása és érdeklődése, növekszik a pártszerve­zetek harckészsége. Szükség is van erre a harckészségre, szükség is van erősebb pártszervezetekre: új ötéves terv küszöbén állunk, s nem kis feladat vár ránk ennek első évében. Szénből: 7.7, villamosenergiából: 8.7, hengerelt acélból: 5.7, százalékkal kell többet termelni 56-ban, mint az elmúlt évben. A második ötéves terv első évében az ipar termelékenysé­gét 5 százalékkal kell növelni, a gyáripari termékek önköltségét pe­dig 3 százalékkal csökkenteni. E célkitűzések megvalósítása érde­kében pártszervezeteinknek erősek­nek, harckészeknek kell lenniök, hogy e feladatot is sikerrel tudjuk végrehajtani. Pártszervezeteinknek célul kell kitűzniük az exporttervek programszerinti, minőségben törté­nő teljesítését, a kohászati termékek minőségének megjavítását, a terme­lőberendezések jobb kihasználását, a technika korszerűsítését, az ön­költség csökkentését, a fokozott munkavédelmet. A választások jó előkészítését, a beszámoltatással s az újraválasztás­sal kapcsolatos politikai munka tar­talmát falun, a mezőgazdaság szo­cialista szektoraiban, Központi Ve­zetőségünk júniusi határozata alap­ján kell biztosítani. A párttagság mozgósításán keresztül, a kommunis­ták példamutatása nyomán el kell érni, hogy megyénk dolgozó paraszt­sága tiszta gazdalappal kezdje a má­sodik ötéves tervet. De emellett gon­dot kell fordítani termelőszövetke­zeteinkre, az állattenyésztés fejlesz­tésére, a termelőszövetkezeti mozga­lom tovább fejlesztésére. Amikor a tagság azon gondolko­zik, hogy milyen vezetőséget válasz- szón, jó mérték a kezében a párt és a kormány által kitűzött 1956. évi feladatok. Éppen ezért olyan vezető­ségekre és pártbizottságokra van szükség, amelyek jól tudják majd irányítani a pártszervezetek harcát e feladatok teljesítéséért. A siker kulcsa minden bizonnyal az, hogy a kommunisták jól megismerjék a Központi Vezetőség novemberi ha­tározatát és az 1956-os évi tervet, amelyet a parlamentben most el­hangzott beszédek részletesen is­mertettek; Ha a kommunisták e tervek megvalósításának szentelik munkájukat, és szívesen résztvesz- nek azoknak a helyi tennivalóknak kidolgozásában, amelyek az orszá­gos tervből megyénk üzemeire, fal­vaira, s városaira hárulnak, s ezek ismeretében cselekszenek — a siker nem marad el. A vezetőségválasztás előkészítése és lebonyolítása sokré­tű és gondos szervezési munkát is igényel pártszerveinktől, — de a leg­fontosabb a politikai munka: a párt­tagság fokozott mozgósítása az előt­tünk álló nagy feladatokra; Még néhány hét van hátra a párt­vezetőségi választások megkezdéséig. De ennek az időnek is pezsgő politi­kai légkörben kell eltelnie. Ezekben az időkben egyben kommunista be- csülettef eleget kell tenni az évi terv teljesítésének, a termelési feladatok­nak, falun a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének, a begyűjtés­nek. Csak az az alapszervezet és pártbizottság viszi sikerre a párt­vezetőségi választás ügyét, amely üzemének, bányájának, falun a ter­melőszövetkezet, a gépállomás leg­fontosabb feladatainak is pédamu- tatóan tesz eleget. Csak az az alap­szervezet és pártbizottság viszi si­kerre a választás ügyét, amelyik az előkészületek során jó politikai munkával lehetővé teszi, hogy a taggyűlés, a pártértekezlet tartal­mas, s eleven legyen, s meg tudja határozni a vezetőségek tennivaló­ját, megadni azt a politikai vonalat, amelyet pártunk Központi Vezetősé­gének határozata alapján követnünk kell. Csak az az alapszervezet és pártbizottság viszi sikerre a válasz­tás ügyét, amely szoros egységben a kommunista és a pártonkívüli dol­gozókkal az eddiginél is szilárdab­ban követi pártunk Központi Veze­tőségének határozatát a népünk fel- emelkedését szolgáló tervek megva­lósításában; A vezetőségválasztás elsősorban a párttagság ügye, de nem közömbös a pártonkívülieknek sem. Az őszin­te bírálat és az önbirálat szelleme, a kommunisták harckészsége, a hatá­rozott vezetés vonzó és rokonszen­ves a pártonkívüliek előtt is. Épít­senek erre a rokonszenvre és érdek- 1 lődésre a pártszervezetek vezetői. Ne feledjék, hogy a pártonkívüli dolgozók tájékoztatása, s vélemé­nyük meghallgatása még szorosabb kapcsolatot teremt a párt és a tö­megek között. Ha pedig szilárd ez a kapcsolat, ha bizalommal követik a pártonkívüliek a kommunistákat, — semmi sincs, ami nagy terveink va- lóraváltását megakadályozhatná. Akik kiválóan dolgoznak az éves terv teljesítéséért 1SÍ em boszorkányság, utánunk csinálhatja minden bánya, amely elmaradt a tervteljesítéssei“ Beszélgetés Légrádi Józseffel, Özd környékén jártunk a napok­ban, ott, ahol a Bükk hegyei dom­bokká szelídülnek. Az ország egyik legszebb vidéke ez, most azonban nem a festői tájakat kerestük, az em­berekről akartunk hallani, akik az erdőkkel borított hegyek mélyéről küldik nekünk a tűzhelyek és kazá­nok kenyerét: a szenet. Arról, ho­gyan dolgoznak, mik a céljaik és eredményeik. Arról, amit nem árul­nak el a statisztikák, jelentések — hogyan küzdötték fel magukat az él­re a szénbányászati trösztök orszá­gos versenyében? Kérdéseinkre Légrádi József, ter­melési osztályvezető válaszolt: — Ez a siker nem boszorkány­ság, minden bánya utánunk csinál­hatja, amely elmaradt a tervteljesí­téssel. Jó kapcsolatot kell teremteni a bányászok és a műszaki vezetők között. Nálunk például a főmérnök elvtárs minden nap lemegy a bá­nyába. A jó kapcsolathoz hozzátar­az ózdi Szénbányászati Tröszt tozik az is, hogy minden hónapban termelési értekezletet tartunk, az ott elhangzott javaslatokat megvizsgál­juk és meg is valósítjuk, ha helye­seknek bizonyulnak. Nemrégiben Péch Antal-tárón tartottunk terme­lési értekezletet, amelyen Gecse Mi­hály kérte, üvegezzék be a szénosz­tályozót, mert keresztül fuj rajta a szél. Természetesen kérésének eleget tettünk! A dolgozóknak persze nem­csak ilyen kéréseik vannak a terme­lési értekezleteken, hanem sok he­lyes javaslatuk is, amelyeket szintén igyekszünk megvalósítani. De ami­lyen igaz, hogy a dolgozókkal való szoros kapcsolat és a dolgozók meg­becsülése rendkívül fontos, az is igaz, hogy ez önmagában nem ele­gendő. Ehhez még biztosítani kell az eredményes munka műszaki előfel­tételeit. Mi például a legfontosabb dolognak tartjuk, hogy a front és kamarafejtéseket úgy ellás­suk emberekkel, hogy a leggazdasá­termelési osztályának' vezetőjével gosabtoan kihasználjuk a fejtési le­hetőségeket. Gondoskodtunk arról is, hogy elegendő üres csille álljon ren­delkezésre, mert a bányász egyik legnagyobb bosszúsága, ha ott fek­szik előtte a nagy rakás lerobbantott szón és nem tudja elszállítani, mert nincs csilléje. Az ilyen persze elveszi munkakedvét. — Vannak azért nekünk is problé­máink. Sok rossz minőségű fát ka­punk, olyat, amely nem éri el a szükséges vastagságot. De azért azt a vállalást, hogy segítünk behozni az elmaradó üzemek adósságát és hogy megtartjuk az első helyezést a szén­bányászati trösztök országos verse­nyében — teljesíteni fogjuk! Már csak azért is, hogy a bányászbecsü­leten folt ne essen — fejezte be nyi­latkozatát Légrádi József elvtárs, az Ózdi Szénbányászati Tröszt terme­lési osztályának vezetője; Erősítenek ax élüxem csillag új gaxtlái, ax ósdi kohásxok Alig egy hét telt el azóta, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói harmadik negyedévi munkájuk jutalmául átvették az élüzem csillagot és a vörös vándorzászlót. Az átadás ünnepélyén a hatalmas acélgyár dolgozói megfogadták, hogy még nagyobb lendülettel harcolnak az éves terv sikeres befejezéséért. A vállalás teljesítéséért indított küzdelem különösen szép eredményt mutatott kedd reggelre. Ezen a napon — a kohászok kivételével — helytállt a tervért minden termelőüzem. A martinászok 27 acéladag Iccsapolásával nemcsak elegendő acélt biztosítottak a hengerészeknek, de növelték az öntecsraktár tartalékát is. Az olvasztárok versenyében különösen sikeresen dolgozott a VI- os számú kemencénél Mizerák Ist­ván DISZ-brigádja. A vállalt négy tonna helyett 13.5 tonna selejtmen- tes acélt csapolt le terven felül. A durvahengerészek a nagyszerű anyagellátast felhasználva ugyan­csak rákapcsoltak, s 107.3 százalékra teljesítették napi előirányzatukat. Az éjszakás műszakon új csúcseredmény született. A blokksorozaton Rosszjár János főforrasztár és Mihály Lajos előhengerész kollektívája Tengely István művezető irányításával 226 darab öntecset hengerelt le selejt nélkül. Ezen a műszakon a hengerelhetőség az eddigi 84—85 szá­zalékról 91.6 százalékra emelkedett. A nagyszerű teljesítményben nagy része van Szeber József és Kriston István blokk-kormányosoknak is* akik minden lehetőséget kihasználva dolgoztak, hogy a hengerelt blok­kok száma óránkint meghaladja a 30-at. A finomhengerészek versenytársuk nagyszerű teljesítményén fellel­kesedve, 106.2 százalékos eredményt mutattak fel. Akikről keveset beszélünk A DÍMÁVAG Gépgyár a hármas verseny győztese A Láng Gépgyár, az Április 4. Gépgyár és a D1MÁVAG Gépgyár szinte hagyományossá vált verse­nyében október folyamán az érté­kelés szerint a következő eredmé­nyek születtek: első a DIMÁVAG Gépgyár 109.5 százalékos, második az Április 4. Gépgyár 105.3 száza­lékos, harmadik pedig a Láng Gépgyár 100.6 százalékos tervtelje- sítéssel. A DIMÁVAG Gépgyár dolgozói októberben különösen az egyenle­tes termelés megvalósításában ér­tek el szép eredményt. Október első dekádjában 116, második de­kád jóban 106.5, harmadik dekádjá­ban pedig 108.2 százalékra teljesí­tették tervüket. Kiemelkedő sikert értek el az exporttervek teljesíté­sében, a selejtcsökkentésben, az igazolatlanul kimaradók, valamint az üzemzavar miatt kieső munka­napok számának csökkentésében is. A három gyár megbízottai meg­állapodtak abban, hogy a legköze­lebbi értékeléskor figyelembe ve­szik, hogyan hajtják végre a Köz­ponti Vezetőség legutóbbi határo­zatát. A lillafüredi erdőgazdaságban nagy lendülettel folyik a munka az éves terv teljesítése érdekében. Az erdő- gazdaság valamennyi dolgozója tisz­tában van azzal, hogy jó munkáján múlik a bányák, az ipar, az épít­kezések faanyaggal és a lakosság tü­zelőfával való ellátása. Az erdőgaz­daság fuvarosai munka versenyre hívták ki egymást. Szép eredmények születnek a nemes küzdelemben. Ve­ress Géza például állandóan 153 szá­zalékra teljesíti tervét. Kiváló telje­sítményeket mutatott fel Veress- László, Venczel Lajos és Oprendek Károly is. VIDA KÁLMÁN hámiá&zük közúti .PÁLINKÁSTÁRÓN Régen vetélkedik már egymás­sal két borsodi bánya fiatalsága. A lyukói bányák közül a Ságvári üzem, a perecest bányák közül pe­dig a pálinkástárói Petőfi Sándor ifjúsági bánya frontbrigádjai mé­rik össze műszaícról-műszakra ere­jüket, tudásukat. Azzal a céllal, hogy minél több szenet törlessze- nek a borsodi bányák nagy adóssá­gából. A DISZ frontbrigádak országos tanácskozásán Szolnoki István, a Petőfi bánya brigádvezetője és Gu­lyás Pál DlSZ-titkár megfogadták, hogy minden műszakban tíz tonna szénnel többet küldenek felszínre. Két hét telt el azóta. Petőfi bá­nya ifjúsága megtartotta szavát. A fiatal vájárok és szállítómunkások jó együttműködésének eredménye, hogy minden nap 20 százalékkal túlteljesítik a tervet. A húsz fiatal­ból álló frontbrigád Szolnoki Ist­ván vezetésével második műszakos volt ott jártunkkor. Példás munká­jukra mi sem jellemzőbb, mint az, hogy. délután kettőtől este tízig nyolc vagon szenet küldtek a fel­színre, holott egy műszakra a ter­vük csak öt és fél vagon szénre szól. A Szolnoki-brigád fiatal vájárai­nak jóhíre bejárta már a környék valamennyi bányáját. Különös­képp azóta nőtt meg a tekintélyük, amióta a brigádvezető és a DISZ­titkát Budapesten az egész ország előtt ünnepélyes fogadalmat tett a frontbrigádok tanácskozásán és ezt a fogadalmat minden nap, pontról- pontra teljesítik. Sőt még többet is tesznek annál. A Nagy Október 38. évfordulóját például azzal köszön­tötték, hogy huszonketten két óra alatt átszereltek egy 54 méteres kaparót, ugyancsak két óra alatt elvégezték a kalitkázást és mű­szakjukban még 60 csille szenet is felküldtek a gurítóba. Ez a munka nem egy frontbrigád öreg bányá­szainak is becsületére vált volnaf hiszen a kaparó átszerelését és a kalitkázást máskor 14 ember kere­ken egy műszak alatt végezte el. A Szolnoki-brigád Petőfi bányán megmutatta: tudják, mi a bányászbecsület. Szolnoki István fiatal brigádvezető már a tizen­egyedik frontot vezeti. De egyszer sem vallott szégyent, ötöle kezdve-, a legfiatalabb, 17 éves „Fülesig“, Horváth Béla gyakorlóvájárig mind a húsz brigádtag derék bányász- fiatal. Helyesebben szólva csak 19, mert egy kedves, öreg vájár is van közöttük, Stahl Pista bácsi, aki 53 esztendejével a Petőfi Sándor ifjú­sági bányaüzem egyetlen öregje. Megható kis történetet mondtak el róla fiai, az ifjú vájárok. A napok­ban történt a DISZ-gyűlésen. Stáhl Pista bácsi szót kért és bátortala­nul, szabódva = mintha nem is a fiaihoz szólna — azt mondta: „Gye­rekek, ne nevessetek ki, de szeret­nék tőletek kérni valamit. Régen, dolgozom veletek és én már nem. is érezném magam jól sehol sem* csak a fiatalok között. Arra kérlek benneteket... vegyetek fel a DISZ-be... És azóta Stáhl Pista bácsi — ta­lán egyes egyedül az országban — 53 esztendejével a DISZ büszke tagja. A Szolnoki-brigád, pedig ta­lán még lelkesebben, még tüzesebb ifjú hévvel dolgozik azért, hogy törlesszen a borsodi bányák adós­ságából. Nagy kár, hogy a Borsodi Szénbányászati Trösztnél keveset törődnek lelkes versenyükkel, Mint elmondják, a párosverseny- társ, a lyukóbányai fiatalok ered­ményeiről mit sem tudnak és a pe­recest versenytáblán sem láttak hosszú hetek óta egyetlen krétavo­nást sem. És mennyi okos javasla­tot tudnának tenni a fiatalok a szu, at ás megjavítása érdekében! Jól tudják, milyen móddai lehetne lefedni a bányavasutat, hogy a nemsokára beköszöntő téli időjárás ne zavarja az amúgy is döcögő szállítást. Éppen ezért jó lenne, ha a tröszt illetékesei többet foglalkoz­nának a perecesi bányák —* és mondjuk meg nyugodtan: vala­mennyi bánya lelkes ifjúságával. (PristySk) l

Next

/
Thumbnails
Contents