Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-20 / 273. szám

Vasárnap, 1355. november 20.

ÉSZAKMAGYARORSZÁG

A Magyai* Dolgosok Pártja Kiisponti Vesetőségének hutúrosatu

az alapszervezeti pártvezetőségek és a pártbizottságok, valamint a revíziós bizottságok beszámolási kötelezettségéről, a pártvezetőségek, a pártszervak és a revíziós bizottságok

újjáválasztásáról 1956. január 1 és április 23 között

A Központi Vezetőség kötelezi az alapszervezetek vezetőségeit, a községi pártvezetőségeket és a pártbizottságokat, az üzemi, a hivatali, az intézményi, a kerületi, a járási, a városi, a megyei, a budapesti pártbizottságokat, továbbá a budapesti kerületi, a városi, a járási, a megyei, a budapesti revíziós bizottságokat, hogy a Szervezeti Szabályzat előírása aak megfelelően számoljanak be végzett munkájukról a párttaggyűlések, illetve pártértekezletek előtt.

Január 1-től február 20-ig az alapszervezetek megválasztják az alapszervezetek vezetőségeit, az üzemi, községi, hivatali, intézményi pártbizottságokat; március 10—április 5-e között a városi, a kerületi, a járási pártbizottságokat és revíziós bizottságokat; április 5—április 23 között a budapesti, a megyei pártbizottságokat és a revíziós bizottságokat.

I.

Az alapszervezetekbei\ a beszámoló ős a pártvezetőségek újjá választása a következőképpen történjék.

A)

A taggyűlés és a beszámoló

1: Az alapszervezet vezetőségének beszámolója, valamint a vezetőség és a küldöttek megválasztása a pártértekezletre az alapszervezet taggyűlésén történik.

2. A taggyűlést munkaidőn kívül kell megtartani. A több műszakban dolgozó üzemek, műhelyek pártszervezetének taggyűlését — ha erre lehetőség van — a műszakok közös szabadnapján tartsák meg. Ha erre nincs lehetőség, a taggyűlést két részletben kell megtartani és a szavazás eredményét összesíteni kelL

3. A beszámoló-veze tőségvá lasz tó taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a pártszervezetben nyilvántartott párttagoknak legalább kétharmada jelen van. Amennyiben a be- számoló-vezetőség'választó taggyűlésen a párttagok kétharmada nem jelenik meg, úgy a taggyűlést meg kell ismételni.

4. Szavazati joguk van: A pártszervezetben nyilvántartott és érvényes párttagsági könyvvel rendelkező párttagoknak, akik 3 hónapnál hosz- szabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizetésével.

5. Tanácskozási joguk van: a) A pártszervezetben nyilvántartott és érvényes tagjelöltigazolvánnyal rendelkező tagjelölteknek, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizetésével. b) A felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek.

6. Az alapszervezet vezetőségébe a vezetőség tagjának, s a felsőbb pártértekezletre küldöttnek választhatók: a) Az alapszervezet nyilvántartásában szereplő párttagok: b) A területi alapszervezet vezetőségi tagjának olyan párttagok is megválaszthatok, kik bár valamely üzemi, hivatali, vagy intézményi pártszervezethez tartoznak, de az illető alapszervezet területén laknak; c) Pártértekezletre küldöttnek választhatók azok a párttagok is, akik nem az illető pártszervezetben vannak nyilvántartva.

7. A beszámoló és vezetőségválasz- tó taggyűlésnek két napirendi pontja legyen: a) A pártszervezet vezetőségének beszámolója a végzett munkáról és a további feladatokról; a beszámoló feletti vita, a határozati javaslat megvitatása, s a határozati javaslat elfogadása, b) A pártvezetőség és a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre.

8. Az alapszervezet vezetőségének beszámolóját a vezetőség előzetesen tárgyalja meg. Ha valamelyik vezetőségi tagnak a vezetőségi ülésen kifejtett álláspontját a vezetőség elutasítja, de véleményét továbbra is fenntartja, azt a taggyűlésen kifejtheti.

1. A taggyűlés nyílt szavazással

megválasztja:

a) A taggyűlés elnökét és 3—25 tagú elnökségét (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen tizen alul van, csak elnököt) a tanácskozás vezetésére;

b) Jegyzőt a jegyzőkönyv vezetésére;

c) 3—7 tagú jelölőbizottságot a vezetőségbe választandó tagok és a felsőbb pártértekezlet küldötteinek jelölésére (azokban a.pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen harmincon alul van, nem kell jelölőbizottságot választani).

d) 3—5 tagú szavazatszedő bizottságot.

Az elnökre, az elnökség tagjaira, a jegyzőre, a jelölőbizottság és a szavazatszedő bizottság tagjaira a párttagság tegyen javaslatot.

2. A taggyűlés titkosan megválasztja;

a) Az alapszervezet vezetőségét;

b) A szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldötteket a felsőbb pártértekezletre.

A taggyűlés megválasztja a pártszervezet vezetőségét — az egyes-vezetőségi tagok funkciójáról azonban a megválasztott új vezetőség dönt.

3. A jelölés és a választás csak a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása után történhet meg.

4. A jelölés előtt a taggyűlés elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a vezetőségbe hány tagot és a felsőbb pártértekezletre hány küldöttet választanak.

5. A pártszervezet lelépő vezetősége jelölt-névsort nem terjeszthet be.

6. A.JELÖLÉS MÓDJA;

a) Azokban az alapszervezetekben, ahol együttesen 30-nál -több a tagok és a tagjelöltek száma: a jelölőbizottság a taggyűlés tanácskozása alatt összeállítja a vezetőségi tagoknak és a küldötteknek javasoltak névsorát s azt megvitatja. A beszámoló feletti vita lezárása és a határozati javaslat elfogadása után a jelölőbizottság elnöke ismerteti a jelöltek névsorét, majd átadja ezt a taggyűlés elnökének. A jelölőbizottság javaslatától függetlenül joga van minden jelenlevő párttagnak, illetve tagjelöltnek jelöltet vagy jelölteket javasolni. E jogukra az elnök köteles figyelmeztetni a párttagokat és tagjelölteket.

b) Azokban az alapszervezetekben, ahol az összes párttagok és tagjelöltek száma együttesen nem haladja meg a 30-at: a-beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása után a taggyűlés elnöke ismerteti a taggyűléssel a jelölés módját és felkéri a párttagokat, hogy tegyenek javaslatot az alapszervezet vezetőségébe jelöltekre. Minden jelenlevő párttag, illetve tagjelölt javasolhat jelöltet vagy jelölteket.

c) A párttagok több jelöltet is javasolhatnak, mint ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet kell választani.

7. A JELÖLTEK NÉVSORÁNAK ÖSSZEÁLLÍTÁSA;

A jelölés lezárása után az elnök felovassa a jelölőbizottság, illetve a párttagság javaslatát, hogy minden párttag jól megjegyezhesse a jelölteket a nyílt szavazás útján szavazólapra való felvétel céljából. Ezután az elnök a javasolt jelölteket vitára bocsátja. A vita során az egyes jelölésekhez a párttagok és tagjelöltek korlátlan számban szólhatnak hozzá; megindokolhatják, miért tartják alkalmasnak az illető jelöltet, vagy javasolhatják a taggyűlésnek az elnök által vitára bocsátott jelölt jelölésének elutasítását. A jelöltek a párttagok, illetve tagjelöltek kívánságára tartoznak a taggyűlésen életrajzukat röviden ismertetni; a feltett kérdésekre válaszolni. A javasolt jelölt indokolt távollétében az a párttag köteles a jelölt életrajzát ismertetni, aki javasolta jelölését.

Az elnök köteles minden egyes javasolt jelölhet vitára és szavazásra bocsátani és a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott minden egyes jelöltet a szavazólapra felvenni.

Egy-egy jelölt feletti vita lezárása után a taggyűlés nyílt szavazás útján szótöbbséggel dönt arról, hogy a jelöltet felveszi-e a szavazólapra vagy sem. A szavazólapon a jelöltek sorrendiét a következőképpen kell megállapítani:

A szavazólapra először a jelölő- bizottság által beterjesztett és a tagság többsége által jóváhagyott jelölteket kell feh'enni.

Ezt követőleg kell a Párttagság által pótlólag javasolt jelölteket a kapott szavazatok sorrendjében a szavazólapra felvenni.

Azokban a 30 párttagon aluli párt- alapszervezetekben. ahol nem választanak jelölőbizottságot, a kapott szavazatok arányában kell a jelöltek sorrendjét megállapítani.

8. A vezetőségi tagok jelölésével és a jelölésük feletti vitával párhuzamosan és azonos módon kell javaslatot tenni a felsőbb pártszerv pártértekezletén részvevő, szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldöttek jelölésére is. A küldöttek jelölése feletti vita lezárása után az elnök intézkedik, hogy a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott pártvezetőségi tagnak jelölt elvtársakat és a pártértekezletre küldöttnek ie- lölteket egymástól különválasztva, de egy névsorba foglalják és a taggyűlésen szavazati joggal bírók számának megfelelő mennyiségben e névsort sokszorosítsák. A sokszorosított névsoron (szavazólapon) fel kell tüntetni, hogy a ta^gvölés hány vezetőségi tagot és a pártértekezletre hány küldöttet választhat. A névsorok elkészítésének és sokszorosításának idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szünetet rendel el.

9. A SZAVAZÁS MÓDJA:

A szavazólapok elkészítése után a taggyűlés folytatja munkáját. A szavazatszedő bizottság tagjai kiosztják a jelöltek sokszorosított névsorát (a szavazólapot) a szavazati joggal bíró párttagoknak, s az elnök ismerteti a tagsággal a szavazás módját.

A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal bíró párttag a szavazólapon annyi jelölt nevét hagyja meg, ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet választhat a taggyűlés. a többi nevet pedig aláhúzza. Ha a párttag titkos szavazás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet.

Emellett minden párttagnak joga van a szavazólapra új jelölt vagy jelöltek nevét beírni s helyettük másokét kihúzni. A párttagok a szavazólapot összehajtva, saiátkezűleg dobják a zárt urnába. A titkos szavazás alatt a taggyűlés helyiségében csak a szavazati joggal rendelkező párttagok és a felsőbb pártszervek megbízottai lehetnek jelen.

10. A szavazatok összeszámlálásá- nak idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szünetet rendel el. A szavazás után a szavazatszedő bizottság nyomban hozzákezd a szavazatok összeszámlálásához. Ha ugyanaz a név egy listán többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A pártvezetőség megválasztott tagjainak és a felsőbb pártszerv értekezletén részvevő teljes, illetve szavazati joggal bíró küldötteknek azok tekinthetők, akik a legtöbb szavazatot kapták.

11. A szavazatok megszámlálása után a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás eredményét. Ezután a taggyűlés elnöke rövid zárszót tart s a taggyűlést bezárja.

12. Azokban a pártszervezetekben, amelyekben a tagok és a tagjelöltek létszáma együttesen a tizet nem haladja meg, a taggyűlés csak titkárt és titkárhelyettest választ.

13. A szavazás eredményét a je^vző jegyzőkönyvbe foglalja úgy, hogy minden jelölt neve mellé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a taggyűlés elnöke, a szavazatszedő bizottság valamennyi tagja és a taggyűlés jegyzője aláírja. A taggyűlésről és a szavazásról készült jegyzőkönyv egyik példányát a felsőbb pártszervnek leéli megküldeni, másodpéldányát pedig, mint bizalmas okmányt az alapszervezet vezetősége megőrzi.

14. A megválasztott pártvezetősé- geket a felsőbb pártszerv a megválasztást követő két héten belül hagyja jóvá, indokolt esetben újabb választást tűzhet ki.

15. Azokban a községekben, ahol a párttagság száma 100-nál kevesebb és kettő, vagy ennél több alanszer- vezet van, községi pártvezetőséget kell választani. Ezeken a helyeken először külön-külön választják meg az alapszervezetek vezetőségeit; majd utána összevont taggyűlésen a községi pártvezetőséget és a felsőbb pártértekezletre a küldötteket.

II.

A)

A párléHekezlet és a beszámoló

1: A pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolója és újjáválasz- tása, valamint a felsőbb pártértekezletre javasolt küldöttek megválasztása pártértekezleten történik. Pártértekezletet kell tartani Budapesten, a budapesti kerületekben, a megyékben, a járásokban és a városokban; azokban az üzemekben, hivatalokban és intézményekben, ahol a párttagság száma meghaladja a 3CQ-at,

valamint azokban a községekben, ahol a párttagság száma a helyi párt- szervezetekben együttvéve meghaladja a 100-at.

2. A pártértekezleten a szavazati joggal, a tanácskozási joggal bíró küldöttek, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselői vesznek részt. Szavazati joguk van azoknak, akiket az alapszervezeti taggyűléseken, illetve a pártértekezleteken szavazati joggal küldöttként megválasztottak, s küldöttigazolvánnyal rendelkeznek. Tanácskozási joguk van azoknak, akiket alapszervezeti taggyűléseken, illetve pártértekezleteken tanácskozási joggal megválasztottak és azoknak, akiket a pártbizottságok a pártértekezletre meghívnak, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek.

3. Az alapszervezetek által megválasztott üzemi, hivatali, intézményi, kerületi, járási, városi pártértekezleten részvevő küldöttek száma — a tagság és a pártszervezetek számának figyelembevételével — 100—300- nál ne legyen több; a községi pártértekezletek részvevőinek száma általában 100-nál, a megyei pártértekezleten részvevő küldöttek száma 200—600-nál, a budapesti pártérto- kezleten 600—900 küldöttnél ne legyen több. Ezen belül a tanácskozási jogú küldöttek arányát a tagjelöltek számának figyelembevételével kell meghatározni.

a) Az alapszervezetekben megválasztandó szavazati joggal rendelkező küldöttek és a tanácskozási jogú küldöttek számát a közvetlen felsőbb pártszerv határozza meg.

4. A beszámoló és vezetőségválasztó pártértekezletnek a budapesti kerületekben, a városokban, a járásokban, a megyékben és Budapesten három napirendi pontja legyen.

a) A pártbizotlság beszámolója a végzett munkáról és a pártszervezet további feladatai;

b) A revíziós bizottság beszámo* lója a végzett munkáról;

c) A pártbizottság és a revíziós bizottság megválasztása. A küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletekre. (A budapesti és a megyei pártértekezletek küldötteket nem választanak.)

5. A beszámoló és vezetőségválasztó pártértekezletnek az üzemekben, a hivatalokban, az intézményekben, a községekben két napirendi pontja legyen:

a) A pártbizottság beszámolója a végzett munkáról és a pártszervezet további feladatai;

b) A pártbizottság, valamint a küldöttek megválasztása a felsőbb part- értekézletre.

6. A pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolóját a pártbizottság, illetve a revíziós bizottság ülésén előzetesen tárgyalják meg; ha valamelyik pártbizottsági, illetve revíziós bizottsági tagnak a pártbizottsági, illetve revíziós bizottsági ülésen kU feltett állásnontját a pártbizottság, illetve a revíziós bizottság elutasítja és ő véleményét továbbra is fenntartja, azt a pártértekezleten kifejtheti.

B)

.4 jelölést és a szavazás a páHérlekczicteu

1. A pártértekezleten nyílt szavazással választják:

a) Az elnököt az értekezlet vezetésére és a 7-—45 tagú elnökséget, valamint a jegyzőt.

b) Az 5—9 tagú jelölőbizottságot a pártbizottságba választandó tagok, póttagok és a revíziós bizottságba választandó tagok, továbbá a felsőbb pártértekezletre választandó küldöttek jelölésére;

c) Az 5—8 tagú mandátumvizsgáló bizottságot a küldöttek megbízóleveleinek, a megbízatás érvényességének igazolására.

d) Az 5—7 tagú szavazatszedő bizottságot a szavazatok összeszámlá- lására.

2. A pártértekezleten titkos szavazással választják:

a) A pártbizottság tagjait, póttagjait és a revíziós bizottság tagjait.

b) A felsőbb pártértekezletre a szavazati joggal és a tanácskozási joggal bíró küldötteket.

3. A jelölés és a szavazás előtt a pártértekezlet elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a pártbizottságba hány tagot, póttagot és a reinziós bizottságba hány tagot, továbbá a felsőbb pártértekezletre hány küldöttet választanak,

4. A lelépő pártbizottság és revíziós bizottság jelöltnévsort előzetesen nem terjeszthet be.

A jelölőbizottság a pártértekezlet tanácskozása alatt összeállítja a jelöltek névsorát és azt a jelölőbizottság elnöke ismerteti; majd átadja a pártértekezlet elnökének. A jelölésekhez a szavazati, valamint a tanácskozási joggal rendelkező küldöttek korlátlan számban szólhatnak hozzá.' Jogukban áll a jelöltekhez vagy a jelölőbizottság elnökéhez kérdéseket intézni, akik kötelesek a kérdésekre válaszolni. A jelöltek felkérésre tartoznak életrajzukat röviden ismertetni. A jelölt indokolt távollétében a jelölőbizottság elnöke, illetőleg az őt jelölő küldött ismertetheti a jelölt életrajzát. A jelöltek feletti vita lezárása után az elnök a jelölőbizottság által javasolt jelöltek névsorát szavazásra bocsátja.- Külön-külön kell szavazásra bocsátani a pártbizottság tagjainak, a revíziós bizottság tagjainak és a felsőbb pártértekezletre küldötteknek javasolt elvtársak névsorát. (A jelöltek megszavazása a jelölőlistára nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik.)

A jelölőbizottság által javasolt jelöltek mellett joga van minden küldöttnek jelöltet vagy jelölteket javasolni. E jogukra az elnök köteles figyelmeztetni a pártértekezleten részt vevő küldötteket. Az elnök a küldöttek által javasolt jelölteket is köteles szavazásra bocsátani. A párttagság által pótlólag javasolt jelöltek felvétele a szavazólapra a kapott szavazatok sorrendiében történik; miután a jelölőbizottság óHal beterjesztett. jelöltek szavazólapra való felvétele megtörtént. A revíziós bizottság tagjainak, illetve n felsőbb pártértekezleteken részvevő küldötteknek jelölése és a szavazólapra való felvétele is a fentiek szerint történik.

5. A szavazólapon több név is szerepelhet, mint ahány tagból álló, pártbizottságot és revíziós bizottságot, illetve ahány küldöttet kell a pártértekezletnek megválasztania.

6. A jelöltek névsorát a vita lezárása után a jelölőbizottság elnöke megfelelő számban sokszorosítja éa Gzétosztja a szavazati joggal bíró küldöttek között. A szavazólapon fel kell tüntetni, hogy a pártértekezlet hány pártbizottsági és revíziós bizottsági tagot, illetve hány küldöttet •választhat.

7. A titkos választás alatt a párté értekezlet helyiségében csak a szavazati joggal bíró küldöttek és a felsőbb pártszervek megbízottai lehetnek jelen.

8. A szavazás megkezdése előtt a czavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját. A szava* zás úgy történik, hogy minden szavazati joggal bíró küldött a szavazó- lapon annyi jelölt nevét hagyja meg, akány pártbizottsági tagot « revíziós bizottsági tagot, illetve küldöttet választhat meg a pártértekezlet — a. többi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag a titkos szavazás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél* vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet. Emellett minden küldöttnek joga van a szavazólapon egyes jelöltek nevét törölni, helyettük másokét beírni. A szavazólapot a küldöttek sajátkezüleg -dobják a zárt urnába*

9. A szavazás után a szavazatszedö bizottság megkezdi a szavazatok ösz- szezzámlálását. Ha ugyanaz a név egy szavazólapon többször szerepel, c nk egy szavazatnak számít. A párt- bizottság megválasztott tagjainak, póttagjainak, a revíziós bizottság tagjainak és a felsőbb pártszerv értekezletére küldöttnek azok tekin- tíndők, akik a legtöbb szavazatot kapták.

10. A szavazatok megszámlálása után a szavazatszedő bizottság jegyzőkönyvbe foglalja a szavazás eredményét úgy, hogy minden jelölt neve mellé bevezeti a ráeső érvényes ■szavazatok számát. A jegyzőkönyvet.

a ■ vnzatr-“dö bizot+eá- vHlamenvnyi tagja aláírja. A pártértekezletről ő szavazásról felvett jegyzőkönyv zz \ pc]dánv*t, mmt bizalmas okmányt a pártbizottság őrzi meg, másik példányát pedig megküldi a felsőbb pártszervnek.

11. A megválasztott pártbizottság és revíziós bizottság a pártértekezlet időpontjától számított egy héten belül tartja meg első ülését. A pártbizottság nyílt szavazással megválasztja a párt-végrehsjtóbizottságot és a pártbizottság titkárait — külön az első titkárt —, valamint megválasztja a fegyelmi bizottságot.

A revíziós bizottság nyílt szavazással megválasztja a revíziós bizottság elnökét.

A megválasztott pártbizottságot és párt-végrehajtóbizotíságot, továbbá a revíziós bizottságot a felsőbb párt-’ szerv erősíti meg.

B)

A jelölés és a választás az alapszervczet taggyűlésén