Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-19 / 272. szám

Szombat. 1955. november 19. esZARMAGTAKORSZAG 3 Melyik község nyeri az 50 ezer forintot? Eltelt már néhány hét a béke- kölesönjegyzés óta, amikor községe­inkben nemes verseny bontakozott ki arra, hol fejezik be előbb a jegy­zést, hol érik cl a legmagasabb átla­got, a község lakóinak hány száza­léka jegyez? A verseny nem csupán az erkölcsi sikerért folyt, szemelőtt tartották azt az 50.000 forintot is, amelyet a pénzügyminiszter tűzött ki az első helyezést elérő községnek. De az említetteken kívül a jutalom elnyerésének további feltétele is van; a jegyzett összeget december 31-ig be kell fizetni. Ezzel az utóbbival bi­zony néhol baj van megyénkben. Szinte szégyen bevallani, de nem le­het elhallgatni, hogy Lak, Mucsony, Rakaca, Baktakék, Alsógagy, Gagy- apáti, )Gelej, Sajószöged, Kács, Har­sány, Nekézseny és Domaháza köz­ségek dolgozói még egy fillért sem fizettek be a lejegyzett összegre. Ügy látszik azt gondolják ezekben a köz­ségekben, hogy elég volt jegyezni. Rosszul gondolják. Joggal tehetjük fel a kérdést: mi­kor akarnak fizetni ezek a késedel­mes községek, ha nem most, ezekben a hónapokban, amikor a legtöbb pónz van a faluban. A szőlő, a cukor­répa, a burgonya, a dohány most fizet. Könnyen ki tudják tehát fizetni ilyenkor az adósságot, ez most nem eshet nehezükre, nem úgy mint eset­leg tavasszal. A járások békekölcsönbefizetését november 10-én értékelték. A leg­jobb ("rdményt a sátoraljaújhelyiek mutatták fel. a második helyen a sá­rospataki járás áll. Községeink kö­zött vannak olyanok, amelyekre mél­tán büszkék vagyunk. Égerszög dol­gozó parasztjai például igen dicsére­tes módon már teljes egészében be­fizették a békekölcsönt. Példájukat kövessék megyénk többi községei. Ugyancsak kielégítő eredményt ér­tek el november 10-ig a békekölcsön­befizetésben a balajtiak, a hejő- papiak, a hódoscsépónyiak és a szegi- longiak is. Nagy megyénkben azon­ban ez a néhány jó példa gyenge eredmény. S mi ennek az oka? Elsősorban az, hogy pártszerveze­teink és helyi tanácsaink nem szor­galmazták eléggé a jegyzett összeg befizetését. Nem beszéltek a dolgozó parasztokkal arról, hogy a jegyzett összeg 50 százaléka a községben marad. s ezzel a pénzzel jelentősen hozzá­járulnak a községfejlesztési terv megvalósításához. A kölcsön iewzés- ben legjobb községnek járó 50.000 forintos jutalomról meg éonen hall­gatnak oárt- és tanácstasiaink s a helvi tanácsok vezetői. Pedig sem az első, sem a másod'1' előny nem meg­vetendő hns-zon. Nézzük csak mee nébánv néldán, mit jelent az. ho=?v a befizetési összeg 50 százaléka a falu­ban marad. Mezőkövesden 170.000 forintot le­gyeztek. Ha ezt befizetik. 88.000 fo­rint marad vissza községfeüesztésre. Van helye ennek a inéninek. A kö- vesdiek sokat panaszodnak a ro*s- utakra, a rossz járdákra. A 88 000 forintból ropdbe lehet hozni ezeket, vagv meg leket lavítani a sokat pa­naszolt közvilágítást. / roktőn 77 000 Sárospatakon 5^ oon forint maraó vissza a7 államkölcsönre befizetett összegből. Nem egy községet az ott lakó kis- ioarosok magatartása üti el attól, hogv esélyes legven az 50 000 forin­tos jutalomra. Sok elvan ember, aki­nek az állam lehetővé tette, hoRy falun folyt r«sa magáninarát. nem viszonozza államunk gondoskodását, húzódozik a lejegyzett kölcsön be­fizetésétől s ezzel az egész községet megakadályozza abban, hogy elnyer­je az 50.000 forintot. A községek között verseny folyik az elsőségért. Ez a verseny azonban jelenleg nem valami lendületes. Jel­lemző erre az abaujszántóiak pél­dája. A község dolgozói vállalták, hogy november 7-re a lejegyzett ösz- szeg 60 százalékát befizetik, not em­ber 10-re pedig 100 százalékra telje­sítik a kölcsönbefizetést. S mi lett a lelkes felajánlás ered­ménye? Az abaujszántóiak novem­ber 10-ig csnnán a ieRv-»*»tt összpr k'lenc százalékát fizették be. Az olvan felaiánlás. amelyet nem telje­sítenek, nemcsak nem viszi előre az ügyet, de csorbát ejt az egész köz­ség jő hírén. A legutóbbi sorsolásnál Jónéhánv községünkben nyertek naoyobb összrget a dolgozó parasztok. Szerencsen például 25.000. Bőcsön 10 000, Sajókazán 5000 forintot nyer­tek. Ez is azt mutatja, hogy érdemes békekölcsönt jegyezni, mert azon­kívül. hogy életszínvonalunk emel­kedését, gazdasági helyzetünk to­vábbi erősödését szolgálja, jelentős összeget lehet nyerni vele. Induljon nemes verseny közsé­geink és tárásaink között annak ér­dekében, hogy dolgozó parasztosunk december 81-ig befizesse a békeköl­csönre jegyzett összeget s az élen- iáró község elnyerje a pénzügymi­nisztérium 50.000 forintos jutalmát. Ennek a versenynek legyenek moz­gatói a község kommunistái, tanács­tagjai. Természetesen ahhoz, kosy a dolgozó parasztok előtt hes-élhe-«=- nek a kölcsön befizetéséről, néldát kell mutatótok. A falvak kommunis­tái legyenek az elsők a békekölcsön befizetésében! ögjpitt cl (lata Elmondok önnek egy esetet. Megírhatja, csak arra kérem, a ne­vet változtassa meg. Nevezzük a kislányt akiről szó van — mondjuk Drótos Marikának. A nyáron történt. Marika egy el­vesztett erszényt talált a műhely­ben. Nem sok pénz volt benne, de­kát ahhoz éppen elég, hogy Mari­kában pillanatok alatt megérjen a gondolat: elteszi, nem szól róla senkinek. Ki tudja? Talán titkos vágyak fűtötték egy régen kisze­melt ruhadarabért, vagy egy csecse­becse újdonságért. S most itt van a kínálkozó alkalom. Kezében a pénz, csak éppen el kell tennie és nem kell róla szólni senkinek ... Eltette. Csakhogy ezt mások is látták. Az ügy fegyelmi elé került s a kislányt fegyelmi úton azonnali hatállyal el is bocsájtották. Marika sorsa meg volt pecsé­telve. Munkakönyvében szomorú bejegyzés kísérte volna végig élete útján: fegyelmi elbocsájtás, mert a talált tárgyat eltulajdonította. Megbízhatatlan... Milyen szemmel néztek volna rá új munkahelyén? „Nem alkalmaz­hatjuk elvtársnő, nincs helyünk...“ — lehet, hogy ezt mondták volna, mert hiszen ilyen bejegyzés . után mást mit is mondhatna az ember? Biztosan nem aludt aznap éjjel Marika. De h'igyje el, én sem. Amikor tudomást szereztem az ügyről, mélyen elgondolkoztam. Megpróbáltam magam elé képzelni a kislány arcát, amint odahaza sírva borul a párnára, mert szé- gyenli magát, bántja amit tett. Ta­lán a szüleinek meg sem mondta. Nem merte. Hazudott, mert félt apja haragjától. Lehet, hogy azt mondta: önként hagyta el a fono­dát, mert nem tetszett a munka­helye. Másfelé megy dolgozni, ahol többet keres. S lehet, hogy máshol is, másnak is hazudna: megszokná, könnyelmű, léha lenne, elrontaná, derékbatörné életét, tizennyolcéves ifjúságát. Elromlana ez a lelkes, széparcú kislány, aki élete elején gyerekes meggondolatlanságból ballépést követett el. S amikor idáig jutottam, egyre jobban rádöbbentem a mi felelős­ségünkre: a mienkre — felnőttekére a fiatalok ir'ánt s személy szerint a saját felelősségemre beosztott­jaim, a gyár valamennyi munkása iránt. Hiszen nekünk állandóan tanítani, nevelni kell a fiatalokat nemcsak a munkában, hanem a he­lyes életmód kialakításában is. Mi tehát hibát követtünk el. Durva, nagy hibát! Drótos Marika eseté­ben bürokratikusán, lelketlenül járt el a fegyelmi bizottság. Másnap cselekedtem. Sorra fel­kerestem előző munkahelyeit s ér­deklődtem. Mindenütt a legjobb uiiaoLénut hallottam. Szorgalmas kislány. Szerény, jó munkás, még sokra viheti az életben.. . Szinte futva rohantam vissza a gyárba. Megváltoztattuk a fegyelmi döntést s visszavettük Marikát. Itt követte el élete első ballépését — legyen módja a becsület visszaszer­zésére is! Erdős György, a miskolci fonoda igazgatója itt egy széles mozdulattal megtörli homlokát, ci­garettára gyújt s vár, hallgat egy kicsit, aztán folytatja: ön egy kérdést tett fel nekem. Órákig tudnék róla beszélni, mert hiszen ez komoly téma. Az ifjúság nevelése nagy feladat. Megtisztelő és igen szép. A mi gyárunkban kü­lönösen nagy jelentősége van en­nek. Még csak egész rövid múltra tekint vissza a fonoda, hiszen látja: most épül. Fiatalok életkorban és munkatapasztalatokban dolgozóink is. Az átlagos életkor 18—20 év kö­zött van. Alkalmazottaink kilenc­ven százaléka nő, fiatal lány, aki­nek nagyrésze még sohasem dolgo­zott gyárban; még csak most ismer­kednek, barátkoznak az üzemi élet­tel. Épülő gyárunkkal együtt ne­künk tehát a fiatal, tapasztalatlan lányok lelkületét, életmódját, gon­dolkodását, a helyes munkastílus kialakítását is irányítanunk kell. Ebben vár igen nagy -felelősség a párt- és a DISZ-szervezetre s ránk műszaki vezetőkre, a tapasztalt dol­gozókra, — úgy érzem rám, a fo­noda igazgatójára is. Az igaz: el­foglalt műszaki vezetőnek nincs ideje kizárólag a fiatalokkal foolal- kozni. De én mégis azt mondom: kell, hogy legyen erre is ideje. Jár­jon nyitott szemmel az üzemben, beszélgessen a fiatalokkal minden­ről. ami életünkkel kavesolatos s akkor ráiön, mennyi szén, új dalon, milyen lelkesedés s melyen hatal­mas erő rejlik a fiatal szívekben. Szinte kedvet kan az ember, hogy húsz évet letagadjon éveiből... Jón. így mondta Erdős György. Szószerint jegyeztem. Leírtam, mert a lelkesedés magával ragadott s re­mélem, hogy másokat is; még sok más műszaki vezetőt magával ra­gad, s Erdős igazgató véldáján buz- dulva megkeresi a DIS7,-szerveze­tet, bekonog a DISZ-gyűlésre s el­mondja X-nek és elmondja N-nek: munkádban elvtárs ez volt jó, ez volt rossz — így javítsd ki. * Ó maga sem fiatalember. Erősen negyvenbe hajló, őszülő férfi. S munkája sem kevés. Egy épülő gyár és sokszáz dolgozó munkáját irányítja. De felismerte a DISZ-ben rejlő erőt, rájött, hogy a fiatalokkal közösen, vállvetve hamarabb elérik a nagy célt: teljes kapacitással megindul az üzem. Együtt jár ve­lük kirándulni, csodálni a Bükk változatos tájait. Ott van a kultúr- csoport próbáin. Kiharcolja, hogy tangóharmonikát kapjon a DISZ- klub. Énekkart szervez és már ösz- szeállította a jövőévi sport-terep­rendezést. Résztvesz a DISZ min­den rendezvényén. S nemcsak ő megy el egyedül, hanem magával viszi műszaki vezérkarát is. — Csak azt sajnálom — mondja kissé restelkedve —, hogy nem tu­dok táncolni. Ilyenkor a főmérnök, Hegyi Géza elvtárs helyettesít... De a fiatalok kedvéért (s hamiská­san vág a szemével) — egyszer meg­tanulok! Ez a Jtitka annak, hogv szeretik, tiszteletben tartják a fiatalok és sohasem élnek vissza közvetlensé­gével. Fegyelmezettek, a munká­ban pontosak. — Üj kádereket nevelünk, elv­tárj — diktálja szinte a toliam alá —, új embereket a munkásosztály­nak. Ez nagy felelősség. De éppen ez teszi tartalmassá a nevelőmun­kát. Ez az elv vezérli Erdős György igaznatót is. Rendszeresen ellenőrzi a fiatalok politikai oktatását s amellett, hogy barátságos, közve*- len, — a munkában nem engedi meg a legkisebb lazaságot sem. De megtorló intézkedéseket. sem alkal­maz. Nevel. És ezt meot-öveteli az alsóbb vezetéstől is. Jaj annak a műszaki vezetőnek, vagy beosztott dolgozónak, aki durva hangon be­szél embertársával. Mert a fiatalok szívéhez meg kell találni a helyes utn*. Ügy, ahogy Erdős Gvörav, a Mis­kolci Pamutfonő igazgatója teszi. ★ Ügye elvtársak, így iS Iß/lßt! ÓNODVÁRl MIKLÓS lljabb sorsolás less a hónap végén November 26—29: az I. békekölcsön kilencedik húzása Miskolcon Alig egy hete zajlott le az V. békekölcsön első sorsolása, s már újabb húzásra készül az Országos Takarékpénztár. November 26—29. között, ebben a hónapban már másodszor sorsolnak állam kölcsönt. Ez­úttal az I. békekölcsön kilencedik húzását tartják Miskolcon, a Déry­né színházban. Az év utolsóelőtti államkölcsön sorsolásán négy nap alatt 208.100 egész kötvény számát húzzák ki 61.328.700 forint értékű nyereménnyel és törlesztéssel, Az elmélet napi kérdései A mezőgazdaság szocialista átszervezésének fő útja a termelőszövetkezeti mozgatom fejlesztése Irta: Koval Pál II. Az SZKP Lenin elvtárs tanításai alapján teremtette meg a szocialis­ta mezőgazdaságot. Lenin elvtárs a szövetkezeti tervében dolgozta ki a mezőgazdaság szocialista megte­remtésének útját. A lenini szövetkezeti terv egyik lényeges tanítása, hogy a kisárti- termelő dolgozó parasztságot nem lehet gyors módszerrel a szocializ­mus útjára vinni. A mezőgazdaság szocialista átalakításának fő útja csakis a paraszti kisárutermelők önkéntes társulásának megszerve­zésén keresztül vezethet. A kulák- ság ellen vívott harc közepette, sa­ját tapasztalatain keresztül kell, hogy me""vőződ'ék a nagyüzemi társas gazdálkodás előnyeiről Mi­kor a hadikommunizmus után a szovjet hatalom áttért a NEP-re — ez az új gazdaságpolitika a Lenin által megjelölt út volt.. Meg kellett teremteni a munkásosztály és na- rasz'sí" szövetségének új és helyes gazdasá-i és politikai aloniait. Fi­gyelembe kellett, venni ezt, hogy a dói "ózó narasztsá"ot nem lehet ki­sajátítani. A mezőgazdaság szocia­lista átszervezése nem meh-t a dol­gozó narasztsá" rovására. Ezen be­jül döntő a középparasztság meg­nyerése. A lenini szövetkezeti terv követ­kezetes me"V8lörsíts*s biztosiba n munkásosztály herémén szerényt a munkés-oaraszt szövetségen belül, a szoeiaUrmus építésének körülmé­nyei között Azzal, bogy a munkás­osztály géneket ad a falunak. vn"vis termelési serüséret nyújt a dolgozó parasztságnak, a város és a falu. az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatainak új formáját alakít­ja ki. Eddig a kapcsolatok a parasztság személyi szükségétéit elégítették Iki. Ez fontos továbbra is, de nem elégséges, Uj technikával kell kielé­gíteni a parasztság termelési szük­ségleteit. Az SZKP arra az objek­tív törvényre támaszkodott, mikor növelte a falu termelőerőit, hogy a termelőerőik fejlődésé­től függ a termelési viszonyok változása, fejlődése. Minden úlabb mezőgazdasági gén növelj az új termelési viszonyok objektív fel- t'teleit és megértteti a dolgozó pa­rasztsággal a régi társadalmi és gazdasági forma megváltoztatásá­nak szükségességét és azt, hogy az 6 számára is az úi, a termelőszö­vetkezet a legelőnyösebb. A NÉP viszonyai között azonban számosán — a párton belül és kí­vül— támadják magát a NÉP-et is, de a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének tervét is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a mensevikiek mun­kásáruló szerepét a trockisták, a szocialista építés szakaszán a buha- rinistáik vették át. A buharinlsták a kulák és ellenforradalmi elemek mellé szegődtek és ezeknek ellen- forradalmi tevékenységét igyekez­tek „elméletileg’* alátámasztani. Melyek voltak ezek az ellenséges nézetek? 1. egyensúlyelmélet, 2. a szocialista építés automatiz­musának elmélete, 3. kisparaszti gazdaság stabilitá­sának elmélete. Ezeknek az elméleteknek a lé­nyege: a régi tulajdonviszonyok fenntartása, céljuk: a proletárdik­tatúra aláósása. Ezek az elméletek tehát a kulákgazdaságok védelmét, a kulákság támadásra való bizta­tását jelentették. Az egyensúly elmélete: Van két szektor: kapitalista és szocialista. Ezek párhuzamosan haladnak és valamikor ez a két párhuzamosan haladó szektor találkozni fog és ak­kor lesz majd szocializmus. Ez az elmélet nem veszi figyelembe, hogy a szektorok mögött osztálvok áll­nak és ezek között az osztályok kö­zött életre-halálra menő osztály­harc van. Eszerint az elmélet sze­rint tehát nincs szükség kollektivi­zálásra. mert a kisárutermel.'* „ét- feilődhet" a szocializmusba. Ez az elmélet a kulákság kezébe ad elmé­leti fegyvert a kolhoz elleni harc­ban. Gyengíteni akarja a kolhozok pozícióit. Sztálin elvtárs bebizo­nyította. hogy itt nem két párhu­zamosan haladó, hanem két ellen­tétes irányú feilődésről van sző. Amíg a szocialista nagyipar bőví­tett újratermelés alapján rohamo­san feilődik és szocis'ista társadal­mi viszonyokat hoz létre, addig a kisárutermelő mezőgazdaság ma­gántulajdoni. kapitalista társadalmi viszonyokat termel úiiá. Amíg a mezőgazdaságban kisárutermelés az uralkodó, addig a kavitalizmus visszaállításának lehetősége meg­van, A szocialista építés automatize musának elmélete: Ennek az elmé­letnek semmi köze nincs a marxiz­mushoz. Lényege: a kapitalizmus­ban a falu automatikusan köveit® a várost. Az automatizmus elmé­lete szerint a szocializmusban is a falu ösztönösen követni fogja a szocialista ipart és át fog alakulni a város képére, vagyis a kisparaszti gazdaságok falun automatikusait átalakulnak szocialista üzemekké.- Hibás és antimarxista nézet ez azért, mert megfeledkezik arról, hogy a kapitalizmusban a város és falu egytípusú gazdaság. Mindkét gazdaság a termelőeszközök ma­gántulajdonára támaszkodik. A szocializmus építése alatt a vá­ros szocialista gazdasága ellentét­ben van a falu kisárugazdaságával; A falunak tőkés törekvései vannak, A falu tehát nem fog automatiku­san belenőni a szocializmusba, ha­nem a szocialista városnak, a mun­kásosztálynak magával kell vinni® a kisparaszti falut úgy, hogy kol­lektív gazdaságokat, új szociálist* falut hoz létre. A kisvaraszti gazdaság stabilnál sónak elmélete: Ezzel azt akarták igazolni, hogy az egyéni paraszt- gazdaság alapja lehet a szocialista termelésnek. Céljuk ezzel is a ku- lákgazdeság fenntartása falun. Meg akarták akadályozni a kulákság, mint osztály felszámolását. Ezek­hez az elméletekhez volt hasonló nálunk is a jobboldaliak nézete, ha nem is kimondottan ilyen formá­ban jelentkezett. Céljában azon­ban ugyanazt szolgálta: a mező- gazdaság szocialista átszervezéséé nek hátráltatását, elodázását. A jobboldali nézetek nálunk is munkás és dolgozóparaszt ellenesek voltak, segítették a kulákok ás egyéb falusi kizsákmányolók meg­erősödését és maradványai ma 1* hátráltatják a mezőgazdasági ter­melés fellendítését, a falu jobb éle­tének kialakítását. Az SZKP lenini alapelvek szerint kezdte meg a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését. Legfontosabb alapelvei: 1. önkéntesség, 2. fokozatosság, 3. a szövetkezet állami támoga­tása. Ezeket az alapelveket csakis egy­ségesen lehet alkalmazni, nem le­het széjjel választani őket. Miért kell alkalmazni az önkéntesség elvét? Elöljáróban le kell szögezni azt, hogy az önkéntesség nem jelent­spontaneitást, nem a véletlenre bíz­zuk a mezőgazdaság szocialista át­szervezését, hanem tervszerű gaz­dasági és politikai munkával lehet csak megvalósítani. Egyénileg dol­gozó parasztjaink maguk választ­ják meg a termelőszövetkezetbe lé­pés időpontját és a szövetkezeti gazdálkodás típusainak bármelyi­két választhatják. Azonban előbb- utóbb szakítaniuk kell a parcellás gazdálkodással, mert a gazdasági fejlődés törvényei kényszerítik, sür­getik a falu szocialista átszervezé­sét. A dolgozó parasztság nem ellen­sége, hanem barátja, szövetségese a munkásosztálynak. Mindenféle erő­szak vele szemben a munkásosz­tálytól az ellenség karjaiba taszí­taná. Az önkéntesség elve figyelem­beveszi a dolgozó parasztság törté­nelmileg kialakult szemléletét, a magán-tulajdonhoz való ragaszko­dását. Már Engels is rámutatott arra, hogy a munkásosztály — ha ez szükséges, még meghosszabbított gondolkodási időt is kell adjon a dolgozó parasztságnak, hogy a sa­ját tapasztalatain keresztül és a ku­lákság elleni szüntelen harcban győződjön meg és ellenőrizze * nagyüzemi társas gazdálkodás elő* nyét. A jó politikai munka — pá­rosulva a termelőszövetkezetek ki­emelkedő, az egyénileg dolgozó pa­rasztok termelési eredményét jóvaj meghaladó eredmények — foiytáit jöttek létre megyénkben is ebben az évben új szocialista községek, mint Göncruszka, Taktabáj, Mező* nagymihály. Finke és mások. A* erőszak, az önkéntesség elvének megsértése csak akadálya a szocia­lizmus irányában haladó fejlődés­nek. Ezt a Szovjetunió, de a mi ta­pasztalataink is bizonyítják. Ott, ahol erőszakkal szerveztük a ter­melőszövetkezetet, ott, ahol elbiza­kodottság lett úrrá — ott szétestek a szövetkezetek, ott könnyebb volt az ellenség aknamunkája. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents