Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)
1955-11-19 / 272. szám
1. ÉSZAKMAGWRORSZtö Melyik község nyeri az 50 ezer forintot? Vegyék jobban igénybe a lakásépítő szövetkezet munkáját Együtt a fiatalokkal I AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam 272 szám ÄRA 50 FILLER __________Miskolc, 1955 november 19. szombat Mérföldes léptekkel haladunk előre MEGYÉNK ÉLETÉBŐL------------------------*-----------------------------------------Határidő előtt teljesítjük az évi begyűjtési tervet, tiszta gazdalappal kezdjük meg az új esztendőt — Szentistván község versenyfelhívása — Felhívjuk a mezőkövesdi járás összes községeit és termelőszövetkezeteit, hogy csatlakozzanak versenyünkhöz, amelyet az alábbi vállalások alapján kezdeményezünk: Vállaljuk, hogy a járási párt-végrehajtóbizottság határozatát a begyűjtésről határidő előtt végrehajtjuk. A kommunisták, a vezetők- és tanácstagok példamutatásának megszervezése révén elérjük, hogy az eddigi 21. helyről az öt legjobb község közé küzdjük fel magunkat. A novemberi begyűjtési tervet 15 százalékkal túlteljcsitjük. Termelőszövetkezeteink vállalják, hogy évi beadási kötelezettségüknek december 1-ig eleget tesznek, (az TJj világ november 25-re, a LJKe december 1-re.) ah egyéni dolgozó parasztok vállalják, hogy egész évi beadási tervüket december 15-ig teljesítik. A vállalások végrehajtását politikai felvilágosító, meggyőző munkával, a dolgozóknak a versenybe való bevonásával biztosítjuk. A mezőkövesdi járás községei, termelőszövetkezetei egész éven át az elsők között voltak. Ezért köszönet jár a járás kommunistáinak, valamennyi becsületes példamutató dolgozójának. Csak az volt a baj, hogy mindig a döntő szakaszban maradtunk le a versenyben. E hiba kiküszöbölésére hívjuk fel a járás dolgozóinak figyelmét, s ehhez kérjük segítségüket. Harcoljunk azért, hogy a második helyről az év végére az első helyre kerüljünk. Előre az 1955. évi begyűjtési terv határidő előtti teljesítéséért! Tiszta gazdalappal kezdjük meg az új esztendőt, mert ez egyben biztosítja a második ötéves terv jó megkezdését is. DOBÓ JÓZSEF SEBÖK ISTVÁN párttitkár. tsz. elnök. BARANYI ANDRÁS ÖRDÖGH FERENC tanács vb. elnök. tsz. elnök. Élenjáró termelőszövetkezeti község épünk ezekben a napokban nagy figyelemmel kísérte az országgyűlés ülését, amelyen pártunk, államunk vezetői, népünk képviselői tanácskoztak, mérleget készítve az eddigi munkáról és a jövő feladatairól. Ünnepi pillanat volt, amikor az országgyűlés keddi ülése üdvözölte kedves vendégeinket, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét, amely az elnökség meghívására meglátogatta hazánkat. Pegov elvtárs, a küldöttség vezetője üdvözlő beszéde elején ezeket mondta: — A szovjet emberek őszintén, szívvel-léle’-kel örülnek annak a hatalmas haladásnak, amelyet a Magyar Népköztársaság, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével a legutóbbi évtized alatt a társadalmi, az állami, a gazdasági és kulturális élet minden területén elért... Nagy örömmel látjuk, hogy a szocializmus építésének útján járó Magyar Népköz- társaság fennállásának oly rövid ideje alatt több gazdasági mutatószám szerint már elhagyta a világ sok kapitalista országát, hogy Magyarország az egy lakosra eső vas- és acéltermelésben megelőzte Olaszországot és Japánt, az alumínium- gyártásban Franciaországot, Olaszországot, Angliát, Japánt és a Német Szövetségi Köztársaságot, a barnaszénbányászatban Ausztriát és a Német Szövetségi Köztársaságot. Jóleső érzéssel olvastuk Pegov elv- társ beszédét, amelyből kicsendült a Szovjetunió népeinek elismerése sikereink fölött. Kemény harcot kellett megvívni, hogy idáig eljussunk. A magyar nép soha nem felejti el azt a segítséget, amelyet ehhez a Szovjetuniótól kapott és kap. A felszabadulás óta eltelt történelmi évtized sikereire emlékezve mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy szabadságunk, függetlenségünk és békénk legfőbb védelmezője, igaz nagy barátunk: a Szovjetunió. ^ haladást, amelyet népünk ily rövid idő alatt elért, pártunkénak, dicső munkásosztályunknak s a vele szövetséges dolgozó parasztságnak köszönhetjük. Erősödik, virágzik a Magyar Népköztársaság, mérföldes léptekkel haladunk előre. Hegedűs András elvtárs beszámolója segített még jobban megértetni velünk a Központi Vezetőség novemberi határozatát. Az országgyűlésen elhangzott beszédek, Gerő Ernő elvtárs, Erdei Ferenc elvtárs hozzászólása és a többi felszólalás még jobban megvilágította azt az egyedül helyes és járható utat, amelyet a Központi Vezetőség határozata jelöl meg számunkra, a szocializmus felépítésére. Ahhoz, hogy továbbra is mérföldes léptekkel haladhassunk előre a népjólét emelésében, a gazdasági fellendülésben, arra van szükség, hogy fejlesszük nehéziparunkat, az új technikát, már most hozzálássunk a Központi Vezetőség novemberi határozatának végrehajtásához. Ne várjon senki az iparban külön figyelmeztetésre, hogy megkezdheti a munkát. Szervezzük meg minden üzemben a kommunisták példamutatását, a párthatározat végrehajtását s dolgozzunk úgy, hogy a határozat élő, eleven valósággá váljék. A borsodi ipar adjon több acélt, a bányák több szenet, dolgozó parasztságunk leemeljen több búzát. Egyszóval fokozzuk erőfeszítéseinket minden vonalon. Ne tűrjük meg sehol a fegyelmezetlenséget. A fegyelmezetlenség, az igazolatlan mulasztások juttatták oda szénbányászatunkat, hogy ma adóssággal küzd és alig tudja kielégíteni a szükségleteket. A diósgyőri Mártabányán az év első kilenc hónapjában 1100 műszak veszett kárba az igazolatlan hiányzások miatt. Szigorúan meg kell követelni mindenütt a fegyelmet, a törvényesség betartását. A feladatok végrehajtásához igé“ nyeljük és kérjük a dolgozók segítségét. A néptömegek alkotó kezdeményezése fejlődésünk egyik legfőbb mozgatóereje. Erről beszélt többek között Szalai Béla elvtárs az országgyűlés szerdai ülésén. A dolgozók javaslatainak, észrevételeinek hasznosítása minden vezető kötelessége. A párt és állami funkcionáriusoknak mindennapi munkájukban mindig szemelőtt kell tartaniuk azt a nagy igazságot, hogy a dolgozó tömegeket nemcsak tanítani kell, hanem tanulni is kell tőlük — mondotta Szalai elvtárs. Ott halad eredményesen a munka, ahol támaszkodnak a tömegekre, ahol hallgatnak a dolgozók szavára, megszívlelik bírálatukat, lelkiismeretesen tanulmányozzák javaslataikat. Ezeken a helyeken a sikerek törvényszerűek, nem szenved csorbát a párt- és kormányhatározat végrehajtása, mert ezren segítenek, mert a kollektíva ereje győzedelmeskedik a nehézségek felett. Megyénkben e téren igen sok még a tennivaló. A dolgozók kritikája sok helyütt pusztába kiáltott szó marad. S amikor javaslataikra választ sem kapnak, nincs kedvük mégegyszer a gyűlésen felállni, hogy ismét szóvá- tegyék a hibát. Ne feledjük el tehát: csakis abban az üzemben adnak a munkások megfelelő segítséget a vezetők munkájához, ott halad jól a terv teljesítése, ahol hallgatnak a dolgozók szavára. Az országgyűlés szerdai ülésén hangzott el Béréi Andor elvtárs beszámolója az 1956. évi népgazdasági tervről. Béréi elvtárs többek között ezeket mondotta: — 1956. évi népgazdasági tervünk az új technika elterjesztésének, a munka termelékenysége emelésének, az önköltség csökkentésének jegyében áll. A szocialista építőmunkát csak a magasfokú fegyelem és a minden téren való takarékosság tehetik eredményessé. Derei elvtárs hangsúlyozta a Központi Vezetőség határozatának azt a részét, amely arról szól,. hogy iparunk fejlesztésének alapja az új technika, a gazdaságosabb termelés. Ezzel kapcsolatban nagy örömmel vettük tudomásul, hogy jövőre megkezdik az első magyar atomreaktor építését, a tömeges televíziós adást, megindítjuk a tisza- menti vegyiművek építését, amely a második ötéves terv egyik legnagyobb alkotása lesz. 1956-ban összesen 758 millió forintot fordítunk gépipari beruházásokra, kétszerannyit, mint 1955-ben. A jelenlegi kedvezőtlen lakáshelyzeten is segítünk a jövő esztendőben. Mind több jól megépített, egyszerű kislakást építünk. A felsorolt számok a jövő év feladatairól azt mutatják, hogy gyökeres, alapvető változás ment nálunk végbe, rohamos gazdasági fejlődésünk eredményeként gazdagabb, erősebb, műveltebb országgá váltunk. Mivel továbbra is mérföldes léptekkel akarunk előrehaladni, még jobban ki kell aknáznunk tartalékainkat. Gerő Ernő elvtárs felszólalásában többek között kiemelte: 1956. évi népgazdasági tervünk és a következő évek egyik legfőbb követelménye: ne legyen egyetlen üzem, egyetlen műhely sem, amely ne teljesítené a tervet. Sikereink, elért eredményeink óriásiak, de hiba volna, ha elbíznánk magunkat, ha elfeledkeznénk arról, hogy a munka nagyja még hátra van. Uj, nagyszerű ötéves terv teljesítésére készülünk fel. S e munka sikerét, győzelmét az idei terv minden részletében való teljesítése és túlteljesítése biztosítja. Termeljünk az év hátralévő napjaiban még többet, jobbat és olcsóbban. S amikor második ötéves tervünk első esztendejéhez látunk hozzá, adjuk ismét tudtára mindenkinek: csak a dolgozók ak’ ’ közreműködésével valósítható r ; minden terv, az új győzelmek. az új sikerek eléréséhez a dolgozók akaratára, tudatos erőfeszítésére van szükség. pártunk bízik abban, hogy a feladatok megvalósításáért, a párt- és kormányhatározatok vé"’"e- hajtásáért a borsodi kommuni?' a borsodi dolgozók mindenütt az első sorokban fognak küzdeni. Ki a legjobb tíz művezető a Lenin Kohászati Műveltben? Jelentős versenymozgalom indult a 6. békekölcsön jegyzésének napjaiban a Lenin Kohászati Művekben. Harangozó Barna, a martinacélmű művezetője, aki 2500 forintot adott a nép államának, november 7 méltó megünneplése céljából versenyre hívta ki a gyár valamennyi művezetőjét és főművezetőjét a terv ha- táridőelőtti teljesítésében, a selejt és az önköltség csökkentésében. Az új versenymozgalmat a vállalat vezetősége is erőteljesen támogatta, s a legjobb tíz művezető jutalmazására 10 ezer forintot tűzött ki. A felhívás után nagy küzdelem indult meg a gyárban. A gyárrészlegek tervükneik nap-nap után, dekádról dekádra eleget tettek, s igy a vállalat október havi tervét 104.6 százalékra teljesítette. Ehhez a sikerhe, nagy mértékben hozzájárultak a kohászat művezetői és főművezetői. Az október havi eredmény alapján értékelték a művezetők versenyét, s eszerint a következő tíz művezető, illetve főművezető került a legjobb tíz közé: Matiszcsák János nagyolvasztói művezető, Harangozó Barna, a martinacélmű művezetője, Kazár Miklós öcélöntödei művezető, Kocsis János, a vasöntöde művezetője, Valkó Miklós, a nagyolvasztói MEO csoport vezetője, Kovács István ácsművezető, Harsányi Lajos karbantartó művezető,. Veszprémi Lcjs, az acélöntődéi gépészet üzemeltető művezetője, Csomós Lajos gázgyári karbantartó művezető, valamint Udvardi József, a törőmű művezetője. A tíz legjobb művezetőnek tegnap délután adták át ünnepélyes keretek között a megérdemelt 1000—1000 forint pénzjutalmat. A háború utáni évékben a városban sokszáz új sokemeletes ház épült. Soktízezer kievi család költözött teljes kényelemmel berendezett lakásba. Kievben csupán az ötödik ötéves terv első négy esztendejében (1951—1954) körülbelül egy- milliárd rubelt költöttek lakásépítésre és több mint 500 ezer négyzet- méter lakóterületet adtak át rendeltetésének. 1955-ben mintegy 300 millió rubelt fordítottak lakásépítésre. Bereten összesen egy gazda van a termelőszövetkezeten kívül. Másfél holdjával egyedül Firkala János maradt a magángazdálkodás mellett: A falu többi gazdája mind a Rákóczi termelőszövetkezet nagy családjába tartozik. Szorgalmasan dolgoznak, s gazdag termést takarítottak be. A tavalyi 22 vagon gabona helyett az idén 32 és fél vagon terményt vittek a magtárba. 20 hold földjükön 20 vagon jófajta burgonya termett. Kötelességtudásuk a forrása annak, hogy a község dolgozói máris tiszta gazdalappal várják a következő esz* tendőt; A múlt évben nem dicsekedhettek ilyen jó eredménnyel, sőt 27 mázsa hízott sertéssel adósok is maradtak az államnak. De az idén rendezték a tartozást, s jóval határidő előtt teljesítettek minden beadást. így hálálják meg az államnak a baktakéki gépállomást, a két éve bevezetett villanyt, azt is, hogy a tavalyi 17 forint helyett az idén 40 forintot ér minden munkaegység a termelőszövetkezetben; C^t virágzó Szovjet-Ukrajna életéből jiiiMiiiiMiiiiiiiiimiiuiiimmimiiiimiimimiiiíiiiniimimmiiimiiíniiiiimiiimiMiimiiii „ r „ „ . iiiiiiiiuiMiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiitiiinniiiiiMiiiiiiiiiuiiiiiiiiifniinmir* ^miiiiiiiiniiiiiiiiiiimiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiMimiimTmnmiimiimuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Kit, y t, f u l iiiiiiiiiiiMiiiiiMiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiimtiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiiiir A Krescsatikon pompás sokemeletes házak épültek, sok épület a közvetlen befejezés előtt áll. Rövidesen üzembehelyezik a kisipari szövetkezetek 2200 férőhelyes kultúrpalotáját. Lázasan dolgoznak a postapalota belső díszítésén. Ebben a palotában helyezik majd el a központi városi posta- és távíróhivatalt. Az utolsó simításokat végzik a városi szovjet végrehajtó bizottságának kilenceme- letes hivataliházán. r* I rsi *1» Y/ m A képen: Kiev főutcája a Krcscsatik. Az új Krescsattk építészeti sajátossága, hogy itt a házakat bizonyos távolságra építik egymástól és a házak közötti térközöket befásítják, parkosítják. A Krescsatik a Krasznoar- a mejszkaja-utcában folytatódik. Ebből az utcából és a Bolsaja Vaszilkovszkaja utcából képezik ki a sok kilométer hosszú városi főutat, amely egészen a köztársasági mező- gazdasági kiállítás területéig húzódik majd. Nagy átalakítási és építési munkálatok folynak a város nyugati szélén a Bresztlitovszki műúton. A műut mentén új lakóházakat építenek, ezeknek földszintjén boltok, műhelyek és közszolgáltatási intézmények nyitnak. Kiev városfejlesztési tervéiben jelentős helyet foglal el a közlekedés, A város egyes kerületei közötti kényelmes közlekedés megszervezése érdekében körutakat és sugárutakat nyitnak. A város körül is körutat építenek ki a tranzüto-forgalom lebonyolítása céljából. Kiev sztalinszki, darmcai, szvja- osinszki és más kerületeiben a lakóházak és hivatali épületek egész tömbjei épülnek. A kievi építők legnagyobbrészt nagyipari építkezési módszereket alkalmaznak és ez lehetővé teszi a ■nunkaütem meggyorsítását. Az egyik nagy iskolaépület teljes összeállítása előregyártott épületelemekből mindössze 28 napot vett igénybe. Az építők ma már alig alkalmazzák az pületek homlokzatának vakolását Is festését. A külső díszítésnek ezt i költséges formáját kerámialapokkal helyettesítik. A városi építkezéseken komplex brigádok dolgoznak, amelyek seljes egészében elvégzik a ház felépítésével kapcsolatos összes munkákat.