Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)
1955-11-18 / 271. szám
Wntefc, W53. wtvtaríber IS, esZAKMAGTABOUZAO 3 Erdei ferencelvtárs hozzászólása Szünet után Erdei Ferenc, a Mi- suxz tér tanács elnöMhelyettese beszélt. Szocialista iparunknak a tervben megszabott kötelessége — mondotta többek között — olyan tényező, ami egymagában is egyik legfőbb tényezője mezőgazdasági terveink teljesítésének. Nem kisebbek azok a feladatok sem, amelyek mezőgazdasági tervünk teljesítése érdekében helyi igazgatási szerveinkre hárulnak, hiszen ők felelősek elsősorban területük terveinek teljesítéséért. A mező- gazdasági szakigazgatási szervek munkája mellett fontos tényezője mind a termelési színvonal emelésének, mind a szocialista átszervezés sikeres előrehaladásának, hogy az általános helyi irányító szervek, a helyi tanácsok, azok végrehajtó bizottságai és a mezőgazdaságban érdekelt egyéb szakigazgatási szervek is jelentősen javítsák munkájukat, érezzenek felelősséget a mezőgazda- sági tervek teljesítéséért és különösen javítsák irányító tevékenységük módszereit. A legfőbb, amit el kell érni munkájukban az, hogy gyógyuljanak ki a bürokratikus papiros-intézkedések betegségeiből és mindjobban tanulják meg a helyi viszonyoknak megfelelő, a törvényességet tiszteletben tartó operatív és hatékony irányító, szervező munka helyes szocialista módszereit. Javítsák, erősítsék az állampolgári fegyelmet, de egyben növeljék a munkakedvet is. Ezután a mezőgazdasági irányító szervek felelősségéről szólt, majd így folytatta: Kiemelkedően nagy termelési feladatokat kell megoldani az állami gazdaságoknak. El kell érniök — hogy csak a legfőbbeket említsem — holdanként 11.5 métermázsa búza, 14 mázs^ kukorica, 15 mázsa rizs, 130 mázgd cukorrépa és tehenenként háromezer liter tej megtermelését. Állami gazdaságainknak minden alapvető feltétele megvan, vagy megteremthető ahhoz, hogy ilyen tervet még nem kedvező időjárási viszonyok mellett is teljesítsenek. Biztatóak ezévi teljesítményeik is, bár gazdálkodásuk, különösen a munka termelékenysége, az önköltség alakulása és a társadalmi tulajdon védelme tekintetében sok kívánnivalót hagy maga után. Szám.» termelési ágban már olyan eredményt értek el, ami meghaladja a kapitalista nagybirtok legjobb eredményeit és már a szocialista nagyüzemi gazdálkodás megvalósításáról tanúskodik. Biztató jel az állami gazdaságok jövőévi termésére, hogy a legjobban munkált, idejében elvetett és legszebben fejlődő őszi gabonavetéseket országszerte az állami gazdaságokban láthatjuk. Ugyanakkor azonban nagyon komoly figyelmeztetés az elmaradás veszélyeire, hogy minden állami gazdaság még ma sem fejezte be őszi kenyérgabona vetését és a termények betakarítása, s az őszi mélyszántás munkája nem halad kielégítő ütemben. Nem kisebb feladatok megoldását követeli meg a terv a termelőszövetkezeteiktől. Régi megszilárdult termelőszövetkezeteinkben a feladat megoldása viszonylag egyszerűbb. Nehezebb feladat az új, ezévben alakult és a jövő évben alakuló termelőszövetkezeteinkben elérni azt, hogy termelésük eredményessége már az első évben meghaladja az egyéni gazdálkodókat. A termelőszövetkezeti mozgalom ezévi fejlődése igen jelentős, azonban új termelőszövetkezeteink még csak most kezdik közös gazdálkodásukat és érthetően számos kezdeti nehézséggel küzdenek. Első feladatunk ezeknek a termelőszövetkezeteknek a segítségére sietni. Az eddigiekben sem gépállomásaink, sem helyi igazgatási, irányító szerveink, de a Földművelésügyi Minisztérium sem tettek meg mindent, ami kötelességük lett volna és amire a lehetőségek is megvoltak. S a legnagyobb hiba az. hogy elhanyagoltuk az új szövetkezetek saját erőforrásainak a feltárását. Az 1956. évi terv előirányozza azokat az anyagi eszközöket, amelyekkel termelőszövetkezeteink — különösen új termelőszövetkezeteink — részére a feltétlenül szükséges állami támogatást megadjuk. Mindenre ezek sz eszközök természetesen nem elegendők. arra azonban igen, hogy a helyi erőforrások maximális feltárásával kiegészítve, minden úl szövetkezet kielégítően berendezhesse közös gazdaságát. A gépállomások ezévi munkája komoly fejlődést bizonyít. A leglobbrr elmunkált és legszebben fejlődő gabonavetések között, az állami gazdaságok táblái mellett országszerie szembeötlők a termelőszövetkezetek vetései, amelyeket a gépállomások végeztek. Ennek ellenére nagyon sok javítani való van a gépállomások munkájában s a jövő évi termelési tervek teljesítése nagyrészt azon múlik a termelőszövetkezetekben, hogy a gépállomások mennyivel jobb és szervezettebb munkát végeznek, mint ebben az évben. A Minisztertanács ez évben már javította, fejlesztette a gépállomási dolgozók bérezési és premizálási rendszerét, s kezd kialakulni a gépállomási mezőgazdászok munkája is. Bizonyos azonban, hogy még sok tennivaló van mindkét vonatkozásban, hogy a gépállomások szervezettségét. munkafegyelmét, különösen pedig a termelőszövetkezetek és a gépállomások viszonyát javítsuk. E vonatkozásban én is helyesnek tartom Losonczi elvtársnak azt a javaslatát, hogy a nagyobb, erősebb termelőszövetkezeteknek saját mezőgazdászuk legyen. 1956. évi mezőgazdasági tervünk teljesítése szempontjából igen fontos, hogy az egyéni gazdálkodók termelési színvonalát is emeljük, termelési tartalékaikat kiaknázzuk. Ez évi jó termésünkben jelentős szerepe volt annak, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is akartak termelni s termelésük fejlesztéséért, piacra vihető árumennyiségeik növeléséért szorgalmas munkát fejtettek kt. A jövő évi termelési tervek teljesítése érdekében arra kell vigyáznunk, hogy munkakedvüket ne csökkentsük, ellenkezőleg, növeljük és ahol valamely okból csökkent volna, ott ezt helyrehozzuk. Az idei őszi munkák arról tanúskodnak, hogy általában nem csökkent egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságunk termelési kedve, azonban az ország egyes vidékein, figyelmeztető jelek tapasztalhatók. S azt is tapasztaljuk, hogy főleg ott fordul elő ilyen helyzet, ahol nem jól, vagy éppen rosszul dolgoznak a helyi vezetők. Az ilyen községekben és járásokban meg kell tanulniok a helyi iránvítószervek- nek, hogy jövő évi termelési tervüket csak akikor tudják teljesíteni, ha a törvények betartását, a tervek teljesítését megkövetelve olvan módon bánnak egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságunkkal, hogy az nem csökkenti munkakedvüket, hanem ellenkezőleg, felkelti kötelességérzetüket és minél nagyobb erőfeszítésre serkenti őket. Tisztelt Országgyűlés! Jövő évi tervünk teljesítésének igen fontos feltételeit már ez évben meg kell teremtenünk. Népünk kenyerének feltétlen és bőséges biztosításé - legelső feladatunk s ennek a teljesítése ezekben a napokban dől el a tervben előirányzott kenyérgabonavetés befejezésével. Eddig három megye teljesítette tervét: Vas, Veszprém és Szabolcs. Közel vannak a terv teljesítéséhez Zala. Győr, Fest, Heves, Csongrád, Hajdú és Szolnok megyék is. Ugyanakkor azonban még mindig jelentékeny az elmaradás Baranya. Somogy, Tolna, Fejér, Komárom, Békés, Bács. Borsod és Nógrád megyékben Is. A legsürgősebb teendőnk most az, hogy a jövő évi tervnek ezt az alapvető feladatát minden körülA szovjet parlamenti Ezután áttértek az alkotmány 24. szakasza új szövegének megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A javaslatot Harrer Ferenc előadó ismertette. Elmondotta: gazdasági életünk eredményességének és törvényességének közvetlen és hatásosabb biztosítása szükségessé tette az Állami Ellenőrző Központnak Állami Ellenőrzés Minisztériumává való átszervezését. A törvényjavaslat az Állami Ellenőrzés Minisztériumát beiktatja az alkotmány szövegébe. Az országgyűlés az alkotmány 24. szakasza új szövegének megállapításáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag- elfogadta. Ezzel az országgyűlés ülésszaka befejezte a napirend tárgyalását. Az ülést Rónai Sándor zárta be. — Az országgyűlés nevében őszintén megköszönöm a Szovjetunió Legfelső Tanácsa parlamenti küldöttségének, hogy ors7ágervű1ésünkön résztvettek és jelenlétükkel, itteni fellépésükkel még szorosabbá tették a Szovjetunió és a magyar nép bamények között teljesítsük s minden termelő eleget tegyen törvényes kötelezettségének. S ez még olyan megyékben sem lehetetlen, ahol eddig részben mulasztás, részben a különösen kedvezőtlen időjárás miatt jelentős az elmaradás. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy elsősorban a mezőgazdasági irányitő szervek, de a helyi irányítás többi szervei is teljes erejükkel folytassák, sőt fokozzák a vetés befejezése érdekében végzett munkáinkat és ne nyugodjanak meg mindaddig, amíg a tervben előirányzott terület feltétlenül és biztosan be nincs vetve. Ez természetesen nem érhető el másként, minthogy a termelőszövetkezetek tagiaí. a gépállomások dolgozói és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságunk is odaadó szorgalommal és az időjárás minden mostohasé^ával dacoló erőfeszítéssel dolgozzak a vetés befeie- zóséért. a terv feltétlen fenyítéséért. Ezt kéritik és ezt várjuk tőlük, « ezt mind saját érdekük, mind állam iránti kötelezaHfjpoük teljesítése feltétlenül megköveteli. A vetés befejezése a legdöntőbb feltétele a tervben előirányzott gabonatermés elérésének, az összes tavaszi vetésű növények termésének pedig az a leefőMj biztosítéka, ha még a tél beálltáig elvégezzük az őszi mélyszántást. F«v**s mannák ebben a munkábati előrnhalaötak. számos megve azonban plm-i-adt. A vetés befőzésének feltétlen elsőbbsége mellet ez a következő nagy feladat. A jó termés magábanvéve még nem jelenti állatállományunk takarmányának biztosítását. Ezt csak akkor biztosítottuk, ha minden rí lózásra alkalmas terményt beelőztünk, r minden egyéb takarmányfélét minél kevesebb veszteséggel betakarítottunk. Ezt pedig még kevés termelő- szövetkezet. állami gazdaság, vagy egyénileg gazdálkodó mondhatja el. A következő napokban és hetekben minden erőt meg kell feszíteni, a munka minden lehetőségét meg kell ragadni, hogy ezt a feladatot is sikerrel elvégezzék mezőgazdaságunk dolgozói. Az 1956. évi népgazdasági terv mezőgazdasági feladatait azzal a tudattal fogadja a mezőgazdaság minden dolgozója, hogy ez a terv feszített, azonban sikeres jó munkával teljesíthető és a teljesítés érdekében már folyik is a munka. Rajta leszünk, hogy most ősszel is és végig az egész jövő évben, úgy dolgozzunk, hogy ami rajtunk áll, mindazt megtegyük mezőgazdaságunk termelési színvonalának emeléséért, mezőgazdaságunk szocialista építéséért, 1956. évi népgazdasági tervünk megvalósításáért. (Hosszantartó, nagy taps.) Hortobágyi János, a Győr-Sopron megyei pártbizottság első titkára szólalt fel ezután, majd Parragi György felszólalásával befejeződött az 1956. évi népgazdasági tervjavaslat vitája. Az országgyűlés a népgazdasági tervet egyhangúlag elfogadta. küldöttség; üdvözlése ráti kapcsolatát — mondotta. — Biztosak vagyunk abban, hogy az elv- társak országunkban való tartózkodásuk alatt meggyőződnek arról a megbonthatatlan barátságról és szerétéiről, amellyel a magyar dolgozó nép a Szovjetunió iránt viseltetik és a magyar dolgozókkal való találkozásuk még jobban elmélyíti a magyar és szovjet nép testvéri barátságát. — Kérjük, adják át hálás köszönésünkét. a magyar orszüe^vűlés küldöttségének a Szovjetunióba való meghívásáért. A meghívásnak nagy örömmel teszünk eleget.- Egyben kérjük Pegov elvtársat és a küldöttség valamennyi tagját, hogy tolmácsolják a hatalmas Szovjetunió népeinek a magyar ország- gyűlés és az egész magyar nép forró üdvözletét. * * ül'5*! végén a képviselők hosz- ?7,-ntartó, lelkes, ütemes tapssal, fel- ■Mb— üt—!o™»iték a páholyban helyet falaié -•’-•"iet parlamenti küldöttséget. (MTI) A HiSZ Központi Vezetőségének közleménye a vasgyiifíő hónappal kapcsolatban A Minisztertanács határozata alapján november 15-én vasgyűjtő hónap indult az országban. A vasgyűjtés eddig minden alkalommal jelentős eredményeket hozott. Ezekhez az eredményekhez jelentősen hozzájárult a diszisták és az úttörő fiatalok lelkes munkája. Most az őszi vasgyűjtés során is újabb nagy feladat áll előttünk kohóink nyersanyaggal való ellátásában. Diszisták! Úttörők! A DISZ Központi Vezetősége felhívással fordul hozzátok: járjatok elől a gyűjtésben, vigyétek ismét győzelemre a vasgyűjtés csatáját! Szervezzetek vasgyűjtő brigádokat, kutassátok fel az elfekvő anyagokat és adjátok át a gyűjtőszerveknek. Tekintsétek a vasgyűjtést a diszisták becsületbeli ügyének. A DISZ Végrehajtó Bizottságok szervezzenek versenyt a fiatalok és a DISZ szervezetek között, s a legjobb eredményt elérőket a gyűjtő- szervek segítségével jutalmazzák. DISZ Központi Vezetőség. (MTI) Az elmélet napi kérdései A mezőgazdaság szocialista átszervezésének lő ólja a termeiőszövelkezelí mozgalom fejlesztése Irta: Koval Pál A Központi Vezetőség 1955 márciusi határozata kimondja: „A dolgozó parasztságnak —■ mind a szegény, mind a középparasztoknak — igazi jólétet, emberi életet, országunk számára fejlett, magasszinvonalu mező- gazdaságot csak a szövetkezeti gazdálkodás kiterjesztése biztosíthat, mert csak a szocialista nagyüzemi termelésben használhatók ki ésszerűen a fejlett mezőgazdasági gépek, csak itt alkalmazhatók tömeges méretekben a mezőgazdasági tudomány legújabb vívmányai, mindaz ami megkönnyíti a dolgozó parasztság munkáját." A Központi Vezetőség e határozata leszögezi azt is, hogy pártunk alapvető feladata a III. pártkongresszus határozatának megfelelően a szocializmus építése, a szocializmus alapjainak lerakása hazánkban; tehát a mi pártunk előtt is megoldandó feladatként áll a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Már Marx, Engels is utaltak a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségszerűségére. Engels „A parasztkérdés Franciaországban és Németországban“ c. munkájában is rámutatott, hogy a tőkés termelés a földművelésben elvágta a kisárutermelés életlehetőségét. Kifejtette, hogy amíg a kapitalizmus uralmon van, a kispn- rasztok helyzete reménytelen, a tőkés termelés legázolja őket. A munkásosztály hatalomra jutása után a paraszti szövetkezetek létrehozásában jelölték meg az átalakulás útját és olyan fontos elvi és gyakorlati kérdésekre is rávilágítottak, amely szerint: 1. a termelő eszközöket társadalmi tulajdonba kell venni; 2. biztosítani a szövetkezetekben a munkásosztály vezetését; 3. szükséges az önkéntesség és fokozatosság elvének betartása; i. állami támogatás kell ezek megoldásához. Miért történelmi szükségszerűség a mezőgazdaság szocialista átszervezése? A kapitalizmus kibékíthetetlen ellentmondása, hogy a termelés társadalmi, a kisajátítás pedig egyéni. Ez szükségszerűen követeli a termelési eszközök társadalmi tulajdoniba vételét. Ha a munkás- osztály megdöntötte a burzsoáz át és kezébe ragadta a politikai hatalmat, szükségszerűvé válik — a hatalom megtartása és megszilárdítása érdekében —, hogy a legfejlettebb hatalom a neki megfelelő gazdasági formával rendelkezzék, mert különben elpusztul. A marxizmus-leni nizmus azt tanítja, hogy a népgazdaság huzamosabb ideig ném állhat két alapon, mert ez gazdaságilag és politikailag gátolja a szocializmus építését. Az ipar és a mezőgazdaság szocialista alapon való egyesítése nélkül a szocializmus nem valósítható meg. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségszerű tudományos alapját is azon objektív törvények adják, hogy: 1. A termelő erőknek és termelési viszonyoknak összhangban kell lenni, 2. az egész népgazdaságban érvényesülni kell a tervszerű, arányos fejlődés törvényének. Ezért válik szükségessé a mező- gazdaság szocialista átszervezése minden olyan országban, ahol a munkásosztály kerül hatalomra. De szükségszerűvé válik a mező- gazdaság szocialista átszervezése azért is, mert a szocialista ipar a bővített újratermelés alapián fejlődik. A kisparaszti gazdaságok a szocialista állam támogatása ellenére sem képesek bővített újratermelést folytatni és termelőerejük fejletlensége és a kisparaszti szétaprózott tulajdon miatt a mező- gazdaság fejlődése elmarad az ipar fejődésétől. Ugyanakkor nem tudja kielégíteni a szocialista várost megfelelő mennyiségű élelmiszerrel. (Hús, zsír. baromfi, vabona, ipari nyersanyag, stb.) Világosan látni kell azokat a lehetőségeket, amelyek az egyéni parasztgazdaságok termelésének fejlesztésében rejlenek. A kivezető út ebből az, hogy a kis, elaprózott parasztgazdaságokat nagy, kollektív gazdaságba kell tömöríteni. Ez az egyetlen útja a dolgozó parasztság fel- emelkedésének. Minden más út visszafelé, a kapitalizmushoz vezet; Ezt a feladatot csak úgy tudja megoldani a munkásosztály, ha megte- rm iti a mezőgazdaság átszervezéséhez szükséges anyagi alapot, a modern nagyipart. Figyelembeveszi ezt, hogy a város és falu, az ipar és mezőgazdaság gazdasági összefogása szükséges és ennek érdekében még hosszú ideig fenn kell tartani az árutermelést, mint a várossal való gazdasági kapcsolatnak a dolgozó paraszt számára egyedül elfogadható formáját. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségszerűsége azonban nem jelenti azt, hogy a mezőgazdaság átszervezése akármikor és akárhogyan lehetséges. Ennek meg vannak a maga objektív és szubjektív feltételei. 1. Figyelembe kell venni a társadalmi erők fejlettségét cs egymáshoz való viszonyát. 2. A termelőerők fejlettségét. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének legfontosabb feltétele a szilárd munkás-paraszt szövetség, amely szövetségben a vezető szerep a munkásosztályé. Ez a tétel kötelező valamennyi országra, mely a szocializmust építik Szükséges volt a Szovjetunióban is, és szükséges nálunk is. Azért szükséges a szilárd munkás-paraszt szövetség, mert a gazdasági törvények nem maguktól érvénye- sülnek. Kell olyan társadalmi erői mely képes legyőzni a régi társadalom ellenálló erőit. A munkás-paraszt szövetség az a társadalmi erői mely képes a régi társadalom ellenálló erőit legyőzni és 'képes a munkásosztály vezetésével a nagyüzemi szocialista mezőgazdaságot megteremteni. Sztálin elvtárs utolsó művében (A szocializmus köz- gazdasági problémái a Szovjetunióban) rámutatott arra, hogy ezt a feladatot a szovjet hatalom ezért tudta megvalósítana, mert meg volt ez a társadalmi erő, és a szovjet hatalom arra az objektiv gazdasági törvényre támaszkodott, hogy a termelési viszonyoknak feltétlenül összhangban kell lertniök a termelő erők jellegével. E törvény érvényesülése közben fejlődhetnek csak a termelő erők olymértékben, hogy a munka termelékenysége soha nem látott mértékben emelkedhet és ez biztosítja a kapitalizmus felett a gazdasági győzelmet. Abból az objektív törvényből kiindulva, hogy a szocialista népgazdaság a tervszerű arányos fejlődés törvénye alapján tud fejlődni, meg kell teremteni az arányosságot a népgazdaság két legfontosabb ága: az ipar és a mezőgazdaság között. Ezt az arányt azonban nem úgy kell megteremteni, mint ahogyan azt a jobboldali nézetek hirdették: tehát az ipari, elsősorban a nehézipari termelés csökkentésével — hanem éppen ellenkezőleg: a nehézipar termelésének állandó és fokozatos emelésével. Ugyanakkor a mezőgazdaság szocialista átszervezésével növelni kell a mezőgazdasági terméshozamokat. hogy a mezőgazdaság nyersanyagbázisa lehessen a nehéziparnak. Ha a mezőgazdaság fejlődése nincs megfelelő arányban az ipar fejlődésével, ez visszahat az ipar fejlődésére — akadályozza azt; Vagyis akadályozza a termelő erők feji "dósét. A termelő erők fejlődésének megrekedése pedig magát a szocialista állam létét veszélyeztetheti. Ha hosszú ideig a kisárutermelés talaján termel a mezőgazdaság, akkor állandó a spekuláció veszélye, nem lehet a munkásosztály életszinvonalát folytonosan emelni; A kisáru termelő mezőgazdaság mellett a dolgozó parasztság zömének nem emelkedhet kellően és tartósan az életszínvonala. (Folytatjuk ) Ünnepi műszak a Leóin K ohászaH Művekken aKMP megalakulásának évíortíu’ója tiszte’etére Vasárnap lesz 37. éve annak, hogy megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. A Lenin Kohászati Művek dolgozói nagy lelkesedéssel készülnek az évforduló megünneplésére. Elhatározták, hogy hétfőn ünnepi műszakot tartanak. Az ünnepi műszakot röpgyfllések vezetik be, amelyeken ismertetik pártunk történetét, harcait, küzdelmét a fasizmus ellen és most a szocializmus építéséért. A dolgozók célkitűzése az, hogy minél szebb eredményeket érjenek cl az ünnepi műszakokon, ezzel Is elősegítsék az éves terv határidőclőtti teljesítését és méltán köszöntsék a nagy évfordulót.
