Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-17 / 270. szám

itörtök, laoi>,

17.

ÉS&ÁftKAG

Béréi Andor elvtárs beszéde

(Folytatás a 2-ik oldalról.)

A Szovjetunió által nyújtott hatalmas jelentőségű támogatás felhasználásával megkezdjük az első magyar atomreaktor építését és biztosak vagyunk abban, hogy tudósaink, mérnökeink, technikusaink és munkásaink alkotó szelleme és lendülete lehetővé fogja termi, hogy a második ötéves terv folyamán megteremtsük az első mag atomerőmű alapjait.

1956-ban 758 millió forintot fordítunk összesen gépipari beruházásokra, kétszer annyit, mint 1955-ben. Jelentős összeget, 95 millió forintot fordítunk a gyengeáramú ipar fejlesztésére.

1956-ban összesen 2200 millió forint értékű beruházást fordítunk állami erőből a mezőgazdaság céljaira, az összes beruházások 18 százalékát. Ennek az összegnek legnagyobb részét a mezőgazdaság szocialista szektorának erősítésére fordítjuk: 697 millió forintot az állami gazdaságokra. 409 millió forintot a gépállomásokra, 332 millió forintot a termelő- szövetkezetekre.

A közlekedési beruházások 1956- ban 1148 millió forintot tesznek ki, 46 százalékkal többet, mint 1955-ben.

Az összes beruházásoknak majdnem egyötödét lakásépítésre, szociális, kommunális és kulturális célokra fordítjuk. Legnagyobb mértékű emelkedést mutatnak az állami erőből lakásépítésre szánt összegek,

amelyek 70 százalékkal magasabbak, mint 1955-ben.

Ha ezeket a nagy összegeket takarékosan és ésszerűen használjuk fel és nem nagy lakások építésére, hanem minél több, jól megépített egyszerű kislakás építésére helyezzük a hangsúlyt, akkor mód nyílik 1956- ban a jelenleg még nagyon kedvezőtlen lakáshelyzet érezhető megjavítására.

1956-ban jelentősen növekednek a munkavédelmi beruházások, amelyek 170 millió forintot tesznek ki. A többi kommunális, szociális és kulturális beruházás elsősorban a városok víz- és gázellátásának megjavítását, valamint az iskolák és az egészségügyi intézmények fejlesztését fogja jelentősen előmozdítani. Különös súlyt kell helyeznünk a beruházási összegek lehető leggazdaságosabb és legtakarékosabb felhasználására.

Jelentősen növeljük a felújítási célokra fordított összegeket, amelyek vállalati és költségvetési vonalon összesen 5326 millió forintot tesznek ki, több, mint 19 százalékkal többet, mint 1955-ben.

1956-ban az építőipar termelése

23.1 százalékkal nő. Nagy súlyt helyezünk az előregyártott könnyűbetonelemek és nagyméretű falazótestek alkalmazására, ami lehetővé teszi az építkezések lényeges meggyorsítását:

Täbb mint három milliárd forinttal növekedik a lakosság fogyasztási alapja

Annak ellenére, hogy az elosztható nemzeti jövedelem jóval nagyobb hányadát fordítjuk az állóalapok növelésére, miüt 1955-Jben, a lakosság fogyasztási alapját is több mint három milliárd forinttal, 1955-höz képest 4.7 százalékkal emeljük, ami az életszínvonal újabb javulását jelenti. A fogyasztási alapnak ez a növelése lehetővé teszi berendezésünk egyes aránytalanságainak kiküszöbölését és főként olyan bérügyi intézkedéseiket, amelyek a műszaki fejlesztés előrevitelét, az abban való anyagi érdekeltséget biztosítják.

A lakosság jövedelmének növekedéséből kiindulva a kiskereskedelmi áruforgalom 4.1 százalékos növelését irányozzuk elő. Az élelmiszerek közül tíz százalékkal emelkedik a hús és a húskészítmények forgalma.

Az életszínvonal emelésében jelentős szerepét fog játszani a lakosság kommunális, szociális és kulturális ellátásának számottevő megja- vulása. 1956-ban 94 községet fogunk villamosítani.

1956. évi tervünk új lépcsőfokot jelent abban a hatalmas gazdasági átalakulásban, amely hazánkban a felszabadulás óta folyik. Az egyik évről a másik évre végbemenő, aránylag szerény változások nem teszik mindenki számára nyilvánvalóvá gazdasági fejlődésünk hatalmas méreteit. Ez azonban éles megvilágításba kerül, ha az 1956. évi előirányzatokat a háború előtti régi Magyarország utolsó békeévével, 1938-al vetjük össze. 1956-ban Magyarországon minden lakásra négy és félszer annyi villamosenergia fogyasztás, több mint két és félszer annyi hengerelt acél termelés jut, mint 1938-ban. Egy katasztrális holdon több, mint ötször annyi műtrágyát fogunk felhasználni, mint Horíhy-Magyarországon. Az egy főre eső cukorfogyasztás több, mint kétszerese lesz az 1938. évinek.

Az utolsó években végbement gazdasági fejlődés és második ötéves terv ihatälmas távlatai úgy is lemérhetek. ha második ötéves tervünk első évét az első ötéves terv első évével, az 1950. évvel hasonlítjuk össze, 1950-ben az egy főre eső villamosenergia termelés 319 kilowatt ói'át tett ki, 1956-ban 588 kilowattóra lesz.

1956-ban ötször annyi bölcsődei férőhellyel, négy és félszer annyi kulturotfihonnal fogunk rendelkezni, mint 1950-ben.

A második ötóves tervet sokkal szélesebb alapokon, sokkal magasabb színvonalon indítjuk meg, mint 1950-ben az első ötéves tervünket. A magasabb kiindulási pont arra kötelez minket, hogy a szocializmust tovább építve, második ötéves tervünk éveiben is gyors léptekkel vigyük előre a gazdasági fejlődést és olyan eredményeket érjünk el, amelyek megfelelnek népgazdaságunk nagy erőforrásainak, amelyek méltók népünk hősi erőfeszítéseihez. (Taps.) Fejlődésünk távlatait, a gazdasági fejlődés áorán elérendő színvonalat az szabja meg, hogy egyre szilárdabb szocialista alapokra felépülő országunknak a számunkra legfontosabb területeken belátható időn belül el kell érnie a jelenleg előttünk járó fejlettebb országok színvonalát.

Béréi elvtárs a továbbiak során népgazdaságunk hatalmas belső tartalékairól szólt.

Miben állnak ezek a tartalékok? Először is a műszaki színvonal emelésének ma még pontosan fel nem becsülhető, tervünkben még kellően figyelembe nem vett eredményeiben. ■— mondotta.

Másodszor, hatalmai tartalékaink vannak a takarékosság következetes megvalósításában. Tervünket már a szigorú takarékosság megvalósítására építettük ugyan, de nem fér kétség ahhoz, hogy ezen a téren még igen nagy, ezideig tel nem tárt lehetőségek vannak.

Végül további tartalékok rejlenek abban a baráti együttműködésben, amely egyre jobban megszilárdul országunk és a Szovjetunió között. Mindent el kell követnünk, hogy még jobban elmélyítsük a gazdasági és a műszaki együttműködést a Szovjetunióval és a többi baráti országgal és hogy bátran éljünk a nemzetközi munkamegosztás által teremtett új lehetőségekkel.

ÉÍ?DF

C sak a dolgozó milliók akarata, tudatos erőfeszítése biztosítja a terv sikeres végrehajtását

Äz 1956: évi terv kidolgozása a Minisztertanács jóváhagyásával befejezést nyert és ennek irányelveit és főfeladatait most megtárgyalásra az országgyűlés elé hoztuk. A mi számunkra is igaz azonban Sztálin mondása: „Csak bürokraták gondolhatják, hogy a tervező munka a terv összeállításával befejeződik. A terv összeállítása csak kezdete a tervezésnek: Az egész tervszerű vezetés csak a terv összeállítása után, a helyi ellenőrzés után, a terv megvalósítása, javítása és tökéletesítése során bontakozik ki."

Most, amikor befejezzük az 1956. évi tervünk kidé1 "ozását, mi is elmondhatjuk, bog z csak kezdete az eredményes tér :ő munkának.

A mi tervezőmunkánk is csak akkor lesz célravezető, ha ugyanakkor, amikor a legszigorúbb tervfegyelmet követeli meg, a legnagyobb mértékben támaszkodik az állami és gazdasági szervek vezetőinek és munkatársainak és legfőképp a széles dolgozó tömegeknek alkotó kezdeményezésére. Csak a dolgozók millióinak akarata, tudatos erőfeszítése, szocialista munkaversenye biztosítja a terv sikeres megvalósítását, a tervben kitűzött célok elérését. Csak a

dolgozók aktiv közreműködése mel lett valósítható meg a terv végrehajtásának olyan ellenőrzése, amely lehetővé teszi, hogy a tervet megvalósítása során javítsuk és tökéletesítsük és így biztosítsuk azt a tervszerű vezetést, amely megfelel a lenini követelményeknek és amelyre a mi országunknak, a mi népgazdaságunknak is szüksége van. 1956. évi tervünk sikerének legfőbb feltétele az, hogy a munkásosztályt, a dolgozó parasztságot, az értelmiséget, az egész dolgozó népet mozgósítsuk a terv teljesítésére és túlteljesítésére, a terv megvalósítása során jelentkező akadályok és nehézségek leküzdésére, második ötéves tervünk sikeres megindítására.

Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az 1956. évi népgazdásági tervnek ismertetéseiben kifejtett irányelveit vegye tudomásul. (Nagy taps.)

Az országgyűlés szerdai ülése ezzel befejeződött. A csütörtöki ülésen az 1956. évi népgazdasági tervet, valamint az Alkotmány huszonnegyedik szakasza új szövegének megállapításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja az országgyűlés.

(MTI)

Szemüveg — süketeknek

A süket emberek számára készülő különleges szemüvegek szárába mikrofonból, transzformátorokból, tranzisztorokból, ellenállásokból és vezetékből álló nagyothalló készülék van. A készüléket miniatűr kis elem táplálja árammal, a hangot a fül közelében elhelyezett mikrofon fogja fel, eltérően az eddig használt készülékektől. Tudniilik a mellen elhelyezett mikrofonba behallatszott a ruha zörgése, a lélegzés, ami zavarta a beszéd megértését.

Távolbalátó telefon

Kaliforniában képtovábbító készülékkel és televíziós készülékkel kombinált telefont készítettek. Hívás esetén elegendő levenni a kagylót és a készülék képernyőjén máris látható mindkét beszélgető képe.

Felszállás egyhelyből

Az újfajta sugárhajtóműves repülőgépek képesek egyhelyből is felszállni és továbbfutás nélkül leszáll- ni. Az első ilyen típusú repülőgépnek deltatipusú szárnya van és függőleges irányfelülete. A leszállásnál az ütődés csökkentésére a szárnyak és az irányfelület végére szerelt négy rugózott kerék szolgál. A gépnek gázturbinahajtóműve és ellenkező irányban forgó két koaciális légcsavarja van. A gép mozdulatlanul is lebeghet a levegőben, mint a helikopter.

A tűzmadár

Az Egyesült Államokban gázturbinával meghajtott gépkocsit építettek. A hajtómű teljesítőképessége 370 lóerő, üzemanyaga petróleum, az új gépkocsit tűzmadárnak nevezték el.

Hangszóró kónusz nélkül

Németországban olyan tökéletesített hangszórón dolgoznak, amelyben nincs rezgőkónusz, hanem helyette ionizált levegővel töltött kis kamrát használnak, amely sokkal jobb hangvisszaadást tesz lehetővé. A közönséges hangszóró kónuszának tehetetlensége eltorzítja a hangvisz- szaadást. Az újfajta hangszóró rez- gőlégkamrája megszünteti ezt a torzítást:

Fúrás ultrahanggal

Angliában elkészültek olyan készülékek ipari prototípusai, amelyek ultrahang segítségével fúrnak, forgácsolnak és csiszolnak. Ezekkel a készülékekkel többféle fémet, üveget, kerámiát és egyéb kemény, rideg tárgyakat megmunkálhatnak:

Dzsavaharlal Nehru távirata Hegedűs Andráshoz, a Minisztertanács elnökéhez

Dzsavaharlal Nehru, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke a ko« vetkező táviratot intézte Hegedűs Andráshoz, a Magyar Népköztársa* ság Minisztertanácsának elnökéhez:

HEGEDŰS ANDRÄS Őexcellenciájának, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének.

Hálás köszönetét mondok Excellcnciádnak születésnapom alkalma« bői hozzám intézett üdvözletéért s kérem, tolmácsolja hálámat korma« nyának és népének. Remélem továbbá, hogy az Ön országával és má« sokkal együttműködve, előmozdíthatjuk a béke és a jóakarat ügyét.

DZSAVAHARLAL NEHRC

Végétért a küiügyminíszterek genfi értekezletének « szerda délutáni záróiiíése

Genf (MTI)

V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere, a külügyminiszterek genfi értekezlete szerda délutáni ülésének elnöke, körülbelül 18 óra 48 perckor berekesztette az értekezlet záróülését. (MTI)

A genfi értekezlet záróközleménye

Genf (TASZSZ) Franciaország, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminisztereinek 1955 október 27-től november 16-ig Géniben megtartott értekezletéről az alábbi közleményt adták ki:Azoknak az irányelveknek megfelelően, amelyeket a négy kormányfő júliusban Genf ben megtartott értekezlete után adott ki, a Francia Köztársaság, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterei 1955 október 27-től november 16-i.g értekezletet tartották Géniben. Őszinte

és átfogó eszmecsere folyt le közöt« tűk arról a három kérdésről, amelynek megvitatását az irányelvek alapján rájuk bízták, mégpedig 1. a-a európai biztonság és Németország, 2, a leszerelés, 3. a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdéséről.

A külügyminiszterek megegyeztek abban, hogy tárgyalásaik eredmé« nyeiről jelentést tesznek kormányfőiknek és javasolják, hogy a külügyminiszterek tárgyalásainak jövő menetét diplomáciai úton szabályozzák. (MTI)

lijicsov szerda délutáni sajtóértekezlete

Genf (MTI)

L. F. lijicsov, a szovjet küldöttség szóvivője sajtóértekezleten közölte, hogy a genfi értekezlet szerdai záróülése 15 órakor kezdődött és 18 óra negyvenkor ért véget. Az ülésen, amelyen V. M. Molotov, a szovjet küldöttség vezetője elnökölt, elfogadták az együttes záróközleményt. A záróülésen mind a négy külügyminiszter beszédet mondott. Az elnöklő Molotov a záróülés berekesztése előtt köszönetét mondott a nyugati hatalmak külügyminisztereinek azért a figyelméért, amelyet az értekezlet ülésem és magánbeszélgetések során a napirendiben szereplő kérdéseknek szenteltek. Molotov ezután mind a

négy külügyminiszter nevében kő*

szönetét fejezte ki Svájc kormányé- nak, Genf kantonális és városi hatóságainak, valamint az ENSZ európai hivatalának vendégszeretetükert és az értekezlet titkárságának odaadó munkájáért.

Dulles amerikai, Pinay francia és MacMillan angol külügyminiszter meleg szavakkal köszönte meg Molotov elismerő kijelentéseit és a maga részéről köszönetét mondott Molotov értékes közreműködéséért a külügyminiszteri értekezleten. V. M: Molotov ezután befejezettnek nyilvánította a négy hatalom külügyminisztereinek genfi értekezletét. (MTI)

— A BORSODI SZÉNBANYA- SZATI TRÖSZT üzemei között az alberttelepi, rudolftelepi és az izsó- falvai bánya maradt el a legsúlyosabban a tervteljesitésben. A legjobb eredményt Sajószentpéter érte el 108.3 százalékos teljesítményével.

— A népi demokratikus országok

könyveinek árusítására új boltokat állítottak tel Kievben, Minszkben, Rigában, Tbilisziben és a Szovjetunió több más városában. A falűsi dolgozók postán rendelhetnek ma* gyár, bolgár, lengyel, kínai és má3 nyelvű könyveket.

EGY ÉVVEL A BÍRÁLAT UTÁN—

A SZERENCSI LENIN TERMELŐSZÖVETKEZETBEN

Csaknem egy éve cikk jelent meg lapunkban erről a termelőszövetkezetről. Az volt a lényege, hogy Szerencsen, ahol kedvezőek az adottságok egy termelőszövetkezet virágzóvá tételéhez, már hatodik éve (most már hetedik) működik a Lenin termelőszövetkezet úgy ahogy. Hogy miért nem jól működik, annak az az oka, hogy bizony — enyhén szólva — magára hagyták ezt a szövekezetet. A cikk megmondta, hogy a párt- és tanácsszervezetek a kelleténél jóval kevesebbet törődnek az amúgy is gyenge vezetéssel bíró termelőszövetkezettel.

Eltelt majdnem egy év. A napokban megint jártunk Szerencsen: Tanulságos esetről van szó.

Az imént említett cikk után volt egy kis mozgolódás. De csak egy kicsi. Éppen ez a baj. A szerencsi cukorgyár, a patronáló, mintha csak ébresztőre várt volna. Küldöttséget menesztett a termelőszövetkezetbe, hogy hát itt vagyunk, milyen segítségre van szükség? Dicséretére legyen mondva, egy csapásra jó patronálónak bizonyult a cukorgyár. Kijavították és javítják a kisgépeket, a szekereket; a sertésfiaztatóba villanyt, az istállóba vízvezetéket szereltek be; az állatok számára melaszt és szárazszeletet adtak — ingyen. A nyáron aratni mentek a munkások és tisztviselők (persze voltak, akik hallani sem akartak a társadalmi munkáról) — egy nyolcholdnyi területet — mondta az agronómus — egy délután elintéztek, illetve learattak. A patronálás, ha gyengébb ütemben is, de most is megvan, mert lovakat patkolni, szekeret javítani stb. a tagok bármikor bemehetnek a gyárba, mely munkákat most is, akárcsak eddig, ingyen végzi a cukorgyár. A termelőszövetkezetnek nagyon jól jön ez a segítség, hálásak érte a munkásoknak. Attól függetlenül, hogy a patronálás politikai segítségben nem jut kifejezésre, megbecsülendő a cukorgyár munkája.

A párt- és tanácsszervek azonban nem valami bőkezűen osztogatták a segítséget. Kimentek és most is kimennek hozzájuk, beszélgetnek a tagokkal és vezetőkkel, de kézzelfogható eredmény nem született, a termelőszövetkezet problémái, a tagok panasza nincs elintézve. Hogy nem kaptak kielégítő segítséget, arra jellemző, hogy egy év alatt négy(!) taggal „erősödött“ a Lenin termelőszövetkezet, ők is csak néhány héttel ezelőtt léptek be. Kevesen lépnek még be hozzájuk, mert nem olyan vonzó a gazdaság, mint amilyen már régesr,ég lehetne. Hét év telt el az alakulástól és még most is csak 21-en vannak, holott százával is lehetnének. Annak ellenére, hogy a tavalyi alig 18 helyett ma 35—40 forintot ér egy munkaegység, hogy több már az állatállomány, hogy jobb a termésátlag (tavaly 7, az idén 12.60 mázsa az átlag búzából), — megint csak ott tartunk, ahol tavaly: egyedül van a termelőszövetkezet, a cukorgyár anyagi segítségén kívül alig kapnak valami támogatást, különösen szervezeti, politikai szempontból. Hiába fordulnak akárhová problémáikkal. A válasz: „majd segítünk, utánanézünk, csak legyetek türelemmel“. Türelemmel! — de meddig? Csak nem azt akarják mondani, hogy a türelem rózsát terem? Eltelt hét év, mire i árnak még? Hogy létezik az, hogy az illetékes párt- és tanácsszervek, ha megbírálják őket ezért, vagy azért, nem tesznek semmit, vagy csak ns.- gyon keveset a hibák kijavít ására, vagy még csak nem is válaszolnak a bírálatra?

S még valamit, a termelő- szövetkezet még mindig nem kapta vissza azt a bizony,ős hatvanegy- néhány hold földet,'—méghozzá jó földet —, amelyet, annᣠidején leadtak, mert nem bírták megművelni. Állami tartalékba került e2 a föld — és most a kétlakiak művelik. A tanácsnál azt mondják, hogy „már nem lehet visszaadni azt a földet. Nem kellett volna leadni, s most nem lennének ilyen problémák.“ De mi az, hogy nem lehet visszaadni? Ki mondta? Miért nem kaphatná meg a termelőszövetkezet azt a földet, amikor a termelő- szövetkezet fejlesztéséről van szó, amikor a csoport azóta már meg tudná művelni, mert a gépállomás óriási segítséget tudna adni nekik? Hol van az előírva, hogy a földet nem lehet visszaadni? Hogyan fejlődjön a termelőszövetkezet, amikor a kevés segítség mellett aktatologatással keserítik őket? Mintha nem is tudnák az illetékes szervek, hogy a termelőszövetkezet földjének csaknem fele víz alatt áll tavasszal és ősszel. Hogy föld híján még vetésforgót sem tudnak kialakítani; hogy nem tudnak elegendő szemestakarmányt termelni s lassacskán az állatállomány fejlődése is megáll takarmány híján. Akárki kimehet az úgynevezett Nagypatak mellé és meggyőződhet: most is víz alatt áll egy nagy terület. Emiatt 17 hold füveshere be sem lesz takarítva. A kertészetnek is több, mint a fele tönkrement ez évben, de tönkrement 6 hold kukorica (legalább 300 mázsát jelent), 6 hold bükköny, 5 hold napraforgó;:de ne is soroljuk tovább. Ami megtörtént, az megtörtént, azoih Ttár navn lehet változhatni. Mindenesetre a tagok látják a kárát. Jonéhány ezer forint;tol esnek el az* idei zárszámadáson.

A múltkori cikkben megírtuk, miért nem milliomosok a tagoki

Hogy most sem azok — azon érdemes egy kicsit elmélkedni: De még ennél is érdemesebb lenne az ügy érdekében — tenni valamit!

EK; r