Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)
1955-11-16 / 269. szám
Szerda, 1955. november le. ESZAKMAGTARORSZÄC 3 Hegedűs András elvtárs feeszéde (Folytatás a 2-ik oldalról) Szakadatlanul és szívósan dolgozunk azért, hogy a párt által mutatott,helyes úton megteremtsük a szocialista város után a szocialista falut és a fejlett szocialista ipar mellé felzárkóztassuk a fejlett szocialista mezőgazdaságot. Megtesszük az első lépéseket a második ötéves terv végrehajtására — Tisztelt Országgyűlés! A kormány ezeknek az iparban és mezőgazdaságban előttünk álló feladatoknak figyelembevételével dolgozta ki az 1906-os népgazdasági tervet, amelyet az országgyűlés külön napirendi pontként megtárgyal. Az 1956-os népgazdasági terv feladatul tűzi ki a nemzeti jövedelem 6.2 százalékos -növelését, amelyet úgy érhetünk el, hogy az ipari termelést ez- évihez képest 6, ezen belül a minisztériumi ipar termelését 6.8 százalékkal, a mezőgazdasági termelést pedig mintegy 3 százalékkal emeljük. Az országgyűlés elé terjesztett tervjavaslatban célul kitűzött feladatok végrehajtásával megtesszük az első lépéseket a második ötéves terv végrehajtásához. — Tisztelt Országgyűlés! — A Minisztertanácsot valamennyi intézkedésnél az a cél vezette, hogy a népjólét emeléséhez szilárd alapot teremtsen. A nérnólét növekedésével együtt olyan színvonalon akarjuk tartani beruházásainkat, amely lehetőséget ad az ioar és a mezőgazdaság gyors fejlesztésére. Éljünk jobban, de ne úgy, hogv megegyük és feléljük a jövőnket. — Országunkban a néojőlét fe11?"- dítésének egyik sarkalatos e'őfel- tétele a lakosság zavartalan ellátása mezőpazdasási termékekkel. A mezőgazdasági termékek kötelező begyűjtéséből származó meny- nyisévek az ország lakosságának zavartalan ellátását és a mezőgazda- sági terrr*ékek tervezett kivitelét nem biztosítják. Szükséges. ho<*v az állam kezében a kötelező begyűjtéssel biztosított mennyiségnél napvobb készletek. több búza. z.sír. tej és más fontos élelmiszeripari és mezőgazdasági termék álljon rendelkezésre. Szabad! felvásárlási rendszerünk sikere E helyzet láttán kormányunk a mezőgazdasági termékek állami sza- badfelvásáríási rendszerén keresztül széleskörű intézkedéseket foganatosított a lakosság zavartalan ellátása és a tervezett mezőgazdasági kivitel bizfosítása érdekében. A dolgozó parasztsáp a szabadfelvásárlás keretében az államnak eladott mezőgazdasági termékeiért olyan összeget kap, amelyek a termelés fokozására, új, eddig nem alkalmazott agrotechnikai é~ termelési módszerek bevezetésére ösztönöznek, gazdaságossá teszik a többletmunkát. Gondoljunk csak arra, hogy az állami szabadfelvásárlás keretében a búzáért 240 forintot ad az állam, tehát lényegesen többet, mint amennvi a dolgozó parasztság termelési költsége. Az állami szabadfelvásárlás rendszere ebben az évben jelentős sikereket hozott. Míg tavaly a begyűjtésen felül alig 3000 vagon kenyérgabonát vásároltunk fel, az idén az első tíz hónapban 28.000 vagont vásároltunk. — Nem kisebbek az eredmények a sertéshizlalási szerződéskötésnél sem. Ez év október 1-től a jövő év szentember 30-ig történő átadásra eddig több. mint 540.000 hízott sertést kötöttünk le, azaz háromszor annyit mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az élelmiszerellátás terén ezévben még nem tudtuk teljes mértékben kielégíteni a hús iránti keresletet. Átmeneti nehézségek jelentkeznek a zsírellátásban is, Enyhítésére jelentősebb mennyiségű étolajat hoztunk forgalomba. A szerződéses hizlalás számszerű növekedése lehetőséget fog adni az államnak arra, hogy»fokozatosan javítsa a városok ellátását sertéshússal, zsírral és különböző hústermékekkel. Megfelelő mennyiségű és minőségű és a tavalyinál olcsóbb zöldség állt és áll alakosság rendelkezésére. Meg kell azonban mondanunk azt is, hogy zöldségkereskedelmünkben még mindig sok a büroV-atlkus vonás, nagyon drága a szállítás, sok a romlás, ami indokolatlanul drágüla a városokban a zöldségtermékek árát. •— Az idei jó gyümölcstermés lehetővé tette, hogv a városok lakossága nagy mennyiségben és olcsón jusson gyümölcshöz. — Komoly javulás van a lakosság ipari termékkel való ellátásában is, amélv egy-két cikktől eltekintve' úgyszólván zavartalan. Az állam jelentős mennyiségű inari árukészlettel rendelkezik. A szocialista kereskedelemben lévő készletek ez év október 1-én 12 milliárd forintot tettek ki. Több, főbb és olcsóbb lakást építünk, emeljük népünk kultúráját — Az életszínvonal alakulásában igen nagyjelentőségű a lakáshelyzet. Lakáshelyzetünk, különösen a nagy ipari városokban, nem ki-légítő és még sokezer dolgozó család él rossz lakáskörülmények között Budapesten, Miskolcon, Ózdon és több ipari városban is. A kormány nagy erőfeszítéseket tett és tesz azért, hogy meggyorsítsa és olcsóbbá tegye a lakásépítést. Az újonnan épülő lakások számának növelése érdekében nemcsak a beruházások összegét növeljük mintegy 70 százalékkal, hanem csökkentjük az épülő két-három szobás lakások számát, hogy nymodon átmenetileg több egy-szoba konyhás lakást építve növelni tudjuk a megépített lakások számát és hogy ilymódon minél több családot tudjunk minél rövidebb idő alatt lakáshoz juttatni. Népünk fokozódó életerejét jelzi a természetes szaporodás örvendetes javulása a hiánybetegségek megszüntetése és a tbc-s megbetegedések jelentős csökkenése. Kórházi hálózatunk nagyarányú fejlesztését folytatva már ez év első felében újabb Í500 kórházi ág-'at állítottunk be. Folytatni k'"vániuk ez- irányú erőfeszítésünket és 1956-ban is jelentős fejlesztést tervezünk. A nép jólétéhez, az élet megszépítéséhez — és mindazoknak a feladatoknak a végrehajtásához, amelyekről eddig szó volt — elválaszthatatlanul hozzátartozik a dolgozók tudásának, ismeretkörének sokoldalú bővítése, kultúrájának állandó növelése. Az oktatás helyzetéről szólva megállapította, hogy oktatásunk legfőbb hibája az, hogy tanterveink nem veszik eléggé figyelembe a gyakorlati élet követelményeit. Az érettségizett, de tovább nem tanulók problémája élesen felvetette gimnáziumi képzésünk tartalmának és egész középiskolai rendszerünknek a hiányosságait. Az általános iskola, de különösen a gimnáziumok és technikumok új tanterveinek kidolgozásánál már fokozottan figyelembe vesszük a politechnikai oktatás követelményeit. Ennek megvalósítása lehetővé teszi, hogv ifjúságunk táiékozott legyen a modern nagyüzemi, ipari és mezőgazdasági termelés alapvető folyamatainak kérdéseiben s meesze- rezze a legfontosabb munkaeszközök használatához szükséges készségeket. A Minisztertanács a közoktatásügy tiolgozói iránti megbecsülést juttatta kifejezésre, amikor ez év nyarán az óvónők, tanítók és tanárok fizetését felemelte. A Minisztertanács behatóan foglalkozott könyvtáraink helyzetével és feladataival s ennek eredményeképpen már a legközelebbi időben javaslatot terjeszt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé olyan törvényerejű rendelet kiadásáról, amely hathatósan segíteni fogja könyvtárügyünk fejlődését. Kulturális forradalmunk egvik igen eredményes fegyvere — a film. Az a tény, hogy az elmúlt év 93 millió nézőjével szemben az idén előreláthatóan mindegy 107 millió látogatnia lesz játékfilmjeinknek, mindennél ékesebb bizonyítéka kulturális életünk egészséges demokratizálódási folyamatának. 1938-ban — ennek a számnak csuoáu egyhatodát — 18 millió nézőt—-mutat a statisztika. Filmszínházaink látogatottsága terén számos nvnga+i országot basvtunk magunk mögött, köztük olyanokat is, mint a filmgyártás terén előkelő helyet elfoglaló Franciaország. Megfelelő gazdasági-szervezeti in- téledésekkel fiimmrá^onk bővítésével és Vo-c^^rűcí+és^vel. moziina-onV vetítési lehetőségének megtavításévat lehetődé tesszük, hoc” bö-*örisécünk az edd;?!né! is töLh és jobb filmet, kulturáltabb körülmények között láthasson. Egész kulturális életünk a legszo- rosahb összefüggésben van irodalmunkkal. A felszabadulás óta sok kiváló írói v-ű. rcoénv, -Trees, elbeszélés, színdarab íá+ott napvilágot. A nvmkás- csz+áJv és az egész mawar nén igé- n'Tei azonban megnövekedtek az írókkal szemben, amelyeket, ezek még csak kis részben elécüenak ki. A munhóaas-tá'v. a dolgozó nőn azt vária íróinktój. hogy színvonalas művekben elsősorban a máról irtanak, adippaic bátorítást a saoeiaiiz- mus énítéséhcri előttílnk állé feladatok elvégróséhez. Lelkesítsék dolgozóinkat több munkára, a nehézségek leküzdésére, járulian.ak boagá, heg" a dolgozók egymáshoz való viszonyát egyre inkább a szocialista emberiesség és egymás megbecsülése jellemezze. Kormányunk minden ereiével segíti és támogatta azokat a művészeket és írókat, akik tehetségüket a szocialista társadalom építésének szolgálatába állítiák. Hegedűs elvtárs ezután a tudomány eredményeiről szólt és megállapította: A tudomány megbecsülését nem lehet csupán a költsógvetés számain keresztül értékelni. Ehhez elválaszthatatlanul hozzátartozik az is. hogv állatni $go"vejnk vezetői és dolgozói ^elhasználják e munkájukban a tudomány vívmányáit. Ahhoz, hogv a tudomány néni demokratikus éllamtmk és életünk minden területén éreztesse áldásos hatását, az eddiginél sokkal lelkesebben kell küzdeniük a tudósoknak is azért, hogy tudományos eredményeik szocialista építésünkben ténylegesen alkalmazásra kerüljenek. A kormány a maga részéről a tudományos dolgozóknak minden erre irányuló törekvését teljes erejével támogatja. Figyelmünket a tanácsok jogkörének növelésére ketl fordítanunk Tisztelt Képviselő Elvtársak! Azoknak a feladatoknak a sikeres elvégzéséhez, amelyek a népgazdaság, a kultúra és a tudomány területén előttünk állnak, tovább kell erősítenünk népi államunkat. Erősítenünk kell szocialista hazánk külső és belső biztonságát szolgáló szerveinket: a néphadsereget, az állam- védelmi és rendőri szerveket is. Tovább kell javítanunk az állami munkát, államszervezetünk minden láncszemében. Az elmúlt félévben növeltük helyi államhatalmi és államigazgatási szerveink hatáskörét, mert a legnagyobb hiba nálunk az ügyek intézésének túlzott központosításában volt és van bizonyos mértékig még ma is. Figyelmünket az előttünk álló időszakban a járási, városi és községi tanácsok jogkörének növelésére kell elsősorban fordítani. Változást kívánunk elérni a helyi tervezés területén is. A tervezés során nem érvényesülnek eléggé a lakosság jogos helyi igényei, nem tárulnak fel eléggé a helyi lehetőségek, amelyek pedig bőven vannak községeinkben, városainkban. E hiba kijavítására az Országos Tervhivatal és a helyi végvehaitóbizottságok szak- igazgatási szerveként a megyei, járási és városi tanácsoknál tervbizottságokat hoznak létre, amelyekbe be kell vonni a terület legjobb szakembereit is. A Minisztertanács a községpoliíi- kai célok megvalósítását még szélesebb területen kívánja lehetővé tenni és gondoskodni fog arról, hogy községeink az országos anyagkészletből hozzájuthassanak azokhoz a helyileg elő nem állítható anyagokhoz, amelyek segítségével elkészülhetnek a közséanolitikai tervbe felvett létesítmények. amelyeknek megvalósításához nagy áldocaikészséggel járultak hozzá a dolgozók. Tovább növeljük a tanácsi szervek önállóságát, de ugyanakkor tovább erősítjük a köznonti vezetést, is. A Minisztertanács a továbbiak során is harcol a bürokratizmus ellen. Még mindig ,sok az utasítás, a ügyét, akik egész életükben becsületesen dolgoztak, de valamilyen kisebb jelentőségű ügyben egyizben megsértették a népi demokrácia rendelkezéseit. Ügyészi szerveink és bíróságaink egy része nem tesz eléggé különbséget az ilyen kisebb jelentőségű, tehát a társadalom szempontjából kevésbbé veszélyes ügyek és a megrögzött bűnözők, illetve népi demokráciánkkal szemben tudatos, osztályidegen ellenséges elemeknek a társadalmat súlyosan veszélyeztető bűntettei között. Változtatni akarunk ezen a helyzeten. Ezért a Minisztertanács törvénytervezetet készül beterjeszteni az országgyűlés, illetve a Elnöki Tanács elé a járási, városi és községi tanácsok mellett működő szabálysértési bizottságok felállításáról, amelyek felhatalmazást kapnának arra, hogy a jelenlegi szabálysértési ügyeken túl, az olyan kisebb jelentőségű ügyekben bírságolást alkalmazzanak, amelyekben eddig a bíróságok ítélkeztek. El kell érnünk, hogy a szocialista együttélés szabályainak megsértését a becsületes dolgozók jogos erkölcsi felháborodásának olyan légköre vegye körül, amely a törvénysértések csökkentéséhez vezet. Az ellenőrzési munka megjavítása érdekében szerveztük meg az Állami Ellenőrzés Minisztériumát, amely a kormány központi ellenőrző szerve: Ezentúl valamennyi állami és vállalati szervünk vezetőjére is fokozott felelősség hárul az ellenőrzés megjavítása és eredményesebbé tétele terén. Tovább erősítjük kapcsolatainkat más országokkal papíros, a különböző kimutatások, nyilvántartások, jelentések bekérése, amelyeket a kérő szervek sokszor fel sem használnak. Sajnos, még ma sem ritka az olyan ügyintézés, amellyel a nógrádmegyei tanács végrehajtóbizottságánál találkoztunk. Itt a megyei mezőgazdasági osztály egyik bürokratája táviratot küldött az ugyanazon épületben lévő járási mezőgazdasági osztálynak, ahelyett hogy az ügyet személyesen vagy telefonon kísérelte volna meg elintézni. Hozzátartozik az eset érdekességéhez az, hogv a távirat átvételénél a távirat feladója is jelen volt. (Derültség.) Azt hiszem, mindenki egyetért azzal, hogv — tisztesség ne essék szólván — ilyen ..ügyintézésre“ nincs semmi szükségünk. Tisztelt Országgyűlés! Egész állami munkánk alapja a szocialista törvényesség, jogszabályaink betartása és betartatása. Hegedűs elvtárs ezután arról beszélt, hogy gyakran előfordult, hogv állami szerveink meghátráltak a- úgynevezett népszerűtlen feladató1, mepeldása elől. Ennek a megalkuvó az állami fegvelmet súlvosan sértő gyakorlatnak kezdünk véget vetni és következetesen érvényt szerezni jogszabályaink előírásainak. Egyre gyakrabban találkozunk olyan esetekkel, amikor egyes végrehajtó bizottságok és más állami szerveik megsértik a szocialista törvényességet. Már eddig is eltávolítottunk néhány tanácsfunkcionáriust. aki megsértette a szocialista törvényességet. Nem tűrtük és e jövőben sem fogjuk megtűrni állam- apparátusunkban az önkényeskedő, törvényeinket és rendeleteinket megszegő elemeket. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a letűnt úri Magyarország különböző rendű és rangú képviselői, az osztályellenség elsősorban a ku- lákok közül számosán támadják állami és társadalmi rendszerünket. A r.zocialista törvényesség azonban megköveteli, hogy másképpen bíráljuk el azoknak a dolgozóknak az Tisztelt Országgyűlés! Áttérve külpolitikánk kérdéseire, mindenekelőtt szükségesnek tartom aláhúzni, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya külpolitikai tevékenységét az országgyűlés áprilisi ülésszakán elfogadott irányelvek és a varsói szerződés törvénybeiktatásakor hozott határozat alapján végezte. Kapcsolataink erősödésének a szocialista tábor vezető erejével, felszabadítónkkal, a Szovjetunióval, fontos állomása az országgyűlés mai ülése is, amelyen első alkalommal üdvözölhetjük itt hazánkban, a magyar népi demokrácia törvényhozó házában, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának delegációját (nagy taps). A dolgozó magyar nép és kormánya nagy megtiszteltetésnek veszi ezt a látogatást és a legmélyebben meg van győződve arról, hogy a testvéri szovjet nép képviselőinek magyarországi útja elmélyíti azt az őszinte és szoros barátságot, amely országaink és népeink között az elmúlt évtizedben kialakult. (Nagy taps.) Engedjék meg, hogy ebből az alkalomból a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében meleg szeretettel és igaz barátsággal köszöntsem a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét, kedves vendégeinket. (Nagy taps.) — A magyar kormány az elmúlt félévben — az országgyűlés határozatának megfelelően — több jelentős kezdeményezést tett annak érdekében, hogy elmélyítse barátságunkat és fokozza együttműködésünket a szomszédos Jugoszláviával. Egyetértek Kocsa Popovics elvtárssal, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyi államtitkárával, aki a szövetségi gyűlés két házának multheti együttes ülésén elmondott külpolitikai beszámolójában megállapította, hogy „...lényeges haladást értünk el Jugoszlávia és a Magyar Népköz- társaság viszonyának rendezésében“. Az utóbbi hónapok során megegyezésre jutottunk, többek között az országhatárainkat kölcsönösen érintő több kérdésben, vízgazdálkodási és Tisza-hajózási kérdésekben. Továhb nőtt külkereskedelmi forgalmunk, amely az elmúlt félévben mintegy kétszáz százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. Bízunk abban, hogy a szeptember h ínapban félbeszakadt pénzügyi tárgyalásokon felvetett kérdésekben is mielőbb megegyezésre tudunk jutni. — Szeretnék egy-két szót szólni Ausztriával való viszonyunkról is. Kezdeményezéseink nyomán növekedett a két ország közötti árucsere forgalom. Tárgyalásokat folytattunk az országaink közötti kulturális kaocsolatok kiszélesítésére is.1 Intézkedéseink eredményeként jelentősen megnövekedett az országaink közötti személyforgalom. Illetékes szerveink meghívására osztrák mezőgazdasági küldöttség vett részt a budapesti mezőgazdasági kiállításon, magyar részről pedig kormánydelegáció utazott a bécsi őszi vásárra. Örömmel vettük tudomásul, hogy Ausztria kormánya részéről kezdeményező lépéseinket jószándékkal fogadták, s mint Raab kancellár kijelentette „ ... Ausztria hajlandó a megértő szomszédi együttműködésre Magyarországgal“. — Tovább erősítettük diplomáciák gazdasági és kulturális kapcsolatainkat más országokkal is. Az elmúlt félév alatt diplomáciai kapcsolatot, létesítettünk Indonéziával és Izland- dal és ugyanezen célból tárgyalásokat folytattunk Görögországgal, Burmával és több más országgal is. — Különösen örvendetesen fejlődnek kapcsolataink Egyiptommal, Indiával és Burmával és azokkal a Közel- és Középkeleti országokkal, amelyeknek kormányai visszautasítják az imperialista hatalmak beavatkozását országuk belügyeibe és nem hajlandók népeik érdekei ellenére támadó jellegű katonai blokkba lépni. — Egyiptommal követeket cseréltünk, s ismeretes, hogy Nasszer elnök úr elfogadva kormányunk meghívását, a jövő év folyamán Magyar- országra látogat. A magyar nép mély rokonszenwel figyeli ezen országok népeinek függetlenségükért vívott küzdelmét, a magyar kormány pedig kötelességének tartja, hogy kez- deményezőleg lépjen fel az ezen országokkal meglévő kapcsolataink megerősítése érdekében. — Gazdasági kapcsolataink erősödését mutatia, hogy a kapitalista országokba irányuló árukivitelünk ez év második és harmadik negyedévében 65 százalékkal, behozatalunk 14 százalékkal haladta meg az elmúlt év azonos időszakának áruforgalmát. Jelentősen kiszélesítettük forgalmunkat a közép, és délamerikai országokkal. Fejlődött külkereskedelmünk néhány hagyományos partne-- rel, így Nyugat-Németországgal és Finnországgal. — Figyelembevéve a nemzetközi helyzetben a genfi kormányfői értekezlet nyomán bekövetkezett, enyhülést, másrészt, hogy a nemzetközi viszonyok további kedvező alakulását előmozdítsuk, a Minisztertanács határozata értelmében fegyveres erőink létszámát húszezer fővel csökkentettük. — A Magyar Népköztársaság fokozott tevékenységet fejtett ki különböző nemzetközi szervezetekben, nemzetközi kongresszusokon és értekezleteken. Ebben az évben hozzáveI f:őlegesen százötven nemzetközi kongresszuson vettek részt képviselőink. Az Esryesült Nemzetek Szervezetében még hathatósabban szolgálhatnánk a népek barátságának, a világbéke biztosításának ügyét — A népek közvetlen kapcsolatának, egymás megismerésének elősegítése érdekében jelentős könnyítéseket hoztunk az idegenforgalom területén. A turistaforgalom további növelésére még ebben az évben újabb hathatós lépéseket teszünk. — Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy a Magyar Népköztársaság kormányának egész tevékenysége, amely a népek közötti bizalom és együttműködés megerősítésére, a béke és biztonság biztosítására irányul, mindenben megfelel az Egyesült Nemzetek alapokmányában lefektetett elveknek és célkitűzéseknek. Éppen ezért szükségesnek tartjuk erről a helyről is ismételten kihangsúlyozni a magyar népnek azt a régi és jogos kívánságát, hogy hazánk végre elfoglalhassa helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Szilárd meggyőződésünk, hogy a világszervezet fórumán az eddiginél még hathatósabban szolgálhatnánk a népek barátságának, a világbéke biztosításának magasztos ügyét. Hegedűs elvtárs ezután a genfi kormányfői értekezlet sikeréről, egyes kapitalista köröknek a genfi szellemmel ellentétes magatartásáról beszélt, mely hazánkkal szemben is megnyilvánul. Majd a genfi külügyminiszteri értekezlet napirendjén szereplő kérdésekkel foglalkozott és kijelentette: — A magyar nép és kormánya reméli, hogy a genfi külügyminiszteri értekezlet eredményesen zárul, előrehaladást ér el a napirendjén szereplő kérdések megoldása felé és ezzel hozzájárul a nemzetközi légkör további javulásához. Beszédének befejező részében többek között a következőket mondta: — Népi hatalmunk ma erősebb ér szilárdabb, mint bármikor eddig. —i Minden erőnket megfeszítjük azért, hogy megvalósítsuk az ipar fejlesztésének harci programját, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége novemberi ülésének határozatát ipari termelésünk megjavításáról és a műszaki színvonal emelésének feladatairól. Lankadatlan erővel dolgozunk a mezőgazdasági termelés fellendítéséért, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért. — Az iparban és a mezőgazdaságban elért eredményekre építve, (Folytatás a 4. oldalon.)
