Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)
1955-11-16 / 269. szám
ESZÄKMAGYARORSZÄG gMDP BORSOD-ABAU3 -ZEMPLÉN MEGYEI PÁRT Bl Felhívás a megye értelmiségi dolgozóihoz 0 Őzd martinászai már készítik a Nilus-híd anyagát V*. J , > .áfa ÁGÁNAK LAPJA XI. évtolyam 269 szám ARA 50 FILLER Miskolc. 1955 november 16. szerda Minden erőnket megfeszítjük azért, bogy megvalésitsuk az ipar fejlesztésének harci programját, a párt Központi Vezetőségének határozatát M elkezdődött az országgyű Az országgyűlés ülésszaka, amelyet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának 2. bekezdése alapján összehívott, kedden délelőtt megkezdte munkáját. A keddi ülésre eljöttek a Szovjetunió Legfelső Tanácsának hazánkba érkezett küldöttei N. M. Pegov, o. Legfelső Tanács Elnökségének titkára vezetésével. A szovjet vendégek röviddel 11 óra előtt érkeztek az Országház épületébe, ahol az országgyűlés elnöksége nevében Vass Istvánná és Nagyistók József, az országgyűlés alelnökei, valamint Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára fogadta őket. Az országgyűlés ülésén megjelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Dobi István, Gero Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Mekis József, Kovács István, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla és a Minisztertanács tagjai. Hatalmas tapssal köszöntötték a képviselők és a megjelentek a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a terembe lépő küldöttségét: N. M. Pegovot, a küldöttség vezetőjét, A. Sz. Boriszenkot, J. P. Goncsarovát, G. D. Dzsavahisvilit, G. V. Jenyutyint, P. P. Jermakovot, A. P. Zsuravljovot, L. Sz. Matvejevát, P. G. Moszkatovot, A. A. Müriszepet, Z. Sz. Omarovát, N. I. Szmirnovot és V. N. Titovot, a küldöttség tagjait. Jelen volt az országgyűlés ülésén J. V. Andropov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete s ott voltak a szovjet nagykövetség tagjai. Megjelent az ülésen S. Schwab, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, S. Major, a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, An Jon, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, P. Kod, az Albán Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, S. Cleja, a Román Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, B. Monalov, a Bolgár Népköz- társaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Hao De-Cin, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, A. Will- mann, a Lengyel Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, C. M. Ravndal, az Amerikai Egyesült Államok rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, D. Soldatic, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, J. Decroux, Svájc Államszövetség rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, K. Braunias, az Osztrák Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, L. A. C. Fry, Nagy-Britannia és Eszak-Irország Egyesült Királyság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, K. Katz, Izrael állam, ügyvivője, H. Sherif, az Egyiptomi Köztársaság ügyvivője, P. Poulsen, a Dán Királyság ideiglenes ügyvivője, V. Lecocq, a Belga Királyság ideiglenes ügyvivője, C. Ziyal, a Török Köztársaság ideiglenes ügyvivője, M. A. Pepe, az Argentin Köztársaság ideiglenes ügyvivője, Gróf G. Bonde, a Svéd Királyság ideiglenes ügyvivője, O. Deleau, a Francia Köztársaság ideiglenes ügyvivője, valamint az Olasz Köztársaság és a Holland Királyság követségének képviselői. Az ülésszakot tizenegy óra után néhány perccel nyitotta meg Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Az országgyűlés elnökének üdvözlő szavai a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötteihez — A Szovjetunió Legfelső Tanácsának 1955. február 9-én a világ népeihez és parlamentjeihez intézett felhívása nálunk az egész nép körében meleg visszhangra és nagy érdeklődésre talált — mondotta bevezetőben. — A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Országgyűlés Elnöksége, valamint a külügyi bizottsága nyilatkozatban lelkesen üdvözölte a Szovjetunió Legfelső Tanácsa felhívását, az országgyűlés pedig április 22-i ülésén határozatot hozott, amely kimondja: „Az országgyűlés elnöksége március elsejei nyilatkozatának szellemében hívja meg hazánkba a kormány által javasolt országok parlamenti küldöttségeit, hogy ezzel a maga részéről is hozzájáruljon a népek és parlamentjeik közötti együttműködéshez.’' Az országgyűlés elnökségének meghívására a Csehszlovák Köztársaság és a Román Népköztársaság parlamenti küldöttségei már látogatást tettek hazánkban, ma pedig forró szeretettel üdvözöljük hazánkban, a parlament üléstermében legkedvesebb barátainkat, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét. (Az országgyűlés tagjai felállva, lelkes tapssal üdvözlik a szovjet küldöttséget.) — Szeretettel üdvözlöm a küldöttség vezetőjét, N. M. Pegov elvtársat, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkárát (nagy taps.) — A küldöttség tagjait: A. Sz. Bo- riszenko elvtársat, a Szövetségi Tanács költségvetési bizottságának tagját, a balasovi területi tanács'végrehajtóbizottságának elnökét. (Taps.) — J. P. Goncsarova elvtársnőt, a Bjelorussz Szovjet Szocialista Köztársaság Gomeli-terület, Molotov kolhozának agronómusát. (Taps.) — G. D. Dzsavahisvili elvtársat, a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökét. (Taps.) — G. V. Jenyutyin elvtársat, a Szovjetunió Kommunista Pártja kamenszki területi bizottságának első titkárát. (Taps.) — P. P. Jermakov elvtársat, a rjazányi szerszámgépgyár igazgatóját. (Taps.) — A. P. Zsuravljov elvtársat, az „Elektrosztál“ gyár acélöntőjét. (Taps.) — P. G. Moszkatov elvtársat, a Nemzetiségi Tanács mandátumbizottságának tagját, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Revíziós Bizottságának elnökét. (Taps.) — A. A. Müriszep elvtársat, a Nemzetiségi Tanács mandátumbizottságának tagját, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökét. (Taps;) — Z. Sz. Omarova elvtársnőt, a Szövetségi Tanács elnökhelyettesét, tervező főmérnököt. (Taps.) — N. I. Szmirnov elvtársat, a Szövetségi Tanács Költségvetési Bizottságának tagját, a leningrádi városi tanács végrehajtóbizottságának elnökét. (Taps.) — V. N. Titov elvtársat, az Ukrán Kommunista Párt harkovi területi bizottságának első titkárát; (Taps.) — Kedves Elvtársak! Az Önök látogatásával megvalósul a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és a Magyar Népköztársaság országgyűlése közötti közvetlen kapcsolat. Az Önök látogatása valamennyiünk számára örömteli esemény és feleleveníti népünkben mindazt, amit fel- szabadulásunknak, a diadalmas szovjet fegyverek győzelmének köszönhet. — A magyar nép hűen követi a Szovjetunió békepolitikáját, boldog, hogy tagja lehet a csaknem egymilliárdos hatalmas béketábornak, meggyőződéssel vallja, hogy a szocialista tábor országainak testvéri barátsága hatalmas, leküzdhetetlen mozgatóerőt jelent a világtörténelemben. Ez a barátság és együttműködés biztosítja a szocializmus, a béke és a demokrácia erőinek legyőzhetetlenségét, biztosítja a népek haladását, igazi szabadságát és függetlenségét. Rónai Sándor ezután bejelentette, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének vezetője, N. M. Pegov kíván szólni. A képviselők hosszantartó, lelkes tapssal köszöntötték a szónoki emelvényre lépő N. M. Pegovot. JY. M, Pegov elvtárs beszéde Kedves Elvtánsak, Országgyűlési Képviselők! Engedjék meg, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége nevében szívből jövő hálámat fejezzem ki azért a meghívásért, hogy látogassuk meg a Magyar Nép- köztársaságot és engedjék meg, hogy átadjam Önöknek és Önökön keresztül az egész magyar népnek forró, testvéri üdvözletünket. A történelem sok olyan ékes példát őrzött meg, amelyek arról tanúskodnak, hogy népeinket régóta erős baráti szálak fűzik össze. Az oroszok és a magyarok nem egyszer vállvetve küzdöttek a közös ellenség, az idegen hódítók ellen, védelmezték szabadságukat és függetlenségüket. Országunk népei, miután 1917 októberében lerázták a kapitalista rabság igáját, diadalérzéssel fogadták az 1919-es magyar proletárforradalom győzelmét. Igaz, a magyar nép nem egyszerre, nem könnyen vívta ki a forradalom győzelmét. De a szabadságszerető magyar nép őrizve és gyarapítva a forradalmi hagyományokat, nem vesztette el nemzeti újjászületésébe, a szabad, boldog magyar állam megteremtésébe vetett hitét. A népi Magyarország megalakulásával már semmi sem akadályozhatta meg népeink közeledését és azóta a szovjet-magyar kapcsolatok a testvéri barátság, a szoros együttműködés, a kölcsönös segélynyújtás és támogatás jellegét öltötték. Ezeket, az egyenjogúság, az őszinteség és a kölcsönös bizalom elvein alapuló kapcsolatokat örökre megerősítette a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, amelyet a Szovjetunió és Magyarország 1948-ban kötött. Az 1948-as szovjetmagyar szerződés azt tükrözte, hogy erősödnek a szálak, amelyek a Szovjetuniót és a népi demokratikus államokat a szocializmus építőinek egységes, nagy családjába egyesítik. A szovjet emberek őszintén, szív- vel-lélekkel örülnek annak a hatalmán haladásnak, amelyet a Magyar Népköztársaság a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével a legutóbbi évtized alatt a társadalmi, az állami, a gazdasági és a kulturális élet minden területén elért. N. M. Pegov elvtárs ezután az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése terén elért eredményekről beszélt és többek között a következőket mondta: Nagy örömmel látjuk, hogy a szocializmus építésének útján járó Magyar Népköztársaság fennállásának oly rövid ideje alatt több gazdasági mutatószám szerint már elhagyta a világ sok kapitalista országát, hogy Magyarország az egy lakosra eső vas- és acéltermelésben megelőzte Olaszországot és Japánt, az alumíniumgyártásban Franciaországot, a Német Szövetségi Köztársaságot, Olaszországot, Angliát és Japánt, a bamaszénbányászatban Ausztriát és a Német Szövetségi Köztársaságot, stb. Majd N. M. Pegov elvtárs arról beszélt, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének az idén márciusban tartott ülése ismét hangsúlyozta a nehézipar elsősorban való fejlesztésének, a termelés állandó növelésének, a munka termelélés ülésszaka kenysége emelésének és az önköltség csökkentésének szükségességét. A Magyar Népköztársaság népgazdaságának fejlesztését szolgáló második ötéves terv, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának határozatára dolgoznak ki, a szocialista társadalom építésének nagyszabású gazdasági programját adja a munkásosztálynak, a parasztságnak és az értelmiségnek. A magyar népet, amelynek élén olyan marxista-leninista párt áll, mint a Magyar Dolgozók Pártja, amelynek olyan, a dolgozó nép ügyéért vívott harcokban megedzett vezetői vannak, mint Rákosi elvtárs, az ilyen néfcet semmi sem akadályozhatja abban, hogy szüntelenül és egyre gyorsabban haladjon a gyönyörű boldog élet felé. Beszédében ezután beszámolt azokról a sikerekről, amelyeket a szovjet nép a kommunista társadalom építésében aratott. Többek között elmondotta: — Iparunk színvonala az idén olyan, hogy 24 óra alatt annyi villamosenergiát tud termelni, mint 1920- ban egy egész év alatt. Azt a nyers- vasmennyiséget, ajpelyet. 1920-ban termeltünk, ma 36 óra alatt, azt a Rzénmennyiséget nyolc nap alatt, azt a cukormennyiségei; hét nap alatt termeljük. A Szovjetunió a világon először valósította meg az ember javát szolgáló atomenergia gyakorlati felhasználását, amikor még 1954-ben elkészítette az ötezer kilowattos atomenergiával működő ipari villanytele- pet. Most már ötven- és százezer kilowatt kapacitású atom-villanytele- pek létesítésén dolgozunk, A legutóbbi öt év alatt hazánk vá- íosainak és településeinek lakossága százötven millió négyzetméter lakóterületet kapott, A Szovjetunió keleti területein tavaly és az idén körülbelül harminc millió hektár szűz- és parlagföldet feltörtek, ebből húsz millió hektárt bevetettek. Ebben a valóban nagyszabású műben a Szovjetunió Kommunista Pártjának hatalmas szervező és lelkesítő szerepe, a szocialista állam ereje, a szovjet emberek ha- zafisága, iparunk — amely rövid idő alatt élenjáró mezőgazdasági technikával látta el az új szovhozokat és gépállomásokat — nagysága nyilatkozott meg. A szovjet nép a Központi Bizottságnak a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának összehívásáról szóló határozatán fellelkesedve ma egyre növekvő energiával, új alkotó lendülettel dolgozik, hogy végrehajtsa a Szovjetunió gazdasági és kulturális építésében reá háruló feladatokat. Mindaz, ami országunkban történik végső soron népünk javára történik azért, hogy a Szovjetunió dolgozói egyre jobban és jobban éljenek. — Képviselő Elvtársak! — Meggyőződésünk, hogy a magyar dolgozókkal való meleg szívélyes találkozásaink a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan barátságának további erősödését szolgálják majd. — Több mint száz évvel ezelőtt. Petőfi Sándor, a nagy magyar költő forradalmár keserűen írta: nincs a világon olyan nép, amely testvérünk volna, amely segítene bennünket — egyedül állunk, mint a fa a pusztaságban. Ha Petőfi megérte volna napjainkat, örömmel láthatná, hogy a magyar népnek ma van olyan megbízható és őszinte barátja, mint a Szovjetunió népe, sok más, megbízható és őszinte barátja is van: a béke, a demokrácia és a szocializmus egységes, kilencszáz milliós táborának szorosan összetartó testvéri családja. (Lelkes taps.) Pegov elvtárs ezután a békeszerető népeknek a hidegháborús légkör megszüntetésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló erőfeszítéseiről beszélt, amelyek bizonyos érezhető eredményekre vezettek. Majd így folytatta: — Tudni kell azonban, hogy a tőkés országokbanmég vannak a békének olyan ellenségei, akik nem tették le a fegyvert. Ezek megpróbálják és minden erejükkel a továbbiakban is próbálkozni fognak, hogy a nemzetközi kapcsolatok megoldatlan kérdéseinek elmérgesítésével kiélezzék a helyzetet. — Ilyen körülmények között a béke híveinek nem szabad elveszi- teniök éberségüket és szüntelenül erősíteniök kell soraikat. — Engedjék meg, hogy e magas szónoki emelvényről biztosítsam az Országgyűlést, hogy a szovjet embe- t rek ezután is eltökélten fognak harcolni a tartós béke megteremtéséért, azért, hogy az emberiség megmeneküljön az új, pusztító háborúk veszélyétől. (Lelkes, nagy taps.) — Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Legfelső Tanácsa a világ népeihez és parlamentjeihez intézett 1955. február 9-i deklarációjában felhívta a parlamenteket, sokszorozzák meg az új háború elhárítását szolgáló erőfeszítéseiket. — Igen örülünk, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának deklarációját a magyar nép egységes helyesléssel fogadta, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és az Országgyűlés Elnöksége pedig kijelentette, hpgy teljes egészében támogatja az említett nyilatkozatot. — Köszönettel elfogadtuk az országgyűlés ezt követő meghívását, hogy küldjük el Magyarországra a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét. Itt tartózkodásunk, az Önök országával, a magyar népnek az új szocialista Magyarország építésében elért vívmányaival való megismerkedésünk, az országgyűlési képviselőkkel való személyes kapcsolataink megteremtése új hozzájárulás lesz a szovjet-magyar barátság megszilárdításához. — Ugyanezért megbíztak, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa nevében hívjam meg a Magyar Népköz- társaság országgyűlésének küldöttségét, látogasson el a Szovjetunióba.- (Nagy taps.) — Engedjék meg Elvtársak, hogy újból megköszönjem Önöknek a meleg fogadtatást és sikeres, gyümölcsöző munkát kívánjak a nép képviselőinek felelősségteljes kötelezettségük teljesítésében. — Engedjék meg, hogy a szovjet nép nevében a legőszintébben további fellendülést és virágzást kívánjak a Magyar Népköztársaságnak, új sikereket kívánjak a magyar népnek alkotó munkájában és az egész világ békéjéért indított szüntelen harcban. (Élénk taps.) — Napról-napra erősödjék a megbonthatatlan szovjet-magyar barátság! (Lelkes, hosszantartó, nagy taps.) — Éljen a testvéri magyar nép, amely a szocialista Magyar Nép- köztársaságot építi. (Hosszantartó, nagy taps.) A szovjet küldöttség vezetőjének beszédét a képviselők hosszantartó nagy tapssal fogadták. Ezután Darabos Iván a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára számolt be az Elnöki Tanácsnak az országgyűlés két ülésszaka között végzett tevékenységéről. Az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését. Rónai Sándor bejelentette: A Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa — az MDP Központi Vezetőségének javaslatára — javasolta az országgyűlésnek, hogy Erdei Ferenc földművelés- ügyi minisztert e tisztsége alóli felmentésével a Minisztertanács elnökhelyettesévé, Matolcsi Jánost pedig földművelésügyi miniszterré válasz- sza meg. Az országgyűlés a javaslatokat egyhangúlag elfogadta és Erdei Ferencet a Minisztertanács elnök- helyettesévé, Matolcsi Jánost pedig földművelésügyi miniszterré választotta meg. Rónai Sándor elnök megemlékezett a közelmúltban elhunyt Szekfü Gyuláról. Az országgyűlés Szekfü Gyula emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg. (Folytatás a 2. oldalon.)