Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-13 / 267. szám

ESMMAGMRORSZÄG

Milliókról van szó!

Németországi élmények

R vallás a párton belül nem magánügy!

J

MDP BOR SOD - ABAU J-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XI. évfolyam 267 szám

ÁRA 50 FTLLER

Miskolc, 1955 november 13. vasárnap

A Magyar Dolgosok Pártja Kösponti Vesetőségének határosata ipari termelésünk meg javításának s műssaki ssínvonala emelésének feladatairól

(Elfogadta a Központi Vezetőség 1955. november 12-i ülése)

A Központi Vezetőség megállapítja, hogy az első ötéves terv időszakában, 1950—1954-ig jelentős sikereket értünk el hazánk szocialista iparosításában. Az ipari termelés

1954-ben 131 százalékkal volt magasabb, mint 1949-ben és 1938-hoz képest mintegy háromszorosára nőtt. Jelentős mértékben iparosodtak az eddig iparilag elmaradt megyék és járások, továbbá fokozódott az ipar koncentrációja, az ipari munkásoknak nagyüzemekbe való összponto- sulása. Mindezek következtében az ipar részesedése a nemzeti jövedelem termelésében elérte a 63.9 százalékot és a népi demokráciánk vezető erejét képező nagyüzemi munkásság száma jelentősen megnőtt.

Iparunkban leggyorsabban fejlődtek a termelőeszközöket előállító iparágak: termelésük öt év alatt 188 százalékkal, a gépipar termelése 267 százalékkal növekedett. Ez megfelel a szocialista iparosítás követelményeinek. A nehézipar nagymértékű fejlődése következtében emelkedett az ipar műszaki színvonala, korszerű munkaeszközökkel látták el a népgazdaság különféle területeit. Létrejöttek a mezőgazdaság szocialista átalakításának legfontosabb anyagi-műszaki feltételei, erősödött országunk védelmi képessége és növekedett népünk jóléte. A könnyű- és élelmiszeripar termelése öt év alatt ugyancsak jelentős mértékben, 127 százalékkal emelkedett.

Az iparosítás eredményeit mindenekelőtt a szocialista termelési viszonyok létrehozása és kiterjesztése tette lehetővé. A gyáriparban az összes termelőeszközök szocialista tulajdonba kerültek és az egész iparban a szocialista termelés részaránya eléri a 97 százalékot;

Az ipari termelés 1955-ben is jelenősen továbbfejlődik. A Központi Vezetőség 1955. márciusi határozatának végrehajtásával sikerült kiküszöbölni az átmeneti megtorpanást, amely a jobboldali nézetek érvényesülése következtében iparunk és különösen nehéziparunk fejlődésében 1954-ben bekövetkezett. Az elmúlt évek során és ez évben elért eredmények kétséget kizáróan igazolják a szocialista iparosítás politikájának, a nehézipar elsősorban való fejlesztésének helyességét.

A szocialista iparosítás nagy eredményei mellett az iparban jelentős hiányosságok is vannak. Fontos iparágaik elmaradtak a korszerű technika alkalmazásában és nem megfelelően használják fel a meglévő technika lehetőségeit sem. Nagyrészt ennek következtében sok területen alacsony a munka termelékenysége, magas a termékek önköltsége s nem kielégítő a minőség.

A Központi Vezetőség a népgazdaság további egészséges fejlődésének biztosítására, s azért, hogy a második ötéves terv idején még nagyobb sikereket érhessünk el a szocializmus építésében, szükségesnek tartja hatékony intézkedések foganatosítását az ipar technikai színvonalának gyorsabb emelésére, a munka termelékenységének további növelésére, a termékek önköltségének nagyobb mértékű csökkentésére és minőségének javítására. E feladatok sikeres megoldása megköveteli az ipar vezetésének megjavítását, a pártirányitás színvonalának emelését, a dolgozók közti politikai munka hatékonyabbá tételét és a szocialista munkaverseny fellendítését;

I.

Az Ipar további technikai haladásáért

Ä munka termelékenységének állandó növelése a szocializmus egyik legfontosabb gazdasági törvénye. A munka termelékenységének emelkedése dönti el a termelés növekedésének és a népjólét fokozásának ütemét. Ezért a Magyar Dolgozók Pártja mindenkor különleges figyelmet fordított a termelékenység növelését gátló akadályok elháritására és a dolgozó tömegek mozgósítására a termelékenység fokozása érdekében.

A munka termelékenységének állandó növekedését a szocialista gazdaságban mindenekelőtt a technika rendszeres fejlesztésével kell biztosítani. E követelménynek megfelelően iparunk műszaki színvonala jelentős mértékben növekedett az első ötéves terv idején. Az új üzemekben és a aégi üzemek nagy részében sok korszerű gyártási eljárást valósítottak meg. Iparunk számos gyártmánya méltán kelt elismerést külföldön is. Az eredmények ellenére azonban az elmúlt években az ipar műszaki színvonalának fejlődése háttérbe szorult a termelés meny- nyiségi növekedése mögött és több területen elmaradt a technika világszerte végbement rohamos fejlődésétől. A termelés folyamatainak gépesítése, az új gyártási eljárások elterjesztése, a korszerű gyártmányok bevezetése nem halad kielégítő ütemben;

Iparunk műszaki szinvonalának viszonylagos elmaradásáért felelősség terheli iparunk, minisztériumaink, az Országos Tervhivatal és a Tudományos Akadémia vezetőit, akik nem hárították el időben azokat az akadályokat, amelyek a műszaki fejlődést gátolták, a kutató intézetek munkáját nem a legfontosabb feladatokra irányították, nem szervezték meg megfelelően sem a hazai kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását, sem a (külföldön, elsősorban a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban elért műszaki és tudományos eredmények hasznosítását. Az ipari üzemek vezetőinek nagyrésze a megszokotthoz való ragaszkodás, önelégültség, az újtól való idegenkedés következtében nem foglalkozott kielégítően az ú§ technika bevezetésével}

Ezek a funkcionáriusok nem vették eléggé figyelembe a pártnak azt a tanítását, hogy a technika állandó előrehaladása nélkül lehetetlen a szocialista termelés gyorsütemű fejlesztése.

A Központi Vezetőségnek és a Minisztertanácsnak az ipar dolgozóihoz intézett levele nyomán az üzemekben és minisztériumokban számos kezdeményezés történt, amely megmutatja, hogy a dolgozók nagy lelkesedéssel teszik magukévá az új technika bevezetésének ügyét. Létrejött az Országos Műszaki Fejlesztési Tanács. Most az a feladat, hogy kijelöljük az ipar előtt álló legdöntőbb feladatokat és biztosítsuk a feltételeket ezek végrehajtásához.

A Központi Vezetőség — az elmúlt hónapokban az üzemekben tartott műszaki tanácskozások eredményeit is figyelembevéve — a következőket határozza:

1 Az ipari miniszterek, minisz- ‘ terhelyettesek, az iparigazgatók, az üzemi igazgatók és főmérnökök legfontosabb feladata, hogy a népgazdasági terv teljesítésének biztosításával együtt gyors ütemben emeljék a termelés technikai színvonalát s ezáltal is biztosítsák a munka termelékenységének gyorsabb növekedését. E feladat megoldásának alapvető követelménye a nehézipar elsődleges fejlesztése és ennek alapján a termelési folyamatok kamplexgépesíté- sének széleskörű megvalósítása, a villamosítás és automatizálás kiterjesztése, korszerű új gyártmányok bevezetése, a termelés technológiájának állandó tökéletesítése. A termelés technikai színvonalának emelését a népgazdaság erőforrásainak leggazdaságosabb felhasználásával, igen jelentős résziben a meglévő technika jobb kihasználásával, a meglévő üzemek korszerűsítésével és fejlesztésével kell megoldani;

O A munka termelékenységének gyorsabb emelése mindenekelőtt a gépipar fejlesztését követeli meg. A gépipar műszaki színvonalának emelésére a szerszámgépgyártást lényegesen fokozni kell és új, korszerű géptípusokat kell előállítani. A forgácsmentes megmunkálás kibővítését korszerű prések, foghen- gerlőgépek gyártásának növelésével kell biztosítani.

Iparunk értékes hagyományaira támaszkodva jelentősen fejleszteni kell a Diesel-motor gyártást. Folytatni kell a Ganz-tipusú motorcsaládok, valamint a gépjárművek és traktorok Diesel-motorcsaládjának korszerűsítését és sorozatgyártásának kiszélesítését. Meg kell kezdeni a nagyteljesítményű gázturbinák ki- fejlesztését. Meg kell szervezni a mechanikus, hidraulikus és elektromos átvitelű Diesel-mozdonyok sorozatgyártását, elsősorban a hatszáz 1- erős mozdonyét. Létre kell hozni a nagyteljesítményű Diesel-elektromos mozdonytipusokat. Tökéletesíteni kell a motorvonatok és az elektromos mozdonyok üzemszerű gyártását.

A mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez szükséges technikai alap teljes megvalósítása végett nagy sorozatban kell gyártani az 54 lóerős lánctalpas és a 25 lóerős univerzális traktorokat. Meg kell oldani a gabonatermelés, a kukorica és szálastakarmány termelés kotnplexgé- pesítését hazai gyártású gépekkel. Csökkenteni kell a mezőgazdasági gépek indokolatlanul magas önsúlyát. Korszerűsíteni kell a különböző elektromos motorok gyártását, bővíteni kell választékukat. Jelentősen fejleszteni kell a vegyipari gépgyártást, ki kell bővíteni gördülőcsapágy termelésünket.

A híradástechnikai iparban a fejlesztést a vacuumtechnika és a mikrohullámú átviteli technika területére kell öszpontosítani. Meg kell oldaná a televíziós képcsövek, az új novalcsősorozat, több korszerű nagyadócső sorozat- és tömeggyártását. Előtérbe kell helyezni a sokcsatornás mikrohullámú rendszerek, az újtipusú frekvencia-, modulált- és televíziós berendezések, rádió nagy- adó állomások gyártását.

Meg kell oldani a híradástechnikai ipar nagyfontosságú alapanyagainak hazai gyártását, korszerű színvonalra kell emelni a műszaki üveggyártást. Műszeriparunk fejlesztésének előterébe az elektronikus műszerek, automataberendezések és a komplett laboratóriumi felszereléseik gyártását kell állítani.

Az egész népgazdaság műszaki színvonalának emelése és a külkereskedelem igényeinek kielégítése céljából a gépipar területén meg kell gyorsítani a legkorszerűbb új gyártmányok kibocsátását. Az új gyártmányok tervezésénél nagy gondot kell fordítani az anyag, különösen az importanyag felhasználás csökkentésére, valamint az alkatrészek szabványosításának és tipizálásának követelményeire. Olyan gyártmány-családokat kell létrehozni, amelyeken belül különféle méretű, teljesítményű és különféle célokra használható gépek nagymértékben azonos alkatrészekből, szerelvényekből, szerelési egységekből épülnek fel.

Tovább kell szélesíteni a sorozatos szalagrendszerű gyártást, fokozni kell a felszerszámozást, a készüléke- zést, műszerezettséget és a nagyteljesítményű célgépek alkalmazását. Ki kell terjeszteni a termelékenyebb, kevesebb anyagot igénylő és olcsóbb megmunkálási és korszerű felületikikészítési eljárások, többek között a süllyesztékes kovácsolás, a precíziós öntés, a . porkohászat, a nagyfrekvenciás edzés, a fedettivű hegesztés, a széles- és gyorsforgácsolás, a másoló forgácsoló eljárások, az infravörös szárítás stb. alkalmazását.

!) A kohászat fejlesztése során biztosítani kell a hazai alapanyagok fokozott felhasználását, a fajlagos kokszfelhasználás csökkentését, a temmelőberendezések jobb kihasználását, az ércek hasznos ösz- szetevőinek teljesebb kinyerését és a minőség nagyfokú javulását. Ezért üzembe kell helyezni az ércdarabo- ■sító műveiket, meg 'kell kezdeni a

(------------------------------------------------------------------------------------------;--------------------A Magyar Dolgozók Pártja

Központi Vezetőségének ülése

A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége november

9-től 12-ig ülést tartott. A Központi Vezetőség megtárgyalta a Politikai Bizottságnak „a politikai és gazdasági helyzet s a párt felada- tai“-ról szóló beszámolóját, amelyet Rákosi Mátyás elvtárs, a Központi Vezetőség első titkára terjesztett elő. A Központi Vezetőség beható vita után a beszámolót egyhangúlag jóváhagyta és határozattá emelte.

A Központi Vezetőség megtárgyalta továbbá az „ipari termelésünk megjavításának s műszaki színvonala emelésének feladatairól szóló jelentést, amelyet a Politikai Bizottság nevében Mekis József elvtárs terjesztett elő. A napirendi pont tárgyalásánál gazdasági, műszaki, tudományos életünk vezetői nagyszámban vettek részt. Részletes vita után a Központi Vezetőség megfelelő határozatot hozott.

A Központi Vezetőség harmadik napirendi pontként szervezeti kérdéseket tárgyalt. Elhatározta, hogy javasolja az országgyűlésnek Erdei Ferenc elvtárs földművelésügyi miniszternek a Minisztertanács elnökhelyettesévé, továbbá Matolcsi János elvtársnak földművelésügyi miniszterré való megválasztását. Egyben Matolcsi János elvtársat — tekintve, hogy más munkaterületre kerül, — a Központi Vezetőség titkárának tiszte alól felmentette. A Központi Vezetőség Kovács István és Egri Gyula elvtársakat a Központi Vezetőség titkárságának tagjaivá és egyben a K. V. titkáraivá választotta meg.

Budapest, 1955 november 12.

v-------------------------------------------J

hazai vasércek dúsítását, az oxigén- befúvásos acélgyártást, növelni kell a hideghengerléssel előállított ter- r ékék arányát, fokozni kell a ikohá- s ti berendezések műszerekkel és m rőeszközökkel való ellátását.

Emelni ' kell kovácsoló iparunk technológiai színvonalát, el kell érni, hogy gépiparunkban az alkatrészek tömeggyártásánál fokozott mértékben alkalmazzák a korszerű ková- csolási eljárásokat. A vas- és acélöntödékben a homok megfelelő előkészítésével, új formázási eljárások alkalmazásával, a technológiai előírások betartásával biztosítani kell, hogy a jelenlegi selejt aránya legalább a felére csökkenjen: /Jelentősen növelni kell az öntödei munka- folyamatok gépesítését

/t A szénbányászatban a fekete- széntermelés fokozásával növelni kell a kóhók-oiksz-gyártás hazai nyersanyagát. A kitermelt szén átlagkalóriájának javítására a fekete- széntermelés növelése mellett nagymértékben fejleszteni kell a minőségi barnaszéntermelést.

Fordulatot kell elérni a szénbányászat gépesítésében. Fokozottabban kell alkalmazni a korszerű robbantási eljárásokat, mindenekelőtt a miilszeikundumos robbantást és biztosítani kel az ezúton termelt szén felrakásának és elszállításának gépesítését. Jelentősen fejleszteni kell a kombájnokkal való művelést, meg kell oldani a legkedvezőbb viszonyok között működő bányaüzemek komplex gépesítését. Fokozni kell a korszerű fejtési módok, elsősorban a frontfejtés alkalmazását.

A kőolajtermelésben ki kell szélesíteni a korszerű termelési módszerek alkalmazását. Be kell vezetni a vízbesajtolást, a turbinás fúrást. Növelni kell a fúrások sebességét.

Jelentősen ki kell szélesíteni és korszerű kutató módszerek alkalmazásával nagymértékben fejleszteni kell a geológiai kutatást. Komplex kutatást kell folytatni és ezen belül a rendelkezésre álló eszközöket mindenekelőtt olaj, kőszén, minőségi barnaszén és érc-kutatásra kell összpontosítani.

C A villamosenergiatermelést

*-'• olyan mértékben kell fejleszteni, hogy növekedésének üteme meghaladja az ipari fejlődés ütemét. Jó hatásfokú erőművek létesitésével, a meglévő erőművek korszerűsítésével és takarékossági intézkedésekkel el kell érni a fajlagos szénfelhasználás lényeges csökkentését. Erőműveinknél ki kell bővíteni az ellennyomásos hőszolgáltatást, a ráfúvá- sos szénportüzelésű kazánok alkalmazását. A hálózati villamosenergia veszteséget jelentősen csökkenteni kell. Biztosítani kell szervezeti intézkedésekkel is a termelt energia gazdaságosabb felhasználását;

f, A Szovjetunió segítségével megépítendő kísérleti atomreaktor felhasználásával elő kell készíteni hazánkban az atomenergia békés célokra való hasznosítását, mindenekelőtt az első hazai atomerőmű létrehozását. Jelentősen ki kelj szélesíteni a rádióaktív izotópok ipari alkalmazását. Meg kell kezdeni az atomtechnika kifejlesztéséhez szükséges műszerek és berendezések gyártását, illetve gyártásának előkészítését«

H Hazai nyersanyagaink fokozott * * hasznosítása és a kemizálás széleskörű alkalmazása végett lényegesen növelni kell a vegyipar súlyát ipari termelésünkben. A kőolajipari termékek, a hazai szenek és egyéb nyersanyagaink fokozott feldolgozásával lényegesen ki kell bővíteni a vegyipar hazai nyersanyagalapját. A vegyipar fejlesztésének központi célkitűzése korszerű műanyagipar meg- termetése. Ezért elsősorban a PVC, valamint a szintétikus műszálak nagyüzemi gyártását kell megszervezni. A fehértermék-kihozatal növelésére jelentősen fokozni kell a kőolaj krakkolással való feldolgozását. Növelni kell a műtrágya, növényvédőszerek, valamint a gyomirtószerek gyártását. A mezőgazda- sági nyersanyagok helyett fokozottabban keil mesterségesen előállított anyagokat felhasználni az alkohol- és mosószergyártásban. Ugyanakkor növelni kell a mezőgazdaság és ipar hulladékanyagainak és a gyógynövényeknek vegyipari feldolgozását. Fokozni kell új, nagyhatású gyógyszerek gyártását. Gyorsítani kell a vegyipari folyamatokat korszerű technológiai eljárások és kisgépesí- tés megvalósításával.

O Az alumíniumiparban nagy- mértékben növelni kell a fél- gyártmányok és készgyártmányok előállítását. Nagyszilárdságú és kor- rozioálló alumíniumötvözeteket kell előállítani. Növelni kell az alumínium felhasználását importanyagok, elsősorban réz helyettesítésére. Meg kell oldani a magnézium ipari előállítását hazai nyersanyagból; Elő kell készíteni a vörösiszap komplex hasznosításával — marónátron, vas és alumínium kinyerés mellett — a Titán előállítását.

Q A munka termelékenységének gyorsabb emelése céljából az építőiparban mindenekelőtt nagymértékben ki kell szélesíteni az előregyártott vasbetonelemek alkalmazását. A lakásépítések gyorsítása és költségeinek csökkentése végett a lakóépületeknél rá kell térni a teljesen szerelés jellegű építkezésekre; Korszerűsíteni kell a vasbetonelőregyártó üzemek technológiáját, nagymértékben tipizálni kell a gyártandó elemeket. A vasbetonelőregyártás mellett meg kell teremteni a köny- nyűbetonipart, könnyű falazótömbök, fal- és födémpanelek előállítására:

Cement, üveg, farost és más hazai anyagok fokozottabb felhasználásával kell biztosítani — különösképpen az építés, a közlekedés és a bányászat területén a fa fajlagos felhasználásának csökkentését.

Jelentősen ki kell szélesíteni a típustervek alkalmazását. Növelni kell a legfőbb munkafolyamatok komplex gépesítését.- A technika fejlesztésével az előkészítés megjavításával és a munka jobb megszervezésével lényegesen csökkenteni kell az építkezések megvalósításának időtartamát.

Az építőanyagiparban tovább kell folytatni az üzemek újjáalakítását.

I A A közszükségleti cikkek gyár- tásánál nagyobb mértékben kell alkalmazni a korszerű technikát, a termelés automatizálását és műszerekkel való ellenőrzését. A' könnyűiparban ki kell szélesíteni a hazai alapanyagbázist, elsősorban a műszálgyártás kifejlesztésével és a szalmacellulózegyártás nagymértékű

(Folytatás a 2. oldalon.)