Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-09 / 263. szám

Szerda, 1955. november 9.

ESZAXMAGTARCRSZAG '

3

ünnepi ülés Moszkvában

a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója alkalmából

L. M. Kaganovics elvtár» besséde

November 6-án este, moszkvai idő szerint 19 órakor, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója alkalmából a moszkvai Nagy Színházban ünnepi 'ülést tartottak.

Az ünnepi beszédet L. M. Kaga.no- t)ics, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese mondotta.

Az alábbiakban kivonatosan közöljük a beszédet.

Elvtársak! Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy nem volt a világtörténelemben nagyobb esemény az emberiség sorsára nézve, mint a Nagy Októberi Forradalom. Sohasem volt az osztályharc olyan mély és e harc Ttulláma nem csapott olyan magasra, mint 1917 októberében, amikor a proletariátus és a dolgozó parasztság a bolsevik pátinak, Leninnek, lángeszű vezérének irányításéval megsemmisítette a nagybirtokosi-nagy- tökéai tulajdont és a nagybirtokosok- nagytőkések államát, kivívta a szovjet hatalmat, elvileg új alapon alakította át a társadalmat és sikeresen felépítettük a szocializmust országunkban.

A szovjethal alom harmincnyolc esztendeje alatt hazánk gazdaságilag elmaradott agrárországból hatalmas szocialista ipari és kolhozhatalommá vált, az élenjáró tudomány és kultúra országává. Hazánk ez egész világ népeinek fáklyavívőjévé cs reménységévé vált.

Lenin, a prc'etárforredalom zseniális stratégája alkotó módon kidolgozta a tudományos kommunizmust, a győzelmes Nagy Októberi Forradalom feltételei között és nagyszabású, merész,, tudományosan megalapozott tervet alkotott a kommunizmus felépítésére. A történelem bebizonyított», hogy Lenin terve helyesne t bizonyult.

A kommunizmus felépítése lenini tervének döntőfontosságú láncszeme volt az ország villamosítása. Lenin a híres GOELRO-tervet „második pártprogramnak nevezte. „A kommunizmus — mondotta — szovjet hatalom plusz az egész ország villamosítása“. Lenin az ország villamosításán a kommunizmus anyagi alapjának megteremtését, a nagy- és mindenekelőtt a nehézipar fejlesztését értette, az élenjáró technika és a nagy munkatermelékenység alapján.

Államunk villamosenergia-termelés terén az utolsó helyek egyikét foglalta el. Most világviszonylatban a második helyen van. Az ötödik ötéves terv alatt 84 százalékkal növekszik a villamosenergia-termelés.

Lenin jövendölése megvalósult. Azt, amit 1920-ban egy egész év alatt termeltek, 1955-ben villamosenergiából egy nap alatt, nyersvasból másfél nap alatt, szénből nyolc nap alatt, kőolajból 20 nap alatt, cukorból hét nap alatt termeljük meg. A kommunizmus felépítésének lenini te rve pártunk és a szovjet nép harci programjává lett és sikeresen halad a megvalósulás útján. A szovjet nép az ötödik ötéves terv határidő előtti tel- jesíté-é-wl köszönti Október 38. évfordulóját.

Az 1955. évi ipari termelés színvonala 184 százaléka az 1950. évinek és 318 százaléka az 1940. évinek. 1940-től 1950-ig a termelési eszközök termelése 189 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelése pedig 176 százalékkal növekedett.

A sikereket összegezve azonban emlékeznünk kell Lenin hagyatékára. Lenin azt mondotta, hogy „A nagy forradalom évfőrdulóját úgy ünnepelhetjük meg a legjobban, ha megoldatlan feladataira összpontosítjuk figyelmünket.“ Ezek a megoldatlan feladatok a párt központi bizottságának és a Szovjetunió Miniszter- tanácsának több határozatában állanak előttünk.

Mindenekelőtt növelni kell a műszakilag fejlett felszerelések gyártását a nehéz és munkaigényes munkák komplex gépesítése végett, hogv megkönnyítsük és termelékenyebbé tegyük az emberek munkáját. Ez vonatkozik néldául az öntödei, a kovécsprés felszerelésekre, a darutípusokra és a hányafelszerelésekre. A tudomány és a technika rohamos fejlődésének mai korszakában elmaradni annyit jelentene, mint < 1- maradni a kapitalizmussal folyó gazdasági versenyben. Csak a hazai és a világ legúiabb tudományos és technikai vívmányainak gyors és széleskörű meghonosításával tudjuk elérni azt a kapitalizmushoz viszonyítva magasabb munkatermelékenységet, amely a kommunizmus győzelméhez szükséges.

Szocialista mezőgazdaságunk éti győzelmekkel érkezik el az októberi forradalom 38. évfordulójához. A kolhozparasztság kitartóan dolgozik a kommunista párt kitűzte feladatok teljesítésén.

A párt az utóbbi években nagyjelentőségű határozatokat hozott és fokozott intézkedéseket tett a mező- gazdaság fellendítésére. Ezek az intézkedések már megmutatták hatásukat. A vetésterület a Szovjetunióban 1950-hez viszonyítva 27 százalékkal növekedett. Ezen belül több mint 30 millió hektárnyi szűzföldet tettünk termővé. A kukorica vetésterülete 1954-hez viszonyítva több mint négyszeresére növekedett. Fejlődik az állattenyésztés.

Pártunk és kormányunk 1955-ben ugyanúgy, mint az előző években szivén viselte a szovjet nép anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését. Annak megfelelően, hogy növekedett a lakosság vásárlóereje és csökkentettük az árakat, megnövekedett országunk áruforgalma. A kiskereskedelmi áruforgalom terén négy év alatt teljesítettük az ötéves tervet.

Az ipari munkások és alkalmazottak reálbére 1955-ben 39 százalékkal volt nagyobb az 1950. évinél. 91 százalékkal nagyobb az 1940. évinél, a parasztok jövedelme pedig (egy-cay dolgozóra számítva) 1953-ben 1950- hez viszonyítva 50 százalékkal, 1940- hez viszonyítva pedig 122 százalékkal növekedett.

1940-hez viszonyítva több mint 3.5-szeresükre növekedtek a szociális és kulturális szükségleteket — az ingyenes oktatást és az ösztöndíjakat, az ingyenes orvosi ellátást és a beutalásokat, a fizetéses szabadságot szolgáló állami előirányzatok.

Országunk a kulturális fejlesztés területén aratott úi sikerekkel érkezik el a Nagv Októberi Forradalom 3P. évfordulójához. Növekszik az iskolahálózat és a közép- és főiskolai tanulók száma. Virágzik a szovjet ország művészete és irodalma, ami a nép kultúrája általános növekedésének legszembetűnőbb megnyilvánulása.

Előttünk az úi, a hatodik ötévos terv. A gazdaság irányítása terén még szálesebbkörűvé válnak az állem feladatai. Ennélfogva meg kell javítani az államapparátus munkáját. Az államapparátus megjavításának legfontosabb eszköze az állandó, elszakíthatatlan kapcsolat a néppel, a dolgozók legszélesebb rétegeivel, a dolgozók részvétele az állam igazgatásában.

Meg kell javítanunk és erősítenünk kell államunkat ahhoz, hogy s'keresen el tudja végezni mind belső, mind külső feladatait. Államunk tanasztalatait és gyakorlatát felhasználják a népi demokratikus országok is. Fokozódnak gazdasági kancsola- taink és külkereskedelmi forgalmunk ezekkel az országokkal.

Kapcsolataink és kölcsönös viszonyunk az elvtársi kölcsönös segélynyújtásnak és a gazdaságfeilesztési tervek összehangolásának új alan- elvein épülnek fel. a népek szuveré- nitásának és egyenjogúságának kölcsönös tiszteletbentartása mellett.

Meg kell javítanunk a népgazdaságfejlesztési tervek összehangolásának rendszerét és gyakorlatát. Ez különösen fontos a szocialista táborhoz tartozó országoknak a kapitalista táborhoz tartozó országokkal való versenye szempontjából. Nemcsak a Szovjetunió, hanem valamennyi népi demokratikus ország is változatlanul az új, hatalmas gazdasági felemelkedés útján halad. Kialakulóban van és erősödik a szocialista világgazdaság új rendszere. Meggyőződésünk, hogy a két rendszer versenyében a győzelem a haladottabb rendszer, a szocialista gazdaság oldalán lesz. Nem kétséges, hogy a szocializmus felépítésének lenini terve a szocialista tábor minden országában meg fog valósulni.

Népgazdaságunk fejlődésének eredményei szembetűnően bizonyítják a szocialista rendszer hatalmas fölényét a kapitalista rendszerrel szemben. A két rendszer gazdaságának fejlődésében ellentétes mutatószámokat látunk.

A tőkés világ ipari termelési indexe 1954-ben 176 volt a százzal egyenlőnek vett 1929-es színvonallal szemben. Viszont a Szovjetunió ipari termelési indexe 1954-ben 1929-hez viszonyítva 1785 volt, azaz majdnem tizennyolcszorosára nőtt. A Szovjetunióban az ipari termelés növekedésének évi üteme ezekben az években több mint ötszöröse volt a kapitalista világban a megfelelő időszakban elért átlagos évi növekedési ütemnek, bár ismeretes, hogy a 38 esztendőből növekedésünk húsz esztendő alatt történt, mert 18 év a ránk erőszakolt háborúkkal és az azt követő újjáépítéssel telt el. Tudjuk, hogy az ipari termelés általános volumenét tekintve világviszonylatban egyelőre a második helyen vagyunk az Egyesült Államok után. hoav sokban elmaradunk az Egyesült Államoktól. De meggyőződésünk, hogy növekedési ütemünk mellett, ha megszüntettük fogyatékosságainkat — teljesítjük Lenin végakaratát: elérjük és elhagyjuk őket gazdasági tekintetben, azaz az egy-egy lakosra eső termék termelésében.

A szovjet szocialista gazdaság tervszerűen, szakadatlanul és válsá- ,gok nélkül fejlődik, Az Egyesült Államoknak gazdag, hatalmas ipara

van, de a kapitalista gazdaság szakadozva, válságokon át fejlődik.

Azt a körülményt, hogy a második világháború után a kapitalista országokban növekedett az ipari termelés, elsősorban olyan tényezők magyarázzák meg, mint a gazdasági életnek békeidőkben sohasem látott miUtarl- zálása és a fegyverkezési verseny, Az északatlanti tömbhöz (NATO) tartozó országok közvetlen katonai kiadásainak összege az 1949. évi 18.5 milliárd dollárról 1953-ban 65 milliárd dollárra emelkedett. Ugyanezek az országok a második világháború előtt fegyverkezésre mindössze 3.4 milliárd dollárt fordítottak, vagyis az 1953. évinek egyhuszadát.

Ezek az intézkedések nem mentik meg ezeket az országokat a válságoktól, hanem még jobban belehajszolják azokat és kiélezik a kapitalista világ valamennyi ellentmondását, elsősorban az osztályellentéteket. Nem véletlen, hogy a második világháború után a sztrá.ikmozsalom színvonala jelentősen magasabb a háború előtti évekénél.

Az élet azt mutatja, hogy semmiféle gyógyszer nem tudja megváltoztatni a kapitalizmus fellövésének törvényeit, nem tudja kiküszöbölni azokat az egyre élesedő ellenteteket, amelyek a kapitalizmust különösen a? imperialista szakaszában jellemzik.

Ennélfogva az imperializmus leg- reakciósabb és legdühörltebb körei a nemzetközi helyzet kiélezésének útján, háhonis kalandokban keresik a ,.kiutat". Éppen ezek a körök gyakoroltak és bizonyos mértékben gyakorolnak most is pvomást a nyugat* tőkés hatalmak politikáiéra. Ennél' az eredménye vo)t az 1953—54. évi rendkívül feszült és veszélyes nemzetközi helyzet.

A Szovjetunió a békehsre és a különböző társadalmi és politikai rendszerek e$rrmás mellett élése politikáiéhoz híven, a naev Kínai Népköz- társasággal. Lengyelországgal. Csehszlovákiával, Magyarországgal, Romániával, Bogárjával, a Német Demokratikus Köztársaságnál, Albániával, a Mongol Népköz.társasá"*al, n Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és a Vietnami Demokratikus Köztársasággal eevütt, homlokegyenest szembehelvezkedett a békét veszélyeztető jelenségekkel,

A széles néptömegek nemcsak országunkban. hanem messze hazánk határain túl is lelkesen helyeslik ezt a politikát. Ez a politika a Nagy Októberi Szocialista Forradalom politikájának folytatása. Mindent megtettünk és megteszünk a béke érdekében és természetesen nem gyengeségből, ahogy azt az imperializmus trubadúrjai állítani próbálják, hanem azért, mert tudatában vagyunk növekvő erőnknek. Senkinek sem tanácsoljuk, hogy próbára tegye erőnket, különösen azoknak nem, ‘akik már megpróbálták.

Minden eddiginél biztosabbak vagyunk a Szovjetunió és a béke, a demokrácia és a szocializmus tábora rendíthetetlen, állandóan növekvő ereiében. (Taps.)

Ma elmondhatjuk, hogy a béke erői megnövekedtek. A népek ereje döntő erő. A nének pedig nem akarnak az Imperialisták érdekeiért elpusztulni és szenvedni — még magukban az imperialista országokban sem. Ezért van az, hogy a burzsoáziának a legtisztábban látó része érezve, hogy az imperialisták politikája a népek egyre nagyobb ellenkezésébe ütközik, elfogadta a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülését.

A legutóbbi ideig nem lehetett a nyugati hatalmak javára írni a nemzetközi feszültség enyhítéséért tett valamennyire is komoly lépéseket. Ma viszont megelégedéssel írhatjuk az Egyesült Államok, Nagy-Britan- nia és Franciaország kormányának javára, hogy a Szovjetunióval egyik* hatékonyan és jótékonyan részt vettek az idén júliusban tartott genfi négyhatalmi kormányfői értekezleten. Hazafias kötelességünknek tartjuk, hogy hangsúlyozzuk, szovjet küldöttségünk, amely becsülettel téliesítetté néoünk megbízását, külőgö- sen kiemelkedő szerepet vállalt a béke javára a genfi értekezleten (Hosszas taps. )

A genfi négyhatalmi kormánvfől érlekezlet. nagv és fontos eseménye volt az egész nemzetközi életnek. A béke valamennyi híve megelégedéssel fogadta.

Amíg azonban a Szovjetunió a genfi értekezlet utáni tetteivel valóra váltotta Genf szellemét —■ utalhatunk például arra a nagyszabású intézkedésre, hogv 640.000 fővel csökkenti hadseregét — a genfi értekezlet többi résztvevője nem tett komoly lépéseket, sőt visszavonult Genf szellemétől, Az volt a véleményünk és ma is az. hogv a genfi értekezlet után kedvezőbb helyzet alakult ugyan ki a békéért folvó harchoz, de ez nem a teljes nyugalom stádiuma,

amikor a béke ellenségei nem tudják megzavarni a népek békés életét.

A világ közvéleményének a figyelmét jelenleg a négy hatalom külügyminisztereinek Genfben folyó értekezlete vonja magára. A szovjet kormány a genfi négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet fontos kérdésének az európai kollektív biztonság kérdését tartja.

Az európai népek joggal követelik, hogy végre tegyenek reális intézkedéseket az új háborúk megakadályozására, valamennyi európai állam, elsősorban a hitleri betöréstől szenvedett országok biztonságának biztosítására. A szovjet javaslatok éppen ennek a célnak felelnek meg.

Vajon hogvan válaszoltak a három nyugati hatalom képviselői ezekre a javaslatokra? Bármennyire furcsa is, azt javasolták, hogy ott kezdjük az egész dolgot, hogv állítsuk vissza a militarizmust egész Németországban és vegyék fel az egyesitett, re- militpcizáR Németországot az észak- atlanti tömbbe, amely a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányul. A szovjet kormány elutasította és továbbra is elutasítja ezeket a javaslatokat. Az egész szovjet nép egyhangúlag támogatja kormányát és kijelenti: mi és a többi európai nép nem azért ontottuk vérünket és zúztuk szét a német imperializmust a Nagy Honvédő Háborúban, hogy saiát kezünkkel helyreállítsuk azt, minden nép, köztük a német nép szerencsétlenségére (Hosszantartó taps.) Mi azt kívánjuk, hogy hékesgerető és demokratikus államként á'lítsák helyre Németország egységét. Ez a szoviet kormány szilárd álláspontba és ebből egy jottányit sem engedünk.

A nemzetközi viszonyok alakulásának t953-beli tapasztalatai azt mutatják. hogy teljes mértékben beigazolódott a Szovjetuniónak az a peVtikája, hogv tárgyalások útján oldiák meg az államok közötti nézeteltéréseket. (Taps,) Jelenleg minden lehetőség megvan a világon arra. hogy véget érjen a hidegháború és tartós, sz'lárd békés viszonvok következzenek. Ehhez arra van szükség, hogv a reakciós imperialista erőket még jobban visszaszorítsák és a kormányok valóban biztosítsák a békét a népek számára.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának ünneplésével kapcsolatban összegezett eredmények arról beszélnek, hogy a bakéért és a két rendszer es'-más mellett éléséért folytatott har-ban komoly sikereket értünk el Növekszik a békemozgalom, erősödik a népek egysége a békeharcban.

Mégis mindenki, aki előtt becses a béke és a népek barátsága, tudia, hogy nem szabad ábrándokba ringatni magunkat, tudja, hogy a békeharc éberséget követel, az agresszív politika leleplezését, a békefront erősítését teszi szükségessé.

Minden ország népei és dolgozói biztosak lehetnek abban, hogv a Nagy Októberi Forradalomban megszületett szovjet állam a béke, az egész világ népei közötti barátság és testvériség megbízható támasza volt és marad. (Viharos, hosszantartó taps.)

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatalmas vHágmagaslatra emelte hazánkat. Naggyá tette nz egész világ szemében és vezető forradalmi erővé, olyan ragyogó világítótoronnyá változtatta, amely beragyogja az emberiségnek az úi, elnyomástól, • rabságtól és kizsákmányolástól mentes társadalom megteremtése felé vivő útiét.

Ezárt volt és van a Nagy Októberi Forradalomnak óriási nemzetközi jelentősége. A Nagy Októberi Forradalom egyre döntőbb hatást gvakorolt és gyakorol a világesemények menetére, az emberiség és mindenekelőtt a munkásosztály történelmi sorsára. A világ egyszerű embereinek százmilliói ma egész lelkűkkel felfogják a Nagv Októheri Forradalom nagyságát és történelmi jelentőségét.

A szovjet emberek hazájukat szerető hazafiak. De egyben proletár- Inlernacionalisták voltak, ma is azok és azok is maradnak. Ezért a szovjet néoet a világ valamennyi országának székes néptömegeivel és munkásosz- tálvával összefűző szoros kapcsolatokat soha senkinek nem sikerült szét- ténnie. (Taps.)

Ez természetesen nem azt jelenti, hogv a Nagy Októheri Forradalom alkotta államunk beavatkozik más á'lamok belilgyeibe. Az ilveníai*a állítások terjesztőinek tudniok kellene. hogy Lenin, nagv tanítónk ezt mondotta „a forradalom eynortju" kérdéséről: ..Vannak emberek, akik azt gondollak, hogv a forradalom születhet idegen országban, megrendelésre .. i Ezek az emberek vagy esztelenek vagy provokátorok."

Lenin leleplezte azokat, akik „baloldali" álláspontról azt mondották hogv nekünk ..fnrrs*,»lml háborút" kell vívnunk. Még 1918-ban azt írta, hogy „az Ilyenfajta »elmélp*« tel lesen szakítana a marxizmussal, amplv mindig tagadta a forradalma1'

»erőltetését", hiszen a forradalmak attől függően fejlődnek, hogv menynyire éleződnek ki a forradalmakat szülő osztályellentétek.“

A forradalom „erőltetője" maga az imperializmus: annak arányéiban,

ahogy az egyes országokban éleződnek az osztályellentétek, összefog a munkásosztály és a dolgozó parasztság és kiemelkednek nemzeti — nem pedig kívülről „importált", mint a rágalmazók mondogatják — vezetői, megszerveződik és a harcban megedződik az osztály élcsapata: a fot- radalmi párt.

A forradalmi eszmék nem ismernek határokat, vízum és ujjlenyomatok nélkül járják be a világot; (Élénkség a teremben.)

Amikor Marx és Engels kiadta » Kommunista Kiáltványt, nem volt sem rádió, sem telefon, som repülőgép. Mégis Marx és Engels halhatatlan eszmél eljutottak a világ minden sarkába és minden ország munkástömegeinek tudatába. Ma, a XX. században Marx, Engels, Lenin, Sztálin nagy eszméi, amelyek meghódították a tömegeket, még inkább diadalmas- kodnak és diadalmaskodni fognak;

Amíg a XIX. század a kapitalizmus százada volt, addig a XX. század a szocializmus és a kommunizmus diadalának százada. (Hosszantartó taps.)

Éppen ezeknek az eszméknek az ereje magyarázza meg azt a tényt, hogy 1917 októberében pártunk, amely mindössze 240.000 taggal rendelkezett, ami egy csepp volt a nép tengerében, magával ragadta a munkások és parasztok millióit a kapitalizmus elleni győzelmes rohamra.

Munkásosztályunk és egész népünk jól tudja, milyen lelkesítő és szervező erőnek köszönheti a Nagy Októberi Forradalom győzelmét és minden győzelmét, Munkásosztályunk és egész népünk tudja, hogy ez az erő a bolsevikok nagy, hő*i kommunista pártja.

Forradalmunk tanesztala'al bebi- zenyították, hogy míg az elnyomott és kizsákmányolt dolgozók évszázados harca nem vezethetett győzelemre a proletariátus nélkül, addig a munkásosztály megléte esetén sem vált volna lehetségessé a győzelem az élenjáró, marxista-leninista elmélettel felfegyverzett, a tömegekkel szorosan összekapcsolódó forradalmi kommunista párt nélkül.

Pártunk ereje elvhűségében rejlik és abban, hogy mindig a munkásokkal, a dolgozókkal van, bánatukban és örömükben, tanította a dolgozókat és tanult tőlük. Vasakaratra, törhetetlen, a tudományos kommunizmuson alapuló, az ügy igaz voltába vetett hitre, a munkásosztály és a* egész nép iránti hatalmas odaadásra volt szükség, hogy pártunk több mint 50 éven át olyan dicső győzelmi utat járjon be, amilyet bejárt.

Ezért van az. hogy az egész szovjet

nép a nagy Lenin szavaival mondja pártunkról: „Benne bízunk, benne látjuk korszakunk eszét, becsületét és lelkiismeretét."

Ha visszaemlékezünk a dolgozó ember sok évszázados, súlyos sorsára, arra. mi volt az egyszerű ember osztályrésze, arra, hogy magától értetődőnek tekintették, hogy „nyomorult“, olyannak teremtette az isten és olyannak kell maradnia örök- kön-örökké, és megnézzük: mivé lett a szovjet ember, az ország kulturált, öntudatos gazdája, akit eltölt saját méltóságának érzése, szeretett szocialista hazájáért érzett büszkesége, akkor érthetővé válik, miért szereti és tiszteli minden egyszerű ember oly forrón nagy kommunista pártunkat.

A párt XX. kongresszusa felé halad. Az egész nép méltóképpen készül a kongresszusra. Szerte a Szovjetunióban kibontakozik az egész nép szocialista versenye a XX. párt- kongresszus tiszteletére.

A népnek, a pártnak és központi bizottságának meggyőződése, hogy a XX. kongresszus határozatai a kommunizmus új. dicső győzelmeire lelkesítik és irányítják népünket.

A párt, élén bölcs cs edzett központi bizottságával, szilárd egységben halad kongresszusa felé. A pártnak a néppel való összeforrottsága, a szovjet nép egysége, a minden népi demokratikus országhoz fűződő testvéri szövetség és valamennyi ország dolgozóinak barátsága az a hatalmas erő, amelyet nem bírhat le semmiféle ellenség, amely minden aka 'ályt szétzúz a béke és a szocializmus győzelme felé vivő úton.

Elvtársak! A Nagy Októberi Forradalom ékes, hatalmas kifejezője az évszázadokon át felhalmozódott hatalmas népi energiának, amelv évszázadokra kisugározza erejét. És ha nanról-rapra végigtekintünk a harc "ddig megtett útján, új erőt merítünk a népi energiának, alkotó erőnek és bölcsességnek ebből a hatalmas kincsestárából a további harcra. a jövőre, a kommunizmus újabb ragyo«ó győzelmeire.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom zászlaja alatt, Marx, Enteis, Lenin, Sztálin zászlaja alatt, a kommunista pártnak és központi bizottságának vezetésével győzedelmeskedtünk és győzedelmeskedünk, haladtunk és haladunk előre, a kommunizmus teljes győzelméig! fViha- ros. hosszantartó taps. amely élien- zésbe megy át. Felkiáltások: „Hurrá". „Ellen szeretett Kommunista Pártunk.'")