Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)
1955-11-06 / 262. szám
ÉSZAKMAGYARORSZffi r Egy pártszervezet a technika fejlesztéséért Ki a hibás?.« Németországi élmények MDP BORSOD-ABAUJLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam 262 szám ARA 50 FIT A PR Miskolc, 1955 november 6. vasárnap ÉUEN A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 38. ÉVFORDULÓJA A z emberiség történelmének vann nak dicső fejezetei, amelyeknek fénye nem halványodik a századok múlásával s a bennük rejlő tapasztalatok ma is segítenek abban, hogy a múltat jobban megismerve, biztosabban tájékozódjunk a jelenben és tisztábban lássuk a jövő útját. Igen, vannak a népek, nemzetek történetében ilyen fénylő fejezetek, voltak lelkesedést gyűjtő, reményt keltő forradalmi megmozdulások, szabadságharcok, s ezeket haladó hagyományokként büszkén őrizzük emlékezetünkben. De 1917 előtt minden forradalmi mozgalom és szabadságharc vagy elbukott, vagy csak annyi eredménnyel járt, hogy egyik elnyomót, kizsákmányolót felváltotta a másik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom volt az első olyan népi megmozdulás, amely a kizsákmányolok uralmának megdöntésével, a kizsákmányolt osztályokat juttatta hatalomra, hogy megteremtve a proletariátus, az elnyomottak diktatúráját, a dolgozó nép jogait, igazságát érvényesítse az élet egész területén: a politikában, a gazdaságban, a kultúra birtoklásában s a háború és béke kérdésében. Hősei vérükkel írták be nevüket nemcsak Oroszország, hanem az egész emberiség történetébe. Azok a vörösgárdisták, munkások, katonák, parasztok, akik az Auróra cirkáló ágyúinak eldördülésére híven teljesítették a kapott parancsokat, a világ dolgozóinak véghetetlen háláját, tiszteletét és megbecsülését érdemelték ki mindenkorra. Az első szocialista forradalom győzelme új korszak hajnalát jelezte a nemzetközi proletariátus, a világ mindén népe számára. Az a tény, hogy ezen a napon az orosz munkásosztály és a vele szövetségre lépett szegényparasztság vette kezébe a hatalmat és azt legyőzhetetlen pártjának vezetésével, évekig tartó szívós harcok árán meg is tartotta — döntő fordulat a világtörténelemben. Minél több évfordulóját ünnepeljük a nagy forradalomnak, annál fényesebben világítja be új világunkat Október dicsősége. Az e napon kezdődött új korszak hullámverése azóta elért a Szovjetuniótól legtávolabb élő népekig, őt világrész ezermilliónyi egyszerű emberének szívéig. Az Októberi Forradalom és az annak tüzében született szovjet állam utat jelző világítótorony a világ haladó emberei számára. Október eredményeképpen a világ legszilárdabb, legdemokratikusabb hatalma jött létre. Mégpedig nem „véletlenül'', ahogy azt az imperialista ideológusok bizonygatják, akik véletlennek tartják a szocialista forradalom győzelmét Kínában és a szocialista tábor többi országában is. Az Októberi Forradalom győzelme elkerülhetetlen történelmi következménye volt az imperialista cári Oroszországot jellemző mély belső ellentétek- nék, egyúttal diadala a marxi— lenini elméletnek. A történelmi szükség termelte ki azokat a kiváló egyéniségeket, akik megmutatták az orosz munkásosztálynak a győzelem útját. IV em volt könnyű ez az út, de a L1 győzelmet biztosította az, hogy Október hőseit olyan párt vezette, amelynek vezére Lenin volt. Lenin, aki a marxista forradalmi elmélet továbbfejlesztésében és az elméletnek a gyakorlattal való összekapcsolásában egyaránt bölcs és előrelátó volt. Lenin, az egész világ proletariátusának nagy tanítómestere, aki hű fegyvertársával és legjobb tanítványával, Sztálinnal együtt megismertette a proletariátussal a győzelem tudományát, a hatalom megtartásának tudományát. Lenin volt az. aki finnországi illegalitásában előbb cikkekben, levelekben szervezte a fegyveres felkelést, amikor látta, hogy a történelmi helyzet megérett erre. Hazatérése után a Központi Bizottság október 10-i történelmi jelentőségű ülésén döntöttek a fegyveres felkelésről. A forradalmi erők pattanásig való feszültségének napjaiban az óriási ország legtávolabbi vidékein is izzón lobogott a nép haragja elnyomói ellen. Az emlékezetes határozat után sodró erővel rohantak az események. Október 16-án megalakítják a felkelés vezetésére hivatott bizottságot, élén Sztálin elvtárssal. Dolgozik az ellenség is, amely a belső árulóktól kapja értesüléseit. Troc- kij elárulja a felkelés időpontját s a pártnak ugyancsak ébernek, ezerszeműnek kell lennie, hogy Kerenszkijék mesterkedéseit meghiúsítsa. De akármit eszel ki az ellenség, a Nagy Forradalom napján a proletariátus és a vele szövetséges erők forradalmi lendülete, páratlan hősiessége elsöpri az ellenforradalom katonaságát, az ideiglenes kormányt s az ellenforradalmi klikket. A forradalom győzött Petro- grádon, de nem győzött még az egész országban. Az októberi győzelmet új győzelmek végtelen sorozata követte, amíg 1918 februárjában végre azt lehetett mondani, hogy a szovjethatalom kiterjedt az egész országra. Végleg megdőlt a kizsákmányoló osztályok hatalma. Az Októberi Forradalom győzelme világszerte megdobogtatta a még elnyomatásban élő népek szívét és megnövelte a nemzetközi proletariátus öntudatát, mert napnál fényesebben igazolódott be nagy történelmi hivatása. Beigazolódott, hogy csak a munkásosztály vezette forradalom szabadíthatja meg az elnyomottakat elnyomóiktól, a kizsákmány dóktól. Csak a hatalomra jutott munkásosztály szüntetheti meg embernek ember által való kizsákmányolását,'teremtheti meg azt a társadalmat, amelyben nincsenek egymással szembenálló ellenséges osztályok, nincsenek gazdasági válságok, eltűnik a munkanélküliség réme; ahol a munka már nem robot, hanem becsület és dicsőség dolga s a kultúra napvilága egyformán ragyog be minden ház ablakán. A/! a, amikor már körülbelül ezer millióra rúg a szocializmus táborához tartozó országok lakosságának száma, s ezek az országok a szárazföld egynegyedrészét, az egész emberiségnek több mint egyharmad- részét foglalják magukba, mély meg- illetődéssel, hálával és forró szeretettel gondolunk Október hőseire, akik utat törtek az emberiség fel- emelkedéséhez. Nehéz volt az ő harcuk az akkori körülmények között, amikor még a szovjet ország egyedüli volt a világon, amely levetette a kizsákmányolok igáját; amikor még egyedül állott az őt körülvevő kapitalista államok gyűrűjében. Annál dicsőségesebb volt az októberi hősök örökre példamutató helytállása a hatalom megtartásáért vívott, emberfeletti áldozatokat követelő küzdelemben. Október hősei egyik kezükben fegyverrel, másik kezükben a munka szerszámaival harcoltak az akkor még igen erős belső ellenséggel és a velük szövetkezett imperialista hatalmak korszerűen felfegyverzett hadseregeivel, amelyek a szélrózsa minden irányából rohantak rá a fiatal szovjet államra. E harcok közben nemcsak dicsőséges fegyvertények, hanem munkahőstettek végtelen sora született. Október hőseinek meg kellett verekedniük a legnagyobb ellenséggel: az éhséggel és a nyomorúság minden fajtájával. Nem volt kenyér, nem volt tüzelő, nem voltak közlekedési eszközök; Az életfenntartás^ hoz legszükségesebb dolgokban, gyufában, sóban, világítóanyagban is szükséget szenvedtek. De Október népe nem tört meg. Harcolt és épített— és győzött! Október hősei soha nem árulták el a győztes proletárforradalmat, mert tudták, hogy az egész világ proletariátusának, minden elnyomatásban sínylődő népnek A képen: „Lenin kikiáltja a szovjet hatalmat,' a szeme rajtuk függ. A hatalom megszerzése még nem minden. A hatalom megtartása nyomja rá a történelmi pecsétet a marxi—lenini elmélet megdönthetetlen igazságaira. A mikor az orosz proletariátus ** síkra szállt ezekért az igazságokért, a népek, évszázados vágyainak megvalósításáért, még nem volt szocialista tábor. Mint mondottuk, akkor még sokkal erősebb volt a kapitalista világ. Ma más a helyzet. Van egy napról napra erősödő hatalmas szocialista tábor, élén olyan nagyhatalmakkal, mint a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság. Ennek a tábornak az ereje felülmúlja már csak egységénél, szervezettségénél, közös és világos céljainál fogva is a kapitalista hatalmak erejét. A szocialista tábor államai között teljes az egyenjogúság. A szuverénitás kölcsönös tiszteletben tartása alapján politikai, gazdasági és kulturális együttműködés alakult ki közöttük s a szocialista tábor következetes békepolitikáját helyesli és támogatja a világ minden országában millió és millió egyszerű ember. És itt kell rámutatnunk arra, hogy az Októberi Forradalom győzelme kiinduló pontja volt nemcsak a világtörténelem új korszakának, hanem a világbékéért folyó s ma már az egész földkerekségre kiterjedő harcnak is. Hiszen a harmincnyolcadik éve született szovjet államnak első dekrétuma a Békedekrétum volt. Általánosan ismeretes Leninnek a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséről szóló tanítása és Sztálinnak a béke megvédéséről szóló emlékezetes nyilatkozata. A harmincnyolcadik évfordulón ^ azért is fordulnak a világ népei hálával és szeretettel a Szovjetunió felé, mert mindenütt látják, hogy a Szovjetunió ereje, szilárd békeakarata, következetes békepolitikája húzta eddig keresztül azoknak a háborús gyűjtogatoknak a számításait, akik mindenáron a harmadik világháború kirobbantására törekednek. A Szovjetunió kitartó erőfeszítéseinek köszönhető, hogy napjainkban a nemzetközi vitás kérdések elintézéséiben egyre nagyobb teret hódít a közvetlen tárgyalások szelleme, hogy a béke erőinek hatalmas megnövekedése meghátrálásra kényszeríti a háború kalandorait. Azt is látják a világ népei, hogy a szocializmust, a" kommunizmust építő népeknek éltető eleme, legtermészetesebb szükséglete a béke. a béke levegője. A háborút azok kívánják és szeretnék kirobbantani, akik milliók pusztulása árán remélnek újabb búsás profitot. Ők azok, akik a tudományt a tömegpusztítás szolgálatába akarják állítani, nem számolva azzal, hogy egy újabb világháború minden eddiginél szörnyűbb katasztrófát zúdítana az egész emberiségre. Ha napjainkban a nyugati hatalmak felelős államférfiai is mind nagyobb felelősséget éreznek a béke megvédésének ügyéért — az is a szovjet külpolitika következetességének, a szovjet államférfiak szívós, évek óta tartó harcának köszönhető. E harc központjában mindig a népek barátsága, szabadsága és a béke ügye állott. Nehéz volna elősorolni ennek a harcnak minden jelentős eredményét, a legnehezebb nemzetközi helyzetekben is célt nem tévesztő szívósságát. De ha visz- szatekintünk csak a ta valyi évforduló óta elért eredményekre, ezeknek a tükrében is megmutatkozik az a gigászi munka, amit a szovjet kormány a hidegháború [elszámolására, a békés egymás mellett élés elvének megvalósításáért, a népek közötti bizalom helyreállításáért, Kelet és Nyugat kapcsolatainak kiépítéséért és a tartós béke biztosításáért végzett. gy évvel ezelőtt kötötték meg a koreai fegyverszünetet, majd Vietnamban némuTtak el a fegyverek. De a hidegháború ezzel még nem ért véget. Éppen a 37. évforduló előtt pár nappal írták alá a párizsi és londoni, egyezményeket, ezek valójában nem a béketörekvések igazolói voltak a nyugati hatalmaik részéről. Egy évvel ezelőtt még megoldatlan volt az osztrák kérdés, Tajvan térségében provokációkkal „bizonygatták békeszeretetüket" az imperialisták, s még javában fenyegetőztek az atomháborúval. Nem lehetett tudni, mikor vetemednek a német militaristák arra, hogy a kezükbe adott fegyverrel kirobbantsák az új háborút. Tisztázatlan volt Jugoszlávia viszonya a Szovjetunióhoz és a népi demokráciákhoz. Egész sor olyan politikai kérdés vetődött fel, amelyek megoldása nélkül nem lehetett volna előbbre jutni a nemzetközi megegyezések, a közeledés, a kölcsönös bizalom légkörének megteremtésében. A rugalmas és a történelmi fejlődés szükségleteit tisztán látó szovjet külpolitika azonban nem hátrált meg a nehézségek elől. Ez év július 18. és 24. között zajlott le a négy államfő genfi tanácskozása, amely összegezése volt az addigi szovjet békeerőfeszítések eredményeinek, s új szellemet teremtett a nemzetközi problémák megvitatásában. A hidegháború ugyan még nem került a történelem lomtárába, de a genfi szellem, amely azóta fogalommá vált, mindinkább előtérbe nyomul a nemzetközi ügyek elintézésében. Ennek a szellemnek a kialakulása kétségtelenül a szovjet politika e edménye, mint ahogy ennek az eredménye volt egész sor, egy évvel ezelőtt még a nemzetközi helyzetet erősein feszélyező kérdés megoldása, í egoldódott az osztrák kérdés; a Szovjetunió Legfelső Tanácsa tagjainak, Bulganyin és Hruscsov elv- társaknak belgrádi látogatása Jugoszlávia és a szocialista tábor viszonyának tisztázását segítette élő. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között diplomáciai kapcsolat épült ki. A Német Demokratikus Köztársaság teljes szuverenitásának deklarálása, a Kína és az Amerikai Egyesült Államok között folyó genfi tárgyalások, s végül a most folyó genfi külügyminiszteri tanácskozások végeredményben mind annak a politikának az eredményei, amelyeknek alapját a győzelmes Októberi Forradalom rakta le; A magyar nép büszke lehet arra, hogy október dicsőségében, a forradalom győzelmében, az első szocialista állam megteremtéséért és a szovjet hatalom megszilárdításáért vívott harcokban sokezer magyar munkás, panaszt is nésztvett. A mar gyár nép hős vezéreket és sokezer névtelen katonát adott a forradalom ügyének. Méltán büszke a magyar nép arra is, hogy október lángja 1848 népének a szívébe is új forradalmi tüzet gyújtott, s az 1919 tavaszának első napján 'kikiáltott Magyar Tanácsköztársaság száznapos fennállásával is hozzájárult a fiatal szovjet állam megerősödéséhez, mert nagy ellen-forradalmi erők elvonásával megbontotta a fiatal S7/ ország megfojtására készülő imperialista erőket. ^ z októberi forradalomhoz fűződő dicső hagyományok, felszabadító szovjet hadsereg és nép iránti forró a magyar dolgo- november 7 tisza a baráti szovjet szeretet lelkesíti zókat arra, hogy teleiére évről-évre a termelés fokozásával, mumkahőstetfekkel járulnak a szocialista Magyarország felépítéséhez, a szocialista tábor erősítéséhez és a béke megvédéséhez; Tennivalóinknak, feladatainknak az iparban, a mezőgazdaságban, a kultúra minden területén biztos irányt szabnak pártunk és kormányunk határozatai, Alkotmányunk törvényszavai. A magyar nép tudja és tudnia kell, hogy ezeknek odaadó, lelkes végrehajtásával évről-évre lisztesebb rangot, nagyobb megbecsülést érdemel ki a szocializmus végső győzelméért harcoló, élenjáró nemzetek sorában, a béke és a haladás világot mozgató hatalmas táborában. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének magyarországi látogatása A Magyar Népköztársaság országgyűlése a magyar nép és a Szovjetunió népei közötti szoros baráti kapcsolatok és együttműködés továbbfejlesztése érdekében meghívta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét baráti látogatásra Magyarországra« A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége értesítette a Magyar Népköztársaság országgyűlésének elnökét, hogy a meghívásnak örömmel tesz eleget és közölte, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége november 14-én érkezik hazánkba. (MTI)