Észak-Magyarország, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-23 / 250. szám
6 északmagyarorszag Vasárnap, 1955. október 23, t gwa bátorságról .,Ez a cikk a bátorságról szól. A bátorságról, amire mindig, mindenben szükség van. Bátorság nélkül sem a tudományban, sem a technikában. sem az irodalomban, sem a sportban nem lehet sikert elérni ’’ — így kezdi cikkét a Lityeraturnaja Cazettában Anatolij Agronovszkl) egy mesébeillő történetről, amely bátorságot követel. Dühöngő szélvihar ... Tető- vajon hogyan hat a túlterhelés az két sodor le... Fákat tép ki töveitől ... Sebessége 30 méter másodpercenként. A korszerű repülőgép tíz- szerte gyorsabban száguld- Ha kinyújtod a fülkéiből a kezed — eltörik. Az ejtőernyővel felszerelt utas szabadon ugorhat ki a repülőgépből. De mit tehet a veszélyben a pilóta, akit a géphez szögez az ellenáramlat szörnyű nyomása? Nincs elég ereje, hogy legyőzze ezt az ellenállást, s hiá'be van ejtőernyője, nem tud kiszabadulni a gépből, nem tud leugrani. Szovjet mérnökök, tudósok fogtak össze e feladat megoldására. Kigondolták: a’ pilóta részére olyan ülési keil kitalálni, amelyet a benne ülő emberrel együtt ki lehet röpítem a gépből. De mi röpíti ki? Próbálkoztak rugóval, sűrített levegővel, de végglis a jó öreg, kipróbált puskapornál kötöttek ki. Sok halált okozott eddig, legyen hát ezúttal az életmentés eszköze. így került a repülőgépbe olyan „ágyú“, amelynek ember a lövedéke. Az „ágyúcsövet“ a fülke padlójához erősítették, a „lö- veg" hüvelyét pedig — egy acélcsövet — a pilótaszék támlájához. Most már csak lőni kellett, illetve bármily furcsán hangzik is. a pilótának önmagát kellett kilőni székével együtt. Persze, könnyű ezt így elmondani, de nem volt olyan könnyű megvalósítani. Sok idő, sok bátor ember . kellett hozzá, hogy az elgondolás valóra váljék. Rosztyiszláv Andrejevics Sztasze- vics, a műszaki tudományok kandidátusa, a kísérlet elméleti kidolgozásával foglalkozott. Kiszámította, milyen külső erők hatnak majd a gépből kilőtt emberre, milyen lesz a „lövedék“ sebessége, egyszóval foglalkozott a kísérlet elméleti megalapozásával. ■ Szergej Nyikolajevics Ljusin tervező, aki részt vett annak idején, az első szovjet repülőgép létrehozásában, a kilövő szerkezet, a kata- pult gyakorlati megtervezéséhez io*. gott. A pilótának, hogy „kilőhesse önmagát“, mindenekelőtt a fülkét fedő üvegbúrát kell eltávolitania út- jából. S ha a nagy bajban elfelejti? Gondoskodni kell, hoey a kilövés ne történhessek meg enélkül. S ha a kilövés folytán elveszti eszméletét s a székkel együtt zuhan? Olyan önműködő szerkezetet kell kitalálni, amely majd automatikusan leválasztja őt a pilótaszékről és szétnyitja felette az ejtőernyőt. A harmadik mérnök, Jefin Fagye- jevics Svareburg, miután megköpta kísérletéhez a megfelelő pilótaszéket, azonnal megkezdte a próbákat. Egyelőre ember nélkül, súlyokkal. A földre épített katapult felröpíti a pilótuszéket, amely azután fűrész- porba zuihan vissza. A röppélyát mozigép fényképezi. A lövés erejét állandóan fokozzák s később a súlyok helyére emberformájú bábút erősítenek. emberi szervezetre? Miféle túlter helésröl van szó? Arról a túlterhelésről, amely a sebesség hirtelen növekedése következtében áll elő s megnöveli a test súlyát, hétszeres túl terhelésnél a test súlya mintha kétszeresen növekedne, öt—hat— nyolcszoros túlterhelést csak a legerősebb, legedzettebb szervezet bír el. Pedig itt, a kilövésnél, a mérnökök számítása szerint, legkevesebb 'tizenkét—tizennyolc—tizenkilencsze- res túlterhelés áll elő. Kibír-e ekkora nyomást ez ember gerince? Nem szakad-e meg a szív a majdnem hússzoros súly alatt? Az orvosok mindent megtettek, hogy megóvják az embert a legkisebb veszélytől is, Először állatokat lőttek ki. nyulak, macskák, kutyák és majmok nagyszerűen bírták a kísérletet. Csak ezután kezdtek embereket kilőni, óvatosan, előbb kevés töltéssel, majd egyre többel. A legjobbakat válogatták ki a bátrak tömegéből, azt a néhány embert, akinek erős, egészséges szívük volt, hdlsö kísér let ... a mérnök megnyomja a próba-katapult gombját.. Nagy robbanás, puskaporszag. A kilőtt ember már tíz méter magasan repül, működnek a fékek, a pilótaszék megáll a sínen. Az orvos állványon áll mellette, számolja a pulzust, a repülő mosolyog, lent pedig mindenki megkönnyebbültön lélegzik fel. Megnézik, mit mutatnak a műszerek: a pulzus a kilövés után 180. Szabad-e ennél tovább menni? Ügy látszott — igen. 1947 július 24-én G. Kondra&ov gyakorlott ejtőernyős, aki eddig hétszázszor ugrott ejtőernyővel — végre egy még nem nagy sebességgel haladó repülőtériből „kilőtte önmagát“. A katapult nagyon magasra dobta. Gent izgatottan figyelték, külön mentő-repülőgép várt, hogy az első jelre azonnal induljon, a folyón motorcsónakok cirkáltak, a repülőtéren gépkocsik álltak készenlétben. De nem kellett semmit menteni, mert az ejtőernyős szerencsésen földet ért. Boldog volt, mosolygott. Végül is nem felesleges-e ez a túlzott körülményes gondoskodás az emberről? — tette fel a kérdést merészen Pjotr Kuumics Iszakov doktor.. Furcsa, megdöbbentő kérdés, de mégis fel kellett tenni. Heves viták kezdődtek. Akadt egy ember, aki elég bátor volt más szemmel nézni az „eredményeket“. Azt mondta, hogy a magas pulzust nem annyira p kilövés, nem a légnyomás okozza, hanem inkább az a feszült izgalom, amely a kilövés perceit megelőzi. Tehát: kevesebb úgynevezett „gondoskodást“, félre a mindennapos röntgen-vizsga lat tál, e feketeszege- lves hófehér pilóta-ruhával, a repülőt egyszerű munkaruhában kell a székbe ültetni. Meg keli szüntetni a várakozás izgalmait, a repülőnek azt az érzését, hogy valami egészen rettenetes dolog fog vele történni. Es ne a mérnök nyomja meg a küö- vő-szerkezet gombját, hanem maga a repülő. Es kidei-ült. a kardiog- ramm megmutatta, hogy a magas vérnyomás, a 180-as pulzus fő oka nem a Jégnyomás, nem a túlterhelés, hanem igenis a várakozás izgalma. A kételkedőinek Iszakov orvos ezt fordított kísérlettel bizonyította be: mindent megrendezett, mint azelőtt, körülményesen, ünnepélyesen, titokzatosan. — Figyelem! — kiáltotta, s a repülő, a mérnökök, a szerelők, a laboránsok, mindenki megdermedt a helyén. — Kigyúltak a reflektorok, felzúgtak a motorok, a filmezőgép lencséje egyenest a repülő arcába célzott. Majd Iszakov „Indulj" helyett azt kiáltotta: „visz- szakozz"! A kilövés nem történi meg, a pulzus, a vérnyomás, az agykép mégis ugyanaz, mint a kilövés után szokott lenni. Hatott a védekező reflex. Pavlov tanítása újabb bizonyítékot nyert. S most már egymásután lökték ki magukat a levegőbe nemcsak a pilóták, de a mérnökök is, s maga Iszakov. az orvos. Lám: „Nem olyan rettenetes az ördög, mint amilyennek festik.“ Elérkezett a nap, amikor a lókbaj- tásos repülőgépek sebessége túlszárnyalta a hang sebességét. Ebben az Időben a katapult már szerves részévé vált a repülésnek. A repülők a legbonyolultabb körülmények között ..katapultolták“ ki magukat a gépből éssokan köszönhetik életbenma- radásukat ennek a szerkezetnek. 1931 au busz tus 21-én B. Kocsetkov ejtőernyőst óránként 1036 kilométer 'sebességgel repülő gépből röpítette ki a katapult és ezzel ez a pilóta tízszeresen győzte le a szélvihar erejét. Az ember azt hinné, hogy most már pontot lehet tenni a történet végére. A technika fejlődésében azonban nincs szünet. A lök- hajtásos repülés mai és várható sebességénél a „közönséges“ katapult már nem képes átdobni a repülőt a gép farokművén. Sztaszevics mérnök és Iszakov orvos már ismét a kísérleti katapult mellett állnak. Az általános véleménnyel szemben be akarják bizonyítani, hogy lehetséges a lefelé — a repülőgép fenekén át történő — „kilövetés“ Is. — Lefelé nincs dolgunk a túlterheléssel, a légnyomás ereje nem ellenünk, hanem javunkra dolgozik: az embert nem a repülőgép felé nyomja, hanem elszakítja attól — mondja Iszakov és rendületlenül bízik az újabb kísérletek sikerében. Pavlov mondása ölt benne is testet: „Munkádban és kísérleteidben légy szenvedélye»“. C111ttöi'íí IRADO ALBERTIÉLETRŐL Furcsa benyomást keltenek, amikor először látja az ember ezeket a „fajanikókat“. így nevezik a kísérteti telepen a fabábúkat. Végtagjaik csuikló-vasakkal vannak ellátva, különböző helyzetben heve- résznek a katapult körül, pilótaöltözékben, pilóta-sapkában, derék, és vállszíjakkal. A mérnökök különböző műszereket is helyeztek a „faja nkók" fejébe, hogy „elmondhassák érzéseiket“. Elhangzik a lövés, a levegőben néhány pillanat múlva kinyílik az ejtőernyő s a fajankó szerencsésen földet ér. De hogyan hat mindez az érzékeny emberi szervezetre? Legyen hát az orvosoké a szó. Furcsa, nehéz acélból összeforrasz- tott vas .cos szerkezet, amely mégis könnyednek látszik... Az ég felé nyúló fénylő sínpáron pilótaszók fekszik és benne az élő ember, a repülő, hófehér feketeszegélyes ruhában, fehér sisakban. Talán ilyennek képzelhetjük el azt a hatalmas kidobó-szerkezetet, amelyről először fog a világűrbe repülni a mesterséges planéta. És utasait is nyilván ilyen furcsán öltözteti fel a fantázia, Az acélépítmény körül gondterhelt mechanikusok, laboránsok, a műszerasztalnál az izgalomtól egészen elsápadt mérnökök, a pilóta- székben élő ember, mellette pedig az orvos. Az érverést számolja. Kezdődik a kísérlet. Nehéz elsőnek lenni egy ilyen dologban. Nehéz a repülőnek, akármilyen bátor, erős ember, megőriznie szokott mosolyát, de talán még nehezebb az orvosoknak, akik felelnek életéért. Számtalanszor ellenőriztek mér mindent, magük sem tudják hányszor. De van valami, amit még nem: nem nézték meg, Néhány hete méo csak, hogy megkezdődött az új iskolai év, hogy újból megindult az eseménydús, érdekes úttörőélet. Erről levelekben, színes kis tudósításokban értesítettek bennünket az olberttclcpi úttörők. * Konopoiisz »Istvan aiberttelepi úttörő arról ír, hogy a még csak két éve létrehozott bányásztájmúzoum milyen nagy örömet szerez az iskola tanulóinak s a község felnőtt dolgozóinak, Eddig mintegy 300 fajta különböző kőzetet gyűjtő, tek össze az úttörők. Üveg alatt őrzik a hazai, bulgáriai, szovjet, norvég, svéd, román, szlovák és kínai kőzeteket. A múzeum és a gyűjtemény legnagyobb értéke, hogy az iskola tanulói s néhány sz.ülő társadalmi munkával hozta létre. * Az edelényi sportpályán október 16-án jubileumi úttörő-versenyt rendeztek. A versenyen résztvettek Al- bertlelep, Holdra, Horsodszlrák. Mu- rsony, Kuritydn, Szendrő, Izsóiéira, Szuhogy, Ormosbánya, Szendrőlád, liudabánya község úttörőt. Igeti jó eredményeket értek cl a különféle veisrnyszámokban. Az elsők az al- berttelepi úttörök let'ck 102 ponttal. Hús Piroska nlberttolopl nyolcadik osztályos tanuló arról cj'tesíti szerkesztőségünket, hogy az úttörőszervezet lázasan készülődik a 10 éves fennállási jubileumra. Erre az alkalomra három szép albumot készítenek. Az egyik albunf a sportszakosztály kétéves múltját eleveníti fel képekben, újságcikkekkel, s az eredményeket igazoló hivatalos oklevelekkel. Az albumok egyike rögzíti maid az iskolu 20 éves múltját. Az album összeállításában részvesznek az iskola legrégibb tanárai, az iskola első igazgatója — Kovács József taT nító, akit a pajtások elsőnek meghívnak az aiberttelepi úttörők bányavölgyi találkozójára. Pályázatot is hirdettek ,.10 éves úttörőéletünk" címmel. A legjobb pályaművek kis szerzői értékes díjazásban részesülnek, ♦ Ezek a gondolatok foglalkoztatják a valamikor elhagyott bányatelep iskolásait, ilyen események teszik ráUozatossd, érdekessé ételüket. Jókedvvel, vidáman készülnek az életre. Bizalommal fordulnak tanáraikhoz, akikben nemcsak nevelőiket látják, hanem legbizalmasabb tanácsA MÁV „Erkel Terenc'' Kultúrotthon sziniátszrtcsoportia október 29-én délután 4 és este fél 9 órakor bemutatja Jókai Mór: Aranyember c. színművét. Jegyek elővételben: vasárnap, hétfőn és csütörtökön délután 3—8-lg a kul- túrház mozipénztáránál. Helyárak: 3—S forintig. adóikat, idősebb barátaikat. A Baksy-Zsilinszky u. 48. sz. alatti ..Augusztus 20“ strandfürdőnk belső medencéit üzembe helyeztük. A nők és férfiak részére kiilön-külön fürdőmedence. Nyitva mindennap 9—19 óráig. Délben vtzesere. Miskolci Fürdő Vállalat. ÍZ rí^VKNUGY/UtORSZÍa UK WVÜWP K'N f'AT4 .......... ............ 1 T— -------------------------------------------------------------* Vízszintes: l. Nemrég bemutatott szovjet film címe. 14. A tél sajátossága. 15, Gyümölcs, lö. Késedelem nélkül. 18. Taktus. 21. Csendesedik a vihar. 22. Rummal vagy citrommal isszuk. 23. Jack London novellájából készült szovjet film. 27. A függ. 36 sor eleje. 28. Egyforma mássalhangzók. 30. Móricz Zsigmond színművének filmváltozata 32. Növény része. 33. Erődítés. 35, Erkölcstan. 36 Egyforma magánhangzók. 37. Fejlődik. 39. Dickens írói álneve. 41. SLL. 42. Gallium vegyjele. 43. öreg néniké. 44, Játékpénz. 45. Sövénv eleje. 40. Rag, a -ről párja. 47. UÖP. 48. Az Egri csillagok írójának névjele, 40. Csepülné, 50, Nagy orosz elbeszélő. 51. Vissza: aroma. 52. Görög törzs. 53. Szabó Sándor. 54. Alulra 55. Nagy növények. 56. Francia zeneszerző (Bolero), 61. Vissza: Delibe* másik neve. 62. Kaland vége! 64 Nagysikerű új magyar film. 66 BS. 67, Tibeti állat. 69. Olasz operafilm. 70. Falevélnek van. 71. Északafrikai város. 73. Ceruza. 74. Mezei munkát végez. 76. Testedzés. 79. Az oxigén régi magyaros neve. 80, Magyar film címe, Függőleges: 1. Város a Tisza torkolatánál. 2. ötlet. 3. Iratkapocs. 4, RG. 5. Kétes! 6. Eltép 7. Vissza: erdei állat 3 F.lznr, 9 Elsüti a fegyvert. 10 Római 501-es 11. Erre a helyre. 12. Hnnrcrtik személytől. 13 Elmebajos 14 Olasz film címe, 17, P-oIktU» Bonzi nagysikerű filmje, 19. Francia város a Pireneusok lábánál. 20. Izé keverve, 24. E-vel iránymutatás, 25, Vonatkozó névmás. 26. VFiA 29, A közeljövőben bemutatásra kerülő magyar film címe. 31. Argentin film címe. 34 Mogyer Cm. 38. Kitűnő angol film volt. 38, ön-nek szólítja. 40. Futását Vörösmarty énekelte meg. 41. Iparos, 42. A revizor írója. 56. A fogait használja. 57. Nem eltérő. 5s. A Volga eleje. 59. Elbukni. 60. Jó a szeme. 63, Színházban látható. 64. Külföldi ital. 05. Gyakori rövidítést 66, A réz és ón öntvénye. 68. Főbe-, járat. 70. Ilyen némely kéz. 72, Vízinövény. 73. Ilona becézve. 75. Skála- hang, 76. Baráti megszólítás, 77. Cégforma rövidítése. 78. Mondatvég! 79. Esztendő. Megfejtésül beküldendő: a vízszintes 1. 23, 69. 80, valamint a függős leges 14, 17, 29 és 31 sorok megfej-, tése. * Multhcti rejtvényünk helyes megfejtése Az Északmagyarország október 16-i számában megjelent keresztrejt-, vény helyes megfejtése: Vízszintes 1: No, mi az, megtelt már ez a Noé bárkája. Függőleges 2: Nem egészen, egy majom még hiányzik. # Értesítjük a rejtvény-pályázat résztvevőit, hogy azok. akik a rejtvények megfejtésénél bármilyen kis hibát is követnek cl, kiestek a versenyből. A rejtvónyversenyben csak, azok a. rejtvények számítanak, amelyek az, első fordulótól kezdve pontosan és időben lettek bekiüdve. Megfejtéseiket minden héten leg-t később péntekig juttassák el szerkesztőségünknek és mellékel lék a rejtvény közepén lévő képet. Később beérkező megfejtéseket, utólagos helyesbítéseket, portos leveleket nem veszünk figyelembe. A gye rmek re it- vények megfejtését nem kell bcküL doni. A megfejtések a következő cimra küldendők: INzakmarvarorswiS szerkesztősége. Miskolc, Széchenyi u. 30. „Rejtvénypályáaat". A rejtvénypályózat esélyesei Az augusztus 28-án indított keresztrejtvény* Pályázat befejezéshez közeledik. A pályázaton többszázau ve.tek részt. A legtöbb pályázó az 5-ik fordulónál esett ki. amikor is Dömőnkami helvett a legtöbb megfejtő Dö- mönkaput írt. Az utolsó forduló előtt az esélyes díjnyertesek névsora a következő: Árvái Ilona. Abafi Gyula. Altmann Nán- dorné, Acs András. Borsos Ltáizló. Bozsvári Margit. Burján Istvánná, Békési Laiosné, Bikkszeei István. Bábonvl Ferencné. Drótos István. Dudás Gizella. Faragó Zoltán. Felcser Jánosné. Frigvesfnlvi Béláné. Fiiadé!?! Béla. Gulvás István. Gvőri Bertalan. Gvür Béláné. Mo^válh Dezső, Havasi Józseíué Kiss Istviánné. Kendelérvj Béla. Kozma Ti- borné. ifi. Kühne Miklós. Kovács Magdolna. Kovács Gvörgv. Kőszegi Gvörgvné, Kucse- rák Bertalanná. Kelemen Zsuzsa. Kühne László. Kovács István. Kaszás Sándor, Lankás I.ászló. Lévai Mária. Lollok Lásztóné. Láda József, Magvor GvJa. Mier/.va Mária. Magyar Pál, Madarász Gyula, Micska Tibor,' Mikul ók Béla. Majercsák Béla. Neumann Béláné. Nveste Istvánná, Orosz Béla. Pásztori Zsuzsa. Puskás Bálint, Peress Anna, Polánvl Lajos. Padi Ferencné, Pozsa Valérig • Polgár Kálniánné. Panp Imréné, Plat- rlk József. Pogány Jánosné, Pál Istvánná. Rácz Kálmánná, Salamon Ferencné. Sikorszkl Erzsébet, Skill téti Sarolta, Seress László, Szabó Józsefné, Szabó Sarolta, Szabó Mar-* eit. Szederkénvl Ferenc, Szerfelénvi Ottóné, Szakáé/.ki Sáfidorné. dr. Szurováthv imréné, Szotvorj F.sz!er. Szjnaj István. Tjtz Pál, Ta-< kacs Ilona. Tóth Mária. Tóth József. Temesvári János. Teráz Béla. Úrbán Andrásné, Venczel Gvuláné. Varira Imréné. Varga János, dr. Varga Jánosné, Várad? Lászlóné, Virágh Antal. Vörös Balogh István. KI SPAJT EL TUDOD OLVASNI? A u K 1 A N l K'/ Vü 1 A’ c Ks* mA r 1 1 C u 1r\ K 1 r V O A b P y p c l A 3 A i L M < Pajtások! Ez a mosolygó kisiany egv igen fontos dolgot üzen nektek, érdemes elolvasni. No, nem kell megijedni, nem kínaiul van írva az üzenet, hanem magyarul, csak éppen egyes betűrészek hiányzanak Egészítsétek ki a hiányzó betűrészeket és máris olvasható lesz az írás Csak egy kis ügyesség keli hozzá! ÁSÓKNAK KIÉ A REPtiLÖMODELL?' A képen látható négy pajtás neve (balról jobbra): Sanyi. Jóska, Karcsi és Laci. Ki tudja megmondani, hogy a négy közül melyiké a kép felső részén szálló repülőmodell? A szaggatott vonalak Irányát követve, megtudjátok 5 helyes választ!
