Észak-Magyarország, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-19 / 246. szám

Szerda, 1955. október 19. pszakmagtaropazAc <aíu berek a öiiza partfáii SZOVJET-KIRGIZIÁBAN A Kirgiz SZSZK, amely Szovjet.Középázsia északkeleti részén terül el, egyike^ a Szovjetuniót alkotó 16 egyenjogú szovjet szocialista köztársa, ságnak. Kazahsztánon, Vzhekisztónon és Tádzsikisztánon lcivul délkeleten a Kínai Népköztársasággal határos. Kirgizia a hatalmas hegyek, a termékeny völgyek és a hegyek kö­zött felzvö széles völgykatlanok országa. Az egyik ilyen vólgykatlanban fekszik az Isszi-h ul hegyi. tó. A köztársaság területe csaknem 200.060 négy­zetkilométer, emellett területének négyötöde a tenger szintje fölött liOO méternél magasabban fekszik Kirgizia hegyeiben erednek Közév-Ázsia legnagyobb folyók Az ország területére eső szakaszuk ugyan nem hajóz­hatók, de a kisebb vizekkel együtt nagy jelentőségük va>i energetikai és öntözés! szempontból, ami különösen fontos az éghajlat szárazsága miatt­A kirgizeknek van egy mondásuk: „Akinek van vize — az az élet ura. A száraz és forró kirgiz völgyek termékeny talaja gazdag gyapot, cukorrépa, kender, illóolajos magú növény és zöldség, burgonya, gyümölcs es szőlőtermést ad egyetlenegy feltétellel: mesterséges öntözéssel. A szovjet állam teljesen helyreállította a már régebben létesített kis ontözöesatornák hálózatát s számos új csatornát épített, köztük 4700 vizi- erömürct, amelyek segítségével kétszeresére növekedett az öntözött földek, területe. A fő- és mellékcsatoruák hossza együttvéve 15.000 kilométert tesz ki. Kirgizia egyik fontos rizierümű-létesítményc a Nagy Csujszki csatorna on-ázfircnrtszerr, amely 78 kolhoz, 25 71« hektár földterületét látja el víz­zel. A csatornán óránként 150.000 köbméter viz halad át, hossza 1500 kilo- meter. Jelenleg is több nagyteljesítményű állami, valamint száz és száz kisebb kolhozerömü épül a köztársaság területén. 1955-ben befejeződik 31. összesen 6000 kilowatt kapacitású erőmű építése. Kirgizia hat területe közül kettőt a frunzei és az isszik-kuli területet — ebben az évben teljesen villamosítani fogják. Kirgizia mezőgazdaságának legfőbb ága: az állattenyésztés Különb, se» fejlelt itt a juhtenyésztés. A köztársaság juhállománya az 1940-cs év. hoz viszonyítva 2 és félszeresére gyarapodott és körülbelül 5 millió darab juhot számlál. Számos hegyvidéki ko’hoznak 50—70000 juha van. A mező- gazdaság nagyfokú gépesítése lehetővé teszi, hogy a mezei munkák csak• nem egészét géppel végezzék és azt. hogy mind szélesebb körben gépesít. *f.j állattenyésztést, is. Gépesítették a takarmány feldolgozását és szál­lításai, elektromos fejőgéppel végzik a fejést és villanygépekkel nyírják a juhokat. Mindez mindennapos dologgá vált már Kirgizia legelőin. A köztársaságban az Írásbeliséget csak a század huszas éveiben te* remtették meg. a könyvek évi példányszáma meghaladja a 3 milliót, a lapoké a 42 milliót, az időszaki kiadványoké pedig a félmilliós példány, szamot. Ugyancsak többmillió példány napilap, folyóirat, könyv érkezik hirgíziába. amelyekéi Moszkvában é,■ a Szovjetunió más városaiban adtak cr a kirgiz J^köstsnr/ rcvrirlir meg őket. Ma már megszokott kép, IvofJU a mrfg^Rhngyi kolhozfalu lakossága részére a postás napilapokat, folyó• iratokat kézbesít. Pályázati felhívás fcö7séoi és oénáüomásl enronóntusi állások betöltésére — Látja elvtárs, az ott a vízkiemelő. Többezer köbméter vasbetont süly- lycsztetlek száz méter mélységben a Tisza medrébe. Ezek itt előttünk előregyártott pillérelemek. Szintén vasbetonból készülnek: tizennégy mé­ter magas lesz egy-egy ha felállítjuk. Emiit, tőlünk jobbra, ahol a kotrók dolgoznak — vegyikombinát épül; 1/úlnan, amott a kukorica földek men­üén új város áll majd néhány év múlva. Szóval olyan lesz itt minden, de olyan, amilyennek most még ál­modni sem merné ... Amikor megérkeztünk Tiszapalko. nyara, gondolatban megpróbáltam el. képzelni, milyen lesz az erőmű, hol áll majd a város, körülbelül melyik részén lesz a tanácsháza, a mozi, vagy egy üzleti Megmondom őszintén: nekem nem sikerült. De az itt dol­gozó emberek már készülő alapjaiban is kialakulónak látják. Szemes János a betonozóbrigád vezetője csak ki­nyújtja a karját jobbra is, balra is, rután magyaráz: — itt lesz ez, ott lesz az. Szlálinvárosból jött, ahol már márványtáblába vésve őrzik bri­gádja nevét. Leírni szinte lehetetlen, milyen lelkesedéssel beszél szakmájá­ról, a brigádról, munkájukról, Tisza- palkonyáról. — .-.Hívtak, marasztaltak: mff- radjunk ott Sztálinvdrosban — mond. ja gondolataiba mélyedve —, össz­komfortos, parleet tás szobát adtak a város legszebb pontján. De én nem maradtam. Eljöttem ide a Tisza part- jiíra baraklakásba. Velem jött a fele. ségem, a gyerekek, meg a brigád is. Arm hagyott a lelkiismeretűnk nyu­godni, éreztük, hogy szükség van Ut nednk, — eljöttünk. Higyje el (s rám néz, szinte a toliam alá diktálja:) nincs felemelöbb érzés, mint amikor elkezd vhlamit az ember, leleszi az első téglát, rá a másodikat, a száza­dikat, a milliomodikat és figyeli, hogy nő-nő, egészen addig, amíg óriás nem lesz belőle. És ■.. és azután mikor már elkészült, visszanézni rá s azt mondani: nézzétek, ezt meg ezt én csináltam. Az én kezem munkája, Egyszóval: a mi müvünk! Igen, ez az: a mi művünk! Mintha minden talicska földdel ezt üzennék a kubikosok, minden zsalu- lemezre ezt írnák az ácsok, minden traverzzel ezt üzennék a vasasok. Ezt a két mondatat fejezi ki beszédük, a munkájuk és minden és minden amerre csak járunk, amerre csak nézünk. Ha onnan Sajószöged felöl a mű­útról nézzük az épülő óriást — még csak a magasba törő kopasz, beton- pilléreket látjuk■ Előregyártóit ele­mek. Szemes Jánosék csinálják. Ezek a nagy mű alappillérei. De ha job­ban figyelünk, halljuk, hogy üteme­sen kopog valami: „kipp-kopp, kipp- kopp“. Ezek Darvas Gyuldék, a cölöpverők. A „szöcske" (igy hívják az ördöngős masinái) 40 mázsa súlynak megfelelő ütést mér egyszerre a földbefúródó be'onoszlopra. Oldalt olajos operái­ban Nagy Zoltán gépkezelő ált, egyik kezében spárgát szorongat (ez a cölöpverő gázadagolója), a másik kezével homlokára csúszó szőke haj­fürtjeit rcgulirozza vissza mindun­talan. — No elvtárs — köszöntünk rá —■ maguk alaposan teleszurkálják a föl­det .., Visszahunyorit és azt mondja ne­vetve: — Muszáj elvtársak. Muszáj. Laza az altalaj. Előrelép, beszabályozza a masinát, megfigyeli a földbe fúródó cölöp út­ját, aztán magyaráz: — Tulajdonképpen mi rakjuk le az alapokat, rajtunk múlik, hogy idővel meg ne süllyedjen az erőmű. Meg kell szilárdítani ezt a tiszamellékl földet, sok tonnát kell neki elbírni •, Egy-egy ilyen vasbeton-cölöp n-így- négy és fél méter. Ezeket mi sűrűn egymás mellett leverjük a földbe, eürítjük a talajt. Ügy hívjuk a mi nyelvünkön, hogy: keretállds. Mert úgy néz ki. mint egy keret. Ez már az utolsó. És mi itt be is fejeztük a munkát. Jöhetnek a betonozók, akik végig vastag alapokat raknak a cö­löpökre, aztán jönnek Szemes elv- társék és felállítják rá a pilléreket. Szerényen beszél, még akkor is. amikor a november 7-rc tett felaján­lóé teljesítéséhez gratulálok (vállal- tájt, hogy az üzemi épület cölöpalap- jainak 18 kereiállásdt e hónapban el­készítik — máris elkészült). Nagy Zoltán erről csak ennyit mond: — Hát... igyekszik az ember. Ha valamit elkezd, akkor azt be is fe­jezi. Ha valamit ígér — akkor azt adja is meg. Ez becsület dolga. * Kővágó László középtermetű, kissé kopaszodó fiatal férfi. Talán 35 éves ha lehet. Szintén Szlálinvárosból jött, kincset érő tapasztalatokkal a tarsolyában, aranyat érő tűzzel és lelkesedéssel a szívében. Palkonyát Ijött felépíteni; eljött, hogy az egye­temen tanultakat érvényesítse, Sztá- linváj-osban szerzett tapasztalatait ki- bővítse, — eljött, hogy aztán ha fel­épül a nagy mű, anyagba, formába lett öntve a terv — újra elmenjen oda, ahová szólítja kötelessége. Ami­kor szobájába belépek, hosszú szám- oszlopot ad össze íróasztala fölé gör­nyedve, Előtte logarléc, körzők, tű­hegye ceruzák, vonalzók — egész felszerelése. — Újságírót — s megcsillan a sze­me a bemutatkozásnál — no. akkor most éppen jókor jött az elviére... papírlapokat sz-d össze és elém tolja; — Ezek a november 7-i felajánlások, '— S diktál, sorolja az adatokat, olyan tűzzel, olyan nekigyorsuló hév­vel, hogy szinte minden gyorsírói készségemet is megkettőzve alig bí­rom jegyezni: — Egy kicsit lemaradtunk ebben a hónapban. Vasanyaghiány miatt nem készülhettek el időben a nagy pillé­rek szerkezetei, ez aztán hátráltatta az ácsok és betonozók munkáját. De most már megérkezett az anyag és a Király vasbetonszerelő brigád meg­kezdte a munkát. 13 nagy elem vas­munkáinak összeszerelését vállalták november 7 tiszteletére, A számokból Ítélve talán nem is gondolná az em­ber, hogy mit jelent ez a gyakorlat­ban. De nézze csak meg őket odakinn a helyszínen! Példátlan körültekintést és pontosságot igénylő munka ez. Egy ilyen nagy elemnél már egy centiméter eltérés is a sikertelensé­get jelenti. Nem beszélve a beletekte- tett tömérdek pénzről, ami kárba veszne. Persze., .ez nálunk még nem fordult és nem is fordulhat elő. A Király-brigád a háromszoros sztaha­novista, munkaérdemrendes Erős Já­nos művezetővel az élen lelkiismere­tesen dolgozik. Herentéröl jöttek Pat­kányát építeni — ők már készítettel: egy erőművet. November 7.re tett vállalásuk teljesítéséhen a legutóbbi három nap alatt egyhetes lemaradást hoztak be. * ...A nagy építkezés kezdetén fia­tal kubikos-brigád alakult Palkonydn, Tagjai környékbeli falukból: Sajó- őrösről, Saiószögedrö’, Szederkényből indultak cl. Dolgozni akartak — A begyűjtési miniazter rendelet# értelmében csak azok a községek kap­ják meg a szabadpiaci értékesítés jogát; amelyek a szóbanforgó moző- gazdasági terményből eleget tettek beadási kötelezettségüknek. Azok a községek, melyek nem teljesítették ezlrányú kötelezettségüket, nem tart­hatnak igényt szabadpiaci értékesí­tésre. Kenyérgabonából és takarmány­gabonából a szabadpiaci értékesítés jogot a járási szervek a következő községeknek nem adták meg: Abaulsr.ántói járásban: Tolkibánya és Regcc; cdelényi járásban: Torna szentjakab. Viszló cs Perkupa; encsi A JÖVÖ EVI KENYÉR biztosítása megköveteli, hogy termelőszövetkeze­teink, állami gazdaságaink, egyéni­leg dolgozó parasztjaink október 31-ig befejezzék az ősziek vetésót. A ta­pasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy bár október 31 -e rohamosan közeledik, az ősziek vetése mégsem történik olyan ütemben mint kellene, Ezt bizonyítja többek között a sze­rencsi járás példája is, A szerencsi járás 45 százalékra tel­jesítette a kenyérgabona vetés' ter­vet, A járás vezetői, a járási mező- gazdasági osztály szerint is gyenge ez az eredmény, liiszon október 31-ig már mindössze csak 13 nap van hátra. Ennek ellenére azonban meg­felelő és eredményes intézkedést még nem tettek a járási tanácson. A szerencsi járásban is, mint álta­lában a többi járásokban, a kukorica­földek mindössze 40 százalékába kerül őszi kenyérgabona. A járás területén ez évben 8600 holdon termeltek a ter­melőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok kukoricát E terü­let negyven százaléka azonban nem több 3440 holdnál, a vetéstervből hiányzó 14100 holddal szemben, A kukorica betakarítása tehát nem in­dok a lemaradásra. A hiba másutt van; a járási tanács hiányos ellen­őrzésében, de elsősorban a községi tanácsok, mezőgazdászok és mezőgaz­dasági állandó bizottságok hiányos, mindenbe belenyugvó munkájában s természetesen a gépállomások mun­kájában. Hiba volna azonban most, néhány nappal a fontos határidő előtt az elkövetett hiányosságokat boncol­gatni. Szóbeszéd helyett cselekedni kell, hogy az elkövetkezendő napokat a járás minden községében úgy hasz­pénzt keresni. Volt aki csak cgy-két hónapig akart itt maradni, amíg a mezőgazdasági munka engedi. Több­nek csak egy ásó, meg egy lapát volt a felszerelése. Másnak még az sem volt. „Majd adnak ott, ha szükség van rám“ — mondták, amikor elindul­tak. Persze, hagy adtak. Mert Palkó- nydn most szükség van minden ép­kézláb emberre. Szóval megalakult a kubikos-brigád. Lovas Jánost vá­lasztották meg vezetőnek. Dehogy gondollak még akkor, hogy tovább maradnak két hónapnál, hogy szak­mát tanulnak és itt maradnak majd az épülő városban — első lakóknak! Lovas Jánosék Szemes János vas­betonozó brigádjához kerültek. Ellelt a két hónap, a harmadik, a negyedik is — szorgalmasan talicskázták a föl­del, cementet, homokot, mindent ami jött és közben figyelték, mit csinál­tak mindabból Szemesék? Talán ak­kor ért meg bennük az elhatározás, amikor felállították az első betonpil­lér/, azt, amelyikhez ők talicskázták az anyagot. Mert Tmvos Jánosék ősz- szrültrk, vitatkoztak, beszélgettek egy keveset, aztán a brigádvezető odaállt Szemes János elé: — Szemes elvtárs’ Mi is megtanul­nánk ezt a szakmát, ha segítenélek! (Pár nappal ezelőtt munkahőstett született Patkányán■ Egy fiatal bri­gád éjjel, küzdve a derékig érő fel­törő talajvízzel. 50 köbméter beton- tömböt alapozott le. Sürgős, nagyon sürgős volt a munka. Rohamosan jött a víz. Ezért kellett éjjel is dolgozni, azaz a. brigád ajánlóiig: megcsinál­lak ők, csak villanyt szereljenek oda 'nekik.) Meg is csinálták. Loras Jánosék voltak. / Yr Tiszapalkanya építőit akartam be­mutatni. Persze, kötelek kellenének ahhoz, hagy mindenkiről érdemszerint írjunk. Csak néhányat választattam ki a sok közül. Néhányat azok közül, öleik itt a Tisza partján új munka- sikerekkel harcolnak, hogy minél gyorsabban elkészüljön a nagy terv, meginduljanak a turbinakerekek, dolgozzon, termeljen az erőmű — a mi müvünk. ÓNODVARl MIKLÓS járásban: Alaógagy és Fáj; mezöcsáti járásban: Ernőd, Hejopapi és Tisza - dorogma; mezőkövesdi járásban: Tárd, Borsodgeszt és Sá'.y; miskolci járásban: Harsány. Arnót, Ónod és Sajópálfalva; ózdi járásban: Csokva- omány, Borsodszcntgyőrgy és Arló; pirnoki járásban: Káno, Trizs és Snjómcrese; ricsei járásban: Pácin, Nagyrozvágy és Kisrozvágy: sáros­pataki járásban: Erdőhorváti és Kom- lóska; sátoraljaújhelyi járásban: Vágáshuta és Pusztafalu; szerencsi járásban: Trügy, Taktakenéz és Bod- rogkerosztúr. nosítsák, hogy október 31.-ig hiány­talanul elvessék az őszieket, NÉHANYPERCES SZÁMOLGATÁS, az erők felmérése után a járási ta­nácson is elismer’ék, hogy'a hátra­lévő 13 nap nem kevés a terv telje­sítéséhez, ha a községek, a gépállo­mások jól gazdálkodnak a fogaíorö- vel s a gépekkel. A járás 12.308 fogat- erővel, a három gépállomás pedig 98 erőgéppel, 8 vontatóval és 4 Zetorral rendelkezik. A fogatok és a gépek teljesítményét tekintve egyet­len nap alatt is több — mint 12.000 hold vetőszántást végezhetnek el és amit egyik nap felszén'ottak, azon a másik nap nem kerül különösebb megerőltetésbe elvégezni a vetést. Ha tehát minden fogat és minden erőgép - mint kellene is — az ősziek veté­sére fordítaná az erőt, két, esetleg három nap alatt teljesítenék a tervet, Természetesen figyelembevéve a még be nem takarított kapásokat, nem lenne reális a három nap, de a tizenhárom még sok is, EGY-EGY KÖZSÉGI TANÁCS azt mondhatná ugyan, hogy igen, de ná­lunk kevesebb a fogaterő. mint a másik községben. Ezért nézzük meg Megyaszó község példáját, ahol a legnagyobb a határ és legkevesebb a fogaterő. A község eddig 21 százalékra telje­sítette vetési tervét, tehát az egyéni gazdák, — mert a termelőszövetkeze­tek géppel dolgoznak — az 1497 hold előirányzatból 314-et már elvetettek- A hátralévő 13 nap alatt tehát mind­össze 1183 holdon kell elvégezni a vetést. Ebből a gépállomás 10 száza­lékot vállal — ennyire kötöttek a A Szabolcs-Sza'már megyei ta­nács vb- mezőgazdasági igazgató­sága pályázatot hirdet az alábbi gazdák szerződést —, marad tehát a valóságban 1065 hold, amelynek fel­szántása, bevetése a gazdákra, a fo­gaterőre vár. Megyaszó község 76 fogattal ren­delkezik. Ezzel az erővel a hátralévő 13 nap alatt 998 holdon el tudnák vé­gezni a szántást és vetést. Maradna tehát novemberre 67 hold vetetlen terület. Azonban a valóságban semmi sem marad, hiszen czideig a vetés­terület már igen nagy százalékát fel­szántották a községben, csak vetni kell. S ha mégis szorítana az idő kérhetnek segítséget, a megyaszólak a gépállomástól. A lehetőség tehát a járás foga'eröben leggyengébb köz­ségében is megvan arra. hogy határ­időre földbe kerüljön a mag. MA ESTE a szerencsi járás min­den községében gyűlést tart a tanács és a mezőgazdasági állandó bizottság. Egyetlen kérdést, az őszi vetés ügyét beszélik meg. Ezeken a gyűléseken minden községben a fentiekhez hason­lóan mérjék fel az erőket, mutassák meg. hogy a 13 nap nemcsak elegen­dő, de sok is a vetésterv teljesítésé­hez. Az állandó bizottságok tagjaira, a tanácstagokra, kommunistákra és népnevelőkre tehát csak az a feladat vár, hogy ellenőrizzék hogyan vetnek a gazdák, mondják meg, hogy a ve­téssel nem lehet várni, a tervet tel­jesíteni kell és számadatokkal bizo­nyítsák be, hogy ehhez minden köz­ségben megvan az erő. így számolgassanak a tanácsok, mezőgazdászok és népnevelők a me­gye minden járásában. BARCSA SÁNDOR gépállomás agronómusi állásokra: Csaholc 3. Encsencs 3, Fehérgyar­maté, Kölese 2, Nagyecsed 1, Nagy­káló 3, Nagyvarsány 2, Tiszaszalka 3, Vencscllő 2 agronómus léphet állásba, A tiszalöki járás 4, a bak* talórántházai járás 1, a nyírbátori járás 8, a kisvárdai járás 9, a fehér­gyarmati járás 4, a kemecsei járás 2. a mátészalkai járás 9, a nagy­kálói járás 8, a nyíregyházi járás 3 agronómusi állás betöltésére hir­det pályázatot. A pályáza'on részt- vehetnek mindazok az agronórousok, akik a mezőgazdasági technikum, akadémia, vagy mezőgazdasági egyetem — állat-, növény- és ker­tészeti szakát eredményesen elvé. gezték. A pályázók a részletes ön­életrajzot — szakmai képzettség megjelölésével — a Szabolcs-Szatmáf megyei tanács vb. mezőgazdasági igazgatóság személyzeti csoportjá­nak címére küldjék meg. TAVIRAT az északmagyarorszAg SZERKESZTŐSÉGÉNEK MISKOLC. örömmel jelentjük, hogy Arló községben október 11-én este hét csa­lád 12 taggal, 50 kh. földterületen új III-as típusú termelőszövetkezetet alakított. ózdi járási tan ács — 15 EZER „HAJTÁS" elnevezé­sű új fényképezőgépet gyárt ipa­runk az idén. Ezt a gépet filmgátló szerkezettel is ellátják, hogy ne le­hessen egy kockára két felvételt ké­szíteni. A „Hajtás" ára 160 forint lesz, _. , Akik nem kapták meg a gabona szabadpiaci értékesítési jogát Á szerencsi járásban meg vannak az adottságok, hogy október 31-ig befejezzék a vetést

Next

/
Thumbnails
Contents