Észak-Magyarország, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-19 / 246. szám
Szerda, 1955. október 19. pszakmagtaropazAc <aíu berek a öiiza partfáii SZOVJET-KIRGIZIÁBAN A Kirgiz SZSZK, amely Szovjet.Középázsia északkeleti részén terül el, egyike^ a Szovjetuniót alkotó 16 egyenjogú szovjet szocialista köztársa, ságnak. Kazahsztánon, Vzhekisztónon és Tádzsikisztánon lcivul délkeleten a Kínai Népköztársasággal határos. Kirgizia a hatalmas hegyek, a termékeny völgyek és a hegyek között felzvö széles völgykatlanok országa. Az egyik ilyen vólgykatlanban fekszik az Isszi-h ul hegyi. tó. A köztársaság területe csaknem 200.060 négyzetkilométer, emellett területének négyötöde a tenger szintje fölött liOO méternél magasabban fekszik Kirgizia hegyeiben erednek Közév-Ázsia legnagyobb folyók Az ország területére eső szakaszuk ugyan nem hajózhatók, de a kisebb vizekkel együtt nagy jelentőségük va>i energetikai és öntözés! szempontból, ami különösen fontos az éghajlat szárazsága miattA kirgizeknek van egy mondásuk: „Akinek van vize — az az élet ura. A száraz és forró kirgiz völgyek termékeny talaja gazdag gyapot, cukorrépa, kender, illóolajos magú növény és zöldség, burgonya, gyümölcs es szőlőtermést ad egyetlenegy feltétellel: mesterséges öntözéssel. A szovjet állam teljesen helyreállította a már régebben létesített kis ontözöesatornák hálózatát s számos új csatornát épített, köztük 4700 vizi- erömürct, amelyek segítségével kétszeresére növekedett az öntözött földek, területe. A fő- és mellékcsatoruák hossza együttvéve 15.000 kilométert tesz ki. Kirgizia egyik fontos rizierümű-létesítményc a Nagy Csujszki csatorna on-ázfircnrtszerr, amely 78 kolhoz, 25 71« hektár földterületét látja el vízzel. A csatornán óránként 150.000 köbméter viz halad át, hossza 1500 kilo- meter. Jelenleg is több nagyteljesítményű állami, valamint száz és száz kisebb kolhozerömü épül a köztársaság területén. 1955-ben befejeződik 31. összesen 6000 kilowatt kapacitású erőmű építése. Kirgizia hat területe közül kettőt a frunzei és az isszik-kuli területet — ebben az évben teljesen villamosítani fogják. Kirgizia mezőgazdaságának legfőbb ága: az állattenyésztés Különb, se» fejlelt itt a juhtenyésztés. A köztársaság juhállománya az 1940-cs év. hoz viszonyítva 2 és félszeresére gyarapodott és körülbelül 5 millió darab juhot számlál. Számos hegyvidéki ko’hoznak 50—70000 juha van. A mező- gazdaság nagyfokú gépesítése lehetővé teszi, hogy a mezei munkák csak• nem egészét géppel végezzék és azt. hogy mind szélesebb körben gépesít. *f.j állattenyésztést, is. Gépesítették a takarmány feldolgozását és szállításai, elektromos fejőgéppel végzik a fejést és villanygépekkel nyírják a juhokat. Mindez mindennapos dologgá vált már Kirgizia legelőin. A köztársaságban az Írásbeliséget csak a század huszas éveiben te* remtették meg. a könyvek évi példányszáma meghaladja a 3 milliót, a lapoké a 42 milliót, az időszaki kiadványoké pedig a félmilliós példány, szamot. Ugyancsak többmillió példány napilap, folyóirat, könyv érkezik hirgíziába. amelyekéi Moszkvában é,■ a Szovjetunió más városaiban adtak cr a kirgiz J^köstsnr/ rcvrirlir meg őket. Ma már megszokott kép, IvofJU a mrfg^Rhngyi kolhozfalu lakossága részére a postás napilapokat, folyó• iratokat kézbesít. Pályázati felhívás fcö7séoi és oénáüomásl enronóntusi állások betöltésére — Látja elvtárs, az ott a vízkiemelő. Többezer köbméter vasbetont süly- lycsztetlek száz méter mélységben a Tisza medrébe. Ezek itt előttünk előregyártott pillérelemek. Szintén vasbetonból készülnek: tizennégy méter magas lesz egy-egy ha felállítjuk. Emiit, tőlünk jobbra, ahol a kotrók dolgoznak — vegyikombinát épül; 1/úlnan, amott a kukorica földek menüén új város áll majd néhány év múlva. Szóval olyan lesz itt minden, de olyan, amilyennek most még álmodni sem merné ... Amikor megérkeztünk Tiszapalko. nyara, gondolatban megpróbáltam el. képzelni, milyen lesz az erőmű, hol áll majd a város, körülbelül melyik részén lesz a tanácsháza, a mozi, vagy egy üzleti Megmondom őszintén: nekem nem sikerült. De az itt dolgozó emberek már készülő alapjaiban is kialakulónak látják. Szemes János a betonozóbrigád vezetője csak kinyújtja a karját jobbra is, balra is, rután magyaráz: — itt lesz ez, ott lesz az. Szlálinvárosból jött, ahol már márványtáblába vésve őrzik brigádja nevét. Leírni szinte lehetetlen, milyen lelkesedéssel beszél szakmájáról, a brigádról, munkájukról, Tisza- palkonyáról. — .-.Hívtak, marasztaltak: mff- radjunk ott Sztálinvdrosban — mond. ja gondolataiba mélyedve —, összkomfortos, parleet tás szobát adtak a város legszebb pontján. De én nem maradtam. Eljöttem ide a Tisza part- jiíra baraklakásba. Velem jött a fele. ségem, a gyerekek, meg a brigád is. Arm hagyott a lelkiismeretűnk nyugodni, éreztük, hogy szükség van Ut nednk, — eljöttünk. Higyje el (s rám néz, szinte a toliam alá diktálja:) nincs felemelöbb érzés, mint amikor elkezd vhlamit az ember, leleszi az első téglát, rá a másodikat, a századikat, a milliomodikat és figyeli, hogy nő-nő, egészen addig, amíg óriás nem lesz belőle. És ■.. és azután mikor már elkészült, visszanézni rá s azt mondani: nézzétek, ezt meg ezt én csináltam. Az én kezem munkája, Egyszóval: a mi müvünk! Igen, ez az: a mi művünk! Mintha minden talicska földdel ezt üzennék a kubikosok, minden zsalu- lemezre ezt írnák az ácsok, minden traverzzel ezt üzennék a vasasok. Ezt a két mondatat fejezi ki beszédük, a munkájuk és minden és minden amerre csak járunk, amerre csak nézünk. Ha onnan Sajószöged felöl a műútról nézzük az épülő óriást — még csak a magasba törő kopasz, beton- pilléreket látjuk■ Előregyártóit elemek. Szemes Jánosék csinálják. Ezek a nagy mű alappillérei. De ha jobban figyelünk, halljuk, hogy ütemesen kopog valami: „kipp-kopp, kipp- kopp“. Ezek Darvas Gyuldék, a cölöpverők. A „szöcske" (igy hívják az ördöngős masinái) 40 mázsa súlynak megfelelő ütést mér egyszerre a földbefúródó be'onoszlopra. Oldalt olajos operáiban Nagy Zoltán gépkezelő ált, egyik kezében spárgát szorongat (ez a cölöpverő gázadagolója), a másik kezével homlokára csúszó szőke hajfürtjeit rcgulirozza vissza minduntalan. — No elvtárs — köszöntünk rá —■ maguk alaposan teleszurkálják a földet .., Visszahunyorit és azt mondja nevetve: — Muszáj elvtársak. Muszáj. Laza az altalaj. Előrelép, beszabályozza a masinát, megfigyeli a földbe fúródó cölöp útját, aztán magyaráz: — Tulajdonképpen mi rakjuk le az alapokat, rajtunk múlik, hogy idővel meg ne süllyedjen az erőmű. Meg kell szilárdítani ezt a tiszamellékl földet, sok tonnát kell neki elbírni •, Egy-egy ilyen vasbeton-cölöp n-így- négy és fél méter. Ezeket mi sűrűn egymás mellett leverjük a földbe, eürítjük a talajt. Ügy hívjuk a mi nyelvünkön, hogy: keretállds. Mert úgy néz ki. mint egy keret. Ez már az utolsó. És mi itt be is fejeztük a munkát. Jöhetnek a betonozók, akik végig vastag alapokat raknak a cölöpökre, aztán jönnek Szemes elv- társék és felállítják rá a pilléreket. Szerényen beszél, még akkor is. amikor a november 7-rc tett felajánlóé teljesítéséhez gratulálok (vállal- tájt, hogy az üzemi épület cölöpalap- jainak 18 kereiállásdt e hónapban elkészítik — máris elkészült). Nagy Zoltán erről csak ennyit mond: — Hát... igyekszik az ember. Ha valamit elkezd, akkor azt be is fejezi. Ha valamit ígér — akkor azt adja is meg. Ez becsület dolga. * Kővágó László középtermetű, kissé kopaszodó fiatal férfi. Talán 35 éves ha lehet. Szintén Szlálinvárosból jött, kincset érő tapasztalatokkal a tarsolyában, aranyat érő tűzzel és lelkesedéssel a szívében. Palkonyát Ijött felépíteni; eljött, hogy az egyetemen tanultakat érvényesítse, Sztá- linváj-osban szerzett tapasztalatait ki- bővítse, — eljött, hogy aztán ha felépül a nagy mű, anyagba, formába lett öntve a terv — újra elmenjen oda, ahová szólítja kötelessége. Amikor szobájába belépek, hosszú szám- oszlopot ad össze íróasztala fölé görnyedve, Előtte logarléc, körzők, tűhegye ceruzák, vonalzók — egész felszerelése. — Újságírót — s megcsillan a szeme a bemutatkozásnál — no. akkor most éppen jókor jött az elviére... papírlapokat sz-d össze és elém tolja; — Ezek a november 7-i felajánlások, '— S diktál, sorolja az adatokat, olyan tűzzel, olyan nekigyorsuló hévvel, hogy szinte minden gyorsírói készségemet is megkettőzve alig bírom jegyezni: — Egy kicsit lemaradtunk ebben a hónapban. Vasanyaghiány miatt nem készülhettek el időben a nagy pillérek szerkezetei, ez aztán hátráltatta az ácsok és betonozók munkáját. De most már megérkezett az anyag és a Király vasbetonszerelő brigád megkezdte a munkát. 13 nagy elem vasmunkáinak összeszerelését vállalták november 7 tiszteletére, A számokból Ítélve talán nem is gondolná az ember, hogy mit jelent ez a gyakorlatban. De nézze csak meg őket odakinn a helyszínen! Példátlan körültekintést és pontosságot igénylő munka ez. Egy ilyen nagy elemnél már egy centiméter eltérés is a sikertelenséget jelenti. Nem beszélve a beletekte- tett tömérdek pénzről, ami kárba veszne. Persze., .ez nálunk még nem fordult és nem is fordulhat elő. A Király-brigád a háromszoros sztahanovista, munkaérdemrendes Erős János művezetővel az élen lelkiismeretesen dolgozik. Herentéröl jöttek Patkányát építeni — ők már készítettel: egy erőművet. November 7.re tett vállalásuk teljesítéséhen a legutóbbi három nap alatt egyhetes lemaradást hoztak be. * ...A nagy építkezés kezdetén fiatal kubikos-brigád alakult Palkonydn, Tagjai környékbeli falukból: Sajó- őrösről, Saiószögedrö’, Szederkényből indultak cl. Dolgozni akartak — A begyűjtési miniazter rendelet# értelmében csak azok a községek kapják meg a szabadpiaci értékesítés jogát; amelyek a szóbanforgó moző- gazdasági terményből eleget tettek beadási kötelezettségüknek. Azok a községek, melyek nem teljesítették ezlrányú kötelezettségüket, nem tarthatnak igényt szabadpiaci értékesítésre. Kenyérgabonából és takarmánygabonából a szabadpiaci értékesítés jogot a járási szervek a következő községeknek nem adták meg: Abaulsr.ántói járásban: Tolkibánya és Regcc; cdelényi járásban: Torna szentjakab. Viszló cs Perkupa; encsi A JÖVÖ EVI KENYÉR biztosítása megköveteli, hogy termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink, egyénileg dolgozó parasztjaink október 31-ig befejezzék az ősziek vetésót. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy bár október 31 -e rohamosan közeledik, az ősziek vetése mégsem történik olyan ütemben mint kellene, Ezt bizonyítja többek között a szerencsi járás példája is, A szerencsi járás 45 százalékra teljesítette a kenyérgabona vetés' tervet, A járás vezetői, a járási mező- gazdasági osztály szerint is gyenge ez az eredmény, liiszon október 31-ig már mindössze csak 13 nap van hátra. Ennek ellenére azonban megfelelő és eredményes intézkedést még nem tettek a járási tanácson. A szerencsi járásban is, mint általában a többi járásokban, a kukoricaföldek mindössze 40 százalékába kerül őszi kenyérgabona. A járás területén ez évben 8600 holdon termeltek a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok kukoricát E terület negyven százaléka azonban nem több 3440 holdnál, a vetéstervből hiányzó 14100 holddal szemben, A kukorica betakarítása tehát nem indok a lemaradásra. A hiba másutt van; a járási tanács hiányos ellenőrzésében, de elsősorban a községi tanácsok, mezőgazdászok és mezőgazdasági állandó bizottságok hiányos, mindenbe belenyugvó munkájában s természetesen a gépállomások munkájában. Hiba volna azonban most, néhány nappal a fontos határidő előtt az elkövetett hiányosságokat boncolgatni. Szóbeszéd helyett cselekedni kell, hogy az elkövetkezendő napokat a járás minden községében úgy haszpénzt keresni. Volt aki csak cgy-két hónapig akart itt maradni, amíg a mezőgazdasági munka engedi. Többnek csak egy ásó, meg egy lapát volt a felszerelése. Másnak még az sem volt. „Majd adnak ott, ha szükség van rám“ — mondták, amikor elindultak. Persze, hagy adtak. Mert Palkó- nydn most szükség van minden épkézláb emberre. Szóval megalakult a kubikos-brigád. Lovas Jánost választották meg vezetőnek. Dehogy gondollak még akkor, hogy tovább maradnak két hónapnál, hogy szakmát tanulnak és itt maradnak majd az épülő városban — első lakóknak! Lovas Jánosék Szemes János vasbetonozó brigádjához kerültek. Ellelt a két hónap, a harmadik, a negyedik is — szorgalmasan talicskázták a földel, cementet, homokot, mindent ami jött és közben figyelték, mit csináltak mindabból Szemesék? Talán akkor ért meg bennük az elhatározás, amikor felállították az első betonpillér/, azt, amelyikhez ők talicskázták az anyagot. Mert Tmvos Jánosék ősz- szrültrk, vitatkoztak, beszélgettek egy keveset, aztán a brigádvezető odaállt Szemes János elé: — Szemes elvtárs’ Mi is megtanulnánk ezt a szakmát, ha segítenélek! (Pár nappal ezelőtt munkahőstett született Patkányán■ Egy fiatal brigád éjjel, küzdve a derékig érő feltörő talajvízzel. 50 köbméter beton- tömböt alapozott le. Sürgős, nagyon sürgős volt a munka. Rohamosan jött a víz. Ezért kellett éjjel is dolgozni, azaz a. brigád ajánlóiig: megcsinállak ők, csak villanyt szereljenek oda 'nekik.) Meg is csinálták. Loras Jánosék voltak. / Yr Tiszapalkanya építőit akartam bemutatni. Persze, kötelek kellenének ahhoz, hagy mindenkiről érdemszerint írjunk. Csak néhányat választattam ki a sok közül. Néhányat azok közül, öleik itt a Tisza partján új munka- sikerekkel harcolnak, hogy minél gyorsabban elkészüljön a nagy terv, meginduljanak a turbinakerekek, dolgozzon, termeljen az erőmű — a mi müvünk. ÓNODVARl MIKLÓS járásban: Alaógagy és Fáj; mezöcsáti járásban: Ernőd, Hejopapi és Tisza - dorogma; mezőkövesdi járásban: Tárd, Borsodgeszt és Sá'.y; miskolci járásban: Harsány. Arnót, Ónod és Sajópálfalva; ózdi járásban: Csokva- omány, Borsodszcntgyőrgy és Arló; pirnoki járásban: Káno, Trizs és Snjómcrese; ricsei járásban: Pácin, Nagyrozvágy és Kisrozvágy: sárospataki járásban: Erdőhorváti és Kom- lóska; sátoraljaújhelyi járásban: Vágáshuta és Pusztafalu; szerencsi járásban: Trügy, Taktakenéz és Bod- rogkerosztúr. nosítsák, hogy október 31.-ig hiánytalanul elvessék az őszieket, NÉHANYPERCES SZÁMOLGATÁS, az erők felmérése után a járási tanácson is elismer’ék, hogy'a hátralévő 13 nap nem kevés a terv teljesítéséhez, ha a községek, a gépállomások jól gazdálkodnak a fogaíorö- vel s a gépekkel. A járás 12.308 fogat- erővel, a három gépállomás pedig 98 erőgéppel, 8 vontatóval és 4 Zetorral rendelkezik. A fogatok és a gépek teljesítményét tekintve egyetlen nap alatt is több — mint 12.000 hold vetőszántást végezhetnek el és amit egyik nap felszén'ottak, azon a másik nap nem kerül különösebb megerőltetésbe elvégezni a vetést. Ha tehát minden fogat és minden erőgép - mint kellene is — az ősziek vetésére fordítaná az erőt, két, esetleg három nap alatt teljesítenék a tervet, Természetesen figyelembevéve a még be nem takarított kapásokat, nem lenne reális a három nap, de a tizenhárom még sok is, EGY-EGY KÖZSÉGI TANÁCS azt mondhatná ugyan, hogy igen, de nálunk kevesebb a fogaterő. mint a másik községben. Ezért nézzük meg Megyaszó község példáját, ahol a legnagyobb a határ és legkevesebb a fogaterő. A község eddig 21 százalékra teljesítette vetési tervét, tehát az egyéni gazdák, — mert a termelőszövetkezetek géppel dolgoznak — az 1497 hold előirányzatból 314-et már elvetettek- A hátralévő 13 nap alatt tehát mindössze 1183 holdon kell elvégezni a vetést. Ebből a gépállomás 10 százalékot vállal — ennyire kötöttek a A Szabolcs-Sza'már megyei tanács vb- mezőgazdasági igazgatósága pályázatot hirdet az alábbi gazdák szerződést —, marad tehát a valóságban 1065 hold, amelynek felszántása, bevetése a gazdákra, a fogaterőre vár. Megyaszó község 76 fogattal rendelkezik. Ezzel az erővel a hátralévő 13 nap alatt 998 holdon el tudnák végezni a szántást és vetést. Maradna tehát novemberre 67 hold vetetlen terület. Azonban a valóságban semmi sem marad, hiszen czideig a vetésterület már igen nagy százalékát felszántották a községben, csak vetni kell. S ha mégis szorítana az idő kérhetnek segítséget, a megyaszólak a gépállomástól. A lehetőség tehát a járás foga'eröben leggyengébb községében is megvan arra. hogy határidőre földbe kerüljön a mag. MA ESTE a szerencsi járás minden községében gyűlést tart a tanács és a mezőgazdasági állandó bizottság. Egyetlen kérdést, az őszi vetés ügyét beszélik meg. Ezeken a gyűléseken minden községben a fentiekhez hasonlóan mérjék fel az erőket, mutassák meg. hogy a 13 nap nemcsak elegendő, de sok is a vetésterv teljesítéséhez. Az állandó bizottságok tagjaira, a tanácstagokra, kommunistákra és népnevelőkre tehát csak az a feladat vár, hogy ellenőrizzék hogyan vetnek a gazdák, mondják meg, hogy a vetéssel nem lehet várni, a tervet teljesíteni kell és számadatokkal bizonyítsák be, hogy ehhez minden községben megvan az erő. így számolgassanak a tanácsok, mezőgazdászok és népnevelők a megye minden járásában. BARCSA SÁNDOR gépállomás agronómusi állásokra: Csaholc 3. Encsencs 3, Fehérgyarmaté, Kölese 2, Nagyecsed 1, Nagykáló 3, Nagyvarsány 2, Tiszaszalka 3, Vencscllő 2 agronómus léphet állásba, A tiszalöki járás 4, a bak* talórántházai járás 1, a nyírbátori járás 8, a kisvárdai járás 9, a fehérgyarmati járás 4, a kemecsei járás 2. a mátészalkai járás 9, a nagykálói járás 8, a nyíregyházi járás 3 agronómusi állás betöltésére hirdet pályázatot. A pályáza'on részt- vehetnek mindazok az agronórousok, akik a mezőgazdasági technikum, akadémia, vagy mezőgazdasági egyetem — állat-, növény- és kertészeti szakát eredményesen elvé. gezték. A pályázók a részletes önéletrajzot — szakmai képzettség megjelölésével — a Szabolcs-Szatmáf megyei tanács vb. mezőgazdasági igazgatóság személyzeti csoportjának címére küldjék meg. TAVIRAT az északmagyarorszAg SZERKESZTŐSÉGÉNEK MISKOLC. örömmel jelentjük, hogy Arló községben október 11-én este hét család 12 taggal, 50 kh. földterületen új III-as típusú termelőszövetkezetet alakított. ózdi járási tan ács — 15 EZER „HAJTÁS" elnevezésű új fényképezőgépet gyárt iparunk az idén. Ezt a gépet filmgátló szerkezettel is ellátják, hogy ne lehessen egy kockára két felvételt készíteni. A „Hajtás" ára 160 forint lesz, _. , Akik nem kapták meg a gabona szabadpiaci értékesítési jogát Á szerencsi járásban meg vannak az adottságok, hogy október 31-ig befejezzék a vetést
