Észak-Magyarország, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-14 / 242. szám

ÉSZAKMAGM Évi egymillió forint megtakarítás hulladékanyag felhasználásával Tibolddaróc a szocialista kultúra útján XI. évfolyam 242 szám ARA 50 FILLER Miskolc, 1955 október 14. péntek Tői segítséget új termelőszöveíkeieteinknek! Harmincegy új mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult megyénk­ben ez év eddig eltelt kilenc hónap­jában. Hatszáznegyven újabb dolgo­zó parasztcsalád választotta a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás útját, a pártmutatta utat. Nem valami hirtelen jött elhatá­rozás vezette ezt az újabb balszáz­negyven családot az új élet, a pa­raszti fejlődés leghelyesebb útja felé. Az életből, a gyakorlatból — a taktabáji Béke, a iiszaluci Vörös Hajnal, a borsodivánkai József At­tila termelőszövetkezetek eredmé­nyéből, fejlődéséből merítették a példát az újhoz. Emellett a párt és a kormány segítsége ösztönözte őket, hogy változtassanak eddigi életmódjukon, gazdálkodási rendsze­rükön. ügy akarnak élni, boldogul­ni, ahogy ezt a már évek óta min­taszerűen gazdálkodó termelőszövet­kezetektől látták. A határozatlan­ságot, a bizonytalanságot pedig a régi termelőszövetkezeti tagok, a falusi pártszervezetek, a kommunisták, a népnevelők oszlatták el igaz szóval, biztatással. Számokkal mutatták meg nekik, hogy mennyivel jobban élnek, mennyivel többet termelnek közös erővel, mint egyenkint. S a hatszáznegyven család, nyolcszáz- megyven dolgozó paraszt, paraszt­asszony döntött — a termelőszövet­kezeti gazdálkodást választotta. Az új termelőszövetkezetek most, ez év őszén kezdik meg a közös munkát. Ez év őszén vetnek először közösen, osztják meg egymás között a megnövekedett gazdaság gondját. Olyan napok, olyan hetek lesznek ezek számukra, amelyeknek sikere vagy sikertelensége hosszú időre rá­nyomja bélyegét a termelőszövetke­zet további munkájára. Az első napok, hetek sikere, vagy sikertelensége nem egyedül az új termelőszövetkezetek vezetőségétől, tagságától függ. Hiszen közös embe­ri tulajdonság' a bizonytalankodás, ha valami újról van szó. S az új tagság, ismerje bár a mintaalapsza­bályzatot, ismerje bár egy-egy ter­melőszövetkezet munkáját, segít­ségre van szüksége. És vajon ezt a segítséget kitől várja, ha nem azok­tól, akik már évek óta járják a kö­zös gazdálkodás útját — a régi ter­melőszövetkezetek vezetőségétől, tagságától, a pártbizottságoktól, a gépállomásoktól, amelyek a legjob­ban ismerik a szövetkezeti gazdál­kodás módját, tudják, mit hogyan kell tenni. Azoktól várják a támo­gatást, akik hetekkel, hónapokkal ezelőtt, a megalakulás időszakában megígérték azt nekik. Az új termelőszövetkezetek egy­két kivételtől eltekintve már felmér­ték a földterületet, amelyen dolgoz­nak, gazdálkodnak majd. Néhány helyen már megkezdték az ősziek vetését is, habár korántsem úgy, ahogy kellene. A legtöbb új tsz-ben még nagy a bizonytalanság, terv­szerűtlen a munka, a vezetőség sem tudja, hogyan oldja meg a problé­mákat. A tagok még mint egyéni gazdák takarítják be az őszi kapá­sokat, de a vetést már közösen kell végezniük. Itt is, ott is késnek a be­takarítással és mindez a közös mun­ka rovására megy. Hibák vannak a közös állatállomány, takarmány­készlet kialakításában is. E problé­mák egyik szülője, hogy az új ter­melőszövetkezetek jóformán sehon­nan sem kapják meg a szükséges segítséget; Az elmúlt napokban megbeszélést tartottak az új termelőszövetkezetek elnökei. Meglátogatták a taktabáji Béke termelőszövetkezet gazdaságát ás, amelynek vezetősége a göncrusz- kai Jólét termelőszövetkezetet pat­ronálja a kezdeti nehézségek leküz­désében. Csugány elvtárs, a takta­báji Béke tsz elnöke elmondta a ta­lálkozón, milyen segítséget nyújta­nak a göncruszkaiaknak, a gönc- ruszkaiak viszont arról számoltak be, hogyan hasznosítják a tafctafoá­jiak többéves tapasztalatait. Az el­nökök beszélgetéséből azonban ki­derült, hogy a ta'ktabájiak és a gönc- ruszkaiak kapcsolata szinte egye­dülálló megyénkben. A ' legtöbb új termelőszövetkezet hiába fordul se­gítségért a gépállomáshoz, a már évek óta gazdálkodó termelőszövet­kezetekhez — nem kapja meg a kí­vánt segítséget. Hogy mennyire igaz ez, azt egy néhány kérdést tartal­mazó ív kitöltésének eredménye bi­zonyítja leginkább. Ahhoz, hogy termelőszövetkeze­teink az alapszabály szellemében, hiba nélkül, sikerrel kezdjék meg első esztendei munkájukat, közösen kellett volna betakarítani már az ez esztendei termést is, hogy minél előbb megkezdhessék és elvégezhes­sék az ősziek vetését. Már napokkal ezelőtt ki kellett volna alakítani a közös állatállományt, biztosítani a megfelelő takarmánykészletet, meg­kötni a gépállomásokkal a szerző­dést a szántásra és a vetésre. A ti­zenhárom megkérdezett termelőszö­vetkezeti elnök válasza szerint azon­ban még mindig nem állnak itt a munkában új termelőszövetkeze­teink. Egyetlen helyen sem alakítot­ták még ki a közös állatállományt s csak három helyen, a baktakéki Béke, a bódvalenkei Uj Erő és a sa- jóvámosi Vörös Csillag tagsága biz­tosította közben a szükséges téli ta­karmánymennyiséget. Nem jobb a helyzet a- brigádok megszervezésében és kialakításában sem. Csupán négy termelőszövetke­zetben szervezték meg a brigádo­kat és a munkacsapatokat. Pedig ez lenne most a legfontosabb feladat. A nemesbikki Uj Barázda terme­lőszövetkezet még a működési en­gedélyt sem kapta kézhez, így nagy a bizonytalanság a tagok között, nem tudják mihez kezdjenek. A kérdések között szerepelt töb­bék között azl is: működik-e már a termelőszövetkezetben a pártszer­vezet? Tizenhárom tsz elnök közül csak három felelt igennel. Pedig ha a termelőszövetkezetben pártszerve­zet van, mindjárt erősebb a csoport. A pártszervezet meggondoltabban, tervszerűbben határoz, cselekszik, állandó kapcsolatot tud teremteni a községi és járási pártbizottsággal; Az új termelőszövetkezetek nagy­részt tervszerűtlen munkája elsősor­ban az ígért, de meg nem kapott segítség következménye. A régi ter­melőszövetkezetek a legtöbb he­lyen megfeledkeztek arról, hogy a tervkészítésben, a közös gazdaság kialakításában és a munkaszerve­zésben átadják tapasztalataikat. De megfeledkeztek a segítségnyújtásról jórészt maguk a járási tanácsok és néhány helyen a járási pártbizott­ságok, sőt a megyei tanács termelő­szövetkezeti osztálya is. Baktakéken és Cigándon még irodahelyisége sincs az új termelőszövetkezetnek. Néhány szövetkezethez nem osztot­tak be mezőgazdászt. Egy-egy új termelőszövetkezet — mint a főnyi Rákóczi és a sajóvámosi Vörös Csil­lag — a gépállomással még nem kötötte meg a szerződést az őszi munkára. Mind olyan hiányosságok ezek, amelyeket el lehetett volna kerülni, ha a pártbizottságok, a ta­nácsok, a gépállomások vezetői szí­vükön viselik, figyelemmel kisérik az új tsz-ek sorsát. Az új termelőszövetkezetek sike­re mindannyiunk közös ügye. Nem nézhetjük ölhetett kezekkel, hogy bizonytalanul, tapogatózva kezdik meg az első esztendei munkát, hi­szen eredményeik az egész ország eredményei, de káruk is az egész ország kára. Ahogy a taktabájiak segítik a göncruszkai Jólét termelő- szövetkezet első lépéseit, úgy segít­se a többiekét is egy-egy jól gaz­dálkodó termelőszövetkezetünk. Ez a segítség azonban csak akkor lesz eredményes, ha a járási pártbizott­ság, a mezőgazdasági osztályok mu­tatják erre az irányt. Kiállítás a műnk legjobb a verseny-ny i 1 vánosság módszereiről Csütörtökön délben a verseny­nyilvánosság legtökéletesebb, leg­hatásosabb módszereit bemutató kiállítás nyilt Budapesten az EFE- DOSZ Gorkij-fasori székházában. A jól dolgozók és a kimagasló eredmé­nyek népszerűsítésének többszáz fajta igen érdekes módszerét mutat­ja be a kiállítás; Különösen érdekes a Benin Kohá­szati Művek, a Magyar Optikai Mű­vek, a Villamosgép és Kábelgyár tablók (MTI) NOVEMBER 7 MÉLTÓ MEGÜNNEPLÉSÉRE KÉSZÜLNEK ÜZEMEINK TTT Másodszor nyerik el a szakma kiváló dolgozója címet Suszter Sándor elvtárs ózdi szta­hanovista olvasztár brigádja már 18 hónap óta teljesíti a sztahanovista feltételeket. Gondos kemencekarban­tartással 432.740 forint értékű külön­böző tipusú téglát takarítottak meg. A kemence élettartamát 265 adag­ról 273 adagra emelték, s ezzel mint­egy 10.000 forint értékű többterme­lést tettek lehetővé. Selejtcsökken- tésért 800.000 forint megtakarítást Írtak javukra. Kiváló munkájukat dicséri, hogy 18 hónap alatt egy eset­ben sem szegték meg a technológiai előírásókat, egyetlen késés, vagy ki­maradás sem volt a brigádban. Susz­ter elvtárs jó nevelő munkájának eredménye ez. Nagyszerű munkájukért most má­sodízben terjesztették fel a brigád tagjait a szakma kiváló dolgozója címre és az ezzel együtt járó egy­havi keresetnek megfelelő pénzjuta­lomra. Ez a kitüntetés újabb lendü­letet ad a brigádnak a november 7. tiszteletére tett vállalások sikeres teljesítéséhez. „Örömmel csatlakozom a versenykihíváshoz“ Róna György, az ózdi martin és Bárezi Béla, a diósgyőri martin fiatal üzemvezetője gyermekkoruk óta ismerik egymást. Mindketten népi államunknak köszönhetik, hogy mérnökök lettek. Hálájukat első­sorban jó munkájukkal fejezik ki. Nemcsak ifjúkori emlékek fűzik őket egymáshoz, hanem együtt voltak a Szovjetunióban is tanulmány­úton, ahol hét korszerű acélművet látogattak meg, s gazdag tapasztala­tokkal tértek vissza munkahelyükre. Bárc.zi Béla elvtárs örömmel olvasta a napokban, hogy Róna elv­társ a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tisztele­tére vállalást tett, hogy a legyártott acél 95 százalékát program szerint irészítik el, s ebben versenyre hívta ki őt. — Nap-nap után figyelemmel kisérem az ózdi martin munkáját — mondotta Bárczi elvtárs. — Örömmel látom, hogy az ózdiak az év végére tett vállalás teljesítésében már több mint hat napos előnyt szereztek. Harmadik negyedéves tervünket 2.600 tonnával mi is túltelje■* sítettük, s az év végére 7.000 tonna acélt akarunk adni terven felül. Még nagyon sok a tennivalónk, mert októberben eddig mindössze 60 tonnát adtunk előirányzaton felül. A november 7-re kibontakozó ver­senylendület azonban biztosíték arra, hogy azt, amit ígértünk, teljesí­teni is fogjuk. A mennyiség mellett nagy gondot fordítunk a minő­ségi munkára. A multévi 86 százalékról az idén szeptemberben 94.3 százalékra emeltük a minőségi szintet. Róna elvtárs versenykihívásá­hoz örömmel csatlakozom, s vállalom, hogy a diósgyőri martinban 96 százalékos programszerüséggel gyár tjük az acélt. November 7 tiszteletére újitóMAIlifást rendeznek Borsodnádasdon (Tudósítónktól.) „A technika fejlesztéséért" címmel a Borsodnádasdi Lemezgyár újítói november 7 tiszteletére ujítókiállí- tást rendeznek. A tapasztalatcseré­vel egybekötött ujítókiállításon részt- vesznek a vaskohászati igazgatóság­hoz tartozó vállalatok dolgozói és más szervek is. Kiállításra kerülnek a lemezgyárban eddig bevezetett újítások modelljei, leírásai, fényké­pei. többek között az országban egye­dülálló automatikus lemezduplázó - prés, mely a nehéz fizikai munka 80 százalékát végzi el. A prés Neuwirt Béla lemezgyári géplakatos munka- védelmi újítása. Külön érdekességei lesznek a kiállításnak a hasznavehe­tetlen hulladékokból ötletesen előál­lított háztartási cikkek: újszerű al­maszedő, kenyérpirító, különleges tölcsérek. Számos ilyen háztartási cikket a helyszínen meg is lehet vá­sárolni. A kiállításra, mely novem­ber elején nyílik az Ózdi Kohászati Üzemek és más gyárak is elküldik újításaikat. 10-15 napos előretartással dolgoznak a diósgyőri finomhengersor áfépítői A Lenin Kohászati Művek finom- hengerművében a finomsor átépíté­sénél a munka üteme az első naptól kezdve állandóan gyorsul és csak­nem valamennyi területen jelentős előnyt szereztek az építők. A kész- sornál már a betonozást végzik. A Pelc-olló, a melegbugaolló, a forgó­olló és a csörlő szereléséhez is ha­marabb hozzákezdtek, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Varga Sán­dor élvtársnak, az átépítés vezetőjé­nek véleménye szerint eddig mint­egy 10—15 napos előretartással dol­goznak. A jó ütemben folyó munkára fel- lemző, hogy a Ward-Leonard és a periódus átalakító gépcsoport szere­léséhez már a jövő hét elején hozzá­kezdenek. A finomsori építők közül — bár valamennyien eredményes munkát végeznek — a Borsodmegyei Építőipari Vállalat dolgozói a leg­jobbak, akik az alapozási munkákat végzik. Godó András és Hegedűs Jó­zsef kubikos, Putnoki László vasbe­tonszerelő, Galambos Lajos ácsbri­gádja és Petrovics Ernő helyszíni méretező jó munkájának köszönhető elsősorban, hogy a diósgyőri finom­sor átépítése gyors ütemben halad. mttHiiiiMiiiiimiiir / # t # UJ GYÁRTMÁNYOK BÖLCSŐJÉNÉL Borsodvidéki Gépgyár -,,, Kívülről, innen az utcáról nézve nem is gondolná az ember, hogy odabenn a magas téglakerítés mö­gött nemcsak gyűrűshengert, mag­takaró boronát, ekekapát, láncot, vagy éppen azt a szőlőprést gyárt- ják, amelyet kézitalicskán most húznak ki a kapun, hanem — répa­szedő kombájnt is, új gépet, olyant, amilyent még nem ismer, nem lá­tott az ország! Űj gyártmányok bölcsője inast a gépgyár. Benn a kerítések mögött, a tervezőirodák asztalainál műszaki rajzok fölött görnyednek a terve­zők és mérnökök; újfajta hengere­ket, dugattyúkat esztergályoznak a műhelyekben; a rakodómunkásoktól kezdve mindenki ég az alkotás lá­zában. szinte percenként kérdezik egymástól: „Hogy állunk? Készen van-e márt Sikerül-e?“ Aki belép a kapun, mindjárt lát­ja, mindjárt érzi, hogy itt valami új születik, valami nagyszerű do­log. S ha már a bölcső költői ha­sonlat is. maradjunk ennél, ráillik erre az üzemre. Répaszedő kombájn Én a mezőgazdasági kiállítás gép- pavillonjában ismerkedtem meg ve. le. Ott még csak mint prototípust mutatták be. Sokan, megálltak előt­te magyarok és külföldiek, meg­csodálták újfajta tervezését, kivite­lezését, számítgatták, hány ember munkáját végzi el egy nap alatt? Nos, ez a répaszedő kombájn itt készül a Borsodvidéki Gépgyárban. A tervező irodától a Hegyi-brigád t tíapta meg a rajzókat hagy öntsék formába, gyúrják anyagba, egyszó­val: csináljanak egy új gépet. Nem ment könnyen ... Sokszor nyúltak hajnalba az éj­szakák, a reggel is olt virradt a tervezőkre az asztal mellett. számol­tak, rajzoltak, gondolkoztak■ S mert érezték, hogy ez valami nagyszerű dolog lesz — lelkesedtek érte: meg­csinálták. < Az első darab kipróbálására Eső- búdon került sor. Járt a gép, akár az óra. — Jó, jó — mondták a műszaki vezetők is — ... De még mindig van rajta tölcéletesiteni való. Gyen­gék a répalciemelö fejek, ki kell cserélni. Nosza! Megindult a levelezés, a tárgyalás, a tervező irodával, el­mondták az üzem vezetői is javas - latoikat: „Ezt így meg így kellene csinálni elvtársak, így jobb lenne.11 Elfogadták és változtattak a kon­strukción. Aztán újra megcsinálták. És sikerült' A napokban már 50 darab új kombájn (új magyar gép!), hagyta el a gyár kapuját. Azóta meg is érkeztek az ország különböző tájai­ra: Szolnokra- Egerbe, Hatvanba, Sárospatakra. Ma már dolgoznak, húsz ember munkáját végzik el egyszerre. Jövőre újabb 200 darab készül belőle. Újfajta műanyaggyártó présgép A réjfaszedő kombájn műszaki rajzai még jóformán a szekrénybe sem kerültek, a gyár műszaki dol­gozói Szegedi Károly elvtárssal az élen máris újtípusú, nálunk eddig még nem gyártott meghajtóberende• zésű — úgynevezett csavarszivaty- tyús meghajtású présgépet tervez• tek. Ennek a 200 tonnás csavar­szivattyús hidraulikus berendezés­nek különösen nagy jelentősége van a műanyaggyártás terén. Több ipar. ágban, mint például a híradástech­nika, műszeripar, könnyűipar és a gyógyszeripar terén is egyre több műanyagkészítményre van szükség. Bár a gyár dolgozói már eddig is készítettek műanyaggyártó prés­gépeket, azok a korszerűség köve­telményeinek már nem mindenben felettek meg. Ezért határozták el, egy olyan présgép tervezését, amely korszerűbb, gazdaságosabb, olcsób­ban, többet termel. A 200 tonnás sajtoló 2000 kiló anyagmegtakarítással most készült el. Szegedi Károly tervező és Fe. renczi Zoltán művezető elképzelése válóra vált. Feleannyi villamos­energiával, éppen kétszeresére nö­velték a teljesítményt. Ezért volt az izgalom, hagy sikerül-e a próba. Sikerült! A csavarszivattyús hidraulikus berendezés mintapéldánya működik, holnap már elkezdik sorozatgyártá- sát. * Az üzem tervezői, műszaki veze­tői nem állnak meg az élért sike­reknél. November 7. tiszteletére tett felajánlásukban ígérik, hogy szün­telenül dolgoznak azért, hogy minél több új gyártmánnyal, új magyar géppel gazdagítsák iparunkat, me­zőgazdaságunkat. Eddigi munkájuk a biztosíték erre. ÖW0WJÄRI MIKLÓS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents