Észak-Magyarország, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-13 / 241. szám

ESZÄKMAGYARORSZÄG

r-------------------—

A taktabáji Béke-tsz szívén viseli fiatalabb testvéreinek sovsát

Jegyzetek az utaji pártszervezet munkájáról

Nem lógnak unatkozni a fiatalok a télen

.J

AZ MDP BORSOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XI. évfolyam 241 szám

ÁRA 50 FILLER

Miskolc, 1955 október 13. csütörlök

Gondosan készüljünk tel a télre

któber második hetében vagyunk.

^ Rohamosan közeleg a tél, amelyre alaposan és idejében fel kell készülnünk, hogy népgazdaságunkat megóvjuk az időjárás okozta meglepetésektől. A napsütéses, szép ősz, úgylátszik kissé elfeledtette üzemeink vezetőivel a télre való felkészülés szükségességét. Ez a feledékenység afféle „ráérünk még“ hangulatot eredményezett, amelyet csírájában meg kell semmisíteni. Késlekedés nélkül intézkedni kell a téli felkészülés érdekében.

Különösen a szénbányászatban jelentenek a téli hónapok nagy nehézséget. A borsodi bányákban annál nagyobb erőt kell fordítani ezek leküzdésére, mert bányaüzemeink hónapról hónapra nem teljesítették tervüket, sokezer tonna szénnel maradtak adósai népgazdaságunknak s ezt az adósságot még ezévben feltétlenül le kell törleszteniük. Megyénk bányászai csak úgy tudják ezt elérni, ha valamennyi bányaüzemben alaposan felkészülnek a télre.

Először is fokozni kell a feltáró és elövájó tevékenységet, hogy a tél beálltával elegendő munkahely álljon bányászaink rendelkezésére, egyetlen pillanatig se szüneteljen a termelés munkahely hiánya miatt. Vegyenek példát megyénk bányái a herbolyai bányaüzemtől, amely október 17-én két frontfejtést kezd meg s ezzel biztosítja a zavartalan téli termelést. Biztosítani kell a jegesedésre hajlamos, vízdús aknák megfelelő fűtését is. Ahol az aknafűtéshez szükséges berendezéseket még nem próbálták ki, sürgősen végezzék el a próbafűtést. Meg kell vizsgálni a bányák műszaki vezetőinek a függő- és kötélpályákat, a villamos- és vagonbuktató berendezéseket, a hidakat, vízátereszeket, a bánya kül- és felszíni vízelvezetését s ahol szükség van rá. a javítást azonnal kezdjék meg. Idejében gondoskodjanak megfelelő bányafa és robbanóanyag tartalékról. Nagyon fontos, hogy jókor rendbehozzák a külszíni dolgozók számára a mclegedőhelyiségeket. Emellett gondolni kell arra az eshetőségre is, hogy a dolgozók a hófúvások miatt esetleg napokig nem tudnak hazamenni, ezért a bánya közelében kényelmes, barátságos otthont rendezzenek be részükre. A helyi tanácsokkal együtt gondoskodni kell arról, hogy hófúvás esetén elsősorban a bányászaulőbuszók útvonalát biztosítsák.

jVj agy feladataik vannak a télre

^ való felkészülésben a diósgyőri, az ózdi és a borsodnádasdi kohászati üzemeknek is. ök adják iparunk számára a vasat és az acélt, amelyből egyre többet kér, követel az egész népgazdaság. Kohászati üzemeinknek úgy kell felkészülniük a télre, hogy hiánytalanul teljesítsék termelési tervüket és az ipart a terveknek megfelelően jó minőségű termékkel lássák el. Az elkövetkezendő hetekben azon legyenek vaskohászati üzemeink vezetői, hogy megfelelő meny- nyiségű ércet, kokszot, tüzelőanyagot tároljanak, hogyha leesik a hó és nem tudnák anyagot szállítani, ne legyen fennakadás. Nem szabad ezévben előfordulnia, hogy a felkészülés elhanyagolása miatt lassítani kelljen a kohókat.

Amíg a jóidő tart, vizsgálják meg kohászati üzemeink vezetői a subádban levő csővezetékek szigetelését, szervezzék meg a belső anyagmozgatást és szállítást.

Fel kell készülnie a télre építőiparunknak is. A rosszemlékű Horthy- időszakban az ősz beálltával megszűnt minden építkezés. A tőkés építkezési vállalkozók szélnek eresztették a dolgozókat, nem törődtek azzal, hogy a munkanélkül maradtak a legnagyobb nyomorba kerültek. Ma már mindez a múlté. A dolgozók állama megszüntette az építőipar idényjellegét, a legnagyobb télben is folynak az építkezések. A téli építkezés megszervezése azonban körültekintő munkát követel. A borsodmegyei állami építőipari vállalat, már augusztusban elkészítette a téli felkészülés tervét- Figyelembevette az építésügyi minisztérium rendelkezését, amely szerint a téli munkákat úgy kell megszervezni. hogy az építőipar teljes munkáslétszámmal dolgozhasson. Ennek érdekében a borsodmegyei építőipari vállalat úgy ütemezte be munkáit. hogy a tél folyamán megfelelő nagyságú zárt munkaterület, álljon dolgozói rendelkezésére. Ügy szervezte meg a termelést, hogy a télen lehetőleg ne kelljen nedves munkát végezni. Idejében kijelölték azokat a munkahelyeket, amelyeken mínusz 5 Celsius fok alatt is építeni kell. Nagyon fontos, hogy valamennyi építőipari vállalat ugyanígy, időben megállapítsa a fűtött munkaterületek számát, gondoskodjon a gőz- és hőszigetelő berendezésekről, arról, hogy megfelelő fűtőanyag, nádpalló, ponyva álljon rendelkezésükre. Idejében ki kell osztani építkezéseinken a téli ruhákat, a téli szállásokat pedig kényelmessé. otthonossá kell tenni.

TT gyanúsak nagy feladatok hárul^ nak a vasútra is a téli felkészüléssel kapcsolatban. Az őszi csúcsforgalom lebonyolítása mellett meg kell birkózni ezekkel is. A télre való felkészülés sok feladat elé állítja a vasút dolgozóit. Biztosítani kell a hideg és hófúvások okozta nehézségek technikai leküzdését, a vonatforgalom zavartalanságát, a biztonságos munkafeltételeket és gondoskodni kell fűtött vagonokról az utasok részére.

A vonatforgalom zavartalanságának biztosítására a miskolci vasutasok már gondoskodtak a hóvédműről. Ernőd és Mezőkeresztes között például 300 méter hosszú hóvédművet építettek. A szovjet tapasztalatok alapján fásítás útján természetes hó- védműveket is létesítenek. Ezt a munkát már tavaly megkezdték s ezidáig már jelentős mennyiségű facsemetét ültettek el a miskolc—füzesabonyi szakaszon. A borsodi vasutasok intézkedéseket foganatosítottak a mozdonyok, kocsik jó állapotba helyezéséről is.

Láthatjuk ezekből, hogy nagy feladatot ró a téli felkészülés megyénk valamennyi iparágára, gondos munka vár mindenkire. A párt- és szakszervezet irányításával a népnevelők, a bizalmiak és az aktivisták beszéljék meg tüzetesen a téli felkészülés sokoldalú feladatait. Fordítsanak különös figyelmet a helyi lehetőségek, erőforrások feltárására, mozgósítsák a dolgozókat a kitűzött célok elérésére. A szakszervezeti vezetők és aktivisták minden üzemben, minden munkahelyen küzdjenek azért, hogy a téli felkészülés sikeres legyen. Ennek érdekében tanulmányozzák Hidas István elvtársnak „Gondos előrelátással“ címmel a Szabad Népben meg. jelent cikkét és ennek útmutatásai szerint intézkedjenek.

CT a gondosan felkészülünk a télre, legyőzzük az időjárás okozta nehézségeket, akkor év végén megyénk ipara büszkén jelentheti az éves terv teljesítését, amivel biztos alapot teremtünk a második ötéves terv megkezdéséhez.

Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke fogadta dr. Czapik Gyula egri érseket

Hegedűs András elvtárs a Minisztertanács elnöke folyó hő 12-én, szerdán, fogadta dr. Czapik Gyula egri érseket. A fogadáson jelen volt Varga József az Állami Egyházi Hivatal elnökhelyettese is. (MTI)

Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke fogadta a Katolikus Papok Bákemozgaimának vezetőit

Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke folyó hó 12-én, szerdán fogadta Mag Béla kanonokot, a Katolikus Papok Országos Békebizottsága titkárát. Horváth Richárd kanonokot, a Papi Békebizottság alelnökét, Máté János veszprémi általános helynököt és Babocsa Endre budapesti apátplébános. A fogadáson jelen volt Varga József az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese is. (MTIJ

A FALU JELENTI

Népkönyvtárat kapott I'ornabarakony

Tomabarakony, az edelényi járás alig 250 lakosú kis községe, nagy ajándékot kapott az elmúlt napokban a nép államától: átadták a község dolgozóinak a többezer forint értékű népkönyvtárat. Sokszoros viszonzása volt ez az ajándék annak, hogy a község dolgozói 104 százalékra teljesítették III. negyedévi adófizetési tervüket.

A könyvtáravató ünnepségen Sle- zák Imre járási könyvtárvezető ismertette Nagy Sándor Sztálin-díjas író Megbékélés című elbeszélését, majd Scsavnyiczki István, a községi tanács vb. titkára a lakosság nevében átvette a könyvtárat. Az avatáson résztvevő tornabarakonyiak közül 24-en azonnal be is léptek az új könyvtár olvasói közé.

Majoros József------------------------r'if'ü-------------------------------------------Minden búzát keresztsorosan vetnek a bocsi Haladás tsz-ben

(Tudósítónktól.)

A bocsi Haladás termelöszöve tkezet tagsága, híven a közös gazdaság nevéhez, nem fél az újtól, híve a haladásna-k. Megmosolyogják már azt a gazdát, aki azt hangoztatja, hogy „ami jó volt apámnak és nagyapámnak, az jó nekem is“. A tsz tagsága saját tapasztalataiból tudja már, hogy mennyivel nagyobb termésátlagokat, mennyivé', több jövedelmet tudnak elérni az új módszerekkel, mint a régiekkel. Keresztsorosan vetett kalászosaik például 3—4 mázsával adtak nagyobb termést, mint a rendes vetések. Egy hold szakszerűen kezelt dohányuk több, mint 25.000 forint hasznot hoz, amit más háromszor akkora földön sem tud elérni. Négyzetesen vetett kukoricájuk 35—40 mázsás átlagtermést ígér.

Az új gazdasági évben még fokozottabb mértékben bevezetik it korszerű agrotechnikát.

Most ősszel egy percet sem késlekednek az őszi vetésekkel, s az idén már minden kalászost keresztsorosan vetnek. A már kizöldélő ősziárpájuk és rozsuk után e héten 40 hold őszi búzát is elvetettek ‘ szombatig további 70 holdon befejezik a vetést.

Jövőre még nagyobb jövedel met akarnak elérni, mint az idén. Pedig most is lesz mit a tejbe aprítaniuk. Csupán előlegként 4.2 kiló búzát, 3 kiló árpát és 4 forintot osztottak már minden munkaegységre, Zárszámadásig minden munkaegysé gük pénzértéke eléri legalább az 55 forintot.

Miért nem rétik az őszi kalászosokat a mezőkövesdi járásban ?

A mezőkövesdi járás a legutóbbi értékelés szerint utolsók között kullog a kenyérgabona vetésben. Talán különleges akadályok hátráltatják ott a munkát? Nem, hanem ellenkezőleg, a járás területén igen jó ütemben folyik a kapások betakarítása, s ezeknek helyére már lehetne őszi búzát vetni. A kenyérgabona vetésterület közel 50 százaléka már szabadon áll, de a vetés mégsem halad.

Mégis, mi okozza a járás aránytalanul nagy lemaradását? Kétségtelenül hozzájárul ehhez a járási és községi szervek nemtörődöm munőszi kenyérgabona vetéseket akarják ezttel elszabotálni, a dolgozó parasztokat akarják megkárosítani. Nemcsak a szakemberek, de minden jó gazda tudja, hogy a hesszeni légy csak melegben rajzik és ez a rajzás már szeptember első felében meg. történt, tehát a kártevő most már semmiképpen sem fenyeget.

Igen helyes lenne, ha a mezőkövesdi járási és községi szervek felszámolnák az ilyen és ehhez hasonló ál-elméleteket és biztosítanák a vetés meggyorsitását.

Példamutató kuiturmunkások

Az encsi járási kulturház népi együttese az elmúlt vasárnap Szászfán és Gagybátor termelőszövetkezeti községben vendégszerepelt igen nagy sikerrel. Az együttes a nyár folyamán 11 községben adott már jutalamműsort az élenjáró termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok tiszteletére. Műsorukat minden községben örömmel fogadták. Az együttes jó műsorpolitikája, színvonalas előadásai nagymértékben segítették a környéken a termelőmunkát. Bebizonyították, hogy kulturális eszközökkel is előre lehel lendíteni a mezőgazdasági munkákat és a begyűjtést.

GULYAS ISTVÁN

Túlteljesíti tejtermelési tervét a hejőpapi Petőfi ts%

kaja, dp elsősorban egy helytelen nézet, egy ál-elmélet akadályozza az őszi vetéseket. Ez a nézet különösen a mezőnyárádi gépállomás körzetében lévő községekben, Mezőkeresztesen, Mezönyárádon, Kacson, Bükkábrányban, stb. terjedt el és azt sajnos még egyes szakemberek is támogatják.

Miről van szó? Arról, hogy a mezőkövesdi járás területén elterjedt az a hír, hogy nem lehet vetni, mert a hesszeni légy rajzása igen nagy kárt okozna. A megyei tanács vb. mezőgazdasági igazgatósága megvizsgálta az ügyet és megállapította, hogy ezt a helytelen nézetet az ellenség terjeszti a községekben. Az

A hejőpapi Petőfi termelőszövetkezet az elmúlt évben nagymértékben megerősödött. Jó vezetés mellett, szervezetten végeztek minden munkát, az elmúlt éveknél sokkal gazdagabb termést értek el és jövedelmük is nagymértékben megnövekedett.

A tsz vezetősége és tagsága a növénytermelés mellett sokkal komolyabban foglalkozik az állattenyésztéssel is. Megértették, hogy a nagyüzemi gazdálkodásiban, a nagyobb jövedelem biztosításában a növény- termelés mellett döntő szerepet játszik a jól szervezett állattenyésztés. Már kitűnő eredményeket értek el ezen a téren is. Éves tej termelési

tervüket augusztus 20-ra teljesítették s azóta terven felül termelnék tejet, ami jelentősen megnöveli egy munkaegységre eső jövedelmüket. Minden reményük megvan arra, hogy az év végére tehenenkint elérik a 2000 literes évi tejhozamot.

Igen szép eredményeket értek el a tenyésztés terén is. Választási üszőik például 140 kilósak, míg azelőtt csak 80—90 kilósak voltak.

A hejőpapi Petőfi tsz még jobb eredményeket akar elérni mind a növény- termelés, mind az állattenyésztés terén. Ezt szolgálja az a lelkes párosverseny is, amelyet a hejőbábai Haladó tsz tagságával vívnak.

Hronyec István

cAJkik mÁK 1956-&Í íitfiak...

.. 1 mmmmmwmmmmmmmmm

{A Borsodi Szénbányászati Tröszt be- rentei üzeménél Szabados József elővá- iási csapata 1955 szeptember 3-án befejezte éves tervét. Közel egy hónappal később, október elsején pedig' már 1956 január 23-át mutatott tervteljesítési „naptáruk”).

E rövid hír nyomán indultam el Berentére,, hogy ott megismerkedjek Szabados Józseffel és brigádjával.

Délután fél három. A brigád éppen műszakról jön. Elől Szabados elvtárs lépked, harmincévkörüli fiatalember, fél fejjel magasabb társainál. A pártirodában már korábban megtudtam róla, hogy 15 éve bányász, egész esztendőben 145—150 százalékra teljesítette a normát, s hogy a bányásznap tiszteletére indított versenyben 222 százalékot ért el. Ilyen adatok birtokában hamarosan megtaláljuk a beszélgetés közös fonalát.

— Egy éve alakítottam meg a brigádot — mondja —, tavaly szeptember elsején. Amikor elhatároztuk hatan, hogy együtt dolgozunk — engem választottak meg brigádvezetőnek az elvtársak. Fiatalok vagyunk valamennyien, de a szakmában már öregek. Ismerjük a bányát és szeretjük.

— Ez a siker titka?

Rám néz, s azt mondja komolyan:

— Ez... Szeretni kell a szakmát elvtárs. Meg egymást is. Az a fontos, hogy a brigádban megértés legyen, hogy ne húzzanak szét az emberek, mert akkor semmit sem ér az egész. Hiába dolgozik egy-kettői

ha a többiek lógnak, kimaradnak a műszakiból... már nem megy úgy a munka, kevesebb a kereset, odahaza veszekszik az asszony.

Megkockáztatok egy kérdést:

—! Mi a véleménye Szabados elvtárs, miért maradt így le az üzem? Még mindig csak 82 százaléknál tart, hogy hozzák majd be a lemaradást?

Leül a fűre, a lámpát a térde közé szorítja. Gondolkozik», hogy kti- mondja-e, aztán válaszol:

— Én megmondom elvtárs! Sóik hiba van az üzemvezetőségben. Kevés a szerszám, ami van, az meg rossz. Néha olyan elviselhetetlen odalent a levegő, hogy szinte fullad meg benne az ember, az egyes vágatokban víz van, nem adnak csizmát, romlik le az emberekről a ruha, elmegy a kedvük, nem tudnak rendesen dolgozni, nem keresnek, más bányákba vándorolnak.

Figyeli, hogy jegyzem-e, aztán, hogy erről meggyőződik, a jegyzetemre mutat:

— Azt is írja fel, hogy akadnak jócskán, akik sokat lógnak, mások meg oktalanul elüldögélik az időt odalent. Nekem az a véleményem, hogy mindennek megvan a maga ideje. A cigarettázásnak, a beszélgetésnek és a pihenésnek is. Nem a bányában kell az ilyesmit csinálni. Ott dolgozni kell és akkor jól leeres az ember. Még behozhatjuk a lemaradást, hiszen ahhoz még messze van az év vége.

Bősi Gyula, a brigád legfiatalabb tagjai 28 éves, Erős, izmos ember,

Most épít új házat. Amikor a brigádról érdeklődök, ezt mondja:

— Nem csináltunk mi semmi újat, dolgozunk! Kihasználjuk az időt. Sokszor segítünk a váltócsapatnak is, ha letelik a műszak. Úgy kell bennünket hazaküldeni a többieknek. Tegnap a pártnapon felajánlást tett Szabados elvtárs a brigád nevében: terven felül kétszáz tonna szenet adunk november 7 tiszteletére. Meg is adjuk. Ma 12 csillét adtunk. Holnap is meglesz!

Varga Sándor bácsi a legidősebb vájár a csapatban. Megfontolt, higgadt természetű, csöndes beszédű. A lámpával bíbelődik egész idő alatt. Hallgatja, hogy Bősi elvtárs mit mond. aztán közbeszól hirtelen.

—Én megmondom kérem: a jó brigádszellemet kell kialakítani, el kell érni, hogy senki ne mulasszon a másik munkás rovására; tervszerűen kell dolgozni, akkor megy a munka, mint a karikacsapás!

*

Oldalakat lehetne írni a brigádról, a többiekről■ Pál János bácsiról, Hericz Istvánról, Bencs Józsefről — de hiszen mi elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy az üzemben elsőnek hogyan érték el ezt a nagyszerű eredményt, s azt hisszük> ez Szabados elvtárs elbeszéléséből, Bősi elvtárs szavaiból és Varga János bácsi mondásából kiderült: a dolgos munka, az akaraterő és a szorgalom meghozza a maga gyümölcsét. Bereuten most az üzemvezetőségen s a többi brigádon a sor!

ÖNÖD VARI