Észak-Magyarország, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-02 / 232. szám
ÉSZAKMAGYARORSZffi A megye! pártbizottság aktívaértekezlete Tiszapalkonyái emberek v*. A jó kislakás - mindennapi otthonunk AZ MDP BORSOD-ABAU!)-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XI. évfolyam 232 szám ÄRA 50 FILLÉR Miskolc, 1955 október 2, vasárnap TANULNI! 1933 március 9-én Diósgyőrött kelt a kultuszminisztériumnak címzett alábbi levél: „Kegyelmes Urunk! A diósgyőr- vasgyári Jószerenese dal- és önképzőkör azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk Nagymóltóságod kegyes színe elé, hogy könyvtárunk részére kiegészítésül könyvet adományozni kegyeskedjék . •. Ma, amikor munkásaink hetenkint egy-két napot dolgozhatnak. szabadidejüket, igen helyesen, önműveléssel, könyvek olvasásával töltik. Csekély keresetükből a mai nagy nyomorúság mellett — amit bizonyít a naponta kiadott 2700 adag ingyen ebéd, — ezen igényüket nem elégíthetik ki könyvek vásárlásával, mert keresetük még a mindennapi kenyérre sem elegendő .. Könyörgés néhány könyvért... — mint cseppben a tenger, úgy tükröződik a fenti sorokban a Horthy- rendszer művelődéspolitikája. Száz- és százezer analfabéta, sötétségbe borult falvak, düledező iskolaépületek, államilag terjesztett hódító és bolon- dító irományok, — ím ezek jutottak a népnek. Az ellenforradalom úgy félt a tanult munkásoktól, az igazság szavára szomjuhozó dolgozó parasztoktól, mint ördög a tömjénfüsttől. Milyen találóan is csendültek Ady gyönyörű sorai a magyar proletárokról: „Éhe Kenyérnek, éhe a Szónak, éhe a Szépnek hajt titeket...“ A kultúra utáni sóvárgás és kielégí- tetlenség éppúgy kínozta a magyar dolgozót, mint a sovány táplálkozás, az éhezés, őrlő robotba zárták, misztikummal és babonával béklyózták értelmét, hogy eltompuljon, elcsenevészesedjék, hogy csakis egyet tudjon: en gedelmeskedui 1 Milyen hősi harc folyt a műveltség, a tanulás szabadságáért! Történelmünk külön fejezetébe kívánkoznak ennek a küzdelemnek részletei. A föld alá szorított pártunknak hány nagyszerű katonája, dicső harcosa kockáztatta életét, hogy a munkások öntudatát ébresztő és erősítő szó, a kommunista röpiratok, újságok és brosúrák eljussanak a proletároklakta bérkaszárnyákba és azokon túl is, a béresek, zsellérek, cselédek tanyasi viskóiba. Börtönbe zárt elvtársaink könyv nélkül, pusztán emlékezetükre támaszkodva, közös erőfeszítéssel tanulmányozták a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetét. Ezzel is küzdöttek a „lebukottak“ á börtönélet észbontó, őrjítő kínjai ellen, így is őrizték szoros kapcsolatukat a párttal, a forradalommal. Hányszor zuhogtak brutális csendőrök ütlegei derék parasztokon, mert Marx-köny- vet, haladó szellemű művet találtak siralmas motyójukban. Hány tárgyaláson sorakoztak a bírósági asztalon „a bűnjelek“: a pártsajtó termékei, a Szovjetunióról hírt hozó írások. Hare volt ez a javából a marxi— lenini tanítások terjesztéséért, a munkásosztály, a dolgozó nép felvilágosításáért, a társadalmi igazságok megismertetéséért. Mi a magyarázata annak, hogy pártunk a munkásosztály leghűségesebb fiait, a legjobb kommunistákat állította ezekre az őrhelyekre? Miért folytatott szüntelenül szívós munkát a tömegek kielégítő elméleti színvona - Iának megteremtéséért? Azért, mert a marxista eszmék, a marxizmus—leninizmus elmélete, a — munkásmozgalom hatalmas ereje, a győzelem tudománya, amely egyedül képes arra, hogy segítsen a gyakorlatnak ..megérteni nem csupán azt, hogy hogyan és hová haladnak az osztályok a jelenben, hanem azt is, hogy hogyan és hová kell haladniok a közeljövőben“. Valamennyi ország munkásmozgalmának tapasztalatai igazolták és bizonyítják Lenin tételét: „forradalmi elmélet nélkül nem lehet forradalmi mozgalom sem". A marxizmus — mindenható erejű, mert igaz. Az igazságért pedig csak úgy és akkor tudunk harcolni, munkálkodni ha ismerjük. Ezért hozott pártunk annyi áldozatot az elnyomatás éveiben az elmélet, a tudás kincseinek széleskörű terjesztéséért- Az volt a célja ennek a fáradozásnak, hogy a cselekvésre hivatott, de akkor még elnyomott munkásosztályban tudatossá tegye a forradalmi cselekvés lehetőségét, szükségszerűségét, feltételeit és módszereit. Érdemes, kell is idéznünk a múltnak ilyen emlékeit, hogy ebből a nézőpontból tekintve is lássuk, milyen nagyot fordult a világ hazánkban, milyen mérhetetlenül nagy utat tettünk meg a felszabadulással és népi demokráciánk több mint egy évtizedes fejlődésével. Ez alatt az idő alatt a szabadság, a műveltséghez és tanuláshoz való jog birtokában óriásit nőtt a magyar munkásosztály, egész dolgozó népünk. Hazánk — hatalmas iskola lett. A tantermekben nem a kiváltságos osztályok gyermekei ülnek többé, hanem a munkások, dolgozó parasztok, haladó értelmiségiek fiai és leányai. Esti egyetemeken, levelező tanfolyamokon, szakkörökben, szabad akadémiákon nagy tömegek sajátítják el azokat az értékes ismereteket, amelyektől az ellenforradalmi rendszer elzárta, megfosztotta őket. Tízezrek mélyednek el a marxizmus—leninizmus győzelmes tudományának tanulmányozásában. Sikereink forrása, eredményeink fontos összetevője: a kommunisták, a munkásosztály, egész dolgozó népünk elméleti felkészültségének, politikai ismereteinek nagymérvű gyarapodása az elmúlt években. Az előttünk álló feladatok megoldása is szakadatlan tanulást, politikai ismereteink gazdagítását, látókörünk állandó tágítását követeli tőlünk- Enélkül megrekednénk, szűk gyakorlatiasságba süllyednénk, elveszítenénk a távlatokat, amelyek új, meg új nagyszerű erőfeszítésekre késztetnek bennünket, nem értenénk meg a társadalom mozgásának jelenségeit, a nemzetközi élet eseményeit, a békeharc -további kilátásait. Bizvást leszögezhetjük: enélkül nem építhetnénk szocializmust. Lássunk rá egy példát! Pártunk Központi Vezetősége márciusi határozatában leleplezte a jobboldali nézeteket, amelyek többek között tagadták a nehézipar elsődlegességét a szocialista iparosításban. Rámutatott arra, hogy a hibás, torz, antimarx- ista nézetek népgazdaságunkban vissszaesést, pangást idéztek elő. Az ipari és ezen belül a nehézipari termelés nemcsak nem emelkedett, hanem — mindenekelőtt a munkatermelékenység esése miatt — csökkent. A márciusi határozat tanulmányozása megértette a munkásosztály többségével az akkori helyzet tarthatatlanságát, behatolt a tömegekbe és „anyagi erővé vált“: szocialista iparunk termelése ez év első nyolc hónapjában 9.4 százalékkal múlta felül a múlt év azonos időszakát, az egy munkásra jutó teljes termelés pedig ugyanez alatt az idő alatt 7.6 százalékkal volt magasabb, mint 1954 első 8 hónapjában. Életünk nagy emelője, hazánk további felvirágoztatására szolgáló gyönyörű terveink megvalósításának nélkülözhetetlen tényezője: a szakadatlan tanulás, az elméleti felvérte- zettség. Ezért fordít oly nagy gondot pártunk Központi Vezetősége a pártoktatás megszervezésére és állandó fejlesztésére, a növekvő igények leg- magasabbfokú kielégítésére, a Vezetők, a párttagok s egész népünk eszmei-politikai színvonalának folytonos emelésére. Ezért is vezette be az idén a propagandisták képzésének új formáját, amely lehetőséget nyújt a sokoldalú, tartalmas készülésre. A propagandamunka, a tanítás és tanulás — megtisztelő feladat, országépítés. Ma korlátlan lehetőségekkel rendelkezünk a tudomány kincseinek megszerzéséhez. Ahogy termelő munkánk erejével haladunk előre, úgy gyarapodunk tudásban, műveltségben és ahogy emelkedik népünk politikai színvonala, tágul a tömegek látó- hatá-a —, úgy szaporrf--eredményeink az alkotó munkában, úgy emelkedik s izmosodik hazánk. 1 milliárd 510 millió 838 ezer 700 forint a hatodik békekölcsön jegyzésének eredménye A pénzügyminiszter közli, hogy a hatodik békekölcsön jegyzést október hó 1-én este lezárta. A Minisztertanács szeptember 27-én közzétett jegyzési felhívása óta mindössze öt nap telt el és dolgozó népünk e rövid idő alatt 1200 millió forint ösz- szegben kibocsátott hatodik békekölcsönt, még nem végleges adatok szerint, 1 milliárd 510 millió 836 ezer 700 forint összegben, 26 százalékkal túljegyezte. A jegyzésben 3 millió 48 ezer 635 dolgozó vett részt. A hatodik békekölcsönjegyzésnek nagy sikere az államkölcsönjegyzésnek korábbi eredményeit messze felülmúlta. A Minisztertanács által kibocsátott kölcsönösszeg túljegyzése és a dolgozóknak a jegyzésben való nagyszámú lelkes részvétele népünk forró hazaszeretetének nagyszerű megnyilatkozása s egyben a szilárd bizalom megnyilvánulása volt a Magyar Dolgozók Pártja es Népköztársaságunk kormányának politikája mellett. Dicső hagyományainkhoz méltóan a jegyzésben élenjárt Budapest ipari munkássága. Ragyogó eredményeket ért el a vidék ipari munkássága is. Példamutató volt értelmiségünk és alkalmazottaink legnagyobb részének jegyzése. Termelőszövetkezeti parasztságunk mellett egyénileg dolgozó parasztságunk is az előző évekét jelentős mértékben meghaladó jegyzésével tett hitet népi demokráciánk célkitűzései mellett. A jegyzés kimagasló eredményeit dolgozó népünk növekvő öntudata és áldozatkészsége, pártunk helyes politikája, a pártaktivisták, párttag és pártonkivüli népnevelők százezreinek fáradthatatlan munkája biztosította. (MTI) Szombaton hajnalig 102 millió 706 ezer forint békekölcsönt jegyeztek megyénkben A borsodi dolgozók szombaton hajnalig 102 millió 706 ezer forint békekölcsönt jegyeztek. Legnagyobb üzemeinkben, sok kis- és középüzemben. a hivatalokban és intézményeknél, valamint a termelőszövetkezetekben befejezték a jegyzést. A Lenin Kohászati Művek dolgozói 12 millió 990 ezer forintot adtak kölcsön az államnak. Az ózdi kohászok 11 millió 441 ezer, a DIMÁV AG Gépgyár dolgozói 3 millió 665 ezer forintot jegyeztek. Középüzemeinkben is lelkesen ajánlották fel forintjaikat a dolgozók a VI. békekölcsönre. A miskolci drótgyárban 500.000, a Borsodvidéki Gépgyárban 407 ezer forintot jegyeztek. Bányászaink is becsülettel kivették részüket a hazafias megmozdulásból. A diósgyőri szénbányákban 793 ezer, Ormosbányán 898 ezer. Somsályon 1 millió 101 ezer, a putnoki bányában 465 ezer forinttal zárták le a kölcsönjegyzési ívet. Dolgozó parasztjaink kölcsönadott forintjainak összegét a járások eredménye mutatja, amely szombaton délig a következőképen alakult: az edelényi járás 524 ezer. a mezőcsáti 539 ezer, a miskolci 629 ezer, az ózdi 271 ezer, a szerencsi 676 ezer, a putnoki járás pedig 298 ezer forintot jegyzett. Megyénk dolgozói általában túljegyezték azt az összeget, amely az országosan kibocsátott békekölcsönből Borsodra jutott. Akik a munkásosztály példáját követték Büttös községben a tanácselnök, élenjárva a VI. békekölcsön jegyzésében. 1200 forint fizetésére 1500 forintot jegyzett, s versenyre hívta a járás valamennyi községi tanácselnökét. A felhívás nyomán sok községi tanácselnök hasonlóképpen példamutatóan jegyzett. A mezőkövesdi járásban, Cserépfalun a békebizottság titkára, Józsa Sándor elvtárs 1000 forintot irt neve után. Bükkzsércen tavaly mindössze 5150 forintot adtak kölcsön államunknak, most a VI. békekölcsönre már az első napon 11.150 forintot jegyezték a község dolgozói. Az eredmény kulcsa a jól szervezett agitációs munka volt. Falragaszokon adták tudtára a község lakosainak, hogy a kölcsön 50 százaléka a faluban marad, s ebből az összegből befedik akultúrház előtti patakot. Igaz hazaszeretetét bizonyította be Bozó József 70 éves alkalmi munkás, aki anyagi erejéhez mérten 200 forintot jegyzett. Sajókazán a békebizottság titkára, Frigyik József elvtárs 800 forintot, a békebizottság elnöke, Mogyorósi Antal elvtárs 1600 forintot adott kölcsön államunknak. Ezek az elvtársaik a munkásosztály példáját követték. Nemcsak szavaikkal, hanem tettekkel is bizonyították, hogy szeretik hazájukat; a párt politikájára szavaztak, amikor békekölcsönt jegyeztek. Ezért köszörűjük szeretettel B. Szabó Béla két holdas hejőcsabai egyénileg dolgozó parasztot, aki 600 forintot és Jánosi István két holdas egyénileg dolgozó parasztot, aki szintén 600 forintot adott kölcsön államunknak. Mindketten példamutató tanácstagok. Edelény győzelmi jelentése TÁVIRAT A Megyei Tanács vb. elnökének Miskolc. örömmel jelentjük, hogy szombaton délig Edelény község minden dolgozója becsülettel eleget tett hazafias kötelességének, valamennyi jegyzett békekölcsönt. A készpénzben jegyzett összeg 76.100 forint. KELEMEN JÄNOS párttitkár. BÉKI ISTVÁN vb. elnök. Szírt jrqi/zett 1000 forintot Áj. Qlacw Sándor paraszt/iatal T. Nagy Sándor igrici parasztfíatcd nemrég jött haza a csopaki DISZ-iskoláról. Mint DISZ-titkár nyomban munkához látott. Falujában újjászervezte a DISZ-életet, a tagdíj- hátrálékokat megszüntette. kétketénkint taggyűlést tartott és ami leginkább becsületére válik, a kölcsönjegyzés feladataiban, mint jegyeztető és példamutató jegyző derekasan kivette a részét. Nagy elvtárs 1000 forintot jegyzett, pedig mindössze két hold földjük van. Elmondta, hogy a DISZ-iskolán személyesen beszélt Rákosi elvtárssal és hallgatta előadását a borsodi építkezésekről, létesítmc- nyekről- Énnek hatására eltökélte, hogy az iskola elvégzése után megnézi az építkezéseket. Miután látta a ka- zincbarcikai, a bérén', ei és a tisiapalkonyai építkezéseket, elhatározta, hogy 1000 forintot fog jegyezni, mert amint mondotta: „Én eddig csak a falum határát láttam, de az, hogy végignézhettem a sok szép gyárat, maga többet ért, mint ezer forint!“ Szovjet állam férfiák távirata kínai államférfiakhoz Moszkva (TASZSZ) Mao Ce-tung elvtársnalk, a Kínai Népköztársaság elnökének, Liu Sae-csi elvtársnak, a Kínai Országos Népi Gyűlés Elnöksége elnökének, Csou En-laj elvtársnak, a Kínai Államtanács elnökének és a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének Kedves Elvtársak! A Kínai Népköztársaság fennállásának 6. évfordulója alkalmából forró jókívánságainkat küldjük Önöknek és önök útján a testvéri kínai nai Népköztársaság a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében kifejtett erőfeszítései alapján kivívta az egész világ népeinek mély tiszteletét és lelkes elismerését. A kínai nép sikerei őszinte örömmel töltik el a szovjet dolgozókat. A szovjet nép még -nagyobb fellendülést -kíván a nagy Kínai Népköztársaságnak. Az elmúlt év a szovjet és a kínai nép közötti barátság további megszilárdulásának éve volt. Ez a barátság testvéri népeink békés munkájának biztos záloga és egyre növekvő befolyással van az emberiség történelmi fejlődésének egész menetére. Erősödjék és virágozzék a kínai és a szovjet nép testvéri barátsága. K. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke; N. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. V. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese, külügyminiszter. (MTI) népnek. A Kínai Népköztársaság megalakulása óta eltelt hat év alatt a kínai nép kimagasló sikereket ért el hazája népgazdasága és kultúrája minden ágának fejlesztésében és sikeresen folyfatja a szocializmus építését. A Kínai Népköztársaság hatalmas erőt képvisel az összes népek közötti béke és barátság megszilárdítása szempontjából. A Kínai Népköztársaság nagy szerepet játszott a koreai háború megszüntetésében, az indokínai béke helyreállításában, a tá- vollkeleti béke fenntartásában, az országok között a békés egymásmel- lettélés elvei alapján nyugvó baráti együttműködés fejlesztésében. A KíBala István honvédelmi miniszter üdvözlő távirata a román néphadsereg napia alkalmából Emil Bodnaras hadsereg tábornok elvtársak, a Román Népköztársaság fegyveres erői miniszterének Bukar e st Október 2-a, a testvéri román néphadsereg napja alkalmából szívélyes üdvözletemet küldöm Önnek hadseregtábornok elvtárs és a román néphadsereg minden harcosának, tisztjének és tábornokának. A magyar néphadsereg valamennyi katonájának jókívánságát tolmácsolom, amikor további eredményeket kívánok a harci és politikai kiképzés követelményeinek elsajátításában, a béke véde Imének biztosításában. Budapest. 1955 október 1-én. Bata István vezérezredes, a Maavar Népköztársaság honvédelmi minisztere. (MTI)
