Észak-Magyarország, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-05 / 234. szám
Szerda. 1955 október 5. ÉSUKM^C-l'írvHVíAri 3 Kukorica nélkül nincs zsír, nincs szalonna Ha az elmúlt esztendőben 20—30 mázsa kukorica termett a termelő- szövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok egy-egy hold földjén, akkor ez esztendőben ki-ki 30—40 mázsás termést vár. Tények, az eddigi törések eredményei bizonyítják ezt. Falun úgy mondják: az elmúlt esztendőhöz viszonyítva másfélszeres kukoricatermés lesz. Jobban kedvezett ez évben az időjárás, no meg az elmúlt esztendők tapasztalatai alapján több műtrágyát, gondosabb munkát kapott immár nemcsak á termelőszövetkezetek kukoricatáblája, hanem az egyéniek parcellája is. A jó kukoricatermés nagyon kedvező, örvendetes dolog, hiszen ahol sok a kukorica — és a sertés —, ott sok a zsír, a szalonna is. Zsírra, szalonnára pedig szükségünk van, mind többre van szükségünk. S ez a több, a bő kukoricatermés és a hatalmasan megnövekedett sertésállomány révén a kezünkben van, csak éppen úgy kell felhasználnunk a lehetőségeket, hogy azok a legtöbb hasznot hozzák. A parasztember a kukorica termésnél is elsősorban a haszonra gondol. De erre gondolnak a termelőszövetkezetek és erre gondol az állam is, hiszen a jobb élet titka a több termelés, a több haszon. Csak éppen a haszon fogalma más ma már nálunk, mint 10 esztendővel ezelőtt volt. Mert szocialista közösségben élünk, s nekünk csak olyan haszonra van szükségünk, amely haszon mindannyiunknak. A mi hasznunk az állam haszna és az állam haszna a mi hasznunk is! A spekulánsok viszont kárt okoznak a közösségnek és az egyénnek; amikor potor.i áron felvásárolják a Kukoricát, a sertést és továbbadják kétszerannyiért, becsapják akitől vették és akinek eladják, ugyanakkor megkárosítják a népgazdaságot. Még ez esztendőben is voltak kisebb hiányosságok megyénkben a zsír- és húsellátásnál. Egyrészt azért, mert kevés volt tavaly a kukoricatermés és sertésünk sem volt any- nyi, mint jelenleg van. Másrészt hibák voltak a hizottsertések begyűjtésénél is. A zsírt, amelyet az állami üzletekben nem kaphatott meg az ember 30 forintért, kerülő utón, 50—60 forintos áron megkaphatta a spekulánstól. Ez az árkülönbözet volt a spekuláns tíz és százezrekre rugó jövedelmének az alapja. Természetesen ezt nem engedhetjük meg tovább, s a teljes fordulatot most kell elérni, amikor kukoricánk is, sertésünk is van elegendő. És úgy kell elérni a fordulatot, hogy jelentős haszna legyen belőle a termelőnek, meg az államnak is, tehát az egész közösségnek. Az ország zsír-, szalonna- és hússzükségletét nem fedezi az a sertésmennyiség, amelyet az állam a ter- melősz vetkezetektöl és egyénileg dolgozó parasztságunktól gyűjt be, de még azok a sertések sem, amelyekre napjainkban — igen helyesen — szerződést kötnek a termelők. De az előbbiekkel együtt képes fedezni az a sertésmennyiség, amely az állami hizlaldákban hizlalásra vár. A hizlaláshoz persze kukorica kell, mert enélkül nincs zsír, nincs szalonna. Az ehhez szükséges kukoricamennyiség megvan, sőt kétszeresen, háromszorosan is megvan, ott ahol termelik — dolgozó parasztjainknál. Csak az a probléma, hogy úgy használjuk fel ezt a kukorica- menmyiséget, hogy a dolgozó parasztságnak is, a munkásosztálynak is, tehát az egész államnak hasznára legyen. A probléma leghelyesebb megoldása az, hogy az állam a szükséges kukoricamennyiséget kedvező áron megvásárolja, elvágja ezzel a spekulánsok lehetőségeit, megalapozza a következő esztendő zsír- és húsellátását. Ezekben a napokban népnevelők, kommunisták látogatják sorra községeink dolgozó parasztjait és az állam nevében szerződést kötnek bizonyos mennyiségű kukorica eladására. Aki a spekulánsra, a kulákra hallgat, tartózkodással fogadja az értékesítési szerződés lehetőségét, hiszen azok a Minisztertanács rendeletének hallatára azonnal sugdosni kezdték a maguk „érveit“. Ezeket azonban egyetlen ellenérvvel, a szerződést kötő dolgozó párását hasznának felsorolásával meg lehet cáfolni. Olyan árat, amelyet az állam fizet a kukoricáért, világért sem fizetnének most a spekulánsok! Simon Mihály, Tiszakeszi egyik 8 holdas gazdája a minap kötött értékesítési szerződést 60 mázsa májusi morzsolt kukoricára. Hogy miért kötötte? Azért, mert Simon Mihály eszes ember, tud ^számolni. Nézzük csak! Az állam «jelenleg,' a törés időpontjában 240 forintot fizet — májusi’morzsoltra átszámítva — a kukorica egy-egy mázsájáért, vagy 200 forintot ad és még kedvezményes áron iparcikkeket (motorkerékpárt, mezőgazdasági kisgépeket, építkezési anyagokat). Az ellenérték felét már a szerződés megkötésekor kifizeti, a másik felét pedig szállításkor egyenlíti ki. 240 forintos ár, vagy 40 forint helvett a sokkal többet _ érő kedvezmények olyan ellenértéket jelentenek, amelyet a spekuláns nem ad meg. S ha később, a tavasz folyamán megadná, csak azért tenné, hogy a hizlalt sertéssel csaljon. zavart okozzon az élelmiszerellátásban. Persze, ha a dolgozó parasztok az igen kedvező ellenérté- kért elegendő kukoricamennviséget adnak el az államnak, a spekulánsok a csalás lehetőségétől is elesnek. Elesnek, mert elegendő hizottserté- sünk, elegendő zsírunk, szalonnánk lesz. Csak az kell hozzá, honv minden dolgozó paraszt világosan lássa az értékesítési szerződések mögött reilő többszörös hasznot és annak országos jelentőségét. Ez pedig a pártszervezetek, a kommunisták, a népnevelők szavától, érvelésétől függ. Tiszaoszláron 30 dolgozó paraszt 150 mázsa kukoricát ad el az államnak, annyit, amennyit az állam a község 150 dolgozó parasztjától ösz- szesen kért. S ahogy a tiszaoszlári népnevelők meg tudják jn agy a rázni az értékesítés előnyét, éppen úgy meg tudja magyarázni minden népnevelő; s ahogy a tiszaoszlári gazdák számolgatnak, éppen úgy tud számolni megyénk minden dolgozó parasztja. Nem nehéz felismerni, hogy ami nekik haszon, az haszon államnak is és viszont! BARCSA SÁNDOR Fiatal műszakiak, újítók harca az új technika fejlesztéséért A Minisztertanács határozata az 1956. évi lakásépílési előirányzat kétszázmillió forinttal való felemeléséről A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elhatározta, hogy — figyelem- bevéve a VI. békekölcsön előirányzott összegének jelentős túlteljesítését — az 1956. évi lakásépítésre előirányzott összeget kétszázmillió forinttal felemeli. Ebből az összegből Budapesten százmilliót, a nagyobb vidéki városokban és ipari központokban ugyancsak száz milliót kell lakásépítésre felhasználni. A megyei tanácstagok fogadóórái , Oroszi János október 5-én 9 órakor Borsodnádasd községben, 7-én 14 órakor Borsodszentgyürgyön. 9-éin 9 órákor Járdáwházán. Drótos János október 9-én 10 órakor Irotán, Eiben Endre október 19-én 8 órakor Sárospatakon, Apats István október 20-án 15 órakor Sátoraljaújhelyen, Monoki Barnabás október 20-án 17 órakor Mezőnyárádon, Papp Béláné október 30-án 10 órakor Dámócon. , A szocializmus felé vezető útra lépett magyar népgazdaság biztos alapját: a szocialista vas- és acélipart a felszabadulás előtti fejlet, len, elavult vaskohászatból kellett megteremteni. Óriási utat tettünk meg azóta, mégis iparunkon b^lül a vaskohászat még az utóbbi időben mutatott javulása ellenére is elmaradt a korszerű technológia alkalmazásában. A második ötéves tervidőszak alatt a fiatal műszakiaknak, újítóinknak, kiváló ifjú munkásainknak meg kell oldaniuk gyártmányaink mennyiségének fejlesztését, a minőség javítását, az importanyagok belföldiekkel történő minél nagyobb mértékű helyettesítését, a nem kielégítő termelékenységű és nehéz fizikai munkát igénylő folyamatok gépesítését. Népgazdaságunk s ezen belül a nehézipar fejlesztésének érdekei megkövetelik a fejlettebb technika alkalmazását. Ezt tartva szem előtt, az Ózdi Kohászati Üzemek DISZ bizottsága a maga részéről mindent megtesz, hogy DISZ fiataljaink — szakmunkások, technikusok, művezetők, újítók és fiatal mérnökök — szakmai továbbképzésen vegyenek részt az 1955—56-os oktatási év folyamán. A fiatal munkások zöme bekapcsolódik a munkásakadémia előadássorozatába. Ennek szervező sét nagymértékben a DlSZ-bizott- ság végzi a ■ DISZ alapiszervezetek révén. A DISZ-bizpttság ezenkívül megszervezi a ..szakma legjobb ifjúmunkása" cím eléréséért folyó versenyt és a legjobb fihtal műszakja kát, újítókat bevonja az „ezerszemű őrsök" munkájába. A szakma legjobbjait és a legjobban működő ezerszemű őrsöket a nagyüzemi DISZ-bizottság jutalomban részesíti. * Az Ózdi Kokászati Vzemek sok fiatal újítóval dicsekedhetnek A nagyolvasztómű TMK előadója, Papp .Elemér gépiészmérnök többszörös újító. Többek között kiemelkedő újítása a kokszőrlő malom hengereinek kilhegesztéses megoldása különleges hegesztőpiálcával. A hengerek élettartama újítása következtében kétszerese az eddiginek. Válóczi Géza fiatal többszörös újító a kohók kokszmegtakarítására kidolgozott újítása évente 120.000 forint megtakarítást jelent a vállalatnak. Az acélműben dolgozó Szakács István DISZ-titkár több újítása közül említésreméltó a berakóElevenebb, szívósabb küzdelmet a bürokrácia ellen Az utóbbi években sok szó esett a bürokráciáról. Egymás után születtek a jelszavak, amelyek a bürokrácia elleni harcot hirdették — gyakorlati intézkedések viszont annál ritkábban történtek. Pedig pártunk nem egyszer felhívta a figyelmet arra, hogy — különösen az államigazgatás vonalán — egyszerűsíteni kell az ügyvitelt. Egyszerűsíteni úgy, hogy ugyanazt a munkát kevesebb ember is el tudja látni, amellett meggyorsuljon az ügyintézés. Nagy László elvtárs, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője — amint mondja — szintén sokat gondolkodott azon, hogyan lehetne egyszerűsíteni a munkát az olyan bonyolult területen Í9, mint a pénzgazdálkodás. Csakhamar rájött , hogy egy ember kevés ehhez — a kollektívában van a bölcsesség. Ez nem frázis, a gyakorlat bebizonyította, hogy közös akarattal még a bürokrácia huszonnégyfejű sárkányának fejéből is le lehet vágni egy-kettőt. Ilyen tapasztalatok után a megyei tanács pénzügyi osztályán megalakították az ésszerűsítő bizottságot. A bizottság elnöke Liszonyi Miklós a következőkben számol be a bizottság feladatairól, terveiről: — Különösen községeinknél nehéz a pénzgazdálkodás adminisztrációja- Az a cél, hogy minél könnyebbé, áttekinthetőbbé tegyük a munkát. Gyakorlati megoldásokat keresünk. Úgy akarjuk egyszerűsíteni a^ ügyvitelt, hogy az új eljárás ne okozzon nehézségeket kö^égi tanácsaink vezetőinek. Ezt azért is fon+os hangsúlyozni. mert nem egyszer előfordul, hogy tudatlanságból történnek hibák. Az ésszerűsítő bizottság másfél hónapja működik. Ez nem hosszú idő s ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy ezideig tizenhat javaslat érkezett be, máris igazolva látjuk a bizottság életképességét. Az adó és illeték tárgykörrel kapcsolatban két ésszerűsítést már be is vezettek. Javaslat érkezett az adókönyv kezelésének egyszerűsítésére is; a javaslatot most vizsgálja felül az adócsoport. A 16 javaslat közül 13-at már alkalmazni lehet. Nem egy helyen visszaélés történt a községek kézibevásárlásaival kapcsolatban. A kézből elköltött összeget nem lehetett ellenőrizni, hite.esen senki nem tudott azzal elszámolni. Erre is érkezett javaslat Pál Kovács Bélától, az osztály dolgozójától. Az edelényi járásban most kísérleteznek új módszerével, s ha beválik, a megye egész területén alkalmazni fogják. Azoknak a szülőanyáknak, akik termelőszövetkezeti lagok, eddig a megyei tanácstól kellett várniuk a szülési segély jóváhagyását. Sajnos, még az olyan valóban ésszerű javaslatnak a megszületéséhez is, hogy ezeket az ügyeket a járási tanácsoknak adjuk át, arra kellett várni, hogy megalakuljon az ésszerűsítő bizottság. Gyakran az a baj ügyvitelünkben, hogy csak akkor vagyunk hajlandók ésszerűen gondolkodni, ha ennek érdekében is külön bizottságot hozunk létre. A bürokrácia elleni harcba egyre többen bekapcsolódnak megyénk különböző területein- így javaslat érkezett már a sátoraljaújhelyi és az ózdi járásból is. A termelési értekezleteken a legjobb ötleteket jutalmazzák. Legutóbb a bizottság pályázatot hirdetett. A pályaművek címei között ilyenek szerepelnek: „A társadalmi vagyon védelmének és megőrzésének fokozott biztosítása“, „Vállalati pénz gazdálkodás“, ,,A kiskereskedelmi és a vendéglátóipar körében a leltárhiányok számának és értekének csökkentése“. Eddig három pályamű érkezett be s már az előzetes elbírálásnál is komoly figyelmet érdemel a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos pályamű. Az ésszerűsítési bizottság munkájáról egyelőre csak ennyit tudunk mondani. Kezdetnek jó, különösen azért, mert a beküldött javaslatokat azonnal kipróbálják a gyakorlatban is. Tanáesvezetőink ee az apparátus valamennyi dolgozója gondolkozzon azon, hogyan tudná egyszerűsíteni munkáját. Merjenek hozzányúlni a hibák gyökeréhez is. Ne csak azon gondolkozzanak, hogyan Ithet egy papírdarabra három sorral kevesebbet írni, két pecséttel kevesebbet ütni, hanem főleg azon, hogyan lehet egyes ügyekben az akták számát tízről kettőre, vagy háromra csökkenteni. Azon gondolkozzanak, hogyan lehet ellenőrizni és leleplezni azokat, akik a bürokrácia útvesztőjét felhasználva visszaéléseket követnek el. A dolgozók nevében r*kert kívánunk a bizottság munkájához. kanalak munkamenetének meggyorsítása. Az energiaszolgáltató üzemnél dolgozó Bare; László, Pusz- nyár István és Szilárd Sándor fiatal újítók 250.000 forint évi megtakarítást értek el évente karbuláló anyagok megszüntetése révén. Pusz- nyár és Szilárd elvtársaknak van még egy másik kiváló újításuk, ami évi 40.000 forint hasznot hoz: fűtőolaj megtakarítása a regeneratív ke. mencénél. A közlekedési üzemnél dolgoznak Czéner Gyula és Tiba Bé. la armatúra lakatosok. 15 fajta áze- lep-módosításukkal gazdagították újító mozgalmunkat. Szalai Árpiád villanyszerelő ujrendszerű mozdony világítás-szerelésével, akkumulátor vizsgáló műszernél az akkumulátor saruvédelem újításaival érdemelte ki munkatársai megbecsülését. A finomhengerműben Csépányi Dezső körfűrészt szerelt a csiszoló gépre. Műgyanta csapások vágását kézifűrész helyett gépnél végzi. Ezekkel aa újításaival kb. 6000 forint megtakarítást ér el évente. Több milliós meg-* takarítást értek el Szabó István és Benyó Tibo- mérnökök. Szorádi Árpád, Tóth Elemér és Bodnár János is. A szép eredmények ellenére is még nagyon sok megoldatlan probléma foglalkoztatja fiatal újítóinkat. Terveink megvalósítására bősé-í gesen vannak tennivalóink. Emelnünk kell kohászatunkban a terme-* lékenységet, csökkentenünk az önköltséget. módszereket kell kidolgoznunk helyes mérési eljárások kialakítására elsősorban a termelés növekedése érdekében. A termelékenység növelésének egyik legfontosabb feltétele a belső műszaki és szervezési tartalékok helyes felhasználása, a termelő berendezések kapacitásának jobb kihasználása — nempedig sokszor nemi egészen helyesen és célszerűen alkalmazott beruházási igények kielé-3 gítése. Kohászat nőikül se mezőgazdasági gépgyártás, se korszerű közlekedés, bányászat, lakásépítés, energiatermelés nem lehetséges. A fejlett és gazdaságosabban termelő vaskohászat mindenféle termelésnek és egyben a dolgozó nép jólétének is lényeges kelléke és előfeltétele. SEBÖK BALÁZS mérnök, _ Ózdi Kohászati Üzemek, MEZŐGAZDASÁGI SZAKTANÁCSADÓ — iiMiiiiiii>iiiiiiiii!iiuiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiuuiii«iiiii:miiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiii-----------A műtrágyák helyes felhasználásának módjai 1 Nagyon fontos, hogy helyesen válasszuk meg . az alkalmazandó műtrágyát, mégpedig a termesztendő növények tápanyag-igényeinek, továbbá a trágyázásra kerülő talaj műtrágyát hasznosító tulajdonságának megfelelően. Arra törekedjünk, hogy a foszfor műtrágyát szemcsés szuperfoszfát formájában tegyük a .talajba, mert hatásfoka 100—150 százalékkal nagyobb, mint a sima szuperfoszfáté. Szuperfoszfáttal trágyázzuk a földet az őszi kalászosok vetésénél, hogyha az elővetemény pillangósnö- vény volt. Szuperfoszfátot adjunk akkor is, ha a talaj humuszban nem szegény, vagy ha az elővetemény istállótrágyázásban részesült. Ajánlatos a szuperfoszfát őszi fel- használása cukorrépa, cikória, olajlen, repce, mák, rostlen, dohány, burgonya, őszi vetésű lucerna, fő vetésű takarmánymag termelésekor, valamint fűmagvetéskor, őszi kalászosokhoz, őszi takarmánykeverékekhez holdankint 120—160 kiló sima (por) szuperfoszfátot, vagy szemcsés szuperfoszfátból szórva 80 kilót adjunk. A tavasziak alá (cukorrépa, len, kender, dohány, burgonya) őszi műtrágyázásként 100—160 kiló sima szuoerfoszfátot, szemcsés szuperfoszfátból pedig ennek felét adagoljuk. A szemcsés szunerfoszfát • előnyei A szemcsésszuDerfoszfát alkalmazása azért is előnyös, mert a talajban kevésbé kötődik le oldhatatlan formában De hatékonysága is nagyobb, mert foszforsava a talajban hosszabb ideig oldható formában marad és ezáltal annak tápanyaga a növénvek egész feilődési ideje alatt rendelkezésre áll. Pétisót őszi kalászosokhoz holdankint 30—50 kilót akkor kívánatos adni, ha sok a gvökérmaradvánv vagy kombáinnal aratott és nagvobb tarlómaradványt visszahagyó élőve- teménv után vetjük, továbbá, ha az őszi kalászos humuszban szegény talajt? kerül. gyökér és gumós, olajos, valamint rostnövények alá kell felhasználni, mégpedig a talajadottságok szerint 50—100 kilót. Termelési és talaj- adottságaink folytán nagy jelentőségű a káli műtrágyázás. A magasabb' terméshozamokért folytatott harcban igen fontos a kálisó használata, mert jó termésnevelő és kitűnő minőségjavító műtrágya. Számtalan kísérlet igazolja a kálisó termésfokozó hatását, különösen a káli-igényes növényeknél. Itt elsősorban a cukorrépára, burgonyára, sörárpára, dohányra, rizsre, kenderre, lenre, zöldségfélékre, gyümölcsre és szőlőre gondolunk. De hasonló jó eredményt érhetünk el á kalászos növényeknél is. A szőlőhöz és gyümölcsöshöz őszszel holdankint 150—200 kiló szuperfoszfátot, továbbá 100—160 kiló ká* Hsót. a zöldségfélék talajába pedig 80—150 kiló kálisót adagoljunk. Honyan Juttassuk a talajba a műtrágyát? Az őszi vetésekhez a műtrágyát szórtan, vagy sorműtrágyázással juttassuk a talajba. A sima szuperfoszfátot és a káli műtrágyát szórtan, a vetés előtt szántással munkáljuk a földbe. Sorműtrágyázás esetén a gyárilag szemcsézett szuper- foszfátot közvetlenül vetés előtt É vetőgép magládájában keverjük ősz* sze a vetőmaggal. A szuperfoszfátot és a kálisót nemcsak az őszi vetésekhez, hanem a tavasziak alá is ősszel iuttassuk a talaiba és az őszi mélyszántással egyidejűleg munkáljuk el. mert ezáltal a műtrágya hatása jobban érvényesül. Az őszi műtrágyázáshoz igen fontos. hogy a termelőszövetkezetek ’delében rendeliék meg szükségleteiket: ieen fontos azért, hogy azok % termelőszövetkezetek, amelyek még nem igényeltek műtrágyát, rend-i— «■’’íket sürgősön küldiék be a MÜNö- SVF.H Vállalat kirendeltségének ^Hódmezővásárhely. Mátyás utca \ dolgozó parasztság őszi műtrágva- szükséaletét a földművesszövetkeze* Ralisét elsősorban a rizs. dohány. I telében igényelheti.
