Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-21 / 222. szám

9 ÉSZAKMAGYAHORSZÁG Szerda, 1955. szeptember 21. „Németország újraegyesítésének oly módon kell megtörténnie, hogy az egységes német állam békeszereto, demokratikus legyen“ N. Ss. Hruscsov beszéde a hétfői ülésen Moszkva (TASZSZ) Teljes mértékben egyetértek mind­azzal, amit erről a kérdésről Bulga- nyin elvtárs mondott. Az a feladat, amely a német nép előtt áll és amelyre a németek mil­lióinak figyelme szegeződ^, — ez a német nép újraegyesülése egységes, békeszerető és demokratikus német államban. Mint ismeretes, a négy hatalom külügyminiszterei hamarosan talál koznak Genfben, ahol többek között a német kérdés is szerepel majd. Erre vonatkozó álláspontunk világos. Felmerül a kérdés: hogyan lehet kielégíteni a német népnek az újra­egyesítésre irányuló kívánságait: vajon a fennálló helyzet mindörökre így marad? Erre mi világosan és határozottan válaszoljuk: a nemetek­nek maguknak kell megoldaniok ezt a kérdést — németek egy asztalhoz! A német kérdést senki jobban nem oldja meg a németeknél. Németország újraegyesítésének oly­módon kel megtörténnie, hogy az egységes német állam békeszeretö. demokratikus legyen, hogy a német állam éréi no irányuljanak más álla­mok ellen. A német kérdés ilyen megoldását mi mindenképpen elő fogjuk segíteni. Világos, hogy a jelenlegi viszonyok közepette a német kérdésnek ilyen alapon való megoldása nehéz dolog- Nemrég' találkoztunk és beszélget­tünk a Német Szövetségi Köztársaság képviselőivel. A Német Szövetségi Köztársaság képviselőivel folytatott tárgyalások megmutatták, hogy a kérdés gyors megoldásának útján nagy nehézségek állnak. Amikor a Német Szövetségi Köztársaság kül­döttségével tárgyalások folytak, egy szünetben Adenauer úr arról igye­kezett engem meggyőzni, hogy az EszakaUanti Tömb békés célokból lé­tesült és hogy ez a szervezet sem­milyen mértékben nem fenyegeti a Szovjetuniót. De mi jól tudjuk, hogy a NATO-t katonai szervezetként hoz­ták létre, hogy a NATO európai fegy­veres erőinek van egy főparanesnoka — Gruenther tábornok. A NATO te­hát nem sportegyesület, nem sport­versenyek megszervezésére, nem lab­darugómérkőzések rendezésére léte­sült. Ismeretes, hogy Gruenther nem labdarugócsapat edző, mindenki olyan tábornoknak ismeri őt. aki háború céljaira „edz csapatot“, mégnedig éppen a Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok elleni háború cél­jaira. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Bizonygatni próbálták előttünk, hogy a NATO védelmi célokra léte­sül. Annak idején a NATO tagjaihoz fordultunk és ezt mondtuk: Ha a NATO-t védelmi célokra létesítették, úgy mi is be akarunk lépni ebbe a „védelmi szervezetbe“. De, mint isme­retes, a Szovjetuniót nem vették fel­Ez a tény szintén arról tanúskodik, hogy a NATO a Szovjetunió ellen irányul. Egészen nyilvánvaló, hogy a párizsi egyezmények hatályba lépése, a Né­met Szövetségi Köztársaság belépése a NATO-ba, komoly akadályt gördí­tett a német kérdés megoldása elé. Mi az egyetlen helyes kivezető utat javasoljuk — adják e kérdés meg­oldását a német nép kezébe. A néme­tek megtalálják majd az utat, hogy helyesen döntsenek. Ügy vélem, hogy közös véleményün­ket fejezem ki. ha azt mondom, hogy a német nemzetnek és a Szovjetunió népeinek érdekei fűződnek a békés baráti kapcsolatokhoz. Meg akarom mondani: bizonyos ideig nyilván számolni kell azzal, hogy Németországban két állam van: a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság. A Szovjetunió és a Német Demo­kratikus Köztársaság között őszinte baráti kapcsolatok létesültek. A szov­jet kormány ezenkívül minden módon arra fog törekedni, hogy a Német Szövetségi Köztársasággal baráti kapcsolatokat alakítson ki s azon lesz, hogy előmozdítsa Németország két részének közeledését. A szovjet állam feladata abban áll, hogy kitűnő, jószomszédi, baráti kap­csolatokat teremtsen az egész német néppel. Semmi kétségünk aziráni. hogy a Német Demokratikus Köztár­saság vezetői szintén erre töreksze­nek. Adenauer úr, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja a moszkvai tárgyalások során szintén hangoztatta, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya a szovjet néppel való baráti kapcsolatok fejlesztésére törek­szik. Nincs jogom kétségbe vonni ezt a kijelentést. Mi örömmel üdvözöljük majd e jó szavak megerősítését jó tettekkel. Ezek azok a kérdések, amelyeket beszédemben érinteni akartam. A szerződés tervezete, amelyet bizottság készített elő. láthatólag mindkét felet kielégíti, ami nem olyan gyakran fordul elő. Eeggyak rabban az történik, hogy a kérdések megoldását kompromisszum útján érik el. Nekünk nincsenek komDro- misszumaink, mivel a különböző szempontok nem harcolnak egymás sál, hanem közösek nézeteink, közös a világszemléletünk. Mi hajlandók vagyunk kivonni csa­patainkat Németországból, de azzal a feltétellel, hogy a hitlerista Német­ország ellen vívott háborúban volt partnereink is kivonják csapataikat Van reményünk arra, hogy ez a kérdés a jövőben megoldódik. A genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet szülte ezt a reményt. Reméljük, hogy a genfi szellem tovább fejlődik és erősödik, de nem a láthatatlan és érzékelhetetlen szellem formájában, hanem konkrét akciók formájában, amint az részünkről történt, amikor elhatároztuk, hogy ha*8ZBZnegyven- ezerrel csökkentjük fegyveres erőink létszámát, amikor lemondtunk a finn­országi Porkkala—Udd haditengeré­szeti támaszpont bérbevételéről és számos más intézkedést tettünk. El­várjuk, hogy genfi tárgyaló társaink kölcsönösséggel válaszolnak s ezután mi újabb javaslatokat terjeszthetünk elő. (MTI) Gtfo Grotewohl zárónyilatkozata Moszkva (ADN) Otto Grotewohl miniszterelnök hét­főn a Szovjetunió és a Német Demo­kratikus Köztársaság kormányküldött­ségének ülésén zérónyilatkozatot tett: Bulganyin elvtárs tájékoztatott ben­nünket arról — mondotta többek kö­zött —, hogy a Szovjetunió kormánya határozatot hozott a főbiztosi hivatal megszüntetésére és a korábbi ellen­őrző tanács határozatainak hatályon kívül helyezésére. Ezt a Német Demo­kratikus Köztársaság törvényhozó testületéi iránti bizalom kifejezésének tekintjük. Bulganyin elvtárs joggal utalt arra, hogy tárgyalásaink, amelyek befeje­zésükhöz közelednek, nagy történe’mi jelentőséggel bírnak. Ugyanezeket a gondolatokat juttatta kifejezésre Hruscsov elvtárs is. Mi teljesen egyetértünk ezzel a felfogással. Azon a nézeten vagyunk, hogy az a szer­ződés, amelyet itt megkötünk, hatá­sában azt a lehetőséget nyújtja, hogy a Szovjetunió és Németország közötti baráti kapcsolatokat a Német Demo­kratikus Köztársaságból kiindulva sikeresen kiterjesszük egész Német­országra. Jövő fejlődésünk számára ez az egyik legdöntőbb politikai fel­adat. A Szovjetunió egyik legjobb és leg- őszintébb barátja egész Németország­ban államelnökünk, Wilhelm Pieck- Wilhelm Pieck elvíárs tavaly a kö­vetkezőket mondotta: „A német— szovjet barátság ügyét n német nép szívügyévé kell tenni." Biztosíthatom Önöket arról, hogy mi ezen kijelen­tés szellemében fogunk dolgozni és baráti kapcsolatainkat a német nép szívügyévé fogjuk tenni. (MTI) Az emödi Szabadságharcos tsz tagjaival a mezőgazdasági kiállításon Suri bácsi, az emödi Szabadság­harcom tsz immár megyeszerte hí­res elnöke meghívott, hogy kísér­jük el a szövetkezet tagjait a me­zőgazdasági kiállításra. Nemrég volt előlegosztás, akadt közöttük olyan is, akinek több ezer forintot fizettek ki. Lesz nagy vásárlás Bu­dapesten! Ami a költekezést illeti, a taka­rékos tsz tagok szűk keretek kö­zött maradtak. Dukát néni például szöveten kívül inkább csak emlék­tárgyakat, kis ostort, bicskát vásárolt. Főleg ételre, fagylaltra költöttek pénzt. De azért érdemes volt el­menni a tsz tagjaival a vásárra. Együtt utaztuk végig az éjszakát a teherautón és megfigyeltem, ki­nek mi tetszett a kiállításon. Persze ki-ki arra volt ott kíván­csi. ami éppen szakmájába vágott. Sebő nénit, a baromfiállomány gondozóját a csirkék, kacsák lát­ványa izgatta legjobban, ö egyéb­ként először járt életében a fővá­rosban. A falu határából csak ak­kor mozdult ki. amikor Putnokra, meg Szikszóra ment szaktanfo­lyamra. Erre a hosszú pesti útra nehezen szánta rá ma­gát, de az elvtárs, aki a járási tanácstól kint járt. rábe­szélte. Olyan szépen ecsetelte a ki­állítás látnivalóit, hogy mégis csak beadta derekát, s nem is bánta meg. Bezzeg Kristály Mariska an­nál jobban táiékozódott. Ö már há­rom napot töltött a vásárban Suri bácsival együtt. jutalomképpen. Mátyás János lóápoló a fényes- szőrű paripák, az erős testű igás- lovak iránt érdeklődött leginkább. lehnt ki-ki megmaradt itt is a saját mesterségénél. De egyvalami mindenkit érdekelt: a gépek. Oda vezetett első utunk is hozzájuk. Sebő Géza elvtárs, az emödi tanács elnöke, * nagy hozzáértéssel magya­rázta a kombájnok működését; Megtekintettük a fejőgépet, a kala­pácsos darálót, a lóvontatásos sző­lőpermetezőt, a répaszedő kom­bájnt és a modem kutakat. Tóth Sándornak és Tóth Jóskának, a legifjabb tagoknak különösen meg­nyerte tetszését a silózógép, amely szinte köpködte a silógödörbe az összeaprított takarmányt. Bőven akadt más csodálnivaló is. Igen elégedetten méregettük a több mint öt mázsára hízott Szudánt, a ser­tésállomány büszkeségét. A fekete- fehércsikos malacokra ismerősen tekintgettek a szövetkezet tagjai. — Ilyenfajta nálunk is van —* állapították meg. Szerdahelyi Lajos bácsi, a tsz párttitkára elégedetten tapogatta a szarvasmarhák tomporát. — Ez igen — hümmöate. Volt is nézni­való a zsíros, nagytőgyü állatokon; Az önitató is nagyon megnyerte a tetszését: talán azon töprengett, '■'oey a Szabadságharcosban is be kellene vezetni, mert emeli erősen a teihozamot. Alig győztük felmérni a vásár ezer és ezer érdekességét, a minta­házat. a vásár-sátrakat, a méhésze­tet, a virágkiállítást, a borkósto­lót, a gyümölcs-pavilont és sorol­hatnánk még tovább. Több nap kellett volna ahhoz, hogy mindent áttekintsünk. Mindenesetre a rövid idő is kén«t adott a vásár nagy- sze-üs^géről. — Érdemes volt megtenni a hosszú utat — mondták az öregek és fiatalok. — Érdemes volt. sok tanulság akadt: nagyon-nagyon sok mindent meg kellene az itt lá­tottakból valósítani! {; 1 Derkovits-ösztöndíiat kapott Feledi Gyula miskolci grafikusművész A népművelési miniszter a napok­ban döntött a Derkovits Gyula-ösz­töndíj elosztásáról. Az ösztöndíj ki­lenc képzőművész és egy iparművész számára jelent 1955 október 1-től kéz- dődöleg három évi időtartamra ha­vonta 5000—3000 forint juttatást. Az ösztöndíjban a következők részesül- nek: Bolgár József, Csernus Tibor, Móritz Sándor és Szinte Gábor festő­művészek, Balogh István, Feledi Gyula és Vincze Gergely grafikus- művészek, Bíró István és ifj. Szabó István szobrászművészek, Bakai Er­zsébet iparművész. A borsodi képzőművészek büszkék arra, hogy az ösztöndíjasok közölt szerepel Feledi Gyula, a kiváló fia­fal miskolci grafikus is, aki már sok sikert ért el nagyszerű grafikai mű veivel. Nagy nyeresége a borsod képzőművészetnek, hogy a fiatal mű vész itt telepedett meg a fejlődő mis A fekete ko­porsót, melyben Fejes Ferenc elvtárs, a me. gyászol Kossuth termelőszövet­kezet tagja fekszik, körülfogja a gyászoló család, elvtársai, jó bará­tai, munkatársai, a szomszédok, s a falunak csaknem minden lakója. Mint egyetlen nagy család. A ha­rangszó nem jelezte a temetést, mégis eljöttek, mert Fejes elvtárs­ban igazi, becsületes, a párthoz és a néphez hű embert ismertek meg. Az ö elvesztése mindegyiküknek fáj és bánatot okozó. Eljöttek, hogy megadják a végtisztességet a közü­lük kidőlt harcosnak, aki túl a ma­ga és családja érdekkörén, a párt katonájaként harcolt a. dolgozó pa­rasztság felemelkedéséért, a nép ügyéért. Az udvar bejáratánál fekete és vörös színű zászlót lenget az őszí szellő. A fekete szín jelképezi, hogy Fejes elvtárs elvesztése gyász a családjának, munleatársainak, jó- barátainak és a pártnak, amelynek 1948 óta hűséges tagja. A vörös szín azt jelzi, hogy a jobb élet. a boldog jövő, a szocializmus építé­sében Fejes elvtárs úgy állt helyt, ahogy a párt, a munkásosztály el­várta tőle. Gyászinduló. A szerencsi cukor­gyár fuvószenekara játssza A tö­rne, áll, s hallgatja, könnyek gyűl­nek a szemekbe, az elvtársak, ba­rátok. jó szomszédok, m,unkatársak állnak a koporsó mellett. Igen. Akik Itt vannak, azok mind egyek, nincs köztük idegen, akinek a „túl- világl boldogságot“ ígérő hamis hangba el akarná mákonyozni vesz- tesé.gé~retilket. Elhalkul a zene. s nyomában a Lenin Kohászati Mű­vek énekkara nvászdalokat énekel. A gyászbeszédet Kovái Pál elv- társ. a menyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője tartja. Felidézi azokat a célokat, eszme­EL FT A R SAT .J nyékét, amelyekért Fejes elvtárs élt és harcolt. — Ma nem egyszerű halottól búcsúzunk — mondja Koval elv­társ. — Egy kommunista, a Magyar Dolgozók Pártjának egy harcosa, az új világ, a parasztság új életé­nek hirdetője és képviselője, de egyben az elmúlt, soha vissza nem térő. embertelen, milliókat nyo­morba döntő kapitalista rendszer vádlója távozik most közülünk. Koval elvtárs az elhunyt elvtárs és jóbarát küzdelmes életéről be­szél. — Ha végigtekintünk a felsza­badulás előtti életeden. Fejes elv­társ, előttünk áll a jussából kifosz­tott, kisemmizett, nincstelen pa­rasztság sorsa. Már gyermekkorod­ban megismerted, mi a nélkülözés, mit jelent a gróf Széchenyiek, báró Harkányiak cselédjének lenni, Már akkor tudtad, mit jelent a kalákák­nál hajnaltól vakulásin étlen-szom- jan dolgozni, ingyen dolgozni, más kamráját gazdagítani és ezért, me­gadat tönkre tenni.. . Majd jött nz uraidnak, a gróf Széchenyieknek, báró Harkányiaknak, a tőkés rend érdekeit szolgáló első világháború. Amíg a tőkések, bankárok és föld- birtokosok a háború szörnyűsé­gein gazdagodtak, Te élted a fron­tok borzalmait és olyan betegséget szereztél, amely végigkísért élete­den és most végleg a halálba dön­tött ... A boldogságról, az emberibb életről csak álmodoztatok. A régi rendszer nem elégelte meg szenve­déseteket. Ismét lánnbabnrította a világot, t^ned háborúiba kány- szerített. De Te már akkor is bíz­tál a Szovjetunió hatalmas erejé­ben, felszabadító harcában, ame­lyet. 1945-ben vnlamennyiünkkel együtt meg is értél. A párt és a munkásosztály segít­ségével 4 hold földet vallhattái magadénak. Az a föld, amelyet évtizedeken keresztül a Te veríté­ked áztatott, amelytől semmi jót ne.n kaptál, most gondatlanabbá, szebbé, vidámabbá tette életedet. . . A párt tanításából megértetted, hogy az az út, amit 1945-ben a négy hold földön megkezdiél, még nem az igazi. Megértetted, nogy a dol­gozó parasztság felemelkedésének egyetlen útja a szövetkezeti út. így lettél Te 1949-ben szervezője és alapítója a megyaszói Kossuth ter­melőszövetkezetnek .. . 1949-től a Te életed példázza a nagyüzemi társas gazdálkodás előnyét. ■ Életed megszépült, jobbá vált. Beteg vol­tál. mégis a tsz emberibb megél­hetést biztosított számodra ... Mn enqyel kevesebb katona tartja ke­zében ezt a zászlót, a közös gazdál­kodás zászlaját. Számban ugyan kevesebben lettünk, de mi kommu­nisták megígérjük koporsódnál, hogy teljes győzelemre visszük zászlónkat. Feleséged, gyermsked, drága unokád abban a mában fog élni, amelyért teqnan még Te. is küzdöttél. Búcsúzik tőled a párt Feles elvtárs és meghajtja zász­laját előtted. Mert mint népünk hű fia, becsületesen éltél, dolgoztál. Életed nem volt. hiábavaló, harcos, tnvnkás élet volt. Mennyivel megnyugtatóbbak. biztatóbbak, testvériebbek és vi­gasztalóbbak ezek az igazi szavak mivSaji idegenül bannzó, töm.ién- füstös. érzésnélküli beszédnél A hozzátartozókat, barátokat, dolgo­zó társakat egyaránt meleg érzés hatja át. Fejes elvtárs elment, de örök nuomot hagyott maga után. Nem hiába élt — él tovább is, mert igaz ember volt. Mialatt a ko­porsót a sírhoz viszik, a gyász­dal és gyászzene akkordjai mély­ségesen belemar­kolnak a sírt körülálló szívekbe. A sírnál Oláh Sándor elvtárs tanács­elnök búcsúzik a község kommu­nistái, tanácstagjai, vezetői és dol­gozói nevében az öreg harcostól, a derék munkatárstól. — Fejes Ferenc elvtársat mind­annyian becsületes, jó dolgozó, sze­rető családapának, kötelességeit híven teljesítő állampolgárnak is­mertük ... Mi lehet dicsőbb és szebb egy ember életében, mint az, ha példamutatóan megállja helyéi minden munkájában. Ilyen csen­des, szerényen viselkedő, munká­ját példásan teljesítő emberi élet költözött el közülünk. Halálával családja apa nélkül maradt. De mi úgy akarjuk, hogy az itt maradt, özvegye ezután se erezzen nélkü­lözést, A közséai tanács figyelem­mel kiséri majd az ő életét, hogy gondjain, nehézségein enyhítsen. A Feies elvtárs kezéből kiesett szer­számot felvesszük és az ő példamu­tatása szerint dolgozunk, hogy mielőbb befejezhessük a szocializ­mus építését. Igen. Ezek a szavak az élet sza­rai, Nem szállnak el füstként, hány kietlen űrt hanoiiénak maguk után a auászoló szivekben. összedobban itt minden szív e fájdalmas órában. Fejes elvtárs, pihenj békével! Amiért küzdöttél, dolgoztál becsülettel — folytatja gyermelied, unokád és folytatja mil­lió és millió Hozzád hasonló harcos. Te becsülettel befejezted pályafutá­sodat, de az élet folyik tovább, él a párt, s él a nép. Holttestedet a természet törvénye szerint elnyeli a föld, de a munkád eredményei itt maradnak köztünk és új élet fakad belőlük. kolci művésztelepen. Legutóbb ,.A Bdkosi-brigád Spanyolországban“ c. művészi grafikájáért abudapes'i ifjú­sági kiállításon 5000, a miskolci or­szágos kiállításon pedig 3000 forintos díjjal tüntették ki. A Dcrkovi:s-ösztöndij újabb tanú- jele annak, hogyan támogatja álla­munk tehetséges fiatal művészeinkét, hogy anyagi gondoktól mentesen, al­kothassanak­Megkezdték a IV. béfceuölcsön sorso'ás nyereményeinek Mf.zetését Kedden — a hivatalos nyere­ményjegyzék alapján — országszerte megkezdték a IV. békekölcsön har­madik' sorsolásán kihúzott kötvények beváltását. A vasárnapi sorsolás legszeren­csésebbje Csomós László energeti­kus, az albertfalvai vegyigyár dolgo­zója volt, neki jutott a százezer fo­rintos főnyeremény. A kifizetést kedden délelőtt ünnepélyesen tartot­ták meg az üzemben, ahol az OTP XI. kerületi fiókjának egyik dolgo­zója számolta a boldog kötvénytu­lajdonos kezébe a százas kötegeket. A főnyereményből Csomós László tizezer forintot tartott meg, a többi pénzért takarékbetétkönyvet váltott. Megyei tanácstagot! fogadóórába Suszter Sándor szeptember 22-én délelőtt 10 órakor Nekézseny község­ben. Németh Imre szeptember 22-én dél­előtt 10 órakor Bőcsön. Berta látván szeptember 22-én dél­után 2" órakor Nyékládházán. Veszprémi Lukácsné szeptember 23-án délelőtt 10 órakor Sajóvámoson. Osesznik István szeptember 25-cn délután 2 órakor Boldogkőújfalun­Horváth János szeptember 25-cn délelőtt 9 órakor Mezőcsáton, Tóth Barnáné szeptember 25-én dél- titán 5 órakor Tiszaladányon. Stipula Mihály szeptember 25-én délelőtt 10 órakor Olaszliszkán. Pecsenye István szeptember 25-én délután 3 órakor Fügödön. György Károly szeptember 2S-án délelőtt 10 órakor Cigándon. Tóth Barnáné szeptember 27-én este 8 órakor Tokajon. Nagy Anna szeptember ül-éri dél­előtt 10 órakor Tiszaszederkényen. Kriston Géza szeptember 28-án dél­után 5 órakor Tiszakarád—Nagyho- mokon. Olasz József szeptember 29-én déli 12 órakor Mezőkövesden. Gödri Géza szeptember 29-ón dél­után 5 órakor Gesztelyen. Szabó János szeptember 30-án dél­után 7 órakor Mádon­Tóth Benjámin szeptember 30-án délután 7 órakor Ózd III. kerületé­ben. Nevelős László szeptember 29-én délelőtt 10 órakor Hernádszentandrá- son.

Next

/
Thumbnails
Contents