Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-18 / 220. szám

2

SZAKMAGY’ARüRSZAG

Vasárnap, 1955. szeptember IS,

A megye begyűjtési helyzete és feladata

(Folytatás az 1. oldalról) kedvezően az állampolgári fegyelem megszilárdítására.

ti A párt-, a tanács- és a be- KJ gyűjtési szervek vezetői szűkén értelmezett gazdasági, adminisztratív feladatnak, nem pedig elsődlegesen fontos politikai kérdésnek tekintik a begyűjtés munkáját. Ezzel magyarázható, hogy az év elején végzett politikai munka alábbhagyott, előtérbe került az adminisztratív rend- szabályctt foganatosítása.

Pedig a mezőcsáti és szerencsi járások példája azt igazolja, hogy egyik a másik nélkül nem érheti el megfelelő hatását.

A mi agitációs, felvilágosító mun. kánkat jelenleg az jellemzi, hogy rendkívül szegényes, tartalmatlan hiányzik belőle a meggyőző, mozgó, sító erő.

A A pártbizottságok begyűjtést ^ irányító és ellenőrző munkája felszínes, túlságosan általános és nem eléggé hatásos. Mindez azért van, mert nem elemzik megfelelően rendszeresen a begyűjtési tervek teljesítéséről szóló statisztikai adatokat. Ezért nem is tudnak megfelelő következtetéseket levonni, nem tud ják meghatározni a hibák felszámolását biztosító konkrét intézkedéseket. Pedig a tapasztalatok azt igazolják, hogy

akkor mentünk előre és most is azok a járások járnak élen, akik a statisztikát eíemesve, konkrét tényekből kiindulva sgabják meg a helyi feladatokat.

Mivel pártbizottságaink éppen az említett okoknál fogva nem konkrétan, hanem nagy általánosságban szabják meg a feladatokat, nem is tudják ellenőrizni saját határozataikat és azokat az esetek többségében nem hajtják végre. Ennek következménye aztán az, hogy az alsóbb szervek: a falusi pártbizottságok és falusi pártszervezetek titkárai sem foglalkoznak behatóan, célirányosan a begyűjtéssel, nem biztosítják, hogy valamennyi szerv a járásban: a tanácsok, a begyűjtő- és felvásárló szervek egy egységes feladat végrehajtásán dolgozzanak a problémák megoldása érdekében.

Ezért fordulhatott elő az is. hogy hónapokig vitatták például az encsi járásban azt, hogy a dolgozó parasztod felesleges árugabonálátiak hány százalékát kell leszerződni, vagy van-e elegendő sertés, lehet-e tervet teljesíteni és így tovább. Sok járásban lótás-futás tapasztalható a tanács, a begyűjtő szervek és tegyük hozzá a pártban dolgozók között is. Egy nap alatt több községben végigrohannak, de tényleges segítséget a begyűjtési munka megjavításához nem nyújtanak.

A határozatok, az utasítások tömkelegé megy az alsóbb szervekhez, annál kevesebb a helyszíni segítés a begyűjtés feladatait előrelendltő politikai és szervező munka a községekben.

^ A járási szervek

nem foglalkoznak megfelelően a spekuláció felderítésével. Nem Ismerik jól • a kupecek, a spekulánsak tevékenységét. A járások, községek vezetői tétlenül nézik, hogy az állítólag ..nem kifizetődő“ »nrtéshízlalás- sal a kupecek foglalkozzanak é* hatalmas összegeket vágjanak zsebre.

Göncruszkán például a Dargai ku pec testvérek rövid félév alatt 50 ezer forint tiszta hasznot vágtak zsebre „a nem kifizetődő" sertés- hizlalásból. Ezt a pénzt természete sen a dolgozó parasztok zsebéből vették ki azzal, hogy nekik adták el borsos áron a begyűjtési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges sertéseket. : |

A szabad és szerződéses tér vek nemteljesítésének egyik alapvető oka, hogy a megye vezetői sem foglalkoztak megfelelően a tervek teljesítésével.

Tűrték, hogy a gyökerében opportunista nézel ek. amelyek szerint ..nincs elég takarmány, kevés a sertés“ stb. úrrá legyenek a megyében Nem teremtették meg annak lehetőségét. hogy a párt-, a tanács- és a begyűjtő-, felvásárló szervek ve zetői együttesen tárgyalják meg a szabad és szerződéses tervek telje, sítésének problémáját. Ezért felelő, sek a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a begyűjtő- és felvásárló szervek ezzel foglalkozó vezetői.

A megye, a járások és a községek vezetői nem tartották e tervek teljesítését magukra nézve kötelezőnek.

Véleményünk szerint ezek a legalapvetőbb okai a begvűitési tervek nemteljesítésének, ezekben gyökerezik az egész megye begyűjtésének lemaradása, elégtelensége és visz- szaesé'O, Bármilyen súlyos is a lemaradás, a begyűjtési tervek teliesi- tésében, minden ellenséges hírverés és opportunista nézet dacára határozottan ki kell mondani, hogy az 1955. évi begyö.tté/ü terv minden részletéhez ez'ikségc« gazdasági és politikai feltételek adva vannak.

Mint ahogy a területi sertésbe- gyüjtési terv teljesítésénél a ÍR. helyről á megye a 4. helyre tudott előre menni, ügy meg van minden feltétele annak, hogy a szabad és szerződéses tervek teljesítésében is Borsod megye az élenjáró megyékhez zárkózzék fel.

Melyek azok a gazdasási és politikai feltételek, melyek lehetővé teszik a begyűjtési tervek minden részletében való teljesítését ?

j A megyében több mint négy A szer annyi süldő van, mint egész évi beadási kötelezettségünk

— a szabadot és a szerződésest ;s beleértve. Takarmány tavaly is volt elegendő, most pedig bőségesen áll rendelkezésünkre. A hizlalás! szerződéses akció előnyösebb mind a termelőszövetkezeteknek, mind a dolgozó parasztoknak.

Előnyösebb, mint a beadásra kötelezett sertésmennyiség szabadpiaci áron történő felvásárlása. Az érvényben lévő törvények módot és lehetőséget adnak az eddigi hátralékok kenyérgabonában történő elszámoltatására.

A íöntebbi megállapításokat a következő tények és számok beszédesen igazolják: a megye sertésállománya jóval nagyobb, mint favaly volt. Még olyan helyen is, mint például az ózdi járásban, Borsodszent- györgy községben, — amely az utolsó helyen áll mind területi, mind szabad és szerződéses sertésbegyűjtési tervének teljesítésében,

— ötszörié több sertés van. mint egy évvel ezelőtt.

Hasonló a helyzet számos más községben is. Ezek a számok máris megcáfolják azt a hazug, gyökerében opportunista nézeteh hogy Borsodban — mivel ipari megye — nincs miből teljesíteni a beadási tervet. Még inkább megcáfolja ezt a hazug nézetet az. hogy a szeptember 2-án tartott aktívaértekezlet után — melyen a begyűjtéssel foglalkozó szervek vezetői, a párt- és tanácsszervek vezetői vettek részi, jelentősen megjavult a szerződéskötés a sertéshízlalásokra. Míg az aK- t’Va előtt átlagban naponta 5—6 dh hízott sertésre kötöttek szerződést, az aktíva utáni időben több mint t;z szeresére.

Ez a szám azóta is nap mint nap növekszik, Míg 1955 július 18-tól. az akció rrtegkezdésétől szeptember 2-ig kévé* hízottsertésre kötöttek szerződést.

na akti ráért ríkexlet ót* eltelt időben, tehát 9 nap alatt mintegy 600 db hízMtsertésre kötöttek szerződést a* ezv-el foglalkozó szervek.

Még az olyan járásban is, mint az encsi járás, amely ebben a munkában az utolsó helyen áll, az encsi

vásár alkalmával, — miután a járás vezetői beszéltek a dolgozó parasztokkal, — egyszerre : több «ucrtt hízottsertésre tudtak volna szerződést kötni.

Mindez tehát azt ielenti, hogy ha megértetjük a dolgozó parasztokkal a szerződéses hizlalás előnyeit, szívesen kötnek szerződést; a számok pedig azt igazolják, hogy van miből a terveket teljesíteni, bőségesen áll sertés rendelkezésünkre.

Megvan a hizlaláshoz szükséges takarmánymennyiség is. Az idén a várható termés kb. 20—21.000 vagon takarmánygabona lesz. A beadási kötelezettség teljesítéséhez szükséges 3.400 vagon, a beadás teljesítése után marad 17—18.000 vagon. Figyelembevéve a saját szükségletre hizlalt körülbelül 160—170.000 db. sertést is, amelynek 6.500 vagon takarmánygabonára van szükség, a termelőknél vetőmagra, további takarmányozásra még mindig marad tehát 12.000 vagon takarmánygabona.

így zsákutcába jutott az az opportunista elmélet, hogy nincs elég takarmánygabona, amiből meg lehet hizlalni a sertéseket. Ezek a számok, úgy gondolom, meggyőznek bennünket arról, hogy

a tervek nem teljesítése nem Borsod megye ipari jellegéből, takarmány és sertés hiányé bői, hanem az elégtelen, nem kellően szervezett és irányított munkából és az opportunizmusból ered.

p Az állampolgári kötelezettsége. ^ két becsülettel teljesítő dolgozó parasztok megelégedéssel fogadják, sőt követelik is tőlünk, hogy törvény szigorával járjunk el azokkal szemben, akik nem tesznek eleget előírásuknak. A dolgozó pa- i asztok sok helyen megjegyzik, hogy végre kemény kézzel rendre, fegyelemre szoktatjuk az állampolgári kötelezettségüket nem teljesítőket. Más oldalról pedig látják a hátralékosok, hogy a mi államunk megköveteli a törvények betartását. .Sokan keserű szájízzel el is mondják: kár volt nem teljesíteni, kár volt a kulákra hallgatni, mert ebből csak kárunk származott. Mindez azt mutatja, hogy dolgozó parasztságunk egyre jobban megérti — különösen ha mi egyre jobban megmagyarázzuk —, hogy a beadási kötelezettség törvény és azt teljesíteni kell. Ez saját jól felfogott és egyben a haza érdeke is.

Ezeknek a gazdasági és politikai feltételeknek felismeréséből és alapos elemzéséből vitathatatlanul azt a következtetést kell levonni, hogy a begyűjtési tervek teljesítésének minden feltétele adva van és a teljesítés kizárólag rajtunk, a megye valamennyi kommunistáján, hazáját szerető dolgozó parasztján múlik.

A megyei pártbizottság a következő feladatok megoldását tartja szükségesnek :

1 A megyei pártbizottság párt- megbízatásként, pártutasításként adja a járási, városi pártbizottságoknak, a tanácsokban, a begyűjtő és felvásárló szervekben dolgozó kommunistáknak az 1955. évi begyűjtési terv minden részletének teljesítését és az 1956. I. negyedévi begyűjtési terv teljesítésének megfelelő előkészítését.

Ennek érdekében:

a) versenyt kell szervezni a járások, községek, termelőszövetkezetek és egyéni dolgozó parasztok között. A verseny szervezését a tanácsokra kell bízni, ezért őket kell felelőssé tenni. Az ehhez szükséges tervutasításokat a járási tanácsok már megkapták;

b) a verseny dekádonkinti értékelését a begyűjtő és felvásárló szervekre kell bízni;

c) a járási és városi pártbizottságok, tanácsok, begyűjtő és felvásárló szervek munkáját a jövőben a begyűjtési tervek teljesítésének figyelembevételével értékeljék;

d) az Északmagyarország 10 naponkint és havonkint értékelje a begyűjtés állását és a tervek teljesítéséért folyó versenyt. Dicsérje a jól dolgozó és bírálja a rosszul dolgozó járások és községek vezetőit;

e) a párt. a tanács, a begvűitő és felvásárló szervek megfelelő alapossággal készítsék elő az 1950. I. negyedévi élőállat és állati termékek begyűjtését, jó előre eondoskodianak a sertések hizlalásba állításáról, hogy azok a l'-adás idejére meg is hízzanak.

2 Véget kell vetni az elbizako- ** dottságnak, a megelégedettségnek. a közönynek a párt-, a tanács-, a tömegszervezetekben, a begyűjtő és felvásárló szervekben. Elsősorban

a vezetők között és főleg a begyűjtési apparátusban dolgozókkal kell megértetni, hogy miért fontos politikai kérdés a begyűjtés.

Meg kell értetni, hogy a begyűjtés, főleg a sertés, szarvasmarha begyűjtési tervek nem teljesítése a szükségesnél kevesebb húst, zsírt és szalonnát jelent az ipari munkásnak, a városi lakosságnak, de a falu ellátatlanjainak is.

a) A mezőgazdaságból begyűjtött termék jelentős közszükségleti cikk alapanyagát jelenti, amely nél ülözhetetlen az egyre több cipő, textil és egyéb közszükségleti cikkek gyártása szempontjából.

b) A begyűjtés fontos része külkereskedelmünknek. A begyűjtött mezőgazdasági termékekért külföldről értékes gépeket, nyersanyagokat kapunk, amelyek egyes iparágakban szinte nélkülözhetetlenek.

Az élelmiszerért kapott értékes szerszámgépek és nyersanyagok teszik lehetővé, hogy egyre több gépet kapjon * mezőgazdaságunk, egyre több községet villamosítsunk, több kultúrház épüljön a falu dolgozói számára.

c) A begyűjtési tervek teljesítése népgazdaságunk számára a dolgozók zavartalan ellátását biztosítja s nem utolsó sorban a begyűjtési törvények maradéktalan végrehajtása a párt parasztpolitikájának megvalósítását, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megszilárdítását jelenti.

Véglegesen, gyökerében meg kell szüntetni a begyűjtést gátló jobboldali nézetek maradványait és káros gyakorlatait.

a) A dolgozó parasztság előtt világossá kell tenni, hogy a beadás a szocialista építés törvénye, melyet mindenkinek be kell tartani. Ne várjanak a beadás megszüntetésére, ez a szocializmus építésének maradandó törvénye és kötelező a dolgozó parasztok részére. Aki ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, az magára vessen!

b) A szabadpiaci ár és a beadási ár közötti különbség az egyik nemzetfenntartó osztály hozzájárulása a nemzet és saját sorsa felemelkedéséhez, a mezőgazdaság több géppel való ellátásához, a több kulturház építéséhez, a falu gyorsabb villamosításához.

c) A dolgozó parasztság többszörösen visszakapja az államtól azt, amit a begyűjtéssel az államnak ad. Visszakapja gépállomásban, traktorban, moziban, műtrágyában, kulturházban, útban, stb.

Ebben az évben a megye beruházása — amelyet a kormány a megyei, járási és községi tanácsokon, minisztériumokon keresztül valósit meg —, több mint egy milliárd forint. Ez átszámolva, még szabadpiaci áron számolva ifi, kb. 10 évi begyűjtési kötelezettség értékének felei meg.

Ezért minden dolgozó paraszt saját érdeke Is az állampolgári kötelezettségek maradéktalan

teljesítése.

d) Végül: a dolgozó paraszt hazafias kötelességének, begyűjtési kötelezettségének teljesítésével a munkásosztálynak, annak a szövetségesének ad, amely földhöz juttatta, megszabadította a hajdani cselédsors nyomorúságától, amely gépet, műtrágyát és villanyt ad a falunak. Amikor a dolgozó paraszt teljesíti begyűjtési kötelezettségét, annak a szövetségesének ad, aki nemcsak földhöz juttatta, de meg is védte a földet számára. Ugyanakkor ad a falu ellátatlanjainak, az értelmiséginek, aki gépet tervez, gyárat épít a dolgozó parasztok megsegítésére.

Ez az, amit meg kell értetnünk dolgozó parasztságunkkal és ha ezt jól megértetjük, nem kétséges, hogy hatalmas csapást mértünk a jobboldali nézetekre és nem lehet kétséges az sem, hogy meg lesz a kellő eredmény.

A Biztosítsuk a begyűjtési mun- ^ ka megfelelő pártirányítását és ellenőrzését, a begyűjtéssel foglalkozó valamennyi szerv munkájának megfelelő összehangolását és ellenőrzését, a kommunisták, a tanácstagok példamutatását. A járási és falusi pártbizottságok, pártvezetőségek rendszeresen tanulmányozzák, értékeljék a begyűjtési tervek teljesítéséről szóló statisztikai adatokat. Vonják le a szükséges következtetéseket és ennek alapján határozzák meg a hibák kijavítása érdekében végzett politikai és szervezeti intézkedéseiket.

a) A járási és falusi pártbizottságok, pártvezetőségek rendszeresen, hónapról-hónapra határozzák meg a tömegszervezetek, a begyűjtési és felvásárlási szervek feladatait. A munkáról rendszeresen számoltassák be őket, szervezzék meg a feladatok végrehajtásának szigorú ellenőrzését.

b) A járási, községi és falusi párt- bizottságok, pártvezetőségek fordítsanak fokozottabb gondot a szabad és szerződéses tervek teljesítésére. Elsősorban a kommunisták, a tanácstagok, a funkcionáriusok példamutatását kell megszervezni, úgy, mint ahogy Zalkod községben hosszú évek óta teszik. Ez jelentheti csak, hogy megfelelő befolyást tudunk gyakorolni a dolgozó parasztokra e feladatok végrehajtásánál is.

A begyűjtés érdekében folytatott agitáciőval elsősorban a kötelezettségeiket példamutatóan teljesítő termelőszövetkezeti tagokat és egyénileg dolgozó parasztokat bízzuk meg.

Zömmel azokat, akik kötelező beadásuknak eleget téve szerződést is kötöttek az állammal hízott sertés eladására. Ez azért is fontos, mert a Minisztertanács legutóbbi határozata a régi hi- zottsertés-kötési akciót módosította. A tervek teljesítését a megyei pártbizottság az ezzel foglalkozó valamennyi kommunista számára kötelezővé teszi.

C A járási tanácsok, pártbizott&A. gok, a begyűjtési és felvásárlási szervek munkaidejüket elsősorban azokban a községekben töltsék, ahol a helyi szervek és veze <> k rosszul foglalkoznak a begyüj réssel. E községekben huzamosabb ideig tartózkodva szervezzék meg a helyi vezetőkkel együtt a begyűjtési feladatok végrehajtását.

Pártszervezeteink párttagjaikat taggyűlés előtt vonják felelősségre a tervek nem teljesítéséért. A tanács tanácstagjaitól a tanácsülésen, majd VB ülésen kérje számon a teljesítést. Ilyen és ehhez hasonló konkrét intézkedéseket kell foganatosítani, mert ezek nélkül csak fecsegés és bürokratikus huza-vona jellemzi majd munkánkat.

/ú Vessünk véget a spekulálónak. ” Ennek érdekében elsősorban a dolgozó parasztokat — beleértve a tsz tagokat is — kell meggyőzni arról, hogy lohetőleg minden termelőszövetkezeti tug és dolgozó paraszt maga hizlaljon sertést ég ne vásároljon boroos áron a kupecektői, spekulánsoktól, ha beadási kötelezettségét teljesíteni akarja. A serté»hizl»lás. szerződésre csakúgy mint kötelezőre, kifizetődő a dolgozó parasztok számúra.

A Minisztertanács legutóbbi 1 rendeletében újabb kedvezményeket nyújt azok számára, akik hízott sertésre kötnek szerződéit az állammal.

Sertésenkint a termelőszövetkezeteknek 3 hold, az egyéni termelőknek 2.5 hold kukorica vetésterület után nőm kell értékesítési szerződést kötni.

Az érvényben lévő régi szerződéses hizlalás! kedvezmények is komoly jövedelemhez juttatták a termelőszövetkezeteket és egyéni dolgozó parasztokat. Például a kesznyéteni Szabadság tsz kukorica-kedvezménnyel 50 darab állatra kötött szerződés után 161 kg-on feliül átlagBúlyú sertések átadásával 156.700 forintot kapott. Ezenkívül kg-ként 1 forint mennyiségi prémiumot, 8250 forintot kapott. A tsz 50 darab hízlalási szerződéssel lekötött sertése után 115 q kukorica- beadási kedvezményben részesült, Ha ezt a kukoricamennyiséget állami szabad áron adná el, 25.300 forintot kapna érte. A termelőszövetkezet az állammal kötött gertéehíziaiást akcióval 214.120 forint jövedelemhez jutott. Nem fizet rá a szerződéses hizlalásra az egyénileg dolgozó paraszt sem. Ezt mutatja Hegedűs István 8 holdas monoki dolgozó paraszt esete is, aki a következőképpen számol: 2 darab 165 kg-os átlagsúlyú hízottsertés ára kilónként 19 forintjával 6270 forint. A 360 kg kukorica kedvezménnyel elért 91 kg ráhizlaiás után a hízott sertés ára az állami beadási ár levonásával 1542 forint, összesen 7812 forint. Hegedűs látván tehát egy kg sertésért 23 forint 60 fillért kap abban az esetben, ha a kuko-icakedvoz- ményt sertéshízlaláera használja fel.

Ezek a kedvezmények a Minisztertanács legújabb rendeleti értőimében még csak fokozódni fognak.

H A fölvilágosító mu.ikt mellett 1 törvinyeg eszközeinkkel sújt. sunk le nzokrn, akikro rá tudjuk bizonyítani, hogy kupeckodnak, spekulálnak, bawiii as összegeket vágnak zsebre, mint a Dargai testvérek.

A pártszervezetek leplezzék le a spekulánsokat s mutassák meg a dolgozó parasztoknak, hogy a spekulánsok mennyivel károsítják meg őket. A bíróság a törvények értelmében kemény kézzel sújtson le a spekulánsokra s ne tűrje, hogy ezek becsapják, megcsalják a dolgozó parasztokat.

Pártszervezeteink, tanácsaink, begyűjtő szerveink kommunistái fokozottabb éberséggel akadályozzák meg és számolják fel a begyűjtés terén még vastagon megtalálható törvénytelenséget, csalást és korrupciót.

O Járási és falusi pártbizoftsá- gaink biztosítsák a megyei pártvégrehajtóbizottságnak az állat- tenyésztés fejlesztéséről szóló határozat végrehajtását. Érjék el, hogy a begyűjtött szarvasmarha átlagsúlya a 364 kg-ról legalább 420 kg-ra emelkedjék. A sertéstenyésztésben pedig a hizlalás olyan méretűvé fejlődjék, hogy mind a begyűjtési kötelezettség terület utáni, szabad és szerződéses tervet, mind a saját szükségletet fe- , dezni tudjuk.

8 végezetül: pártbizottságaink, ta-i Dácsáink, begyűjtő és felvásárló szerveink

fordítsanak fokozott gondot a kenyérgabona begyűjtési tervek teljesítésére, mert ez a feladat még nincs végrehajtva. Fogjanak hozzá a hátralékosok sürgős elszámoltatásához.

Különös gonddal ügyeljenek a nedvesen tárolt gabona megfelelő, szakszerű kezelésére. Készüljenek fel alaposan, begy biztosítani tudják az ősziek, a

(Folytatás a 3. oldalon.)