Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-16 / 218. szám

Péntek, 1955. szeptember 15. ESZAKMAGYARORSZA«, Szeptember 15 csütörtök Ki a felelős ? '/ Szeptember 5-én munkából haza- / íslé Igyekezve, Edolény községben egy traktorra lettem figyelmes, amely közvetlenül a temető mellett tárcsázott. A traktoron nem a veze­tője ült, hanem két 13 év körüli kis­fiú, akik viaskodtak egymással, hogy: „most én vezetek, nem pedig , te“. Persze ezalatt az idő alatt a traktor egyhelyben forgott. Körül­belül 15 percig figyeltem és arra gondoltam, hogy így nem lehet a gépi munkát megkedveltetni a dol­gozd parasztokkal, ha a földje végét összevissza vágja a traktor. Nem te- I szélve arról, hogy a traktornak sem használ az ha hozzá nem értő kezek dolgoznak vele. A másik pedig: a gyerekek könnyen leeshettek volna s ha a traktor alá kerülnek, vajon ki felel értük? A másik, amit szóvá akarok tenni: a bányásznapon törlént Sajószem- péteren. Az ünnepteg végeztével a dísztribün bontását végző két ren­dező a piros drapériákat tépte, szag­gatta, nem gondolva arra, hogy máskor is szükség lesz rá. Felhábo­rodást váltott ki valamennyiünkből az a felelőtlenség, ahogyan u nép vagyonát képező anyaggal bántak. (K. a) Esetem a kétiüléresekkeí.. Szeptember 7-én reggel 6 óra 20 perckor felszálltam a perecest meg­állónál egy 1-es jelzésű buszra. Mi­kor jegyváltásra került a sor, az 1.20-08 menetjegyet 1 *arab egyfo­rintossal, 1 darab tízfilléressel és 5 darab kétfillére-'sel akartam kifizet­ni. A kalauznő azonban visszautasí­totta azzal, hogy kélfillérest nem fogadhat el. Mivel ezenkívül csak 100 forintosom volt, abból pedig visszaadni nem tudóit, felszólított, hogy vagy szálljak le a buszról, vagy pedig ad egy írást 100 forint­ról és munka után járjak utána. Tekin'ettel arra, hogy reggel 7-tól este 7-ig dolgozom, nincs időm a pénzem után mászkálni, — megkér­tem. mégegyszrr, fogadja el a hét- filléreseket. A kalauznő azonban erre nem volt hajlandó, végül egy idős bácsika megszánt és adott „örök kölcsönre“ 10 fillért. így te­hát egy forint 20 fillér ellenében a menetjegy „boldog“ tulajdonosa let­tem, ami lehetővé tette, hogy időben érjek munkahelyemre. Csak azt sze­retném tudni, hogy miért nem elé­gítette ki a kalauznőt 5 darab két- filléres? Talán kisebb az értékef Vagy talán van egy olyan rendelet, hogy kétliteresekkel nem lehet fi- ze ni? Ha igen, úgy kérem a magam és az utazóközönség nevébe», hagy jól látlurtó betűvel függesszék ki az autóbusz ajtajára, hogy a menetjegy ára milyen címletekben fizetendő­GflATZL FERENCNE Borsodvtdéki Gépgyár Az Áramszolgáltató Vállalat figyelmébe Iskolákban megkezdődött a taní­tás. Feleségemmel együtt pedagó­gusok vagyunk, de hogy ne dolgoz­zunk nyugodtan, arról az Áram- szolgáltató Vállalat gondoskodott. Tavaly, hogy a pénzbeszedő nem talált bennünket otthon, nyakra- főre küldözgették a felszólításokat, hogy reggel 7—8 óra között fizes­sük be a pénzt személyesen, mert különben megszüntetik az áram­szolgáltatást. Mivel 7 órakor Indul­tunk munkába és nem tudtuk befi­zetni, természetes volt a kikapcso­lás. Az Idén, úgy érzem, már nem bírom idegekkel, inkább gyertya­fénynél, vagy petróleumlámpánál fogok a tanításra készülni. Azt hi­szem, hogy nagyon sok dolgozó há­zaspárnak okoz gondot a villany- számla személyes befizetése. He­lyesnek tartanám, ha az ÁVFSZ valamilyen megoldást keresne — a kikapcsoláson kívül. Mondjuk: pos­tán is be lehetne fizetni a pénzt. KLFZT LÁSZLÓ MTH tanár Pereces. he HATALMA: CL f öc Ő- izamaM, A hogy végígpillant az ember a szelíd, őszülő tájon, nem is gondolja, hagy a közeli enyhe lankák milyen kincseket rejlenek magukban. Lenn, a föld melyén, a sárguló kukorica- táblák alatt több rétegben egymás fölött fekszik a borsodi medence leg­jobb szene. Többmillió tonna szen- vagyon van Itt, araint azt a fúrások segítségével megállapították. Évtize­dekre elegendő mennyiség ez még akkor is, ha a mainál sokszorosan többet bányásznak ki a fdhl alpi. De az üzem küh'ö .véne ram mu­tatja az edelényi bánya fontosságát és szinte határtalan lehetőségeit. — Öreg, primitív kis üzem volt, amikor az állam átvette kapitalista gazdáitól, — jegyzi meg Szentneteri Ernő, a bánya fiatal igazgató főmér­nöke. amikor ezt szóvátesszük. — Az utóbbi néhány év alatt növekedett fel mostani méreteire. Első pillanattá ezek a méretek nem túlságosan imponálók. Bégi, szűk épületekben húzódnak meg a műhe­lyek, raktárak és irodák, amelyeknek közvetlen környezetük meglehetősen rendezetlen. Az egyetlen, ami fontos bányaüzemre mutat az új, nagytelje­sítményű drótkötélpálya. Hatalmas tartóoszlopai Kazincbarcika, az új szocialista város felé húzódnak. Fenn a magasban, szakadatlan sorban apró­nak tűnő csillék mozognak, — viszik az életet az-erőműnek a onnan a fényt városnak, falunak. Egy idő óta meggyorsult a csillék futása s ettől kezdve mintha az edelényi bányászok is önérzetesebbek, vidámabbak lenné­nek. Napról napra szebb eredmények, teljesítmények jelzik szorgalmas munkájukat. A tervet most már ál­landóan teljesítik. vr Szentpéteri elvtárs örömmel beszél sikereikről, szavaiból elégtétel csendül ki, amikor azt mondja: — A bányásznapra letörlesztettük minden ezévi tartozásunkat, sőt már 710 tonna szenet adtunk terven felül, ez év végéig még a tavalyi adósságot is kiegyenlítjük. Kissé elgondolkodik, aztán hozzá­teszi: — Mindannyian örülünk persze a szép eredménynek, de nem téveszt­jük szem elől: mi a jövő bányája vagyunk s az a feladatunk, hogy megteremtsük a második ötéves terv végrehajtásának előfeltételeit, tize. műnkben eddig főleg csak a szállítást tudtuk gépesíteni, mert a geológiai viszonyok jelenleg még a frontfejtést sem teszik lehetővé: a második ötéves terv elejére azonban, amikor teljes mértékben felfájjuk az itt lévő ha­talmas szénkincset, megkezdődik a gépesítés s ennek segítségével ak­náink megkétszerezik tnimekerükot- Számításunk szerint már 1958-ban el­érjük ezt a célt. Erre az időre a feltárt bányában már teljes mértékben érvényesítik az új technikát.' Gépesítik az 1. és II. aknán a meddőfeladást, automatizál­ják a csili emozgatást. A második alapvágaton megkezdek a mozdony- szállítást Teljesen víztelenítik az T. akna 2-es telepi műveleteit. Űj fő- ereszkét hajtanak ki és teljesen át­építik a zsomprendszert. Természetesen s hafalmasméretű fejlesztés közben ellátják a bányát új, nagyteljesítményű génekkel és rendezik a bányatelep közvetlen kör­nyékét is. *­E nagyszerű célok elérése persze még rengeteg fáradságba, munkába kerül. Feltétlenül szükséges emellett, hogy az edelényi bánya mindhárom aknájának dolgozói ugyanúgy mint jelenleg, továbbra is tartsák szép eredményeiket. Legyen minél több olyan csapatvezető, mint Schuszter János, akinek ezévi átlag- teljesítése 129.4 százalék volt s így méltán kapott 4700 forint hflségpénzt. Igyekezzen mindenki ugyanolyan ,iól dolgozni, mint Bodolai Sándor és Jó­zsef, Hronyeez József, Scsavnyiczki József és Kresá.k József csapatveze­tők, akik átlagosan 128 százalék fölött teljesítették ezidei esedékes tervüket. Meg is van a lehetőség arra, hogy az átlagmunkások közül is igen sokan utólérjék az élenjárókat. A bánya fejlesztése közben szakadatlanul emelkedik a bányászok szakmai tu­dása is 6b ezzel mind szélesebb lehe­tőség nyílik arra, hogy egyre többen nyerjék el a sztahanovista jelvényt. Szakadatlanul folyik a bányában a szakmunkásképzés. Ezévben 28 dol­gozó végzett gépkezelő tanfolyamot. 32-en vájár, 136-an robbantóvájár, 39 lőmesferfelvigyázói tanfolyamot és 600-an tettek talosetelhárítáai vizs­gát. Még ebben az évben megszerve­zik a gépkezelői tanfolyamét is, amely szintén jelontősen fokozza a résztvevő dolgozók szaktudását. így születik meg az edelényi bányá­ban is az új technika, bontakozik ki a jövendő hatalmas modem bánya­munkája. (ZSITVAI) A tanácsvezetők továbbképzéséről A tanácstörvény kimondja, hogy a tanácsok működési területükön az alkotmány, a jogszabályok és a fel­sőbb államhatalmi szervek által meghatározott keretek között gya­korolják államhatalmi tevékenysé­güket. A tanácsok gondoskodnak a törvények végrehajtásáról, határoz­nak a helyi jelentőségű kérdések­ben. A tanács vezeti a helyi gazda­sági, társadalmi és kulturális tevé­kenységet. A tanácstörvényben meghatáro­zott feladatokat csak úgy tudják ta­nácsvezetőink eredményesen végre­hajtani, ha elsajátítják a vezetéshez szükséges tudnivalókat, ha rendsze­resen képezik magukat. A Minisztertanács gondoskodik arról, hogy a tanács vezetői beosztá­suknak megfelelő oktatási formák­ban továbbképezzék magukat. Az elmúlt oktatási évben járási tanácsaink vezetőinek egyrésze ta­nácsakadémián, egyetemen, tanult. A községi vezetők közül többen el­végezték a bentlakásos, háromhóna­pos államigazgatási iskolát. Többen levelező-oktatás útján tanulmányoz­ták a tanácstörvényt. Az elmúlt év tapasztalatait felhasz­nálva a megyei tanács most még na­gyobb gonddal készíti elő az ú) okta­tási évet. Ismét sokan tanulnak egyetemen, főiskolán, tanácsakadé­mián, mezőgazdasági akadémián, vagy középiskolában. A községi ta­nácsok vezetői közül 52 elvtársat osztottak be 5 hónapos államigazga­tási iskolára. A levelezőnkt.utásba 731 tanácsvezetőt vontak be. Az új oktatási év azonban csak ak­kor lesz eredményes, ha helyi taná­csaink vezetői már az oktatási év kezdetén lelkiismeretesen fognak a tanuláshoz, ha rendszeresen és be­hatóan tanulmányozzák a tananya­gon kívül a hivatalos közlönyöket, s ha továbbra is állandóan forgat­ják a tanácstörvényt, mely munká­juk alapját képezi, s amelynek is­merete az egyedüli biztosíték arra, hogy tudatlanságból nem követnek el törvénysértést. JUHÁSZ LA.IOSNÉ továbbképzési előadó. Gépállomásaink feladatai az őszi munkák sikeréért VI egyénkben a legtöbb gépállo- t-'-l más már befejezte a nyári mezőgazdasági munkákat: betakarí­tották, elcsépelték a gabonát. Gép­állomásaink most újabb nagy erő­próba, újabb feladatok előtt állnak. Jövő évi gabonatermésünk biztosítá­sáért kell harcba indulniok, kellő időben, s a lehető legjobb minőség­ben elő kell készíteni a vetéseknek a talajt. Úgy kell ezt a fontos őszi mezőgazdasági munkát gépállomá­saink dolgozóinak elvégezniök, hogy a talaj jövőre még több, még szebb zphonát érleljen, mint ebben az év­ben. Fc ez még nem az egyedüli fela­dat. Az őszi betakarítási munkák küszöbén állunk. Be kell takaríta­nunk a kukoricát, napraforgót, cu­korrépát és egyéb mezőgazdasági terményt. Mindez hatalmas erőfe­szítést követel a gépállomások dol­gozóitól, egész parasztságunktól. A kedvezőtlen időjárás sok eset­ben megnehezíti a munkákat. A leg­több helyen 3—4 héttel is eltolódik a kukorica érési ideje. Elérkezett a vetőszántás végzésének időszaka, s most kell vetni az őszi takarmány­keverékeket is. Ezek a rendkívül fontos őszi mezőgazdasági munkák komoly erőfeszítést követelnek gép­állomásaink vezetőitől, a műszaki apparátustól és a fizikai dolgozóktól egyaránt. Csak úgy tudják megállni helyüket az elkövetkezendő hetek­ben és hónapokban, ha gépállomá­sai’-1' dolgozói alapos gondossággal rendbeszedik, kijavítják a gépeket, üzemképes állapotba helyezik a ve­tőgépeket, traktorokat, szelektoro­kat, a betakarításhoz szükséges von­tatókat. Napokon belül minden gép­állomáson biztosítani kell az őszi át­állást. Ennél a munkánál sem tűr­hetünk meg semmiféle lazaságot. Meg kell követelni mindenkitől, hogy egy-két nap alatt kijavítsa a traktorokat, s egyéb mezőgazdasági gépeket. Megyénk legtöbb gépállomásának dolgozói érzik a rájuk háruló fe­lelősséget, tudatában vannak a gyors őszi átállás jelentőségével. A sze­rencsi járás gépállomásai eddig már 945 kh-on elvégezték a vetőszántást. A mezőnyárádi gépállomás kollektí­vája 581 kh-on, a mezőkövesdi pe­dig 665 kh-on készítette elő a talajt az őszi vetéshez. TÁe nem minden járásban dol- goznak hasonlóan a gépállo­mások. Például a mezőcsáti gépál­lomás még csak 102, a hejőpapi 63, az alsózsolcai gépállomás pedig 344 kh-on végzett vetőszántást. A gyen­ge teljesítmény oka elsősorban az, hogy ezek a gépállomások gépeiket igen sok késéssel állították át az őszi munkákra. Vontatottan halad a gépek kijavítása az edelényi gépál­lomáson, ahol a cséplés befejezése után 45 erőgépből 15—20 erőgépet nem tudtak meghatározott időre át­állítani, kijavítani. A Girind-brigád- ból például Veréb Zoltán traktorve­zető erőgépe szeptember 9-től 13-ig állt. Az sem engedhető meg, ami a csobádi gépállomáson folyik. Ezen a génállomáson 4—5 nap is eltelik, míg egy-egy traktort, vagy más gé­pet kijavítanak. Halaszthatatlan feladat te­hát, hogy az őszi átállás­nál mutatkozó hiányosságokat a legsürgősebben orvosolják gépál­lomásaink. Különösképpen azokra a gépállomásokra vonatkozik ez, ame­lyek még csak a napokban fejezték be a cséplési munkát. Sürget ben­nünket a vetőszántás időbeni elvég­zése, az összetorlódott f*zi mezőgaz­dasági munkák: a szántás, vetés, be­takarítás sikeres végrehajtása. Meg kell gyorsítanunk megyénk­ben a vetőszántást, hogy a vetőmag megülepedett talajba kerülhessen és hogy még a tél beállta előtt meg­erősödjenek vetéseink. A gépállomá­sok vezetőinek, a mezőgazdászoknak a jövőben nem szabad megenged­nek, hogy a kenyérgabonát rc«sz magágyba vessék. A nagy termés egyik előfeltétele, hogy termelőszö­vetkezeteink és az egyénileg dolgozó parasztok a legjobb földet állítsák be kenyérgabona termesztésre. Nagy gondot kell fordítani az elővetemé- nyek megválasztására is. Ha egy mód van rá, pillangós után vessük a gabonát. De ha erre nincs lehető­ség. akkor a legjobb talajú kukori­caföldekbe tegyük a magot. A bő termés igen fontos előfelté­tele többek között az is, hogy csak minőségi vetőmagot vessünk, mert ezzel sok esetben mázsákkal lehet növelni a termést. Fordítsanak nagy gondot gépállomásaink, termelőszö­vetkezeteink a vetőmagvak tisztítá­sára és esávázására is. A gyakorlat azt bizonyítja: ahol élnek azzal a le­hetőséggel, hogy minden vetőmagot csáváznak, ott nem üszkösödik meg a gabona. I"1 épállomásaink vezetőinek és * '-7 mezőgazdászoknak, de a fizi­ka! dolgozóknak is ügyelniök kell a vetés mélységére — jobban, mint ezt eddig tették. Nem engedhetjük meg, hogy a föld színére vessünk, mert az [gy vetett gabona könnyen kifagyj Meg kell követelni minden traktor- vezetőtől, hogy betartsa a 4—5 cm vetési mélységet. Még mindig előfordul olyan eset, hogy egyes gépállomások egy-egy munkát hanyagul végeznek el a ter­melőszövetkezetben. Például e mezö- nyárádi gépállomáson az ellenőrzés során kitűnt, hogy 11 ellenőrzött gép •közül két gép sekélyebben szántott a kelleténél. Vagy egy másik példái Fehér Mihály, a sajószentpéteri gép­állomás dolgozója, aki a sajószentpé­teri I. tipusu tsz-ben szántott, a ve­tőszántást csak 5 cm mélyen végezte* Ezek a példák már jóelőre figyel­meztetnek bennünket, hogy min­denütt meg kell szigorítanunk az el­lenőrzést. Fel kell hívni a mezőgaz­dászok figyelmét, hogy a rossz munkát egyetlenegy traktorvezetőtől se vegyék át. Végeztessék el a mun­kát újra, ha az nem megfelelő és vonják felelősségre azt, aki hanyag munkát végez. P épéllomás vezetőinek ügyelnie kell arra: minden traktorve­zető a meghatározott időben elvé­gezze a karbantartást, hogy ezzel elejét vegyük a gépkieséseknek* Fontos feladatuk a gépállomásoknak* hogy a betakarítási munkákban alte tivan vegyenek részt, segítsék min­den erejükkel a termelőszövetkeze­teket. Alakítsanak át minél több gépet, segítsenek a burgonyaszedés­ben, répaásásban, a takarmánybeta- karításban, s a kukoricaszár behor- dásában. Legyen minden dolgozónak a jelszava: „Az őszi mezőgazdasági munkák gyors, minőségi elvégzésé­vel a még nagyobb termésért!“ L. ti cÁ eJiaájLin&k khadabnábau Aki elhalad a Zrínyi- utcai MÄV-bölcsödé előtt, nem állhatja meg, hogy megjegyezze: „Ve gyönyörű kis épület!“ Valóban. Az épület és a szépen parkírozott ud­var valahogy a mesék világát juttatja eszünk­be. A bölcsőde azonban nemcsak kívülről szép, hanem belső élete is kedves, napsugaras. Az épület két részre oszlik. Az egyikben a csecsemők, a másikban a tipegők tanyáznak. A csecsemők kis rigyacs- kdjükből gögicsélve, ne­vetve, vagy néha bizony pityeregve nyúj'ják karjukat, a gondozónő felé. Második mamájuk­nak tekintik őket, hi­szen oly szeretettel bán­nak velük. A tipegők között még hangulatosabb az éle'. Itt már szavak, sőt egész mondatok röppen­nek el a gyermekek aj­káról. Ha elnézi az em­ber, ahogy esznek, ahogy játszanak, csak azt lehet megállapítani, hogy a kicsinyeknek olyan jó helyük van itt, amilyet talán még ott­hon sem tudnának biz­tosítani nekik. Heggelenkint doktor Velkei László látogatja meg a gyerekeket. Lel­kiismeretes munkájáért a szülök hamar meg­szerették. A kicsik sem tartják „rettegett“ dok­tor bácsinak, szívesen kezet fognak vele. Serényi Józsefné, a bölcsödét vezető Erzsi­ké néni, nagy népszerű­ségre te't szert a gye­rekek között s jó vi­szonyban van a szülők­kel is. Mi anyák köszönjük pártunknak, kormá­nyunknak, hogy nyu­godtan dolgozhatunk munkahelyünkön, mert tudjuk, hogy gyerme­keink olyan helyen van­nak, ahol a. gyakorlat­ban is érvényesül ez a Jelmondat: „Legdrágább kincsünk a gyermek!“ MÁV-BÖLCSÖDE szülői munkaközössége Magyar—angol kereskedelmi és pénzügyi tárgyalások kezdődnek Londonban Magyar kereskedelmi és pénzügyi delegáció utazott Londonba, hogy az 1955—56 évre szóló árucserefor­galmi és pénzügyi megállapodás megkötéséről folytasson tárgyalásod kát. A küldöttség vezetője Szilágyi Béla, a külkereskedelmi minisz­térium főosztályvezetője. A lucerna- és vörösheremag új szerződéses ára Állattenyésztésünk fejlesztése cél­jából ágén fontos, hogy megfelelő mennyiségű lucerna és vöröshee takarmányt termeljünk. Ennek egyik előfeltétele, hogy minőségi lucerna- és vörösheremaggal lássuk el a mező- gazdaságot — mind a termelőszö­vetkezeteket, mindpedig az egyéni­leg dolgozó parasztokat. A lucerna- és vörösheremag bizt >- sítását terményértékesítési szerző­déskötéssel segítik elő tsz-eink s dol­gozó parasztjaink. A begyűjtési mi­niszter rendelete előírja a lu­cernamag és a vörösheremag átvételi új árát. A termékérté. kesítési szerződés alapján begyűjtőt’ 88 százalékos tisztaságú lucernama,’ átvételi ára 3.500 forint mázsánkint. 88 százalékos tisztásáéi) vöröshere­mag átvételi ára pedig 2.000 forint mázsánkint. Azok a magtermelésre szerződött termelők, akik a központi készletbe szokvány terményt adna« — minden 100 kilogramm 88 száza­lékos tisztaságú nyers lucerna- és vörösheremag után, tisztított és fém­zárolt vetőmagot igényelhetnek. Á mezőgazdasági termelőszövetkezetek 16 kilogramm, egyéni termelők pe­dig 8 kilogramm vetőmagra tarthat­nak igényt. Azok a termelők, akik a fémzárolt vetőmagot — visszavásárlási ked­vezményt nem veszik igénybe —* úpv ebben az esetben a nyers áru és a fémzárolt vetőmag minőségi érték­különbözetét kapják meg. A terményértékesítési szerződést minden községben a magtermeltető vállalat termelési felelősénél, vagy a gépállomások mezőgazdászainál lehet megkötni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents