Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-02 / 206. szám

Péntek, 1955. szeptember 2, ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 r Hibák, amelyek hátráltatják megyénkben a gabonabegyöjtést A hivatalos jelentések szerint Bor­sod megye Jelenleg az utolsó helyen áll az országos begyűjtési verseny­ben. A cséplést és persze a gabona be­gyűjtését is erősen hátráltatta az esős időjárás. De nem egyedül ez a megye lemaradásának egyetlen oka. A megyei pártbizottság illetékes osztálya és a megyei begyűjtési hi­vatal a napokban megvizsgálta a járások s az egyes községek begyűj­tési és a gépállomások cséplési munkáját. A vizsgálat során szer­zett tapasztalatok bebizonyították, hogy a megye gépállomásai — kü­lönösen a szendrői, a putnoki és a vilmányi gépállomások — nem vé­geztek megfelelő munkát.' A megye cséplőgépeinek mintegy húsz száza­léka elsősorban a hiányos javítás, másodsorban a szervezetlen munka miatt nem képes teljesíteni napi tervét. Hiba van a járások, községek begyűjtési munkájában is, amit vi­lágosan látunk, ha az elcsépelt ga­bonamennyiséget összehasonlítjuk az eddig begyűjtött gabonamennyiség­gel. A megyei begyűjtési hivatal leg­utóbbi, augusztus 27-i jelentése sze­rint a megye 55.1 százalékra telje­sítette területi és ugyancsak 55.1 százalékra értékesítési tervét, holott a gépállomások jelentése szerint ugyanarra az időpontra a gaboru termelés több mint 60 százalékát el­csépelték. Ez azt bizonyítja, hogy hiányosságok vannak egyes járások és községek begyűjtési munkájában, elsősorban a politikai felvilágosító munkában, de a rendeletek, a tör­vények alkalmazásában is. rás ezideig csak 17.8 százalékban tett eleget beadási és mindössze 7.4 százalékban értékesítési kötelezett­ségének. A legfontosabb feladatok A megyei begyűjtési hivatal ed­dig nem nyújtott kellő segítséget a gyengébb járási begyűjtési hivata­loknak. Pedig ez fontos feltétele a hibák kijavításának. Több segít­ségre. ellenőrzésre van szükség, ámít igazol, az edelényi járásban Izsófal- ván tett intézkedés is. Izsófalván Lenkei Dániel 7 holdas termelő nem szárította meg gabonáját, nem tett eleget kötelezettségének, a köz­ségi begyűjtési megbízott tehetetlen­nek bizonyult vele szemben. A me­gyei begyűjtési hivatal intézkedé­sére volt szükség, hogy Lenkei la­kásáról a hordókban tárolt és már dohosod ásnak induló gabonát elszál­lítsák és költségére megszárítsák. Ahol megalkuvás van a hátralékosokkal, notórius nemteljesítőkkel szemben! A Földművelésügyi Minisztérium és a Begyűjtési Minisztérium a ga­bona nedvességtartalmára való te­kintettel, rendeletileg engedélyezte a négy napos szárítási határidőt. A terményfelvásárlók utasítják is a termelőt a gabona szárítására, de » begyűjtési megbízottak és a ta­nácsszervek több helyen nem ellen­őrzik, hogy a gazda teljesítette-e a határidő letelte utón kötelezettségét, így persze a notórius nem teljesítők­kel szemben nem alkalmazzák a tör­vény szigorát sem. A legutóbbi je­lentések szerint mintegy négy száza­lékot tesz ki a megyében a hátra­lékosok 6záma. Az abaujszántói járásban 103 ter­melő adósa az államnak. A járási begyűjtési hivatalnak, illetve a köz­ségi tanácsoknak 14 termelővel szemben már alkalmaznia kellett volna a rendeleteket, el kellett vol­na őket számoltatni, de mindeddig csak két termelővel szemben jártai: el a törvények szerint. Nem jobb a helyzet a járások rangsorában kü­lönben az első helyen álló mezőkö­vesdi és a második helyen álló sze­rencsi járásban sem. Mezőkövesden 111 hátralékos közül csak 11, a sze­rencsi járásban 41 hátralékos közül 36-al szemben jártak el a törvény szigorával. csak 25.1 százaléka tett eleget beadási kötelezettségének augusztus 27-ig. A szerencsi járásban, ahol már csaknem befejezték a cséplést, az egyénileg dolgozó parasztok 84.6 százaléka megadta az államnak ami jár, ezzel szemben a kulákok 59.1 százaléka még mindig adósa a beadási előírásnak. Ezek a tények azt mutatják, hogy egy-egy köz­ségben. járásban még mindig meg­alkuvást tanúsítanak a nép ellensé­geivel szemben. A begyűjtés meny- nyiségi teljesítését tekintve, külö­nösen nagy a hátralékosok száma az edelényi, az abauiszántói, a put­noki és az ózdi járásban. Az ózdi já­A gabonabegyüjtési versenyben az augusztus 21-i értékelés szerint a következőképpen alakult a Járások és a városok sorrendje a kötelező gabonabeadásban: 1. mezőkövesdi járás 83.3, 2. sze­rencsi 82.2, 3. mezőcsáti 72.4, 4. sá­rospataki 68.3, 5. miskolci 61.9, 6. A megyei szervek most azt a .fela­datot adták a tanácsoknak és a be­gyűjtési hivataloknak, hogy járja­nak el mindenütt, mindenkivel szem­ben e rendeletek, a törvények sze­rint. Az eddiginél jobb felvilágo­sító, politikai munkával, a rendele­tek pontos, határozott alkalmazásá­val biztosítják, hogy a megye a cséplés befejezésével egyidőben teljesíthesse hazafias kötelezettségét. Olyan feladat ez, amelyet az eddi­ginél sokkal lelkesebb, odaadóbb munkával kell teljesíteni! BARCSA SÁNDOR szikszói 56.8. 7. encsi 41.1, 8. ricsei 40.3, 9. saujhelyi 40.2, 10. edelényi 38.6, 11. abauiszántói 37.2, 12. put­noki 22, 13. ózdi 17.8 százalék. Városoknál: 1: Miskolc 69.2, 2. Sátoraljaujhel" 3. Ózd 25.1, 4. Kazincbarcika 23.9 százalék. Uj szovjet módszert alkalmaznak az ózdi martinászok Hz ózdi és a pufnoki tárás súlyosan lemaradt a beadásban A legnagyobb hátralékosok még most is a kulákok! Érdekes megvizsgálni a községek és járások jelentését, összehasonlí­tani a termelőszövetkezetek, az egyéni dolgozó parasztok és a kulá­kok kötelességteljesítését. A számok azt bizonyítják, hogy a kulákok kö­zött akad a legtöbb hátralékos. A megyei begyűjtési hivatal összesítése szerint a termelőszövetkezeteknek 60.3, az egyénileg dolgozó parasz­toknak 55.2, a kulákoknak pedig Az I-es számú ózdi martinkemence olvasztár brigádjai Hanyiszkó Pál, Suszter Sándor és Széles Dezső vezetésével augusztus havi tervü­ket 112 százalékra teljesítették. Az olvasztárok szeptember első napján' kezdték meg a termelést újonnan átépített kemencéjükben. Nyomban az első műszakon új mód­szert alkalmaztak. Az első három acéladagot szovjet módszer szerint teljesen szilárd betétből olvasztották. Ennek az a célja, hogy a kemen­cefenék jólkialakított salakot kapjon, amiáltal növekszik a kemence tartóssága. Az 1-es számú kemence olvasz tárai már 18 hónapja tartják a sztahanovista szintet. Kiváló augusztusi teljesítményük után most várják másodszor a szakma kiváló dolgozója kitüntetést. Szeptember hónapot is nagyszerűen kezdték. A nappalos műszakon dolgozó Ha­nyiszkó brigád a vállalt 3 tonna helyett terven felül 24 tonna acélt csa­polt 100 százalékos programszerűséggel. KÉPEK A SZOVJETUNIÓBÓL A kalugai gyár olyan darukat gyárt, amelyek 25 méteres vasúti sineket raknak le. A daru óránk int 800 méter vasútvonalat épít, Teherbiróképessége 9 tonna. A hajtóművek teljesítőképessége 300 lóerő. Kezeléséhez mindössze három ember szükséges. — A képen: Az új sinlerakó-daru, A SZŰZFÖLDÖN Az Altáji-határterUleten lévő „TJrozsajnlj”-szovha- mezei szállásán ■ Valentylna Crebnyeva szakácsnőnek segítsége akadt — Vlagyimir \ Lenin munkagépkezelő segít a burgonyahámozásban. Moszkvában a közeli években mintegy 300 iskola épül. A szovjet fővárosban nagyméretű előregyártott elemekből építik az iskolák többségét, A képen: Iskolaépítés a moszkvai Horosevszkoje-uton elő­regyártóit elemekből. Dártunik az ipar területén dol- gozó kommunisták és párton- kívüliek számára munkájuk döntő láncszemeként most az ipar műszaki színvonalának emelését, az új techni­ka fejlesztését jelöli meg. Miért irá­nyítja a párt a figyelmet erre a kér­désre? Egyszerű a válasz. A párt azt akarja, hogy nőjjön a jólét, jobban éljünk, több jusson mindenkinek mindenből, mint eddig jutott. Ezt azonban csak a termelés növelése útján érhetjük el, mert nyilvánvaló, hogy kizárólag a termelés szakadat­lan növekedése biztosíthatja a tár­sadalom egyre növekvő szükségle­teinek maximális kielégítését. A szo­cialista termelés növelése pedig csakis a legfejlettebb technika alap­ján megy végbe. Ennek előfeltétele a régi technikának újjal, az újnak pedig a legújabbal való felcserélése. A társadalom fő termelőerejét ** az emberek, a dolgozók jelen­tik. A gépek üzemeltetéséhez az embereknek a munkában való meg­felelő jártasságra és különböző is­meretekre van szükségük, bizonyos műveltségi színvonalat kell elémiök. Az emberek ismereteik és termelési tapasztalataik gyarapításával a mun­kaeszközöket is tökéletesítik. Az új, bonyolultabb munkaeszközök vi­szont az embereket késztetik arra, hogy fejlődjenek, gyarapítsák mű­szaki ismereteiket, növeljék jártas­ságukat a munkában. Az új techni­ka fejlesztése tehát együtt jár az emberi tudás gyarapodásával. Azaz a tegnapi elmélet utat mutat a mai gyakorlatnak, az pedig alapul szol­gál a holnapi elmélethez, melynek nyomán újabb felfedem lsek, találmá­nyok születnek. így válik gazda­gabbá az ember anyagilag és szelle­mileg is. Ezért is kell tehát az új technikát továbbfejleszteni. A gyors technikai fejlődés nagy változásokat idéz elő a munkások szakmai tudá­sában. Mindjobban növekszik a ki­válóan kéT^''*+ rr^-7­Az új technika néhány kérdéséről aránya. Ha azonban az új technikát elhanyagoljuk, nem várhatjuk eze­ket a változásokat. A Szovjetunióban 1927-ben a nagy- olvasztóknál minden ezer munkás közül 64 volt azoknak a száma, akik lényegében véve semmiféle szak­mához sem értettek és kizárólag ne­héz fizikai munkát végeztek. Az új technika fejlesztésével viszont 1954- ben a kohászati iparban minden ezer munkásra már csak 8.6 segéd­munkás jutott. íme tehát, ahogyan fejlődött az új technika, úgy fejlőd­tek az emberek és amint egymás­után szűntek meg a kis szaktudást igénylő szakmák, úgy csökkent a semmiféle szakmához sem értők száma is. • Czeretnénk napról napra könv­^ nyebben, kevesebb fáradság­gal és tegyük hozzá, mind -több eredménnyel dolgozni. Azaz mind­kevesebb munkaerő, nyersanyag, tü­zelőanyag s energia ráfordítással szeretnénk biztosítani a népgazdaság és a kultúra fejlesztéséhez szüksé­ges kiváló minőségű termékek maximális termelését. Ezt csakis az új technika révén érhetjük el. A z első ötéves terv végrehajtá- ** sa során jelentős eredménye­ket értünk el az ipari termelés, a műszaki színvonal növelésében. Az ötéves terv évei alatt a gyáripar ter­melése csaknem 160 százalékkal nőtt. öt év alatt 75 új üzemet léte­sítettünk. Az új létesítményeken kí­vül a meglevő üzemek rekonstruk­ciója, részleges modernizálások soro­zata jelzi népgazdaságunk sikereit a termelőkapacitás bővítésében. A Le­nin Kohászati Művekben a rekon­strukció során például üzembehe­Ez az új kohó egymagában többet termel, mint a gyár másik két régi kohója, ami nemcsak a kohó mére­teitek következménye, hanem annak is, hogy az új kohó modernebb tech­nikára épült; térfogatéinak egy-egy köbméterét számítva, tavaly fajla­gosan kereken 15 százalékkal több nyersvasat termelt, mint a két régi kohó. Az új létesítményeken és a nagy­arányú rekonstrukciókon kívül sok példát sorolhatnánk fel az iparunk­ban bevezetett új termelékenyebb, modernebb eljárásokra, a korszerű technológiára. A gépiparban elter­jesztettük a Koleszov-féle szélesvá­gást, a szénbányászatban megnőtt a frontfejtésekből kitermelt szén rész­aránya. Nagy sikereket értek el üze­nd dolgozóink az élenjáró munka- módszerek alkalmazásában és elter­jesztésében. Országszerte közismer­tek azok a nagyszerű kezdeménye­zés Jk és eredmények, amelyek révén nőtt. a termelékenység. Mindezeket az eredményeket azon­ban nem tekinthetjük kielégítőnek. Még nem mindig használtuk ki meg­felelően a gépeket, a berendezése­ket, az ű.i technikát. Még nem hasz­náljuk fel minden esetben azt a kez­deményező készséget, azokat a jó öt­leteket. javaslatokat, amelyeket a műszaki fejlesztés fontosságát' felis­merd üzemi kollektíva ad. Óriási tartalékaink vannak a már meglevő műszaki berendezések jobb kihasz­nálásában. s mégis elég általános je­lenség, hogy a gazdasági vezetők '■ö’ül elvesek most, amikor az új technikáról van szó, nagy állami be- “"házásokra Gondolnak és ettől vár­iák a termelés emelkedését. Közben a meglevő berendezéseket korántsem úgy használták ki, ahogy az lehet­séges és szükséges lenne. Egy sor Krvr~----------------------ÍVn-s ~ .1'..1 ; lemtős műszaki befektetések történ­tek, amelyek azonban semmilyen, vagy csak rendkívül csekély ered­ményt hoztak. Akad olyan példa is megyénkben, hogy abban a bányá­ban, ahol jól megszervezik a mun­kát, többet termelnek, mint abban, amelyik mintaképe lehetne a gépe­sített bányaüzemnek. Mint említet­tük, elég általános jelenség, hogy gazdasági vezetőink nem kis része elsősorban nem ezeket az óriási tar­talékokat kutatja, hanem a köny- nyebb megoldást választja, újabb beruházásokkal kívánja megoldani feladatát. Ezért most, amikor az az új technikáról van szó, pártszer­vezeteinknek rendkívül nyomaté­kosan rá kell irányítani a figyelmet meglévő és helyenkint igen korsze­rű műszaki berendezéseink maxi­mális kihasználására. A z ügy sikere, az új technika alkalmazása, továbbfejlesz­tése elsősorban a kéllő tapasztalat­tal és szakképzettséggel rendelkező, a munka és termelőeszközök kor­szerű felhasználására alkalmas em­berektől függ. Ezért különös gondot kell fordítani a dolgozók kulturális és műszaki színvonalának állandó emelésére, a nagy munkatermelé­kenységet biztosító új technika el­sajátításéra. El kell söpörni ennek útjából a maradiságot, a régihez való ragaszkodást, a kényelmet, az újtól való félelmet, mert mindezek fékjei az új technika alkalmazásá­nak, a fejlődésnek, a jólét emelésé­nek. © A mint láthatjuk a fenti pél- ** d4'Vból, nagy fontossága van az új 'nikánnk, az ipar műszaki színvonla emelésében. Biztosak va­gyunk abban, hogy dolgozóink fel­mérik ennek súlyát s a párt szavára hallgatók aktivitása nyomán az------.. ... -----------------------------------.. TÁVIRAT AZ ÉSZAKMAGYARORSZAG SZERKESZTŐSÉGÉNEK Miskolc Onga község augusztus 31-én eleget tett állam iránti kötelezettségének, kenyérgabona beadását 100, szabad gabona beadását pedig 120 százalékra teljesítette. SZABD FERENC vb-clnök. A kohó- és gépipar területén csaknem 31 millió forintot fordítottak szeptember 1-ig munkásvédelmi es szociális beruházásokra Munkásvédelmi és szociális beruhá­zásokra ebben az évben szeptember 1-ig a kohó- és gépipari miniszté« rium felügyelete alá tartozó vállala­toknál már csaknem harmincegy mil­lió forintot használtak fel az 19á6. évre előirányzott ötvenöt millió fo­rintból. Az említett 55 millió forint beruhá­zási összegen felül még más úton is gondoskodnak a dolgozók szociális igényeinek kielégítéséről. ,,A kohász családiház akció“ keretében a kohá­szok harminchatezer forint kölcsönt kapnak • nép államától házépítésre, A diósgyőri kohászoknak például augusztus 24-én adtak át harmine osaládiházat. Szeptember 1-ig a bor- sodnádasdi kohászok is átvesznek har- mino családiházat. A csepeli kohászok: augusztusban öt házba költöznek be és szeptember első napjaiban újabb öt családiházat vesznek birtokukba. A Wilhelm Pieck Vagon- és Gép­gyár a nyereség visszatérítéséből 1.5 millió forint költséggel nyolcvan sze­mélyes bölcsödét épített, amelyet szepiember első napjaiban adnak át rendeltetésének. A nép állama ilyen és hasonló célokra fordítja azoknak az összegeknek egy részét amelyek a dolgozók kölrsönjegvzéseiből gyűl-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents