Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-15 / 217. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 1955. szeptember IS. ? DÍSZ-ÉLET DÍSZ-SZERVEZETEINK ÉLETÉBŐL Varga Sándor VIT - küldött útinaplöja TALÁLKOZÁSOK, EMLÉKEK in. A VIT minden napién rendeztek szakmai ta­lálkozásokat. Ezeken a találkozókon számos ország ifjú küldöttel jöttek ősszé, hogy megvitassák közös problémáikat. Én résztvettem a pedagógusok találkozóián. 70—80 ország küldöttei voltunk jelen a Lengyel Pe­dagógus Szakszervezet székhazában. Ott volt többek között ä Szovjetunió és Kína pedagógusainak kül­döttsége is. Az eltiök chilei pedagógus volt. A találkozón el­mondottuk egymásnak iskolarendszerünket, tanítási módszerünkét. Elmondottuk azt, mivel járulunk hozzá ahhoz, hogy a világ ifjúsága testvérként szeresse egy­mást. Elmondották ezen a találkozón például a latin- amérikái országok küldöttei, hogy náluk most milyen harc folyik az oktatás demokratizálásáért. A csehszlovák, a lengyel karlársak arról adtak számot, hogy mennyit fejlődött az oktatás náluk az el­múlt 10 esztendő alatt. Bulgáriában már csaknem tel­jesen felszámolták az analfabétizmust. A Kínai Nép- köztársaságban ugyancsak jelentős sikereket értek el e téren. A magyar pedagógusok különösen az úttörő munkában elért eredményekről adtak számot. Alig győztem a kétdésekte válaszolni. A legtöbben Csille­bércről, az úttörő szervezetről, s az iskolán kívüli mun­káról tettek fel kérdéseket. A találkozó végén a házigazdák, a lengyelek egy-két pohár jó borocskára meghívták a küldöttsé­gét, ahol örömmel koccintottuk poharainkat össze — ,,neveljünk barátokat" jelszóval. A szakmai találkozón kívül nemzetek közötti találkozók is voltak. Egy-egy or. szág meghivta a másik ország fiataljait vendégségbe, ahol tánc és nótázgatás, vagy éppen röplabdázás köz­ben és utána elbeszélgettünk egymással. Jóleső volt az a. barátság, az az összetartozás, ami egy-égy ilyen fogadáson megnyilvánult. Sok-sok ba­rátot szereztünk az ilyen fogadásokon is. Voltak aztán szomorú élményeink is ott tartózkodá­sunk alatt. Július 13-án beszálltunk gyönyörű far­motoros autóbuszainkba, s megindultunk ki a város­ból. Csak azt tudtuk, hogy Palmiry lesz a helység, ahcl megállunk. Érdekes Véletlen folytán a partizán indulót énekeltük a kocsiban — menet közben a vezetőnk meg­szólalt, hogy aktuális dalt kezdtünk, mert hősök te­metőjéhez megyünk. Mintegy I—1 és félórái utazás után letértünk a műútról, s gyönyörű fenyveserdőbe értünk. Itt már lassan, óvatosabban haladhattunk a hosszú kocsikkal. Nemsokára megérkeztünk. Amit itt láttunk és hallot­tunk, nem lehet elfelejteni és nem is akarjuk elfe­ledni. Hadd tudja meg ország-világ, mire voltak ké­pesek az emberi mivoltukból kivetkezett fasiszták. 20 ezer varsói embert végeztek itt ki a né­metek. Miért? Mi volt a bűnük? — Az, hogy lengye­lek voltak, s az. hogy gyűlölték a fasisztákat, szeret­ték a lengyel népet. Kísérőnk és tolmácsunk elmondotta, hogy húsz­ezer varsóit végeztek itt ki, leginkább értelmiségieket. Ejszakánkint rohamosztagok járták Varsó utcáit, s gépkocsikba dobálva hozták ide, a kívégzőhelyre az embereket. Itt már kiásott sírokkal várták őket az „S S‘‘-ek. A kivégzés után elföldelték a halottakat és élőket, mert hiszen nem mind kapott halálos lövést. Majd gyeptéglákat tettek a sírra és arra kis fenyőfá­kat ültettek, hogy eltüntessék a szörnyű kivégzés nyo­mait. Vay szedték fel később a lengyelek az ide elte­metett halottakat, s vitték közös temetkezési helyre. Többezer sírkereszt, egész sírerdő van itt. Hazafelé mindenki ezt mondta szomszédjának: ,,Ezt sok-sok embernek elmondjuk odahaza, hogy ne engedjük mégegyszer tombolni a háború, a fasizmus fencvadját a világ bármely részén". Hasonlóképpen ho-zalmas élmény volt az is, ami­kor a Varsóban lévő Gestapó-múzeumban járva végig­sétáltunk azon az úton, azon a folyosón, melynek be­járatánál azt mondták a németek: Itt csak bejára4 van! Valóban, nem igen akadt olyan, aki a válogatott kínzások után életben maradt. Itt a dánokkal, ango­lokkal és osztrákokkal voltunk együtt. Megborzadva ítélték el valamennyien az állati kegyetlenkedést, mely­nek nyomait láthattuk. Jó volna ha még sok-sok em­ber megláthatta volna ezeket, hogy „Nem" kiásá­sunk még hangosabban hallhassák a háborús uszVók Minden nap valami új, meglepő élményben, soha el nem feledhető benyomásban volt részünk. Így le­hetne röviden jellemezni a VIT-et. Még egy pár szót a hazautazásról. Már az utolsó előtti napon megkezdődött a bú- csuzkodás. Feledhetetlen volt az utolsó felvonulás, a záróünnepély a Sztálin-téren, ahol fáklyás felvonulás után ismét a DÍVSZ indulót énekelve búcsúztunk el barátainktól, akik az egész világon hirdetni fogják, hogy mi magyar fiatalok is velük egy sorban küzdünk a világ békéjéért. A bUCSU/ásnál mi magyarok ütemre kiáltot­tuk a mellettünk álló lengyel barátainknak, Varsó dolgozóinak: „N1ECH ZYJE POKOJ!“ „Éljen a béke!" Vonatunk pedig a pályaudvarról a: „DO V1DZÉNI WARSZAWA!" ..Viszontlátásra Varsó!“ — kiáltásunk_ közben indult el hazafelé, ott hagyva a kendőkkel in­tegető barátok sokaságát. A magyar határra érve hatal­mas hurrá! — kiáltás verte fel a mély esendőt, jelez­ve, hogy megérkeztek, hazajöttek a magyar VIT kül­döttek. (Vége.) A ládpetrl Szabad Föld tsz fia­taljai 12 egyénileg gazdálkodó fia­talt vettek fel a DISZ szervezetbe. A szövetkezet DISZ-tagjai különös gonddal foglalkoznak az új tagok­kal, igyekeznek minél alaposab­ban megismertetni velük a közös gazdaság életét. Az új tagok közül Kálnai Mihály nem sokkal azután, hogy belépett a DISZ-be, aláírta belépési nyilatkozatát a termelő- szövetkezetbe is. * o Szerencsen társadalmi munká­ban építik meg az ifjúság sport- stadionját. Közel 800 fiatal rész­vételére számítanak. A sportpálya munkálatainak tervét a szerencsi csokoládégyár és cukorgyár fiatal mérnökei végezték el társadalmi munkában. Már javában folyik a készülő­dés a hagyományos tokaji szüreti mulatságra. 8—10.000 fiatalt vár­nak vendégségbe erre a nagyszerű napra. A szüreti felvonulásra sok értékes dijat tűztek ki. Valószínű, hogy most is, akárcsak az elmúlt évi mulatságon, felelevenítik a hagyományos hegyaljai népszoká­sokat is. * /. Lenin Kohászati Művek DISZ- bizottsága szombaton este, azok­nak a DISZ vezetőknek a részvé­telével, akik ott voltak a ffiríncsi táborban, táncos teaestét rendez az ifjúsági házban. Ez a találkozó azt a célt szolgálja> hogy elevenen tartsák a girincsi tábor hagyomá­nyait, a vidámságot, a közösségi szellemet. A. borsodi bányákban szélesedik a néphadsereg napja tiszteletére indított verseny Az oroszlányi bányászok a nép­hadsereg napja tiszteletére versenyt indítottak. Egyben felhívták a bá­nyák dolgozóit arra, hogy kövessék példájukat. A lyukói bányászok — amint ar­ról már hírt adtunk. -— csatlakoztak az oroszlányiak versenyfelhívásához. A két példamutató bányaüzem mel­lé újabb üzemek zárkóztak fel a versenyben. A sajószentpéteri üzem doVozói vállalták hogy a jelenlegi 92.4 száza­lékról, 100 százalékra növelik a terv- teljesftést. Bevezetik a munkahelyi váltást és teljesítményüket 1 száza­lékkal növelik. A kurityáni bányászok ezer tonna terven felüli szén kitermelését vál­lalták és 0.3 százalékról 0.2 száza* lékra csökkentik az igazolatlan mu­lasztók számát. A rudolftelepi IV. akna dolgozói 300 tonna terven fel üli szén ki terme-1 lését vállalták, továbbá azt, hogy elővájási tervüket 110 százalékra teljesítik. A berentei üzem dolgozói 120 tonJ na tervenfelüli szén kitermelését vállalták, ■* ezenkívül megfogadták, hogy a meddőszázalékot 2 százalék­kal csökkentik. ^(/íeek KÉZSÉG! TANÁCSAINK ÉLETÉBŐL-------------------------mnimwiiniiiMWitiH——mm—imimiiiiunm»iii—iwiiwiiwwiimiiiiiiiiiwimnwiiiiiiiMiiwiiiimMW EDELÉNYBEN jól hasznosították a községpolitikai terv megvalósítá­sánál a békekölcsönjegyzésből visz- szamaradt összeget. A piactéren be­ton elárusító asztalokat szereltek fel a tejtermékek és különböző élelmi­szerek árusítására. Elkészítették a két és fél kilométeres sétányt, mely a kastélykerten vezet keresztül. Az árnyas fák alá asztalokat és pado­kat állítottak. Három áteresz hidat is építettek. így térült vissza az edelényieknek a békekölcsönre fizetett forintjaik egyrésze. • FINKE községben a békekölcsön­jegyzésből visszamaradt összeget is felhasználták a község villamosítá­sához. Rövidesen hozzákezdenek a munkához. Az államkölcsönbe adott forinto­kat népgazdaságunk keretén belül úgy használják fel, hogy minden községnek nagyobb összegű beruhá­zásra is jusson. Finkén például 20.000 forintos költséggel két közsé­gi legelőkutat is építettek. Ebben a községben egy év alatt több lak»3 épült, mint a Horthy rendszer 25 éve alatt. Most egy év alatt 15 csa­ládi lakóházat építettek államköl- csönnel. Jó a tanács és a DISZ kapcsolata is, közös erővel hozták rendbe a kul- túrházat, ahol a DISZ részére külön helyiséget biztosítanak. Párté let Kommunista példamutatást a tiszalúci Vörös Hajnal termelőszövetkezetben! A napokban egy vagon mű­trágya élkezelt a tiszaluci Vörös Hajnal termelőszövetkezet számá­ra. Az elnököt, Tóth Ignác elvtár­sat hajnalban értesítették,' hogy gondoskodjon a vagon kirakásáról. Felkelt és elindult, hogy intézked­jen. Tudta, hogy a kirakással nem lehet várni, másutt is szükség van a vagonokra. Hogy pont hajnalban kell ilyesmit elintézni? Hogy az es­te későn feküdt le, mert egy ilyen nagy tsz-ben ezer a tennivaló? Az nem baj, az ember sok mindent ki­bír. Voltak már nehezebb idők is a termelőszövetkezetben. De még mi­lyenek! Amikor meg kellett véde­ni a tsz-t, amelynek még gyengék voltak a gyökerei; amikor a kuló- kok, s az ellenséges, osztályidegen elemek minden módon le akarták — amint még ma is le szeretnék — járatni a termelőszövetkezetet, s a rágalom, az ócsárlás minden fajtá­ját előszedték a tsz befeketítésére; és amikor a 6ok-sok kezdeti, fejlő­dési nehézség útjában állt az ak­kori kis csoport bátor kezdeménye­zésének. Annak a kis műtrágyának a ki­rakása tehát semmiség. Hamar vé­gezni lehet vele. Néhány ember a több6zázból elég is lenne — gon­dolkozott az elnök, amikor balla­gott az állomás felé. De hogy hogy nem — nem nagyon akadtak em­berek a kirakáshoz. Nekem ez a dolgom — mondta az egyik. Nekem az a dolgom — így a másik. Még olyanok is voltak, akiknek a ház­táji földjén akadt hirtelen valami sürgős elfoglaltságuk. Például krumoliásás és ebhez hasonló dol­gok. Ezt is el kell végezni! Nem? Menjen az. akinek nincs különö­sebb elfoglaltsága. Mit tegyen az elnök, aki ráadá­sul méz csaknem új ember a tiszt­ségében, nincs segítsége, s a kocsit mégis ki kell üríteni? A „magad uram. ha szolgád nincs!" régi jel­szó alapján az elnök hozzáfogott egyedül a kirakáshoz. Azaz nem egészen egyedül, mert egy kisfiú is segített a munkában. A pártszerve­zet negyvenkét tagjának és a többi szövetkezeti tagnak, amint láttuk, más sürgős, halaszthatatlan mun­kája akadt. Ami a háztájin terem: az az enyém, abból én osztok ma­gamnak, a műtrágya viszont „csak" a tsz-é.,. Igen, mostanában, különösen az aratás befejezése óta alábbhagyott a kommunista példamutatás a tsz- ben. Már ásni kellene javéban a cu­korrépát, a gyár sürgeti a szállí­tást, mert megkezdődött a „szezon", s a tagság egyrésze a héten — köz­tük persze párttagok is — két na­pig nem mentek répát ásni. Inkább azt a kis krumplit szedegetik a háztájiból, nehogy elromoljon a földben. Ezt ugyan a családtagok is elvégezhették volna, de fontosabb­nak tartották, mint a cukorrépát, arra hivatkozva, hogyha nem ássák ki, teljesen megromlik s nem lesz burgonyájuk. Ugyanakkor a tsz földjén, ahol nem romlott meg semmi, annyi burgonya lesz, hogy eladni is tudnak majd belőle. Ugyanez a helyzet a szénával is. Többen harmadában kaszáltak szé­nát a zsírbegyüjtő vállalatnak. Az indok: másként nem lesz ennivaló a háztáji teheneknek. Horváth Já­nos párttag is így gondoskodott te­henéről. Hiába, a tehénnek enni kell valamit a télen. És így tesz más is — érvelt Horváth. — Ha a párttitkárnak, Onda elvtársnak szabad részében kaszálni másu.t, akkor neki is szabad! Ki tudhatja, hogy a közös takarmánykészletből osztanak-e egyáltalán a tagoknak-’ A pártszervezet és a tsz vezetői alig beszélnek erről. Pedig mi a hely­zet? Valóban nem lenne elég ta­karmány? Dehogy nem! — Lesz bőven! Már most is látni, pedig még csak a felét kaszálták le sar- hűnak. a több kaszára vár. Csakhogy az nem akar elfogyni, noha ki-ki « részét úgy, ahogy lekaszálta már, A f e l e l ö s s é a r ev o nás azonban elmaradt. Maga a párttit- kár, Onda Sándor elvtárs is csak a kötelező munkaegységet teljesíti, holott neki kellene vezetni, példát mutatni mindenkinek. De néha hú­zódozik a munkától. Az elnökkel nem szeret együtt dolgozni, mert az egy-kettőre megmondja az igazsá­got. s Onda elvtárs ezt nem szere­ti. Pedig az együttműködésre nagy szükség lenne. Nem jó a munkafe­gyelem. Bállá Jánosné például két éve feléje sem néz a tsz-nek. Amióta férje traktoros, hátat fordí­tott a szövetkezetnek. Földje ter­mészetesen még benne van a kö­zösben. Már csak párttagsági díjai jár fizetni a tsz-be. A felelősségre- vonás ez esetben sem történt meg. Ilyen jóformán nincs is a Vörös Hajnalban. Még senkitől sem von­tak le büntetésként munkaegysé­get. Szűcs István brigádvezető meg iszik, kocsmatöltelék lett belőle, ő az egyik fő lazító a tsz-ben. Ha iszik, sértegeti az elnököt, a tsz el­len hangolja azokat, akik már be­léptek volna a Vörös Hainalba. A faluban így kelnek számvra kü­lönböző mende-mondák és rágal­mak. Kulcsár István például állí­totta. hogy: „Nem igaz, hogy jól jövedelmez a tsz. Annak igen, aki közel van a tűzhöz, a vezetőknek, akik csak ülnek az irodában. Akin dolgoznak, azoknak kicsi a jövedel­me Például az elnök is csak ül : z irodában és mégis megvan az Ö‘- száz munkaegysége". A pártszerve­zetnek bizony már felelősségre kel­lett volna vonnia Szűcs Istvánt. Hogy miért nem vonia? Megint csak a kommunista példamutatáshoz té­rünk vissza. Amíg Orda elvtán nem javftia ki hibáit, amíg az élei- járék között nem lesz a legélen- járóbb. addig ez nehezen fog men­ni! Ahhoz meg keményebb kiállás kell Milyen nárttitkár az. aki nem hailandó áldozatot hozni? Aki úgy gondo'kozik, hogy most már nincs szükség áldozathozatalra, mert már úgyis megerősödött a tsz? Kétségtelen, a Vörös Hajnal erős szövetkezet és a legjobbak kö­zé küzdötte fel magát. A Tiszalu- con megtartott mezőgazdasági kiál­lításon a kalászosok termelésében például az első díjat nyerte el. Van már nagyszámú állatállománya, s az idén jó kapástermést is takarít be. De áldozatok nélkül nem pro­dukálhat még nagyobbat a szövet­kezet. Az áldozatokat pedig első­sorban a kommunistáknak, külö­nösen a párttitkárnak kell hozni. Sok feladat megoldása van még hátra! A faluban 40 család még a régi, évszázados utón jár, az egyes tipusu szövetkezetben sincs benne. Ki tudná őket megnyerni a tsz- nek, ha nem a szövetkezet kom­unistái? Rosszul teszi tehát On iw elvtárs. amikor elfc'—Jkezik arról, hogy áldozatokét nemcsak a múlt­ban, az illegalitás idején kellett vállalni, hanem napjainkban is. Onda elvtára — akit egyéb- ’ it -« faluban tisztelnek a dolgo­zó parasztok — a kitüntetést sem fogadja el a párttól. Nemrégiben háromhónapos pártiskolára java­solta a járási párt-végrehajtó bi­zottság Onda elvtárs elmeheteit volna az iskolára — ahová egyétv- ként mindenki nagy megtisztelte­tésnek veszi, ha mehet —. de en­gedte, hogy felesége különböző, n m énnen alapos családi okokkal lebeszélje. Még csak azt sem mondhatja, hogy idős. mert negy­venöt éves. A tsz elnök viszont — ckt már ötvennyolc éves — szí - ser tanulna! Az eset nagyon is fi­gyelemreméltó. A tsz ed-ugi sikerei nem jogc - hatnak fel senkit arra a reményre, hogy most már minden megy ma- a feladatok még na»vok, de szépek. A szebb és több életet a 'sz t« iinqic kell kiharcolniuk. D® pártszervezet nélkül, motor nélkül ezt nem tudják megvalósítani. A p.--nr- párttag naev ei' „ T rös Hajnalban.. Csak nártszeriibb. példamutatóbb munkához kell lát­nia. Üdvözölni lehetne, ha a párt- szervezet — ezt csak javasoljuk — a kommunista példamutatás mer vizsgázásét tűzné egvszer nam­rendre! KÖRÖMI GYÖRGY 0 SZENDRÖLÁD község azzal büsz­kélkedhet, hogy egyetlen adóhátra­lékos sincs a községben. Ez a szép eredmény a Veres Lajos elnöklet alatt működő gazdasági állandó bi­zottság jó munkájának is köszönhe­tő. A község harmadik negyedévi adóját már eddig 90 százalékra tel­jesítette. Az állandó bizottsági ta­gok segítenek a társadalmi ellenőr­zésben is. • MESZES községről nem jó hirt kaptunk. Girhlny Tibor tanácselnök elvtárs Íróasztal mellől Irányítja a tanács és az állandó bizottságok munkáját. Álláspontja az, hogy: ..mi­nek hívja össze az állandó bizottsá­gokat, hiszen úgv sem jönnek el.“ ü maga sem tartja be a törvényes­séget, mert 2800 forint adóval tarto­zik. Ha maga nem mutat példát, nem is követelheti meg. Kinevezték a sorsolási bizottságot A IV. békekölcsön harmadik sor­solásán ugyanúgy, mint az eddigi ál­lamkölcsön húzásokon a dolgozók legkiválóbbjai képviselik a kötvény- *ulaidovosok többmilliós táborát, el­lenőrzik és irányítiák a sorsolást. A pénzügyminiszter kinevezte a sorso­lási bizottságot., amelynek elnöke Tarján Evdréné. a Pénzüauminiszté- Hum Táltar ékpénztári Főigazgató­ságának helyettes vezetője. Alelnö- kök: Horváth Ferenc, a runoyavtn- gyár kalanderkezelője és Réti Ká­roly pénzügyminisztériumi főosztály- vezető. (MTI) Jugoszlávia hernyótalpas traktorokat gyárt Krusevác jugoszláv város „Októ­ber 14" gépgyárában megkezdték hernyótalpas traktorok sorozatgyár­tását. A hernyótalpas vontatók, amelyek teljesítménye 160 lóerő, a mezőgazdaságban és az építőmunká­nál egyaránt felhasználhatók.

Next

/
Thumbnails
Contents