Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-14 / 216. szám

Szerda, 1955. szeptember 14. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 fl Lenin Kohászati Művek aktívaértekezteten tárgyalták meg A Lenin Kohászati Művek aktivaértekezle­íén Nemes kéri János elvtárs, a nagyüzemi párt-végre­hajtó bizottság titkára kiemelte az aktív pártmunka fontosságát, a fiatal dolgozók, a DISZ szerepét az új technika alkalmazásában. Valkó Márton elvtárs, a gyár Kossuth-díjas igaz­gatója beszámolójában megállapította, hogy az alkot­mány tiszteletére indított munkaverseny nagy lendü­letet adott az éves terv határidő előtti teljesítéséért folytatott harcnak. Az eredmények megszilárdításával és továbbfejlesztésével meg van a lehetőség arra, hogy a gyár éves vállalásának eleget tegyen, s újból elnyerje az élüzem címet. A továbbiakban ismertette azokat a javaslatokat, amelyeket a dolgozók a műszaki fejlesztés érdekében tettek. A nagyolvasztóműben a dolgozók javaslatai alapján egyebek között — a kokszfogyasztás csökken­tését, az érc- és kokszadagolás egyenletességének meg­valósítását, a szakmai továbbképzést, a legfontosabb munkaköröknél a technikai minimum-vizsgák megkö­vetelését jelölte meg feladatként. Az acélműnél — többi között — a lunkerselejt 20 ájázalékkal való csökkentését, ötvözött acéloknak gyár­tását, a martinkemencékben, a kemencejavítások, ;<z anyagmozgatás kis-gépesítésének fontosságát hangsú­lyozta. A hengerműveknél a vezetés színvonalának meg­javítása és a belső együttműködés, valamint a karban­tartás eredményesebbé tétele érdekében a három hen­germű szervezeti összevonását jelölte meg, a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem kutatóival. A bu­gák felületi tisztítását lángfuvással. pácolással kívánjáK a megfelelő mértékre fejleszteni. Megvalósítandó fela­datként jelölte meg egyebek mellett Valkó Márton elv­társ a finomhengerde kikészítő részlegének gépesítését, a mínusztürésü hengerlést, a gömbanyagok felületi re- pedé~'nek kiküszöbölését. Dojcsak Janos elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság munkatársa szavai után több felszólalás hang­zott el, majd az aktivaértekezlet többszáz résztvevője határozati javaslatot fogadott el. A határozat egyebek között hangsúlyozza, hogy a dolgozóknak az üzemek korszerűsítésére tett javasla­tait a ^ termelési értekezleteken meg kell tárgyalni és konkréten meg kell szabni azok végrehajtásának mód­ját és ellenőrzését. Az újító és Sztahanov-mozgalmat, a munkaversenyt még inkább a technika fejlesztésének tengelyévé kell tenni. A határozat felszólítja a dolgo­zókat, a Dísz t, valamint a többi tömegszervezetet a munkamódszerátadás kiszélesítésére, az élenjáró tech­nológiák szélesebbkörű, szervezett ismertetésére, a ja­vaslatok megvalósítására, új technikai lehetőségek fel­tárására^ és bevezetésére. Végül az aktivaértekezlet í észtvevői megfogadták, hogy ki-ki a magi területén példamutató munkával, a többi dolgozó nevelésével diadalra viszi a technika fejlesztésének ügyét. és a DIMAVflG dolgozói a műszaki fejlesztés kérdéseit A Dimávag Gépgyár dolgozói is aktivaérte- kezleten foglalkoztak a műszaki fejlesztés kérdéseivel. A gyár kultúrtermében megtartott értekezleten meg­jelentek a nagyüzemi párt-végrehajtó bizottság képvi­selői, az üzemek vezetői, a műszaki dolgozók, valamint számos kiváló munkás. Huzsvári Kálmán elvtárs, e nagyüzemi párt-végre­hajtó bizottság titkárának megnyitója után Székely Elek, az üzem főtechnológusa tartott beszámolót. Be­számolójában részletesen elemezte azokat a feladato­kat, amelyeket a gépgyár dolgozóinak az év hátralévő részében, valamint a II. ötéves terv során — a mű­szaki fejlesztés szemelőtt tartásával — meg kell való- sítaniok. A konstrukciós hibákból ered — mondotta töb­bek között —, hogy egyes gyártmányok a kellőnél na­gyobb súlyban készülnek és ez felesleges anyagfelhasz­nálást okoz. Ezért szükséges, hogy a szerkesztés dolgo­zói szorosan együttműködjenek más gyárak szerkesz­tőivel. Rendkívül fontos a helyes anvagnormák 'kiala­kítása, az anyag helyes kiválasztása. Ezen a téren nem kielégítő a kapcsolat a kohászatokkal, a félkészárut szállító gyárakkal — sem a minőség, sem a többlet- ráhagyás tekintetében. Hiányolta, hogy egy-egy mun­kadarab elkészítéséhez számos esetben nem biztosíta­nak a dolgozóknak gépet, készüléket. Olyan technoló­giák alkalmazására és a munka olyan megszervezésére van szükség, hogy a dolgozó ió szerszámmal, minél ke­vesebb fizikai erő kifejtésével tudja elvégezni munká­ját. Közölte, hogy jelenleg a gyárban 12 főbb gyárt­mányt technológiái és konstrukció szempontból felül­vizsgálnak. Ezek a vizsgálatok mind a gyártási idő csökkentését, mind a dolgozók munkájának megköny- nyítését nézve előnyösek lesznek. Az önköltség csökkentése érdekében javasolta a készülékgyártó őzem műszaki fejlesztését. hogv a meg­felelő készülékek ideiéhen a dolgozókhoz, jussanak. Gondoskodni kell arról is. hogy a naryobb számban előforduló gyártmányokat zárt ciklusban állíthassák elő. A beszámolót számos hozzászólás követte. Felszó­lalt többek között Kovács Sándor, a kerékt>árüz“m fő­mérnöke, aki elmondot+a, hogy a vasúti kerékpár ten- gelycsanok csiszolásánál géni görgőzés bevezetésével nemcsak ielentős időnyereséget, de nagymérvű minő­ség emelkedést értek el. Kolsovszkv Zoltán, az egyedi génffvártóegység dol­gozója ismertette azokat az ésszerűsítéseket, amelyek­kel a 2,500-as lemezollóknál a evártási időt az év vé­géig mintegy 12 százalékkal csökkentik. Mészáros Ferenc, a kábelgyártó üzem vezetője ar­ról beszélt, hogy az 1.300-as karusszel gép gyártását a DIMÁVAG-ban 15 százalékkal több idő alatt készítik, mint az R. M. művekben, ahol ezeket régebben gyár­tották. Az üzem műszaki dolgozói arra törekszenek, hogy helyes felszerszámozással, célgépek beállításával a gyártási időt csökkentsék.-------------------------------- ■■■■■■"■....... ........................................................... Sürgősen teremtsenek rendet a kazincbarcikai Kiskereskedelmi és Közétkeztetési Vállalatnál A Borsodmegyei Állami Kereske­delmi Felügyelőség felülvizsgálla a Kazincbarcikai Kiskereskedelmi és Közétkeztetési Vállalat munkáját, s a következő hiányosságokat tapasz­talta: A vállalat boltjai közül 38-at el­lenőriztek és 15 boltban fedeztek fel árdrágítást. A 121 -es számú boltban például Nagy Imréné bolt­vezető szalámi eladásnál 5.82 fillér árdrágítást követett el. A 123-as számú vegyes boltban Bodnár Má­ria eladó öt tételből kettőt árdrá­gított, 4.85 forint összegben. A 10-es számú Béke Étteremben súly­csonkítással Beke Klára csapos 3.10 fillért árdrágított. Az ellenőrzés szeszfokolásra is kiterjedt. Komoly szeszfőkeltérést tapasztaltak a her- bolyai 76-os számú italboltban. A 40 fokos commers rum 29.4 fok, az 50 fokos casinó rum 46.1, az 50 fo­kos kékszilva 46.6 fokos volt. Az ellenőrzés megállapította, hogy a boltok rendje sem megfele­lő. A 120-as számú üzlet piszkos, poros. Komoly hiányosságok ta­pasztalhatók a boltok felszerelésé­nek területén is. A mérlegek nagv- része nincs hitelesítve, illetve a hi­telesítés ideje rég lejárt. A 271-as számú zöldségboltban például 1937- ben hitelesítették utoljára a mér­leget. A 125-ös számú boltban két darab mérleg 1945 óta nincs hitele­sítve. Az áruellátás területén is ko­moly hiányosságok vannak Ka­zincbarcikán. A 72-es számú ital­boltban például már hetek óta 6 hektoliter bor fekszik el, ugyanak­kor a 71-es számú boltban két hé­tig nem volt bor. A sör szétosztá­sánál is hasonló a helyzet. A bol­tok nagy többsége egy héten át nem kapott sört, ugyanakkor a 70- es számú bolt egyszerre 20 hekto­litert kapott. Az ellenőrzés meg­állapította, sok az elfekvő áru. A 124-es számú boltban 5 ezer forint értékű játék, a 101-es számú bolt­ban 15 ezer forint értékű mozgal­mi kép és kocka borotvaszappan. a 104-es számú boltban 10 ezer forint énékü motorkerékpár külsőgumi és rádió-lemezjátszó fekszik. Nem ritkaság az sem, hogy a vállalat bolthálózataiban sok a lejárt szava­tossági áru. A 101-es számú bolt­ban olyan reggeli italt tárolnak, melynek szavatossági ideje 1953- ban járt le. Az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség ellenőrzése a vállalat központjára is kiterjedt. A szállító­levelek átvizsgálásánál megállapí­tották, hogy a 150., 151. és a 104-es számú boltok január 1-től június 30-ig 60.553.61 forint értékű árut számláztak át a gondnokságnak. Az átszárrüázott áruk között található dekorációs anyag, bakancs, kucs­ma, mikádó, sportöltöny, bútorszö­vet, esőkabát, paplan, szőnyeg, gyapjutakaró, gumicsizma, ágy­matrac, függöny, férfizsávoly, vil­lanyégő, rádió, motoralkatrészek, stb. A gondnokság a boltok felől beérkező áruk egy részét nyilván­tartásba vette, s ezzel magát meg­terhelte. Az ellenőrzés azonban megállapította, hogy a 60.653.61 fo­rint összegből 17.835.10 forint érté­kű áruval a gondnokság nem ter­helte meg magát. Egyrészt azért, mert az árukat a központi raktárba be sem vitték. Az ellenőrzés ugyan­csak talált a gondnokságon olyan tételeket is nyilvántartva, amiről egyáltalán nem tudnak. Február 28-án számlázott 301 számú Üvért számláról, melyben körülbelül 10— 12 különböző teás-, mokkás-, vizes-, boros készletek szerepelnek, anyag- kartonon nyilván vannak tartva, de nem tudja őket előadni. Hol vannak ezek az áruféleségek? A vállalat központi dolgozóinak lakásán, a női és férfi szál­lásokon. A vállalat főkönyve­lője például a vállalathoz ér­kezése után az üzletből saját la­kására 5.790.40 forint értékű árut vitetett el. Többek között gyapjú takarókat, paplanlepedőket, párna­huzatokat, függönyt, szőnyeget és egy rádiót. A rádiót csak a felügye­lőség vizsgálata alatt vitette visz- sza a boltba. Az ellenőrzés megállapította, hogy 4 darab mikádó és 4 darab kucsma, amelynek értéke 4.508 fo­rint, ugyancsak hiányzik. Hiány­zik, mert az igazgató, az áruforgal­mi osztályvezető, a főkönyvelő, az üzeme1tatési csoportvezető részére lettek kiadva. A vizsgálat megál­lapította még, hogy a vállalat köz­pontjába, az üzemeltetési osztály szobájába pressó gépet állítottak fel, ahol rendszeresen főzték a fe­ketét. A kávét a 11-es számú Ét­terem, valamint a központi cuk­rászüzem terhére vételezték fel, Az ellenőrzés megállapította, hogy 13.25 kilogramm kávét vettek fel, amiből az ellenőrzéskor már csak 7 deka volt. A hiányzó kávéból 4.388 szimplát lehetett volna forgalomba hozni, aminek értéke 6.143.20 forint. Ezzel szemben a vállalat főkönyve­lősége csak 1.227.20 forintot tud felmutatni. A kávéfőzést Kruppa Irén és Szikszai Ferencné központi dolgozók végezték. Felelősség ter­heli a megállapított mulasztásért elsősorban az üzemélelmezési osz­tályvezetőt, Tolnai Tibort. A vállalat személyzeti étkezési jegyeivel is komoly baj van. Ja­nuártól június 1-ig 7.800 darabot adtak el. Ezzel szemben a 30., 31. és a 33-as számú konyha 8.447 adag üzemi ebédet számolt el. A válla­latnál a jegyekből adódó ráfizetés 4.753.38 forintot tesz ki. Az ételek kiadására a 31-es számú „Jósze­rencsét’“ bányászkonyha volt kije­lölve. Ennek ellenére rendszeres étkezés folyt a 10-es számú Béke Étteremben is. A 10-es számú konyhán például 400 adagot szol­gáltak ki. Előfordultak igen gyak­ran olyan esetek is, hogy a válla­lat vezetői — az igazgatót kivéve — a K. Étteremben előfizetéses jegy- gyei 15 forintos ebédet fogyasztot­tak. Volt olyan eset, hogy a 3 40 forintos előfizetéses jeggyel 32 fo­rintos vacsorát fogyasztottak. Eb­ben főleg Tolnai csoportvezető járt az élen. Az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség a Kazincbarcikai Kiske­reskedelmi és Közétkeztetési Vál­lalat munkájának felülvizsgálása során tapasztalt hiányosságokat ankét keretén belül beszélte meg, amelyen résztvettek a párt, a ta­nács és a vállalat felsőbb szervei A meglévő hiányosságok megszün­tetése érdekében megtették a kü­lönböző intézkedéseket. Reméljük, hogy a bűnösök nem. kerülik el a méltó büntetést. NYÍL! LEVEL a politikai iskola I. évfolyam és a marxizmus-leninízmus alapjai tanfolyam promgandisiaihoz Kedves Propagandista Elvtársak! Az elmúlt hónapban megtartott propagandista tanácskozásokon megállapodtunk abban, hogy a ta­nácskozás után az útmutató alap­ján minden propagandista megkez­di a tanulást. Ellenőriztük Török Mihály elvtársat Sárospatakon, Parcz elvtársat Edelényben, Vicha József elvtársat Miskolcon. Sálv- ban Kiss elvtársat és még több elv­társat. Az ellenőrzés során szerzett ta­pasztalataink azt mutatják, hogy a megállapodást az elvtársak nagy többsége nem tartotta be, sőt az elvtársak között elterjedtek olyan nézetek, hogy ........lesz idő a 3 na­pos tanfolyamon megtanulni az anyagot... “ vagy .. .„ezt már ta­nultam egyszer, a hátralévő idő­ben játszva feldolgozom az anya­got...“ Az említett nézetek, véle­ményünk szerint, rendkívül veszé­lyesek. A tanulás lebecsülését, p propagandamunka elhanyagolását rejtik magukban. Tudvalévő, hogy a 3 napos tanfolyam célja, hogy a propagandisták számot adjanak a pártnak előzetes tanulásukról, fel- készültségükről. A propaganda munka sok eves tapasztalata, hogy a hallgatók csak annak a propagandistának a foglal­kozására szeretnek eljárni, aki tá­jékozott az anyagban és szilárd az anyaggal kapcsolatos elvi-politikai kérdésekben. ... “Ahhoz, hogy el­vileg szilárd és tehetséges propa­gandistává váljon valaki, — mon­dotta Lenin elvtárs — sokat kell tanulnia és sok tapasztalatra kell szert tennie!... “ Mint mindenben, e kérdésben is tanuljunk Lenin elvtárstól. Az idő rövid, alig egy hónap van hátra, — amikor már számot kell adnia minden propagandistá­nak arról, hogyan készült fel, ho­gyan akarja hallgatóiban az ér­deklődést felkelteni a marxizmus— leniniznius elmélete iránt. A fele­lősség nagy. A feladat megtisztelő. Hallgatóik várják, hogy az eddigi mulasztását minden propagandista pótolja. De elvárja ezt elsősorban a párt. mert nem szabad elfelejte­nie egy propagandistának sem, hogy munkája pártmegbizatás. a párt megbízatás teljesítése pedig: minden kommunista elsőrendű kö- 1 * MB. ÁGIT. PROP OSZTÁLY. lob!) mint ötmillió forintot fordítana'! ebben az évben a borsodi bányászok szociális viszonyainak javítására A Borsodi Szénbányászati Tröszt bányaüzemeiben az elmúlt évek so­rán csaknem száz-millió forintot for­dítottak a dolgozók szociális és egészségügvi viszonyainak megja­vítására. Ezt a munkát az idén is tovább folvtat.iák. Az ormosbánvai és a kurityáni . lesényszállókban hideg-melegvízzel ellátott zuhanyo­kat létesítenek, üzembe helyezik a felsőnyárádi és a sajókazai bányász­fürdőt. Valamennyi bányaüzemben elsősegélynyújtó helyet rendeznek be, s Felsőnyárádon új orvosi ren­delőt építenek. Mintegy 20 bánya­üzemnél építenek melegedőhelyisé­get az autóbusz- és a gépkocsimeg­állóknál. a környékről bejáró dol­gozók részére. A még ebben az év­ben elkészülő új iétesítménvekre több mint ötmillió forintot fordít államunk.----------------------------­- —j_.il _J A miskolci értelmiségi klub társadalomépítő munkája Miskolcon a Társadalom és Ter­mészettudományi Ismeretterjesztő Társulat helyiségében van megyénk értelmiségének klubja. Ilyen ízlése­sen, szépen berendezett helyiséggel nem sok megye dicsekedhetik. A pártunk segítségével létesített klub- helyiség már egy éve szolgál rendel­tetésének. Azt szeretnénk, hogy ez a helyi­ség tagtársaink második otthona le­gyen. Népünk állama anyagiakkal is támogatja ezt a törekvést. Olyan időket élünk — Kossuth szavait idézve —, melyben az értelmiségnek is szava van. Pártunk és dolgozó népünk elvárja az értelmiségtől, hogy legyen szava. — Elvárja, hogy a tudományok előbbrevitele mellett vegyen részt a szellemi színvonal emelésében, a világnézeti és szak­mai ismeretterjesztéssel. Az értelmi­ség van hivatva, hogy gazdag tar­talommal töltse meg az ismeretter­jesztő és minden egyéb népműve­lési munkát. A szovjet tapasztalatok meggyőző példái nyomán haladó hagyományainkra támaszkodva- el kell érnünk azt, hogy .......a szellem napvilága ragyogjon minden ház ablakán’. Értelmiségünk örömmel veszi ki ebből a munkából a részét. Min­den hónapban több. mint 100 elő­adást tartunk segítségükkel a megye területén. Sok orvos, tanár és ag­rártudományi szakember fáradságot -íiem kímélve munkaszüneti napokon utazik és visz ismereteket a közsé­gek dolgozóinak. Az üzemi dolgozók részére ..Munkás Akadémiát” — a bányászok részére ..Bányász Akadé­miát” szervezünk a szakszervezetek segítségével, ahol szintén a legkivá- lóbb szakemberek adnak elő. A megyei népművelési osztály által rendezendő kultúr-heteken tu­dományos előadásokat tartunk. Se­gítjük az ezüstkalászos gazdaképző tan folyamokat. Előadássorozatokat állítunk össze és tartunk * kultúr- otthonokban. Ismeretterjesztő, tudo­mányos kiállításokat szervezünk) Szervezetünk tagsága, amely a kü­lönféle szakosztályokban minden tudományágat képvisel örömmel veszi ki részét abból a munkából, amelyet a párt Központi Vezetősége meghatározott. A Hazafias Népfront célkitűzéseit azzal támogatjuk, hogy a nemzeti összetartozás és össze­fogás, továbbá a más népekkel való békés és testvéri együttműködés gondolatát mélyítjük előadásainkon és különböző rendezvényeinken. Az ifjúság részére „Nagy felfede­zők és feltalálók’ címen előadás­sorozatot dolgoztunk ki, melynek célja: ifjúságunk elé példákat állí­tani a tudósok és felfedezők életé­ből. A sokakat érintő és érdeklő atomkérdésről is tartunk előadást. Célunk a társadalmi és természet- tudományos ismeretek terjesztése. Következetesen harcolunk a tudo­mányellenes és áltudományos néze­tek ellen. Ápoljuk a magyar tudo­mány és művészet haladó hagyomá­nyait. A klubban pedig szeretnénk el­érni azt, hogy tagságunk gondolatot cserélhessen tudományos kérdések­ről. A klubhelyiséget szeptember 15-én nyitjuk meg a nyári szünet után a Bartók-eSt I. részével. KARDOS GYŐZŐ szaktitkár Jlíukűiei jegyzetek Nesze neked új technika ! A Sztálin-uton, az új bérházak előtt, a villamos megállónál, ahol az a három vakolatlan bérház van (rövidesen bevakolják őket, az áll­ványokat már szerelik), két nap, három, éjszaka óta ott terpeszkedik az út szélén egy szállítószalag. Árva maradt szegény masina. De lehetsé­ges, rövidesen akadnak pártfogó gazdái, akik leszerelik róla a gumiti a motort, hogy ne ázzon, ne fázzon szegény. Nos, most ez az új technika, ahelyett, hogy segítené az építőmun* kások harcát, útszéli terpeszkedésével ráadásul még hátráltatja is a for- galmat. Az is lehet, hogy ebben a pillanatban a megye építőiparában egye* sek azon törik a fejüket: mit lehetne tenni valami nagyot az új techni­káért. Valami olyan korszakalkotót, amiről még az újságok is írnak. E’é- ször bizonyára valami hatalmas beruházásra gondolnak, amelyből majd egykor fel szeretnék újítani a szállítószalag berendezéseket és kiegészítem nék még néhányezer új darabbal. (Hadd jusson több az utszélére.) Ne törjék a fejüket. A párt most nem azt várja, hogy valami nagy dolgot süssenek ki. hanem arról van szó. hogy a már meglévő gépi be­rendezést, a meglévő úi technikát használjuk ki jobban az eddiginél. Ezt kell tenni az építőiparban is, mert jelenleg a útszélén ácsorgó szállítószalag S. O. S. jeleket ad 1e, figyelmeztetve az építőipar vezetőit: „emberek, én nagy kincs vagyok, ne hagyjátok ezt a kincset a keze- tekben sárrá válni". Végezetül, illő lenne megkeresni, megbüntetni azt. aki felelős azért, hogy ez a hasznos gép, ez az új technika kihasználatlanul ott ácsorog az útsz^-Vn.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents