Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-13 / 215. szám

ÉSZAKMAGYASOSSZAG 3 Ke*Jd, 1955. sgeptember Lyukói bányászok a-Uéphadsereg napjának méltó megünnepléséért 1 A napokban az oroszlányi bányá­szok versenyt indítottak a magyar néphadsereg napja tiszteletére. A lyukóbányai bányászok és néphadse­regünk Lyukóbányán dolgozó harco­sai a következőket válaszolták az oroszlányiak felhívására: .,Az oroszlányi „Szeptember 6“ akna bányászainak a magyar nép­hadsereg napja tiszteletére tett ver­senyfelhívásához mi — Lyukóbánya dolgozói ■— csatlakozunk és egyben versenyre hívjuk ki a Borsodi Szén- bányászati Tröszt bányaüzemeit. Szeptember 29-ét, a magyar nép­hadsereg napját szocialista munka­versennyel kívánjuk köszönteni, ki­váló munkaeredményekkel akarjuk ünnepelni. Áz alkotmány-ünnepi munkaversenyben, valamint a bá­nyásznapi őrség alkalmával dolgo­zóink — közöttük a néphadsereg de­rék fiai — becsülettel megállták he­lyüket. Lyukóbánya ez év I. negye­dében élüzem lett, ugyanakkor el­nyerte a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Vállalásunkat a bá­nyásznap tiszteletére 157.7 százalék­ra teljesítettük, ezzel eleget tettünk egész évi felajánlásunknak. Ezek a munkasikerek valamennyi dolgo­zónk jó munkája nyomán születteK. Csatlakozásunkkal, valamint to­vábbi versenyeredményeinkkel hitet kívánunk tenni dolgozó népünk és néphadseregünk szilárd, megbontha­tatlan kapcsolata, egysége mellett. Ugyanakikor el akarjuk érni, hogy a lyukói szénbánya ezévbeii másodszor is elnyerje a büszke él üzem címet, a Minisztertanács és a SZOT vándor­zászlaját. Vállaljuk, hogy: "I termelési tervünket szeptem- berben 700 tonnával túltelje­sítjük, ezzel 105 százalékra emeljük havi tervünk teljesítését; üzemi teljesítményünket 101.5 * százalékra növeljük: ü feltárási és clővájási tervünx- nek 105 százalékra eleget te­szünk; A a meddőtartalom csölkkentésé- vei minőségi tervünket 101 -.z'^alékra teljesítjük; E7 önköltségünket 2 százalékkal csökkentjük; A a Ságvári tizemben 100 száza­tokosán megvalósítjuk a mun­kahelyi vállalást; üzemi szinten az .... előző hónaphoz mérve 5 százalék­ban csökkentjük az igazolatlan mu­lasztások számát. Célkitűzéseink maradéktalan telje­sítésével egyben a párt- és kormány- határozatoknak azt a részét is meg akarjuk valósítani, amely előírja, hogy sikeresen felkészüljünk a má­sodik ötéves terv feladatainak meg­oldására. Éljen dolgozó népünk és néphad­seregünk barátsága, szilárd egysége! Előre vállalásaink maradéktalan teljesítésére!“ Cseh Ferenc üzemvezető, Oravecz Rezső párttitkár, Szabó Zoltán üb. elnök, Kiss Ferenc DTSZ-titkár, Göniöri János DISZ frontmester, Sztojka Gábor csapatvezető, Benes Lajos csapatvezető, Radóczi Ferenc csapatvezető, Bucska János szd. pk., Sturman Lajos pol. h., Tóth Gyula tizedes, kiváló bányász, Gebecauer Aurél őrvezető. Cseréljünk haladéktalanul minőségi vetőmagot Államunk minden évben nagy- mennyiségű vetőmaggal látja el ter­melőszövetkezeteinket s az egyéni­leg dolaozó parasztokat. Azok a ter- . melőszövetkezetek, amelyek az el­múlt esztendőben minőségi vetőma­got vetettek — holdankint 2—3 má­zsával nagyobb termést értek el. A tiszaluci Vörös Hajnal termelőszö­vetkezet tagjai 292 kh. őszibúza ve­tésterületükről 13 mázsás átlagter­mést takarítottak be. A tokaji Kos­suth termelőszövetkezet 50 kh-on termelt őszibúzát, s minőségi vető­maggal 15.60 mázsás átlagtermést ért el. Minden termelőszövetkezetnek és egyénileg dolgozó parasztnak érde­ke tehát, hogy vetésre szánt szok- ványmlnőségű rozs, vagy ősziárpn 100 kg. szokvány búza, vagy 112 kg. szokvány rozs, vagy 118 kg. árpa, vagy 118 kg. zab, vagy 118 kg. Ku­korica (májusi morzsolt). 100 kilogramm nemesített rozsve­tőmagért beadható: 100 kg. szokvány rozs, vagy 89 kg. búza, vagy 105 kg. árpa, vagy 105 kg. zab, vagy 105 kg. kukorica (májusi morzsolt). 100 kg. nemesített árpa vetőmagért beadható: 100 kg. szokvány árpa, vagy 85 kg. búza, vagy 95 kg. rozs, vagy 100 kg. zab, vagy 100 kg. ku­korica (májusi morzsolt). Minden termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt, aki minő­ségi vetőmagcserére feliratkozott — a kijelölt cserekörzetben haladékta­lanul cserélje ki szokványterményét. Olasz vendégek megyénkben A Szövetkezetek Országos Szövet­sége meghívására négy tagú olasz- országi szövetkezeti küldöttség érke­zett hazánkba. Az olasz vendégek ellátogattak megyénkbe is, ahol szeptember 9-én és 10-én a földmú- vesszövetkezetak munkáját tanulmá­nyozták. Látogatást tettek a mező­kövesdi földművesszövetkezetnél, ahol a nagyáruházát, vendéglőt és egyéb üzemágakat tekintettek meg. Elismeréssel nyilatkoztak a mezőkö­vesdi földművesszövetkezet munká­járól és meglepően hatalmas mére­teiről. Ellátogattak a tarcali földmű­vesszövetkezethez is, ahol megte­kintették a hegyaljai szőlőtermesz­tést. A földművesszövetkezetek és a falvak dolgozói a legnagyobb ven­dégszeretettel fogadták az olaszor­szági szövetkezeti küldötteket. Kassay Ferenc Mészöv. vetőmagját fémzárolt, nemesített vetőmagra cserélje ki. A nemesített vetőmagért azonos fajú és mennyi­ségű szokvány csereterményt kell adni. Felárat fizetni nem kell. Azo­nos fajú cseretermény hiányában — amit a helyi tanács igazol — más- faju szokvány — kenyér-, vagy ta­karmánygabona is beadható. A csereterményt az alábbiak sze­rint kell beadni: 100 kilogramm ne­mesített búzavetőmagért beadható: Két egészség ügyi kiállítás Borsodban Szeptember 9-én nyilt meg Sátor­aljaújhelyen az Egészségügyi Mi­nisztérium rendezésében az anya- és csecsemővédelmi kiállítás. A ki­állítás anyaga igen érdekes és ta­nulságos. Az anya- és csecsemővé­delmen kívül foglalkozik a múlt szá­zad legnagyobb magyar orvosainak — Bókái János és Semmelweis Ig­nác — munkásságával is. Ezzel egyidőben Sárospatakon Iskola­egészségügyi kiállítást rendeztek. A két kiállítás szeptember 13-tól 18-ig Szerencsen, szeptember 20-tól 25-ig Mezőcsáton és szeptember ' 2B-tól 30-ig Mezőkövesden lesz megtekint­hető. A megyei egészségügyi osztály kéri a látogatókat, hogy észrevéte­leiket, írják meg a KÖJALL köz­pontjának, Miskolc, Petőfi u. 5—7 Anya- és csecsemővédelmi ankét Sátoraljaújhelyen 1955 szeptember 9-én tartották meg Sátoraljaújhelyen a sátoralja­újhelyi, a sárospataki és a ricsei já­rás összevont anya- és csecsemővé­delmi ankétjét. A sátoraljaújhelyi városi kórház kultúrtermében össze­jöttek a három járás egészségügyi dolgozói — a községek védőnői és szülésznői, a körzeti orvosok, szak­orvosok, kórházak vezető orvosai. Az értekezlet célja az volt, hogy az egészségügyi kádereknek a hala­dó orvostudományi szemlélet gya­korlatának megfelelő továbbképzést nyújtson az anya- és csecsemővéde­lem eredményessége érdekében. Borsod-Abauj-Zemplén megye te­rületén, sőt országos viszonylatban is ez volt az első ilyen összevont ér­tekezlet, amelyen egy kórház műkö­dési területéhez tartozó több járás egészségügyi dolgozói, orvosai össze­gyűltek, hogy tapasztalataikat kicse­réljék és megismerjék a szomszédos járások eredményeit, nehézségeit, átvegyék egymás munkamódszereit. Az értekezleten rövid előadások­ban ismertették a hárem járás anya- és csecsemővédelmi intézkedéseit. Dr. Valerűa András igazgató főorvos megnyitójában méltatta a hárem já­rás egészségügyi aktiválnak össze­vont értekezletének jelentőségét. Dr. Pázmány! János szülésrtőorvos beszámolt az 1955-ös év első felé­nek anyavédelmi intézkedéseiről. Is­mertette a három járás szaporodá­si arányát. a terhes anyáknál fellépő leggyakoribb megbetegedéseket, a betegségek megelőzésének módjait, Dr. Boda Pál gyermekgyógyász azi 1955-ös év első felének csecsemővé­delmi intézkedéseiről tartott elő­adást. Dr. Rutsi Gyula igazgató főorvos a B. C. G. oltások kérdésének mai ál­lásáról beszélt, ismertette a gümőkór gyógyításának és megelőzésének módjait. Felszólaltak még dr. Kere­kes Lajos főorvos, Ewa Pálné járási vezető védőnő, dr. Hámori Lajos körzeti orvos.- dr. Kottász Béla kör­zeti orvos, Matyi Mária védőnő. A felszólalások után dr. Kende István a megyei kórház igazgató főorvosa összefoglalta az értekezleten elhang­zott értékes beszámolókat, ismertet­te az egészségügyi káderek, a kör­zeti és szakorvosok, a kórházi orvo­sok további munkájának útját, amely egyre inkább közelebb hozza az egészségügyi dolgozók törekvé­seinek megvalósulását — hogy a fal­vak anyái és csecsemői is épp olyan szakszerű orvosi kezelésben részesül­jenek. mint a városiak, vagy a bőr- házi heutaltak. Az elhangzott előadások után dr, Kostyál László magántanár, gyer­mekgyógyász főorvos és dr. Alacs Zoltán a megyei kórház szülés-orvo­sa adott értékes útmutatásokít aa egvbegyült egészségügyi dolgozók­nak. Felhívjuk megyénk zeneszerzőinek és szövegíróinak figyelmét, hegy al­kotóközösségük megalakítása -végett, nevüket és címüket a Borsod-AI.auj- Zempíén Megyei Tanács népművelési osztályára szeptember 13-'g jelentsék be. Az alkotóközösség célja, hogy fel­színre hozza mindazokat a zenei és szövegírói alkotásokat, amelyekkel szecialista zenekultúránkat fejleszteni és segíteni tudjuk, továbbiakban a szerző’ jog fenntartása nol'jtr támo­gatást nynjt alkotásaihoz, útmuta­tást ad kultúrpolitikai és szakmai vonalon újabb müvek megalkotásá­hoz, Az alkotóközösségen beiül a követ­kező előnyöket élvezhetik megyénk zeneszerzői és szövegírói: zeneszer­zőkkel, szövegírókkal, előadóművé­szekkel kapcsolatokat építhetnek ki, szakmai tanácsadást élvezhetnek, út­mutatást kaphatnak a szerzői jog­védelem területén, alkotásaikat ezek- mai és kultúrpolitikai szempontból konzultációs üléseken a szerzők ts egyéb művészeti dolgozók, vagy zene«! kedvelők jelenjében nyilvánosan megbírálhatják (a szerző kiván< ágára, beleegyezésével), a megfelelőnek ta­lált alkotásokat a népművelési mi- nisztérium engedélyező lektorátusáhoa továbbítja, az engedélyezett számokat a rádióhoz, zeneműkiadóhoz, hang­lemezgyártó vállalathoz, előadóművé­szekhez juttatja stb. Tudjuk azt, hogy megyénk terüle­tén sok dalosajkú ember él, akikben dalok, zenealkotások, szövegek szülét* nek, — várjuk jelentkezésüket. MEGYEI TANÁCS VB NÉPMŰVELÉSI OSZTÁLY Lgyre csökken Nag. -Britannia aranytartaléka Nagy-Britannia arany- és dollár­tartaléka 1955 júliusában további 136 millió dollárral csökkent. Július végén Anglia arany- és dollártarta­léka 2,544 millió dollár volt. XISZ ÁB ABOLTS A v //(ér jel des léptekkel... „ ... Azután János fölhúzta mér­földjáró csizmáját és elindult, hogy legyőzze a gonosz királyt, aki elra­bolta párját. Hatalmas földrészeket, tengereket lépett át egyszerre. Nem is lett volna semmi baj, ha félre nem néz. Hanem félrenézett és ab­ban a pillanatban beléragadt egyik csizmája a tenger iszapjába. Nem volt, hát párja a varázslatos csizmá­nak. De János nem ijedt meg, nem volt olyan fajta. Ráült a megmaradt csizmára és úgy evezett át a tenge­ren. Mert hiszen nagy ügy volt, az, amiért küzdött. ... S ment is, míg nem győzedelmeskedett.. * Lehet, hogy furcsa, de ez a mese’, mérföldjáró János meséje ju­tott az eszembe Tiszabábolnán, ahogy Balatoni Józseffel, a Rákóczi terme­lőszövetkezet újdonsült elnökével beszélgettem. Ö említette beszéd közben, hogy: „mérföldes léptekkel kell mos már előrehaladnunk. Gyor­sabban mint eddig. S ahogy a me­rész, de éppen szükséges nagyszerű terveket hallgattam, megelevenedett ez a régi és ki tudja hol hallott me­se. Mert de sok igazság, de sok elő­relátás volt azokban a régi. nagy- apánkmesélte történetekben. És sok­szor úgy tűnik nekem, hogy íme naniainkban úny küzdünk mi, úgy győzedelmeskedünk mi, mini mese­beli János hajdanában. S éppen azért, mart nem is lehet ez más­ként. Itt van Balatoni József. Innen, Ti- szabábclnáról indult el. hét eszten­dővel ezelőtt. Az új élet, az alkotó munka vágya hajtotta, hívta, sürget­te. Otthon, már megvívta az első győzedelmet a r'rti, a maradiság fe­lett. Az első sorban, párttitkárként küzdött — magasra emelve az új utat mutató lámpást —, hogy össze­fogásra bírja szülőfaluja egyszerű dolgozó varasztjait. akikkel együtt élt. együtt dolgozott, együtt szenve­dett. S amikor a legjobbakkal kéz a kézben létrehozta az újat, a Rákóczi termelőszövetkezet fájának erős tör­zsét, elment, hogy másfelé küzdjön tovább a legelső vonalban. Hívta a párt, hívta a kötelesség. Kemény, szívós alkotómunka közepette azért a hírek szárnyán, gondolatban sok­szor hazalátogatott falujába. Büsz­kén hallotta, hogy otthon minden a legjobban halad a megkezdett úton. Erősödnek-a fa új hajtásai — úgy- annyira, hogy néhány esztendő alatt Tiszabábolna termelőszövetkezeti község lett, a Rákóczi pedig a me­gye legnagyobb termelőszövetkezete. Kétszáznegyvenöt család, ugyan­annyi tag, négyezer hold föld. Olyan közös birodalom, olyan erősség, amely boldogulásban nem ismerhet ha­tárt. A kövér tiszaparti földek any- nyit teremhetnek, a gépek segítségé­vel, a falu bonthatatlan erejével olyan Kánaán épülhet Bábolnán, mint sehol másutt széles e megyé­ben ... S mégsem egészen így tör­tént . . ; ★ Balatoni József elvtárs a Szövetkezetek Megyei Szövetségének elnöke volt már, amikor az első nem kedvező hír érkezett otthonról: „Baj van a termelőszövetkezetben a vezetéssel." Mihelyt tehette, hazalá­togatott, s úgy talált mindent, ahogy a hírek hozták. A bábolnaiak, ami­kor már átléptek az új élet küszö­bén, megtorpantak az első görönmi előtt. Meg voltak a földek, meg volt az erő, hanem a tervekkel, az aka­rattal baj volt. S ezek aztán itt-ott megbontották a legfontosabbat, a legalapvetőbb feltételt: az egységet. Ahol pedig nincs meg az egyetértés, ott bizony nem megy a munka, ott kis darabkákra forgácsolódik az erő. Határozottságra, erős kézre lett vol­na szükség, hogy a lehető legjobban teremjen a jóval több mint ezer holdnyi szántó, hogy a, szarvasmar­hák, sertések ezreit táplálja a több mint ezer holdas rét, a több mint ezer holdas legelő, hogy a szükséges gazdasági épületek, istállók tizei emelkedjenek a Tisza partján. S olyan jólét költözzön a tiszabábolnai otthonokba, amilyenről régen csak álmodoztak, csak a mesében hallot­tak. De az erős kéz, a határozottság hiányzott. Balatoni Józsefet pedig a kötelesség a városhoz kötötte. így történt meg, hogy ahogy múl­tak az évek, úgy váltogatták egy­mást Tiszabábolnán az elnökÖK. Egyik ezért nem volt jó, a másik meg azért. S míg a környéken, Bor- sodivánkán, Négyesen az új terme­lőszövetkezetek hatalmassá erősöd­tek, valóban felhúzták a mérföldes csizmát, addig a bábolnai Rákóczi hatalmas erejével, hatalmas gazda­ságával elvesztette az egyik mérföl­des csizmáját: az egyetértést, a terv­szerűséget, Uj épületekre lett volna szükség, hogy nőjön az állatállo­mány. Uj beruházásokra, hogy egy­két éven belül megkétszereződjön a termelés és a jövedelem. De nem volt aki irányítson, nem volt akire úgy tekintsen a tagság, mint valóban megbízható, hozzáértő vezetőre, aki után bátran lehet menni, aki meg­hallgatja minJenki véleményét, ja­vaslatát, s azt teszi, ami a legszük­ségesebb. Ilyen hatalmas termelőszövetkezet, több százholdas 'abona-, kukorica táb­láival, ezer holdon felüli rétjeivel, legelőivel a kenyérgabona ezer- mázsáit, a hizottsertések, marhák százait kellett volna, hogy adja az országnak. De a Rákóczi alig adott többet, mint amennyi éppen szüksé­ges volt a tagságnak a jobb élethez. Nem hizlaltak elegendő sertést, mar­hát, nem alkalmazták w élenjáró termelési módszereket, nem merték megkeresni az elvesztett mérföldjárn csizmát. S persze ez bántotta a he­lyesen, előrelátóan gondolkozó tsz ta­gokat. No és bántotta a távollévő Ba­latoni Józsefet is. Hiszen több, jobb kenyeret kért az ország. Ezt pedig csak jobb termelési módszerekkel, összeforrottabb, ésszerűbb munkával lehet előteremteni. it Ez a tudat, ez a gondolat ösz­tönözte azután szinte egyszerre a bá­bolnai Rákóczi tsz tagságát is és Ba­latoni József elvtársat is arra, hogy mielőbb segíteni kell a bajokon, vál­toztatni a módszereken. S a tagság kérvényt irt. őszinte szavakkal meg­írták, hogy bizony bajok vannak. Gál bácsi, az elnök, becsületes em­ber, kommunista ugyan, hanem nem éppen határozott vezető. Jobb veze­tő kellene, aki amellett, hogy szak­ember, szervezni is tud, tekintélye is van és szeretik is. S mint ilyent. Balatoni József elvtársat, a falu volt párttitkárát jelölték meg. „Jöjjön haza hozzánk Balatoni József.“ Ezzel fejeződött be az írás. Balatoni. József vedig szinte egyidőben az írással — ilyen szavakkal fordult a párthoz: .,elvtársak. úgy érzem, nekem me­gint otthon lenne az első vonal. Ha­za szeretnék menni a tsz-be. Talán szükség lesz rám. Hazavárnak!.. * Tiszabábolnán úgy "fogadták Bala­toni Józsefet, amilyen örömmel ha­zavágyott, s Balatoni József olyan kedvvel, olyan tervekkel érkezeit, ahogy az otthoniak várták: — Hazajöttél József? — Haza elvtársak! — Aztán elvállalod-e az elnöksé­get? — Elvállalom, de segítsetek! — Segítünk, de úgy dolgozz ám, hoay mindannyiunk becsületére vál­jék! ... ... Nagy dolog a bizalom. Csodák­ra kévés. S vajon a Rákóczi tagságá­nak bizalma az új elnök, és az úi elnök bizalma a Rákóczi tagsága iránt, olyan bizalom lesz-e. amelyik valóban „csodákat" szül? Olyannak kell lennie! Nézzük, hogyan kezdett munká- hoz Balatoni József. Még bele-bele. tekint a kimutatásokba, ahogy a munkáról, meg a megvalósítandó tervekről beszél: — Az volt itt a hiba, hogy nem mertek nekivágni úgy ahogy kellett volna. Alig néhány hold gabonát ve­tettek keresztsorosan, pedig ahol ke- resztsorosan vetettek, ott tizennégy mázsa búza, meg tizennyolc mázsa árpa termett. Másutt jóval keve­sebb ... Jövőre minden gabonaféle­séget így vetünk. Megcsinálja a gép. És itt a rengeteg takarmány. Közel tízezer mázsa szénánk lesz. Hétszáz­ötven köbméter silónk. Ez a takar­mány menny iség, az ezer holdas réti nem 157 darab szarvasmarhát képes eltartani, hanem négy szerennyit..» Hát teszünk róla, hogy minél előbb ennyi szarvasmarhánk legyen . i i É: sorraveszi a termelés valameny- nyi ágazatát. Százötvennégy hold ku­koricához, amelynek holdja jóval töb* mint 30 mázsás termést ígér, nem 28 hízó kell, de ötszörannyi. És lesz miből hízásra fogni, hiszen a Rákóczinak nem kevesebb, mint 574 darab a sertésállománya.. ■ Csak persze istálló kell. Épí­teni kell. Nem úgy, mint ed­dig. Egyetlen ölvén férőhelyes is­tálló már tavasz óta épül, s a tagság azt sem tudja ki építi. Havonkint cgv-egy napot dolgozik rajta vala­milyen ismeretlen vállalat, öt-hat ilyen istálló kell ide hamarosan. S megvan rá a mód, hogy ennyit évit- senek. Ott van a kertészet, a több mint ezer darabból álló juhállomány, a baromfitelep. Mindenütt terjesz­kedni, fejlődni kell. Előremenni méri totoes lőttekkel. Megvan hozzá az erő, a lehetőség. ■. ír Jólesrí érzés látni, ahogy latoni József tervez, merészen, len­dülettel. — a könyvelő, meg néhány tsz tag arca szinte felragyog, moso­lyognak ... Mi ez. ha nem a bizalom őszinte megnyilvánulása?! BARCSA SÁNDOR Telhívás megyénk zeneszerzőihez és szövegíróihoz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents