Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-11 / 214. szám

ÉSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1055. szeptember 11. A mezőgazdasági kiállítás és a borsodi szervezése látogatás AZ ÉSZAKMAGYAROftSZio RKJTVfíVYPÁLYÁZATA ül, forduló Séta a Székely H ?rt a lan-k i áll í fáson Nehéz elmondani mindezt a sok élményt, amelyet az országos me­zőgazdasági kiállítás nyújt a láto­gatónak; nemcsak termelőszövet- luezeti tagoknak, egyéni dolgozó pa­rasztoknak, de az ipar, a kereske­delem, a műszaki 'értelmiség min­den egyes tagjának is. Íme né­hány kép a kiállításról. * Az ember ® főkapun belépve mindjárt gépeket lát — nézzük meg tehát először azokat. Jobbra a ma­gyar mezőgazdasági gépipar leg­újabb remekei. Ünneplőruhás dol­gozó parasztok, járnak egyiktől a másikig. Végigsimogatják az úi 25-ös szép kivitelű, könnyű és óriási munkabíró traktor alkatré­szeit, hallgatják a szót, miért jó, mire jó a pompás gépezet, s már indulnak is tovább a kombájnok felé. A legújabb tjpusu EMAG Icpmbájn talán még nagyobb feltű­nést kait, mint a traktor. Olyan gép ez, amelynek nem sókat számít, hogy egyenetlen kissé a talaj. Földnyesővel dolgozik, könnyedép mozog jobbra-bglra az egész vágó- szerkezet, úgy ahogy a talaj meg­kívánja. S itt a kombájnoknál kez­dődik mindjárt a vita­Egy elvtárs, akinek a melléi szin­te elborítják a kitüntetések, erősen állítja, hogy ennek a kombájnnak alig van párja széles e világon. Földnyesője, szalmagyüjtöje is van, szerinte sokkal jobb, mint például amott balra az, amelyet a Német Demekratikys Köztársaságban gyártottak. Persze, hogy döntsön az ember, tpeg kell tekintem ezt is.--- Szó, ami szó, szemre szebbek a német kombájnok — állapítja meg egy kitüntetett tsz tag Cscmgrád megyéből• — Igaz, hogy nincs föld­nyesője, de két ember kell psypán a kezeléséhez és nemcsak gyűjti, de ■mindjárt préseli is a szalmát, s a magot is kitisztítja. Nagy előny ez, hiszen nem kell a megtisztítással külön bajlódni- Azután ott a másik, amelyiknek oldalt van a vágászer- kezete. Traktor vontatia s ha kell, helyben is csépelhet. Ez is tisztítja a gabonát és préseli g szalmát. Most döntsön az ember, hegy me­lyik kombájn a jobb: a magyar-e, avagy a német?... De azért nem vész össze senki, hiszen mindkettő a mi boldogulásunkat, a munka megkönnyítését szolgálja!.., A munkagépeknél sem ke­vesebb az érdeklődés. Különösen azt a hatalmas vetőgépat állják kö­rül, a látogatók, amelyen olykor felbúg a villanymotor. A legújabb magyar konstrukció ez is, három üzcrgi munkás, Futón Rudolf, Fu- tán Dezső és Hamvas elvtársak újítása. Szemenkint veti a magot, tehát nem pazarol, egyenletesen vet. levegővel dolgozik. Újra és újra meg kell indítani a villanymo­tort — amelyet vetés közben a Ee- tor kardánmeghajtása helyettesít —, hogy ki-ki lássa, hogy műkö­dik? Nincs olyan ember, aki ne bó­logatna elismeréssel: ime a mun­kásosztály nem feledkezik meg a dolgozó parasztságról! Ennyit a gé­pekről, habár a répaszedőről, a permetezőről, a rizskombájnról még nem %s szóltunk. * Százak és százak járják az ál­lami gazdaságok, termelőszövetke­zetek és egyénileg dolgozó parasz­tok állatai részére berendezett is­tállókat is. A mezőhegyesi állami gazdaság kitüntetett bikái, növen­dékei és tehen-i Ugyancsak csodá­latra késztetnek minden látogatót. Hamarosan előkerülnek a ceruzák, a jegyzetfüzeitek és jegyez min­denki, aki faluról jött! hogyan gondozzák, hogyan takarmányom zák őket, milyen fajta az anyja, az apja Alaposan kikérdezik az ál­latgondozókat, mert ki ne akarna naponta negyven egynéhány liter tejet fejni tehenétől és ki ne akar­na olyan kövér lújvendékeket, olyan erős apaállatokat nevelni, mint a mezőhegyesiek? Az 530 kilogrammos hizattsertés a kiállítás egyik legszebb állatpél­dánya. Sokan megcsodálják a bá­bolnai állami gazdaság 6 darab, egyenként 453 kilogrammos sül- dőcskéjét is. * Minden érdekes, amit a kiál­lításon lát az ember, mindenből le­het és kell is tanulni. Igen figye­lemreméltó például az öntözéses gazdálkodás és a gabonatermelés különböző módszereinek bemuta­tója. Hogyan értek el 20—22 má­zsás búza- és árpalennést egyé, niek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok? Ezernyi érdekes szem­nek, szívnek tetsző látnivaló. És vannak, akik lebecsülik mindezt, mégpedig itt a mi me­gyénkben, nem is kis számmal. Két nappal ezelőtt meglátogattunk né­hány járást, hogy megtudjuk, ugyan hogyan sürgetik a tanácsok, a pártszervezetek a termelőszövet­kezeteket, az egyénileg dolgozó pa­rasztokat, hogy minél többen meg­látogassák a kiállítást, minél töb­ben hozzák haza és alkalmazzák nálunk U a legjobb növénytermelé­si és állattenyésztési módszereket. És ime az eredmény! A putr.oki járásból alig 200 látogató akadt eddio. A járási tanácson nem sokat törődnek azzal, hogy minél több dolgozó paraszt okuljon a ki­állításon. Az edelényi járásban még rosszabb a helyzet. Az 53 községből eddig csóván !84-on látogatták meg a kiállítást. Persze nem a dolgozó parasztok a hibásak, hanem azok, akik egyáltalán nem is he szélnek a kiállításról. — „A sorsjegyeket el­adtuk" — jelentik büszkén Szendríí községből. De a kiállítása még csak tizen mentek eV Pudahányán. Izsót alván a tanácselnök elő sem vatta az asztalfiókból eddig a je­gyeket. S ha beszélnek, akkor sem n kiállításról, hanem a jegyekről beszélnek: „Valahogy majd elad­juk" — mondják, áhrlvett, hogy rajta lennének, minél több dolgpzó paraszt nézze mgo a kiállítást Ózd város 5 ezer darab jegyet kar,ott és eddig mindössze 300-an utaztak cl. Rydav-strp, A kohászai üzemekben például egyáltalán nem is népszerűsítették még a ki­állítást, pedig az üzem dolgozóinak is van mit tanulniuk ottani Persze, van még idő szeptember 20-ig. De ezt az időt nem a „ jegyek" eladására kell fordítani a rwtnoki, az ózdi, az edelényi és a többi já­rásban, hanem arra, hagy minél több dolgozó paraszt, termelőszö­vetkezeti tag látogassa meg a ki­állítást és tanuljon, okuljon a lá­tottakból. g. maga és az egész or­szág hasznára! BARCSA SÁNDOR HIROSIMA GYERMEKEI Ijaoan film bemutatója a Béke-moziban) Tíz évvel ezelőtt történt. Augusz­tus 6-án reggel nyolc órwkor nap­fényes idő volt Hirosimában, a mil­liós japán városban. A légiriadót le­fújták, az emberek megkezdték szo­kott napi életüket. Papiban 8 óra 15 perckor azonban, anélkül, hogy a szirénák felbugtak volna, egy ma­gasban elhúzódó amerikai repülő­gépről ledobták a világtörténelem­ben először szereplő atombombát, amely egy szempillantás alatt a vá­ros 250 ezer lakosát semmisítette meg — a szó szoros értelmében meg­semmisítette — és több százezret tett nyomorékká, gyógyíthatatlan be­teggé. Áz atom támadás központjában, egy nagy puszta térségen ma em­lékmű áll, belsejében koekaalakú, hatalmas kőtömbbel — ebben he­lyezték el az atombomba áldozatai­nak névjegyzékét- Az emlékmű szomszédságában múzeumot építet­tek, itt helyezték el g szörnyű pusz­tulás megrendítő emlékeit; a robba­nás 39 ezer tokos hőségétől megol­vadt köveket, emberi alakok köré égett gránitlapokat, = a robbanás­kor osszeégett, elnyomorodott em- oerek fényképeit. a hirosímai emlékmű és múzeum a japán nép és az emberiség emlé­keztetője az atombomba qkpzta ka­tasztrófára és tiltakozás a háború ellen, amely az atomkorszakban a legszörnyűbb. legvégzetesebb ka­tasztrófát zúdítaná az emberiségre. Az a két atombomba, amelynek Hi­rosimában 800 ezer, Nagászakiban 8Q ezer ember esett áldozatul, ha­tásában jelentéktelenné törpülne, ha egy úi háborúban a tudomány mái eredményeit a pusztítás s?ql- g adatába állítanák. Hir-Geima meg­maradt lakosainak, Hirosima gyer­mekeinek és az egész japán népnek a borzalmas megpróbáltatás jogává és kötelességévé tette, hogy élen­járója legyen az atomfegyver betil­tásáéi*. egy minden eddiginél bor­zalmasabb háború kirobbantása el­len vívott harcnak- Japán népe fel­ismerte kötelességét, sorai közül 34 millió ember írta alá az atomfegy­ver betiltását követelő határozatot. A Japán nép lelktismenetét szólal­tatta meg az a flbnszövetkezet is, amply elkészítette a Hirosima gyer­mekei című filmet. Ebben a filmben az atomtároadás életbenmaradott áldozatai szólalnak meg, hogy figyelmeztessenek min­den embert, hová vezethet, ha a tudományt nem az élet, hanem a gyilkolás szolgálatába állítják. Ez a film nem hasonlít semmiféle más filmhez, mint ahogy Hirosima tra­gédiája sem hasonlít más tragédiá­hoz. Nem vcflt rá példa az emberi­ség történetében, hogy szempillan­tás alatt 250 ezer ember köddé-füst- té. vagy maroknyi hamuvá, s leg­alább ugyanannyi nyomorékká, rej­telmes betegségek hordozóivá vá<it volna; B nemesak az ember, hanem a bomba hatásterületén minden élő­lény — állat és növény hasonló sorsra jutott volna. Egy jjypn katasztrófa után ugyan mi jót tartogathat még a sors azok­nak, akik véletlen szerencse folytán épségben maradtak, de környeze­tük, amely az életet jelentette, oda­veszett, vagy veszendőben van az atombomba okozta betegsége^ miatt? Derülhetne önfeledt mosoly például Takakónak, a fiatal tanító, nőnek az arcán, amikor hét évvel a hírosimai atomtémadás után a kis szigetről — ahová menekült — ha­zalátogat szülővárosába, Hirosimá­ba? Takakó óvónő volt Hirosdrpá’ ban és azéj-f maradt életben, mert a robbanás pillanatában az óvodá­ban tartózkodott, ahová történetesen nem érj el a robbanás ereje és a rádióaktív sugarak hatása. Életben- maradt barátnőjét s három egykori óvódás gyermekét keresi fel óa vé­letlenül ütközik bele családik régi szolgáiéba, az atombombától meg­vakult, emberr táncéként tengődő iwa-sanba. Qe akárhové megy, akárhová nyúl a fiatal tanítónő, mindenütt a? atombomba hét év után is pusztító rémségébe útközök. Alig akad ember, akinek hozzátar­tozója van. Az élet benmaradottak igen csendes emberek, mélységesen együttéreznek, ők tudják csak iga­zán, hegy nincs borzalmasabb dolog a világon a háborúnál. Az igen egyszerű történetnek egyetlen drámai fejleménye, hogy Takakó életigaz bonyodalom után magával viszi a köziben meghalt Iwa-san árva unokáját, 8 íq éves Tarót. De amíg ez a kifejlés végbe­megy, a hét év után is ható atom­bomba utódrámájának sok megrázó jelenete pereg le különös, béna. dermedt hangtalansággal­A film cselekményébe látomásként ékelődik be pár percre az 1945 apg. 6-i bombatámadás szörnyű drámája, halálra égett emberek, asszonyok, gyermekek yésvonssdása. Maid az újjáépülő város egy-egy feledést erőltető groteszkvidám hangja egy cirkuszos csoport felvonulása, valami mulatóhely táncos lármája, a Hirosima folyóba ugráló gyerekek életigenlő sportszeretete =» de az emlékezők hét év után is fanyar mosollyal ámulnak az élet örömei felett, mert a féidalmas emlékek bénítóan nehezednek testükre-lei- kükre­Raneto Shindo, a forgatókönyv írója és Kimis?,aburo Joszimara, a film rendezője megérezte, noisy en­nek a filmnek úi eszközökkel kell olvan igazságot mondania, ami meg­rendíti és még bátrabb cselekvésre ösztönzi a? emberiséget a béke meg­védésében. a filmben Japán haladó művészem kívül szerepet vállalt Hi­rosima tragédiáiénak ano élő tanúja is. Akire Ifukűbe zeneszerző kon- zseniális zenei aláfestése olykor be­szédesebb a sajátosan halk csengésű cselekménynél Ezt a filmet különös figyelemmel kel megnéznie a közönségnek, tíe különösen annak az új nemzedék­nek, amelynek figyelmét a vilée- háború végső fejezetében elkerülte fftrosima tragédiája és mindaz, amit ez a dráma előrevetít egv új háború szörnyű perspektívájában. A film figyelmeztet: a békeharc és a Szovjetunió vezette milliárdos béketábor a Civilizációt, az emberi­séget védi a haladó tudomány, s az Ember, az Élet nevében a pusztu­lástól. HAJDÚ BÉLA Székely Bertalan nemcsak mint a legnagyobb magy. történeti fes­tő ismert, de legelső monumentá­lis falfestőink közé is tartozik. Történeti kompozíciói mellett, ha­zai művészetünk realista fejlődésé­ben rendkívül Gnios életképeket, portrékat és tájképeket is festeti, Születésének 120. évfordulóján az Országos Szépművészeti Múzeum kiállítást rendezett a Műcsarnok* ban, melynek káprázatoson gazdag anyagából ismertetünk néhányat keresztrejtvényünkben. VÍZSZINTES: 1. Székely utolsó történeti olajképe, melyet 1885- ben festett. 14. Téli sport. 15. pana­szos CZ a azó. 16. Virág. 18, Egzoti­kus állatok. 21. Ezen hiába keresünk csomót. 22. ilyen a falevél is, 23, Kémek. 27. Idegen női név. 28. PDG. 29. Székely 1867-ben festett képe; a történelmi hős és a tömeg kapcsola­tának művészi ábrázolása. 31. Szid­va fele. (!) 32. Baráti megszólítás. 33. Burkolatsúly, névelővel. 34. Bánya­városunk. 36. Eziipt vegyjele. 37. Fürdőnk benne (névelővel). 38. Aru­ba bocsát, 39. A „nagy palóc“ név­jele. 41. E-vel: szicíliai tűzhányó. 43, Lakoma- 43- A -ra párja. 44. Gázló­madár. 45. Nyári futóeső. 46. Betű, kiejtve. 47. Kanócvég! 49. Moedő mássalhangzói. 50. 2000 római szám­mal. 51. Gyakori családnév. 52. Esz­tendeig, 53. VS. 55. Leánynév, 5fi. 1886-ban festett nagy történelmi ké­pe (3, kockában kettősbetű). 60. Arc­kép közepe. 61. ÉZC, 63. Már meg­ette a kenyere javát. 65. WSÉ. 68. Zenei hang. 68. Székely 1900-ban fes­tett. aktot ábrázoló műve. 09. Hiszé­keny. 70. Zeusz pajzsa, 72. Német város. 73. Részemre-e? 75. A regény főalakja. 77, Kis plasztikus utánzat. 78. Székely egyik nagyszabású tör­téneti festménye (1861). FÜGGŐLEGES: 1. Dísz németül. 2. Félénken közöl. 3. Ilona becézve. 4. Vörösmarty szülőhelye (1. kockába’ kettősbetii). 5. Szintén. 6. Aroma. 7j dinamó forgó része. B. Indíték* 9. Annyi mfnt. 10. Nehézipari köz­pont. 11. Kötőszó, kétszer. 12. Jó- néhányon, 13. Székely 1871-ben fes* tett olajképe. 14. Petőfi egyik költe* ményét megjelenítő festménye. 17: Az 1870-es épekben festett egyik lcé* pe. 19. Gyümölcs. 20. A hegedű tar­tozéka. 23, Hosszú éveket töltött -Izé* kely e községben; itt festette tájké­peinek nagyrészét. 24. Járom. 25: Vissza: az erő fizikai mértékegysége: 36, Hús mellé fogyasszuk. 29. Sré- Icely 1875-ben festett egyalakos képe* 30. Itt született Székely Bertalan. 33* Tongerj rózsa. 35. Falusi lépcső. 40; Nagy fájdalom. 43. Omladék. 48. Ez a gomba spórája is. 40. Itt állnak a kasofe. 54. Nagy városunk. 56. Tisztí­tóeszköz. 57. F-fel: szerszám. 58: MMR. 59. D-vel: hajítás. 60, Bánya­kocsi, 62. Fiatal háziállat. 64; .,. Kárpátok. 65. Anglia nyugati ré­szén terül el. 67. Ruhán van. 69: ...ilyet! 71. Izmos közepe. 72: ... anscsjcno (Musszorgszkij operája): 74. Mutatószó. 75. Nem a legbarát­ságosabb megszólítás. 76. Idegen két- tősbetü. 77. Major Tamás. Megfejtésül beküldendő: vízszintes 1, 29, 68, 78; függőleges 14, 17, 29 és 30. sorok megfejtése. Múltbeli rejtvényünk helyes megfejtése Az Északrrmgyarország szeptem­ber 4-i számában megjelent ke­resztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes 1, 23, függőleges 14 és 40: „L© ne puBántsátok, mert helyet­te majd okosabbat küldenek, aki­vel aztán nem lehet olyan küny- nyen elbánni." A könyv címe: Tamás bátya kunyhója. Bund! kutya a 4-cs számú bejá­raton éri el a csontot, Értesítjük a rejtvénypályázat résztvevőit, hogy megfejtéseiket minden héten legkésőbb péntekig RAJZÓI,JATOK GYEREKEK! Pajtások; Kössétek össze a szá­mokkal jelzett pontokat 1-töl 59-ig. Mit rajzoltatok? juttassák el szerkesztőségünkhöz, 9 mellékeljék a rejtvény közepén lé­vő képet. Később beérkező megfej­téseket, utólagos helyesbítéseket, más címzésű, vagy pártós leveleket nem veszünk figyelembe. A megfejtéseket a következő címre kell beküldeni; Északma- gyarország Szerkesztősége Miskolc, Széchenyi u. 30. ,,Rejtvénypályá­zat' Felhívjuk olvasóink figyelmét* hogy a rejtvénypályázat csak a ke­resztrejtvényre vonatkozik, a gyer­mekek számára közölt rejtvények megfejtését nem kell beküldeni. kétes Összeolvasó */ n é h \ \ *-4-I d In // > 1 \\ X a 1 £ m H 4 % Sí Íz J3L / 4 g Gyerekek! Olvassátok össze a ké­pek kezdőbetűit, » egy nagy ma­gyar költő nevét cs egyik költőmé­ből kiragadott szép »órait kapjá­tok megfejtésül. Ki ez a költő és hogyan szól az idézet?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents