Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-02 / 206. szám

t--------------------------------------------^ „A borsodi fiatalok nevében köszönjük pártunknak és Kormányunknak, hogy resztvehettünk a világ ifjúságának felejthetetlen varsói találkozóján' Hibák, amelyek hátráltat.á s megyénkben a gabonabeoyüitést 's____________________ __________J AZMDP BOR SOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁ XI. évfolyam 206 szám * ARA 50 FILLÉR Miskolc, 1955 szepiem >er 2. péntek * Vetés előtt Még néhány nap és megyeszerte befejezzük a cséplést, hogy teljes erővel nekiláthassunk a következő kemény munkának, a kapások be­takarításának és ezzel egyidőben a jövő évi kenyér megalapozásá­nak, az ősziek vetésének. Az elkö­vetkezendő napokban különösen összetorlódik falun a munka. Ké­sőbben aratunk, így későbben csépe­lünk, s későbben crnek be a kapá­sok is, mint rendes körülmények között. Termelőszövetkezetnek és egyénileg dolgozó parasztnak úgy kell tehát beosztani idejét, hogy ne késlekedjen a vetöszántással, az őszi takarmánykeverékek, s az őszi kenyérgabonafélék elvetésével. Néhány termelőszövetkezetünk részben már elvégezte a vetőszán­tást. A borsodivánkai József Attila tsz. 120 holdon készítette elő a ta­lajt az őszigabona számára, s e hé­ten 50 hold földbe teszi az őszi ár­pát, hogy utána hozzálásson a ta­karmánykeverék elvetéséhez. Me- zőnagymihályon is mintegy 50 hol­dat készítettek már elő vetés alá. Megyénk legnagyobb részében azonban még igen keveset tettek gépállomásaink és termelőszövetke­zeteink a jövő esztendei bőséges gabonatermés megalapozásáért. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkezen­dő napok, hetek nehéz munkát tar­togatnak dolgozó parasztjaink, gép­állomásaink számára. A gépállomások megyei igazga­tósága felhívást intézett a gépállo­másokhoz, hogy lehetőség szerint mindenütt szervezzék meg az éj­szakai műszakot. A cséplőgépeket hajtó traktorok éjjel vágjanak ne­ki a határnak, hántsák a tarlót, szántsanak, készítsék elő a talajt a vetéshez. A gépállomások veze­tőinek, pártszervezeteinek min­dent el kell követniük a munka­erő biztosításáért, s azért, hogy már most megkössék a szerződést az őszi mély és vetőszántásra. Az elmúlt esztendőben hiba volt a vetőmag biztosítása körül. A jó vetőmag az egyik legfontosabb elő­feltétele a jó termésnek. Megyénk ez esztendőben 270 vagon nemesí­tett vetőmagot kap az államtól. Olyan vetőmagot, amely mentes minden betegségtől, s kellő talaj- előkészítés mellett a lehető leg­nagyobb termést hoz. Ahhoz azon­ban, hogy ez a vetőmag földbe ke­rüljön, a vetőmagcsere jó megszer­vezésére, széleskörű felvilágosító munkára van szükség, községi ta­nácsaink, mezőgazdászaink eddig még igen keveset tettek a vető­magcsere népszerűsítése érdekében, pedig néhány nap múlva nyakun­kon a vetés, s ezzel a munkával nem lehet várni! Az elmúlt eszten­dő tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ahol a tanácsszervek, külö­nösen az állandó és a termelési bi­zottságok teljesítettek feladatukat, ott nem volt baj a vetőmagcseré­vel, jóminőségű tiszta, csávázott vetőmag került a földbe. Nagy munkát követel majd minden dolgozó paraszttól, termelő- szövetkezettől és állami gazdaság­tól a kukorica gyors betakarítása is. Csövet, szárat szinte egyidőben kell majd eltakarítani a földről, hogy azonnal munkához láthasson a traktor, késedelem nélkül földbe kerüljön a gabona. Ez nem megy kellő felkészülés, a munkaerő biz­tosítása nélkül. A vetés előkészíté­se, a vetési tervek pontos teljesí­tése tehát olyan feladat most, amelyre az elmúlt esztendeinél is jobban fel kell készülni, mert csak így tudjuk biztosítani jövő eszten­dei kenyerünket jobban, mint ed­dig bármikor. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Az alsóbereckiek hálája Lelkes ünnepség zajlott le a közelmúltban Alsóberecki község­ben: a villany bevezetését köszönték meg a falu dolgozói a nép álla­mának. A petróleumlámpák pislogá sát felváltó ragyogó villanykörték alatt Frankó Bálint, a községi tanács elnöke azt ígérte: „Megháláljuk községünk villamosítását1’. Alsóberecki, a sátoraljaújhelyi járás kis községe, munkában és kö­telességtudásban sosem tartozott az utolsók közé, de most büszkén dicse­kedhetik azzal, hogy legelső a járásban. Augusztus 27-én este jelentet­ték a falu dolgozói, hogy befejezték a cséplést. Ugyanakkor, amikor el­hallgatott a szérűn a cséplőgép bugása — már a begyűjtési megbízott is jelenthette, hogy mindenki cséplőgép alól becsülettel eleget tett beadá­sának. Kötelező szabadfelvásárlási t érvét is példásan teljesítette a köz­ség. Az alsóberecki dolgozó paraszto k 187 százalékkal adtak el több ke­nyérgabonát szabad áron az államnak, mint amennyi előirányzatuk volt. A járás területén ők kapták meg elsőnek a szabadpiaci jogot. A csép- lés befejezésekor a Rózsa Ferenc tsz kezdeményezésére elhatározták, hogy az őszi munkákban is megőrzik elsőségüket a járásban. Kitüntettek egy taktaharkányi agroncmusi A taktaharkányi gépállomás dol­gozóinak nagy örömére borsod- megyei is került az ország tíz legki­válóbb mezőgazdásza közé. Szatmári Dezső elvtárs, a taktaharkányi gép­állomásról a tiszaluci Vörös Hajnal tsz-be kihelyezett agronómus 1000 forint jutalomban részesült azért, mert a gépi kapálás és kaszálás te­rén országos viszonylatban a 10 leg­jobb mezőgazdász közé került. A gondjaira bízott tsz-ben 1029 hold gépi kapálást, 95 hold gépi kaszá­lást végeztek el és 81 holdon vetet­tek másodnövényt. Megérdemelt dicséret Elsők az építőipar párosversenyében A megyei tanács begyűjtési hiva­tala dísztáviratban köszöntötte a borsodivánkai József Attila és a finkei Kossuth tsz tagságát, mert a beadás jó teljesítésében egész me­gyénknek példát mutatott. A borsod- ivánkaiak már mindenből teljesítet­ték egész évi beadásukat. A fin- keiek főleg azzal érdemelték ki a dicséretet, hogy szabadgabona beadá­si tervüket 160 százalékra teljesítet­ték. Ugyancsak dicséretet kapitak Szendrőlád. Alsóberecki és Borsod- szirák dolgozó parasztjai is, akik példásan teljesítik állam Iránti kö­telezettségüket. Szendrőládon pél­dául még a cséplés befejezése előtt 166, Borsodszirákon pedig ugyan­csak a cséplés befejezése előtt 132 százalékra teljesítették az évi gabo­nabeadást. Megyénk építőipari vállalatának dolgozói párosversenyben harcolnak az évi terv határidő előtti teljesíté­séért. A 34. számú Építőipari Válla­lat fej-fej melletti versenyében leg­utóbb a Borsodmegyei Építőipari Vállalat lett az első. A hejőcsabai Cement és Mészmű dolgozói is első­séggel dicsekedhetnek párosverseny- társukkal, a mályi téglagyár dolgo­zóival szemben. A miskolci és a sajószentpéteri üveggyárak verse­nyében a miskolciak vezetnek. A 31/2. és a 31/6 építőipari vállalatok között folyó versenyben eddig a 31/2. vállalat dolgozói szerezték meg a büszke első helyet. SALLAY ISTVÁN a versenybizottság elnöke. A göncruttskaiak Cöncruszka augusztus elején szö­vetkezeti község lett. Megváltozott községük határának képe, de meg­változott a község dolgozóinak gon­dolkodása és életmódja is. Levetet­tük az egyéni gazdálkodás minden nyűgét, nehézségét, s most új éle­tünket azzal kezdjük hogy minden­ben eleget teszünk állampolgári kö­telességünknek. Egész évi munkánk gyümölcsének nagyrészét már beta­karítottuk, s a község sok dolgozója példát mutatnak a beadáson kívül egész évi adóját is rendezte. A tanács végrehajtó bi­zottságának legutóbbi ülésén elhatá­roztuk, hogy a Hl. negyedévi adófi­zetési előírást szeptember 15-ig tel­jesítjük. Ugyanekkor versenyre hív­tuk ki megyénk valamennyi közsé­gét az adófizetési terv határidő előt­ti teljesítésére. PUTNOKl NAGY LÁSZLÓ vb. titkár. Uj győzelmek a bányásznap tiszteletére A borsodi bányászok a „bányászőr­ség“ utolsó hetében egyre eredmé­nyesebben dolgoznak. A tröszt augusz­tus 30-án 103,6, augusztus 31-én pe­dig 106,2 százalékra teljesítette napi tervét. Különösen az edelényi bányászok értek el kimagasló eredményt, a hó­nap utolsó napján 184,6 százalékra teljesítették tervüket. A havi ver­senyben is az edelényiek az elsők 125,6 százalékos teljesítménnyel. A második helyet a kurityáni bányá­szok szerezték meg 109 százalékos eredményükkel. Jól dolgoztak augusz­tusban a sajókazinci bányászok is. Havi tervüket 107,4 százalékra telje­sítették. Tóth András frontbrigádja 800. Lovas László csapata 700, Sie Jó­zsef csapata pedig 600 tonna szenet termelt havi tervén felül. Az alberttelepi bányászok továbbra is tartják jó eredményüket. Augusz­tusi tervüket 106,4 százalékra teljesí­tették. Elsősorban a frontbrigádok végeztek példamutató munkát. Loy Árpád Kossuth-díjas, a szocialista munka hőse brigádjával a múlt hó­napban 1329 csille szenet termelt ter­ven felül. A másik két alberttelepi frontbrigád tagjai is jóval túlteljesí­tették tervüket. Szentkúti Tivadar csapata 713, Nagy József csapata pe­dig 642 tonna szenet termelt terven felül. Az V. bányásznap tiszteletére fo­lyó versenyben kimagasló győzelmek születtek az éves terv teljesítésében is. A berentei bányaüzemben Szaba­dos József csapata befejezte éves ter­vét. Az ormosbányai üzemben Gyur- kó István csapata ugyancsak eleget tett évi tervfeladatának. Gyurkó elv­társ és munkatársa Serfőző Pál már szerdára teljesítették heti tervüket: eredményük 352 százalék. HIRtbK i jNHEH-OHHflH REPÜLŐGÉPRŐL IRTJÁK A SZÚNYOGOT SZTÁLIN VÁROS­BAN A Duna árhullámainak visszahú­zódása óta roppant mértékben elsza­porodtak a szúnyogok Sztálinváros- ban. A városi tanács és az Országos Közegészségügyi Intézet intézkedésé­re a szúnyogok tény észtelepeit a du- naparti füzeseket körülbelül hatszáz holdnyi területen repülőgépről szú­nyogirtó szerrel permetezik be. A MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍ­TÁSON TIZ SZÁZALÉKKAL OLCSÓBBAN KAPHATÓK A MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÖNYVEK A napokban megnyíló országos me­zőgazdasági kiállításon a könyvpavi­lonban az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvvásárt rendez, ahol a kiállítás tartama alatt tiz százalékkal olcsóbban kaphatók a mezőgazdasági szakkönyvek. MEGJELENIK A MUNKA-BÉLYEGSOROZAT ÚJABB HAT ÉRTEKE A posta a mezőgazdasági kiállítás­ra kibocsátja a ,.Munka“-bélyegsoro- zat újabb hat értékét. A különbőzé színű bélyegek egy-egy mezőgazda- sági foglalkozási ágat mutatnak be. A nyolc filléres bélyeg kertészt, a tíz filléres hálót vonó halászt, a het­ven filléres botjára támaszkodó gu­lyást, az egy forint hetven filléres kondást, a két forint hatvan filléres traktoroslányt, a hárem forintos pe­dig népviseletbe öltözött csikóst áb­rázol. Az új bélyegeket szeptember 3-tól árusítják. A mezőgazdasági kiállítá­son különleges bélyegzőt használnak az alkalmi postahivatalok. KÍNAI fiatalok indul­nak A SZÜZFÖLDEKRE. A pekingi Kuangmingzsipao köz­lése szerint öt kínai ifjú levelet in­tézett a kínai ifjúsági szövetség pe­kingi városi bizottságához, amelyben arra kérik a bizottságot, tegye le­hetővé számukra, hogy egyenkint hatvan tagú brigádot szervezve meg­kezdhessék a kínai szüzföldek „meg­hódítását”. Az öt bátor fiatal fel­ajánlotta. hogy a határterületeken minden állami segítség nélkül egy év alatt több mint háromezer mu szűz- földet művel meg a pekingi fiata­lokból szervezett brigádokkal. A kínai sajtó szerint Hejluncsjan tartomány dolgozói örömmel várják a pekingi fiatalok szüzföldek meg­hódítására induló brigádját. Már megérkezett a tartományba Csang San. az ifjúsági brigád vezetője, hogy megtekintse a britrád számára kije­lölt területet. (MTI) TSZ ASSZONYOK KÖZÖ1A Az euiödí Szabadságharcos ter­melőszövetkezet megyénk millio­mos termelőszövetkezetei közé tar­tozik. Gazdagságáról már portája is tanúskodik. A főépület előtti raktárhelyiségben egymás mellett sorakoznak a gabonával telt zsá­kok — az idei termés egy része. Az L-alaku gazdasági épületekben, az istállókban vannak elhelyezve az erős, munkabíró lovak és a csikók. Az udvaron gyönyörű tyúkok és csirkék kapirgálnak a szétszórt magvakban; a szérűn cséplőgép búg, asszonyok, férfiak vidáman hányják a kévéket. Az egyik raktárhelyiségből ka­cagás hallatszik — asszonyok dol­goznak itt és forgatják a rozsot és a búzát. A nagy por ellenére vidá­man pereg a szó, s gyorsan mozog a kéz is. Van munka bőven. Kora tavasztól késő őszig számítanak n termelőszövetkezetben az asszo­nyok munkájára. A sarabolást, ka­pálást. egyelést ők végezték. A ku­korica, a napraforgó, a mák ápo­lását is rájuk bízták, s amint be­igazolódott, nagyon is jól tették. A répát eddig ötször kapálták meg, cséplés után hatodszor is megka­pálják. A szőlőben most végzik az ötödik kapálást. Úgy dolgoznak valamennyien, hogy ne érhesse szó a tsz házaiáját. Aratáskor és hordáskor a tsz asszonyai kereszteltek, markot szedtek, kévéket adogattak. A csép­lőgépnél is kivették részttket a mimikából. Mindent szívesen vállal­lak, csakhogy gyorsabban haladjon a munka, s azért is, hogy örömet okozzanak elnöküknek, Suri János­nak. Még a prémiumnál is többet ér talán, ha látjuk az elnök arcán a megelégedettséget. Suri János jó ember — mondják az asszonyok — szép szóval mindent elér a tsz ta­goknál. Okosan vezet, s nincs olyan dolog, amiről ne számolna be. Az elnök példája a többieket is munkára serkenti. — Nincs ne­künk otthon nyugtunk — mondo­gatják — akár rossz, akár jó az idő, itt a tsz-ben mindig akad munka. S a szorgalomnak mi él­vezzük a jutalmát. Az elmúlt na­pokban kaptuk meg a borsó után járó prémiumot — 60 ezer forin­tot, amelyet az eddig szerzett mun­kaegység arányában már szét is osztott az elnök a tagság között Még a vak is láthatja, hogy érde­mes a tsz-ben dolgozni. özvegy Bori Józsefné egészen tűzbe jön. ha a termelőszövetke­zetről beszél. Négy évvel ezelőtt lépett a tsz-be hét hold földdel, azóta minden nap ott szorgoskodik az udvaron vagy valamelyik gaz­dasági épületben. A kapások kö­zött az elsőkhöz tartozik, jókedvű vidám, mert szép lett az élete. Valamikor bizony nem igy ment a munka. Négy apró gyer­mekkel maradt özveaven. s hogy kenyérhez jusson, látástól vaku- lásig dolgozott a gróf tízezer hol­das birtokán. Sírva fogta reggel a Icapát, korgó gyomorral dolgozta végig a napot, este meg kétség be­esetten kereste össze gyermekeit az utcán. Így tartott ez egészen 1945-ig. Akkor négy hold földet 'uipott. s élete is könnyebb lett. De még így sem volt valami rózsás. Három fiúgyermekével együtt mű­velte a földet, a háztartást nyolc­éves lánya vezette. — Dolgoztunk eleget — mondja Bori néni —, de igazán boldogulni mégsem tudtunk. A fiuk elmentek, munka után néztek, egyedül ma­radtam a lánnyal. A nagy munka •dejére ugyan hazajöttek ők is. se­gítettek, mert beteges voltam, de mégsem volt így jó. 1951-ben be­léptem a tsz-be. Azóta ez a máso­dik otthonom. Nagyon jó itt. dol­gozni. s érdemes is. Az elmúlt ér­ben 17 ezer forint volt a tiszta jö­vedelmem. ebben az évben 20 ezerre számítok, mert több lesz a munkaegységem. Nem felejtettem el a múltat, s éppen ezért tudom o jelent annyira becsülni. Két na­gyobbik fiam jó állásban van, a ki­sebbik most katona. A lányom a miskolci kereskedelmi vállalat alkalmazottja. S hogy a lányáról es«tt a szó, Bori néni meg nem állhatja, hogy el ne mondja mi mindent vett már neki. Két éve egy világos szobát, most megrendelte a sötét kombi­nált szobát. A kelengyéje is együtt van már. — Valamikor a gróf- cisasszony járt így — mondja —, mint most az én lányom. Más vi­lágot élnek ezek a fiatalok, mint én. Amit tőlem elvett az élet, azt nekik kétszer esen-háromszorosan is megadja. Nemcsak Bori józsefné az egyetlen, aki ilyen lelkesedéssel, örömmel beszél a közösről. Ugyan­így beszél minden as^ony. Kovács Béláné az elmúlt évben például 222 munkaegységet szerzett s ezért 3130 forint készpénzt. 104 kilő ro­zsot, 13 mázsa 10 kiló búzát, 225 kiló árpát, 60 kiló burgonyát, 16 és fél kiló cukrot, 155 kiló tenge­rit és 111 kiló takarmányrépát ka­pott Épp ilyen büszke jövedelmé­re Sebő Zsuzsanna, Búza Ilona és Léstára Barnáné is. Évi tiszta jö­vedelmük elérte a 18—20 ezer fo­rintot az elmúlt évben. Tudják, hogy az asszonyok a termelőszö- vetkezetben épp Ügy érvényesül­hetnek, mint a férfiak, ha megfog­ják a kapa nyelét s nem várják a sültgalambot. Az ő példájukból ta­nulna, a községben már nem egy asszony határozta el, hogy zár­számadás után belép a termelőszö­vetkezetbe. követi Boriné. Sebő Zsuzsa. Búza Ilona és Léstár Bar­náné példáját, akik a közösben megtalálták a munka örömét. KUGLER GWENDOL1N \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents