Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-09 / 212. szám

Péntek, 1955. szeptember 9. ESZAKMAGTAEOBSZAG Pár télét Scdeites Ültek A nép forintjaiból — a népnek A Lenin Kohászati Művek propagandistái trésnek az ál oktatási évre valá felkészüléssel ÁLIG TÖBB, mint egy hónap múl­va megkezdődik a pártoktatásl év. Ez az idő bizony már nagyon kevés arra, hogy azok a pártszervezetek, amelyek késnek a határidők betartá­sával — pótolják az elmulasztottakat. Ilyen pártszervezet például a Lenin Kohászati Művekben a fínorphenger- mü kikészítő egyes számú alapszer­vezete. Kiss Géza elvtárs a nagy­üzemi pártvégrehajtóbizottság munka­társa a következőket mondotta az említett alapszervezet munkájáról: ' — Ádám János elvtárs, az alapszer- ve?et szervező titkára, aki a marxiz­mus— leninizrpus alapjai tanfolyam propagandistája lesz, még azt sent tudja, hogy kiket fog taníiani. És ma már szeptember 7-e van. Ebben ő is hibás, mert pártyezetöségi tag. De elsősorban a pártszervezet hibás, mert ebből látható, hogy a propagandistá­nak nem adott megbízatást a hallga­tók kiválogatásában és az új párt- pkíatási év megszervezésében. Ezekből látható, hogy vannak pro­pagandisták, akik nincsenek tájéko­zódva az oktatás állásáról, hozzá sem fogtak a munkához, nem tanulnak, még mindig nem dolgozzák fel a ki­adott kötelező irodalmat, KÉTSÉGTELEN, hogy a propagan­disták késve kapták meg az anyagot, 6 emiatt nem lehetett -betartani a ha­táridőket. De az anyag már régen megérkezett. A tapasztalat mégis azt mutatja, hogy még meg sem kezdték a tanulást. így most megnehezedik a munkájuk, mert kevés idő van már csak hátra az indulásig, áttanulmá­nyozni való pedig van bőven. Csak erős ütemben lehet pótolni az elmu­lasztottakat. i A nagyüzemi pártyégrehajtóblzott- ság az elmúlt hónap 27-én összevont tanácskozást szervezett a propagan­disták számára. Szeptember 6-án pe­dig az első „szakosított“ tanácskozás is lezajlott a marxizmus—leninizraus alapjai tanfolyam előadóinak. A pártvégrehajtóbizottság négy elvtár- sat küld propagandista konferencia vezetőnek: Treit László, Kiss Géza, Szabó Imre és Nagy Lajos elvtássa- kat. Az eddigiek alapján előadók mindenüvé biztosítva vannak. A 'JreÚ László elvtárs konferenciájához tar­tozó propagandisták elmondták, hogy szívesen fognak tanítani. Nincs ts köztük egyetlen egy sem, aki Új elő­adó lenne. Mindegyikük már évek óta vezet valamilyen Iskolát. Andra- sovszki János elvtárs, alapszervezeti titkár, a kohó főművezetője már nyolc éve tanít. Szskolcai Dezső mű­vezető, Szabó József alapszervezeti titkár, Lovasé János a martjn sze­mélyzeti előadója, Pócsi István alap­szervezeti titkár, Ignácz Dez6Ő alap- szervezeti titkár már szintén több évo vezet valamilyen iskolát. MOST MÁR csak az kell, hogy minden előadó hozzáfogjon a tanulás­hoz s mire elérkezik az oktatást óv, felkészülten, az elvi kérdések tisztá­zásával lássanak hozzá a hallgatók oktatásához, mert ettől függ majd az oktatást óv sikere. A jó felkészülés már félsiker. A hallgatók pedig csak akkor járnak szívesen a szeminárium mokra, ha színvonalas az oktatás, ha az előadott anyag leköti a figyelmü­ket. Ez pedig csakis az előadótól függ. Az anyag biztos ismerete lehe­tőséget nyújt erre, hogy az előadó elevenné, érdekessé tegye a szeminá­riumokat. A gyár propagandistái és a párt­szervezetek különböző nehézségekre hivatkoznak, amiért még nem kezd­ték meg a tanulást. Ez az álláspont nem helyes. . A propagandistáknak lehetőségük volt arra, hogy alaposan felkészülhessenek az oktatásra, A pártszervezeteknek meg kellett adni és meg is adták erre a lehetőséget s aj időt. Csak élni kellett vnlna ezzel a lehetőséggel. A pártszervezetek ezért most gondoskodjanak arról, hogy a propagandisták pótolják ~ már amennyire lehet. — az elmulasz­tottakat és ellenőrizzék is munkáju­kat. Különösen az elsőfokú oktatás előadóit segítsék, mert a felsőfokú Is­kolák előadóinál eokkal kevesebb hiba van a felkészülésben. A HALLGATÓKKAL való másod­szori elbeszélgetés már sok pártszer­vezetben megkezdődött, A pártszerve­zetek gondoskodjanak róla, hogy a beszélgető bizottságok minden hallga­tóval ismertessék az új oktatási évre vonatkozó tudnivalókat. Ne legyen egyetlen hallgató sem. akivel ne be­szélgetnének el a bizottságok. Egy kiváló termelőszövetkezeti dolgozó Csillogó érem fekszik Csizmarek Józsefire szobájában az etazsér kézi­munkáján. ázinle könnyes a szeme a boldogságtól, amint a nemzetiszín szalaggal díszített csillagó énnél, a kiváló termelőszövelkezei dolgozó kitüntetést nézi. Mert vajon mérés szelt-e volna ű, az egyszerű par ászt? asszony még vsak gondolni is arra valamikor, hagg ilyen megbecsülés­ben lesz részed Amikar meiikapta a kitünte.ést, alig akarta elhinni- hogy az övé, hogy azt ő viselheti ünnepnapokon a ruháján­Amikor munkája felöl érdeklődik az ember, arról, hogg mivel érdé- meííe ki a kitüntetést, — nem ma­gáról beszél, hanem az elmúlt évek nagy változásáról. Mert neki az ter­mészetes, hogg mindig szorgalma­san végzi a munkát, Így volt ez ez­előtt is, így dolgozik amióta az eszét tudja, "csakhogy az elmúlt években megvétózott munkája ér­telme, célja. Hat éve tagja a esabaji Éberség termelőszövetkezetnek, Az első években akadt még nehézség bőven, főleg azért, mert nem min­denkinek volt szívügye a munka a közösben, de azért az ő neve mel­leit, a kétgyermekes édesanya neve mellett az évvégi zárszámadásban mindig oH volt 300 munkaegység- Ennél alább ö sosem adta, pedig sok munkál adnak a gyermekek, két éve pedig, amióta édesanyja is munkaegységre dolgozik, akad do­log a kis háztájiban is. Es ha mgr szábakerült Csizmarek- né édesanyja, meg kell mondani, hogy ez az idős néni volt az első, akit a kiváló termelőszövetkezeti dolgozó meggyőzött az úí Út helyes­ségéről. Az édesanyja kezdetben szí­vesebben végezte otthon a házimun­kát, nem nagyon kívánkozó:! a kö­zösbe. A leányának köszönheti, hogy most ö a termelőszövetkezet barom­figandazája s minden egyes munka­egységére csak előlegként 6 kiló búzát kapott, Amikar előlegoszláskar édesanyja örömét 144a, akkor határozta el Csizmurekné, hogy beszél ő a falu­ban az egyéniekkel- Esiénkint min­dig szakít időt arra, hogy elláto­gasson valamelyik egyénileg gazdál­kodó ismerőséhez. Elmondja nekik = főleg az asszonyoknak —, hogy hogyan boldogul a közösben. Eh mondja, hogy csak az nem találja meg a számítását, aki lusta, ákinek jobban esik naphosszat az árnyék­ban heverésznii aki azonban szeret dolgozni, az olyan boldogan él, mint ő. Eelsorolja azt is, Hogy mi min­dent kap munkájáért az idén a Ier- melőszövelkezettől, mennyi gabonát, kukoricát, pénzt, mákot és ki tudná még felsorolni mi mindent, — eleg az hozzá, hagy bár két leánya még messzi van az eladósortól, de mar most ki tudja őket stafirozni, Csobajon már nemcsak, az Éberség régi tagjai, de sok új belépő is azt tartja, hogy Csizmarekné nemcsak két szorgalmas keze munkájával, de ezekkel a szívből jövő esti beszél­getésekkel is sokszorosan megérde­melte a kitüntetést. Mert bizony az ő szavai, az ő példája volt az, ama, lyet a Varga-család. Halmai Etelka, meg még jóegynéhányan követtek, amikor nemrégiben az új u'at jed- lasztották és aláírták a belépési nyilatkozótat. p. E­Ózdi olvasztárok a III. negyedéves terv határidőelőtti teljesítéséért Az ózdi elvasztárhrigááok nemes vetélkedést indítottak a harmadik negyedéves terv határidőalfltti telje­sítéséért, Csütörtökön reggelre amar- tinkemefleék versenyében gpsúeserSd- ményt az I. számú kemence kiváló olvasztárai, Suszter Sándor, Széles Dezső és Hanyiszkő Pál érték ol, a vállalt 13 tonna helyett 94.3 tonna acslf csapoltak napi előirányzatukon felül, Széles Dezső kollektívája estt- töHökön reggelig 120 tonnára növelte a tervelelfányzalán felül termelt acél- mennyiséget. Kiváló munkáról tanús­kodik a JJ-ta kemence 119,1, a VI-es DISZ kemence 185, a VH-es kemenee 123.5, a VIIJ-as kemenee 1349, a ÍN-es kejnenoe 19,í.4 és a XJ-eS kemence olvasztáxainak M$,? száza­lékos eredménye is. A? áfái ni. vasztárek a mennyiségi termelés mel­lett nem feledkeznek meg a minőség­ről sem. Ezen a napén programszerű- sógi vállalásukat négy százalékkal túlszárnyalták. Úgy dolgoznak az ózdi olvasztárok, hegy a harmadik ne­gyedéves tervet határidő előtt telje­sítsék és a diósgyőriek és a csepeliek előtt az övéké legyen az elsőség. A kecskeméti gyümölcsszeszipari vállalat a napokban küldte fel gz idei gyártmányait a kereskedelmi minőség­ellenőrző intézetnek véleményezés cél­jából. Az Intézet szakembere! megállapí­tották. hogy a gyár cseresznye-, meggy- és berenkpárlgtai lényegesen jobb minőségűek, mint ez elmúlt év­ben. A páFlatoknek különösen jó zamala vbh. Ez azzal is összefügg, hogy gazdag gyümölcstermés volt és a gyárban nagyobb gonddal kezelték a beérkező árut. Ezeket a szeszpárla­tokat msgvazott gyümölcsből készí­tették. 'Az aluminiumgyár dolgozói az idén már eddig is növelték az alumínium* edények választékái és mennyiségit. Hnvidesen új cikkeket adnak át a kereskedelemnek, a sípoló teáskannát az env Wer űrtartalma úgynevezett autnszifan‘, amellyel házilag készít­hető a szódavíz. A gyár dolgozói még ebben az év­ben pyorsfőső edényekkel örvendez­tetik meg a háziasszonyokat, s az új aluminium edények légmentesen zár­hatók s ez így keletkezett magasnyo­mású főz gyorsít la a tőzést. s ugyanakkor takarékossá is teszi. Tervbevették az alumínium sör/is- nalackok készítését aminek előnye, hogy törhetetlen é* gyorsan hiíthető. * Huszonnvolcféle kötött gyártmány­úval készül az őszi idényre a divat kötöttérúgyár. Ezek közül nyolc tel­jesen új modell, Az érdekes gallér- mrgoidással készfl't rövid és hosszú U.üú női pulloverek. az újvnnalú férfi ujjas mellények rövidesen megjelen­nek az üzletekben, Ű.1 fazon külön- leiresség a keresztiré.nvú hordáéval kötött sálgalléros pői knljgán. Tekin­tettel az úgynevezett freenll kötött­áruk iránt) nagy érdeklődésre, ezután nemezek u,ijstl*n mrüénveVpí, hanem hosszú ntlú női- és férfikabétokat Ír gyártanak kétféle színű fonalból. ÓZD Felsorolni is nehéz lenne, mj}yao sok minden épült ózd on az állam­nak kölcsönadott forintokból. Egyet bemutatunk képünkön a sok közül: az érctömörítő művet, az ország legmagasabb kéményével, AZ ESZMEISÉGRŐL Irta: KAMIUL CHYLIN5KA II, Az eszmeiség szerepének lebecsülése igen sok eset­ben a hibák forrásává válik. Ha vizsgáljuk a bürokra­tikus munkastílus forrásait, ráébredünk arra, hogy itt nemcsak beidegzödött ropsz szokásokról van szó. Ezek o bejdegződött rossz szokások túlnyomórészt az elv- Kzerütleneégből, az eszmeiség elsekélyesítéséből kelet­keznek. A bürokraták hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a párt egyik legfontosabb célkitűzése az em­berek megnövelése, az a feladat, hogy közelebb hoz­zuk az embereket eszméinkihez. Az elvszerütlenségböl fakadó sok apró hiba és rossz szokás végezetül meg­kövesedett helytelen munkastílussá válik. Az egyik faluban termelőszövetkezetet létesítenek. A szervezési időszakban a járási pártbizottság funk­cionáriusai időt es fáradságot nem kímélve sűrűn lá­togatják a községet, mindent megtesznek annak érde­kében, hogy létfejpjjöR az új termelőszövetkezet. A fáradságot siker koronázza, a nyilvántartásban fel le­het tüntetni, hogy a járás égy újabb termelőszövetke­zettel gazdagodott. A járási funkcionáriusok most már jóval ritkábban látogatnak el a faluba, érdeklődésük alábbhagy. Az üj termelőszövetkezet elnöke nehézsé­gekkel küzd, néha tanácstalan. A járási pártbizottság­tól kér segítséget. A járási párttitkár így válaszol: „glvtársam, adja írásban, mik a panaszai", A tsz-pb nők mindent írásban rögzít, hónapokig várja a választ. A jelentés a járási párttitkár íróasztala fiókjában he­ver, a termelőszövetkezetet a széthullás veszélye fe­nyegeti. A nyilvántartásban továbbra is ott szerepel az a tópy, hogy a faluban tsz alakult. Nem elegendő a szövetkezetét létrehozni, sokat kell tenni annak érdeké­ben, hagy az fenn is maradion, felvirágezzék és jó Példájával magával, ragadja a még egyénileg gazdál­kodókat. Az egyjk szevöüzemben az egyjk munkásnő el­hagyja magát a munkában. Olyan munkásnőről van szó, aki több év óta élmunkás, a mUAkavereepy kez­deményezője volt, ma pedig nem teljesíti normáját. A pártszervezet megállapítja a tényt. Azzal már nem foglalkozik, hogy felderítse a furcsa változás forrá­sait. Pártsyülés keretében élesen megbírálják a mun­kámat. Később kiderül, hagv gyermeke hónapok éta Súlyos beteg, nehézségei ve!tak a kórházban történő elhelyezéssel. A munkásnő hónapokkal ezelőtt sasit- ségért fordult az elvtársakhoz, de senki sem törődött ejzel. De, ha áZ eivtársak azonnal segítségére sietnek a gyermek már régen meggyógyult volna és anvln a szokott lelkesedéssel dolgozna munkahelyén- Ha a pántszervezet vezetői időben a műnk ásná mellé álltak volna, akkor nyilván nem tör ki a* elkeseredés a műn« kásná ajkairól. A gyűlésen a magárahggyatott, me?hs- sonlptt elvtánsná ezeket mondotta? „A ti szemeitekben az ember még rosszabb, mint a gép. Ha valami baj van vele. azonnal ócskavasba dobjátok", jó akarattal és tő* védéssel mindezt e] lehetett volna kerülni­Azok a funkcionáriusok és aktívák, akik ilyen magatartást tanúsítanék az emberek és problémáik iránt, megfeledkeznek a pártmunka tartalmáról- Náluk elillan a tartalom, megmarad csupán a forma. A Párt útmutatásai a formalitások gyűjteménye lesz számuk­ra, eltávolodnak a céltól, az eszmétől, megkövesedett bürokraták csupán. A Központi Bizottság Hl, plénuma azzal a felhí­vással fordult a párttagokhoz, hogy ideológiánk tar­talmát a leggyökeresebben tisztítsák meg mindenféle sallangtól, a bürokrácia és a nyárspolgáriasság meg­nyilvánulásaitól, vegyék fel a harcot mindenféle em­bertelen megnyilvánulás ellen. A párt azért tesz erő­feszítéseket ebben az irányban, mert tudja, hogy az eszmei tartalom elsekélyesítése a legsúlyosabb kársr kát okozhatja. Ebben az átmeneti korszákban, amikor a kapita­lizmus romjai« építjük a szocializmust, az osztályért* jelenlegi helyzetében, a társadalmi igazságért folyta­tott harcunk közben fel kell venni a küzdelmet min­denfajta rossz ellen. A kapitalizmus igen rossz gazda­sági bázist hagyott ránk örökül, sokat kell küzdenün't, míg azt átalakítjuk A szocializmusért folyó harc a kapitalizmustól örökölt körülmények között zajlik. A régi rendszertől örökölt anyagi és erkölcsi ha­gyatékot nem választja el valamilyen demarkációs vo­nal a ma) élettől, nem lehet mesterségesen elszigetelni a régit az újtól. A múlt hagyatéka távolról sem va­lamilyen muzeális maradvány. A kapitalizmus marad­ványai szörnyű és pusztító dolgokat művelhetnek. Ne gondoljuk azt, hogy automatikusan, szinte magától ki­múlnék ezek a maradványok. Az űj körülmények kö­zött aktivizálódni próbálnak, szinte meg akarják fer­tőzni a születő új erkölcsöt a régi erkölcs beteges tü­neteivel és megnyilvánulásaival. Magában vévp nem elegendő megállapítani azt a diagnózist, hogy minden, ami rossz, annak forrása a régi rendszerben rejlik. E/ a diagnózis helyes, ehhez nem fér kétség. De nem korlátozhatjuk magunkat csupán ennek a diagnózis­nak a megállapítására. A közömbös magatartás csók* kenfj ellenállásunkat a rossz megnyilvánulásokkal szemben. Kétségkívül az osztálytársadalom sokszáz eszten­deje alatt alakult ki az emberekben a félrevezetés, a gyávaság, e fennhéjázás, az önzés, a gőgösség, s a többi ropsz tulajdonság. A tény megállapítása azonban arrg ösztönöz bennünket: kíméletlenül harcoljunk az ilyen jellemvonások megnyilvánulása ellen. Ha mi hi­bákat követünk el munkánkban, a régi rendszerből megmaradt rossz szokások még inkább burjánzanak. akadályozzák előrehaladásunkat. Élese« rá kell mu­tatnunk arra, hogy a jelenlegi konkrét körülményes között mit érünk és mit érhettünk volna el. s ez a mindennapi kritika tulajdonképpen előrehaladásunk motorja. A párttagok lelkiismeretének szava szüksé­ges előfeltétele fejlődésünknek. Nemrégen a tapaszta­lat azt bizonyította, hogy a párttagság éber letkjisme- tete, eszméink iránt) hűsége leleplezte a törvényesség megsértését országunkban ég megszüntette azekgt g jelenségeket. Eszméink irántj hűségre egyaránt sztikséí van 3Z építááliványokon és a bamkádoken. Munkánk egyik alapvető feladata, hagv elvbú és éber lelkiismeretű embereket neveljünk. Sokszázezer ilyen elvtársat neveltünk már. s ez igazi örömmel tölt el bennünket. Psak a párt az az erő, amely képes az emberekből kihozni az áldozatkészség, az önzetlenség és az odaadás hatalmas tartalékait. A párt a legna­gyobb erkölesj erő. Élvtársainkban, amikor e*t .a rö­vid és egyszerű mondatot hallják: „A nárt számít fád", valami megmozdul bennük, megacélosodnak, olyan feladatok elvégzésére is alkalmasnak érzik magukat, amelyek vállalására még nem régen nem mertek vaj- na gondolni, Nemcsak azért győzünk, mert velünk van a törté­nelem logikája. Azért is győzünk, mert történelmünket ilyen emberek formálják. Vége,

Next

/
Thumbnails
Contents