Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-09 / 212. szám

V., Az eszmeiségről Bulgáriai városképek J AZ MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA- ------- -------------------- v ______________________ ----- - ..--------------— XI. évíolyam 212 szám ARA 50 FILLÉR _______Miskolc, 1955 szeptember 9. péntek Tizenegy éve szabadult fel Bulgária A VILÁGPOLITIKA HÍREI A Szovjet Hadsereg győzelmes " előrenyomulása tette lehetővé, hogy 1944 szeptember 9-ón, 11 évvel ezelőtt a bolgár nép a Hazafias Arc­vonal zászlaja köré tömörülve, a Bol­gár Kommunista Párt vezetésével, a felkelés fegyveréhez nyúlva megdön­tötte a monarcho-fasiszta burzsoázia hatalmát. Tizenegy sikerekben gazdag év telt el azóta s ez idő alatt Bulgária, a bolgár népgazdaság hatalmasat fejlő­dött. Az elért sikerekben kiemelkedő szerepet játszott az a segítség, ame­lyet Bulgária a Szovjetuniótól kapott. A népi uralom 11 éves időszaka alatt Bulgária fejlett iparral és mező- gazdasággal rendelkező országgá ala­kult át. A dolgozó nép a legfontosabb termelőeszközök birtokában olyan len­dületes épitőmunkába fogott, aminöt még sohasem látott az ország: Üze­mek, gyárak, villamoserőmüvek, víz- duzzaisztók épültek, új ipari közpon­tok keletkeztek. Az országban új iparágakat létesítettek, például meg­teremtették a vaskohászatot, a gép­gyártást, az elektromosipart stb. Meg­feszített erővel folyik a nehéziparnak, a termelési eszközöket gyártó ipar­nak a fejlesztése. Az ipar uralkodó helyzetbe került: a népgazdasági ter­melés egészének 55.9 százaléka már az iparra esik. Az eredmények a bolgár mezőgaz­daságban is számottevőek. A termelő- szövetkezetek, az állami gazdaságok s főként a gép- és traktorállomások nagy sikereket értek el a mezőgazda­ság anyagi és technikai alapjának megerősítésében ée a terméshozam növelésében. A kultúra sohasem látott virág- ^ zásnak indult. A szeptember 9-i győzelmet követő kulturális forrada­lom az óvodai oktatástól a felsőokta­tásig, a közoktatás egészét átformálta. A különféle fajta és fokú iskolák száma megsokszorozódott és a könyv­tárakban, tudományos intézetekben, öntevékeny együttesekben a dolgozók tömegei vehetnek részt az új bolgár kultúra építésében. Virágzik a tudo­mány, az irodalom, a művészet. A Bolgár Népköztársaság, mint a Szovjetunió vezette béketábor hű tagja, következetes békepolitikát űz és békés együttműködésre törekszik minden néppel. A bolgár nép és kor­mánya fenntartás nélkül támogatja a Szovjetuniónak az új világháború megakadályozására, a nemzetközi fe­szültség enyhítésére irányuló nagy- jelentőségű kezdeményezéseit és maga is termékeny kezdeményezéseket tesz a szomszédos államokkal való kapcso­latok rendezésére. A nemzetközi fe­szültség, de különösen a Balkánon uralkodó feszültség enyhítésének po­litikája konkrét eredményekkel járt s ezeket az eredményeket tükrözi Bulgária viszonyának megjavulása Jugoszláviával, Görögországgal és Tö rökországgal. 1954 május 22-én Bulgária helyre­állította a diplomáciai kapcsolatot Görögországgal. Rendezték a vitás határkérdéseket, kereskedelmi egyez­ményt kötöttek, újra felvették a pos­ta forgalmat, A bolgár kormány kezdeményező lépést tett s készségét fejezte ki a Jugoszláviával fennálló vitás kér­dések közvetlen tárgyalások útján való megoldására. Tisztázták a határ­kérdéseket, kereskedelmi egyezményt kötöttek, felélénkítették a kulturális kapcsolatokat. A Balkán-félsziget bé­kéjének megszilárdítása szempontjá­ból nagyjelentőségű volt az a látoga­tás, amelyet a szovjet kormánykül­döttség Jugoszláviából haza jövet Bul­gáriában tett. A bolgár nép most, szeptember 9-én büszkeséggel tekint vissza az eddig megtett útra, az elért sikerekre és felszabadulásának 11. évfordulóján rendületlenül bízik a béke és a szo­cializmus erőinek győzelmében. Az orosz katona kétszer is elhozta a bolgár népnek a szabadságot. Elő­ször 1877-ben, másodszor pedig 1944 szeptemberében. 1877-ben az orosz hép az öt évszázados török rabság tozsdás bilincseit verte le a bolgár tép kezéről. 1944-ben pedig a Nagy 11 on védő Háború dicső szovjet katonái a hitlerista zsoldba szegődött roonar- chó-fasiszita uralom alól szabadították fel a bolgár testvérnépet. Az első fel- szabadulás az önálló nemzeti lét útját nyitotta meg a bolgár nép számára, a második a szocialista építés fényes útjait. Csoda-e, ha a bolgár nép apraja-nagyja mérhetetlen szeretetet és hálát érez az idősebb orosz testvér iránt s minden alkalmat megragad nemes érzései kifejezésére? Amikor a bolgár nép szeptember 9-én kegyelet­tel gondol a fasizmus ellen vívott hosszú, kemény hare hős áldozataira, szeretető és hálója friss virágaival övezi a szabadságot hozó orosz és szovjet katonák emlékműveit. P oorgi Dimitrov, a bolgár nép T nagy fia a következőket mon­dotta: . ifjú népköztársaságunknak 10—15 év alatt kell elérnie azt, amit más államok 100 esztendő alatt értek el. Ha ez nem sikerül nekünk, nem valósíthatnánk meg azokat a nagy eszméket, amelyeket mint nép és mint kommunista párt tűztünk ma­gunk elé“. Dimitrov útmutatását kö­veti a nép. Hatalmas ipari üzemek épülnek Bulgáriában, olyanok, mint Dknitrov- grád. Jelentékenyen fejlődik a gép­gyártás is, amelynek termelése 1952 végén 38.1 százalékkal haladta meg az előirányzatot. Ennek során Bulgáriá­ban első Ízben gyártottak 30 lóerejű négy- és kéthengeres belsőégésű mo­torokat, bányagépeket, rádió-állomá­sokat. Űj sikerekkel büszkélkedik a bolgár mezőgazdaság is. Az első ötéves terv éveiben az ipari növények vetésterü­lete 1948-hoz képest 1.6-szóiosára nö­vekedett. Az ipari növények termesz­tésének gyorsütemű fejlesztése a kor­mánynak azzal a törekvésével függ össze, hogy a gyapotnak és a többi textilipari nyersanyagnak a behoza­talát a lehető legkisebbre csökkentse. Figyelemreméltó a bolgár mezőgazda­ságban a hozamok emelése. Míg a búza hek-táronkinti hozama az 1934— 39-es években 1350 kg volt, az első ötéves terv során a gabonaneműek terméshozama a háborúelőtti évek hozamához képest egyharmaddal nö­vekedett. A múlt év végén a termelő- szövetkezetek száma 2747-re szaporo­dott s ezek az ország megművelhető földjének 60.5 százalékát birtokolták. Egy termelőszövetkezet átlagos bir­tokállománya 800—1200 hektár. Újab­ban a kis szövetkezetek egyesülnek, vagy beolvadnak a nagyobbakba, aminek eredményeképpen a termelő­szövetkezetek birtokálloinánya 1500— 2000 hektárra növekszik. A bolgár szocialista kultúra is virágzik, amelynek gránitszilárd alapja a diadalmas marxi—lenini világnézet, A tanuláshoz való jog a brteár nép egyik legnagyobb vív­mánya. A tanulók száma Bulgáriában már több mint 1 millió. Ma nem ke­vesebb mint 21 főiskola működik Bulgáriában, míg a múltban mind­össze 5 főiskola volt az országban. Tavaly 7000 főiskolás hagyta el az egyetemeket. Azok az összegek, me­lyeket a monarchó-fasiszta uralom a tudomány, az irodalom és a művé­szet támogatására költött, alamizsna- fillérek voltak azokhoz az összegekhez képest, amelyeket a népi kormányzat költ a kultúra fejlesztésére. A kul­túra felvirágzásáról tanúskodik a sokezer kultúrotthon, klub, kultúrház, a sok múzeum, rádió és a sajtó is. Nehéz volna felsorolni, hogy a 11 sikerekben gazdag esztendő alatt mi minden történt az országban, hogyan változott meg a bolgár nép élete. Boldogság honol ebben az országban, mert a nép van hatalmon és a kom­munista parit vezetésével építi jövő­jét. Most, amikor Bulgária felszabadu­lásának 11. évfordulóját ünnepli, forró szeretettél köszöntjük legnagyobb nemzeti ünnepén a testvéri bolgár népet, sok-sok sikert, további jó munkát kívánunk neki a szociális-»' mus építéséhez. tJdvöxlő táviratok a bolgár nép fehtsabadulásának II. évfordulója alkalmából A Bolgár Népköztársaság nagy nemzeti ünnepe alkalmából Hege­dűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Vlko Cservenkov elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének, Dobi István, a. Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Georgi Damjanov elvtársnak, a Bolgár Népköztár­saság Nemzetgyűlése Elnöksége elnökének és Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Mincso Nejesev elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterének üdvözlő táviratot küldött. (MTI) Adenauer nyilatkozata Moszkvába utazása előtt Berlin (MTI) A Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége csütörtökön dél­előtt a wahni repülőtérről két négy­motoros repülőgépen elutazott Mosz­kvába, ahol pénteken megkezdődnek a nyugat-német—szovjet tárgyalások. Adenauer kancellár a wahni repü­lőtéren tett rövid nyilatkozatában ki­jelentette: „Azzal a szándékkal uta­zom Moszkvába, hogy a szovjet ál­lamférfiakkal tartandó tárgyalásaim­mal a világbéke ügyét szolgáljam és elősegítsem Németország újraegyesí­tését. Kormányküldöttségünk legfőbb célja, hogy hozzájáruljunk Európa és az egész világ békéjének megszilár­dításához és tartós biztosításához“. A német közvélemény nagy érdek­lődéssel tekint a moszkvai tárgyalá­sok elé. A pénteken megkezdődő megbeszélésekre a nyugatnémetor­szági és a Német Demokratikus Köz­társaságban megjelenő lapok 82 kü- lönfojdósítója utazott Moszkvába. (MTI) tfyugalnémefországból 3 hónap alatt 15.000 ifiu ment át a Német OemoKratifuis Köztársasagua Berlin (MTI) Dr. Wilhelm Gimus, a Német Egy­ség Bizottságának titkára Berlinben sajtóértekezleten közölte, hogy Nyu­gatnémetországból csupán ez év ja­nuárjától márciusig mintegy 15 ezer ifjú ment. át állandó tartózkodásra a Német Demokratikus Köztársaságba. (MTI) Választási terror Kambodzsában A Vietnami Tájékoztató Iroda je­lenti, hogy minél jobban közelednek Kambodzsában az általános válasz­tások, annál inkább fokozódik a ha­tóságok önkénye. A demokratikus szabadságjogok elfojtása céljából a királyi kormány hatóságai minden indokolás nélkül elfogják és letartóz­tatják a népi csoport (a khmeri el­lenállási mozgalom volt résztvevői­nek szervezete) és a Kambodzsai De­mokrata Párt sok jelöltjét. (MTI) Nehru indiai miniszterelnök köszönetét mondott a Kínai Vörös- kereszt Társaságnak az indiai árvízkárosultaknak nyújtott segítségért Uj Delhi (Uj Kína) Nehru indiai miniszterelnök szep­tember ötödiki keltezéssel Jüan Csung-hszienhez, a Kínai Népközt.ír- saság újdelhi követéhez intézett le­velében felkérte a nagykövetet, tol­mácsolja köszönetét a Kínai Vörös- kereszt Társaságnál az indiai árvíz áldozatainak nyújtott segítségért. (MTI) A Német S*övetséi»i Köztársaság; kormányküldöttsége Moszkvába érkezett A szovjet kormány meghívására Konrad Adenauer dr. szövetségi kan­cellár vezetésével csütörtökön Mosz­kvába érkezett a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége. Konrad Adenauer urat és a kor- 'mányküldöttséget N. A. Bulganyin, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, va­lamint M. A. Szuszlov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsa külügyi bizottságának elnöke, I. G. Kabanov külkereskedelmi minisz­ter, A; A. Gromiiko és V. Sz. Szemjo­nov külügyminiszterihelyettesek, to­vábbá más hivatalos személyiségek, a szovjet és külföldi sajtó képviselői fogadták. Konrad Adenauer szövetségi kan­cellár és a küldöttség tagjai fogadá­sára megjelent még R. R. Sohlman, Svédország rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete, a moszkvai dip­lomáciai testület doyenje, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britan- nia és Franciaország nagykövete. (MTI) úiMT--------—nin.T«­A ciprusi helyzet az eredménytelen londoni tárgyalások után (MTI) Anglia, Görögország és .Tö­rökország háromhatalmi értekezlete, amelynek feladata lett volna a cip­rusi kérdés megoldása, szerdán vé­gétért anélkül, hogy a tárgyaló fe­lék megegyezésre jutottak volna. A görög és török megbízott nem volt hajlandó elfogadni MacMillan angol külügyminiszter kedden előterjesz­tett javaslatait. Az angol javaslat értelmében Cip­rusban törvényhozó gyűlést hívtak volna össze, amelynek többsége vá­lasztott tagokból állott volna. Né­hány mandátumot a görög kisebb­ségnek tartottak volna fenn: A ja­vaslatban tervezett „fokozatosan megvalósuló autonómia“ — nem ter­jedt volna ki a külügyre, a honvéde­lemre és a belső biztonság ellenőrzé­sére. Anglia továbbá azt javasolta, hogy a három érdekelt hatalom alakítson bizottságot. Ez Londonban székelt volna és feladata lett volna ellen­őrizni Ciprusnak az önkormányzat felé fejlődését. Görögország azt kí­vánta, hogy erről a kérdésről Ciprus népe dönthessen. A csütörtöki londoni lapok beha­tóan foglalkoznak a ciprusi kérdés­sel. Általában sajnálkoznak afelett, hogy a Ciprus kérdésével foglalkozó londoni értekezlet sikertelenül feje­ződött be. A konzervatív Daily Telegraph nyiltan követelte, hogy Anglia „foly­tasson szilárd politikát" és ne hagy­jon kétséget afelől, hogy „Ciprus szi­getén akar maradni és el fog fojtani mindenféle lázongást“. A lap szerint „csak az angol uralom biztosíthatja Ciprus szigetének stabilitását“. (MTI) M«t) BULGÁRIÁBAN A szövetkezeti tagok megtekintik-a rtrmitrovgrádi Sztálin vegyiművet,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents