Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-25 / 226. szám

6 BSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1955. szeptember 25. ”) A TUDOMÁNY ÉS A TECHNIKA VILÁGÁBÓL AZ ÉSZAKMAGYARORSZÍR Rtí rTVÉ'JYPÍT/V’yíZATA A világegyetem a legendákban és a valóságban A z emlbert ősidők óba foglalkoztaíja a kérdés: hogyan keletkezett a világ, milyen a felépí­tése. Erre a kérdésre csak a természet adhat választ. A természet válaszol is, de hogy megértsük, hosszú ideiig kell megfigyelnünk és tanulmányoznunk. Ez a tudomány fejlődésének hosszú és nehéz útja. De vajon mit tudhattak erről a mi távoli, tudat­lan, félvad őseink? Az ősember a Földet lapos korongnak képzelte el* az eget pedig hegyeken nyugvó kupolaszerű mennyezetnek, vagy baldachinnak. A régi asszírok úgy képzelték, hogy a Föld vízen lebeg, az ég kupo­láját pedig egy alapzat tartja, amely a Földet körül­folyó „nagy vizeken“ nyugszik: keleten és nyugaton ajtók vannak a Nap számára. Az egyiptomiak a Földet hosszúkás asztalnak, az égboltot pedig ércből^ való mennyezetnek gondolták. A perzsák szent könyvei oszlopokon nyugvó égboltról, vízen lebegő Földről be­szélnek. az égen aitók és ablakok vannak az eső, jég­eső és havazás számára. Időszámításunk első századadban a bibliában az egyház megalkotta a világegyetem „keresztény elmé­letét’': a Föld szilárd alapzat, sátorként borul föléje az égbolt. A világmindenség ennék az elméletnek megfe­lelően ház, amelynek padozata á Föld, mennyezete az ég, a Nap, a Hold, a csillagok pedig a mennyezeten függnek. A mennyezet fölött vízzel telt ciszternák ta­lálhatók. isten, illetve segítőtársai az angyalok, ezek­ből a ciszternákból öntözik a Földet esővízzel. T díszámításunk második évszázadában Ptole- rnaios, a híres görög csillagász megalapozta elméletét: Az égitestek a világ közénoontjában álló mozdulatlan Föld körül keringenek. Ez az úgyneve­zett „geocentrikus rendszer" („Gea“ görög szó, föl­det jelenti. Ez az abban az időben tudományosnak számító elmélet, amelv ugyanakkor nem mondott el­lent a bibliában foglaltaknak, kanéra jött az egyház­nak. Megerősítve ezzel a csillagászati rendszerrel a biblia állításait, a teológusok ezt az elméletet két­ségbevonhatatlan törvénynek tekintették. A XVI. században Kopernikus, a zseniális lengyel csillagász halhatatlan művében bebizonyította, hogy Ptolemaic« elmélete hamis. A Földet, a hatalmas Földet, amely a biblia állítása szerint mozdulatlanul áll a világ közepén, leszállította az egyszerű bolygók rangjára, amelyek saját tengelyük körül forognak és társaikkal együtt engedelmesen keringenek a Nap körül. Kopernikus rendszere, amelynek középpontjában a Nap helyezkedik el, az úgynevezett „helieentrikus rendszer" (Helios görögül napot jelent). Az egyház kegyetlen harcot hirdetett ellene, hiszen ez az elmélet megdöntötte a világ teremtéséről szóló bibliai legen­dát; üldözte a Kopernikus elméletét követő tudóso­kat, akik közül sokam életükkel fizettek. 17 kkor azonban a csillagászat történetében ha- talmas esemény következett be. A XVII. szá­zad kezdetén Galileo Galilei, a híres olasz fizikus és csillagász elkészítette az első teleszkópot. Nagyszerű eszközt adott ezzel az emberiség kezébe a világmin­denség megismeréséhez. A teleszkóp „megoldotta" a Tejűtnak, ennek az eget övező, halvány fénylő sávnak évezredes rejté­lyét. A Tejút a teleszkópban apró, szabadszemmel nem látható, gyengefényű csillagok miriádjaira „hul­lott szét". Lehullott a fátyol a Hold titokzatos ábrázatáról is. Az emberi archoz hasonló Hold ősidők óta foglal­koztatta az emberek képzeletét és fantasztikus mesék forrásául szolgált. Az álmélkodó nézők a teleszkópon keresztül láthatták,, hogy a Hold felületét hegyek és völgyek borítják, Mindezekre a felfedezésekre, amelyeket a teleszkóp segítségével értek el, a bibliában a legcsekélyebb uta­lás sem található. Sőt, mi több, megcáfolják a bib­liát. A Hold megdöbbentő hasonlatossága a Földdel bebizonyította Kopernikus elméletének helyességét. hogy a Föld is bolygó. Nemhiába váltotta ki tehát a teleszkóp a teológusok haragját. A teleszíkóp segítségévei a Holdon felfedezett he­gyek árnyéka azt bizonyította, hogy ez a bolygó nem saját fényével világít, hanem csupán a Nap sugarait veri vissza. A gyűlöletes teleszkóp a Naphoz is hoz­záfért, foltokat fedezett fel rajta. A teleszkóp tehát leleplezte mindkét „nagy égites­tet” és velük együtt a hibliát is. A biblia tekintélye erősen megingott; számos hívó előtt világossá vált, hogy a „Szentirás" egyáltalán nem a „mindenttudó isten újjá", hanem közönséges emberek írták, azokban az időkben, amikor a világmindenség felépítéséről még mitsem tudtak. U gorjunk át most jó három évszázadot és nézzük meg a világot a mai ember szemével. Képze­letben tegyünk utazást a világűrben. Minél jobban távolodunk a Földtől, az ég annál sötétebb lesz, bár a Nap egyre jobban fénylik. Azután az ég egészen el­sötétül és a Nap vakítóan fehér világánál megjelen­nek a szokatlanul fényesen ragyogó csillárok rrűriád- jai. A világoskék égboltozat eltűnt... Kiderül, hopv az ég, mint olyan, nem létezik. Nincs sehol a .szilárd'’ azúr kupola. Amit mi égboltnak képzelünk, azt a Napnak a légkörben szétszórt sugarai alkotják. Hol van tehát az a „szilárd" égboltozat, amelyet Isten „te­remtett"? Az ég, éppúgy, mint maga az isten, az emberi képzelet szüleménye. Nézzük meg most a Napot. Fz az izzó golyóbis, amelynek átmérőié mintegy 1 millió SOQ.OOO-szer ak­kora, mint a Földé, valóban a középnenfiban áll, de nem a vl 1 án hanem rsunán .salát ho) y fa üs­tököseinek középpontiáhan. A bolygók különböző tá­volságokra és különb«?^ időszakokon (éveken) át ke­ringenek a Nap körül. De m’lk azefk a rsUlpgoV, amelyekről a régiek azt hitték. ho«v ..ezüst szögek" ez égbolton’ A csillagok­ról kiderült, hoev nanok. a mi Napunkhoz hasonló égitestek bnly-'éiV'km. és holdakkal- akár a mi nap­rendszerünk. Világossá vált az K hogy az összes osu_ lapok, amelvek a Teiútat képoz;k egvségos csillag­rendszert alkobiak, amit galaktikának nővérnek. A laons. korong?lakú, zsebórához hasonló galaktika kö­rülbelül lön milliárd esüiapátból án. átmérője mint­egy 85.000 fenvév. (Fényév ■= A csillRPásza+bap hasz­nálatos távolságegysén: egy fénvév = 9 4« billió kmV Nyolcvanötével- év kell ahhoz, how cay fénysugár el­jusson a Tejútrendszer egyik szélétől a másikig mi­közben több mint egymilliárd kilométer utat ” tesz meg órá n kin t. A Nap, a Tejútrendszer közkatonája, sokmilliárd csillagja közül az egyik, a Tejútrendszer köz- pont’ától körülbelül kétharmad távolságra van. Vala- mennvi csillar kering a Telútrendszer központja kö­rül, köztük a Nap is. bolygóinak, azok holdiainak, üs­tököseinek népes családjával együtt, másodpercenként mintegy 270 kilométeres sebességgel. S ahhoz, hogy a mi naprendszerünk egyszer megforduljon a Tejútrend­szer középpontja körül. Földünk éveiben számítva mintegy J85 millió év szükséges. így tehát a világ közene áthelyeződik a Napról h Teuitren.dszer középpontjába. De ez lenne csupán az egesz világegyetem? Nem. A galaktika csak egy nesze a yUávrmndenségnek, amelyben számtalan hoz­zá hasonló Tejútrendszert fedezhetünk fel a teleezkó- pon kemszttil. A mai modem csillagászat mintegy kétmilliárd fényév átmérőjű részét ismeri a világ­mindenségnek, s abban több száz millió galaktikát tart számon. De tudnunk kell azit is, hogy nemnsak a csillagok keringenek a Tejútrendszereken belül, hanem ma- guk a galaktikák is szédítő .sebességgel száguldanak a világűrben, másodpercenként sok száz és sok ezer kilométert tesznek meg. Hol van tehát ezekután a , vi­lág középpontja"? Az a kétmilliárd fényév, amelyet az ember te­kintete és elméje átfog — csupán jelentéktelen része lehet az egész „Világmindenségnek". A Világminden­ség ugyanis végtelen, márpedig, ha vér leien, akkor a világnak nincs és nem is lehet középpontja. •MM A zenehallgatás örömei Régi vita folyik afe­lől, hogy a könnyűze­ne, vagy az úgyneve­zett komoly zene az emberekhez közelebb álló műfaj. Valójában ez a megkülönböztetés nem létezik, nincs könnyű zene és nehéz zene, csak jó zene és rossz zene. Az emberek egyré- szének idegenkedése az úgynevezett komoly műfajtól, egyszerűen az ismeretlentől való félelem. Nemcsak a ze­nében, a művészetben, hanem új város, új em­berek megismerésekor is bizonyos tartózko­dás tölt el bennünket és könnyen lehetséges, hogy amitől legjobban idegenkedtünk, ké­sőbb az okozza a leg­nagyobb örömet. így vagyunk a komoly ze­nével is. Természete­sen ami új, amit elő­ször hallunk, eleinte talán különösnek hat fülünkben, de ha meg­ismertük azt az új vi­lágot, amely eddig el volt zárv>a előlünk, életszükségletünkké válik. Az újjáalakult mis­kolci szintfónikus ze­nekar vállalta azt a feladatot, hogy a zene­művészet propagandis­tája, legyen Miskolcon, Idei terveinkben a ze­neirodalom legkülön­bözőbb területeiről adunk ízelítőt hallga­tóságunknak. Fel akar­juk kelteni az embe­rek ezreiben azokat a nemes érzéseket, ame­lyekről talán maguk sem tudnak, de ame­lyek mindenki szívé­ben ott vannak. Az utat szeptember 26-i koncertünkkel kezdjük el. A műsor népszerű művekből áll. Rossini: Tolvaj szarka nyitá­nya, — a híres olasz zeneszerző egyik leg­többet játszott műve. Jókedvű dallamok, pergő ritmusok tették a hangversenytermek állandó műsorszámá­vá. Mendelssohn he­gedűversenye a kivá­ló német zeneszerző eayik legcsodálatosabb alkotása. Dallamgaz­dagság, a szólóhang­szer szépségei és a szó­lista lenmagasabhren- dű készségét igénybe­vevő remekmű ez Szó­listájául Garai Gvör- ayöt. a Magyar Nép- köztársaság érdemes művészét, a hegedűnek Éurónaszerte ismert kínáló mesterét sike­rűét megnyernünk. Fe­zei is .az volt a célunk, hogy közönségünknek a nagy művészek köz­reműködésével tolmá­csolhassuk a művek mondanivalóját, A műsor harmadik száma Dvorzsák: U j világ szimfóniája. Dvorzsák az 1890-es években Amerikában élt, ez a műve ottani élményeinek elbeszé­lése. A szerzőt nem a technika és a tülekedő civilizáció fogta meg, hanem a változatos táj, Amerika pusztulófél­ben levő őslakói; így találunk a szimfóniá­ban nem egy indián dalt. És mindezeken felül kiérezni zenéjé­ből az otthon, a cseh földek utáni honvá­gyat. Ékes példája ez a szimfónia annak, ho­gyan lehet elmondani valóságos nrogramot a legmagasahhrendű ze­nei eszközökkel. Azt szeretnénk, ha hangversenyünk a ze­nekedvelők minél szé­lesebb köreit hívná részvételre, s működé­sünk nyomán a zene­barátok hatalmas tá­bora alakulna. meg Miskolcon, akik . ve­lünk. hivatásos zené­szekkel együtt venné­nek részt a zenehall­gatás és a zenemüvelés élményében. Róna Frigyes, BÉKE. Szeptember 22-28: Gazolás. Kezdés: 4. 6. 8 óra. Vasárnan délelőtt 10 és fél 12 órakor matiné: Megtalált kincs. KOSSUTH Szeptember 23—28; Békében élni. Kezdés: fél 4, fél 6. háromnegyed 8 óra. Vasárnap délelőtt 10 és fél 12 órakor matiné: Rjgoletto. FAKLYA. Szeptember 23—25: Aki a felesé­gét szereti. Szeptember 26: Feltámadott a tenger. Vasárnap délelőtt 10 és fél 12 órakor matiné: Varázsbolt. Kezdés: 6, 8, vasárnap: 4, 6. 8 óra. TÁNCSICS. Szeptember 25—27: Scott kapi­tány. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Kiskralcár. Kezdés: 5, 7. vasárnap: 3, 5. 7 órakor. UJDIOSGYAR! BÉKE. Szeptember 25—26: Ki a legjobb ember. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné a napi műsorból. Kezdés: fél 6. fél 8 vasárnap fél 4. fél 6. fél 8 óra. DtOSGYOPT DIADAL. Szeptember 25—27: Tart?Iékiátékos. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Feltámadott a tenger. Kezdés: 6 vasárnap: 5. 7 óra. HEJÖCSABA. Szeptember 23—25: 13-as számó ügynök. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Holnap mindenki táncra perdül. Kezdés* 7 óra. vasárnap: 3. egynegyed 6. fél 8 óra. MŰVELŐDÉS HAZA. Szeptember 24-27: Tlgrlsszelldftő. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Aranykttlcsocska. Kezdés: 5. 7. vasárnap: 4, 6. 8 óra. NÉPKERTI SZABADTÉRI. Szeptember 24— 26: Budapesti tavasz. Kezdés: 8 óra, JÓZSEF ATTILA. (Petőfi u. 37.) Szeptem­ber 25: Vitorlás titka. Kezdés: délelőtt 10, délután fél 5 óra'kor. Ismerd meg hazádat / VÍZSZINTES: 1. Két kedvelt kirán- dulóhely a Bükk hegységben. 15. Ma­dár. 16. Műhaj. 17. ÁO. 19. Létezik-e? 21. A János vitéz őrmestere. 22. Mó. tér kétötödei!) 23. Kenderesi rész­lej!). 25. Boráról híres bazalthegység a Balaton melleit, 28'. E-vol: férfinév. 29. Idegen hosszmértók. 31, írásbeli kérelem. 32. Gyermekek kedvelt ol­vasmánya. 33. Igen ritka férfinév. 35, Éghajlat. 36. Alap. támaszpont. 37. A ráncok. 39. Délelőtti előadás. 49. Háziállat. 41. ÉVI. 42. Szaglószerv. 43 Kégl római pénz. 44. Község a Pi­lis hegységben, 45. Győr német neve, 46. Kómái hatos. 48. Killd-e levelet? 49. SDH. 50. Nagy növény, 51. Majd, 53. Ver az eső. 55. Kisebh kirándulá­sok. 56. El,.. .(olhatároz), 61. Kiejtett kettősbetű (névelővel). 62 Kerek szám. 63. Elfekszik rajta. 65. Egyik szülő. 66. F-fel a végén: svájci város- 67. így nevezik a Balatontöldvár mel­lett, Kerckiben található gyönyörű kilátást nyújtó fejérkői várromot. 69. Építészeti stílus. 70. Részvénytársa- ság. 71. Tejet vesz a tehéntől, 72. Férfinév. 74. Ellentétes kötősző. 75. Egerben sok Ilyen épület látható. 77. Asványesoport. 79. Termeszé járók által gyakran látogatott két hely a Pilis hegységben. FÜGGŐLEGES; 1. A Dunakanyar festői szépségű két kirándulóhelye. 2. LS, 3, Kómái szám: 54. 4. Észak­afrikai nép. ,5. Ennek hajt a figyel­metlen gépkocsivezető. 6. Ülepedés MaÜheli rejtvényül! Az Eszalcmagyarország szeptember 18-1 számában megjelent keresstrejt. vény helyes megfejtése; Vízszintes 1.; Adamik, Csermák, Iharos, Szentgáli, KUos. Függőleges 1,: A négyszer százas női vegyes váltónszás. Gyufatrttkk: Bármelyik két párhu­zamos szélső gyufát, valamint az e kettőt összekötő gyufaszálat elvesszük és ezekkel összekötjük a megmaradt párhuzamosan fokvő szélső gyufa- szálakat. Mit néz ez a pajtás: Kerek ez a zsemlye, nem fér a zsebembe ■,, útján keletkezett kőzet neve. 7, KV, 8. DP, 9. Kenyémövény, 10. Koszorús költőnk. 11. Összeroskad. 12. Kégi ürmérték. 13 Igen — oroszul. 14. Hazánk két legmagasabb pontja a Mátrában (névelőcell. 18. Odajegyző. 20. Kómái szám: 606. 22, Ez a tető a Mecsek-hegységhen van. 24. Föld —i németül. 26, Barlangban van((). 27, Noé egyik fia. 28. Balatohkürnyék! helység, várát IV, Béla építtette. 30, Bánvölgy fölött emelkedik 594 m min gasságban. 33. Hazánk egyik legszebU magaslati üdülőhelye. 34. A soproni hegyek egyik része. 36. Az aggteleki cseppkőbarlang felett emelkedő tető neve. 38. Melyik személlyel? 89. A! távíró feltalálója. 47. Citátum. 50, Baj latoni nyaralóhely. 52. Majdnem félj tucatan. 54. Harsog. 56. Balatonkor-! nyéki hegykúp, tetején várrommal, 57. ÜHO. 58. Vidéki megszólítás. 59, Leánynév. 60. Lohasadó. 63. Kisebb’ csapategységek, 64, Káhajít, 67. Angol] fizikus (1824—1907). 68 Lónév. 71, FAÖ. .73. Szovjet repülőgéptípus. 75, BM, 76. Készpénz rövidítése. 77« Kosztolányi nóvjole. 78. Állóvíz. Megfejtésül beküldendő: a víaszin« te$ 1, SS, 67, 79, valamint a függő­leges i, H, 30 és 32 sarok megfejtése, k helyes me «»fejtése Értesítjük a rejtvénypályáaat részt« vevőit, hogy megfejtéseiket minden héten legkésőbb péntekig juttassák el szerkesztőségünkhöz, a mellékel« jók a rejtvény közepén lévő képet. Később beérkező megfejtéseket, utó« tagos helyesbítéseket, más címzésű, vagy portos leveleket nem veszünk figyelembe. A megfejtéseket a következő cím« re kell beküldeni: Északmagyaror« szög szerkesztősége, Miskolc, Széche« nyi utca 30, „Rejtvénypályázat'’, Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a rejtvénypályázat csak a ke« resztrejtvényre vonatkozik, a gyér« mekek számára közölt rejtvények megfejtését nem kell beküldeni. KISPAJTÁSOKNAK Régi római Jelet Valaki, kertjének felásása közben egy kötáblát talált, a kepén látható felirattal. „Valami régi, értékes ró­maikori lelet" — vélto az Illető de mi eláruljuk nektek, hogy a ml szép nyelvünkön is elolvasható, csak éppen a szavak egybe- és különírását nem kell komolyan venni. No és a C né­mely helyen K betűt, az 8 pedig Z-t jolen t. Melyik vers-idézetet vésték tréfából latin helyesírással a táblára? összekevert kockák Ebben a dobozban kilenc, számok­kal jelzett kooka látható 2-től 10-ig. Valaki összekeverte őket, de ha ügye« sok vagytok, helyére rakhatjátok va­lamennyi kockát úgy, hogy a számok összege minden vízszintes és függő« leges sorban, valamint átló-irányban is 18 legyen. KI tudja megoldani a feladatot? — A megyei könyvtár ismét megkezdi köz­kedvelt irodalomtörténeti előadásait. A most Induló ál sorozat városunk és me­dvénk az irodalomban elmet viseli. Az e!s5 előadást dr. Csorba Zoltán tanulmányi fel­ügyelő szentember 27-én délután 6 drákói halotti beszédtől Pavka Gáborig’' rím­mel. a menve: könyvtár nagytermében tart­ja. Belépődíj nincs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents