Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-04 / 182. szám

O/J & 1 * ;oV ESZAKMÄGMRORSZÄG Akik a szomszédba mentek példáért Ozdon, a jövő reménységeinek otthonában V*. AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XI. évíol.yam 182 szám ARA 50 FILLER Miskolc, 1955 augusztus 4. csütörtök A falu kötelessége A z ország egész évi kenyerének ^ biztosítása mindannyiunk kö­zös. nagy ügye. Az elmúlt hónapok gabonaproblémái arra figyelmez­tetnek bennünket, hogy vigyáz­nunk kell minden szem gabonára. Nem szabad engednünk hogy a kulákok, spekulánsok, kupecek si- serahada elpocsékolja, elfeketézze a kenyérgabona ezer és ezermá­zsáit. A közelmúltban elsősorban ez okozta a kenyér és lisztproblé- mát. Dolgozó parasztságunk meg tudja termelni az ország egy esz­tendei kenyér és lisztszükségletét, sőt ennél sokkal többet is, hiszen azelőtt is millió és millió mázsa kenyérgabonát adtunk el a kül­földnek, amellett bőven megvolt az évi kenyerünk. Még tartalékunk is volt. nemhogy külföldi behoza­talra szorultunk volna. Mi más okozhatta volna az elmúlt évek ki- sebb-nagyobb kenyérproblémáit, ha nem a csökkent vetésterület és el­sősorban a gaibonaspekuláció. Az állami gabonafelvásárlásról szóló minisztertanácsi határozat végrehajtása, a szabadgabona álla­mi felvásárlása megoldja az elmúlt esztendők kenyérproblémáját. Szin­te teljesen kizárja a spekulációt anélkül, hogy a becsületes dolgozó parasztok, termelőszövetkezetek károsodnának vele. A kenyérga­bona mázsájáért fizeteitt ma­gas ár, vagy a negyven forint fejében nyújtott 100 forint haszon­nál is nagyabb kedvezmények megfelelő jövedelmet biztosítanak a gabonatermelő számára. Amel­lett minden gazdaságosan, jól ter­melő dolgozó paraszt és termelő­szövetkezet szabadon rendelkezik a visszamaradt gabonamennyiséggel, azt a későbbiekben, a beadás tel­jesítése után szabad áron bárki­nek eladhatja. Termelőszövetkezeteink és egyé­nileg dolgozó parasztjaink nagy többsége helyesléssel fogadta a ha­tározatot. megértette jelentőségét. A tiszaluci Vörös Hajnal termelő- szövetkezet tagsága 100 mázsa helyett 200 mázsa gabonát adott át szabad áron a hazának. Zalkod dolgozó parasztsága elsőként csé­pelt el a megyében, a falu vala­mennyi dolgozó parasztja cséplő­gép alól teljesítette beadási köte­lezettségét, adta át felesleges ga­bonáját a hazának. A zalkodiak megértették a Minisztertanács ha­tározata mögött rejlő országos ér­deket. Megértették, hogy az elmúlt esztendőben azért gyengült az or­szág kenyérellátása, mert a ke­nyérgabonát spekulánsok, kupecek vásárolták fel, tartották vissza. T|it egyénk termelőszövetkezetei- nek és dolgozó parasztjainak legnagyobb -része megértéssel fo­gadta a szabadgabona egyrészének állami felvásárlására hozott hatá­rozatot. Termelőszövetkezeteink túlnyomó többsége már teljesítette, néhány termelőszövetkezet pedig túl is teljesítette kötelezettségét. A helyi tanácsok, a falusi pártszerve­zetek és kommunisták magyaráza­ta, érvelése meggyőzte még az eleinte borúlátókat is. Megértette mindenkivel, hogy csak ezen az utón tudjuk megoldani a zavarta­lan kenyérellátást, ez az út mind- annyiunk, az egész ország érdekét szolgálja. Egy-egy termelőszövetkezet tag­sága. egy-egy község néhány dol­gozó parasztja azonban, — amint a tapasztalatok bizonyítják — még nem értette meg teljesen az állami gabonafelvásárlás jelentőségét. A mezózombori Uj Élet termelőszö­vetkezet tagsága nem akarta elfo­gadni a szabadgabona átadási ter­vet, azzal érvelt, hogy ,.hiszen ak­kor alig márad valami szabadga­bonánk." Más községekben a dol­gozó parasztok között olyan véle­mény alakult ki, hogy: — no, az állam most elvesz minden szem gabonát, nem marad nekünk sem­mi. — Persze, amint a gyakorlat bebizonyította, ez nem a becsüle­tes dolgozó parasztok, hanem a — a haza érdeke spekulánsok, a kulákok véleménye, akik lépten-nyomon felhasználják a lehetőséget, hogy ellentétet szít­sanak a dolgozó parasztság és az állam, a párt között. Ami a rende­letben rájuk vonatkozik, azt úgy igyekeznek magyarázni, mint az egész dolgozó parasztságot sújtó intézkedést. Igen, államunk a ku- lákságot arra kötelezi, hogy a ve­tőmagon. beadási kötelezettségen és háztartási szükségleten felül ter­met minden gabonáját átadja az országnak. Mert ők voltak azok, akik a kenyérgabonát, sőt az üzle­tekben vásárolt kenyeret sertéshiz­lalásra használták. Termelőszövet­kezeteink és egyénileg dolgozó pa­rasztjaink azonban megfelelően magas áron, kedvező feltételek mellett feleslegünk csak egy részét kötelesek átadni az államnak. Nem valamennyit tehát és nem ingyen, ahogy az osztályellenség kürtöli! Világos és jó példa erre a gönci községi tanács által készített reá­lis számadás is. P önc község néhány dolgozó ^ parasztja úgy vélekedett, eleinte a kulákok befolyása alatt, hogy nem marad fölösleges gabo­na a községben. A számítások azonban egészen mást mutatnak. A község dolgozói 10—11 mázsás átlagtermést várnak kenyérgabo­nából, de a tanács csak kilenc má­zsát vett számításba. Eszerint 863 hold kenyérgabona vetésterületen 7767 mázsa kenyérgabona terem a 400 beadásra kötelezett termelő földjén. Ebből a vetőmagszükséglet 900 mázsa, a géprész 345 mázsa, a beadási kötelezettség 1500 mázsa, a háztartási szükséglet — csa’-á- donkint 4 tagot számítva, átlago­san két mázsában szabva meg a szükségletet — 3200 mázsa. Ezen­kívül 750 mázsa gabonát kér az ál­lam szabad áron a gönciektől. Mindezeket egybevetve, a dolgozó parasztoknál marad tehát még 1072 mázsa gabona, amellyel sza­badon rendelkezhetnek. Valójában persze jóval több. hiszen, amint említettük, magasabb termést vár­nak holdanként 9 mázsánál. Hazug tehát az ellenség érvelése, nem más arcá+lan támadásnál. Az ilyen számítások bizonyítják be legjob­ban, hogy a Minisztertanács hatá­rozat« a nép, az ország kenyérellá­tását szolgálja. * z állami szabadfelvásárlás ** szükségességét meg kell ér­tetni minden termelőszövetkezet­ben, minden községben. Ki másra várna ez a feladat, ha nem a pártszervezetre, a kommunistákra, a helyi tanácsokra és népnevelők­re. Ha a kommunisták nem beszél­nek, nem érvelnek, akkor érvel az ellenség — természetesen az 5 szá- jaize szerint. Zalkod on, ahol a ta­nács, a kommunisták szoros kap­csolatban vannak a néppel, nem volt egyetlen dolgozó paraszt sem, aki ne fogadta volna helyesléssel a határozatot. És így van ez min­denütt, ahol a kommunisták, a népnevelők úgy dolgoznak, ahogy mindennapi életünk, az ország, a népgazdaság, a szocializmus építé­sének érdeke megkívánja. A be­csületes, őszinte szót minden em­ber megérti, elfogadja. Hogyne fo­gadná el dolgozó parasztságunk a Minisztertanács határozatát, hogy­ne adná szívesen gabonafeleslege egyrészét a hazának, ha világosan látja, milyen óriási problémát oko­zott államunknak az elmúlt évben a kenyérellátás, a spekuláció. a ga- bonapocsékolás miatt. Nemcsak el­fogadja, hanem kötelességének érzi a határozat végrehajtását, az élet­színvonal emelése, az ország, a népgazdaság érdekében. Minthogy a határozat végrehajtása valóban nem csupán érdek, hanem köteles­ség is. Minden termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt haza­fias, becsületbeli, állampolgári kö­telessége. Teljesítsük túl augusztus 20 tiszteletére az évi vállalások esedékes részét!----5~?TT5------------------------­Tíz borsodi bányaüzem jelenti Az adott szóért A DIMÁVAG Gépgyár kerékpár­üzemében nagyszerű sikereket érnek el a dolgozók. Ezt igazolja a terv túlteljesítése is. Hogy az üzemben ilyen eredmé­nyeket érnek el, abban része van azoknak a dolgozóknak is, akik nap- ról-napra teljesítik az alkotmány ünnepe tiszteletére tett vállalásu­kat. A kovácsüzemben Palkovics György brigádja arra tett ígéretet, hogy 210 darabos görgő szabását 20 darabbal túlteljesíti. A brigád 58 da­rabbal gyártott többet, mint eredeti terve volt. Ugyanebben az időben Simkó Ferenc ifjúsági brigádja a csavarkapocs-heveder szabásán 20 darabbal teljesítette túl vállalását. A reszelővágó üzemben is sikere­ket érnek el a dolgozók. Boros Ilona a fürészvágó reszelő lap vágásán 5 százalékkal teljesítette túl előirány­zatát. Augusztus első napján a Borsodi Szénbányászati Tröszt tíz bányaüze­mének tornyán gyűlt ki a vörös csil­lag, jelezve: a bányaüzemek teljesí­tették napi tervüket,' eredményesen harcolnak augusztus 20 méltó meg­ünnepléséért. A bányaüzemek közül a legjobb eredményt a lyukói üzemben a Ság- vári ifjúsági akna dolgozói érték el. Napi tervüket 126.8 százalékra telje­sítették. Ezen a napon egyetlen bá­nyász sem mulasztott igazolatlanul, s valamennyien 100 százalék felett teljesítették napi tervüket. Kitettek magukért az alberttelepi bányaüzem frontbrigádjai is. Loy Ár­pád, Nagy József és Szentkuti Tiva­dar frontmesterek irányításával az augusztus 20 tiszteletére tett válla­lásnak megfelelően, már az első nap Í csaknem 100 tonna szenet termeltek terven felül. A kis munkahelyeken dolgozókkal együtt harcolták ki a bányaüzem 112.2 százalékos napi tei­jesítését. Az ormosi II. akna és a sajökazai üzem bányászai szintén, azok között vannak, akik már a hónap első nap­jától kezdve harcolnak a terv mara­déktalan teljesítéséért. A jól teljesítő bányaüzemek ered­ményét lerontják a tervüket nem tel­jesítők — melyek a Borsodi Szén- bányászati Trösztnél többségben vannak. Izsófalva például azért ma­radt le, mert igen sok volt az igazo­latlan műszakmulasztó: Budolftele- pen nem végezték el a fenntartást, ezért a frontfejtésen jelentős kiesés volt. A kondói bányaüzemben a ka­parószalag üzemzavara akadályozta a munkát. A lemaradt bányaüzemek dolgozói azon legyenek, hogy az élenjárókhoz hasonlóan a jövőben ők is maradék­talanul eleget tegyenek tervelőirány­zatuknak. A vasutasnap előtt Takács Ernő a miskolci MÁV jár müjavító mozdonyszereldéjének kitüntetett sztahanovista lakatosa a vasutas napra készül. Képünkön éppen egy mozdonyhenger fúrását végzi. Teljesítménye 140 százalék. II Borsodnáttasdi Lemezgyár legfőbb DISZ-brigádfa A Borsodnádasdi Lemezgyárban az első félévi versenyben Kormos Géza lemeznyiró DISZ brigádja lett az első. A Kormos brigád már másfél éve sztahanovista szinten dolgozik. Ez év első felében egy hónapos előnyí szerzett éves terve teljesítésében. Júliusi átlagteljesít­ménye 112 százalék volt. Az öttagú brigád minden tagja sztahanovista, négyen a szakma kiváló dolgozója, kitüntetést és az ezzel járó félhavi keresetnek megfelelő jutalmat is megkapták. A kiváló brigád augusztus 30 tiszteletére újabb munkasikereket akar elérni. Jóval határidő előtt teljesíteni akarja harmadik ne­gyedévi tervét. Ezt úgy éri el. hogy műszakkezdés előtt minden brigádtag a munkahelyén van, gon­dosan előkészítik a gépeket és a szerszámokat. A munkaidő jobb kihasználása érdekében a műveze­tők segítségével az anyagellátást- is megszervezték. SZÁMADÁS BÜTTÖ AUGUSZTUS 20 ELŐTT Büttös község Borsod megye legészakibb részén fekszik. A két hegy közé szorult kis faluban keserves volt az élet a múltban. Czimer Adolf földbirtokos uralkodott itt. Féktelen elnyomás alatt görnyedtek a község lakói. Reggeltől estig tartó robot, keserves küz­delem az élettel — ez jutott csupán osztályrészül a múltban a büttösieknek. Cselédek laktak itt, nem em­berek. A csendőrök ügyeltek arra, hogy a görnyedő testű emberek ki ne egyenesíthessék derekukat. S aki megpróbált felnézni a kéklő égre, azzal úgy bántak el, mint Szírek Antallal: megbotozták, hogy egy hétig fel sem tudott kelni. A földbevájt kunyhók anyagföld­iét könnyek áztatták, a négy karóból összetákolt ágyon lesoványodott gyerekek feküdtek, az anyák melléből elapadt a tej a nélkülözéstől. Ünnepnap volt, ha ke­nyér került az asztalra. De kevés ilyen ünnepre emlé­keznek a büttösiek. A felszabadulás után megváltozott az élet, a sza­badság friss levegője beáradt ide is. Népköztársasá­gunk alkotmánya gondoskodott á község lakóiról. El­tűntek a földbevájt kunyhók, 34 új ház épült azóta. S míg régen csak Czimer „úr“ dicsekedhetett asztal- sparhelttal, ma minden otthonban van ilyen is, sőt a községben a legtöbbnek van kerékpárja, rádiója is. Ilyenkor ünnep előtt, mint most augusztus 20. közeledtére, számvetést szoktunk készíteni. Vissza­tekintünk, hogyan sáfárkodtunk kincseinkkel, milyen mértékben haladtunk előre a szocializmus építésének útján. Büttös dolgozó parasztjai is készíthetnek számve­tést. Uj iskolát kaptak, átépítették a tanácsházat, rendbehozték a kulturotthont, "kijavították az hidat; utat, telefont kaptak. Egyszóval beköltözött ide is o kultúra, a fény, a jólét, a vidám élet. De ha azt nézzük meg most augusztus 20 előtt, ho­gyan járultak hozzá a büttösiek népgazdasági terveink megvalósításához, a jogok még teljesebb érvényesíté­séhez, miként tettek eleget megtisztelő kötelességeik­nek, áfakor a számadás nagyon rossz eredménut matat. A községben ugyanis megfeledkeztek arról; bogy tat alkotmányban a jogok mellett kötelességek is vannak; Jelenleg az a helyzet, hogy a község 110 ter­melője közül 87 tartozik a hazának. Eddig Büttös az államnak 240 ezer 828 forint nyilvántartott és 343 ezer 876 forint előírásos adóval maradt adós. A beadásban 44 mázsa sertéssel, 20 mázsa vágómarhával, 3.27 má­zsa tojással, 47 kiló baromfival, 6.721 liter tejjel van­nak hátralékban a faluban. Még kimondani is sok ezeket a számokat. Büttösön ezekszerint csak az al­kotmányban lefektetett jogokkal élnek, de a köteles­ségek teljesítését elmulasztják. Vajon gondolnak-e ar­ra: honnan biztosítja államunk az anyagi fedezetet ahhoz, amit kaptak és amit még kapni szeretnének, ók maguk nem járulnak hozzá a haza gazdagításához, a nép erejének növeléséhez. Mivel magyarázható, hogy a büttösiek ilyen szé­gyenletesen lemaradtak az adófizetés és a beadás te­rén? Először is azzal, hogy a község pártszervezete, a kommunisták nem magyarázzák, hogy nincsenek jo­gok kötelességteljesítés nélkül! 17 párttag közül mind­össze csak négyen teljesítik kötelességüket. Akad olyan párttag is, mint Vaszil István, aki az eltelt 10 év alatt mindössze 240 forint adót fizetett 8 hold föld után. De id. Vaszil Ferenc párttitkár sem mutat példát. Az 8 neve is ott van a hátrálékosok listáján. 72 liter tejjel; 42 kiló baromfival, 1980 forint adóval tartozik. Adó­tartozása 2.200 forint. Id. Vaszil József párttag 7.131 forint adóval hátralékos. Hiba van a községi tanács munkájában is, mert nem szorgalmazza a kötelezett­ségek teljesítését. Nincs naprakész állapotban az adó és a beadási nyilvántartás. Nem tudják ki mennyitől tartozik. Szírek Lajos elvtárs tanácselnök így bizony hasztalan üldögél a tanácsházán. Tettekre sarkalló erő rejlik drága kincsünk; alkotmányunk betűiben. Csatázzanak hát bátran al­kotmányunk igazságaiért Büttösön is. hogy a község minden lakója teljesítse állampolgári kötelességét. Csak ezen a réven növekedhetnek jogaink, csak igg szépül tovább étetünk. ft.

Next

/
Thumbnails
Contents