Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-04 / 182. szám
O/J & 1 * ;oV ESZAKMÄGMRORSZÄG Akik a szomszédba mentek példáért Ozdon, a jövő reménységeinek otthonában V*. AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XI. évíol.yam 182 szám ARA 50 FILLER Miskolc, 1955 augusztus 4. csütörtök A falu kötelessége A z ország egész évi kenyerének ^ biztosítása mindannyiunk közös. nagy ügye. Az elmúlt hónapok gabonaproblémái arra figyelmeztetnek bennünket, hogy vigyáznunk kell minden szem gabonára. Nem szabad engednünk hogy a kulákok, spekulánsok, kupecek si- serahada elpocsékolja, elfeketézze a kenyérgabona ezer és ezermázsáit. A közelmúltban elsősorban ez okozta a kenyér és lisztproblé- mát. Dolgozó parasztságunk meg tudja termelni az ország egy esztendei kenyér és lisztszükségletét, sőt ennél sokkal többet is, hiszen azelőtt is millió és millió mázsa kenyérgabonát adtunk el a külföldnek, amellett bőven megvolt az évi kenyerünk. Még tartalékunk is volt. nemhogy külföldi behozatalra szorultunk volna. Mi más okozhatta volna az elmúlt évek ki- sebb-nagyobb kenyérproblémáit, ha nem a csökkent vetésterület és elsősorban a gaibonaspekuláció. Az állami gabonafelvásárlásról szóló minisztertanácsi határozat végrehajtása, a szabadgabona állami felvásárlása megoldja az elmúlt esztendők kenyérproblémáját. Szinte teljesen kizárja a spekulációt anélkül, hogy a becsületes dolgozó parasztok, termelőszövetkezetek károsodnának vele. A kenyérgabona mázsájáért fizeteitt magas ár, vagy a negyven forint fejében nyújtott 100 forint haszonnál is nagyabb kedvezmények megfelelő jövedelmet biztosítanak a gabonatermelő számára. Amellett minden gazdaságosan, jól termelő dolgozó paraszt és termelőszövetkezet szabadon rendelkezik a visszamaradt gabonamennyiséggel, azt a későbbiekben, a beadás teljesítése után szabad áron bárkinek eladhatja. Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink nagy többsége helyesléssel fogadta a határozatot. megértette jelentőségét. A tiszaluci Vörös Hajnal termelő- szövetkezet tagsága 100 mázsa helyett 200 mázsa gabonát adott át szabad áron a hazának. Zalkod dolgozó parasztsága elsőként csépelt el a megyében, a falu valamennyi dolgozó parasztja cséplőgép alól teljesítette beadási kötelezettségét, adta át felesleges gabonáját a hazának. A zalkodiak megértették a Minisztertanács határozata mögött rejlő országos érdeket. Megértették, hogy az elmúlt esztendőben azért gyengült az ország kenyérellátása, mert a kenyérgabonát spekulánsok, kupecek vásárolták fel, tartották vissza. T|it egyénk termelőszövetkezetei- nek és dolgozó parasztjainak legnagyobb -része megértéssel fogadta a szabadgabona egyrészének állami felvásárlására hozott határozatot. Termelőszövetkezeteink túlnyomó többsége már teljesítette, néhány termelőszövetkezet pedig túl is teljesítette kötelezettségét. A helyi tanácsok, a falusi pártszervezetek és kommunisták magyarázata, érvelése meggyőzte még az eleinte borúlátókat is. Megértette mindenkivel, hogy csak ezen az utón tudjuk megoldani a zavartalan kenyérellátást, ez az út mind- annyiunk, az egész ország érdekét szolgálja. Egy-egy termelőszövetkezet tagsága. egy-egy község néhány dolgozó parasztja azonban, — amint a tapasztalatok bizonyítják — még nem értette meg teljesen az állami gabonafelvásárlás jelentőségét. A mezózombori Uj Élet termelőszövetkezet tagsága nem akarta elfogadni a szabadgabona átadási tervet, azzal érvelt, hogy ,.hiszen akkor alig márad valami szabadgabonánk." Más községekben a dolgozó parasztok között olyan vélemény alakult ki, hogy: — no, az állam most elvesz minden szem gabonát, nem marad nekünk semmi. — Persze, amint a gyakorlat bebizonyította, ez nem a becsületes dolgozó parasztok, hanem a — a haza érdeke spekulánsok, a kulákok véleménye, akik lépten-nyomon felhasználják a lehetőséget, hogy ellentétet szítsanak a dolgozó parasztság és az állam, a párt között. Ami a rendeletben rájuk vonatkozik, azt úgy igyekeznek magyarázni, mint az egész dolgozó parasztságot sújtó intézkedést. Igen, államunk a ku- lákságot arra kötelezi, hogy a vetőmagon. beadási kötelezettségen és háztartási szükségleten felül termet minden gabonáját átadja az országnak. Mert ők voltak azok, akik a kenyérgabonát, sőt az üzletekben vásárolt kenyeret sertéshizlalásra használták. Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink azonban megfelelően magas áron, kedvező feltételek mellett feleslegünk csak egy részét kötelesek átadni az államnak. Nem valamennyit tehát és nem ingyen, ahogy az osztályellenség kürtöli! Világos és jó példa erre a gönci községi tanács által készített reális számadás is. P önc község néhány dolgozó ^ parasztja úgy vélekedett, eleinte a kulákok befolyása alatt, hogy nem marad fölösleges gabona a községben. A számítások azonban egészen mást mutatnak. A község dolgozói 10—11 mázsás átlagtermést várnak kenyérgabonából, de a tanács csak kilenc mázsát vett számításba. Eszerint 863 hold kenyérgabona vetésterületen 7767 mázsa kenyérgabona terem a 400 beadásra kötelezett termelő földjén. Ebből a vetőmagszükséglet 900 mázsa, a géprész 345 mázsa, a beadási kötelezettség 1500 mázsa, a háztartási szükséglet — csa’-á- donkint 4 tagot számítva, átlagosan két mázsában szabva meg a szükségletet — 3200 mázsa. Ezenkívül 750 mázsa gabonát kér az állam szabad áron a gönciektől. Mindezeket egybevetve, a dolgozó parasztoknál marad tehát még 1072 mázsa gabona, amellyel szabadon rendelkezhetnek. Valójában persze jóval több. hiszen, amint említettük, magasabb termést várnak holdanként 9 mázsánál. Hazug tehát az ellenség érvelése, nem más arcá+lan támadásnál. Az ilyen számítások bizonyítják be legjobban, hogy a Minisztertanács határozat« a nép, az ország kenyérellátását szolgálja. * z állami szabadfelvásárlás ** szükségességét meg kell értetni minden termelőszövetkezetben, minden községben. Ki másra várna ez a feladat, ha nem a pártszervezetre, a kommunistákra, a helyi tanácsokra és népnevelőkre. Ha a kommunisták nem beszélnek, nem érvelnek, akkor érvel az ellenség — természetesen az 5 szá- jaize szerint. Zalkod on, ahol a tanács, a kommunisták szoros kapcsolatban vannak a néppel, nem volt egyetlen dolgozó paraszt sem, aki ne fogadta volna helyesléssel a határozatot. És így van ez mindenütt, ahol a kommunisták, a népnevelők úgy dolgoznak, ahogy mindennapi életünk, az ország, a népgazdaság, a szocializmus építésének érdeke megkívánja. A becsületes, őszinte szót minden ember megérti, elfogadja. Hogyne fogadná el dolgozó parasztságunk a Minisztertanács határozatát, hogyne adná szívesen gabonafeleslege egyrészét a hazának, ha világosan látja, milyen óriási problémát okozott államunknak az elmúlt évben a kenyérellátás, a spekuláció. a ga- bonapocsékolás miatt. Nemcsak elfogadja, hanem kötelességének érzi a határozat végrehajtását, az életszínvonal emelése, az ország, a népgazdaság érdekében. Minthogy a határozat végrehajtása valóban nem csupán érdek, hanem kötelesség is. Minden termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt hazafias, becsületbeli, állampolgári kötelessége. Teljesítsük túl augusztus 20 tiszteletére az évi vállalások esedékes részét!----5~?TT5------------------------Tíz borsodi bányaüzem jelenti Az adott szóért A DIMÁVAG Gépgyár kerékpárüzemében nagyszerű sikereket érnek el a dolgozók. Ezt igazolja a terv túlteljesítése is. Hogy az üzemben ilyen eredményeket érnek el, abban része van azoknak a dolgozóknak is, akik nap- ról-napra teljesítik az alkotmány ünnepe tiszteletére tett vállalásukat. A kovácsüzemben Palkovics György brigádja arra tett ígéretet, hogy 210 darabos görgő szabását 20 darabbal túlteljesíti. A brigád 58 darabbal gyártott többet, mint eredeti terve volt. Ugyanebben az időben Simkó Ferenc ifjúsági brigádja a csavarkapocs-heveder szabásán 20 darabbal teljesítette túl vállalását. A reszelővágó üzemben is sikereket érnek el a dolgozók. Boros Ilona a fürészvágó reszelő lap vágásán 5 százalékkal teljesítette túl előirányzatát. Augusztus első napján a Borsodi Szénbányászati Tröszt tíz bányaüzemének tornyán gyűlt ki a vörös csillag, jelezve: a bányaüzemek teljesítették napi tervüket,' eredményesen harcolnak augusztus 20 méltó megünnepléséért. A bányaüzemek közül a legjobb eredményt a lyukói üzemben a Ság- vári ifjúsági akna dolgozói érték el. Napi tervüket 126.8 százalékra teljesítették. Ezen a napon egyetlen bányász sem mulasztott igazolatlanul, s valamennyien 100 százalék felett teljesítették napi tervüket. Kitettek magukért az alberttelepi bányaüzem frontbrigádjai is. Loy Árpád, Nagy József és Szentkuti Tivadar frontmesterek irányításával az augusztus 20 tiszteletére tett vállalásnak megfelelően, már az első nap Í csaknem 100 tonna szenet termeltek terven felül. A kis munkahelyeken dolgozókkal együtt harcolták ki a bányaüzem 112.2 százalékos napi teijesítését. Az ormosi II. akna és a sajökazai üzem bányászai szintén, azok között vannak, akik már a hónap első napjától kezdve harcolnak a terv maradéktalan teljesítéséért. A jól teljesítő bányaüzemek eredményét lerontják a tervüket nem teljesítők — melyek a Borsodi Szén- bányászati Trösztnél többségben vannak. Izsófalva például azért maradt le, mert igen sok volt az igazolatlan műszakmulasztó: Budolftele- pen nem végezték el a fenntartást, ezért a frontfejtésen jelentős kiesés volt. A kondói bányaüzemben a kaparószalag üzemzavara akadályozta a munkát. A lemaradt bányaüzemek dolgozói azon legyenek, hogy az élenjárókhoz hasonlóan a jövőben ők is maradéktalanul eleget tegyenek tervelőirányzatuknak. A vasutasnap előtt Takács Ernő a miskolci MÁV jár müjavító mozdonyszereldéjének kitüntetett sztahanovista lakatosa a vasutas napra készül. Képünkön éppen egy mozdonyhenger fúrását végzi. Teljesítménye 140 százalék. II Borsodnáttasdi Lemezgyár legfőbb DISZ-brigádfa A Borsodnádasdi Lemezgyárban az első félévi versenyben Kormos Géza lemeznyiró DISZ brigádja lett az első. A Kormos brigád már másfél éve sztahanovista szinten dolgozik. Ez év első felében egy hónapos előnyí szerzett éves terve teljesítésében. Júliusi átlagteljesítménye 112 százalék volt. Az öttagú brigád minden tagja sztahanovista, négyen a szakma kiváló dolgozója, kitüntetést és az ezzel járó félhavi keresetnek megfelelő jutalmat is megkapták. A kiváló brigád augusztus 30 tiszteletére újabb munkasikereket akar elérni. Jóval határidő előtt teljesíteni akarja harmadik negyedévi tervét. Ezt úgy éri el. hogy műszakkezdés előtt minden brigádtag a munkahelyén van, gondosan előkészítik a gépeket és a szerszámokat. A munkaidő jobb kihasználása érdekében a művezetők segítségével az anyagellátást- is megszervezték. SZÁMADÁS BÜTTÖ AUGUSZTUS 20 ELŐTT Büttös község Borsod megye legészakibb részén fekszik. A két hegy közé szorult kis faluban keserves volt az élet a múltban. Czimer Adolf földbirtokos uralkodott itt. Féktelen elnyomás alatt görnyedtek a község lakói. Reggeltől estig tartó robot, keserves küzdelem az élettel — ez jutott csupán osztályrészül a múltban a büttösieknek. Cselédek laktak itt, nem emberek. A csendőrök ügyeltek arra, hogy a görnyedő testű emberek ki ne egyenesíthessék derekukat. S aki megpróbált felnézni a kéklő égre, azzal úgy bántak el, mint Szírek Antallal: megbotozták, hogy egy hétig fel sem tudott kelni. A földbevájt kunyhók anyagföldiét könnyek áztatták, a négy karóból összetákolt ágyon lesoványodott gyerekek feküdtek, az anyák melléből elapadt a tej a nélkülözéstől. Ünnepnap volt, ha kenyér került az asztalra. De kevés ilyen ünnepre emlékeznek a büttösiek. A felszabadulás után megváltozott az élet, a szabadság friss levegője beáradt ide is. Népköztársaságunk alkotmánya gondoskodott á község lakóiról. Eltűntek a földbevájt kunyhók, 34 új ház épült azóta. S míg régen csak Czimer „úr“ dicsekedhetett asztal- sparhelttal, ma minden otthonban van ilyen is, sőt a községben a legtöbbnek van kerékpárja, rádiója is. Ilyenkor ünnep előtt, mint most augusztus 20. közeledtére, számvetést szoktunk készíteni. Visszatekintünk, hogyan sáfárkodtunk kincseinkkel, milyen mértékben haladtunk előre a szocializmus építésének útján. Büttös dolgozó parasztjai is készíthetnek számvetést. Uj iskolát kaptak, átépítették a tanácsházat, rendbehozték a kulturotthont, "kijavították az hidat; utat, telefont kaptak. Egyszóval beköltözött ide is o kultúra, a fény, a jólét, a vidám élet. De ha azt nézzük meg most augusztus 20 előtt, hogyan járultak hozzá a büttösiek népgazdasági terveink megvalósításához, a jogok még teljesebb érvényesítéséhez, miként tettek eleget megtisztelő kötelességeiknek, áfakor a számadás nagyon rossz eredménut matat. A községben ugyanis megfeledkeztek arról; bogy tat alkotmányban a jogok mellett kötelességek is vannak; Jelenleg az a helyzet, hogy a község 110 termelője közül 87 tartozik a hazának. Eddig Büttös az államnak 240 ezer 828 forint nyilvántartott és 343 ezer 876 forint előírásos adóval maradt adós. A beadásban 44 mázsa sertéssel, 20 mázsa vágómarhával, 3.27 mázsa tojással, 47 kiló baromfival, 6.721 liter tejjel vannak hátralékban a faluban. Még kimondani is sok ezeket a számokat. Büttösön ezekszerint csak az alkotmányban lefektetett jogokkal élnek, de a kötelességek teljesítését elmulasztják. Vajon gondolnak-e arra: honnan biztosítja államunk az anyagi fedezetet ahhoz, amit kaptak és amit még kapni szeretnének, ók maguk nem járulnak hozzá a haza gazdagításához, a nép erejének növeléséhez. Mivel magyarázható, hogy a büttösiek ilyen szégyenletesen lemaradtak az adófizetés és a beadás terén? Először is azzal, hogy a község pártszervezete, a kommunisták nem magyarázzák, hogy nincsenek jogok kötelességteljesítés nélkül! 17 párttag közül mindössze csak négyen teljesítik kötelességüket. Akad olyan párttag is, mint Vaszil István, aki az eltelt 10 év alatt mindössze 240 forint adót fizetett 8 hold föld után. De id. Vaszil Ferenc párttitkár sem mutat példát. Az 8 neve is ott van a hátrálékosok listáján. 72 liter tejjel; 42 kiló baromfival, 1980 forint adóval tartozik. Adótartozása 2.200 forint. Id. Vaszil József párttag 7.131 forint adóval hátralékos. Hiba van a községi tanács munkájában is, mert nem szorgalmazza a kötelezettségek teljesítését. Nincs naprakész állapotban az adó és a beadási nyilvántartás. Nem tudják ki mennyitől tartozik. Szírek Lajos elvtárs tanácselnök így bizony hasztalan üldögél a tanácsházán. Tettekre sarkalló erő rejlik drága kincsünk; alkotmányunk betűiben. Csatázzanak hát bátran alkotmányunk igazságaiért Büttösön is. hogy a község minden lakója teljesítse állampolgári kötelességét. Csak ezen a réven növekedhetnek jogaink, csak igg szépül tovább étetünk. ft.
