Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-03 / 181. szám

Szerda, 1955. augusztus 3. CSZAKMAGYARORSZÁft 3 TISZÁK ARAD ................. 7úa rminchárom új belépő A legutóbbi másfél hét alatt 3? dolgozó paraszt írta alá a be. lépési nyilatkozatot Tiszakarádon. Vajon mi történhetett, hogy egy­szerre ennyi ember határozta el magát a döntő lépésre? Ennek tit­kát kutattuk a minap ott jártunk­ba i Tiszakarád főutcája kihalt ilyen­kor az aratás-cséplés nápjóiban. C ak o gyerekhad tódul az idegen után. A dolgos, munkabíró emberek a mezön szorgoskodnak, — nem sok keresnivalónk volt tehát a község­ben. Űtnak indultunk a határ felé. Délfelé járt már az idő, amikor ki­értünk. A Táncsics tsz tagjaira bukkantunk legelőbb. Éppen ebé­deltek. Jól esett a falat, hiszen ezen a délelőtt Hz hold gabonát vágtak le. De sietve négeztek az ebéddel, mert elhatározták, hogy rövid tag­gyűlést tartanak. A közelben dol­gozó egyéni gazdák is odafigyeltek, kíváncsiak voltak, vajon miről dön­tenek az értekezleten. Bata Sándor, a járási tanács tsz szervezője rövi­dén előadta, hogy mivel tavasszal jócskán akadt új belépő és a tsz földjei szerteszét vannak, itt az ideje, hogy tagositsanak. Ezt beszel­ték meg. Nem sokáig tartott a vita, elfogadták egy idős bácsi javaslatát s elhatározták, hogy szemben velük, az út másik oldalán, a falu közelé­ben tagosítanak. Egvszeres5*'< a figyelő egyé. niek közül H. Bata József, 4 holdas dolgozó paraszt hozzájuk lépett és így szólt:' — Adjatok egy nyilatkozatot ne­kem is. Belépek hozzátok családos­tól. — Boldogan fogadták az új tsz- tagot. Érdeklődtünk, mi érlelte meg olyan hirtelen az elhatározást H• Bata József 4 holdas dolgozó pa­rasztban. Az, hogy az eddigi belépők közül egyik sem bánta meg, hogy csatla­kozott a tsz-hez. Igen, mert a ma­gyar paraszt olyan ember, akit a tények jobban meggyőznek a szó­beszédnél. Látták, hogy a tsz-Hől egy sem iparkodik vissza az egyéni gazdaságba. Alig több mint egy hete Tisza­karád községből negyvenen Borsod- ivárlkára látogattak cl. Sok mindent láttak ott: az Ígérkező hő termést, a tsz-tagnk jó életmódját, a nagy­számú állatállományt. Mindezt ösz- 1 szeknsántították a'magukéval s rá­jöttek, hogy elküizköríh ötnek egye­dül évekig, mégsem érik cl azokat az eredményeket, amelyeket a bor- sodivánkai tsz.ben tapasztallak. Hiába, a közös erő ::agyobb sike­rekre képes, mint egy ember. A lá­togatás után pár nappal hét dől- gopó paraszt aláiiia a belépési nyi­latkozatot. Köztük volt !fi. Mohalck József is, aki pedig eddig a leg­jobban kötötte a karót, hogy ö lesz a legutolsó, aki belép, öt követte Novák Gyula, Kulcsár Mihály, Ka-, leszár Béla és Bcrencsi János egyéni dolgozó paraszt is. A helybeli Táncsics termelőszövet­kezet sikerei szintén arra buzdítot­tak, hogy fordítson hátai mindenki a merrádiságnak, fogjon kezet a kö­zösben» emberekkel. No rr*oß Tiszs karódon a nép. nevelők sem alszanak. Igen jól tud­ják, hogy a jó bornak nem netl cégér, de azt sem felejtették el, hogy akadnak rövidlátó emberek is, akik akkor sem veszik észre a ge­rendát, ha felbuknak benne. Szor­galmasan járják az egyéni gazda, kát, elbeszélgetnek velük. De nem is akárhogy. Ceruzát, papírt vesz­nek elő és számolnak. így tettek Koncz Gyűlnék is. Osz­tottak, szoroztak és ki is jött a végeredmény. Koncz Gyulának 6 holdja van s ezévben nagyon meg lesz elégedve, ha egy holdról 7 mázsa biizát tud elcsépelni. Egész évi jövedelme 9—10 ezer forint lesz, de ebből még le kell tfonni az adót, a kölcsön törlesztését és a termelési költségeket. Ez összesen kb. 7400 fo­rintot tesz ki, Koncz Gyulának te­hát alig marad 2400 forintja. A pa­píron a számok szinte kiáltották: no látod Koncz Gyula, ezért a kis haszonért töröd magadat éjjel-nap­pal, míg a tsz.bclieknek többszöfiis$ jut és kevesebbet fáradnak érlel .Jt Aztán a népnevelők azt is hozzá­tették, hogy a liszakarádi Táncsics tsz 42 holdján 932 mázsa árpát ta­karított be. Búzából holdankint 12— 13 mázsás eredményre számítanak. Itt van Lukács Dániel isz.iag, aki az elmúlt évben másodmagával dol­gozott a csoportban. Szorgalmas munkájáért 22 mázsa búzát, 11 má­zsa árpát, 5.5 mázsa kukoricát, 11 mázsa szálastakarmányt, 16 múzsa burgonyát és még egyebeket kapott. Meg is telt a kamrája • a. pénztár­cája sem maradt lapos. 8890 forint bélelte ki. A háztáji gazdaságból is jutott valami. Amikor Lukács szám­vetését aláhúzták és összeadták, a végösszeg 28.110 forintra kerekedett. Lukács Dániel szép házat épített s úgy gondol az egyéni gazdálkodás­ra, mint a hálaközepén a fájásra. Ez nem kiragadott példa, mert Lukácson kívül hatan építettek ma. púknak otthont, K. Tó'h Sándor, Horváth János, Váradi Péter, Tóth Isiván és Kendi József pedig kész­pénzért vásárolt házat. Fényesen igazolja ez, hogy a dolgozó paraszt­ság felemelkedésének egyedüli útja a nagyüzemi társas gazdálkodás. Nagyon is érthető, hogy ezek láttán Koncz Gyula és társai beléptek a csoportba. Ezért történt tehát, hogy másfél héttel ezelőtt 33 liszakarádi dolgozó paraszt hát átfordított az egyéni gazdálkodásnak és a kasza, kapa helyett a traktort, a kombájnt, a közös gazdálkodást választotta. (L) Az iskolás gyerekek ősszel új iskolában kezdik meg Tiszakarádon a tanulást. (Kisgyörgy Pál lelv.) HOGY NE TÖRJÖN MEG AZ ÚJÍTÓMOZGALOM EREJE A DIMÁVAG Gépgyár újítói, szta­hanovistái a napokban ankétot tar­tottak, hogy összegezzék az eddigi eredményeket, kiküszöböljék az újí­tómozgalom hibáit. Az újítók mindig furnak-faragnak 4— nyugtalan emberek. Soha sincse­nek megelégedve magukkal, no meg aztán többet is akarnak keresni. Ezt csak úgy tudják elérni, ha a régi eljáráson mindig módosítanak, hogy többet termelhessenek. A DIMÁVAG újítói már sok si­kert értek el, sokszor vitték győzelemre az új technikát. Á többszörös élüzem kitüntetés is ezt igazolja. Az eltelt 10 esztendő alatt megsokszorozódott a gyár ter­melése, s ebben nagy érdemük van a gyár újítóinak is. Megbecsülés, tisztelet jár érte nekik. Az ankétem azonban többek kö­zött megállapították, hogy az utób­bi időben az újítókkal kissé keve­sebbet törődnek. Hullámvölgybe ju­tott az újítási mozgalom — ezért csökkent az első félévben a beadott újítások száma is. A műszaki veze­tők sem tettek meg mindent a moz­galom érdekében. Egy-egy újítási ja­vaslat értékelése nagyon elhúzódott, ami alaposan igénybevette az újítók türelmét. Nem egy el is határozta, hogy elkerüli a mérgelődést és in­kább nem újít. Érthető volt ez az elkeseredés, hiszen az újító mielőbb tudni szeretné, hogy hasznos-e az, amit kitalált, igényt tart-e rá a gyár, az ország? Igen helyesen, az ankét elítélt minden olyan jelenséget, amely kés­lelteti az újítások elbírálását' Sőt még keményebb bírálatra lett vol­na szükség amiatt, hogy néha az újítások elkallódnak, elvesznek, be­vezetésükkel senki sem törődik. Ez valóságos merénylet a termelés fo­kozása, a népjólét emelése ellen. Itt az ideje, hogy rendet teremtsenek e téren! Dicséret is hangzott el — habár elég kevés. Alig néhányat említett a beszámoló a kiváló újítók közül, köztük a süllyesztékes kovácsüzem- fccl Sári, Macz, Thomesz, a rugó­üzemből pedig Hámori és Helmeczi elvtársakat, akik mind a véleménye­zésnél, mind a kivitelezésnél lelkiis­meretesen dolgoznak. Meg kellett volna azonban dicsérni azokat is, akik a legtöbbet tettek az újítási mozgalom érdekében. Ilyenek pél­dául az ekekormány-lemez újítói és azok a műszakiak, akik újításukkal nagymennyiségű anyagot takarítottak meg a gyárnak. Az ankét dicsérete még lelkesebb munkára ösztönözte volna őket, sőt másokat is, látva, hogy tisztelet, be­csület övezi a gyár újítóit. Sajnos a beszámoló száraz volt, a számok er­dejében megfeledkezett az emberről. Utána értékes hozzászólások hang­zottak el, amelyek mind arra figyel­meztettek, nem szabad elnézni, hogy megtörjön az újító-mozgalom ereje. Kosztyu elvtárs, többszörös újító szóvátette, hogy januárban beadott egy újítást és azt a szemeláttára sze­métkosárba dobták. Az ilyen eljárás nem segíti az újítómozgalmat. Le­het ugyan, hogy némelyik újítás Újítási ankét a DIMÁVAG Gépgyáriján nem jó, de ezekkel is foglalkozni kell, mert aki először próbálkozik újítással és látja, hogy javaslata a szemétkosárban köt ki, mégegyszer nem kísérletezik, Segíteni kell eze­ket az újítókat, még ha első pró­bálkozásuk sikertelen is, hogy to­vább kezdeményezzenek. Kosztyu elvtárs régi újító, mégis tüske ma­radt a szívében, amikor elbántak újításával. Fogyatékossága volt a tanácsko­zásnak, hogy a sztahánovistákkal ke­veset foglalkozott, pedig a gyár 855 sztahánoyistája új életet tudna vin­ni az újítóm izgalomba. Mindent összevetve, a DIMÁVAG Gépgyár újítási ankétja hasznos volt. Ezzel azonban még nem intéztek el mindent. Egy fecske még nem csinál nyarat, egy újítási ankéttől még nem válik virágzóvá az újítási mozgalom! Kö­vetkezetes, kemény, megfeszített munkára van szükség, hogy a DI­MÁVAG Gépgyárban minden ember megértse: a jólét emelésének kulcsa saját kezében van. s ha jobban akar élni, újítson a technikán! Milliós értékek hevernek Monvha-tanván 12 millió forint értékű szeszgyár van Monyha-tanyán. Jelenleg ki­használatlanul áll és a rozsda eszi a gépeket. Itt az ideje, intézked­jél»»1«. sarsáréJ. AZ AUTÓBUSZ a papírgyárnál megáll. Lelépünk. Kora reggel van még, a bokrokon, füvön harmat csillog. Elindulunk az alig 300 lé­pésnyire fekvő Köpüs-völgy felé. Szép ez a hely. Pázsitján még nemrégen békés tehenek legelész­tek, gyermekek pillangót kergettek. Aztán pendült a kasza. A vékony­szálú hegyifü rendekbe sorjázott, hogy később illatos szénakazlakka púposodjék. így élte a Kőpüs-völgy a bükki tájak megszokott életét. Még 1932-ben történt, hogy a kör­nyéken próbafúrásokat végeztek, a bükki széntelepek felkutatása céljá­ból. £s ekkor kiderült, hogy a Köpüs-völgy virágos pázsitja évez­redes titkot rejteget. Alig 7 méterre a felszín alatt 1,40 méter vastag széntelepre talált a fúró. Ez év áprilisában került sor arra, hogy a telepet tüzetesebben meg­vizsgálják. A Borsodi Szénbányászati Tröszt megkezdette a rendszeres próba­fúrásokat. Ezt a munkát évi tervén felül végezteti. A műútról már látjuk is a fúró­tornyot. Vidáman dudorászó embe­rek hajtják a gépet, amely centi- méterről-centiméterre hatol a föld­be. — Miért nem dolgoznak Itt gépi erővel? — EZEN A HELYEN nem kifi­zető a gépi mégha itás — mondja a vezető geológus elvtárs —, mert nem kell nagy mélységbe lehatol­nunk. Eddigi legnagyobb mélysé­günk 25 méter volt. — Hány fúrást végeztek eddig? — Tizenkettőt mélyítettünk le Még 8—10-et akarunk lefúrni. Az eredmény dönti majd el, érdemes-e itt hozzáfogni a szén külszíni kiter­meléséhez. — Mit mutatnak az eddigi fúrá­sok? — Az első telepnél a fedőréteg csak 5—7 méter vastag, a második telepnél a szenet 16—23 méter vas­tag föld borítja. — Hozzávetőleges becslés szerint mennyi szenet lehetne külszíni fej­téssel kitermelni? — óvatosan számítva nyolcvan- ezer tonnára tehető az itt rejtőző szén. A telepek vastagsága átlago­san 1.20 méter. — Es milyen a szén minősége? — Még pontosan nem állapítot­tuk meg. Az átlagos környéki sze­nek kalóriája 3000. Ez is bizonyára olyan lesz. — Mennyi a fúrás napi teljesít­ménye? — Ez mindig a fedőrétegtől függ. Legtöbbször agyagban, márgában dolgozunk. Ebben 8—10 métert tu­dunk haladni naponta. Most már egy kissé távolabbi perspektívák iránt érdeklődünk: — Ha sor kerülne a kitermelésre, hová lehetne elszállítani a meddő földréteget? — Nagyrészét magában a völgy­ben helyezhetnénk el. Az exkavá­torok által kiemelt földet végtelen szalagon, vagy gépkocsikkal lehet­ne távolabbra szállítani. — ÉS HA ÉRDEMES LESZ meg­kezdeni itt a külszíni fejtést, hogyan fogják messzebbre eljuttatni a sze­net? — Egy részét a közeli papírgyár mindjárt fel is használhatja. A fennmaradó mennyiséget a lillafü­redi kisvasút szállíthatná, a pálya­testig pedig az út fölött áthidalt, vagy aluljáróban vezetett gumisza­lag vihetné a szenet felhasználási helyére. A fúró a szorgos munkáskezek nyomán mind mélyebbre halad. Feltárja a Köpüs-völgy rejtett kin­csét. mely, reméljük, újabb érték­kel fogja gyarapítani népgazdasá­gunkat. Mezőgazdasági kiállítás Mórán Az encsi járási tanács végrehajtó bizottsága július 31-én Méra köz­ségben mezőgazdasági kiállítást rendez. A kiállításon résztvesznek kísérleti és tangazdaságok, gépállo­mások, termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok. Bemu­tatásra kerülnek a járás legjobb nö­vénytermelési, kertészeti és legelő­gazdálkodási termelvénvei. állatok és mezőgazdasági gépek.- A legjobb eredményt elérő kiállítók díjazás­ban részesülnek. A környező föld­művesszövetkezetek árubemutatót és vásárt rendeznek. Cséplőgépnélküli ígéret! Ugyan melyik községi tanács ne tartaná szívügyének, hogy az egész község mielőbb learasson, elcsépel­jen! El is követnek mindent a *a- nácsszervek, hegy a kenyércsata gyors és sikeres legyen. Járják a határt, figyelmeztetik a gazdá­kat, hogy beérett a gabona. Az­után megszervezik a különböző bi­zottságok segítségével a gyors be- hordást. s mikor minden kész. a cséplőgépeken a sor..., ha ugyan a gépállomás is úgy akarja! Azért „ha úgy akarja", mert előfordul, hogy „nem úgy akarja". Bizonyíté­kul ime egy példa: Olaszliszkán heo-ülette* tak. s a sárospataki járás községei közül szinte elsuxeii. rneg—t... . „ a hordást. Néhány utca dolgozó parasztjai pár nap alatt kazalba hordták a gabonát, azután jelentet­ték a tanácsnak, hogy jöhet a csép­lő. A lanács azonnal ' feltárcsázta telefonon a sárospataki gépállo­mást, hogy ha lehet, azonnal in­duljanak útnak a cséplők, lehet csépelni. Gondolatban már eltervez­ték, hogy másnap, mind a négy cséplő munkába áll és néhány nap múlva nem lesz esépeletlen ter­mény a községben. Elsőként csé­pelnek, elsőként teljesítik a be­adást! Még örültek is. hogy úgy megy minden, mint a karikacsapás. — És akkor közbelépett a gépállo­más, a következőképpen: — 1. Négy darab nagyteljesítményül cséplő helyett. — amely a tervben szerepel, — kiküldtek egy 48-as kisteljesítményűt és egy nagyob­bat. Mindkettőt letakarták pony­vával és otthagyták. 2. Erőgépet egyáltalán nem küld­tek sem a községi tanács sem a járási pártbizottság sürgetésére. 3. Újabban már szinte szóba sem akarnak állni a községi tanáccsal. ... És hogy a gépállomás veze­tőségének intézkedése még érthe­tetlenebb legyen: 4. A gépállomáson hat darab cséplőgép áll. „tartalék" címén, ..esetleges közbejött akadályok el­hárítására". miközben az olaszlisz- kaiak behordott terménye ott áll elcsépeletlenül. Ilyen súlyos mulasztások után: 5. Javasoljuk, hogy a megyei igazgatóság és a járási pártbizott­ság szigorúan vonja felelősségre a sárospataki gépállomás vezetősé­gét. 169 méteres darupálya megépítésével évente egymillié forinté’' takarítanak meg a DIMÁVAG Gépgyárban A Dimávag Gépgyár hidegüze­meinél megoldatlan kérdés volt a nagvobbsúlyú anyagok kirakása és tárolása. Nem volt ugyanis megfe­lelő emelőeszköz az anyagtárolóté­ren s így az anyagokat a vasúti kocsikban egyenesen az üzembe szállították és az ottlévő árukkal rakták ki. s ott is tárolták. Igv az üzemek gyakran annyira zsúfoltak­ká lettek, hogy komolyan hátráltat­ták a munkát. Az anyagtéren való kirakodás biz­tosítására már korábban megkezd­ték a 160 méter hosszú, 30 tonna teherbírású emelőszerkezettel ellá­tott darupálya építését. Az 50 mé­teres szakaszon már elkészült és üzemben is lévő rész után a gépgyár dolgozói július végéig legyártották a darupálya még szükséges alkatré. szelt is. Ugyancsak befejezés előtt állnak az alapozási munkák is. s augusztusban hozzálátnak a vasszer- kezet szereléséhez. A tervek szerint a 2 millió 300 ezer forintos költséggel létesülő új darupályát még ez évben üzembe helyezik. Az új darupályával az anyagmozgatást költségeknél a szá­mítások szerint egy év alatt egy­millió forint megtakarítást érnek el. Divatos férfi ingeket és férfi fehérneműt méret után azonnal készít a MISKOLCI RÜHÍZBTI BOLT FEtiÉRHEMŰ-XfSZÍIfi RÉSZLEGE Széchenyi utca 32. szám. FÉRFI DIVAT szaküzletben. .A Köpüs-völgy titka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents