Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-14 / 191. szám

4 ßSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1355, augusztus 14. Mit tettek a tanács- és pártszervek a hordás és cséplés meggyorsítása érdekében ? Szervez, számol a györgytarlói aiiandóbizottság Az elmúlt esős napok, a kedvezőt­len időjárás erősen hátráltatta me­gyénkben a kenyérgabona betaka­rítását, a hordást és a cséplést. Szer­te a borsodi falvakban mindenki türelmetlenül várta a jó időt. Nos, végre augusztus 12-én, pénteken be­köszöntött a jó idő! Csak néhány helyen, az ózdi, a ricsei és a szikszói járásban voltak kisebb esőzések, s kedvező volt az időjárás másnap, szombaton is. Az annyira várt jó időt azonban általában nem hasz­nálták ki a megyében a hordás és cséplés folytatására. Megyénkben a több mint 250.000 hold learatott föld alig 34 százalé­káról, pontosabban csak 90.000 hold­ról hordták be eddig termelőszövet­kezeteink és egyénileg dolgozó pa­rasztjaink a termést, s gépállomá­saink a behordott gabonamennyiség alig több mint 30 százalékát csépel­tek el. Ezek a számok azt bizonyít­ják. hogy megyénk dolgozó paraszt­jai nem hasznosították úgy a ló időt, ahogy kellett volna. Termelő- szövetkezeteink nem tettek meg mindent a hordás-eséplés mielőbbi befejezéséért. A szervezetlen mun­kát legjobban az mutatja, hogy pénteken és szombaton alig néhány helyen kezdtek csak hozzá a keresz­tek szárításához, a behordáshoz és a csépiéshez. A cséplőgépek egyrés/e ugyan megkezdte a munkát, de csak a délutáni órákban, s a gépek telje­sítménye, néhány eset kivételével, a lehető legkisebb volt. A gyenge eredményekért termé­szetesen felelősek, sőt elsősorban fe­lelősek a tanács és pártszervek, de felelős a gépállomások megyei igaz­gatósága is. A megyei tanács a kedvezőbb idő­járás beálltával felelősöket küldött a járásokba, amelyek viszont felelő­söket küldtek a községekbe, hogy siettessék a gabona betakarítását, elcsép lését, segítsenek a munka megszervezésében. Mindezek ellené­re szinte egyetlen járásban, község­ben sem kezdtek szervezetten mun­kához, A kiküldött felelősök csak igen keveset végeztek. A gépállomások igazgatósága nem teljesítette ígéretét A gépállomások megyei igazgató­sága nemrégiben ígéretet tett a me­gyei pártbizottságnak, hogy a csép­lés meggyorsítása érdekében a gép­állomások cséplőgépei nyújtott mű­szakra térnek át. A nyújtott mű­szakot azonban eddig nem vezették be — azaz nem tettek eleget az ígé­retnek. Nem kis mértékben ez az oka, hogy gépállomásaink a behor­dott gabonamennyiség harmadrészét sem csépelték el. Sok helyen baj van a cséplőgépek munkájával is. Ren­getek a műszakkiesés, a rossz mun­ka. Egyes helyeken azért állnak a gépek, mert nincs csépelnivaló, másutt pedig Volna mit csépelni, de a cséplőgép rossz, s a gépállomás nem küld időben hozzáértő szerelőt, alkatrészt, hogy minél kevesebb idő vesszen kárba. Mindezek a tények sürgetik, hogy mind a gépállomások vezetői, mind a megyei igazgatóság sokkal több gondot fordítson a cséplés meggyor­sítására, az ellenőrzésre, a hibák kijavításéra, hiszen ha az idő nem akadályozza a hordást, néhány na­pon belül minden kereszt gabona asztagba kerül és várja sürgősen a cséplőgépeket. A tanácsszervek jobban szervezzék meg a hordásíj Ha kisüt a nap, néhány órán belül meg lehet kezdeni a hordást, de azonnal meg kell kezdeni a gabona szárítását. Még gyorsabb és eredmé­nyesebb a munka, ha a szárítással egyidőben történik a hordás is. Az alsó kévéket néhányperces napsü­tés után már lehet szállítani, s a nedves felső kévék egészen az utolsó fordulóig száradhatnak. Ha viszont szárítás céljából szétrakjuk a ke­reszteket, előfordulhat, hogy a ga­bona újra esőt kap, megázik. Különösen gyengén megy a ga­bona behordása egy-egy termelőszö­vetkezetnél. Őzdon például az egyé­niek már csaknem teljesen behord- tak, míg a termelőszövetkezet aha két holdról hordta asztagba a ga­bonát, mert kevés az igaerő és a termelőszövetkezet nem ikap kellő segítséget a patronáló üzemektől és a gépállomástól. A patronáló üze­mek eddig sok helyen eredményesen segítették a termelőszövetkezeteket, A segítség most talán fontosabb minden eddiginél, hiszen a kényé minőségéről van szó, amikor a gyors behordásról, cséplésről beszélünk. A tanácsszervek, pártszervezetek és pártbizottságok kérjék fel a pat­ronáló üzemeket, hogy amennyire csak lehetséges, segítsék járművek­kel és munkaerővel a termelőszövet­kezeteket, hogy azok minél előbb behordhassanak, elcsépelhessenek, Mozgósítsanak a tanácsszervek a népnevelők, az állandó és termelési bizottságok tagjaival minden köz­ségben arra. hogy aki csak tud, amikor az idő engedi, azonnal hord­jon, csépeljen. A felvilágosító mun­ka és a szervezés elengedhetetlen feltétele a gabonabetakarítás gym's elvégzésének. * A pártbizottságok ellenőrzése feltétel a hibák kijavításához! A tanácsok által kiküldött falu- felelősök eredménytelen munkája a járási tanács, ugyanakkor azon­ban a járási pártbizottság gyenge el­lenőrzését is mutatja. A járási párt- bizottságok elsősorban nézzék meg. kiket küld a tanács a községekbe, te nézzék meg azt is, mit és hogyan dolgozik a területen egy-egy falufe­lelős? Megfelelő segítséget nyuita- nak-e a tanácsoknak, vaev megelég­szenek az íróasztal mellőli instruá- lással? Az instniálás most nem elég segítség, azonnali tettekre, mozgó­sításra van szükség! A gyors munka persze nem azt jelenti, hogy nedvesem csépeljük a gabonát. Ezzel csak kárt okoznánk magunknak, mert a nedves gabonát nem vehetik át a terményraktára k. Ésszerűséggel azonban sokat tudunk segíteni a helyzeten. Elsősorban az­zal, hogy ne késlekedjünk sokáig a hordással és csépléssel. Ez mindenki szívügye kell hogy legyen, hiszen népünk kenyeréről van szót Borsodi aratőggépvesető sikere Bachmann Félix, a Május 1. ma­jori állami gazdaság kiváló kom-! bájnvezetője 637 holdas teljesít­ményei fejezte be az aratást. Az állami gazdaságok miniszté­riuma jelenti: Az állami gazdaságok kombájnve­zetői között kialakult lelkes verseny jó eredményeket hozott. Az aratógépvezetők versenyében második ifj. Síró Pál (taktaharkányj áh. gazdaság) lett. (MTI) Gationabegyiijfésken Szolnok és Báes, állat- és áliali termékek iiegyiijtésáíien Győr és Csongrád megyéké m elsőség Borsod A begyűjtési minisztérium érté­kelése szerint az alkotmány ünnepe tiszteletére indított begyűjtési ver­senyben az augusztus 11 -i állapot szerint gabonabegyűjtésben a 10. helyen áll. Állat- és állati termékek begyűj­tésében 13-ik Borsod megye. (MTI) Hordani — csépelni! Ez most a legsürgősebb feladat. György tarlón az el­múlt napokban minden állandó bizottsági tag kisgyűléseket szervezett, ahol a munkára moz­gósítás mellett beszéltek arról is, hogy az első gabonát mindenki a cséplőgép alól vigye a begyüjtőhelyre. — Első a beadás, az­tán megint a beadás és ha azt már rendezték, csak akkor beszélhetünk a szabadfelváaárlásról! — hangsúlyozták a gyű­lést tartó állandó bizott­sági tagok. Másnap este az új falu házainak ablakai tovább világítottak mint rendesen. Kisgyű­léseket tartottak. Zal- kodi elvtárs, az állandó bizottság elnöke, a ta­nácselnök, a tanácstit­kár sorrajárták azokat a helyeket, ahol az ál­landó bizottsági tagok kisgyűléseket tartottak s ha vitás kérdés adó­dott — megmagyaráz­ták. S néhány nap múlva megkezdődött a hordás, cséplés. A gazdák egy­másnak segítve igyekez­tek minél előbb bent tudni a portán a kalá­szost. Elek János bácsi ud­varán zúgott már a gép. Szép, egészséges szemű búzaznhatag öm­lött a zsákokba. János bácsi és Elek néni meg­elégedetten gyönyörköd­tek a szép termésben. Késő délután lett, mire elhallgatott a gép. — 56 mázsa és 36 kiló! — mondta a mázsáló ember. Elek néni arca még szélesebb mosolyra de­rült mindaddig, mig Stumpf János vb. titkár — aki az állandó bizott­sági tagokkal együtt járta a házakat — be­köszöntött s kiszámolta, hogy ebből 12 mázsa 14 kilót kell a magtárba vinni. — Ilyen sokat?! — siránkozott Elek néni. — Hát a vetőmag? Meg a fejadag?! Aztán még szabad felvásárlásra is? ... Há.t mit adjunk majd szabadfelvásárlás- ra? Nem marad még a fejadag se akkor ... Ömlött a sirám az idős paraszt néni szájá­ból. — De Elek néni, hát számítsa ki, több mint 56 mázsa termett... Hiába, Elek néni nem hallgatott el mindaddig, míg János bácsi közbe nem dörrent: — No, hadd csak el asszony... hallgass már, hagy beszéljen a titka,r elvtárs. — Idenézzenek János bácsi — mondta a tit­kár, s egy darab papí­ron mindjárt ott előt­tük felírta, hogy: vetőmag 6.— q beadásra 5.17 q géprész _____________6.97 q Összesen: 18.14 q az egész terményből marad 38.22 q, ebből fej­adag 12.80 q, felesleg 25.43 q. — Látod-e asszony, mit sírsz? Mikor vét nekünk 25 mázsa ter­ményfeleslegünk? írja be titkár elvtárs, hogy 20 mázsát eladok aa államnak. Elek János bácsi még az este elkezdte hor­dani a terményt a mag­tárba. Több, mint 32 mázsa búzát vitt be, s bizony fordulni kellett a szekérrel vagy négy- szer-ötször. Jól bele­nyúlt az idő az éjsza­kába, mire kifogta a jószágot. Másnap reggel beko­pogott a tanácsbázá.ra, s 3000 forintot számolt le az asztalra — az adóba, merthogy Elek János nem tartozott soha az államnak, nem is fog! Ilyen s hasonló ered­ményekkel járt az ál- landó bizottság munká­ja mindaddig, míg ez a keserves esős idő be nem köszöntött. Az em­berek az ablakon át, vagy a tanácsház tor­nácán álldogálva, pipál- gatva nézik a szürke eget. kémlelik, mikor szakadoznak már szét az esőfelhők. De csak esik, esik, hol lassan, hol zuhogva. Zalkodi elvtárs, az ál­landó bizottság elnöke rendkívüli ülést hirdet, ahol megbeszélik: ha eláll az eső, hogyan szervezzék meg úgy a munkát, hogy csak s. lehető legkisebb kár érje a gazdákat, akik­nek még kinn, keresz­tekben ázik a termésük. Mentsük meg a szőlőt A szokatlan esős időjárás igen ve­szélyes a szőlőre. Egyik veszély a rothadás. Igen sú­lyos csapás ez, mert közvetlenül a szüret előtt éri a termést és amely tetemes része elpusztulhat. A veszély három formában jelentkezik: a zöld, a szürke és a fakórotihadásban. A szürke rothadás egyik alakja a ne­mes rothadás, amikor esőzés után száraz, melég lesz, a bogyók betöp- pednek, megasszusodnak. Tokaj- Hegyalján ezt az asszusodást nemes rothadásnak nevezik. Sajnos ez csak különösen kedvező időjárás mellett, igen ritkán következik be. Minden más rothadás azonban káros, mert As&emélyvonat c&attogo kerekek­kel rohan Miskolc felé. Hárman ül­nek a fapados- kycsi egyik ülé­sen. Az ablak -i:z:c=.-= mellett zömök pa- raSztasszony. a másik szélen ' kes- kenyarcú idősebb munkásasszony, s középen erősen festett nő. Körme vérvörös, minden mozdulata mes­terkélt. Egy regénybe mélyed .« tu­domást sem vesz a körülötte élők­ről. Amikor felpillant, tekintete ta­lálkozik a parasztasszonyéval. — Úgy látom, nagyon tetszik sze­reim olvasni. — Hát igen. — mondja a fiatal nő. affektált finomsággal a hangjá­ban. — Művelődni kell az embernek, mert lemarad, — szól közbe a mun­ka sasszony. — Mit tetszik olvasni? Biztosan érdekes — kérdezi újból a paraszt­asszony. — Courths Mahler — mondja a fia­tal nő ügy, mintha valami cseme­ge lenne. — Nehéz hozzájutni. A mai könyvek... — legyint, s nem fejezi be a megkezdett mondatot­— Én most nagyon jó könyvet olvasok, Gorkijtól az Anyát, — kap­csolódik újból a beszédbe a mun­kásasszony. — Nálunk meg az egész tsz-ben mindenki elolvasta Szabó Pál Uj földjét. Az egyik este aztán össze­lőttünk valami értekezlet félén, az egyik is elmondta, a másik is. hogy mit olvasott ki belőle, úgy elbeszél­gettünk arról, hogy milyen regényt lehetne írni a mi termelőcsopor­tunkról is. A munkásasszony —■ akinek a fia párttitkár az egyik üzemben — arról kezd beszélni, hogy vájjon tudna-e olyan anya lenni, mint a könyvbeli. A parasztasszony a tsz­cs tereli a szót. A fiatal nő egyre idegesebben feszeng a helyén, aztán feláll, ki­megy a peronra és hamarosan megismerkedik egy kockásingű fia­talemberrel. A két asszony — a ponyvaregé­nyek és émelyítő szerelmi történe­teik hatása alatt a múlt úrinőit o ti d d meg mii olvasol— MECiMÄNIlOM 3KI VAÍiY utánzó nővel ellentétben — lehet, hogy egy jó könyvtáros tanácsára, vagy ösztönösen is olyan könyvet választottak ki, amelynek mondani­valója tanulságul szolgál számukra. Nemrégiben jártam H. V. külön­ben még nem árulom el a foglalko­zást. Az egész könyvszekrénye tele van könyvekkel, a „mindenttudó” lexikonoktól kezdve megtalálni a világirodalom remekműveit. Dante Poklától kezdve Makarenko Uj ember kovácsáig. Balassától József Attiláig. A szekrény középső részén egyenesen Moszkvából rendelt orosznyelvű könyvek, a nagy orosz kritikai-realistáktól. Szocialista-rea­lista művet nem találni. Egy másik szekrény tetején egy kicsit eldugva marxista könyvek. Nem nehéz kitalálni, pedagógus házaspár lakásán vagyunk. A férj orosz-tanár, a nő magyar szakos. A könyvtár elárulja, benne élnek a mi társadalmunkban. Úgy nevelik a tanítványokat, ahogy a társada­lom, a rendszer célkitűzései megkí­vánják — de egyelőre még messze vannak a forradalmi értelmiségtől. D. Irén már nagyon szerette lánykorában is a könyveket, — de csak a külső­ségért. Kicsiny könyvespolcán Mó­ricz Zsigmond Rokonok című köny­vét épp úgy meg lehetett találni, mint a felszabaduláskor kiselejte­zett könyveket. — Miért nem dobod ki? s kér­dezték tőle. — Dehogy dobom. Könyv «­könyv, — vonogatta vállát. Mikor férjhez ment, titokban émelyítő szerelmi történetekről kez­dett olvasni. Még el is sírta magát a szerencsétlen grófnő, vagy lady sorsán, aki már többszörösen meg­csalta férjét, mégis boldogtalan volt — és meg nem értett asszony, — Miért olvasol ilyen könyveket? Miért nem válogatod meg. mit ve­szel a kezedbe? — kérdezte több­ször a férje. — Unom a mai könyveket, tele vannak politikával. Én, ha olvasok, csak szórakozni akarok. A férj Veres Péter Rossz asszo­nyával lepte meg. Az asszony, ami­kor a könyvet elolvasta, unalmas fatuskónak nevezte a könyvben sze­replő férjet, s megértette a meg nem értett asszonyt. — Milyen ügyesen csinálta, hogy a lakás neki maradt! És a rossz asszony példáján cse­lekedett ő is. És ma érzi csak iga­zán. hogy mennyire boldogtalan Pedig ha jó könyveket olvas, a jó tanácsokra hallgat, akkor ma is megértett és boldog asszony. Sz. Ferenc elvtárs, a Dl. MÁVAG­ban dolgozik. Sok könyvet vásárol és tervszerűen. A világirodalom klasszikusait, a nagy kritikai realis­ták, a szocialista-realista műveket, marxista műveket gyűjti össze. — Most mit olvasol? — Lisztovszkijtól: Fel-kel a nap. Úgy vettem a kezembe, hogy szóra­koztasson, de nagyon sokat tanu­lok belőle. Sz. Ferenc elvtárs nemcsak a könyveket vásárolja tervszerűen. Szabadidejének minden percét ön­művelésre és mások nevelésére for­dítja. Vasszorgalommal tanult a pártiskolán. Most a dolgozók gim­náziumába jár, jövőre érettségizik s feleségét is ilyen embernek ne­velte. Elhmtvasolt, szag. Dikószerű alkalmatosságon ruhástól, cipőstől egy fiatalember fekszik. Kezében agyonfogdosott re­gény, címtábláján álarcos, revolver es bandita. Szinte falja a sorokat. Még dolgozni is elfelejt menni. Igaz, nem is sze­ret dolgozni. Nem­régiben ült 3 hónapot lopásért, az­előtt kettőt verekedésért. Barátjának szinte csámcsogva dicsőíti a re­gényt. — Kassa könyv! Micsoda dirr- durr van benne! Ez ér valamit, apa­fej ! Úgy hisszük, hogy ennek a fia­talembernek a nevével rövidesen újból találkozni fogunk a bírósági hírek között. * Valamikor ponyvaregények olva­sásával kezdte az élet tanulmányo­zását V. László is. Hamarosan meg­unta, s csak jó könyveket vett a kezébe. Rájött, tanulnia kell, hogy boldogulhasson az életben. Kifutó­fiúként kezdte — elvégezte a kül­ügyi akadémiát —, ma a városi ta­nácsnál dolgozik. A világirodalom klasszikusait, szocialista-realista műveket olvas Szerény, magabiztos, kiegyensúlyo­zott fiatalember De nemcsak ön­nevelésével. hanem mint DISZ ve­zetőségi tag, a fiatalok nevelésével is foglalkozik, « megmondja nekik, milyen könyveket olvassanak ahhoz, hogy újtipusú emberekké fejlődje­nek ★ Az olvasó most azt várja, hogy ez a cikk valami poénnel fejeződik be. Ez a poén elmarad. Mindössze egy tanulság, egy megjegyzés zárja be cikket. Kinek milyen a könyvtára, ki milyen könyveket szeret kiválogatni, olvasni, olyan az egyénisége, gondol­kozása, világnézete és aszerint fejlő­dik jó, vag-y rosszirányban. Éppen ezért csakis jó, csakis haladó köny ve­ket vegyünk a kezünkbe, a nagy kri­tikai-realistáktól, a szocialista-realis­táktól, a nagy gondolkozóktól, akik előrevetítik müveikben az emberiség fejlődését, jövőjét, akik hű képet raj­zolnak a múltról, a máról, akik meg­mutatják a jövőbe vezető utat. fcsbj elpusztítja a bogyók frgfSÍ, szín* anyagát, elfolyósítja a busát, tönkre* teszi a cukrot. Ha már a rothadás fellépett, nem igen lehet megakadályozni, ezért igen fontos az előzetes védekezés. Az előrelátó szőlőtermelők már a szőlő telepítésekor minden körülményt számításba vesznek. A telepítéshez, ha csak mód van rá, erdőtől távoli, délifekvésű, lejtős, száraz oldalt vá­lasszunk. Ne vegyünk kis sor és tő­ketávolságot, mert akkor szőlőtáb­lánk sűrű, levegőtlen lesz. Igen ió a 120 centiméter sor és a 100 cm tőke-' távolság. Ez esetben is 4850 szőlőtő­kénk lesz egy holdon, s a művelés könnyebbé válik. A nap jól besüti a tőkéket, a sorok légjárhatósága meg­felelő és a termés mennyiségére sem lesz panasz. 4850 tőke, — tőkénkint 1 kg terméssel — 48 mázsa szőlőt, azaz 36 hektoliter mustot, másfél kg-os terméssel pedig 73 mázsa szőlőt, azaz 55 hektoliter musttermést, ad­hat. A metszést úgy végezzük, hogy egy-egy tőkén annyi termő és ugar­hajtás legyen, amire a termésfolyto­nosság szempontjából feltétlenül szükség van. Kerüljük el a túlsók hajtás nevelését, mert különben olyan sűrűvé válik a lombozat, hogy minden gombabetegségnék valósá­gos melegágya lesz. Gyakran kapál­junk, és a kiirtott gyomokat lövés­től vigyük ki a táblából. Igen sokat érhetünk el a szaksze­rű zöldválogatással, csónakázással, hónaljozással és a szabályosan vég­rehajtott kötözéssel is. Aki ezeket a szempontokat figyelembeveszi és vastaghéjú szőlőt telepít, eredmé­nyesen tud küzdeni a rothadás el­len és mindent megtett a baj meg­előzésére. Hamár fellépett a rothadás, iá teendő a következő: Ritkítsuk a fürt környéki levelek alkalmazzunk rézkénporzást és szü­reteljünk korán. Ha csak részben rothadt a termés, akkor a beteg für­töket válasszuk el az egészségesektől és külön is préseljük. A penészes fürtök mustját erősen bekénezett hordóba fejtsük, így a penész a nyugvó mustban leülepedik. A letisz­tult mustot bő levegőztetéssel, a sepí rőről fejtsük le és az erjedés bizto­sítására, ha nincs faélesztő, más forrásban lévő egészséges musttal oltsuk be. így termésünk egyrésze jó bort fog adni. PESTHY PÁL Tokaj-Hegyalja áll. szőlő, és boa felügyelő. Változás a rádió vasárnap? műsorában A Kossuth-rádió vasárnap, amg; 14-én délután 16.15-kor kiadott mű­sorától eltérően -— Thomas Manns emlékműsort sugároz. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents