Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-14 / 191. szám

2 C8ZAKMAÜYA! \6 ftesámap, 195$. angusztns 14.--­---------(Z)cuÁsnxLfii íw éí---------­az ózdi Rákóczi tsz-be azokhoz, akik a legjobbak akarnak lenni K. edves Nagy elvtársi Letartóztatták a Japán Kommunista Párt három vezető tagját Ügye, emlékszik arra a beszélge­tésünkre, amit a közelmúltban foly­tattunk! Még fülemben csengenek szavai: — Hogy mennyi bajon, vé­szen mentünk át, mennyi nehézsé­get küzdöttünk le 49 óta, mióta megalakult a termelőszövetkezet. Arról külön regényt lehetne Írni. — Ügy-e, valahogy igy mondta, Nagy elvtárs. Valóban, elbeszéléséből hősies harc képe bontakozott ki. Amikor 15-en elkezdtek a közös munkát, kevés volt a jószáguk, csekély a jövede­lem. Az állam segített apránkint állattal, majd meg az üvegházhoz való anyaggal s 50-ben, 51-ben sok­szor nélkülözve szerezték meg a jó­ié hez az alapot. Az'án 52-ben meg­szaporodott a tsz területe, álla'állo­mánya. A tagság több mint 200 főre nőtt, de a tisz'a mag közé pelyva is került, sok mihaszna, semmi ember kezdte rontani a leve­gőt a Rákócziban. A megszerzett szarvasmarhaállomány jórésze el­pusztult a rossz kezeiéi követkéz’é- ben, az egyenetlenkedések, veszeke­dések sorozatosak voltak. 1953 nya­rán a Nagy Imre beszéd pedig azt eredményezte, hogy a csoport inga­dozó része kivált s a létszám alig negyedére csappant. Micsoda harcot kellett akkor folytatni a szövetkezet vagyonáért, hogy szét ne hordják, pocsékba ne menjen. S mennyit kel­lett a most eltelt két esztendő alatt a már megmaradt, szlvvcl-lélekkel együltküzdő 45 taggal harcolni az állatállományért és a jó termésért. Tavaly aztán össz pénzértékben már több mint 50 forint jutott min­den munkaegységre, a Rákóczi tsz- be beköszöntött a jólét. Az idén már 35 forintot terveznek egy munkaegységre. Búzájuk, kukoricá­juk olyan,hogy messzi földön híres. A cukorrépa pedig megycszerte párját ritkítja. Versenyben kapál­ják az asszonyok. Kórodíné és Se­bestyénné brigádjainak versenye izzó hangulatot teremtett a isz-ben. Az emberek érzik, hogy a magukét művelik. Ügy-e, körülbelül ezeket mondotta el dióhéjban? S ezt mesélték el az asszonyok és emberek? Egyszerűen, tömören elmondva, ennyi is lett volna a cikkem: csupa dicséret, csupa sikerfelsorolás, — ha nem mondja azt a bizonyos mond,ltot, amit aztán csaknem mindenki el­ismételt, akivel beszélgettem a Rá­kócziban. A mondat így hangzott: „Lesz még a Rákóczi az első szö­vetkezet is a megyében!" li/S egmondom őszintén, nagyon í * tetszett nekem ez az önbiza­lom. Tetszett az, hogy ilyen magas­ra törnek a sok nehézség ellenére, ami az útjukban áll. Hiszen olyan kiváló termelőszövetkezeteket kell megelőzniük, hogy a célt elérjék, mint a taktnbáji Béke, a kesznyé- teni Szabadság, a korcsai Dózsa, a borsodivánkai József Attila és még sorolhatnám tovább szép számmal a nagyobb eséllyel küzdő ve'élytdrsa- kat. Meg kell azonban mondanom, hogy örömömbe kis kétkedés is vegyült. Ahhoz, hogy a Rákóczi megelőzze a többi nagynevű szövet­kezetét, sok mindenen kellene a tsz- ben változtatni. Például a járási tanács mezőgazdasági előadója el­mond'a, hogy a Rákóczi tagsaga nem akar komolyabban építkezni, nagyobb beruházásokat eszközölni. Igaz, Nagy elvtárs különböző tago­sítást problémákkal mentegette a hibát. 1léhát mindenre lehet meg­oldást találni és kell is, mert gaz­dasági épületeik nagyrésze elavult s mindenre alkalmasak, csak igazi nagyüzemi, gazdálkodásra nem. Lám csak az edelényi Vörös Zászló nem félt egri év alatt juhokolt, hatalmas baromfiólat építeni. Ebben az évben meg kalapácsos darálót és körfűrészt állí'anak munkába — * mindez bú­sában gyümölcsözik majd. Egy másik kérdés: A Rákócziban szeretik Magát, Nagy elvtárs és be­csülik, mert a tagság között él. szívvel-lélekkel dolgozik. De hibáz­tatják azt, hogy nem fogja kemé­nyen a gyeplőt, hogy nem csapp te az asztalra mind benn a szöve'ke- zetben, ha laza a munkafegyelem, mind a tanácsnál, a gépállomásnál, ha nem nézik a szövetkezet érdekét. Nagy elvtárs panaszkodott, hogy nem könnyű a helyzete, mert innen is, amonnan is nehézség szakad rá. Nem is fiatal ember. De újai épí­teni, új születését elősegíteni, 40 család jólétét előrevinni csak harc­cal lehet. A maga élete — a har- rosság élő példája. Az utóbbi tíz esztendő a közös vagyonőrt folyta­tott kemény harc története. Képes maga, Imre bácsi, sorkára állni, megteremteni a simább utat a szö­vetkezet tagjainak. A tapasztalatai segítenek. No és g kommunisták, akik maga mellett állnak! Q a munkaerő problémájaf Igen, nehéz ügy ez. Nincs fiatal munkaerő, az üzemekbe mennek in­kább dolgozni. Vtánpó'lás kellene. De ez sem megoldhatatlan probléma. Hát neveljenek a szövetkézén tagok fiaiból, leányaiból, próbálják ki­alakítani a. szövetkezetben azt a lég­kört, amelyben szívesen élvek a Há­lálok, Rendezzenek részükre pro­gramé*. adjanak klubszoba*. Foa’al- kozzanak velük egyénileg. Ügy, ahogy a megyoszói Békében teszik, Es jönni fognak. Mert azért akad jócskán fiatal, aki g földet, az álla­tot szereti és itt la'ja jövőjét. Igen, akad mén probléma, amit men kell oldani, hogy a Rákóczi az első legyen. Igaz, csak egyet-kettőt soroltam fel közülük, — van több is. De ezek a problémák mind meg- oldha'ók, A Rákóczi sokat tapasz­talt tagjai nagy dolgokra képesek. Kívánom, hogy valóban szövetkeze, tűket ne csupán a járás legjobb tsz-cként emlegessék (bár ez, amit már el is értek szintén nem. lebecsü­lendő dolog), hanem mint olyan szö- ve'kezete*. amelyről az egész megye példát vehet. SÁNDOR LÁSZLÓ Peking (Uj Kína) Tokiói sajtójelentések szerint Kendzi Miamoto, a Japán Kommu­nista Párt központi vezető szervé­nek tagja augusztus 12-én kijelen­tette, hogy augusztus 11-én törvény­telenül letartóztatták a Japán Kom­munista Párt három vezető tagját. A három letartóztatott személy Szandzo Nodzaka, Sigeo Sida és Jozsiro Konni, a Japán Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának tag­jai, akik nemrégen léptek ki az ille­galitásból, hogy az ország népével együtt harcoljanak a független­ségért, 0 demokráciáért, a lakos­ság megélhetésének megjavításáért és a Japán Kommunista Párt 6. or­szágos értekezlete határozatainak: megvalósításáért. Kendzi Miamoto a Központi Bi­zottság nevében tett nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy a három sze­mélynek, „a szakszervezetek ellen­őrzéséről szóló rendelet“ alapján történt letartóztatása törvénytelen, mivel ezt a rendeletet öt évvel ez­előtt külföldi parancsnok utasításá­ra léptették életbe. Nyilatkozatában rámutatott arra, hogy ez az öt évvel ezelőtt hozott rendelet Japánt kül­földi uralomnak vetette alá és meg­tagadta függetlenségét. Miamoto hangsúlyozta a párt el­határozását, hogy harcolni fog a há­rom vezető szabadonbocsátásáért. (MTI) Miniszteri utasítás az állami gazdaságok szervasmsrtiatenvésztésének fejlesztéséről A Központi Vezetőségnek a me- zőgazdaság fejlesztéséről szóló ha­tározata többek között előírja, hogy az állami gazdaságoknak nagytelje­sítményű tenyészállatokkal kell elő­segíteni az egész mezőgazdasági ter­melés fellendítését. A határozat megvalósítása érdekében az állami gazdaságok minisztere utasítást adott ki a szarvasmarhatenyésztés fejlesztéséről. Az utasítás érteimé­ben felülvizsgálják az állami gaz­daságokban a tenyész- és növendék tenyészbikákat, valamint az üsző- állományt. Az állomány szaporítá­sát, valamint a tehenek utánpótlá­sát a legmagasabb termelést elérő tehenektől származó utódokkal kell biztosítani. A tenyészbikák felülvizs­gálására minden termelési igazgató­ság háromtagú bizottságot alakít. Az üszőállomány felülvizsgálatát és minősítését a gazdaságon belül az igazgatóból, a főállattenyésztőből, a kezelő állatorvosból és a törzs­tenyésztőből alakított bizottság vég­zi. A tehénállományból is ki kell je­lölni azokat a fajtiszta teheneket, amelyeknek tejtermelése a laktáció ideje alatt meghaladja a háromezer litert, három egész hattized száza­lékos te’zsírral és amelyeknek kül­leme is megfelelő. A kiválasztott te-, henek utódainak jobb nevelését már szepósborju korban meg kell kez­deni. Különös gondot kell fordítani a növendékek edző nevelésére, a le­geltetésre, a rendszeres járatások­ra. (MTI) II/'JlU II Augusztus 20—21 Miskolcon Feketecséplőket ítélt el a mezőkövesdi járásbíróság A mezőkövesdi járásbíróság au­gusztus 13-án ítéletet hozott Szá­lai Árpád kácsi kulák, Ostorházi Lajos volt kácsi cséplőgéptulajdonos és Bodnár Sándor volt kácsi malom­tulajdonos feketecséplési bűnügyé­ben. A bíróság Szalai Árpádot 5 évi börtönre és 5000 forint pénzbünte­tésre, Ostorházi Lajost 6 évi bör­tönre, Bodnár Sándort pedig 2 évi börtönbüntetésre ítélte. — MISKOLCON a közelmúltban megnyílt új rendelőintézetben meg­kezdték az ország egyik legkorsze­rűbb tbc-gondozójának berendezését. A gondozó csaknem negyven helyi­ségből áll, külön felnőtt és gyermek szűrőállomása, rendelőrészlege és laboratóriuma lesz. (VáiAr&lfOJi olcsón maradékot a Miskolci RUHÁZATI BOLT Maradék Boltjaiban Széckeny.i-iL.91.(Vaigyá* JHpmü 3C.il.42. Pamut, selyem és szövetmaradékok nagy választékban. A VALLÁS KELETKEZÉSE A vallásról és a vallás keletke­zéséről több nézet, elmélet alakult ki. Az idealisták és különösen az egyházak ideológusai azt állítják, hogy a vallás, a vallásos érzés az ember veleszületett tulajdonsága, a vallásos érzést az isten oltotta az emberiségbe a teremtéskor. Mások — harcban az egyházak tanításával — azt állítják, hogy a vallás keletkezett — ennyiben helyesen foglaltak állást —, de amikor a keletkezés okait keil fel­tárni, akkor már olyan okokat so­rolnak fel, mint az emberiség tu­datlansága. vagy félelme, helye­sebben a tudatlanság és félelem, mint tudati, illetve pszichikai je­lenségek önmagukban a vallás keletkezésének a végső okai. Végül, de nem utolsósorban a marxista-leninista pártok nézete, amely a dialektikus és történelmi materializmus elmélete alapján az egyes tudományok eredményeit felhasználva azt állítja, hogy a vallás nem öröktől fogva való. s keletkezésének anyagi és tudati okai vannak. E cikknek nem az a feladata, hogy a vallás keletkezésének rész­leteivel foglalkozzon, hanem rö­vid vázlatot adjon, I. Az emberszármazással foglalkozó tudomány megállapította — lele­teik alapján — az ember fejlődésé­nek főbb állomásait. Az austráló- pithecusok — az ősember közvet­len elődjei — kezdték meg a kész tárgyak (kövek, csontok, botok, stb.) felhasználását élelemszerzés­re, védekezésre, s ezzel kezdetét vette az egyenes járásra való át­térés. mely a szervezet egészének átalakulását vonta maga után. Az emberfejlődés következő szakaszá­ban a pythecantbropusok (majom- ember) és sinanthropusok (kínai ember) a munkaeszközöket mester­ségesen készítették, a közös mun­katevékenység az ősembercsorda kialakulásához, a hangnyelv meg­jelenéséhez vezetett, s a tapaszta­latok átadása hatással volt a gon­dolkodás fejlődésére. A neánder- völgyi és a cro-magnoni emberek képezik a fejlődés következő sza­kaszait, amelyben a cro-magnoni emberek megjelenése hatalmas ug­rást Jelent, mert ezzel be is feje,- ződik a fejlődés folyamata: kiala­kulnak az ember anatómiai, fizio- lógiai, biológiai és szellemi jegyei. amelyekkel valamennyi nép (rassz) rendelkezett és rendelkezik. Ez nem azt jelenti, hogy az állatvi­lágtól való minőségi különbség csak ettől az időtől áll fenn, ha­nem azt. hogy a teljes minőségi különbség ekkorra elnyeri .,végle­ges” formáját. A pythecanthropus — egymillió évvel ezelőtt — már, a sinanthropus — 500 ezer évvel ezelőtt — még eltérőbb sajátossá­gaival minőségi különbséget mutat az állatvilággal szemben. Az em­beriség őskorából származó ma­radványok azt bizonyítják, hogy az emberiség egymillió éve él a földön, míg — ezt ugyancsak a le­letek bizonyítják — a vallás vala­miféle nyomaival a neandervölgyi ember sírjaiban, barlangfreskói­ban találkozunk, melyek körülbe­lül 30—40 ezer esztendősek. E tu­dományos eredmények alapján le lehet szögezni, hogy az emberiség körülbelül egymillió évet felölelő életében hosszú időszak telt el vallás, vallásos érzés megléte nél­kül. Ezzel szertefoszlanák az egy­házak ideológusainak azok a me­séi, melyek szerint a vallásos ér­zést a teremtéskor isten oltotta az emberekbe. II. A vallás az ősközösségi társada­lom és ezzel együtt az ember fej­lődésének magasabb fokán alakult ki. A vallás keletkezésének meg­értéséhez szükséges az ősközösség bizonyos jellemzése. Az ősközösségi emberek munkaeszközei: kövek, hu­sángok, botok, kőbalták, íj, nyíl, stb. voltak. E kezdetleges munkaesz­közök segítségével szerezte meg a számára szükséges élelmet. E mun­kaeszközök használata fejletlen termelési tapasztalatot jelent. A természet erői a törvények szük­ségszerűségével érvényesültek és a fejletlen termelőerők kevés védel­met biztosítottak a természeti erők­kel szemben. A szárazság, a hideg, az árvíz, a vihar, a betegségek, a vadállatok, stb. létében fenyeget­ték az ősközösségi ember nyomo­rúságos életét. A primitív ember tehát ki volt szolgáltatva a termé­szet erőinek, annak minden jelen­ségétől való függése a fejletlen munkaeszközökből és termelési ta­pasztalatból fakadt. Ez a tény meghatározó jellegű a vallás ke­letkezésében. Egyesek ellenvetést tehetnek: ebből viszont az következik, hogy vallás kezdettől fogva van, mivel kezdettől fennáll a természetnek való kiszolgáltatottság. Jogos is lenne az ellenvetés, ha nem vizs­gálnánk az emberi gondolkodás fej­lődését. amely másik nélkülözhe­tetlen feltétele és tényezője a val­lás keletkezésének. Miért nincs kezdettől vallás? Azért, mert az emberi gondolko­dás elvonatkoztató és általánosító képességének az a foka, mely a lélek, szellem, isten. stb. fogalmak alkotását teszi lehetővé, jóval ké­sőbb alakult ki. A munkaeszközök mesterséges készítése már azt bizonyítja, hogy bizonyos mértékben tudatosan szervezte a primitív ember terme­lőtevékenységét. A gyakorlatban a tárgyak részeire bontása, a gondo­lati analízis (elemzés), s a részek egyesítése, a gondolati összetevés (szintézis) fejlődését eredményezte. A munkaeszközök ezerszer és ezerszer való elkészítése vezetett oda. hogv az ember a gyakorlat so­rán. mielőtt még a leendő eszközt elkészítette volna, tudatában vilá­gos kép alakult ki a munkaeszköz tárgyiasságáról. hatásáról, minő­ségéről és más tárgyakhoz való vi­szonyáról elvonatkoztatott a kezé­ben lévő formátlan kődarabhoz és a munkaeszköz meghatározott for­mája állt előtte eleinte konkrétan, majd tudatában, elvontan és álta­lánosítva. E folyamat-elemzés, összetevés, elvonatkoztatás és ál­talánosítás — hosszú időt igényelt, míg a fogalomalkotáshoz és az el­vont fogalmak kialakulásához ve­zetett. Mennyi idő kellett míg pél­dául „Suxra” — vörös fogalma ki­alakult a „Suk” —M„tűz”. „égni" szóból, vagy az „ég" szó. amel.v valamikor „ég”, .világos” és „kék" jelenSisű volt. differenciáció útján elkülönültek mint főnév és mel­léknevek. amíg a kéz — öt-té. a krokodil — tíz-é vált az absztrak­ció és általánosítás útján. A gon­dolkodás e vázolt fejlődése tette lehetővé, hogy az emberiség a ter­melés alapján létrejövő gondolko­dást a termelés szolgálatába állít­sa, megismerje a világot, létre­hozza a tudományokat és ugyan­akkor az igazsággal a tévedést azonosítva, megteremtse a vallást is. Az ősközösség embere a lét- fenntartásához szükséges dolgok megszerzése közben eljut annak az összefüggésnek a meglátásához, hogy az általa készített munka­eszközökkel tudja csak az élelmet biztosítani. Ha ezt nem teszi —• éhenhal. Felismeri, hogy mindaz, ami termelés közben történik, az az ő tevékenységének eredménye. Ezt az összefüggést kiterjeszti más jelenségre is. Úgy véli, hogy a szél, a vihar, a dörgés, villámlás, stb. ugyancsak valakinek a tevé­kenysége által jött létre. A lélek fogalmának kialakulása, amely az ember megkettőzését jelenti, kiter­jesztve a világra, a természet megkettőzését vonja maga után. Tudatában minden jelenség úgy je­lent meg. mint valami emberi lel­ket tartalmazó lény. Miért tette ezt az ember? Azért, mert a fejlet­len munkaeszközökkel és terme­lési tapasztalattal nem tudja el­hárítani a természet számtalan csapását és ezért úgy gondolja, hogy ehhez segítséget nyújthat az, aki a vihart, a szelet okozta. Hív­ja is segítségül ugyanazzal az esz­közzel, mint amivel társaira is hat; a beszéddel. És mert nem ismer alárendeltséget, a kölcsönös segít­ség alapján úgv gondolja: ha ál­dozatot ad a vélt szellemnek, az cserébe — úgy véli — „megteszi" azt, amit kér. III. Az ősközösségi társadalomban kialakult az úgynevezett természeti vallások változáson mentek kérész, tül. Attól függően, hogy a munka­eszközök fejlődésével az emberek a természettel más-más vonatko­zásban kerültek szembe, változtak meg a természeti vallások. A gyűjtögetés korában a fák. bokrok, stb. az élelem forrásai, ezért a vélt szellemek is e tárgyakban élnek. A vadászat idején a fák. bokrok szellemistenei helyébe a különböző állatok szellemistenei kerülnek. A földműveléssel ezen istenek helyét a Nap, a Termékenység, a Föld istenei foglalják el. E változással egyidejűleg a jelenségekben, dol­gokban feltételezett szellemistenek elválnak a dolgok konkrét formái, tói — egyúttal fokozatosan mind magasabb régiókba költöznek: va­dászmező, olimpos és végül az ég — és önálló, elvont fogalmakká válnak. Az emberiség, mint látható, megteremtette a vallást, a termé­szet vak erői elleni „harc” eszkö­zéül, megalkotta isteneit és azokat olyan tulajdonságokkal ruházta fel. amelyek a természet vak erőinek kiszolgáltatott emberből hiányoz­tak (jó. bölcs, erős, hatalmas, nagy, stb.). IV. Mi a vallás keletkezésének oka? A természet vak erőinek való kiszol­gáltatottság, a termelőerők fejlet­lensége alapján. Ez az oka és gyö­kere a természeti vallásnak. A ki­szolgáltatottság. a mindennapi bi­zonytalanság eredményezd a félel­met és ebben az értelemben a fé­lelem is oka a vallás keletkezésé­nek. Másrészt, a kezdetleges ter­meléssel nem párosulhatott fej-* lett gondolkodás és mindent helye­sen tükröző megismerés, ezért a tudatlanság nem oka, hanem fel­tétele és velejárója a vallás kelet­kezésének, fejlődésének. A kiszol­gáltatottság » vallás keletkezésé­nek alapvető oka. amely számtalan tényezőn keresztül — félelem, tu­datlanság, stb. — hozta létre a vallást. A vallás ismeretelméleti gyökerét Lenin elvtárs * követke­zőkben jellemzi: ..És a papi masz­lagnak (= filozófiai idealizmus­nak), természetesen vannak isme­retelméleti gyökerei, van talaja; a papi maszlag meddő virág, ez kétségtelen, de olyan meddő virág, mely az eleven, termékeny, igaz, hatalmas, mindenható, objektív, abszolút emberi megismerés élő- fáján nő.” (Filozófiai füzetek 343, oldal.) A természeti vallás is mér­ges meddő virág, mely az emberi megismerés fiatal, termést adó ágain nőtt ki. amikor az emberiség a legnehezebb kezdeti lépéseket tette meg. LEHÓCZKY SAHDÖS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents