Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-13 / 190. szám

r---------------------------------> Célunk: ■ korsaerü technikai eszközökkel dolgozni A tudás — hatalom Aj DP bor SOD - ABAU 3 -Z E MPLÉ N MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁQ Xí. évfolyam 190 szám ÁRA 50 FILLÉR Miskolc, 1955 augusztus 13 szombat A FALU NÉPÉHEZ SKMSTiE MEGSZAKÍTÁS nélkül esik az eső és áztatja a földeiken ez idei gazdag termést. Évtizedek óta nem volt ilyen csapadékos nyár. Ez a rendkívüli időjárás rendkívüli erőfeszítéseket követel a falu népé­től. Miről van szó? Veszélyben van az idei bőséges gabonatermés egy része. Mi a teendő? Megmenteni u gabonát, gyorsan behordani és elcsé­pelte. Minden munkára alkalmas percet kihasználni a hordásra. Pártunk arra kéri Borsod dolgozó parasztságát, hogy ne adjanak be vizes gabonát. Ezt raktárhelyzetünk nem engedi meg. Szűk raktáraink­ban nem tudjuk mozgatni a gabo­nát, s ha vizesen begyűjtjfik, be- fülíed, kicsirázik, megrothad és né­pünk kenyerének javát az enyészet enné meg. Most, ha kell, szárítsuk a gabonát a kulturotthonőkban, is­kolákban, a tanácsházán. Szárítsa dolgozó parasztságunk padlásán, pitvarában, szobájában. Ez haza­fias tett, ez a nép kenyerének meg­mentését jelenti. Helyeseljük azo­kat a kezdeményezéseket, amikor a beadási kötelezettségét teljesítő dol­gozó parasztot vizes gabonájával hazatoüldik és időt kapnak a szárí­tásra. A kiszabott idő alatt meg­száradt gabonabeadását teljesítő dolgozó paraszt ugyanazon kedvez­ményekre jogosult, mint aki a gép alól adta be. Arra persze ügyeljünk — hogy ezeket számontartsuk, árrá az esetre számítva, ha netalán nem vinnék be szárítás után a gabonát —, akkor a hátralékosok közé so­roljuk őket: Ilyen esetben már se- milyen kedvezmény nem jár. Első az ország kenyere! A falu népétől tehát azt váris pártunk és kormányunk, hogy kövessenek el mindent és minden szem gabonát mentsenek meg. Nagyok a feladatok ma a falun. A sürgető munkák mellett azt is várjuk megyénk dolgozó parasztjai­tól, hogy állampolgári kötelességei­ket becsülettel teljesítsék. Ismere­tes, hogy az előírt kötelező beadás az' alapja a begyűjtésnek. Mégis megyénkben több községben meg­feledkeznek erről. Az tapasztalható,* hogy tanácsszerveink, a begyűjtés hivatott vezetői és még pártszerve­zeteink is, ezekben a napokban elő­térbe helyezték a gabona állami felvásárlását. Csak az értékesítési szerződés teljesítésével törődnek, s emellett a kötelező beadás elhomá­lyosul. Különösen azoknak nem szólnak, akiknek nem termett any- nyi, hogy lenne eladni való gaboná­juk az államnak. S mivel nem fi­gyelmeztetik őket a kötelező beadás­ra. lassan mindjobban szaporodik a hátralékosok száma. Ezt a, hibát jó lesz mielőbb kiküszöbölni és java­soljuk, hogy mozduljanak meg vég­re a tanácsok mellett működő ál­landó bizottságok és a többi szer­vekkel együtt hathatós agitáciős munkát fejtsenek ki a cséplőgépek­nél, az átvevő helyeken, a dolgozó parasztoknál a kötelező beadás ér­dekében. MÉG SÚLYOSABB A HELYZET az állat- és állati termékek be­gyűjtésében. Erről aztán manapság mégcsak nem is beszélnek. Tardon például, ahol szépein halad a gabo­nabeadás, a dolgozó parasztok alig teljesítették állat- és állati termé­kekből beadási kötelességüket. Az adóval is, mintegy 300 ezer forinttal vannak elmaradva. Nem keve­sebb, mint 94 hátralékosa van Tárd községnek. Nem beszélve a mezőkövesdi járásról, ahol szintén egyáltalán nem megy az állati ter­mékek begyűjtése, pedig a kövesdi járás a legutóbbi értékelések alap­ján a gabonabegyűjtésben az első volt. De vajon lehetnek-e büszkék erre az elsőségre a járás lakói, ami­kor csak Kövesd területén 1.800 a hátralékos? Magában a járásban 4 ezren vannak elmaradva a külön­féle cikkféleségek beadásában. A sertésből előírt kötelességeket eddig 835-en nem teljesítették, a vágó­marhából pedig 1.335-en adósok. Fi­gyelmeztető számok ezek, mind­megannyi felkiáltójel' a dolgozó pa­rasztság felé, a falu vezetői felé. Itt az ideje rendet teremteni és úgy intézni falun a begyűjtést, hogy a gabonabead ás mellett az állat- és állati termékek beadása is jól halad­jon. Meg kell mondani a hátralékosok­nak, hogy az elmúlt esztendőkben igen sokat kedvezett nekik álla- taitik. Tartozásukat átszámolta ab­ba, amire akarták. S a hála mind­ezekért az volt — mint á tapasztalat is igazolja —, hogy nem csökkentek a hátrálékosok, különösen az állat- és állati termékek begyűjtésében, hanem szaporodtak. A notórius hát- rálékosoknak kijelenthetjük, hogy ebben az esztendőben egy fillér adósságot sem „menthetnek át“ a jövő évre. Mindenütt el kell számol­tatnunk a hátrálékosokat, ha kell, még a háztáji szükséglet rovására is. Ezt megkövetelik Borsod becsü­letesen dolgozó parasztságának ez­rei, akik helytállnak állampolgá-j kötelességük teljesítésében és nem tűrik, hogy a notóriusok és a lógó- sok szégyent hozzanak a megyére. Visszatérve az állat- és állati ter­mékek begyűjtésére, kétszeresen alá akarjuk húzni, hogy óriási az a mennyiség sertésből, amellyel dol­gozó parasztságunk tartozik a hazá­nak. Nehezen tudjuk hússal ellátni a várost, sorbanállás van emiatt. Mi okozza ezt? Egyrészt, hogy sok a hátrálékos. Másrészt, egy káros je­lenségre akarjuk felhívni a falu ve­zetőinek figyelmét. Az a tapasztalat, hogy az egyik megye a másik megyében vásárolja meg a piacon a sertést, hogy beadá­si kötelességét teljesítse. Tehát nem termel, hanem vásárol. De ki ter­meljen sertést, ha nem más, mint a dolgozó parasztság? Ki hizlaljon, ha nem más, mint 0 falu népe, akinek a kezében van a föld és minden ter­melési alap. Ezt a gyakorlatot egy­szer s mindenkorra meg kell szün­tetni. Nem tűrhetjük, hogy a bea­dandó sertést másutt /vásárolják meg! Igenis termeljen Borsod dol­gozó parasztsága és a falu vezetői, a pártszervezet, a tanács, a nép­frontbizottság folytasson kemény harcot a beadandó sertések hízóba való állításáért. Az a dolgozó pa­raszt, aki a meglévő termelési alap segítsége mellett sem hizlal bűnt követ el, népünket megfosztja a hústól, ezt pedig nem tűrhetjük. A termelői termeljen és ne sáfárkodjon a piacon. A tanács pedig szorgalmazza a hizlalást, így meg lesz minden községnek a fedezete a sertés­beadásra. Még néhány szót. a gabona állami felvásárlásáról. Dolgozó parasztsá­gunk ezt, mint kötelezőt fogadja el. A termelő az értékesítési szerződés teljesítését parancsnak tekinti. Ke­vés az önkéntesség azért, mert nem tudatosítják megfelelően a faluban a gabona állami felvásárlásának, ha­talmas jelentőségét és előnyét. Államunk az előző évek gyakorlata és tapasztalata alapján hozta ezt a rendelkezést. Ugyanis az elmúlt esztendőkben kezdett kiala­kulni egy kapitalista réteg, amely tisztán azzal foglalkozott, hogy ara­tás után tekintélyes mennyiségű gabonát vásárolt meg a dolgozó pa­rasztoktól. Ezt efdugta, a piacon meg emelkedett a gabona iránti keres­let, s amikor már jól felverte az árakat, újra eladásra bocsátotta. Egyszóval kizsákmányolt, spekulá­cióból élt, más munkájáról fölözte le a tejfölt. Ilyen rétegnek semmi keresnivalója nincs népi demokrá­ciánkban. A gabona állami felvá­sárlásáról hozott rendelet is azt akarja elősegíteni, hogy ezek az emberek eltűnjenek a színről. Fog­janak ők is szerszámot a kezükbe s dolgozzanak és ne más rovására boldoguljanak. Másrészt arra is ügyel kormányunk, hogy a népünk kenyerének való gabonát ne a csir­kével és aprólékkal etessék meg. Tudniillik a spekulánsok a kenyér­magvakat csirkének felvásárolták s ez kétszeresen kifizető volt, mert így a gabonáért tojásban, csirkehúsban háromszoros árat is megkapta« Közben pedig odajutottunk, hogy külföldről kellett importálni kenyér- gabonát! Hát van erre szükségünk? Nincs! S megérti ezt dolgozó pa­rasztságunk. hogy államunk azért hozott rendeletet a gabona felvásár­lásáról. hogv biztosítsa a nemzetnek a kenyeret? Igen. Mindenütt meg­értik, ha megmagyarázzák. Ért a <■70061 a mi dolgozó parasztságunk, "«ak világosítsák fel őket. Sok mende-monda járja a falut manapság, amit az ellenség ter­jeszt. Azt mondja, hogy megszűnik a szabadpiac. Kétségkívül az értéke­sítési szerződéssel szűkül a szabad­piac. de ZaTkod példája mutatja, hogy ahol becsülettel eleget tesznek (Vezércikk folytatása a 2. oHaton.1 I Mentsük meg a termést! ~ Ö~B~B---------------------------------------------------------­Miskolc alatt, az úgynevezett Fecskeszögben a Táncsics tsz.50 hold keresztekbe rakott gabonatermését fenyegette a Sajó áradása. Csaknem 600 munkás és katona sietett a tsz tagok segítségére és megmentették a mintegy 50 vagonnyi gabonát. A képen: a tsz. segítségére siető munká­sok egy csoportja, élükön Valkó Márton elvtárs, a párt Központi Vezető­ségének tagja, a Lenin Kohászati Művek Kossuth-díjas igazgatója. Az esőzések, a borult idő után pénteken végre kisütött a nap. Me­gyénk dolgozó parasztjainak most teljes erővel hozzá kell látniok a megázott gabona szárításához, agyors behordáshoz és jövő évi ke­nyerünk érdekében minél előbb be kell fejeznie a cséplést. Az esőzés csak ott okozhat jelentősebb károkat, ahol nem látnak most azonnal munkához, ahol nem tesznek meg mindent a megázott termés meg­mentéséért. 50 vagyon gabona az árterületről Borsodivánkáról jelentik A borsodivánkai József Attila termelőszövetkezet a legelsők közAWi végzett megyénkben az aratással. Becsülettel eleget tett állam iránti kötelezettségének is. szabad áron pedig már három vagon gabonát adott át az államnak. A tagságnak egy része a meg- ázott kereszteket rakja szét. a töb­biek pedig keresztekbe hordják a megszáradt gabonát. Arról is gon­doskodtak. hogy a nedves gabona ne fülledjen be a magtárban. A szövet­kezet asszonyai, leányai naponta többször is megforgatják a magtár padlóján 15 centiméter vastagon el­teregetett gabonát. Kihordják a vízből is a keresztekéi a szikszói járásban A szikszói járásban sem kímélte meg a víz a keresztekben lévő ga­bonákat. Habár a járás dolgozó par rasztjainak sikerült az árterületről mintegy 800 gabonakeresztet kimen­teni, sok gabonát ellepett a víz. Most mindent megtesznek, ogy a víz alatt lévő kereszteket is minél hamarább biztonságos helyre szál­lítsák. Az egész járásban hozzáfog­tak a hordáshoz. Tornaszentandrás községben a Haladó és a Rákóczi termelőszövetkezetekben 25 katona segít a termelőszövetkezeti tagok­nak a hordásban, s a nedves gabona szárításában. A járás dolgozói min­den erejükkel azon vannak, hogy megmentsék gabonatermésüket. Több mint 6.000 kereszt gabonát mentettek meg az abaúlszántöi tárásban Izstifalván már ismét csépelnek Az esőzés és az áradás Izsóíalvón is megakasztotta a kenyércsatát. Az izsófalviak azonban nem estek két­ségbe azért, mert keresztjeik beáz­tak és az asztagok egy része is ned­ves lett. Csütörtökön és pénteken minden percet kihasználtak s az el­ső szeles eső nélküli órákban hozzá­láttak a- gabona szárítgatásához. Ahol a szél és a napfény gyorsan megszérogatta a kereszteket, ott ké­ső éjszakáig folyt a behordós. Az asztagokat jól befedték, hogy az esetleges újabb eső mór ne árthas­son a termésnek. Pénteken a község­ben már ismét teljes ütemben folyt a cséplés. Az afoauj szántói járásban a hul­lámteret és a folyóparti földeket elöntő Hemád vizének pusztítása elől több mint 6000 kereszt gabo­nát mentettek meg az elmúlt na­pokban. Az áradás hírére többszáz önkéntes jelentkező — köztük mintegy 250 katona — segített el- hordani a veszélyeztetett területek­ről a termést. Boldogkőváraljáról, Abaujkérről és más. az árvíz által nem fenyegetett községekből sok dolgozó paraszt sietett fogattal a Hernád partjára és nyújt jelentős segítséget a gyors behordásban. Pénteken a járás legtöbb közsé­gében már szárítgatták a beázott kereszteket és ahol lehetett, azon­nal folytatták a behordást és a cséplést. A járás területén minden cséplőgépnél gondosan ügyelnek arra. hogy külön csépeljék el az ázott és az. asztagok ban alul lévő, szárazon, maradt gabonát. Sxnhakállón minden percet kihasználnak a csépiéire Szuhakálló község dolgozó pa­rasztjai fáradságot nem kiméivé küzdenek azért, hogy megmentsék gabonájukat és víz alá került ter­ményüket. Az átázott, nedves ke­reszteket szétrakják, megszárítják, hogy minél rövidebb időn belül el­csépelhessék. A községben négy cséplőgép kezdte meg a munkát. Megfeszített erővel dolgoznak, minden percet kihasználnak, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a szemveszteséget. A szuhakállói bányászok kive­szik részüket az árvíz okozta károk helyreállításában. Az áradat el­sodorta a bányához vezető hidat is. amelyet most a bányászok hősies munkával újjáépítenek. Somsályi bányászsportojók segítsége Az áradó Sajó szerdán elöntéssel fenyegette a sajónémeti termelőszö­vetkezet földjeit. A tagsága se­gítséget kért, hogy megmenthesse az ár elől a már keresztekbe rakott gabonát. A Somsályi Bányász Sport­kör 22 sportolója Kruppa József ívtárs vezetésével azonnal a hely­színen termett és hozzálátott a men­téshez. A bányászsportolók több más segítő munkásbrigáddal karölt­ve a gyorsan hövekedő árból az utolsó keresztig kimentették a tsz búzáját, pedig nem egy helyen tér- di*- élő vízben dolgozták. ^C^CLzifteba^eika (tárta falusi vendégeit Aligha látlak még Ka­zincbarcika ifjú falai nlyan hatalmas, kápráza­tos ünnepélyt, mint ami­lyet augusztus 20-án, al­kotmányunk ünnepén rendeznek. Az ünnepély nagyságái már a részt­vevők előreláthatóan te­kintélyes létszáma is mu­tatja. Az ünnepséget a munkás—paraszt szövet­ség jegyében bonyolítják le. Erre az alkalomra Kazincbarcikára látogat­nak a környék dolgozó parasztjai is. 150 falusi látogatót várnak a me­gye különböző részeiből és csaknem kétezret a környékbeli Wvakból. Az ünnepség nagysza­bású felvonulással kezdő­dik, amelyet a szénosztá­lyozó zenekara nyit meg. A menetben együtt vesz­nek részt a hőerőmű, a vegyikombinát, a szén­osztályozó és az építő vál­lalatok dolgozói az álta­luk patronált termelőszö­vetkezetek ' dolgozó pa. rasztjaivál. Ott lesznek a felvonulók soraiban töb­bek között a székipusz­tai, zádorfalvai, szuha- fői, serényfalvi, kele­mén szövetkezetek tag­jai, s a pogónyipusztai tangazdaság dolgozói. A kazincbarcikai ün­nepségek jelentőségét emeli az is, hogy ezen a napon kezdi meg a ter­melést a vegj/ikombinát, szállítja ki a gyárból az első vagon műtrágyát. Az üzem avató-ünnepé- lyén részt vesznek a dol­ga-ó paroszAvendigdU, akik ellátogatnak az őket patronáló üzemekhez is. A gyárlátogatások után a vegyikombinát étkez­déjében 500 főre terítik meg az asztalt, az ünnepi ebédhez. A vendégeket egész délután kultúr- és sport­műsorok szórakoztatják amelyek keretében fel­lépnek nemcsak kazinc­barcikai. hanem miskolci kultúrcsoportok is. Az ünnepség fontos része a piactéren meg­rendezésre kerülő két­napos vidám vásár ame­lyen csaknem 3 millió forint értékű árukészlet­ben válogathatnak á lá­togatók. Lehet itt kapni zsilettpengétől kezdve a mezőgazdasági gépekig mindené. A hacdkemvhák gőzölgő, ízes pecsenyék­kel várják az ünneplő­ket. A 40 méter hosszú pavilonban ruházati cik­keket árulnak. Külön sá­toruk lesz a csemegések- nek és vasipari cikkek ’rusifóinak. Az ünnepségek rende- 'ősében szerepet vállalt gz - ifjúság is. A vegyi- kombinát 12 tagú ■ bri­gádja vesz részt az ava- ‘ ó-ünnepséget előkészítő munkában. A TIT EZ ren­dezi az ünnepséged záró ‘üzijátékot. is. A kazincbarcikai ün­nepségek felejthetetlen élményt jelentenek majd mind az új város dolgo­zóinak, mind pedig a közeli és távoli falvak idelátogató népének.

Next

/
Thumbnails
Contents