Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-13 / 190. szám
r---------------------------------> Célunk: ■ korsaerü technikai eszközökkel dolgozni A tudás — hatalom Aj DP bor SOD - ABAU 3 -Z E MPLÉ N MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁQ Xí. évfolyam 190 szám ÁRA 50 FILLÉR Miskolc, 1955 augusztus 13 szombat A FALU NÉPÉHEZ SKMSTiE MEGSZAKÍTÁS nélkül esik az eső és áztatja a földeiken ez idei gazdag termést. Évtizedek óta nem volt ilyen csapadékos nyár. Ez a rendkívüli időjárás rendkívüli erőfeszítéseket követel a falu népétől. Miről van szó? Veszélyben van az idei bőséges gabonatermés egy része. Mi a teendő? Megmenteni u gabonát, gyorsan behordani és elcsépelte. Minden munkára alkalmas percet kihasználni a hordásra. Pártunk arra kéri Borsod dolgozó parasztságát, hogy ne adjanak be vizes gabonát. Ezt raktárhelyzetünk nem engedi meg. Szűk raktárainkban nem tudjuk mozgatni a gabonát, s ha vizesen begyűjtjfik, be- fülíed, kicsirázik, megrothad és népünk kenyerének javát az enyészet enné meg. Most, ha kell, szárítsuk a gabonát a kulturotthonőkban, iskolákban, a tanácsházán. Szárítsa dolgozó parasztságunk padlásán, pitvarában, szobájában. Ez hazafias tett, ez a nép kenyerének megmentését jelenti. Helyeseljük azokat a kezdeményezéseket, amikor a beadási kötelezettségét teljesítő dolgozó parasztot vizes gabonájával hazatoüldik és időt kapnak a szárításra. A kiszabott idő alatt megszáradt gabonabeadását teljesítő dolgozó paraszt ugyanazon kedvezményekre jogosult, mint aki a gép alól adta be. Arra persze ügyeljünk — hogy ezeket számontartsuk, árrá az esetre számítva, ha netalán nem vinnék be szárítás után a gabonát —, akkor a hátralékosok közé soroljuk őket: Ilyen esetben már se- milyen kedvezmény nem jár. Első az ország kenyere! A falu népétől tehát azt váris pártunk és kormányunk, hogy kövessenek el mindent és minden szem gabonát mentsenek meg. Nagyok a feladatok ma a falun. A sürgető munkák mellett azt is várjuk megyénk dolgozó parasztjaitól, hogy állampolgári kötelességeiket becsülettel teljesítsék. Ismeretes, hogy az előírt kötelező beadás az' alapja a begyűjtésnek. Mégis megyénkben több községben megfeledkeznek erről. Az tapasztalható,* hogy tanácsszerveink, a begyűjtés hivatott vezetői és még pártszervezeteink is, ezekben a napokban előtérbe helyezték a gabona állami felvásárlását. Csak az értékesítési szerződés teljesítésével törődnek, s emellett a kötelező beadás elhomályosul. Különösen azoknak nem szólnak, akiknek nem termett any- nyi, hogy lenne eladni való gabonájuk az államnak. S mivel nem figyelmeztetik őket a kötelező beadásra. lassan mindjobban szaporodik a hátralékosok száma. Ezt a, hibát jó lesz mielőbb kiküszöbölni és javasoljuk, hogy mozduljanak meg végre a tanácsok mellett működő állandó bizottságok és a többi szervekkel együtt hathatós agitáciős munkát fejtsenek ki a cséplőgépeknél, az átvevő helyeken, a dolgozó parasztoknál a kötelező beadás érdekében. MÉG SÚLYOSABB A HELYZET az állat- és állati termékek begyűjtésében. Erről aztán manapság mégcsak nem is beszélnek. Tardon például, ahol szépein halad a gabonabeadás, a dolgozó parasztok alig teljesítették állat- és állati termékekből beadási kötelességüket. Az adóval is, mintegy 300 ezer forinttal vannak elmaradva. Nem kevesebb, mint 94 hátralékosa van Tárd községnek. Nem beszélve a mezőkövesdi járásról, ahol szintén egyáltalán nem megy az állati termékek begyűjtése, pedig a kövesdi járás a legutóbbi értékelések alapján a gabonabegyűjtésben az első volt. De vajon lehetnek-e büszkék erre az elsőségre a járás lakói, amikor csak Kövesd területén 1.800 a hátralékos? Magában a járásban 4 ezren vannak elmaradva a különféle cikkféleségek beadásában. A sertésből előírt kötelességeket eddig 835-en nem teljesítették, a vágómarhából pedig 1.335-en adósok. Figyelmeztető számok ezek, mindmegannyi felkiáltójel' a dolgozó parasztság felé, a falu vezetői felé. Itt az ideje rendet teremteni és úgy intézni falun a begyűjtést, hogy a gabonabead ás mellett az állat- és állati termékek beadása is jól haladjon. Meg kell mondani a hátralékosoknak, hogy az elmúlt esztendőkben igen sokat kedvezett nekik álla- taitik. Tartozásukat átszámolta abba, amire akarták. S a hála mindezekért az volt — mint á tapasztalat is igazolja —, hogy nem csökkentek a hátrálékosok, különösen az állat- és állati termékek begyűjtésében, hanem szaporodtak. A notórius hát- rálékosoknak kijelenthetjük, hogy ebben az esztendőben egy fillér adósságot sem „menthetnek át“ a jövő évre. Mindenütt el kell számoltatnunk a hátrálékosokat, ha kell, még a háztáji szükséglet rovására is. Ezt megkövetelik Borsod becsületesen dolgozó parasztságának ezrei, akik helytállnak állampolgá-j kötelességük teljesítésében és nem tűrik, hogy a notóriusok és a lógó- sok szégyent hozzanak a megyére. Visszatérve az állat- és állati termékek begyűjtésére, kétszeresen alá akarjuk húzni, hogy óriási az a mennyiség sertésből, amellyel dolgozó parasztságunk tartozik a hazának. Nehezen tudjuk hússal ellátni a várost, sorbanállás van emiatt. Mi okozza ezt? Egyrészt, hogy sok a hátrálékos. Másrészt, egy káros jelenségre akarjuk felhívni a falu vezetőinek figyelmét. Az a tapasztalat, hogy az egyik megye a másik megyében vásárolja meg a piacon a sertést, hogy beadási kötelességét teljesítse. Tehát nem termel, hanem vásárol. De ki termeljen sertést, ha nem más, mint a dolgozó parasztság? Ki hizlaljon, ha nem más, mint 0 falu népe, akinek a kezében van a föld és minden termelési alap. Ezt a gyakorlatot egyszer s mindenkorra meg kell szüntetni. Nem tűrhetjük, hogy a beadandó sertést másutt /vásárolják meg! Igenis termeljen Borsod dolgozó parasztsága és a falu vezetői, a pártszervezet, a tanács, a népfrontbizottság folytasson kemény harcot a beadandó sertések hízóba való állításáért. Az a dolgozó paraszt, aki a meglévő termelési alap segítsége mellett sem hizlal bűnt követ el, népünket megfosztja a hústól, ezt pedig nem tűrhetjük. A termelői termeljen és ne sáfárkodjon a piacon. A tanács pedig szorgalmazza a hizlalást, így meg lesz minden községnek a fedezete a sertésbeadásra. Még néhány szót. a gabona állami felvásárlásáról. Dolgozó parasztságunk ezt, mint kötelezőt fogadja el. A termelő az értékesítési szerződés teljesítését parancsnak tekinti. Kevés az önkéntesség azért, mert nem tudatosítják megfelelően a faluban a gabona állami felvásárlásának, hatalmas jelentőségét és előnyét. Államunk az előző évek gyakorlata és tapasztalata alapján hozta ezt a rendelkezést. Ugyanis az elmúlt esztendőkben kezdett kialakulni egy kapitalista réteg, amely tisztán azzal foglalkozott, hogy aratás után tekintélyes mennyiségű gabonát vásárolt meg a dolgozó parasztoktól. Ezt efdugta, a piacon meg emelkedett a gabona iránti kereslet, s amikor már jól felverte az árakat, újra eladásra bocsátotta. Egyszóval kizsákmányolt, spekulációból élt, más munkájáról fölözte le a tejfölt. Ilyen rétegnek semmi keresnivalója nincs népi demokráciánkban. A gabona állami felvásárlásáról hozott rendelet is azt akarja elősegíteni, hogy ezek az emberek eltűnjenek a színről. Fogjanak ők is szerszámot a kezükbe s dolgozzanak és ne más rovására boldoguljanak. Másrészt arra is ügyel kormányunk, hogy a népünk kenyerének való gabonát ne a csirkével és aprólékkal etessék meg. Tudniillik a spekulánsok a kenyérmagvakat csirkének felvásárolták s ez kétszeresen kifizető volt, mert így a gabonáért tojásban, csirkehúsban háromszoros árat is megkapta« Közben pedig odajutottunk, hogy külföldről kellett importálni kenyér- gabonát! Hát van erre szükségünk? Nincs! S megérti ezt dolgozó parasztságunk. hogy államunk azért hozott rendeletet a gabona felvásárlásáról. hogv biztosítsa a nemzetnek a kenyeret? Igen. Mindenütt megértik, ha megmagyarázzák. Ért a <■70061 a mi dolgozó parasztságunk, "«ak világosítsák fel őket. Sok mende-monda járja a falut manapság, amit az ellenség terjeszt. Azt mondja, hogy megszűnik a szabadpiac. Kétségkívül az értékesítési szerződéssel szűkül a szabadpiac. de ZaTkod példája mutatja, hogy ahol becsülettel eleget tesznek (Vezércikk folytatása a 2. oHaton.1 I Mentsük meg a termést! ~ Ö~B~B---------------------------------------------------------Miskolc alatt, az úgynevezett Fecskeszögben a Táncsics tsz.50 hold keresztekbe rakott gabonatermését fenyegette a Sajó áradása. Csaknem 600 munkás és katona sietett a tsz tagok segítségére és megmentették a mintegy 50 vagonnyi gabonát. A képen: a tsz. segítségére siető munkások egy csoportja, élükön Valkó Márton elvtárs, a párt Központi Vezetőségének tagja, a Lenin Kohászati Művek Kossuth-díjas igazgatója. Az esőzések, a borult idő után pénteken végre kisütött a nap. Megyénk dolgozó parasztjainak most teljes erővel hozzá kell látniok a megázott gabona szárításához, agyors behordáshoz és jövő évi kenyerünk érdekében minél előbb be kell fejeznie a cséplést. Az esőzés csak ott okozhat jelentősebb károkat, ahol nem látnak most azonnal munkához, ahol nem tesznek meg mindent a megázott termés megmentéséért. 50 vagyon gabona az árterületről Borsodivánkáról jelentik A borsodivánkai József Attila termelőszövetkezet a legelsők közAWi végzett megyénkben az aratással. Becsülettel eleget tett állam iránti kötelezettségének is. szabad áron pedig már három vagon gabonát adott át az államnak. A tagságnak egy része a meg- ázott kereszteket rakja szét. a többiek pedig keresztekbe hordják a megszáradt gabonát. Arról is gondoskodtak. hogy a nedves gabona ne fülledjen be a magtárban. A szövetkezet asszonyai, leányai naponta többször is megforgatják a magtár padlóján 15 centiméter vastagon elteregetett gabonát. Kihordják a vízből is a keresztekéi a szikszói járásban A szikszói járásban sem kímélte meg a víz a keresztekben lévő gabonákat. Habár a járás dolgozó par rasztjainak sikerült az árterületről mintegy 800 gabonakeresztet kimenteni, sok gabonát ellepett a víz. Most mindent megtesznek, ogy a víz alatt lévő kereszteket is minél hamarább biztonságos helyre szállítsák. Az egész járásban hozzáfogtak a hordáshoz. Tornaszentandrás községben a Haladó és a Rákóczi termelőszövetkezetekben 25 katona segít a termelőszövetkezeti tagoknak a hordásban, s a nedves gabona szárításában. A járás dolgozói minden erejükkel azon vannak, hogy megmentsék gabonatermésüket. Több mint 6.000 kereszt gabonát mentettek meg az abaúlszántöi tárásban Izstifalván már ismét csépelnek Az esőzés és az áradás Izsóíalvón is megakasztotta a kenyércsatát. Az izsófalviak azonban nem estek kétségbe azért, mert keresztjeik beáztak és az asztagok egy része is nedves lett. Csütörtökön és pénteken minden percet kihasználtak s az első szeles eső nélküli órákban hozzáláttak a- gabona szárítgatásához. Ahol a szél és a napfény gyorsan megszérogatta a kereszteket, ott késő éjszakáig folyt a behordós. Az asztagokat jól befedték, hogy az esetleges újabb eső mór ne árthasson a termésnek. Pénteken a községben már ismét teljes ütemben folyt a cséplés. Az afoauj szántói járásban a hullámteret és a folyóparti földeket elöntő Hemád vizének pusztítása elől több mint 6000 kereszt gabonát mentettek meg az elmúlt napokban. Az áradás hírére többszáz önkéntes jelentkező — köztük mintegy 250 katona — segített el- hordani a veszélyeztetett területekről a termést. Boldogkőváraljáról, Abaujkérről és más. az árvíz által nem fenyegetett községekből sok dolgozó paraszt sietett fogattal a Hernád partjára és nyújt jelentős segítséget a gyors behordásban. Pénteken a járás legtöbb községében már szárítgatták a beázott kereszteket és ahol lehetett, azonnal folytatták a behordást és a cséplést. A járás területén minden cséplőgépnél gondosan ügyelnek arra. hogy külön csépeljék el az ázott és az. asztagok ban alul lévő, szárazon, maradt gabonát. Sxnhakállón minden percet kihasználnak a csépiéire Szuhakálló község dolgozó parasztjai fáradságot nem kiméivé küzdenek azért, hogy megmentsék gabonájukat és víz alá került terményüket. Az átázott, nedves kereszteket szétrakják, megszárítják, hogy minél rövidebb időn belül elcsépelhessék. A községben négy cséplőgép kezdte meg a munkát. Megfeszített erővel dolgoznak, minden percet kihasználnak, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a szemveszteséget. A szuhakállói bányászok kiveszik részüket az árvíz okozta károk helyreállításában. Az áradat elsodorta a bányához vezető hidat is. amelyet most a bányászok hősies munkával újjáépítenek. Somsályi bányászsportojók segítsége Az áradó Sajó szerdán elöntéssel fenyegette a sajónémeti termelőszövetkezet földjeit. A tagsága segítséget kért, hogy megmenthesse az ár elől a már keresztekbe rakott gabonát. A Somsályi Bányász Sportkör 22 sportolója Kruppa József ívtárs vezetésével azonnal a helyszínen termett és hozzálátott a mentéshez. A bányászsportolók több más segítő munkásbrigáddal karöltve a gyorsan hövekedő árból az utolsó keresztig kimentették a tsz búzáját, pedig nem egy helyen tér- di*- élő vízben dolgozták. ^C^CLzifteba^eika (tárta falusi vendégeit Aligha látlak még Kazincbarcika ifjú falai nlyan hatalmas, káprázatos ünnepélyt, mint amilyet augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén rendeznek. Az ünnepély nagyságái már a résztvevők előreláthatóan tekintélyes létszáma is mutatja. Az ünnepséget a munkás—paraszt szövetség jegyében bonyolítják le. Erre az alkalomra Kazincbarcikára látogatnak a környék dolgozó parasztjai is. 150 falusi látogatót várnak a megye különböző részeiből és csaknem kétezret a környékbeli Wvakból. Az ünnepség nagyszabású felvonulással kezdődik, amelyet a szénosztályozó zenekara nyit meg. A menetben együtt vesznek részt a hőerőmű, a vegyikombinát, a szénosztályozó és az építő vállalatok dolgozói az általuk patronált termelőszövetkezetek ' dolgozó pa. rasztjaivál. Ott lesznek a felvonulók soraiban többek között a székipusztai, zádorfalvai, szuha- fői, serényfalvi, kelemén szövetkezetek tagjai, s a pogónyipusztai tangazdaság dolgozói. A kazincbarcikai ünnepségek jelentőségét emeli az is, hogy ezen a napon kezdi meg a termelést a vegj/ikombinát, szállítja ki a gyárból az első vagon műtrágyát. Az üzem avató-ünnepé- lyén részt vesznek a dolga-ó paroszAvendigdU, akik ellátogatnak az őket patronáló üzemekhez is. A gyárlátogatások után a vegyikombinát étkezdéjében 500 főre terítik meg az asztalt, az ünnepi ebédhez. A vendégeket egész délután kultúr- és sportműsorok szórakoztatják amelyek keretében fellépnek nemcsak kazincbarcikai. hanem miskolci kultúrcsoportok is. Az ünnepség fontos része a piactéren megrendezésre kerülő kétnapos vidám vásár amelyen csaknem 3 millió forint értékű árukészletben válogathatnak á látogatók. Lehet itt kapni zsilettpengétől kezdve a mezőgazdasági gépekig mindené. A hacdkemvhák gőzölgő, ízes pecsenyékkel várják az ünneplőket. A 40 méter hosszú pavilonban ruházati cikkeket árulnak. Külön sátoruk lesz a csemegések- nek és vasipari cikkek ’rusifóinak. Az ünnepségek rende- 'ősében szerepet vállalt gz - ifjúság is. A vegyi- kombinát 12 tagú ■ brigádja vesz részt az ava- ‘ ó-ünnepséget előkészítő munkában. A TIT EZ rendezi az ünnepséged záró ‘üzijátékot. is. A kazincbarcikai ünnepségek felejthetetlen élményt jelentenek majd mind az új város dolgozóinak, mind pedig a közeli és távoli falvak idelátogató népének.
