Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-12 / 189. szám

Tértiéi, 195a. aognszlns 12. eSZAKMAGTASORSZAG 3 Az új technika diósgyőri élharcosa Szentesi Imre, a DIMÁVAG Gép­gyárban az M-egység ácisesztergacso- portjának vezetője, fiatalos lendület­tel, nagy szakmai tapasztalattal vég­zi munkáját. Annakidején a régi vi- lághan, mint tanuló, magára volt ha­gyatva, nem igen fordulhatott segít­ségért senkihez sem. Minden tudá­sát, energiáját latba kellett vetnie, hogy megállhassa helyét az életben. Tanulóévei óta sok idő telt el, azóta elismert szakembere lett a gyárnak. Nevét a legjobbak között emlegetik, ezzel érdemelte ki, hogy az üzemrész főművezetője lett. Tudását most is állandóan gyarapítja. Él az alkot­mányban biztosított jogokkal: tech­nikumba jár. A vas és az acél for­málásához, idomitásához már jól ért, de nem ismeri eléggé az anyag belső szerkezetét, ezért iratkozott be a ko­hászati technikumba. A tanulás meg­adja neki a segítséget ahhoz, hogy az új technika élharcosa legyen. Nagy figyelmet fordít a technoló­giai előírások pontos betartására, valamint az anyagtakarékosságra. Az utóbbi időben az esztergályo­sok sok vidia-kést használtak el. Szentesi elvtárs egy k^s füzetben pontos feljegyzést készített, melyik gépen, ’"ki töri el az értékes késeket, így világosan látta, hol kell segítsé­get nyújtani. Ezzel a vidia-kések tö­résűt 23 százalékkal csökkentette. Szentesi Imre több nagyszerű újí­tással is gazdagította sikereit. Az esztergagépek bronzperselyének olaj­csatornáit eddig igen körülményesen munkálták meg. Sok bai volt a fo­gaskerekek áttételezésénél is. A RÍ darab szelvényes munka két legjobb szakmunkás egész hónapi munka­idejét kötötte le. Szentesi Imre a munkát úgy ésszerűsítette, hogy most egy ember két hét alatt el­végzi. Egy egészen egyszerű munkafo­gással jelentősen emelte a revolver- pádon dolgozók teljesítményét. A Pártélet karussztv'csavaroki készítésénél a gép- munkásnők azelőtt minden egyes el­készült munkadarabot egy edénybe akták. Ez sok felesleges mozdulatot, munkaidőt rabolt el tőlük. Szentesi Imre javasolta, hogy minden leszúrt csavart hagyjanak a forgácsba esni. Az eljárástól eleinte idegenkedtek a dolgozók, többen krétával jelölték meg a gépen, hogy hány csavar ké­szült el. Szentesi Imre megmagya­rázta, hogy erre nincsen szükség, mert időnkint egyszerre szedik fel az elkészült darabokat. A munia így gyorsabban megy, s majd úgyis megtudják hány csavart készítettek el. Ezt a módszert az üzemben „vak­versenynek“ nevezték el. Alkalmazása nagy lendületet adott a munkának, a teljesítmények gyor­san jóval 100 százalék fölé emelked­tek. Ugyanígy nőtt a dolgozók ke­resete is. A legjobbak között van Szénási Erzsébet is, aki 223 száza­lékot teljesít, keresete 1.700 forint. Nagy Ilona 170 százalékos átlagtel­jesítménnyel dolgozott az új mód­szerrel. Alkolmány-müszakok a DIMÁVAG Gépgyárban A Dimávag Gépgyár üzemeiben hétfőn a reggeli és a délutáni mű­szak kezdetén röpgyüléseket tartottak, amelyeken ünnepélyesen ígére­tet tettek, hogy a III. negyedéves terv sikere érdekében alkotmány­műszakokat tartanak. Ha éve, hogy alkotmánya van a magyar népnek, s azóta m»ndany- nyiunk clete hatalmasan fejlődőit. Nincs a Dimávag Gépgyárban sem egyetlen dolgozó, aki ne élvezné az alkotmányban biztosított jogokat. Milliókat tesz ki az az összeg, amelyet a dolgozók szociális és kulturá­lis igényeinek kielégítésére fordítottak. A szakszervezet többerer dolgo­zónak több mint két millió form* szociális segélyt adott. A betegláto­gatások alkalmával 132.060 forint értékű szeretetesomagot ajándékoz­tak. 194R óta a Dimávag Gépgyár 3800 dolgozója pihent az ország leg­szebb üdülőhelyein. Nem feledkeztek meg a dolgozók gyermekeiről sem. a vállalat 642 gyermeket részesített, ingyenes üdültetésben. A mun­kásszálló. a bölcsőde és a vállalat üdülőjének rendbentartására eddig 742 000 forintot fordítottak. A gépgyárban 42 munkás szerezte meg a mérnöki diplomát. Lehetne sorolni szinte végtelenségig azokat a példákat, amelyek az alkotmány megvalósulásáról beszélnek. A Dimávag dolgozói éltek ezek­kel a lehetőségekkel, de nem feledkeztek meg a kötelezettségekről sem. Megígérték, hogy az alkotmány tiszteletére tett fogadalmuk minden pontját valóra váltják. A kovácsiizem dolgozóinak a III. negyedév vé­gére még 100 tonna autó és 130 tonna traktoralkatrészt, a rugóüzemnek pedig 70 darab regulátorrugót kell legyártania. Nagy feladatok várnak a szerszámgépgyártó egység dolgozóira is. akiknek a III. negyedévben 102 darab TM 2-es bukónrésf, és az egyedi gépgyártó egység dolgozóira, akiknek 62 darab TM 4-es bukóprést kell készítendők. Munkájuk fon­tosságát növeli, hogy a gépek mindkét üzemben exportra készülnek. Lelkesítsék a Dimávag dolgozóit az alkotmányi műszakokon plért sikerek, legyenek rajta, hogy valamennyien emelt fővel jelenthessék: teljesítették vállalásukat.------ ------­★ Hogyan nyerte meg a göncruszkai pártszervezet a dolgozó parasztokat a közös gazdálkodásnak? A göncruszkai kommunislákat a Központi Vezetőség márciusi ha­tározata késztette és lelkesítette J arra, hogy megerősítsék és szám­I S2erüleg is fejlesszék a faluban { 1949 óta működő Szabadság terme­lőszövetkezetet, valamint, hogy az egész faluban népszerűsítsék és terjesszék a szövetkezeti gazdálko­0 dást. Felelősséget éreztek a már­1 ciusi határozat végrehajtásáért, tudták, milyen nagy kárt okozott falujukban is a jobboldali elhajlás, a kisparcellás gazdálkodás dicsér- gétáse, amelyek azt eredményez­ték, hogy a meglévő, jól működő tsz mellett új nem alakult. A határozat után a tsz tagjai magabiztosabban fejlesztették gaz­daságukat, s anyagilag még jobban erősödlek. Vonzó lett a Szabadság, amelyre azelőtt a falu ellenségei Bzórták a rágalmakat és bizonygat­ták: „nem jó a közös, láthatjátok“. De ez már a múlté. Azóta olyan eredményei vannak, amelyeket az egyéniek nem képesek elérni. És ez volt a döntő. A faluban most már mindenki tudja, hogy ha rosz- szul gazdálkodnáhak a tsz-tagok, akkor ma sokkal nehezebben le­hetne megkedvelteim a kívülállók­kal a szövetkezeti gazdálkodást, márpedig nem mindegy, mikor tér át a falu dolgozó parasztsága á nagyüzemi gazdálkodásra. A való­ságban tehát most az a helyzet Göncruszkán, hogy a Szabadság maga helyett agitál, termelési ered­ményei, a tagok jövedelme, élet­színvonala vitathatatlanabbul jobb, mint az egyénileg gazdálkodóké. 1 A kommunisták agitációjánoz óriási segítséget jelentett és jelent — a járásban, de a megyében is az egyik legjobban gazdálkodó tsz — a göncruszkai Szabadság. S az élet igazolta is ezt. Akkor, amikor a pártszervezet széles körben még hozzá sem fogott a tez-mozgalom fejlesztéséhez, a dolgozó parasztok közül már tavasszal 16 család írta alá a belépési nyilatkozatot. A falu kommunistái és népnevelői nem pihentek meg ak­kor sem, amikor az egyéniek már megindultak a tsz felé. Hanem úgy érveltek az egyéniek között, hogy az állam segíti az egyénieket is lehetőségeik jobb kihasználásában, de ugyanakkor a határozat szelle­mében megmagyarázták nekik: ezek a lehetőségek korlátoltak, s a dolgozó parasztság felemelkedésé­nek egyetlen járható útja a kol­lektív gazdálkodás. Felkeresték az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztokat és tanították, tanáccsal látták el őket, s bebizonyították: a faluban levő tsz-tagok gondtala­nabbá és jobban élnek, mint a kí­vülállók. Elsősorban a párttagok­kal érttették meg a szövetkezet előnyeit, s ennek érdekében össze­vont párttaggyülést hívtak egybe, ahol megtárgyalták a párt már­ciusi határozatát és széleskörű szervezést indítottak a tsz-mozga- lom fejlesztése érdekében. A párt- szervezet a megyei és a járási párt­bizottságtól, a járási tanácstól is segítséget kapott. Ezenkívül a he­lyi tömegszervezeteket és a tsz-el szimpatizáló dolgozó parasztokat is bevonták az agitációs és szer­vezési munkába. Bár a helybeli Szabadság termelő­szövetkezet eredményei is meg­győzőek voltak az egyénileg dolgo­zó parasztok előtt, a pártszervezet mégis megszervezte, hogy az egyé­niek közül többen is meglátogat­hassák a borsodivánkai termelő­szövetkezetet. így alaposabban meggyőződhettek róla, hogy a göncruszkai tsz eredményei nem „véletlenek“, nem „ritkaság“, mint azt azelőtt sokan híresztelték. A kulákok agitációja is szűkebb tér­re szorult ezzel, akik azt terjesztet­ték a faluban — s még ma is —, hogy aki belép a szövetkezetbe, az még baromfit sem tarthat, mert mindent oda kell adni a közösbe. Azt terjesztik, hogy a tsz-tagolj gyermekeit hazaküldik az iskolák­ból és az egyetemekről és azoknak is be kell állni a tsz-be. A kom­munisták azonban felvilágosították a dolgozó parasztokat a tények va­lódi állásáról. A pártszervezet fi­gyeli a kulákok tevékenységét és igyekszik őket elszigetelni a dolgo­zó parasztoktól. A kulákok múlt­beli és jelenlegi tevékenységét fel­dolgozták és nyilvános helyén ki­függesztették. A kommunistáknak nagyon jó módszere, hogy a helyi sajátossá­gok figyelembevételével dolgozták ki érveiket. Az agitáció alkalmá­val kiszámítják a dolgozó parasz­toknak, mennyivel termelhetnének többet, mennyivel élnének jobban, ha már közösen gazdálkodnának. Például volt tavaly olyan tsz-tag, aki családjával együtt több mint ezer munkaegységet szerzett és ha­vi jövedelme meghaladta a 2890 forintot! Sokan házat építettek, s mindezt a nagyobb jövedelmet sokkal könnyebben, kevesebb fizi­kai munkával, gépekkel érték el. Olyan érveket mondtak el nekik, mint például azt, hogy az egyéni­leg dolgozó parasztoknak egy da­rab föld felszántásánál több kilo­métert is gyalogolniuk kell, s mindezt géppel olcsóbban és hama­rabb is felszántja a gépállomás. A dolgozó parasztok el is ismer­ték ezeket az érveket. Például min­den kívülálló tudta, (hogy a tsz tagjai bőven rendelkeznek kenyér- gabonával. Ugyanakkor az egyé­niek közül soknak már tavasszal elfogyott a búzája. A tsz tagjai ez év tavaszán és nyár elején körül­belül 50 mázsa búzát adtak köl­csön az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztoknak. A kommunisták melleti a pártonkívüliek is jól érveltek. A Szabadság tsz könyvelője például kb. 20 családot szervezett be a szö­vetkezetbe. A pártszervezet olyan tagjai, mint Kiss László elvtárs, önzetle­nül dolgozott. A helybeli kommu­nisták, de a megyei, járási elvtár- sak sokszor még éjfél után is fenn­maradtak, megbeszélni és össze­gyűjteni a tapasztalatokat. Az ara­tás idején, a legnagyobb dologidő­ben sem szünetelt a pártszervezet felvilágosító munkája. Nappal a tarlón, este meg a faluban folyt a politikai munka. És mi lett az eredmény? Nemso­kára egy új tsz alakult, a Jólét. Az újonnan belépők közül azonban többen a Szabadság tsz-t válasz­tották. Augusztus hetedikén pedig a földterületnek és a dolgozó pa­rasztoknak már jóval több, mint hetven százaléka a tsz-ekhez tar­tozott. Ezen a napon Göncruszkát ünnepélyesen is termelőszövetke­zeti községgé avatták. Minek köszönheti még a párt- szervezet azt, hogy ilyen ered­ményt. mutat fel? Egy nagyon fon­tos dolognak: a kommunisták pél­damutatásának. Itt nem csupán a politikai munkáról van szó, hanem elsősorban arról, hogy a párttagok­nak több mint a hatvan százaléka belépett már a szövetkezetbe. Ko­vals elvtárs. az egyik alaoszerv"- zet párttitkára tsz-t»«. N. Gombár János elvtárs. az MDP szervezet titkára már 1949 óta tagja a Sza­badság tsz-nek. Igen, Gombár elv­társnak nemcsak a szavai meg­győzőek a kívülállók előtt, hanem a munkája is példamutató. Gőncruszka egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjainak zöme már meggyőződött a nagy­üzemi mezőgazdaság előnyéről és fölényéről. Már tudják, hogy csak a társas, a gépekkel való művelés hozhatja meg számukra azt i gondtalan életet, amellyel a Sza­badság tsz tagjai már most is ren­delkeznek. KÖRÖMI GYÖRGY KÉPEK A SZOVJETUNIÓBÓL A képen a 125 éves moszkvai Bau­man Műszaki Főiskola anyagvizsgáló laboratóriuma. A leningrádi Szverdlov-gyár szerel* déjében. I. Prusszkij lakatos egy nagyméretű csiszológépet szerel« Normáját 230—250 százalékra tel* jesíti. . Az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasági szakemberekből álló 1 küldöttsége meglátogatta az Ukrán Állattenyésztési Tudományos Ku- ) tatóintézet „Ukrainka“ kísérleti gazdaságát. A képen: Ch. Hears 1 farmer, a küldöttség tagja, egy traktoron a lóheregyüjlésnél. Érdemes több gondot fordítani az állattenyésztésre Egy mezőgazdasági kiállítás tapasztalatai Sok érdekes és tanulságos látni­való fogadta vasárnap a mezőkö­vesdi gépállomás régi, most üresen álló épületeiben rendezett járási me­zőgazdasági kiállítás látogatóit. A ki­állítás legfontosabb tanulsága az volt, hogy érdemes több gondot for­dítani az állattenyésztésre, érdemes gazdaghozamú, szép törzseket tarta- pi. Nemcsak azért a dicsőségért ér­demes, amely a szentistváni Béke és a négyesi Uj Barázda tsz tagsá­gát érte, hanem a magas jövede­lemért is. A szentistváni Béke tsz ugyanis* amellett, hogy elnyerte a megye leg­jobb tejtermelő gazdasága, a négyesi Uj Barázda pedig a legjobb szarvas­marhatenyésztő gazdasága címet és n kiállítás egy-egy első díját — az idén már sok tízezer forintot osztottan ki előlegként az állatállomány hasz­nából. A szentistvániak például csak az elmúlt hónapban 29.000 forintot kaptak a tejért, a gyapjúért pedig nemrégiben 101.000 forint ütötte a markukat. A négyesi Uj Barázda tagsága sem csupán a szarvasmarha- állomány hasznából tett szert ma­gas jövedelemre, hanem a kiállítá­son első díjat nyert sertésállomá­nyuk is állandóan szaporítja mun­kaegységeik értékét. A mezőkeresztesi Táncsics terme­lőszövetkezet is kitünően szerepelt a kiállításon. Barta András, a tsz ju­hásza, aki sajátnevelésü kosaival és bárányaival elvitte az első díjak egyikét, minden dicséretet megérde­mel. Kitettek magukért az egyéni gaz­dák is, akik közül Bodnár Miklós« Káló István és Bálint Mátyás egy- egy darálót nyertek a kiállításon be­mutatott gyönyörű szarvasmarháik­kal. A mezőkövesdi járási mezőgazda- sági kiállítás minden látogatója az­zal a meggyőződéssel távozott, hogy érdemes sok, szép jószágot tartani; Ezek után bizonyára még jobban fejlődik majd a járás egyre javuló állattenyésztése. Az elmúlt két hó­napban csupán a járás termelőszö­vetkezetei 154 dunántúli tehenet és 310 kiváló anyakocát vásároltak s a kiállítás után remélhetőleg egyra több követőjük akad. A Külföldön élő magyar állampolgárok első csoportjai visszatérlek Magyarországra A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa amnesztia rendelete alapjan a külföldön élő magyar állampolgá­rok első csoportjai Ausztriából, Olaszországból, Franciaországból és Belgiumból megérkeztek Magyaror­szágra. Az illetékes hatóságok minden se­gítséget megadnak a már visszatért magyar állampolgároknak és bizto­sítják részükre a mindennapi életbe való gyors bekapcsolódást. (MTI) HIREK A MEZŐGAZD ASÁGBÓL — Üj szeszfőzde nyílik meg rövi­desen Ernődön. Az emődi Szabad­ságharcos tsz tagsága az új szesz­főzdét azért állítja fel, hogy ne vesz- szen a jövőben kárba saját és az emődi egyéni gazdák gyümölcseinek hulladéka. Az új szeszfőzde üzembe­indításához a tsz tagjai már több mint 10 hektoliter gyümölcscefrét erjesztettek. Ezenkívül másodvetés­ként cukornádat is vetettek, ami nemcsak kiváló takarmány, de ami­ből kitűnő pálinkát is főzhetnek. * — Szentistvánon ezen a héten Hz új FAGI kölcsönnel épített családi házat adtak át boldog tulajdonosá­nak. Az új házakba már megkezdték a beköltözést. Mind a tíz házat a Béke tsz tagjai építették. — A mezőkövesdi járás legszebb búzája a borsodivánkai József Attiia termelőszövetkezetben termett. A tsz tagjai holdankint 16 mázsás ter­méssel fizető búzájukkal az első dí- 1at, a szép serleget nyerték el a já­rási mezőgazdasági kiállításon. * — A négyesi Uj Barázda termelő- ' szövetkezet tagsága állattenyésztési párosversenyre hívta ki a szentistvá­ni Béke tsz tagságát. A két tsz ver­senyének célja, hogy mind mennyi­ségi. mind minőségi téren javítsák r-Mn'tő áUntőllrnnrimii/.ktlf. A XVI. sz. Autójavító Vá'lalat állami és magánfelek részére mindennemű fém polirozási mun­kát rövid határidővel elvállal.

Next

/
Thumbnails
Contents