Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-04 / 182. szám
Csütörtök 1955, augnsstus 4, ÍSflAKMAGTARORSZAfi 3 JLÍL5LX ...1 Cyíkik a szomszédba mentek példáért Nem jói van ez így, nem Jól csinálják! — dörmög magában bosz- szúsan Aagypál Ferenc egyéni gazda s erösebfben markolja meg az eke szarvát, amelyet két nagy erős lova ház. Oda sem néz többet az Cj Világ földijére, amelyen büszkén pöfög a traktor, de a szántó gép ételien eke- vafca meg-megugrik a kemény talaján s métereket hagy fellöretlenül. — Milyen ágya lesz annak a mag- toakf Milyen termésük lesz? Mikor a sokhelyen foghijjas vetés kikelt tavasszal, nemcsak Aagypál Ferenc, de Ivancsó Sándor és a többi egyéni gazda is fejcsóválva nézte a vetést, meg a főnyi Üj Világban folyó rendellen munkát. — Gyenge a vezetőség. Sok a föld *— kevés az ember! Igen ám, de ki áll olyan termelőszövetkezetbe, ahol rosszul megy a munka? Ki kívánja meg a közöst, ha rendetlenséget lát? Mindenki szereli a földjé', általait, senki 'sem akarja elherdálni, amiért küzködölt. Az utóbbi időkig nem is eseti szó Fónyban a termelőszövetkezet fejlesztéséről. Tudomásulvették, hogy van egy termelő zövetkezet a községben és kész! Mindenki végezte a maga dolgát. íav volt ez tavaszig. De akkor új hírek kezdtek szállingózni. Régen elmúlt már azaz idő, hogy a paraszt- ember nem lát túl faluja halárán. Tül lát bizony, s többen észrevették, hogy Hejcén, meg Göncruszkán boldogulnak a szövetkezetiek. Ha a ruszkaiak átjötlek, nem tudták megállni, csakúgy szóközben is elmondták, hogy: most építkezünk — kölcsönt kaptunk az államtól. Ha a fóhyiqk mentek oda, csak meg kellett állni a szépen ringó búzatáblák mellett, s meg kellett hallgatni a ter- melöszöv-tkezeiesek büszkélkedését: néggék milyen sokat ígér a vetésünk! így ment ez hónapokon át. Ha két- három gazda összejött az utcán, vagy a pohár mellett, szóbajöttek a ter- milőszövetkrzetcsek, a hejceiek, meg a ruszkaiak.- Mégse úgy megy hát mindenütt mint itt! Tanulhatnának a mieink tőlük. L)e Csak azt mondták „mieink“ s nem azt, hogy: „mink". Történt, hogy Aagypál Ferenc nemrég új asszonyt vitt a házhoz. Űj életet kezdett. Az új életből azonban hiányzott valami. Mi? Hát az, hogy valójában ez az élet ugyanolyan volt, mint ahogyan már évszázadok óla folyik. Itt az új asszony, kiviszi a halárba markot szedni, dolgozgatnak ketten, csakúgy mint más. Aagypál Ferenc azonban nem ilyennek képzelte az új életet az új asszonnyal, Állandóan gondolkozott jövőjük felöl s a jövő képe minduntalan összekapcsolódott a hejcei és a ruszkai tsz- hen látottakkal. De v.'.t kezdjenf Oda nem mehet, ez a is? meg... Hát akkor? Kimondta régre, ami ott volt már a levegőben, kimondta, hogy új tsz-t kellene alakítani! Az asszony helyeselte, mondván: amit férjemurarn akar, az biztosan jó. Aagypál nem is hallgatta cl tovább az új tsz gondolatát, hanem mondta mindenkinek, akivel csak összetalálkozott. S egyszerre megmozdult valami a községben. Megmozdult az a nagy elhatározás, amelyet Aagypál Ferencnek kelleti kimondani. Juhász László nyomban csatlakozott az ötlethez, majd a kezdeményezők, közé állt Salak Isi win feleségével. Szán Antal, Sándor János és még többen. Mikor már tizen voltak az Új tsz mellett, értesítették a felsőbb szer. veket s megkezdődött a komolyabb szervezési munka. Éltől kezdve már nem volt ilyen könnyű. A kulákok, akik eddig hallgatlak, most rákezdték: „Földnélkülieknek való a tszcs, olyanoknak, akiknek igyis-úgyis más portáján kellene dolgozni“ Aeheziiette a szervezést, hogy még olyan jó középparaszt is, mint Lengyel István nem restelie átvenni s tovább fújni a kü- lák nótáját. Komjáth István vb. elnök is tagja lett az új tsz-nek, de a tanácstagok nem nagyon mulatnak példát. Kilenc kommunista van a tanácsban, közülük csupán hárman választották a közöst. Pedig a falu szeme most rajtuk van. Rajtuk és Andrejkovics János vb elnökhelyettesen, aki jelenleg 12 hold földön gazdálkodik, ugyancsak panaszkodik magas korára, s mégsem akarja megosztani a munkál. De ami késik, nem múlik, már csak azért sem, mert szinte valamennyi főnyi gazda tudja és mondja is, hogy clöbb-utóbb a tsz-be vezet az útja. Az a 3f ember azonban, aki az elmúlt vasárnap megalakította a II. Rákóczi Isz-t, azt tartja, hogy jobb rálépni erre az álra előbb, mint utóbb. A 7.1 nrt on difik egyesek: majd ha az elnökhelyettes belép. Mások a tanácstagokat figyelik, megint mások a szövetkezetieket akarják maguk előtt látni. Van akit óvatossággal vegyes sértődöttség tart vissza, mint Ivancsó Sándort, aki 1051-ben akart tsz-t szervezni, de akkor nem sikerült, s ezért meg is' csúfolták a faluban. — Akkor első akartam lenni, most menjen csak más, én most utolsó leszek — mondja, de a kemény szavak már egyre inkább tréfába hajlanak s látni: nem engedi meg a becsülete, hogy sereghajtó legyen a faluban éppen ő. aki annakidején az elsők közt is első akart lenni. Es az új tsz-esek? A'em volt még megbeszélésük a megalakulás óla, hiszen alig lelt el néhány nap s hűtőkben is dologidő van a határban. Ennek ellenére már tervezgetik, hogy a II. Rákóczi tsz saját erejéből fog boldogulni. Az Úi tsz megalakulása nem lehet megállóhely a falu számára, sőt kiindulópontnak kell lennie yj harcok, új győzelmek felé. A fényi halárban » a kis parasztházakban mindenütt az új tsz-ről folyik most a szó s a szavakból teltek lesznek, csak előbbre kell vinni, erősíteni kell az elhatározást. TÓTH IMREAE TANULJUNK A SZOVJET TAPASZTALATOKBÓL Minél kevesebb időt töltsünk a mellékműveletekkel Kilenc éve dolgozom önállóan r a azóta igyekezem minél jobban kihasználni munkaidőm minden percét. ; Ismeretes, hogy a gépek kihasz- • nálása két tényezőtől függ: a munkadarab és a szerszám befogására 1 és beállítására fordított úgynevezett mellékidötől és a megmunkálásra 1 jutó fő- vagy gépi időtől. Bizony, kis sorozatok gyártásánál előfordul, 1 hegy a mellékműveletek több időbe ; telnek, mint maga a megmunkálás. Nálunk, a szuhumi fütőhózban na- 1 ponta minden egye9 gépen 80—150- ; féle alkatrészt munkálunk meg a ! javítás alatt álló mozdonyokhoz, így tehát a munkásnak naponta többször át kell állítania a gépet, sok időt kell fordítania a beállításra 1 és befogásra. * 1 Gondosan megvizsgáltam más hasonló üzemek munkáját és átvettem ! tőlük különböző tartalék-, illetve 1 kiegészítő szerkezeteket, amelyeknek felha.-ználásáva! csökkentettem a mellékidőt, s ilyenmódon fokoztam a munka termelekenységát. Magam is készítettem több különböző ilyen szerkezetet. így például a négy különböző kés befogására alkalmas tartalék késtartóval nagyon sok időt takarítok meg. Nem kell naponta többször megállítani az esztergát és időt tölteni a késcserével. A menetvágó esztergára szerelt tartalék késtartóval lengöíves vezérmű alkatrészeinek megmunkálásánál 3— 3 és félszeresére teljesítem a normámat. Az esztergályosok között számos követőm akadt, akik módszeremmel megkétsizerezték teljesítményüket. Más egyéb sajátkészítésű szerkezettel 15-ödére és 20-adára csökkentettem a mellékidőt olyan póri- ’ tos megmunkálást igénylő alkatrészeknél, mint a to’attyű gyűrűk, kazánok ellenörződugói, dugattyú- gyűrűk stb. Az utolsó két évben Tbilisziben műszaki szemináriumokon ismerkedtem meg a gyorsforgácsolási módszerekkel, a „Sztálin“ mozdonyjavító üzemben elméleti és gyakorlati oktatáson vettem részt, A megismert forgáesolási eljárásokat felhasználtam a magam munkájában. Üj geometriám keményfémkést készítettem, amelynek élettartama az i-addigi 40 percről 90—100 percre noIrta: V. Kiriljuk, a szuhumi fűtőház esztergályosa, az Abház SZSZK Legfelső Tanácsának tagja vekedett, s azzal a forgácsolási sebességet percenkint 300—400 méterre fokozhattam. Egyes olyan alkatrészeket, mint a perselyesapágyak vagy a tolattyúgyűrűk, 600—800 méteres sebességgel esztergáltam. Tbilisziben járva és az ottani kiváló esztergályosok módszereivel megismerkedve meggyőződtem arról, hogy ha a meglévő gépi berendezéshez minimális költséggel különböző szerkezeteket készítenek, úgy jelentősen emelni lehet a munka termelékenységét. ^ éleményem szerint még jobb eredményeket érhetünk el, ha általánosítanák a kiváló esztergályosok munkamódszereit, kiválogatnák a legjobb szerkezeteket, azokról ábrákkal illusztrált gyűjteményt adnának ki, amelyben feltüntetik a szerkezetek készítőinek nevét s az adott szerkezetek műszaki és gazdasági előnyeit. Ezáltal az esztergályosok gyorsabban átvehetnék a Jó módszereket és csökkenthetnék a méllékmüveletekre fordított időt. 22 és fé!mázsás árpatermést értek el Loldankint a miskolci Alkotmány tsz tagjai Szombaton reggel a miskolci Alkotmány termelőszövetkezetben megkezdték a gabona cséplését. A termelőszövetkezeti tagok nagy érdeklődéssel várták az eredményt, vajon áldozatos munkájuknak milyen lesz az eredménye? Az első két napon az árpát csépelték, — hamar megteltek a zsákok. Akkor még nem tudták, hogy olyan bő termést értek el, mint talán senki más a megyében. Csak reménykedtek, hogy jobb lesz, mint az elmúlt esztendőben. És valóban hétfőn este, amikor befejeztek az árpa cséplését. a termelőszövetkezet elnöke és a cséplő munkacsapat tagjai nagy örömmel újságolták a többi csoporttagnak: — az árpatermés 386 múzsa, a holdankinti átlagtermés pedig eléri a 23.50 mázsát! Az idei termés holdankint 10 mázsával több. mint az elmúlt esztendei. Olyan eredmény ez. amivel joggal büszkélkedhetnek a termelőszövetkezet tagjai. messze túlszárnyalták a legjobb egyénileg gazdálkodók átlagát is. A termelőszövetkezet nagy termésre számit búzából is. 16—17 mázsás holdankinti átlagtermésre van kilátása. Különösen szép volt a csoport 7 holdnvl tavasz búzája, melyet kedden aratott a csoport. Tavaszbúzá- ból 20—22 mázsás holdankinti átlagtermést várnak. Az Alkotmány termelőszövetkezet közvetlenül a cséplőgép alól eleget tett árpabeadási kötelezettségé nek. A tsz tagjai ismét bebizonyították, hogy kiváló terméseredményt, több kenyeret csakis a nagyüzemi gazdálkodással lehet elérni. Versenyben az újesanálosi gépállomás cséplőmun kacsapatai Az újesanálosi gépállomáson jól felkészültek a cséplésre. Gondosan kijavították a gépeket, aminek most az az eredménye, hogy munkaidő kiesés nélkül dolgozhatnak. Sipos István csépiőiaunkacsapata augusztus elsején 207 mázsa gabonát csépelt el. A munkacsapat dolgozói úgy akarnak az elkövetkezendő napokban dolgozni, hogy átlagosan elérjék a napi 200 mázsás teljesítményt, .lói kell dolgozni Sípos István csép- lőmunkacsapátának, ha az országos versenyben kiváló helyezést akar elérni. De nemcsak a cséplőmunkacsapatok vetélkednek egymással, hanem a gépállomás aratógépkezelői is. Soltész István az újesanálosi gépállomás kiváló aratógépkezelője Belus- tyák Józseffel áll párosversenyben. Soltész elvtárs hétfő estig 181 kát. holdat aratott le, míg Belustyák József aratógépkezelő 175 holdas teljesítményt ért el. A jó munkaszervezésnek és az egyre inkább kialakuló versenyszellemnek köszönhető, hogy a gépállomás dolgozói az aratógópek aratási tervét augusztus elsején 103 százalékra teljesítették. Túlnyomórészt mir gépeikéi végezték az aratási a keselyűhalmj állami gazdaságban Megyénk területén a keselyűhal. mi állami gazdaságban készültek fel legalaposabban az idei aratásra. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a kalászosok 93.5 százalékát gépekkel. — kombájnokkal és aratógépekkel aratták le. A gazdaságban már a kenyércsata első napjaiban kibontakozott az aratógépkezelők lelkes munkaversenye. Kézikaszás alig dolgozott a gazdaság hatalmas tábláin. Az aratógépek mindenütt kifogástalanul működtek, kiváló kezelőik még a kissé dőlt táblákkal is megbirkóztak. így sikerült Borsodban elsőnek már július 23-ra befejezniük az aratást. A gazdaság aratógépvezetőinek versenyében az első helyet Sepsi Bajos szerezte meg. aki 184 holdat aratott le. Alig maradt el mögötte Gyenge Dániel aki 178 holdat aratott. Ladányi József 158 holdas teljesítménye is túlszárnyalta az idénynormát. A keselyűhalmi állami gazdaság aratógép vezetői megértették a gyors betakarítás fontosságát és gépeikkel a társgazdaságok segítségére siettek. Nemcsak megyei viszonylatban, de országosan is az elsők közé kerültek az állami gazdaságok versenyében. DISZ-ffalatok az új kenyérért „Harc a több termésért, minden szem gabonáért" — ez a kányi gazdaság dolgozóinak jelszava az aratás idején. Az időben és jól végzett növényápolás után minden erővel megkezdték az aratást. A munkában különösen kitűnik a büttösi DISZ- brlgád, amely már 1SS százalékos teljesítményt ért el. A gazdaság a legmodernebb agrotechnika, alkalmazásával megkezdte a talaj őszi búza alá való készítését. Az elmúlt napokban S0 holdról betakarítottak, a zabósbükkönyt. A növényápolás idején Köteles Mária 135 százalékos, Virrasztó Gyula és munkacsapata pedig 180 százalékos teljesítményt ért el. FINTA ISTVÁN DISZ prop. titkár. O Z D O N, A JÖ VÖ REMÉNYSÉGEINEK O 71 HONA BAN Alkotmányunk rendelkezése szerint a Magyar A épköztársaság különös gondot fordil az új nemzedék felnevelésére. Ennek egyik hű kifejezője az Ózdi Kohászati üzemek új üzemi bölcsődéje is, amely augusztus 1-én nyílt meg a Szenna-völgyben. A bölcsödé kapuján belépve mozgalmas élet fogad. Szinte mesebelien szép parkban, virágok és díszfák között csillogó úszómedencében lubickolnak, strandolnak a bölcsödé nagyobb lakói, a 2—3 évesek. Jobb: a a babakocsi garázs van. Itt helyezik el a szülök a gyermekkocsikat, amelyekben a gyerekeket hozzák. Virágágyak között vezet innen a járda az átvevőbe, ahol szakavatott gondozónők, Aagy Júlia, Kiszelik Erzsébet, Hűlik Györgyné és Czakó József né öleli magához a gyermekeket. Egyikük levetkőzteti és egy kis ablakon át a fürdőbe továbbítja őket. Itt tetőtől talpig megfüröszte- nek minden gyermeket, akiket aztán az öltöztetöbe visznek. Minden nap tiszta ruhába öltöztetik őket. Külön szobájuk van a csecsemőknek, külön a tipegőknek és külön a nagyoknak. Fazekas Júlia vezető gondozónő örömmel kalauzol a helyiségben s megjegyzi: — Aagy felelősség itt, dolgozni, a gyermekek egészségére vigyázni, de szívesen tesszük. Üzemünk vezetői úgyszólván minden feltétéit biztosítanak ehhez. A szobák kis fakói a társalgóban kis asztalkáknál ülnek, játszanak. Van aki a tízórai után még mindig a pihenőben fekszik. A padlón szőnyeg fut, minden ragyog a tisztaságtól De nemcsak erre ügyelnek a bölcsőde vezetői, gondozónői. Legfőképpen arra, hogy amíg a szülők az üzemben dolgoznak, addig legféltettebb kincsük biztonságban legyen. Erre a felelősségteljes munkára vállalkoztak a bölcsőde gondozónői. S hogy a szülőknek még többet adjanak, szakavatott óvónő foglalkozik a nagyobb gyerekekkel. Beszélni, helyesen viselkedni tanítja őket. A gyermekek egészségét nemcsak a jó ellátás biztosítja — napjában ötször étkeznek s aszerint, hogy hány évesek, gyümölcsöt, citromot, csokoládét, tortát kapnak —, hanem az is, hogy minden nap orvos vizsgálja meg őket. A gyengébb szervezetnek télen kvarcsugárzást kapnak, ezzel pótolják a D-vitamint szervezetükben. Mindez naponkint 1.60 forintba kerül a szülőknek, a többi költséget, napi 28.60 forintot a kohászati üzemek fizetik. Régi vágya teljesült az új bölcsödé létrehozásával az ózdi dolgozóknak, különösen a III. kerületi Táblást, Szenna-völgyi, Petőfi úti és a Kerekhegyen lakó munkásszülőknek. A városnak ebben a körzetében eddig nem volt bölcsödé, kilométerekkel mesz- szebb kellett vinni a gyermekeket. Most Szügyi Lászlóné közétkeztetési dolgozó Tibi és Zoli nevű gyermekeit a Táblából, Berec Andrásné munkásellátási takarítónő, Somogyi Béla telepi lakos Zsuzsi nevű kisleányát, Orosz lrénke kömüvesüzemi dolgozó kis Pistikéjét itt helyezheti biztonságba, a gyönyörűen felszerelt 35 személyes új bölcsödében, melyre a kohászati üzem Í50.000 forintot áldozott. Qldíllfí ffijepfkfk A miskolci II. kér. zeneiskola növendékei jó tanulásuk jutalmául Sárospatakon üdültek. Képünkön Jenei Viktoria és Rat kai Irén pajtások éppen reggeliznek. (KisgySrgy Pál felv.) Csupán gyermekruhákra, kelengyére és fehérneműre 100,000 forintot kői- lőttek. 2500 darab flanell-pelenka, többszáz mackó, kislányruha, fiúruha, kordbársony kabát van a raktárban. Amíg a szülök‘az üzemben a terv teljesítéséért küzdenek, szakavatott kezek vigyáznak gyermekeikre a több lioldnyi kerttel körülvett új üzemi bölcsödében. így válnak valóra alkotmányunk betűi. NEMETH GYULA
