Észak-Magyarország, 1955. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1955-07-19 / 168. szám

Kedd, 1955. Július 19. ESZAKMAGTARORSZAG 3 A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa elé — X Pravda vezércikke — Moszkva (TASZSZ) A Pravda hétfői vezércikkének cí­me „A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusa elé”. A ve­zércikk töb'o'ek között így hangzik: A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi' Bizottságának a napokban tartott, ülése elhatározta, hogy 1958 febriyár 14-re összehívja a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kon­gresszusát. A kongresszus napirendje a/következő: 1. Az SZKP Központi Bizottságá­nak beszámoló jelentése — előadó N. Sz. Hruscsov elvtárs, a Központi Bizottság titkára. 2. Az SZKP Központi Revíziós Bi­zottságának beszámoló jelentése — előadó P. G. Moszkátov elvtárs. 3. Az SZKP XX. kongresszusának irányvonalai a Szovjetunió népgaz­daságának fejlesztését célzó 1956— 1960. évi VI. ötéves tervről — elő­adó: N. A. Bulganyin elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke, 4. A párt központi szerveinek meg­választása. A XX. pártkongresszus összehívá­sáról szóló közlemény a legszélesebb- körű visszhangot keltette az összes kommunisták, az összes dolgozók kö­rében és új, hatalmas politikai lelke­sedést és munkalendületet váltott ki a szovjet népből, amely sikeresen oldja meg a kommunista építés nagy feladatait, Az élenjáró vállalatok dol­gozóinak kezdeményezésére az or­szágban szocialista verseny van ki­bontakozóban az SZKP XX. kon­gresszusának tiszteletére. , "Pártunk egységesen és sziklaszilár- idan, ideológiailag, szervezetileg meg­növekedve és megerősödve, szorosan központi bizottsága köré tömörülve érkezik el XX. kongresszusához. Az SZKP XIX. kongresszusa óta még jobban megszilárdultak a pártnak a tömegekhez fűződő kapcsolatai, még magasabbra emelkedett a kommu­nista pártnak, mint a szovjet társada­lom vezető és irányító erejének, a szovjet nép valamennyi győzelme lel­kesítőjének és szervezőjének szerepe. A szovjet nép a kommunista párt vezetésével új, kiemelkedő sikere­ket ért el az ország népgazdaságá­nak fejlesztésében, védelmi képessé­gének szilárdításában, a dolgozók jólétének fokozásában. A Kommunista Párt és a szovjet kormány következetesen és álhatato- san megteszi a nemzetközi feszült­ség enyhítését és az államok közti bizalmatlanság megszüntetését szol­gáló intézkedéseket. A Szovjetunió mindent megtett és megtesz, hogy a Genfben megnyíló négyhatalmi kor­mányfői értekezletet teljes siker ko­ronázza. Ékesszólóan beszél erről a Szovjetunió kormányküldöttségének Genfbe utazása előtt a sajtó képvise­lői számára adott nyilatkozata, ame­lyet a lapok közöltek. Országunknak a bel- és külpolitika terén elért sikerei annak köszönhe­tők, hogy az SZKP Központi Bizott­sága szilárdan és következetesen va­lóra váltja a párt nagy vezető szere­péről, a pártvezetés elveiről és a pártélet szabályairól szóló lenini ta­nítást. A marxizmus-leninizmussal felvér­tezett, a kommunizmus ügyéért ví­vott harcokban megedződött dicső Kommunista Pártunkat az egész szovjet nép szeretete övezi, a párt az egész szovjet nép határtalan bizal­mát és támogatását élvezi. A szovjet emberek tudják, hogy a Kommunis­ta Pártnak a nép érdekein kívül nincsenek más érdekei, hogy a párt minden erejét továbbra is szocialis­ta hazánk felvirágoztatásáért, a haza hatalmának további erősítéséért, a béke és a nemzetközi együttműködés szilárdításáért, a kommunizmusnak országunkban való diadaláért veti latba. (MTI) Megnyiliák a közönség előtt az újonnan feltárt égerszög! csepn'töbarlangot Üj, hatalmas csepplcöbar lángot fe­dezett fel az elmúlt év őszén né­hány lelkes barlangkutató az ede- lényl járásban lévő Égerszög község mellett. A kutatók 2.5—3 kilométer távolságra hatollak be a barlangba, amelyet körülbelül 9Ó0 méteres iá- volságban már járhatóvá is tettek. Az új cseppkőbarlangot július 24-én, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel ünnepélyes keretek között nyitják meg a közönség előtt. Az érdeklő­dők kívánságára közlik, hogy a vo­nat vasárnap reggel 7 óra 48 perc­kor indul a miskolci személypálya­udvarról. Perkupán autóbusz várja a vendégeket. akik gyönyörűszép hegyi úton át érkeznek a cseppkő- barlanghoz. Együtt épíf-jük Kazincbarcikái­600 középiskolás diák vett részt az elmúlt két hátén új városunk, Ka­zincbarcika építésében, Somogyból, Zalából, Bé_ kés, Bács, Györ-Sopron, Peat, Nógrád megyéből némelyikük löbbszáz kilométert is utazott, hogy ő ii előre vigye egy-egy ici-pici lépéssel az új város építését, testvéri segítséget nyújtson az itt dolgozó ifjúmunkásoknak. Egyik-másikuknak bi­zony hólyagosra torta tenyerét a szokatlan csákány, lapátnyél, de azért kitartottak becsü­lettel. Földet egyenget­tek, utat építettek, dol­goztak rakodó-rampa építésén, elfekvő csövek felszedésénél. Schmiedl Róbert, a soproni gimnázium bri­gádjából büszkén me­séli, hogy a tapasztalt kubikusok is elismerően tekintettek a munká­jukra és nem fukar­kodtak a dicsérő sza­vakkal.. Ez pedig igen­igen jólesett, mert nincs nagyobb öröm az újonc munkás számára, mint. ha az öreg szakik elis­merik az erejüket, ügyességüket. Az ócsai gimnázium tíz diákja nomcsak a saját ter­melőmunkáját végezte el, hanem társadalmi munkában a azéklpusz- tai termelőszövetkezet részére 1» csöveket emelt ki a földből. Farkas Tnmás és há­rom társa a bajai gim­náziumból elégedetten mutatták: — Láíja elvtárs, ez az út itt előttünk már r mi kezünk munkája. Érdemes volt ide eljön­nünk. Építettük sz új­várost s összekötöttük a hasznost a kellemes­sel, láttunk egy kis vi­lágot, vasárnap a he­gyen át gyalogtúrát tettünk Lillafüredre. Nálunk olyan a kör­nyék, mint az asztallap. Alföldi gyereknek feled­hetetlen élmény az ilyesmi. Valamennyi fiú elége­detten tért szombaton haza, Megbarátkoztak a fizikai munkával s délutánjaikat is kelle­mesen töltötték. Futball és ping-pong csatákat vívtak, kirándulni jár­tak a gyönyörű kör­nyékre, vasárnap Agg­telekre, meg Lillafüred­re. Megismerték az új szocialista várost és évek múltán büszkén mesélhetik, amikor majd 40 ezer lakosú vá­ros lesz, — ott, ahol ma még csak sár van: —én is tettem egy_két téglát az új város fa­laihoz. S. L. HÍREK az aratásról AAMAA/WVWUVnn/WAIVVAAAAAAnn/UWUVVWUVnlUVVWWVVWMNI Dallal köszöntik Szemerén az élenjárókat Vdnyay László Szemeréről az ara­tásról s a cséplés előkészítéséről számol be. Hangoztatja: azon van­nak, hogy szemveszteség nélkül vé­gezzék el az aratást. A DlSZ-ifjú- ság aratóbrigádokat alakított. Július 17-én ifjúsági napot rendeztek. As úttörők is részt kérnek a munká­ból. Fogadkoznak, hogy minden ka­lászt összeszednek a földeken, a leg­utóbbi tanácsülésen pedig dallal köszöntötték a példamutatókat: Nagy Jánost, Pecsenye Mihályt és Pecsenye Pált, akik élenjárnak az adófizetésben, a beadásban és a me­zőgazdasági munkában. Jutott a dí- ' csőségből Farkas Ferencnek. Zsebik Lajosnak, Takács Jánosnak, Matyi Sándornak és Bujnóczki Andrásnak is, akik szin'én példásan teljesítik kötelességüket. Kilenc új traktoros a putnoki gépállomáson A putnoki gépállomás vezetősége időben gondoskodik a traktoros utánpótlásról. Még január elsején megszervezték az alapfokú traktorve­zetői tanfolyamot, amelyet a gépál­lomás mérnökei, szakemberei vezet­tek. Július tizedikén tartották a záró­vizsgákat, amelyeken megállapítot­ták a hallgatók jó felkészültségét, hat hónap alatt szerzett tudását. A záró­vizsgán kilenc dolgozó kapott I. foko­zatú traktorvezetői bizonyítványt. A sárospataki járás dolgozói az új kenyér gyors betakarításáért már július 14-én befejezték az őszi­árpa aratását. Megkezdték a járásban az őszibúza betakarítását is. Vámosújfalun Béna Lajos, Sárazsadányban Rácz Miklós jelentette, hogy levágta őszibúzáját. Sárospatak felsőhatárában, ahol kü­lönösen gyorsan értek be a kalászo­sok, szinten megkezdték az őszibúza aratását. Végardóról, Károly fal várói, Bodrogolasziból, Kenézlőről, Zalkod- ról "és a járás' többi községéből is je­lentették, hogy megkezdték az őszi- búza betakarítását. A járás dolgozói nem feledkeztek meg a kapásnövényekről sem. Már elvégezték a kapálást és a burgonya feltöltését. Befejezték a takarmány betakarítá­sát is. Sajnos a Bodrog éa Tisza ára­dása kárt tett a szénában. Tiszakarád község egész lakossága küzdött az (jf- viz veszélye ellen, időben megerősí­tette a gátat Batta Dezső termelőszö­vetkezeti elnök vezetésével. Ezek a lények világosan bizonyít­ják a sárospataki járás dolgozóinak nagy munkakedvét. A termelőszövet­kezetiek ós az egyénileg gazdálkodó parasztok igyekeznek minél előbb be­takarítani, a növényápolást minél jobban elvegezni, hogy biztosítsák az ország kc-'-e-M. NOVAK SÁNDOR A sárospataki járás dolgozói jól felkészültek a nyári mezőgazdasági munkára. A termelőszövetkezetiek a kapálást, a takarmánybetakaritást időben elvégezték, igy az aratás ide­jén csak a kenyérgabona betakarítása vár rájuk. Az elmúlt gazdasági év­ben éppen aratáskor küzdöttek mun­kaerőhiánnyal a termelőszövetkezetek. Ebben az évben a hibákon okulva, már jóelőre megszervezték az aratási munkálatokat. Ilyen felkészültség mellett kezdő­dött meg a járásban az aratás. Első. nek a tolcsvai Harcos termelőszövet­kezet vitte haza ösztárpáját. Néhány nappal később az olaszliszkai Rózsa Ferenc termelőszövetkezet takarította be őszi takarmánygabonáját. Nagyszerű munkát végeztek a járás egyénileg gazdálkodó paiasztjai Is. Különösen Sárazsadányban ós Zalko- dón igyekeztek a munkával. Zalkod egyénileg gazdálkodó parasztjai vág­ták le a járásban az első ősziárpát. A járás termelöszövotkczetei Is sorra jelentették, hogy végeztek az ősziárpa betakarításával. A kenézlői Dózsa termelőszövetkezet 15 holdon, a tisza- karádi Táncsics 48 holdon aratta le az ősziárpát. Ennek a nagy munka­lendületnek köszönhető, hogy a sáros­pataki járásban a rossz idő ellenére FilmelőadásoU a termelőszövetkezeti mczzalum erősítéséért A megyei moziüzemi vállalat mun­kaprogramjában egyre inkább figye­lembe veszi a legfontosabb politikai és gazdasági feladatokat. Ezekben a napokban segítséget igyekszik nyúj­tani a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséhez. Filmelőadásokat tart azokban a községekben, ahol a dol­gozó parasztok termelőszövetkezete­ket akarnak alakítani. Olyan filmeket mutat be, amelyek megismertetik a falvak népével a szovjet kolhozok életét, kiváló termelési módszereit, a mi országunk termelőszövetkezeteinek eredményeit, fejlődését. Ilyen film­vetítések lesznek Kenézlőn, Göncrusz- kán, Cigándon és sok más községben. V/ III. A földmüvesszövetkezet "hatalmas kirakatában egy négyzetméternyi nagyságú, színes plakát van a min­tás kelmék között. Né­hány napja tették oda Zárdai- ék, miután megtervezték és megrajzoltatták a pedagógusokkal. Azóta mindig áll valaki a kirakat előtt a kenézlőiek közül, sőt legtöbbször egész népes csoport. NézdegéLnek, azután megindul a szó, s hogy nem a kira’katbeli ruhákat, hanem a plakátot nézegetik, azt abból könnyen sejthetni, hogy a beszélgetés tárgya a termelőszövetkezet, a Dózsa. Azt mutatja meg a plakát számsora, hogy mennyit fej­lődött a Dózsa négy esztendő alatt. Ha közelebbről megnézi az ember a plakátot, akkor látja csak, milyen sokat mond ez a kis számadás, különösen az egyénieknek. Többszáz­ezer forinttal emelkedett a közös vagyon értéke, több mint hétszázezerrel a kifizetett munkaegységrészesedés. Átlago­san 383 munkaegységet szerzett minden tag. — Ilyeneket mond Zárdaiék plakátja, ezzel is bizonyítják, hogy meny­nyivel többet keres egy esztendő alatt egy-egy Dózsás, mint mondjuk Kiss Ferenc középparaszt. A többit meg, — ami a kétfajta gazdálkodás közötti különbséget jelenti —, ismeri minden kenézlői a gyakorlatból. Elég, ha kimegy a falu végére, ott, ahol a Dózsa majorja terjeszkedik. Van is ott mit nézni! A tsz istállóját most reperálják. Enyhén pirosra festik a falakat, fehérre az ajtókat. A fejlődés jele ez is, hát még a huszonöt férőhelyes fiaztató, amelyről már csak a cserép hiányzik. S az istállók mellett ott a húsz holdas, újonnan te­lepített gyümölcsös, tele életrevaló fákkal. A fák alatt, a gyümölcsös egyrészében, hatalmas levelű szabolcsi dohány Eöldel, olyan, hogy nemigen van párja a megyében. Ko- csolnivaló már valamennyi. A dohányföld mellett a kerté­szet. Uborkaindák kilós uborkákkal. Káposztafejek és ká­posztátok a másik táblában, a hatalmas, motorszivattyús kút körül. Odább, végeláthatatlanul, a lassan kasza alá érő búzatáblák és a haragoszöld kukoricák. A kukorica már embermagasságú, hányja a fejét. Élő bizonyság minden egyéni előtt, hogy ha valaki, hát a Dózsa tagsága érti a, gazdálkodást! A maiorral szemben, a füves, fás, többholdas nagy­ságú sportpálya mellett, ott sorakoznak a tez-tagpk új há­zai. Megakad rajtuk az ember szeme akaratlanul is, olyan csinosak. Szinti kirí közülük az a vakolatlan, be nem feje­zett épület, ami nem tsz-tagé, hanem egyénié. Érdemes a belsejét is megtekinteni a fez-tagok új házai­nak. Annyi a bútor, a szőnyeg azokban, hogy több be se férne. Mindmegannyi látnivaló a fez-tagság boldog, elége­dett életének, meg nem cáfolható bizonyítéka. A szövetkezet ablakában elhelyezett plakáttal, a fez gazdaság és a tag- Bág házatájának bemutatásával kezdte meg az agitációt a pártszervezet. A járási pártbizottság segítségével fogtak munkához. A fez asszonyai beszélgetésre hívták meg az egyéni asszonyokat a közös gazdaságba. Jól sikerült ez a beszélgetés. A népnevelők, fez-tagok és a járási elvtársak DCmlzLai liitközjiafLßk: AZ UJ HAJTÁS ÉS A FAJA megjárták, — azaz még ma is járják — az egyéniek ottho­nát. Bizonyítják szóval is azt, amit a gyakorlat ugyan már szépen megmutat. Erdős Jánosnak, Béréi Lászlónak, Varga Lajosnak, húsz kisparasztnak nem is kellett sok bizonyga- tás. Elfogadták a2 újat, hiszen nem volt nehéz számvetést készíteni arról, kinek könnyebb: a tez-tagnak-e, vagy az egyéninek? Vagy beléptek néhány nappal ezelőtt a Dózsá­ba, vagy az előkészítő bizottsághoz csatlakoztak, s ma va­lamennyien, mint új fez-tagok járják az egyénieket, ök is agitálnak már a fez gazdálkodás mellett, amelynek előnyei­ről néhány nappal előbb még őket tájékoztatta Zárdái, Zsindely, Szilágyi elvtárs és még néhány népnevelő, kom­munista. Egészen más azonban a helyzet Kenézlőn is a középpa­rasztokkal, mint a kisparasztokkal. Nehezebben értik, azaz. hogy akarják érteni a szót, mint a volt cselédek, az egykori új gazdák. Waltles elvtársékat, Zárdáit, a pártszervezet kom­munistáit és a Dózsa tagjait még néhány nappal ezelőtt is igen-igen elkeserítete, hogy a középparasztok megkötötték magukat. Krizsán Ferenc, V. Karakó Barna, Kiss Ferenc és a többiek is szinte valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy „jobb persze a közös, mi is látjuk, de várunk még egy kicsit. Ha a szomszéd belép, majd mi. is megyünk.*' Nincs annál rosszabb érzés, mint ha valaki segíteni akar a másikon és látja, hogy annak nem kell a segítség, mert nem tudja felmérni annak hasznát. Nem egy kommunista leverten, fejcsóválva érkezett vissza esténkint. az agitáció- ról. Mindig az, aki a középparasztoknál járt. A járási tit­kárt és Szemes elvtársat, a megyei instruktort ez a tény késztette arra, hogy változtasson valamicskét a módszeren. Mert nem könnyű alkalmazni azt a bizonyos lenini hár­mas jelszót, különösen ami a középparasztokat illeti. Már­pedig a járási pártbizottság egy pillanatra sem akar le­mondani a három jelszó egyikéről sem. A szegényparasz­toknak íme használ az igaz szó, az ellenséggel meg éppen úgy foglalkoznak Kenézlőn, ahogy a határozatok, a törvé­nyek előírják. Hanem a középparasztkérdésnél, ha az egyik módszer nem segít, elő kell venni a másikat, ki kell találni újabbat. A járási titkár és a megyei instruktor a középparasztok kitérő, halogató ígérgetése után végre is határozott. Meg­beszélték Ignáttal és Zárdáival, hogy ezentúl a középpa­rasztok kimaradnak a névsorból. Ne menjen hozzáiuk senki agitálni, mintha éppen megfeledkeztek volna róluk. S e naptól kezdve a Dózsa, a pártszervezet és a járás népnevelői csak e szegényparasztok ajtaján kopogtattak esténkint. Aki középparaszt a tornácoszlop mögül leste az utcát, csodál­kozva, meglepetten tapasztalta, hogy az ő házát, íme, ki­hagyják, feléje sem néznek, S mindemellett egyik este a hangoshíradó bemondta a fez- szervezés hírei után, hogy meg­alakult Kenézlőn a tagosító bi­zottság, mely kijelöli majd az új csoport, vagy a csoportok földterületeit. E hír után az­tán méginkább várták a középparasztok, hogy no, most már majd csak jönnek a pártszervezettől, a tez-től, sőt talán a járási pártbizottságtól is. Hanem se aznap, se másnap nem jött senki! Erre már összedugták fejüket Ke­nézlő középparasztjai, s hogy mit beszéltek, mit nem, azt pontosan nem lehetett tudni. Egy azonban bizonyos, hogy Kiss Ferenc az egyik délutánon nyilatkozott. No, nem Zár­dainak, nem is Ignátnak, hanem egy szabolcsmegyei elv­társnak. Kenézlo község határa ugyanis mélyen benyúlik a szabolcsi határba. Vetélkednek is a kenézlőiek, hogy me­lyiknek a földje tisztább, melyik földjén szebb a termény: az övékén-e, vagy a szabolcsiakén? S ha a szabolcsiaké ga­zos, át is kiabálnak hozzájuk, hogy bánjanak szebben a ku­koricával, a répával! így eshetett meg. hogy Kiss Ferenc középparaszt kint a határban összetalálkozott egy szabolcsi elvtárssal, amint a kenézlőiek kövérföldű dűlőjét nézegette. Szóba elegyedtek, s kiderült, hogy az elvtárs nem másért, mint a fez-fejlesztés érdekében nézegeti a földeket. Sőt nyilatkozott is, hogy ők az őszön tagosítani szeretnének, s a szemlélt területet is igénybevennék a fez érdekében. Kiss Ferenc válaszát még aznap este tudták Zárdaiék és másnap tudták a járási pártbizottságon is. Megörültek a válasznak! Hogyne örültek volna, hiszen éppen olyan ki- ielentés volt ez, amit Wakles elvtársék vártak. Mosolyog­tak is. hogy Kiss megadta ám a választ a szabolcsinak, mert a következőformán felelt neki, — amint azt néhány ke- nézlői fültanú bizonyítja: — Itt bizonv az elvtársak nem fognak tagosítani, mert ez a mi területünk, a mi földünk és hamarosan mi is meg­alakítjuk a termelőszövetkezetet! Kell ez a föld nekünk is, elvtárs. hiszen mi sem vagyunk maradi emberek! Megvolt hát a magyarázata, miről beszélgethettek az új agitáciős módszer bevezetése óta a középparasztok. A fez­ről és nem másról. Be akarnak lépni ők is. Hogyne akar­nának, hiszen ott a Dózsa példája! Nem kötötték ők be a szemüket, amikor eljártak a fez mellett, s a fülüket sem dugták be. amikor hallották, mi mindent kapott, mennyit keresett a Dózsa egy-egy tagia. Nem maradiak ők. csak hát egy kissé szokatlan az első hallásra a közös. Meg annyi mindent beszélnek, suttognak néha. hogv az is megzavarja az ember fejét. ley jutott a pártbizottság és Ignáték tudo­mására. hogy döntöttek már a közéoparasztok is. lev bizo­nyosodott be, hogy nem is volt olyan rossz ez a változtatás az eddigi módszeren. Ui haitás növekszik a fez-mozgalom fáián, szervezkednek a középparasztok. Most már csak a párt további útmutatása és segítség kell. hoev a Kiss Fe- rencek is véglegesen csatlakozzanak az új élethez. A második jelszó is tehát jól érvényesül Kenéz- Ion, az egész ország boldogulása érdekében. BARCSA SÁNDOR:

Next

/
Thumbnails
Contents